MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI, 2010 (előzetes adatok)

Átírás

1 MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI, 2010 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Táblázatok A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, A bruttó hozzáadott érték szektoronként, A kibocsátás ágazatonként, A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása, A bruttó hazai termék felhasználása, A nemzetgazdaság szektor számlái, A nemzetgazdaság szektor számlái, Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), Módszertani megjegyzések Elérhetőségek Jelmagyarázat.. = Az adat nem ismeretes. = A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott. x = A mutató nem értelmezhető. Üres hely = Az üresen hagyott blokkba eső mutatókat nem értelmezzük. 0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

2 Összefoglalás 2010-ben Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP-je) milliárd forint volt, változatlan árakon számítva 1,3%-kal nőtt az előző évihez viszonyítva. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 2 millió 675 ezer forint volt, vásárlóerő-paritáson euró, az EU- 27 átlagának 63%-a. Az ágazatok hozzáadott értéke alapáron 2010-ben 1,6%-kal nőtt az előző évihez képest. A magyar gazdaság egészét tekintve a szektorok évi teljesítménye heterogén. A nem pénzügyi vállalatok szektorának hozzáadott értéke jelentősen nőtt (5,6%) az előző évi rendkívül alacsony szinthez képest. Ugyanakkor a többi szektor hozzáadott értéke csökkent: a pénzügyi vállalatoké 5,2, a kormányzaté 2,8, a háztartási szektoré 5,7, míg a háztartásokat segítő nonprofit intézményeké csekély mértékben, 0,2%-kal. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar, építőipar) teljesítménye a nemzetgazdasági átlagnál erősebben, 7,0%-kal nőtt. A növekedést az ipari termelés jelentős bővülése okozta, amit a bázisfolyamatok nagyban befolyásoltak. Az ipari hozzáadott érték volumene az egy évvel korábbi 14,9%-os visszaesés után 13,4%-kal emelkedett. A bővülés teljes egészében az export növekedésének köszönhető. A feldolgozóipar teljesítménye 2010-ben 15,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A nagyobb ágazatok közül az ipari átlagnál nagyobb mértékben nőtt a hozzáadott érték a járműgyártásban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, a gyógyszer-, valamint a gumi-, műanyag termék gyártásában. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt 2009 után tovább esett. Az építőipari termelés több éve tartó visszaesése 2010-ben is folytatódott (16,3%). Mindkét építményfőcsoport teljesítménye kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építésén belül különösen jelentős volt a lakásépítések volumenének csökkenése. Az egyéb építmények építése termelésének mérséklődését elsősorban az útépítéssel foglalkozó szervezetek termelésének mintegy egyharmados visszaesése okozta. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1,1%-kal csökkent. A szolgáltató ágak többségében mérséklődés figyelhető meg, ugyanakkor a két legnagyobb súlyú ág, a kereskedelem és az ingatlanügyletek hozzáadott értéke gyakorlatilag stagnált. A legnagyobb növekedést (4,8%) az információ, kommunikáció ág érte el. A szállítás, raktározás ág hozzáadott értéke 0,5%-kal nőtt. A szállításban bekövetkezett növekedést mérsékelte a raktározás és postai tevékenység visszaesése. A pénzügyi szolgáltatás teljesítménye 2010-ben tovább csökkent az előző évhez viszonyítva, elsősorban a hitelintézetek visszafogott hitelnyújtási aktivitása miatt. Emellett visszaestek a biztosítóknál regisztrált nem-életbiztosítási szerződésszámok, illetve a korábbi években tapasztaltnál kimagaslóan nagyobb volt a vihar- és árvíz miatti kártérítések összege. Ugyancsak csökkenés látható a közigazgatás ( 4,2%), az oktatás ( 1,2%) és az egészségügy ( 1,5%) ágazatok hozzáadott értékében 2010-ben. Az egészségügy esetében mind a költségvetési intézmények, mind a vállalkozásként működő szervezetek teljesítménye csökkenést mutatott, míg az oktatásban működő vállalkozásoké - kivételként - nem mutatott csökkenést, csak a költségvetési intézményeké. % százalékpont 6 A GDP változásához való hozzájárulás (termelési oldal) 1. ábra Mezőgazdaság Ipar összesen Építőipar Szolgáltatások összesen Termékadók GDP változása (%) 2

3 Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) Éves szinten az árutermelő ágazatok 2,0 százalékpontos növekedéssel, míg a szolgáltatások 0,6 százalékpontos csökkenéssel járultak hozzá a GDP növekedéséhez, a maradék 0,1 százalékpontot a termékadók és szolgáltatások egyenlegének változása magyarázza. A GDP felhasználását tekintve a háztartások fogyasztási kiadása az előző évben tapasztalt csökkenésnél kisebb mértékben, 2,1%-kal zsugorodott ben az előzetes adatok szerint a fogyasztásban legnagyobb súllyal szereplő tételeknél, mint az élelmiszer, közlekedés és lakhatás csökkenés következett be (legnagyobb mértékben a közlekedés területén). Néhány kisebb súlyú termékcsoport esetében pl. hírközlés, vendéglátás már enyhe növekedés fi gyelhető meg. A kormányzat által finanszírozott természetbeni társadalmi juttatások 4,9%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 1,1%- kal emelkedett. A végső fogyasztás 2,1%-kal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás amelynek jelentős részét a beruházások teszik ki volumene továbbra is mérséklődött: 9,7%-kal. A visszaesést elsősorban a legnagyobb súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás (12,5%) és az ingatlanügyletek (17,1%) ágazatokban bekövetkezett csökkenés okozta. A feldolgozóipari beruházások 2010-ben már 9,4%-kal növekedtek, és néhány kisebb súlyú ágazatban, mint az oktatás (55,2%) és művészet, szórakoztatás, szabadidő (22,1%), kiugróan magas növekedés mutatkozott. Összességében a bruttó hazai termék belföldi felhasználása a GDP 1,3%-os növekedésével szemben 0,5%-kal csökkent. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának egyenlege 2010 végén folyó áron újabb kiemelkedő, 1739 milliárd forint aktívumot mutatott, szinte változatlan cserearány mellett. Az export volumene éves szinten 14,3%-kal nőtt, ezen belül a termékforgalom exportja 16,3, a szolgáltatásoké 5,9%-kal emelkedett. A teljes külkereskedelem importja az exportnál kisebb mértékben, 12,8%-kal bővült. Ezen belül a termékek importja 15,4, a szolgáltatásoké 0,3%-kal nőtt. A GDP változásához való hozzájárulás (felhasználási oldal) 2. ábra % százalékpont Végső fogyasztás Bruttó felhalmozás Kiviteli (+), ill. behozatali többlet GDP változása (%) Éves szinten a végső fogyasztás 1,7 százalékpontos mérséklődéssel, a bruttó felhalmozás 1,1 százalékpontos növekedéssel járult hozzá a GDP változásához. Felhasználási oldalról a kiviteli többlet 1,8 százalékpontos hozzájárulása fordította 1,3 százalékpontos növekedéssé a GDP változását. A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2010-ben folyó áron milliárd forint volt, összehasonlító áron 0,8%-kal magasabb az előző évinél ben a GNI értéke a GDP 95,1%-át tette ki, ben ugyanennek a mutatónak az értéke 95,6% volt ben a külföldről kapott tulajdonosi jövedelem 2860 milliárd forintot tett ki, ami az előző évhez képest 8,7%-os csökkenést jelent. A külföldnek fi zetett tulajdonosi jövedelem milliárd forint volt, 93 milliárd forinttal maradt el a évitől. A magyar vállalatok 411 milliárd forinttal kevesebb jövedelmet forgattak vissza külföldön, mint az előző évben, a külföldi vállalatok viszont 2010-ben 3,7%-kal több jövedelmet forgattak vissza a ma- 3

4 gyar gazdaságba. A tulajdonosi jövedelem másik része, a kamatok negatív egyenlege alig módosult 2009-hez viszonyítva, ugyanakkor az osztalék negatív egyenlege 2010-ben a külföldről kapott osztalék 49%-os növekedése következtében 276 milliárd forinttal csökkent. A GDP és GNI átmeneti tételei közül a munkavállalói jövedelem 2010-ben 222 milliárd forinttal, az EU-nak fi zetett adó és az EU-tól kapott támogatás egyenlege 244 milliárd forinttal növelte a GNI összegét. 4

5 Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) Táblázatok 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, Év Bruttó hazai termék volumenindexe 1990=100,0 előző év=100,0 forint Az egy főre jutó bruttó hazai termék folyó áron USD euró a) devizaárfolyamon vásárlóerőparitáson b) ,7 101, ,9 100, ,6 103, ,4 104, ,4 103, ,6 104, ,4 103, ,2 104, ,5 103, ,0 104, ,8 104, ,7 103, ,9 100, ,0 100, ,0 93, ,6 101, c) a) 1998-ig ECU, 1999-től euró. b) Az Európai Összehasonlítási Program (ECP) keretében számított értékek. c) Eurostat által becsült adat. 5

6 2. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, Év Nemzetgazdaság összesen (piaci beszerzési áron) ágazatok összesen (alapáron) Ebből: ezen belül: mezőgazdaság ipar és építőipar szolgáltatások A B F G U termékadók egyenlege Bruttó hozzáadott érték folyó áron (millió Ft) Volumenindexek (előző év=100,0) ,2 101,5 105,1 103,0 100,3 x ,1 103,1 96,5 110,7 100,3 x ,1 104,0 104,7 106,9 102,3 x ,2 103,1 102,7 106,2 101,6 x ,2 104,1 90,4 106,9 104,0 x ,7 103,8 112,9 102,1 103,8 x ,5 104,6 85,2 106,6 105,3 x ,9 104,0 101,9 103,8 104,2 x ,8 104,7 149,9 104,5 101,6 x ,0 103,9 94,9 104,1 104,5 x ,9 103,9 93,9 103,8 104,7 x ,1 100,0 80,1 104,8 98,9 x ,9 100,7 151,6 95,5 99,9 x ,2 93,1 85,1 86,9 96,5 x ,3 101,6 83,7 109,7 98,9 x 6

7 Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) 3. A bruttó hozzáadott érték szektoronként, Kód Szektorok Folyó áron millió Ft megoszlás, % 2009 Volumenindex, előző év=100,0 S.11 Vállalatok ,9 89,6 S.12 Pénzügyi vállalatok ,5 99,9 S.13 Kormányzat (intézményei) ,7 100,0 S.14 Háztartások ,7 96,6 S.15 Háztartásokat segítő nonprofi t intézmények ,2 96,9 BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK ,0 93,1 Termékadók és -támogatások egyenlege x x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron) x 93, S.11 Vállalatok ,5 105,6 S.12 Pénzügyi vállalatok ,4 94,8 S.13 Kormányzat (intézményei) ,9 97,2 S.14 Háztartások ,1 94,3 S.15 Háztartásokat segítő nonprofi t intézmények ,1 99,8 BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK ,0 101,6 Termékadók és -támogatások egyenlege x x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron) x 101,3 Ágazati kód, TEÁOR 2008 Nemzetgazdasági ág 4. A kibocsátás ágazatonként, folyó áron megoszlás, millió Ft % volumenindex, előző év=100,0 folyó áron megoszlás, millió Ft % volumenindex, előző év=100,0 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,0 94, ,0 91,2 B+C+D+E Ipar ,7 83, ,9 111,1 B Bányászat, kőfejtés ,3 119, ,2 75,4 C Feldolgozóipar ,3 81, ,5 112,5 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,1 93, ,1 101,7 E Víz- és hulladékgazdálkodás ,0 102, ,0 101,0 F Építőipar ,5 94, ,9 92,6 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,6 85, ,1 98,6 H Szállítás, raktározás ,5 93, ,4 100,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0 94, ,8 94,3 J Információ, kommunikáció ,4 110, ,2 104,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,9 100, ,6 95,6 L Ingatlanügyletek ,7 98, ,6 100,0 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,7 92, ,5 99,8 N Adminisztratív szolgáltatás ,5 96, ,3 95,5 O+P+Q O Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás ,2 101, ,5 98,2 Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiztosítás ,4 102, ,1 96,7 P Oktatás ,7 98, ,5 98,7 Q Humán egészségügyi, szociális ellátás ,1 103, ,9 100,5 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő ,0 94, ,0 103,6 S Egyéb szolgáltatás ,3 98, ,2 100,9 T Háztartások tevékenysége ,0 143, ,0 104,9 U Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 A U KIBOCSÁTÁS ÖSSZESEN (alapáron) ,0 90, ,0 103,2 Termékadók és -támogatások egyenlege x x x x KIBOCSÁTÁS (piaci beszerzési áron) x 90, x 103,0 7

8 Ágazati kód, TEÁOR A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, Nemzetgazdasági ág millió Ft folyó áron megoszlás, % volumenindex, előző év=100,0 millió Ft folyó áron megoszlás, % volumenindex, előző év=100,0 A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,4 85, ,8 83,7 B+C+D+E Ipar ,6 85, ,9 113,4 B Bányászat, kőfejtés ,3 155, ,2 75,6 C Feldolgozóipar ,1 81, ,3 115,8 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,0 98, ,2 105,9 E Víz- és hulladékgazdálkodás ,2 102, ,2 101,1 F Építőipar ,9 96, ,4 91,1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,0 81, ,7 99,9 H Szállítás, raktározás ,8 90, ,7 100,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,8 96, ,5 89,6 J Információ, kommunikáció ,8 113, ,7 104,8 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,8 100, ,7 95,7 L Ingatlanügyletek ,0 102, ,0 100,2 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,9 93, ,9 99,3 N Adminisztratív szolgáltatás ,5 100, ,2 93,6 O+P+Q O Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás ,4 100, ,7 97,2 Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiztosítás ,2 102, ,9 95,8 P Oktatás ,0 96, ,8 98,8 Q Humán egészségügyi, szociális ellátás ,2 99, ,0 98,5 R Művészet, szórakoztatás, szabadidő ,1 87, ,1 103,3 S Egyéb szolgáltatás ,8 97, ,7 103,5 T Háztartások tevékenysége ,0 143, ,0 104,9 U Területen kívüli szervezet 0 0,0 0 0,0 BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK ,0 93, ,0 101,6 Termékadók és -támogatások egyenlege x x x x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron) x 93, x 101,3 8

9 Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) 6. A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása, Év Belföldi felhasználás végső fogyasztás összesen háztartások tényleges fogyasztása ezen belül: közösségi fogyasztás Ebből: bruttó felhalmozás bruttó állóeszköz-felhalmozás ezen belül: készletváltozás Export Import Kiviteli (+), illetve behozatali ( ) többlet Folyó áron (millió Ft) Volumenindexek (előző év=100,0) ,2 97,3 97,4 96,7 106,0 104,4 x 111,1 109,0 x ,6 101,4 101,6 100,1 110,7 107,0 x 121,0 122,2 x ,4 103,3 103,9 99,7 119,7 112,8 x 116,5 122,9 x ,0 105,3 105,7 102,4 100,8 107,4 x 111,1 112,3 x ,5 102,4 102,7 100,4 106,6 106,0 x 119,7 118,0 x ,9 104,2 104,7 101,5 95,3 101,9 x 108,0 105,4 x ,6 107,5 107,8 105,3 103,9 107,4 x 103,8 106,7 x ,9 107,4 108,0 104,0 101,1 101,5 x 106,2 109,3 x ,7 101,7 102,0 99,7 115,0 107,2 x 115,0 114,3 x ,4 102,3 102,6 100,4 98,4 104,5 x 111,3 106,9 x ,6 102,2 101,9 104,1 99,7 97,3 x 119,1 115,1 x ,6 98,6 99,0 95,8 98,5 103,8 x 115,0 112,8 x ,7 99,8 99,8 99,8 103,7 102,9 x 105,7 105,5 x ,5 95,4 94,3 102,6 70,6 89,0 x 89,8 85,2 x ,5 97,9 97,3 101,1 106,4 90,3 x 114,3 112,8 x 9

10 7. A bruttó hazai termék felhasználása, Megnevezés millió Ft folyó áron megoszlás, % volumenindex, 2008=100,0 millió Ft folyó áron megoszlás, % volumenindex, 2009=100,0 Háztartások fogyasztási kiadásai (1) ,0 93, ,8 97,9 Kormányzat fogyasztási kiadásai (2) ,7 99, ,8 97,9 Háztartásokat segítő nonprofi t intézmények fogyasztási kiadásai (3) ,6 100, ,5 96,2 Fogyasztási kiadás összesen (4=1+2+3) ,2 95, ,1 97,9 Természetbeni társadalmi juttatás (5) ,7 97, ,6 95,2 ebből: kormányzattól (6) ,1 96, ,2 95,1 háztartásokat segítő nonprofi t intézményektől (7=3) ,6 100, ,5 96,2 Háztartások tényleges fogyasztása (8=1+6+7) ,7 94, ,4 97,3 Közösségi fogyasztás (9=2 6) ,5 102, ,7 101,1 Összes végső fogyasztás (10=4) ,2 95, ,1 97,9 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (11) ,7 89, ,0 90,3 Készletváltozás (12) ,7 x ,4 x Bruttó felhalmozás összesen (13=11+12) ,9 70, ,4 106,4 Belföldi felhasználás (14=4+13) ,1 89, ,5 99,5 Export (15) ,6 89, ,5 114,3 Import (16) ,7 85, ,0 112,8 Külkereskedelmi egyenleg (17=15 16) ,9 x ,5 x BRUTTÓ HAZAI TERMÉK ÖSSZESEN (18=14+17) ,0 93, ,0 101,3 10

11 Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) Megnevezés 8. A nemzetgazdaság szektor számlái, 2009 Nem pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok ESAkód Kormányzat Háztartások és háztartásokat segítő nonprofi t intézmények Külföld (millió Ft) Képzett szektor S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.2 S.1N Termelési számla / Termékek és szolgáltatások számlája P.7 Termékek és szolgáltatások importja P.71 Termékek importja P.72 Szolgáltatások importja P.6 Termékek és szolgáltatások exportja P.61 Termékek exportja P.62 Szolgáltatások exportja P.1 Kibocsátás P.11 Piaci kibocsátás P.12 Saját végső felhasználási célú kibocsátás P.13 Egyéb nem piaci kibocsátás P.131 Vásárolt egyéb nem piaci kibocsátás P.132 Egyéb nem piaci kibocsátás, egyéb P.2 Folyó termelőfelhasználás D.21-D.31 Termékadók és -támogatások egyenlege B.1g Hozzáadott érték (bruttó) (P.1-P.2) B.11 Külkereskedelmi egyenleg K.1 Állóeszköz-felhasználás B.1n Hozzáadott érték (nettó) (B.1g-K.1) Jövedelmek keletkezése számla B.1n Hozzáadott érték, nettó B.11 Külkereskedelmi egyenleg D.1 Munkavállalói jövedelmek összesen D.11 Bérek és keresetek D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai D.21 Termékadók D.29 Egyéb termelési adók D.31 Terméktámogatások D.39 Egyéb termelési támogatások B.2n Működési eredmény, nettó B.3n Vegyes jövedelem, nettó Elsődleges jövedelmek elosztása számla B.2n Működési eredmény, nettó B.3n Vegyes jövedelem, nettó D.1 Munkavállalói jövedelmek összesen D.11 Bérek és keresetek D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai D.21 Termékadók D.29 Egyéb termelési adók D.31 Terméktámogatások D.39 Egyéb termelési támogatások D.4 Tulajdonból származó jövedelem, kapott (+) D.4 Tulajdonból származó jövedelem, fi zetett (-) B.5n Elsődleges jövedelem, nettó

12 Megnevezés 8. A nemzetgazdaság szektor számlái, 2009 (folytatás) Nem pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok ESAkód Kormányzat Háztartások és háztartásokat segítő nonprofi t intézmények Külföld (millió Ft) Képzett szektor S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.2 S.1N Jövedelmek másodlagos elosztása számla B.5n Elsődleges jövedelem, nettó D.5 Jövedelem- és vagyonadók D.61 Társadalombiztosítási hozzájárulások Tényleges társadalombiztosítási D.611 hozzájárulások Imputált társadalombiztosítási D.612 hozzájárulások D.62 Pénzbeni társadalmi juttatások Egyéb folyó jövedelemátutalások, nettó D.7 B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó D.63 Természetbeni társadalmi transzferek B.7n Korrigált rendelkezésre álló jövedelem, nettó Jövedelmek felhasználása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó P.4 Végső fogyasztás P.3 Végső fogyasztási kiadások D.8 A nyugdíjpénztárak nettó vagyonváltozása miatti korrekció B.8n Megtakarítások, nettó B.12 Folyó külső egyenleg Tőkeszámla B.8n Megtakarítások, nettó B.12 Folyó külső egyenleg P.51 Bruttó állóeszköz-felhalmozás P.52 Készletváltozás K.1 Állóeszköz-felhasználás K.2 Nem termelt, nem pénzügyi eszközök D.9 Kapott tőketranszfer (+) D.9 Adott tőketranszfer (-) B.9 Nettó hitelnyújtás(+) / Nettó hitelfelvét( )

13 Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) Megnevezés 9. A nemzetgazdaság szektor számlái, 2010 Nem pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok ESAkód Kormányzat Háztartások és háztartásokat segítő nonprofi t intézmények Külföld (millió Ft) Képzett szektor S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.2 S.1N Termelési számla / Termékek és szolgáltatások számlája P.7 Termékek és szolgáltatások importja P.71 Termékek importja P.72 Szolgáltatások importja P.6 Termékek és szolgáltatások exportja P.61 Termékek exportja P.62 Szolgáltatások exportja P.1 Kibocsátás P.11 Piaci kibocsátás P.12 Saját végső felhasználási célú kibocsátás P.13 Egyéb nem piaci kibocsátás P.131 Vásárolt egyéb nem piaci kibocsátás P.132 Egyéb nem piaci kibocsátás, egyéb P.2 Folyó termelőfelhasználás D.21-D.31 Termékadók és -támogatások egyenlege B.1g Hozzáadott érték (bruttó) (P.1-P.2) B.11 Külkereskedelmi egyenleg K.1 Állóeszköz-felhasználás B.1n Hozzáadott érték (nettó) (B.1g-K.1) Jövedelmek keletkezése számla B.1n Hozzáadott érték, nettó B.11 Külkereskedelmi egyenleg D.1 Munkavállalói jövedelmek összesen D.11 Bérek és keresetek D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai D.21 Termékadók D.29 Egyéb termelési adók D.31 Terméktámogatások D.39 Egyéb termelési támogatások B.2n Működési eredmény, nettó B.3n Vegyes jövedelem, nettó Elsődleges jövedelmek elosztása számla B.2n Működési eredmény, nettó B.3n Vegyes jövedelem, nettó D.1 Munkavállalói jövedelmek összesen D.11 Bérek és keresetek D.12 Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai D.21 Termékadók D.29 Egyéb termelési adók D.31 Terméktámogatások D.39 Egyéb termelési támogatások D.4 Tulajdonból származó jövedelem, kapott (+) D.4 Tulajdonból származó jövedelem, fi zetett (-) B.5n Elsődleges jövedelem, nettó

14 Megnevezés 9. A nemzetgazdaság szektor számlái, 2010 (folytatás) Nem pénzügyi vállalatok Pénzügyi vállalatok ESAkód Kormányzat Háztartások és háztartásokat segítő nonprofi t intézmények Külföld (millió Ft) Képzett szektor S.11 S.12 S.13 S.14+S.15 S.2 S.1N Jövedelmek másodlagos elosztása számla B.5n Elsődleges jövedelem, nettó D.5 Jövedelem- és vagyonadók D.61 Társadalombiztosítási hozzájárulások D.611 Tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások D.612 Imputált társadalombiztosítási hozzájárulások D.62 Pénzbeni társadalmi juttatások D.7 Egyéb folyó jövedelemátutalások, nettó B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó D.63 Természetbeni társadalmi transzferek B.7n Korrigált rendelkezésre álló jövedelem, nettó Jövedelmek felhasználása számla B.6n Rendelkezésre álló jövedelem, nettó P.4 Végső fogyasztás P.3 Végső fogyasztási kiadások A nyugdíjpénztárak nettó D.8 vagyonváltozása miatti korrekció B.8n Megtakarítások, nettó B.12 Folyó külső egyenleg Tőkeszámla B.8n Megtakarítások, nettó B.12 Folyó külső egyenleg P.51 Bruttó állóeszköz-felhalmozás P.52 Készletváltozás K.1 Állóeszköz-felhasználás K.2 Nem termelt, nem pénzügyi eszközök D.9 Kapott tőketranszfer (+) D.9 Adott tőketranszfer (-) B.9 Nettó hitelnyújtás(+) / Nettó hitelfelvét( )

15 Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) 10. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), Év Bruttó hazai termék külföldről kapott Munkajövedelmek Tulajdonosi jövedelem külföldnek fi zetendő egyenleg külföldről kapott külföldnek fi zetendő egyenleg folyó áron, millió Ft külföldről járó ebből: visszaforgatott jövedelem külföldnek fi zetendő egyenleg EU-nak fi zetett adó EU-tól kapott támogatás Bruttó nemzeti jövedelem GNI növekedési üteme, volumenindex, előző év =100, x , , , , , , , , , , , , , , ,8 15

16 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 1 A 2010-re vonatkozó el zetes nemzeti számlák összeállításakor a számításokhoz szükséges adatforrások csak részlegesen állnak rendelkezésre teljes kör en, ezért valamennyi adat még változhat a kés bbiekben. A teljes kör információk alapján készül évi nemzeti számlák a jöv év szeptember végén jelennek meg. A korábbi évekre vonatkozó felülvizsgált és módszertanilag összehasonlíthatóvá tett adatok a KSH-honlap STADAT-tábláiban a kiadvány megjelenésével egy id ben, míg a tájékoztatási adatbázisban október második felében lesznek elérhet k. A évi el zetes számítások során bevezetett módszertani változások A évi el zetes számítások során bevezetett módszertani változásoknak két f oka van: A forrás felhasználás táblák integrálása a nemzeti számlák el állítási folyamatába A TEÁOR 08 bevezetése a nemzeti számlákba a 715/2010. sz. tanácsi rendelet el írása szerint A forrás felhasználás táblák integrálásával a év (mint benchmarkév ) adatait állítottuk el, amelynek eredményeként a termelési és a felhasználási oldalról számított GDP között kimutatott statisztikai eltérés megsz nt a termékszint kiegyensúlyozás során. Az id sorok összehasonlíthatósága érdekében az eltérést 1995-ig visszamen leg is elimináltuk. Az integrálás több, a számlarendszerben eddig nem kimutatható módszertani, illetve konzisztenciaproblémát is felszínre hozott, amelyeket új módszerek kidolgozásával, vagy a meglév k fejlesztésével, adatjavításokkal oldottunk meg. Ezek többsége hatással volt a GDP/GNI folyó áras értékére és volumenváltozására is. Önmagában a TEÁOR 08 nómenklatúrára történ átállásnak nem volt hatása a GDP/GNI szintjére, viszont megváltozott a termelés ágazati összetétele. A fentieken túlmen en több módszertani fejlesztést is végrehajtottunk a következ területeken: a.) Eladott (közvetített) szolgáltatások b.) Eljárási illeték c.) Cukoripari szerkezetátalakítási hozzájárulás d.) Az egyéni vállalkozók bruttó hozzáadott értékének becslése e.) Alkalmazottat foglalkoztató magánháztartások f.) Illegális tevékenységek g.) Szerencsejáték h.) Bírság, kötbér, egyéb kártérítés átsorolása i.) Továbbértékesített gáz elszámolása j.) Idegenforgalmi kiadások: üzleti és magáncélú utak költésének elszámolása k.) Idegenforgalmi kiadások: magyarok külföldi fogyasztása l.) Szervezett társasutazás bruttó elszámolása m.) Áfarezidensek elszámolása n.) Egyszer sített vállalkozási adó (EVA) o.) Kiegyensúlyozás 1 A módszertani megjegyzésekben található táblákban szerepl - jel azt jelenti, hogy a fejlesztésnek nincsen hatása az adott adatra. 16

17 Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) A GNI-adatok változása (folyó áron) Megnevezés szeptemberi GNI-adat (millió Ft) szeptemberi GNI-adat (millió Ft) Változás (millió Ft) Változás, % 0,68 0,56 0,80 0,23 0,24 1,40 0,76 1,05 Befejeződött a forrás felhasználás táblák (SUT) integrálása a nemzeti számlarendszerbe. Ennek eredményeként a 2008-as folyó áras termelési és felhasználási oldali adatok kiegyensúlyozása a SUT-keretrendszerben történt. Ezentúl a GDP-becslés utolsó lépéseként kiegyensúlyozásra kerül sor, amelynek eredményeként a statisztikai hiba megszűnik. A SUT az ágazatok, szektorok mellé egy új dimenziót, a termékeket/szolgáltatásokat építik be az adat-összeállítás folyamatába. A kiegyensúlyozás a TEÁOR 08 és ITO2008 nomenklatúra szerinti részletes, 820 termék x 240 tevékenység bontásban történik. Ehhez a Norvég Statisztikai Hivatal SNA-NT szoftverének magyar adaptációját használtuk, amely lehetőséget nyújt részletes termékszintű kiegyensúlyozásra különböző értékelési elveknek megfelelően (alapár, termékadók és támogatások, kereskedelmi és szállítási árrés, áfa, beszerzési ár). A következő módszertani fejlesztések közvetve vagy közvetlenül összefüggésben vannak a SUT kiegyensúlyozásával: közvetített szolgáltatások, eljárási illeték, cukoripari szerkezetátalakítási hozzájárulás, egyéni vállalkozók hozzáadott értéke, illegális tevékenységek, szerencsejáték, idegenforgalom: üzleti és magáncélú költések, bírság, kötbér, egyéb kártérítés átsorolása, továbbértékesített gáz elszámolása, szervezett társasutazás bruttó elszámolása. Módszertani változások A 2011-re tervezett és végrehajtott nagyrevízió során a KSH összesen 15 módszertani fejlesztést épített be a GDP/GNI-számításokba. Ezek közül ötnek nem volt hatása a GDP/GNI szintjére, csak az egyes összetevőkre. A GDP-számítások folyamata jelentősen változott továbbá a forrás felhasználás táblák integrálásával. Mivel ennek következtében a kiegyensúlyozás vált a GDP becslés folyamatának végső fázisává, a módszertani változások hatását a kiegyensúlyozás előtti adatokon lehetséges bemutatni, külön a termelési és külön a felhasználási oldalon. a.) Eladott (közvetített) szolgáltatások A nem pénzügyi vállalatok ipari ágazatainak elszámolását érinti a változás ben, a számviteli törvényben jelent meg az eladott közvetített szolgáltatás fogalma, ami a továbbszámlázott alvállalkozói költségek közül az eladott áruk beszerzési értékéhez hasonlóan a továbbszámlázott (főleg alvállalkozói) szolgáltatások beszerzési értékének elkülönítésére szolgált. Az új tétellel az árbevételt csökkenteni kellene a kibocsátás számításakor. A számviteli változást követő években az adatszolgáltatók nem mindig kezelték megfelelően az új kategóriát, és valójában folyó termelő költségek közé tartozó szolgáltatásokat is közvetített 17

18 szolgáltatásként könyveltek. Ezért a számviteli törvény bevezetése után a könyvelt eladott közvetített szolgáltatás értékét a folyó termel költségek között számoltuk el az ipari ágazatokban, és nem csökkentettük vele az árbevételt a bruttó kibocsátás számításakor ban a SUT tapasztalatai szerint az ipari ágazatok adatai már nem indokolták az eladott közvetített szolgáltatások folyó költségek közötti elszámolását, ezért a bruttó kibocsátás értékét az ipari ágazatokban is a többi ágazathoz hasonlóan kalkuláljuk az eladott (közvetített) szolgáltatások esetében is. (A nettó árbevétel értékéb l vonjuk le az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét). A számítás módjából következik, hogy a módszertani változásnak a GDP-re nincs hatása, csak a folyó termel felhasználás és a bruttó kibocsátás aránya változik. Eladott (közvetített) szolgáltatások elszámolásának hatása Megnevezés Kibocsátás Folyó termel felhasználás Bruttó hozzáadott érték b.) Eljárási illeték A vállalkozások által fizetett eljárási illeték több elemb l áll: a közhivatalok m ködési költségeinek fedezésére szolgál, mint például az építési engedély, földhivatali és cégbírósági bejegyzések, gépjárm üzembe helyezés, okmányok pótlása, illetékes hatósági és végrehajtási ügyek, állat-, és növény-egészségügyi bejegyzések, környezetterhelési és vízhasználati engedélyek. A SUT integrálás során végzett elemzés alapján e tételt termékadóból (D.21) egyéb termelési adóba (D.29) soroltuk át. A változás f oka, hogy ezek a befizetések nem köthet k egy termékhez sem, vagy nem termékegységenként fizetend k. E változásnak nincs hatása a GDP/GNI szintjére. A GDP termelési oldali megközelítésében ez a tétel a folyó költségek között volt elszámolva, amelyet most kivettünk a folyó termel felhasználásból. Az eljárási illeték átsorolásának hatása Megnevezés Folyó termel felhasználás Bruttó hozzáadott érték Termékadók Egyéb termelési adók GDP

19 Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) c.) Cukoripari szerkezetátalakítási hozzájárulás A cukorgyárak által fizetett szerkezetátalakítási hozzájárulást idáig termelési adóként (D.21) számoltuk el. A SUT-integrálás során ezt felülvizsgálva az egyéb termelési támogatásokba (D.29) soroltuk át, mert ezen adó alapja nem köthető egyetlen termék termeléséhez vagy értékesítéséhez sem. Ezzel párhuzamosan az EU által a megszűnt cukorgyáraknak fizetendő támogatást terméktámogatásból (D.31) egyéb termelési támogatásba (D.39) soroltuk át. A változás et érinti, de a GDP és GNI szintjére nincs hatással. A cukoripari hozzájárulás és támogatás elszámolásának hatása Megnevezés Kibocsátás Bruttó hozzáadott érték Termékadók Egyéb termelési adók Terméktámogatások Egyéb termelési támogatások GDP d.) Az egyéni vállalkozók bruttó hozzáadott értékének becslése Az egyéni vállalkozók bruttó hozzáadott érték becslésére egy új modellt alakítottunk ki. A fejlesztés első és legfontosabb oka, hogy az eddigi módszer szerinti eredmények ágazati szerkezet, illetve a bruttó hozzáadott érték és kibocsátás ágazati arányai nem illeszkedtek a forrás felhasználás táblák szerkezetébe. A fejlesztés másik fontos oka volt, hogy az eddigi módszer nem alkalmas a nem megfigyelt gazdaság tevékenységeinek kategóriák szerinti, explicit számításba vételére. (A nem megfigyelt gazdasági tevékenységeket az Eurostat ajánlása szerint hét csoportba lehet sorolni, amelyek az N1 N7 jelölést kapták.) A becslési módszer az egyéni vállalkozók mutatóit egyedi szinten, és a nem megfigyelt gazdaság kategóriái szerint külön-külön becsüli. A becslés adatforrása a KSH Gazdasági Szervezetek Regisztere (GSZR), az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadó, egyszerűsített vállalkozói adó és általános forgalmi adó (áfa) bevallásainak adatbázisa, illetve az egyéni vállalkozói körben végzett, anonimizált, a at érintő, jogerős áfaellenőrzések eredménye. A rendelkezésre álló adatforrások alapján részletes, egyedi adatokon alapuló becslés készült re. A módszertani változás eredményét 1995-ig vezettük vissza. A becslési folyamat első lépése az egyéni vállalkozók csoportosítása. Az egyéni vállalkozók közül az áfaalany egyéni vállalkozók rendelkeznek a legteljesebb adminisztratív adatforrással, ezért erre a csoportra adminisztratív adatokból számított teljesítménymutatók kerültek meghatározásra. Az áfaelkerülés miatt eltitkolt gazdasági tevékenység (a nem megfigyelt gazdasági tevékenységek közül az N6 kategória) becslése is erre a csoportra készült el. A második és harmadik csoportba azok a nem áfaalany egyéni vállalkozók kerültek, akiknek az adminisztratív adatforrása nem teljes (N7 nem megfigyelt gazdaság kategória), vagy nem 19

20 rendelkeznek semmilyen adminisztratív adatforrással, annak ellenére, hogy gazdaságilag aktívak (N5 kategória). Az els csoportra készült becslés a második és harmadik csoportra készült becslés alapja. Az adminisztratív kibocsátás és folyó termel felhasználás meghatározása közvetlenül a személyi jövedelemadó-bevallásból történt, az árbevétel és az anyag, áru és göngyöleg beszerzési költségének segítségével. A kereskedelem ágazatcsoport esetében a nem pénzügyi vállalatok szektorból meghatározott referenciacsoportra kiszámított árrés és a bruttó hozzáadott érték és kibocsátás arány teszi lehet vé a kibocsátás és a folyó termel felhasználás meghatározását. Az áfaelkerülés miatt eltitkolt hozzáadott érték becslése három lépésb l áll: Az eljárás els ként az áfaelkerül egyéni vállalkozók körét becsüli a knn (k Nearest Neighbour algorithm) eljárás segítségével. Az eltitkolt adó becslése ágazatcsoportokra meghatározott lineáris regresszióval történik. Az eltitkolt bruttó hozzáadott érték az eltitkolt adó és az egyéni vállalkozói körre kiszámított áfakulcsok ágazati átlagának hányadosa. Az áfaeltitkolás miatti kibocsátás és folyó termel felhasználás tételeket a 2005-re összeállított ÁKM összefüggései alapján számítottuk ki. A beszámolási kötelezettség és az áfa befizetés elkerülése miatt eltitkolt teljesítmények összege alapján készül becslés az N7 és N5 csoportra. A számítás feltételezi, hogy az egyes csoportok esetében a munkainputra jutó bruttó hozzáadott érték és bruttó hozzáadott érték és kibocsátás arány ágazati átlaga azonos. Az egyéni vállalkozókra felépített modell hatása Megnevezés Kibocsátás Folyó termel felhasználás GDP e.) Alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás A magánszemélyek által nyújtott háztartási szolgáltatások nagy részét a nem regisztrált tevékenységek között számoljuk el (pl. bejárón, bébiszitter, sof r, házvezet n stb.) a háztartások termelési számlájának összeállítása során. Eddig ezeket a tevékenységeket a TEÁOR Egyéb üzleti szolgáltatás ágazatában számoltuk el. A TEÁOR 08 bevezetésével ezen tevékenységeket a továbbiakban az el írásnak megfelel en, a T Alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás ágban számoljuk el. Az átsorolással egyid ben változott a számbavétel módszertana is. A TEÁOR 08 és az ESA95 szerint is itt azokat a háztartásokat kell elszámolni, amelyek f tevékenységként ilyen jelleg tevékenységre alkalmazottat foglalkoztatnak. Az eddig alkalmazott módszertan szerint minden ilyen tevékenységet elszámoltunk a 74-es ágazatban, tekintet nélkül arra, hogy mi a szolgáltatást nyújtó státusa. Ez kett s számbavételhez vezetett abban az esetben, ha a szolgáltatást nyújtó, mint termel egység tevékenységét már más ágazatban elszámoltuk. Jelen becslés során ebben a kategóriában csak azokat a szolgáltatásokat számoljuk el, amelyek ténylegesen f tevékenységként alkalmazottat foglalkoztató magánháztartások tevékenységéb l származnak. Adatforrásként a háztartási költségvetési felvételt használjuk, közvetlen adatátvétellel a 20

21 Magyarország nemzeti számlái, 2010 (előzetes adatok) kibocsátásra vonatkozóan. A folyó termelő-felhasználás értékét nem tekintjük szignifikánsnak, ezért nem számítjuk. Ez a becslés a korábbinál így kisebb értéket mutat, de a forrás felhasználás táblákban történt kiegyensúlyozás visszaigazolta a becslés eredményét. Az alábbi tábla mutatja az új becslés hatását a GDP-re. Az alkalmazottat foglalkoztató magánháztartás új becslési módszerének hatása Megnevezés Kibocsátás Folyó termelőfelhasználás Bruttó hozzáadott érték Megjegyzés: a változás hatását nem lehet kimutatni 2009-re, mivel a évi előzetes adatok magasabb aggregáltsági szinten készültek. f/ Illegális tevékenységek A kábítószerből és prostitúcióból származó hozzáadott érték becslési módszerét két ponton javítottuk az eddig becslés hibáinak kiküszöbölése érdekében. A korábbi becslés során az import értékét belevettük a folyó termelőfelhasználás értékbe, kettős elszámolást okozva, ezt korrigálni kellett, azaz az importot kivettük a folyó termelőfelhasználás értékéből. A forrás felhasználás táblák segítségével végzett kiegyensúlyozás még egy kettős számbavételi problémára mutatott rá. A kibocsátás becslése során elszámolásra kerültek olyan tevékenységek, amelyeket már más tevékenységeknél is elszámoltunk, mivel az illegális tevékenységek számos ponton kötődnek a legális gazdasághoz. A becslés során azonban a teljes kibocsátás vettük figyelembe. Jelen korrekciónál a legális gazdaságban már elszámolt tételeket vettük ki, megszüntetve a kettős elszámolást. Az illegális tevékenységek új becslési módszerének hatása Megnevezés Kibocsátás Folyó termelőfelhasználás Bruttó hozzáadott érték Megjegyzés: a változás hatását nem lehet kimutatni 2009-re, mivel a évi előzetes adatok magasabb aggregáltsági szinten készültek. 21

22 g.) Szerencsejáték A forrás felhasználás táblák keretében végzett kiegyensúlyozás során kiderült, hogy a meglév forráshoz hiányzik a háztartások fogyasztási kiadásaiból a szerencsejátékra fordított kiadások egy része. Eddig e tétel becsléséhez az OSAP A szerencsejátékra fordított kiadások és a szerencsejátékból származó bevételek cím kérd ív adatait használtuk. A kérd ívben az adatok a sorsolásos és fogadásos játékokra vonatkozó adatokat tartalmazzák, mint például a lottó és a totó, tehát nem nyújt információt a többi államilag felügyelt szerencsejátékra (pl. a nyer automatákra) vonatkozóan. Új adatforrásként a Szerencsejáték Felügyelet éves beszámolóját és a Magyar Szerencsejáték Szövetség évkönyvét használtuk. Ezek segítségével készítettük el az új becslést a teljes államilag felügyelt szerencsejátékokra vonatkozóan a háztartások fogyasztási kiadásának számításához. A szerencsejáték új becslési módszerének hatása a lakossági fogyasztásra és a felhasználás oldali GDP-re COICOP Eltérés h/ Bírság, kötbér, egyéb kártérítés átsorolása Felülvizsgáltuk a kormányzati szektor egyéb nem piaci kibocsátása (P.131) elszámolását, ami a kormányzat végs fogyasztási kiadását és a termelési oldalon elszámolt GDP-t is befolyásolja. A kormányzati intézmények éves jelentése a bevételeket alaptevékenységb l származó, alaptevékenységgel összefügg és egyéb külön bevételekre osztja. Az egyéb külön bevételek tartalmazzák a bírságból, kötbérb l és egyéb kártérítésb l származó összegeket. Eddig ez a tétel az értékesítés részét képezte, ezáltal növelve a nem piaci kibocsátást. Most átsoroltuk az egyéb folyó transzferek (D.75) közé, ezáltal növelve a kormányzat végs fogyasztási kiadásának értékét. A büntetési bevételek átsorolásának hatása a kormányzat közösségi fogyasztására Közösségi fogyasztás GDP i.) Továbbértékesített gáz elszámolása 2009-ig a kibocsátást és a folyó termel felhasználást a gázszolgáltatók által továbbértékesített gáz értékével bruttósítottuk. Az energiapiaci liberalizáció következtében a gazdasági helyzet megváltozott (külön lett választva az gázellátás, a gázelosztás és a gázkereskedelem), így már nincs szükség a bruttósítás további alkalmazására. Ez a módosítás nincs hatással a GDP-re, mivel mind a kibocsátást, mind a folyó termel felhasználást ugyanazon összeggel csökkenti. 22