Weöres Sándor Általános Iskola

Átírás

1 I. rész Bevezető rész 1. A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései és általános hatálya: A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelezőek. 2. Az intézmény elnevezése: Weöres Sándor Általános Iskola székhelye: 8500 Pápa, Teleki u. 2. telefonszámai: Igazgató: Titkárság: (fax) Gondnok: Tanári: Könyvtár: weboldala: címe: weores@weores-papa.sulinet.hu OM azonosító: számlaszáma: adóhatósági azonosító száma: statisztikai számjele: nyilvántartási száma: Az intézmény által felvehető legmagasabb tanulólétszám: 672 fő. 3. Az intézmény alapító és fenntartó szerve: Pápa Város Önkormányzata 4. Az alapítás időpontja: szeptember 01. az utolsó alapító okirat száma: 83/2009. (VI.30.) határozat dátuma: június Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Képviseletére az igazgató (vagy az általa megbízott személy) jogosult. Az alapító okirat rendelkezése szerint feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény nem alanya az általános forgalmi adónak. Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 6. Az intézmény vagyonkezelési rendje A feladatellátást szolgáló vagyon az önkormányzat leltár szerint használatba adott vagyoni kör, mely felett Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 22/1992. (X.13.) rendeletében foglaltak szerint rendelkezhet. Az ingatlanok fenntartásával, karbantartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeket a költségvetési szerv viseli 1

2 7. A gazdálkodás részletes szabályai A gazdálkodás részletes szabályait, valamint a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó által jóváhagyott, az intézmény és Pápa Város Önkormányzata Közoktatási és Közművelődési Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete közötti munkamegosztás felelősségvállalás rendjét meghatározó megállapodás tartalmazza. Kötelezettségvállalásait és szerződéskötéseit a gazdasági szervezet arra jogosult képviselőjével ellenjegyezteti. 8. Az intézmény tevékenysége Az intézmény alaptevékenysége az alapító okiratában megállapított, az évi LXXIX. törvény a közoktatásról rendelkezései szerint végzett általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás, melynek keretében alapfokú iskolai végzettség megszerzésére készít fel. A tevékenységéhez szervesen kapcsolódik: a napközi otthoni és tanulószobai ellátás, pedagógiai szakszolgálat (logopédiai ellátás). Megfelelő számú rászoruló esetén az intézményben tanulók részére dyslexia reedukációs foglalkozást szervez. Tevékenységét a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programban és az annak részét képező helyi tantervben foglaltaknak megfelelően köteles megszervezni és ellátni. Intézményi együttműködések keretében önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai január 01-től: Szakágazat száma, megnevezése: Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) Alkalmazott szakfeladatok: Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Általános iskolai tanulószobai nevelés Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Logopédiai ellátás Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Kiegészítő tevékenysége: Az alaptevékenység ellátásának feltételeként rendelkezésre álló s e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználását célzó szolgáltatások nyújtása térítés ellenében Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Az intézmény gazdálkodási tevékenységet az alapító okiratában meghatározott körben és mértékben végez. Működésének forrásait a fenntartó Pápa Város Önkormányzata támogatásából biztosítja. 9. Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok Az évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; Az évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; Az 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról; A évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről; A évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról; 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben; 2

3 A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról; A 277/1997.(XII.22) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről; A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről; A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; A 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról; A 11/1994.(VI.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról; A 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; A 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról; A 34/2001 (IX. 14.) OM-ISM rendelet az iskolai sporttevékenységről; A 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről; A 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról; A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 10. Az intézmény szervezeti felépítésének vázlatát a 4. sz. melléklet tartalmazza. II. rész Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét kettő igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Az igazgató és az igazgató helyettes munkakörök a magasabb vezetői munkakörök az intézményben. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét az évi LXXIX törvény a közoktatásról /továbbiakban Ktv./ állapítja meg. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: 3

4 - a közalkalmazottak feletti munkáltatói jogkör gyakorlása (ezek egy részét az igazgatóhelyettesekre átruházza); - az iskola nevében kötelezettségek vállalása; - a minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés és a teljesítménypótlék megállapítása (ld. 1. sz. melléklet) Igazgatóhelyettesek 1. számú igazgatóhelyettes: 2. számú igazgatóhelyettes: Közvetlenül irányítja:- az alsó tagozat munkáját; - a napközi munkáját; - a felső tagozat munkáját. - a szabadidős programokat. Felelős: - a betegszabadság és a - a beiratkozásokért; hiányzások nyilvántartásáért; - a továbbtanulás előkészítéséért; - a helyettesítések - a tankönyvrendelésért; megszervezéséért; - a külső kapcsolatokért; - a javító és osztályozó vizsgák - a tanuló és gyermek balesetek megszervezéséért; nyilvántartásáért. - a tanuló nyilvántartásokért. Kapcsolatot tart: - a nevelési tanácsadóval; - az óvodákkal; - az iskolaorvossal; - a középfokú intézetekkel; - az iskola fogásszal; - a közművelődési intézményekkel. - a társintézményekkel. - a külföldi partnerekkel. Ellátja: - a pedagógusok körében - a technikai személyzet körében kapott munkáltatói feladatokat. kapott munkáltatói feladatokat. (helyettesítések, munkaszervezés) (helyettesítések, munkaszervezés) Az átruházott feladatok megvalósításáról rendszeresen beszámolnak az igazgatónak. Az igazgatóhelyettesek megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázat útján történik. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik 1.3. Az iskolavezetőség Az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szakmai vezetőség tagjai: - az igazgató; - az igazgatóhelyettesek; - a munkaközösség vezetők; - a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján legalább havonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. A kibővített iskolavezetőség kiegészül: - a szakszervezet és - a közalkalmazotti tanács képviselőjével. A kibővített iskolavezetőségi ülést legalább három havonta az igazgató hívja össze. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató és az igazgatóhelyettesek heti rendszerességgel - lehetőleg a hét első munkanapján - megbeszélést tartanak. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: Az iskola vezetőségi értekezletek Alkalmi megbeszélések a munkaközösségek igénye alapján 4

5 A munkaközösségek tagjainak napi tevékenysége során Az iskola igazgatója és helyettesei a szervezeti egységek tagjaival a megbízott vezetők útján tartanak kapcsolatot. Az ifjúság- és gyermekvédelmi felelős napi kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel. A munkaközösségek, valamint az iskola és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat együttműködésének és kapcsolattartásának rendjét az 5. sz. melléklet tartalmazza Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. A nevelők közösségei I. A nevelőtestület a./ A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. b./ A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. c./ A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. d./ A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. e./ Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságo(ka)t, illetve munkacsoporto(ka)t hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: - munkaközösségek (feladat és hatásköre e szakasz II/4. pontja alapján) - Arizona csoport f./ A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. g./ Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet egy alkalommal nevelési értekezlet félévi értekezlet h./ Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) ezt indokoltnak tartja. i./ A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van; a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 5

6 j./ A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. k./ A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. l./ A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület és az iskola vezetése között közvetlen napi munkakapcsolat van. A kapcsolatot egyes esetekben a munkaközösségek vezetői útján is tartjuk. A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás fórumai: - szülői értekezlet - fogadó óra - családlátogatás - Arizona megbeszélés - előre egyeztetett egyéb megbeszélés A találkozók időpontjait a felsorolás első két pontja esetében az éves munkaterv tartalmazza, de az ellenőrző/tájékoztató útján írásban is értesítjük a szülőket. A többi esetben írásban, illetve telefonon egyeztetett időpontban nyílik mód a kapcsolattartásra. A nevelők és a tanulók között napi munkakapcsolat van. A tanulók az Arizona program előírásai szerint kötelesek kapcsolatot tartani a csoport tagjaival. Előre egyeztetett időpontban a tanulók mindennemű segítséget kérhetnek a nevelőtestület tagjaitól. II. A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsós szakmai munkaközösség - tagjai: alsós nevelők felsős szakmai munkaközösség - tagjai: felsős nevelők napközis szakmai munkaközösség - tagjai: napközis nevelők, könyvtáros, szabadidő szervező Arizona csoport - tagjai: a csoportba önként jelentkező nevelők 3. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 4. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése; az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése; egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése; pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása; a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése; az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése; 6

7 a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása; a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmaimódszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével; a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével; a munkaközösség vezetőjének megválasztása; a munkaközösség éves munkatervének összeállítása; a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. 5. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését. 6. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az igazgató bízza meg. 7. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg Arizona csoport A tanórai konfliktusok kezelésére az intézmény Arizona csoportot működtethet. A csoport működését, eljárásrendjét saját maga szabályozza, mely szabályzatot az 6. sz. melléklet tartalmazza. 2. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén teljes felelősséggel az 1. számú igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az 1. számú igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése - ha erre más nem kap megbízást - a 2. számú igazgatóhelyettes, akadályoztatása esetén az alsó tagozatos munkaközösség vezető feladata. 3. A szülői közösség 3.1. A szülői közösség működése Az intézménybe járó valamennyi tanuló szülője/gondviselője tagja az iskola szülői közösségének. A szülői közösséget iskolai szinten a szülői közösség választmánya képviseli. A választmánynak minden osztályból egy, az adott szülői közösség által delegált tagja van. A szülői választmány saját tagjai közül elnököt választ magának. Tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje. A szülői közösség /iskolaszintű/ képviselőivel az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői közösségnek az SZMSZ vagy jogszabály egyetértési vagy véleményezési jogot biztosít, az egyetértést/véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával a vélemény visszakérése előtt legalább egy héttel. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet szülőket érintő napirendi pontjának tárgyalásához meg lehet hívni. 7

8 Az intézmény szülői közössége részére az iskola igazgatója tanévenként legalább három alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot A szülői közösség részére biztosított jogok Egyetértési joga van: - az intézményi dokumentumok elhelyezésének meghatározásában; - a dokumentumokról való tájékoztatás szabályozásában; - a használni kívánt tankönyvek maximális árának meghatározásában Véleményezési joga van: - a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben; - a házirend megállapításában; - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben; - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában; - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. Javaslattételi joga van: - az intézmény működését érintő valamennyi kérdésben 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 4.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet a munkaközösségek véleményezik. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek; - a munkaközösség vezetők; - a munkaközösségi tagok /külön megbízás szerint/. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területén végzi. A munkaközösség vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatóhelyetteseket Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása; - írásos dokumentumok vizsgálata; - tanulói munkák vizsgálata; - beszámoltatás szóban, írásban Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végzők az érintett pedagógussal, szükség esetén a munkaközösség tagjaival megbeszélik Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell Az ellenőrzés szerves része a pedagógusok teljesítményértékelése, amely a jogszabály előírásai szerint történik Jogszabályi előírás alapján az intézmény minden tanévben részt vesz az országos mérésben. A tanulók eredményeit vezetőségi, tantestületi és munkaközösségi szinten is elemezzük. 8

9 5. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület a Ktv-ben, valamint a Művelődési és Közoktatási miniszter 11/1994. /VI.8./ számú rendelete a közoktatási törvény végrehajtásáról /továbbiakban Vhr./ rendelkezései alapján a szakmai munkaközösségre ruházza: - a tantárgyfelosztás előtti, - a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkörét. A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 6. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával: Pápa Város Önkormányzata 8500 Pápa, Fő u. 12. A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Polgármesteri Hivatal 8500 Pápa, Fő u. 12. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: - az iskola körzetéhez tartozó óvodákkal; - a városi művelődési központtal; - az általános és középiskolákkal; - a nevelési tanácsadóval; - a fenntartóval; - a zeneiskolával; - az iskolaorvossal, fogásszal - a külföldi partnerekkel - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal a közvetlen kapcsolatot az intézmény ifjúsági- és gyermekvédelmi felelőse tartja. III. rész Működési szabályok 1. A működés rendje, nyitvatartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 1.1. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától óráig tart nyitva Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitvatartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt A reggeli ügyelet legkorábban 7.00 órakor kezdődik és 7.40 óráig tart. Az iskolába ennél korábban csak szervezett foglalkozásra érkezhetnek tanulók A tanítás kezdete 7.45 óra. A tanítási óra 45 perces. Egyes esetekben az intézmény vezetője rövidített tanórákat engedélyezhet. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. 9

10 1.5. A folyosókon és az udvaron 7.15 órától a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá - az ebédeltetés alatt - az ebédlőben tanári ügyelet működik A tanítási idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló a tanítási idő alatt csak nevelői engedéllyel hagyhatja el az iskolát. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.00 és óra között. Az épületbe lépő látogatókat az ügyeletes irányítja útba Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők, a szervezett rendkívüli foglalkozáson résztvevők, illetve külön engedéllyel rendelkezők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7.00 óra és du óra között az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A vezető beérkezéséig és távozása után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére és tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Esetleges intézkedéséről minden esetben az adódó legrövidebb időn belül köteles tájékoztatni az intézmény vezetőjét Az intézménnyel jogviszonyban nem állók benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül az intézménnyel jogviszonyban nem állók (továbbiakban: idegenek) hivatalos ügyeik intézése miatt az iskola főbejáratán keresztül léphetnek az iskolába. A belépőket az ügyeletes tanulók fogadják és igazítják útba úgy, hogy rögzítik a belépés időpontját és a belépő nevét az ügyeletes füzetbe, elkísérik az érkezőt a célszemélyhez és ott átadják az érkezőt. Távozáskor bejegyzik a távozás idejét az ügyeletes füzetbe. Az intézmény nyitvatartási idején kívül csak igazgatói engedély alapján tartózkodhatnak idegenek az intézményben. 2. Az intézményi védő, óvó előírások 2.1. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért; - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért; - az energiafelhasználással való takarékoskodásért; - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az intézménnyel jogviszonyban álló valamennyi tanuló és közalkalmazott köteles az általa észlelt baleseti forrást jelenti az iskola vezetőjének, közvetlen munkahelyi felettesének, a gondnoknak vagy a karbantartóknak. A balesetek elkerülése érdekében az érintettek a szükséges intézkedéseket kötelesek a lehető legrövidebb időn belül megtenni. Az intézmény valamennyi alkalmazottja évenként részt vesz a balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson, és évenként tűzriadó próbát tartunk Az esetlegesen előforduló tanuló balesetekről a jegyzőkönyvet a tanulók felügyeletére beosztott nevelő a 2. sz. igazgató helyettes közreműködésével tölti ki. Az igazgató helyettes értesíti a munkavédelmi megbízottat, aki a jogszabályi előírásoknak megfelelő adatszolgáltatást végzi Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. 10

11 2.6. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat Bombariadó esetén az alábbi teendők szükségesek: - veszélyeztetettség esetén haladéktalanul ki kell üríteni az épületet a tűzriadó tervnek megfelelően; - ezzel egy időben értesíteni kell a városi rendőrkapitányságot (Tel: ). 3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 3.1. A hagyományápolás. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Ünnepi alkalmak: - a tanévnyitó és tanévzáró ünnepély; - a tanév szorgalmi időszakára eső hivatalos állami ünnepek; - a Weöres Sándor Plakett átadása. Megemlékezések: - az Aradi vértanuk emléknapján. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: - gyereknapi program; - a Weöres Sándor hét rendezvényei; - különböző háziversenyek. Az iskola időközönként iskolaújságot jelentethet meg és iskolarádiót működtethet. Az iskolaújság előállítási költségeihez az intézmény minden szám esetében anyagi hozzájárulást biztosít. Az iskolarádió működésének hátterét a stúdió berendezései adják, melyet az intézményi költségvetésből működtetünk. 4. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki órán igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza.) A tartós hiányzást a szülő köteles haladéktalanul bejelenteni az osztályfőnöknek. A szülő tanévenként maximum 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő/társadalmi szervezet írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök pedig a tájékoztató füzetbe bejegyzi. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben a késések együttes időtartama eléri egy tanóra hosszát, úgy igazolatlan órának minősül A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 11

12 5. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 5.1. Az étkezési térítési díjakat az iskolatitkár az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon havonta szedi be. Az esetleges túlfizetést a vonatkozó pénzügyi rendelkezéseknek megfelelően a tanuló részére visszaadjuk A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést, illetőleg szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díját a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával a tanulónak beszámítja, vagy az 5.1 bekezdésben rögzítettek szerint jár el. Az étkezés lemondása telefonon vagy személyesen, az ügyintézéssel megbízott iskolatitkárnál vagy napközis nevelőnél történhet. Ennek módjáról a házirend rendelkezik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg A tandíj Az iskolában ingyenesen, térítési, illetve tandíj ellenében igénybe vehető foglalkozásokat az évi LXXIX. törvény rendelkezései, valamint Pápa város képviselőtestülete 6/1997. /II.12./ Kt. sz. rendelete a közoktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíjakról szerint lehet szervezni. 6. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 6.1. Szervezeti formák - napközi otthon; - tanulószoba; - szakkör; - énekkar; - iskolai tömegsport; - diáksport egyesületi foglalkozás; - önköltséges tanfolyam; - diákönkormányzati rendezvény; - kirándulás, táborozás; - tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák kö- zötti verseny, diáknap. Érdeklődési kör, önképzőkör a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhető. A nem kötelező tanórai foglalkozásokra a tanév kezdetekor kell jelentkezni. Csak olyan foglalkozásokat indít az iskola, amelyekre legalább 12 fő jelentkezik. A jelentkezés egész tanévre szól, a foglalkozások a jelentkezés elfogadását követően kötelező tanórának számítanak A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni Az intézmény kiemelt hangsúlyt fektet a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek felzárkóztatására. A rendelkezésre álló időkeretben az iskola nevelői foglalkoznak a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyerekekkel. A speciális nevelési igényű tanulók fejlesztését a pedagógiai szakszolgálat munkatársai (logopédusai) végzik. 7. A napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba való felvétel. A következő tanévre a napközi otthonba való felvételt a szülő a szorgalmi időszak megkezdéséig kérheti. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a felvételt tanév közben igényeljék. Az első osztályosok jelentkezése a beiratkozáskor történik. 12

13 8. A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a szakkörök és a diáksport egyesület működésének támogatásával, valamint a napközis foglalkozások keretében biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem - pedagógus felügyelete mellett - a tanulók rendelkezésére álljon a szabad időkeretben. Az iskolában működő diáksport egyesülettel való kapcsolattartást együttműködési megállapodás rögzíti, melyet minden tanév elején felül kell vizsgálni, és az igényekhez képest megfelelően módosítani szükséges. 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt a szakközépiskola rendelőjében. Tanévenként meghatározott időpontban, iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. Az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. 10. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg A diákönkormányzatot segítő nevelőt a diákönkormányzat javaslatára egy tanév időtartamra az igazgató bízza meg. A megbízatás többször meghosszabbítható A Ktv. vonatkozó bekezdéseiben, valamint más jogszabályban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének, egyetértésének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább egy héttel korábban történő átadásával Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható Az iskolai tanulók legalább felét érintő ügyekben a diákönkormányzat - a segítő tanár támogatásával - az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az igazgatóhelyettesekhez fordulhat A diákönkormányzat részére az iskola egy közösen kijelölt állandó helyiséget biztosít. A helyiségek használati rendjét az intézmény házirendje szabályozza. Az ott rögzített szabályok megszegése esetén a diákönkormányzat számot kell adjon a szabályszegés tényszerű feltárását követően a valós okokról. Nem kielégítő válasz, illetve ismétlődés esetén az igazgató megvonja a diákönkormányzat adott helyiségre vonatkozó használati jogát. Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor az igazgató gondoskodik. 11. A tanulók vélemény-nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája A tanulók vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala az osztályokban való 13

14 kifüggesztéssel történik A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai is. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttathatja az iskola igazgatójához. Az írásban, illetőleg a szóban feltett kérdésre az illetékes vezető ad érdemi választ A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről A tanulók rendszeres tájékoztatásának fóruma a havonta szervezett iskolagyűlés. Az egész intézményt érintő sikerekről, egyéb eredményekről, problémákról kapnak itt tájékoztatást az iskola tanulói, nevelői Az iskola életében jelentkező problémák megoldására alkalmi rendezvények szervezhetők. 12. A tanulók jutalmazásának elvei és formái (2. sz. melléklet) Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki - eredményes kulturális tevékenységet folytat; - kimagasló sportteljesítményt ér el; - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez; - tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményt ér el és az iskola színeiben indult, illetve az intézmény nevelője készítette fel A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni A jutalmazás formái a./ Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: - szaktanári; - napközi vezetői; - osztályfőnöki; - igazgatói; - nevelőtestületi. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. b./ Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye /tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese/, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. c./ Csoportos jutalmazási formák - jutalomkirándulás - hozzájárulás a kirándulási költségekhez, kulturális, sport programok látogatásához /színház, mozi stb./ 13. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések alkalmazásának a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. 14

15 13.2. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: a.) szóbeli figyelmeztetés, ami lehet: - szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt; - ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt, és - osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. b.) írásbeli, ami lehet: - nevelői figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói intés; - nevelőtestületi megrovás Az osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, intés, megrovás, az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali írásbeli fegyelmező intézkedés alkalmazását teszi szükségessé Az igazgatói írásbeli intést - a körülmények mérlegelésével - az osztályfőnök kezdeményezi A sorozatosan kirívó, súlyos fegyelemsértést elkövető tanulóval szemben fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi tárgyalás előtt a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet előírásai szerint egyeztető eljárást kell tartani. 14. A tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak. Jogszabályban rögzített határidőket tartva amely határidőket az intézmény adott tanévi érvényes munkaterve tartalmazza az intézmény felméri: - az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számát és az igényjogosultság jogcímeit; - a szülők által megvásárolni kívánt, illetve más úton beszerzett (használt) tankönyvek darabszámát. Az intézmény az ingyenes tankönyvellátást könyvtári kölcsönzéssel biztosítja a rászoruló tanulóknak. A könyvek állapota és az intézmény anyagi forrásainak függvényében minden tanuló számára bizonyos tankönyveket ingyenesen biztosíthat az iskola. A taneszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, atlaszok stb.) kiválasztása a szaktanár/szakmai közösség feladata, amely döntés csak a vonatkozó jogszabályok szerinti eljárással történhet. A taneszköz választás a felméréseket megelőző taneszköz tájékoztató elküldése után csak igazgatói engedéllyel módosítható. A rendelés összesítése az ezzel a feladattal megbízott közalkalmazott(ak) dolga. A rendelés leadását követően a zavartalan tankönyvellátásért ezen közalkalmazott(ak) felel(nek). A rendelés leadása előtt a jogszabályokban rögzített véleményeket (egyetértést, hozzájárulást) az intézmény vezetője a lehetséges fórumoktól beszerzi. A normatív támogatás maradványát az iskolai könyvtár állományának gyarapítására fordítjuk a törvényi rendelkezések szerint. A normatív támogatások nyomon követése az intézmény vezetőjének a feladata. 15

16 15. A javító- és osztályozó vizsgák lebonyolításának rendje A javító- és az osztályozóvizsgák - igazgató által kijelölt - időpontjáról az intézmény hirdetés útján értesíti a tanulókat és a szülőket. A korrepetálási lehetőségekről az év végi bizonyítvány kiosztásakor történik a szülők, tanulók tájékoztatása A vizsgára jelentkezés a bizonyítvány benyújtásával történik. Az osztályozóvizsgára legalább egy hónappal korábban kell jelentkezni A vizsgabizottság kijelölése az 1. számú igazgató helyettes feladata A vizsgabizottság elnöke a munkaközösség vezetője, tagjai: a vizsgáztató tanár (tanító) és egy lehetőleg azonos szakos pedagógus, aki a jegyzőkönyvet is vezeti. A jegyzőkönyvet mindhárman aláírják Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik Ha a tanuló a javítóvizsgán nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, a javítóvizsga eredménye elégtelen, az évfolyamot ismételni köteles. Az igazolt hiányzás esetén az új javítóvizsga időpontját az igazgató jelöli meg Ha a tanuló az osztályozóvizsgán nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, a szülőt értesíteni kell a mulasztásról és az újabb vizsgaidő kijelöléséről. 16. Az iskolai könyvtár használati rendjét, gyűjtőkörét a könyvtár működési szabályzata és gyűjtőköri szabályzata állapítja meg (3. sz. melléklet). 17. Aláírási és pecséthasználati jogkör Aláírási joga az igazgatónak, távolléte esetén a helyetteseinek van. Saját területén aláírási joga van a helyetteseknek, gondnoknak, iskolatitkárnak. Pecsétet az igazgató, a helyettesei,, a gondnok, az iskolatitkár és esetenként a megbízott személyek használhatnak: - bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, ellenőrzők hitelesítése esetén az osztályfőnökök; - vásárlások, ügyintézés esetén a megbízott személy. Használaton kívül a pecsétet el kell zárni. 18. Vegyes rendelkezések A Szervezeti és működési Szabályzat egy példánya az intézmény egyéb dokumentumaival együtt az iskolai könyvtárban szabadon hozzáférhető, illetve az iskola honlapján megtekinthető Az intézményben reklám tevékenység kizárólag a Ktv $ (12) bekezdése szerint folytatható Vagyoni jogok gyakorlása Az intézmény a tanulók által előállított szellemi termék utáni esetleges vagyoni jogokat az érintett tanulóval % arányban gyakorolja Adatkezelés Az intézményi adatkezelés helyi szabályozását az adatkezelési szabályzat (7. sz. melléklet) rögzíti Dohányzóhely A jogszabályi előírásoknak megfelelő dohányzó hely kijelölésére jogosult személy az igazgató. 16

17 IV. rész Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete fogadja el. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az SZMSZ módosítása nélkül minden tanév kezdetekor módosítható a különös közzétételi lista (8. sz. melléklet). A hatályba lépés napja: az SZMSZ jóváhagyásának napja január 1.én hatályát veszti a az I/5. pont első bekezdése (régi szakfeladat rend). A jóváhagyással hatályát veszti az SZMSZ addig érvényben lévő változata. Pápa, július 15. Horváth Attila igazgató Záradék Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az szülői közösség és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: * a fenntartó, * a nevelőtestület, * az iskola igazgatója, * a szülői közösség iskolai választmánya, * a diákönkormányzat iskolai vezetősége, Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. 17

18 Legitimáció Az SZMSZ jóváhagyásához szükséges véleményezési eljárás és az egyetértés megszerzése megtörtént. A Weöres Sándor Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzat év augusztus hó 26. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Pápa, augusztus iskolai diákönkormányzat vezetője A Weöres Sándor Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola szülői közösségének választmánya év augusztus hó 26. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Pápa, 2009augusztus a szülői választmány elnöke Az SZMSZ-t és mellékleteit a nevelőtestület a augusztus 31-i ülésén a jelen lévők egyhangú szavazatával elfogadta. Az elfogadott SZMSZ és a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve felterjesztésének napja: szeptember 2. Pápa, szeptember 2. Horváth Attila igazgató Az SZMSZ-t a fenntartó önkormányzat a(z).../2009. számú án kelt határozatával /intézkedésével/ jóváhagyta. Pápa, jegyző 18

19 1. sz. melléklet Szabályzat a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésről és a teljesítménypótlék alkalmazásáról A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés valamennyi közalkalmazottra nézve az alábbi szabályozás szerint adható: A kiemelkedő munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítélése az igazgató és a vezetés hatásköre. A juttatás megállapításához az alábbi szempontokat veszik elsősorban figyelembe: Tanár, tanító, napközis nevelő közalkalmazottak közül jutalomra javasolt az, aki: - Munkaköri kötelességét maradéktalanul elvégzi - Versenyekre készít fel, kísér, illetve az általa felkészített tanítvány sikeresen szerepel - Az iskola kulturális életében aktív munkát végez - Segítséget nyújt a gyerekek szabadidejének hasznos eltöltéséhez - Közreműködik a jó iskolai légkör, környezet kialakításában - Foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulókkal, korrepetál, felzárkóztat - Foglalkozik a tehetséges tanulókkal - Táborokat szervez, részt vesz táboroztatásban - Betartja és betartatja a Házirendet - Segíti kollégái munkáját - Kihasználja az esetleges pályázati lehetőségeket Technikai dolgozó közalkalmazottak közül jutalomra javasolt az, aki: - Munkaköri kötelességét maradéktalanul elvégzi - Munkájával elősegíti, hogy az iskola hatékonyan és költségkímélő módon működhessen - Az iskola kulturális életében aktív munkát végez - Közreműködik a jó iskolai légkör kialakításában - Betartja és betartatja a Házirendet - Segíti kollégái munkáját - Szükség esetén, akár munkaidején túl is rendelkezésre áll a felmerült problémák megoldásában, feladatok ellátásában A fentiek teljesítése nem jelenti a juttatásból való automatikus részesedést, a döntés mindig a munkáltató jogköre. A teljesítménypótlék alkalmazása 1. A munkáltató és a beosztott pedagógus - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - a munkaszerződésben vagy a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhatnak abban, hogy a heti teljes munkaidő keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelező órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás időtartama nem lehet rövidebb egy nevelési évnél, egy tanítási évnél, és határozatlan időre is szólhat. A beosztott pedagógus részére - a végzett munkával arányos - teljesítménypótlék jár. 2. A teljesítménypótlékot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelően meghatározott összeg (a 19