Görög római történelem Németh, György Hegyi, W. György

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Görög római történelem Németh, György Hegyi, W. György"

Átírás

1 Görög római történelem Németh, György Hegyi, W. György

2 Görög római történelem írta Németh, György és Hegyi, W. György Publication date Szerzői jog György, Németh; W. György, Hegyi Kivonat

3 Tartalom Bevezető... ix 1. Válogatott magyar nyelvű szakirodalom Az ókortörténet forrásai TÖRTÉNETÍRÓK Görögök Rómaiak IRODALMI MŰVEK FELIRATOK PAPIRUSZOK ÉRMÉK Anyag Súly Ábrázolás Felirat Éremkincs Emlékeztető Görög történelem HELLAS BRONZKORA A minósi Kréta Théra Trója és a trójai háború A mykénéi palotaközpontok és a mediterrán világ A GÖRÖGÖK BEVÁNDORLÁSA ÉS FONTOSABB KÖZPONTJAI A MYKÉNÉI GAZDASÁG A MYKÉNÉI TÁRSADALOM A MYKÉNÉI VALLÁS A MYKÉNÉI KOR BUKÁSA A SÖTÉT ÉS AZ ARCHAIKUS KOR A görög világ Mykéné bukása után Emlékeztető Kronológia A polis születése MI A POLIS? A POLISOK LÉTREJÖTTE ÉS A BASILEUSOK A GYARMATOSÍTÁS OKAI, TÍPUSAI ÉS IRÁNYAI A HOPLITÁK A TÖRVÉNYEK FORRADALMA AZ ATHÉNI FEJLŐDÉS: KYLÓN, DRAKÓN, SOLÓN A TYRANNIS PEISISTRATOS ÉS HIPPIAS TYRANNISA KLEISTHENÉS REFORMJAI SPÁRTA A POLIS VIRÁGKORA (KR. E SZÁZAD) Athén birodalma A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚ A DÉLOSI SZÖVETSÉG Egy aranykor anatómiája AZ ELSŐ PELOPONNÉSOSI HÁBORÚ (KR. E ) A PERIKLÉSI ARANYKOR POLITIKAI MODELLJE ARCHÓNOK ÉS KOSMOSOK BULÉ ÉS EKKLÉSIA KATONAI TISZTSÉGEK GAZDASÁGI TISZTSÉGEK PAPI TISZTSÉGEK FIZETETT TISZTSÉGEK ÉS A LEITURGIA iii

4 Görög római történelem KLÉROTÉRION: A SORSOLÓGÉP A peloponnésosi háború A PELOPONNÉSOSI HÁBORÚ FOGALMA A HÁBORÚ OKAI AZ ARCHIDAMOSI (VAGY TÍZÉVES) HÁBORÚ (KR. E ) A NIKIAS-FÉLE BÉKE, ARGOS, MANTINEIA ÉS ÉLIS SZÖVETSÉGE (KR. E ) A SZICÍLIAI HADJÁRAT (KR. E ) A DEKELEIAI HÁBORÚ (KR. E ) A NÉGYSZÁZAK ÉS AZ ÖTEZREK URALMA A HARMINC ZSARNOK (KR. E ) Ipar és kereskedelem A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ ÉLELMISZER-KERESKEDELEM VÁROSOK MUNKAMEGOSZTÁSA FÉMFELDOLGOZÁS PÉNZVERÉS TÁVOLSÁGI KERESKEDELEM ÉS SZERZŐDÉSEK A KERESKEDELEM ÉS A GAZDASÁG AUTONÓMIÁJA A METOIKOSOK A RABSZOLGÁK A Kr. e. 4. század első fele POLITIKATÖRTÉNET A SZÖVETSÉGI ÁLLAMOK MAKEDÓNIA FELEMELKEDÉSE GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNISZTIKUS MONARCHIÁK Nagy Sándor és a diadochosok NAGY SÁNDOR HÓDÍTÁSAI A DIADOCHOSOK A hellénisztikus kor jellege A HELLÉNISZTIKUS KOR FORRÁSAI A HELLÉNISZTIKUS KOR FOGALMA A HELLÉNISZTIKUS KOR ÉRTÉKELÉSÉNEK VÁLTOZÁSA A hellénisztikus birodalmak MAKEDÓNIA AZ ANTIGONIDÁK URALMA ALATT SYRIA ÉS A SELEUKIDÁK PERGAMON ÉS AZ ATTALIDÁK EGYIPTOM ÉS A PTOLEMAIDÁK POLISOK ÉS ÁLLAMSZÖVETSÉGEK A HELLÉNISZTIKUS KORBAN A hellénisztikus civilizáció AZ OKTATÁS ÉS A KULTÚRA A VALLÁS VÁLTOZÁSAI Róma ITÁLIA ÉS RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG KORÁIG Itália korai története ITÁLIA FÖLDRAJZA ITÁLIA A BRONZKORBAN A VASKOR ETRUSZKOK Róma a királyok korában RÓMA ALAPÍTÁSA. LEGENDÁK RÓMA ALAPÍTÁSA. RÉGÉSZET KIRÁLYOK A RÓMAI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A KIRÁLYOK KORÁBAN KÜLPOLITIKA. A KIRÁLYSÁG VÉGE A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG A római köztársaság születése iv

5 Görög római történelem A CONSULOK. A RES PUBLICA INTÉZMÉNYEI PLEBEIUSOK ÉS PATRÍCIUSOK RÓMA HÁBORÚI A köztársaság kialakulása. Itália meghódítása A KR. E. 4. SZÁZAD BELPOLITIKAI KÜZDELMEI KÖZÉP-ITÁLIA MEGHÓDÍTÁSA DÉL-ITÁLIA MEGHÓDÍTÁSA A HÓDÍTÓ RÓMA I A RÓMAI ÁLLAM, TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG A 4-3. SZÁZADBAN A Római Birodalom kialakulása AZ ELSŐ PUN HÁBORÚ A MÁSODIK PUN HÁBORÚ A MEDITERRÁNEUM MEGHÓDÍTÁSA A HÓDÍTÓ RÓMA II POLITIKA ÉS AZ ARISZTOKRÁCIA A KR. E. 2. SZÁZADBAN FÖLDKÉRDÉS A KR. E. 2. SZÁZADBAN. RABSZOLGÁK. KISBIRTOKOSOK A res publica utolsó százada VÁLSÁGJELENSÉGEK, MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEK. A GRACCHUSOK MARIUS ÉS KORA SULLA ÉS KORA POMPEIUS KORA CAESAR CAESAR, A DICTATOR OCTAVIANUS CSÁSZÁRKOR A principatus AUGUSTUS. A PRINCIPATUS MEGTEREMTÉSE A IULIUS-CLAUDIUS-DINASZTIA A FLAVIUS-DINASZTIA (69-96) AZ ANTONINUSOK (96-192) A császárság átalakulása A SEVERUSOK ( ) A VÁLSÁG KORA ( ) Késői császárkor A CSÁSZÁRI HATALOM MEGSZILÁRDÍTÁSA ( ) A CSÁSZÁRI HATALOM ERÓZIÓJA AZ UTOLSÓ FELVONÁS ( ) Kronológia* Kr. u v

6 A táblázatok listája A spártai klarosok termése Plutarchos szerint, és az ehhez szükséges birtoknagyság 7000 polgárral számolva (A spártai medimnos = 74,54 liter) A solóni rendszer függőleges és vízszintes tagolása Polgárok lefegyverzése csellel Néhány szövetséges Kr. e. 454-ben és 425-ben fizetett adója Két gyakori standard Az athéni metoikosok származási helye Az ismert foglalkozású metoikosok megoszlása vi

7 Görög római történelem Ismert kis-ázsiai népgyűlési határozatok száma Comitia curiata A centuriák A plebeiusemancipáció főbb állomásai A cursus honorum vii

8 Görög római történelem viii

9 Bevezető A BA szintű oktatás hároméves tapasztalata bebizonyította, hogy azok a tankönyvek és szöveggyűjtemények, amelyeket az ötéves képzésben használtunk, az ókorral csak egy félévben foglalkozó hallgatók számára nem felelnek meg. Nem is lehet elvárni a diákoktól, hogy olyan mennyiségű anyagot dolgozzanak fel, mint amire egy ókortörténeti szigorlathoz szükség volt. Mindez látványosan megmutatkozott a tankönyvek és szöveggyűjtemények vásárlásának visszaesésében. Voltak, akik fénymásolatokból készültek, mások viszont beérték az innen-onnan beszerzett jegyzetekkel, internetről letöltött anyagokkal. A színvonal és a vizsgaeredmények romlása arra indított minket, hogy a hallgatók kezébe egy olyan könyvet és szöveggyűjteményt adjunk, amely alkalmazkodik az egyetemi oktatás struktúrájához. Mindkét szerző részt vett az Osiris Kiadó eddigi ókoros tankönyveinek megírásában és a könyvek struktúrájának kialakításában. Könyvünkben mindazokat a formai sajátosságokat megtartjuk, amelyek az eddigi tankönyveinket jellemezték (pl. keretes szövegek, fogalmak kiemelése és kigyűjtése a fejezetek végén, fejezet végi kronológiák, térképvázlatok, táblázatok). Változást elsősorban az anyag mennyisége és strukturálása jelent. Bár továbbra is bemutatjuk a bronzkortól a Nyugatrómai Birodalom bukásáig az egész korszakot, részletesebben csak bizonyos csomóponti kérdéseket tárgyalunk. Célunk volt, hogy a tankönyv anyagához szervesen illeszkedjék a vele párhuzamosan készült szöveggyűjtemény, amely nemcsak a szemináriumi munka alapvető eszköze lehet, hanem lehetőséget ad a tankönyv által leírtak elmélyültebb megismerésére is. Ezért utalunk a könyvben következetesen a szöveggyűjtemény dokumentumainak számára. A legnagyobb újdonság kétségtelenül az, hogy a görög és a római történelem bemutatása egy kötetbe került. Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy összefűztünk két rövidebb könyvet, a kereszthivatkozások és az egységes kronológia ugyanis arra serkenti a hallgatókat, hogy egységben lássák azt, ami jelentős korszakokban valóban egységes is volt. Hiszen a görög és a római világ nemcsak Pyrrhos nyugati vagy a rómaiak keleti hadjárataikor és hódításaikor találkozott egymással, hanem a bronzkortól a Római Birodalomig mindig is egymásra hatva, párhuzamosan vagy éppen szétválaszthatatlan egységben fejlődött. Reméljük, könyvünk hozzájárul ennek az ókorképnek az elmélyítéséhez. Végezetül szeretnénk köszönetet mondani a szakmai lektoroknak, Kató Péternek és Simon Zsoltnak segítségükért, és az Osiris Kiadónak, hogy támogatott minket munkánkban. Budapest, június 25. Németh György ix

10

11 1. fejezet - Válogatott magyar nyelvű szakirodalom 1 SZÖVEGGYŰJTEMÉNYEK Borhy László (szerk.): Római történelem. Szöveggyűjtemény. Budapest, Borzsák István (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Budapest, Borzsák István (szerk.): Római történeti chrestomathia. Budapest, Hahn István (szerk.): Róma istenei. Budapest, Hegyi Dolores (szerk.): Görög vallástörténeti chrestomathia. Budapest, Németh György (szerk.): Ércnél maradóbb. Budapest, Németh György (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény. Budapest, Németh György (szerk.): Államéletrajzok. Budapest, FELDOLGOZÁSOK Adamik Béla: A latin nyelv története. Az indoeurópai alapnyelvtől a klasszikus latinig. Budapest, Alföldi András: Magyarország népei és a Római Birodalom. Máriabesnyő-Gödöllő, Alföldi András: Keresztény császárok, pogány Róma. Máriabesnyő-Gödöllő, Alföldi András: A késő Római Birodalom válaszúton. Máriabesnyő-Gödöllő, Alföldi András: A korai Róma. Ford. Takács Levente. Máriabesnyő- Gödöllő, Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Ford. Borhy László. Budapest, Boardman, John Griffin, Jasper Murray, Oswyn (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Ford. Szuhay-Havas Ervin, Várady Géza, Vilmos László. Budapest, Borhy László: Brigetiói amphitheatrumok? Budapest, Bosworth, A. B.: Nagy Sándor. A hódító és birodalma. Budapest, Cornell, Tim Matthews, John: A római világ atlasza. Ford. Fridli Judit. Budapest, Fehér Bence Kovács Péter: Fontes Pannoniae Antiquae. I-II. Budapest, Fehér Bence: Pannonia latin nyelvtörténete. Budapest, Ferenczy Endre Maróti Egon Hahn István: Az ókori Róma. Budapest, Forisek Péter: A Római Birodalom képes története. Debrecen, Goldsworthy, Adrian: A római hadsereg története. Pécs, Grüll Tibor: Az európai művelődés története. I. Budapest, Grüll Tibor: Az utolsó birodalom. Az Imperium Romanum természetrajza. Budapest, Havas László Tegyey Imre (szerk.): Bevezetés az ókortudományba. I. Debrecen, Havas László Tegyey Imre (szerk.): Bevezetés az ókortudományba. V. Debrecen, Havas László Hegyi W. György Szabó Edit: Római történelem. Budapest, Havas László Németh György Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest, Hegyi Dolores: Az iónok Kis-Ázsiában. Budapest, Hegyi Dolores Kertész István Németh György Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Budapest, Hoffmann Zsuzsanna: Antik nevelés. Veszprém, Olyan könnyen hozzáférhető, újabb könyveket sorolunk fel, amelyeket részben felhasználtunk munkánk során, részben pedig további hasznos tájékozódásul ajánlunk. 1

12 Válogatott magyar nyelvű szakirodalom Irmscher, Johannes (szerk.): Antik lexikon. Budapest, Kovács Péter: Marcus Aurelius esőcsodája és a markomann háborúk. Pécs, Kovács Péter: Fontes Pannoniae Antiquae. II-VI. Budapest, Lancel, Serge: Hannibál. Budapest, Levi, Peter: A görög világ atlasza. Budapest, Mócsy András: Pannonia a korai császárság idején. Budapest, Mócsy András: Pannonia a késői császárkorban. Budapest, Mócsy András Fitz Jenő Lőrincz Barnabás: Pannonia régészeti kézikönyve. Budapest, Németh György: A zsarnokok utópiája. Budapest, Németh György: A polisok világa. Budapest, Németh György: Karthágó és a só. Budapest, Németh György Kovács Péter: Bevezetés a görög és római felirattanba. Budapest, Németh György Ritoók Zsigmond Sarkady János Szilágyi János György: Görög művelődéstörténet. Budapest, Szabó Ádám: Pannoniciani sacerdotes. Pécs, Szabó Árpád Kádár Zoltán: Antik természettudomány. Budapest, Székely Melinda: Kereskedelem Róma és India között. Szeged, Szlávik Gábor: Traianus útja a hatalomba. Egy antik rendszerváltás története. Budapest, Visy Zsolt: A ripa Pannonica Magyarországon. Budapest, A SZEMELVÉNYEK FORDÍTÓI 1.1. táblázat - A. J. Arany János H. W. Gy. Hegyi W. György B. L. Benjámin László Ha. J. Harmatta János Bo. L. Borhy László K. Á. Kurcz Ágnes D. G. Devecseri Gábor K. D. Kövendi Dénes F. B. Fehér Bence K. F. Kis Ferencné F. L. Faragó László K. G. Kerényi Grácia F. Z. Franyó Zsoltán K. I. Kőrizs Imre H. G. Hamza Gábor K. L. Katona László H. I. Hahn István K. P. Kató Péter H. J. Huszti József K. R. Kopeczky Rita 2

13 Válogatott magyar nyelvű szakirodalom H. L. Havas László Ko. I. Kosztolányi István Ko. P. Kovács Péter S. F. Sipos Flórián L. I. Lakatos István S. J. Sarkady János M. B. Mezei Balázs Sz. G. Szlávik Gábor M. E. Máthé Elek Sz. Gy. Szepesy Gyula M. Gy. Muraközy Gyula Sz. M. Szabó Miklós Ma. E. Maróti Egon Sz. T. Szepessy Tibor Mo. Gy. Moravcsik Gyula T. I. Tegyey Imre N. B. Németh Béla T. O. Tóth Orsolya N. Gy. Németh György T. P. Teravágimov Péter R. Zs. Ritoók Zsigmond T. W. I. Trencsényi-Waldapfel Imre V. O. Vit Olivér V. J. Vekerdi József RÖVIDÍTÉSEK APAthénaión Politeia, az Aristotelés neve alatt fennmaradt Az athéni állam. CAHThe Cambridge Ancient History. CILCorpus Inscriptionum Latinarum. Berlin, 1862-től. GTSZNémeth György: Görög történelem. Szöveggyűjtemény. Budapest, IGInscriptiones Graecae. Berlin, 1873-tól. MLMeiggs, R. Lewis, D.: A Selection of Greek Historical Inscriptions. Revised Edition. Oxford, NHNaturalis Historia, Plinius: Természettudomány. 3

14 2. fejezet - 1. Az ókortörténet forrásai TÖRTÉNETÍRÓK A mai értelemben vett történetírás az ókori keleti államokban nem alakult ki. A történetírás ugyanis nemcsak aziránt érdeklődik, hogy mi történt, hanem aziránt is, hogy miért. Milyen okok, események és cselekedetek vezettek egy-egy eseményhez, és ezek egészükben milyen törvényeknek engedelmeskedtek. A történelem tehát nem események kusza halmaza, hanem események olyan rendezett sora, amely valahonnan valahová halad. Abban persze eltértek az egyes történetírók, hogy miben látták az események okát és végső irányát Görögök Az első történetírók a görögök közül kerültek ki. A történetírás a legkorábbi nagy terjedelmű prózai műfajnak tekinthető, megelőzve a filozófiai és természettudományos (pl. orvosi) értekező prózát, valamint a még később kialakuló regényt. Ennek ellenére (és bizonyos tekintetben a mai napig) nem vált el igazán a szépirodalomtól. A történész ugyanis szükségszerűen történetet mond el, vagyis olvasóját verbálisan kell bevezetnie az ismeretekbe, feltárni azok okait és összefüggéseit. Nem véletlen, hogy a mai napig mindössze két történész kapott Nobeldíjat, Theodor Mommsen és Winston Churchill, és mindketten az irodalmi díjat kapták meg. A korai történetírásnak számos eszköz nem állt még a rendelkezésére (lábjegyzetek, statisztikák, hang- és képfelvételek stb.), így ezeket szükségszerűen az irodalomból is ismert eszközökkel kellett pótolniuk (pl. az úgynevezett tragikus történetírás a drámai ábrázolás eszköztárából merített). Az első ma is ismert görög történetíró, Hérodotos, Kis-Ázsiában született a Kr. e. 5. században. Őt tekintjük a történetírás atyjának. Hérodotos sokat utazott, készülő történeti művének részleteit például Athénban, Periklés körében olvasta fel. Kr. e. 444 után az Athén által alapított itáliai gyarmatvárosban, Thurioiban telepedett le. Hérodotos kilenc könyvből álló műve a görögség és Ázsia küzdelmeinek történetét írja le a mitikus időktől (a trójai háború előzményeitől) a görög-perzsa háború végéig. Az egyes könyvek akkor térnek ki egy-egy nép történetére, amikor azokat eléri a perzsa terjeszkedés. A különböző népeket (pl. lydöket, babiloniakat, egyiptomiakat, szkítákat stb.) ismertető leírások hasonlóan épülnek föl: 1. az ország leírása, 2. a nép szokásai, 3. különlegességek, 4. politikatörténet. A történetek kronológiája néha alig követhető, annyira elfedi a seregnyi színes elbeszélés. Hérodotos ennek ellenére tudatosan szerkeszt, és műve nem elégszik meg az események ismertetésével. Alapgondolata hogy az elbizakodottság (hybris) pusztulást hoz arra, aki ebbe a bűnbe esik, és senki nem mondhatja magát boldognak, amíg él, mivel bármelyik pillanatban lesújthat ránk a végzet saját korához szól. Athén és a délosi szövetség elérte terjeszkedésének azt a határát, amelyet éppúgy nem léphet át büntetlenül, mint a lyd Kroisos az országát a perzsáktól elválasztó Halys folyót, Dareios az Istrost (Dunát) vagy Xerxés az Ázsiát Európától elválasztó Helléspontost. Ugyancsak a hatalom idő- legességére figyelmeztet Hérodotos munkájának utolsó története. A perzsák el akarták hagyni sziklás és terméketlen hazájukat, hogy egy termékenyebb vidéken boldogabban élhessenek. Kyros azonban ráébresztette őket, hogy ha kényelmesebben élnek, elpuhul- nak, és nem ők fognak másokon uralkodni, hanem mások őrajtuk. A perzsák belátták, hogy igaza van, és megmaradtak Perzsiában, ahol urak lehettek a terméketlen földön, nem pedig szolgák a termékeny síkságon. A közmondásosan sziklás Attikában sokan megérthették, hogy a mese róluk (is) szól. Hérodotos újítása az volt elődeihez képest, hogy színes elbeszélések sora helyett a történeti igazságot akarta ábrázolni, vagyis a történetírást tudománnyá tette; művének középpontjában nem istenek és mitikus hősök, hanem emberek tettei álltak, s e tettek mozgatórugóit is az emberi világban kereste; célul tűzte ki azt, hogy az emberek fontos cselekedeteit az utókor számára megőrizze. 4

15 1. Az ókortörténet forrásai Az egyes népek szokásait nem értékelte egymásénál jobbnak vagy rosszabbnak, sőt hangsúlyozta, hogy a különbségek nemcsak érdekesek, hanem különféle, de egymással egyenértékű értékek, értékrendszerek kifejeződései. A mű forrásairól vita folyik, az azonban nyilvánvaló, hogy Hérodotos sok vidéket bejárva szemtanúként ismertetett számos országot, és amit maga nem látott, azt szemtanúk elbeszélései alapján írta meg. Innen származik a história (a magyarban história) kifejezés, mivel a histór azt jelenti, hogy valaminek az ismerője, aki ismereteit tudakozódás útján szerezte. Bár Hérodotos történetei rendkívül színesek, számos adata pontos. A perzsa uralkodókra vonatkozó információi a perzsa feliratokkal (pl. Xerxés behistuni sziklafeliratával) összehasonlítva megbízhatóknak bizonyultak. Hérodotos ritkán alkalmazott forráskritikát, ha egymásnak ellentmondó információkhoz jutott, inkább ismerette azokat, jelezve, hogy az egyik vagy másik véleményt nem tartja hihetőnek. A kilenc könyv tartalma: I. A lydök, médek és babiloniak története. II. Egyiptom története. III. IV. Kambysés egyiptomi hadjárata. Dareios trónra kerül. A Perzsa Birodalom leírása. A szkíták története. Dareios szkíta hadjárata. Kyréné alapítása. Libya (vagyis Észak-Afrika) népei. V. Az ión felkelés. Az athéni viszonyok Peisistratos halála után. VI. VII. VIII. IX. Az ión felkelés bukása. A marathóni csata. Miltiadés bukása és halála. Xerxés trónralépése. Thermopylai csata. Az artemisioni csata. A salamisi csata. Xerxés visszavonul. A plataiai csata. A mykaléi csata. Ebből is látszik, hogy a mű jelenleg használatos címe, A görög-perzsa háború nem pontos. Hérodotos a történelem általános törvényszerűségeire kíváncsi, és azok megfogalmazása után érvényesülésüket keresi a görög-perzsa háború korában. Hérodotos-szemelvények a Szöveggyűjteményben: 9., 31., 35., 38., 41., 46., 49., 53. A halikarnassosi Hérodotos a következőkben foglalja össze történeti kutatásai eredményeit, hogy az emberek között megesett dolgok az idők folyamán feledésbe ne merüljenek, s ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó cselekedeteknek az emléke, amelyeket részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem az, hogy milyen okok késztették őket a háborúra egymás ellen. (Hérodotos I 1. M. Gy.) Az athéni Thukydidés, a thrák származású Oloros fia az ókori történetírás legnagyobb alakja volt. Minthogy a peloponnésosi háború (Kr. e ) történetét írta meg, műve nem kapcsolódott szorosan Hérodotoséhoz. Thukydidés személyesen részt vett a harcokban, de Kr. e. 424-ben flottájával késve érkezett egy ostromlott város felmentésére, ezért húszévi száműzetésre kényszerült, és csak Kr. e. 404-ben térhetett vissza hazájába. Bár látta városa bukását, nyolc könyvből álló műve csak Kr. e. 410-ig ismerteti az eseményeket, utána megszakad. Az első könyv első 23 fejezete, az úgynevezett archaiológia (innen származik a ma a régészetet jelölő kifejezés) a hellének bevándorlásáig és az úgynevezett minósi korig nyúlik vissza, de a perzsa háborúkról és az azt követő ötvenéves időszakról alig ír (vö. 1. dok.). Így megteremti Hérodotos könyveinek előzményeit, de kihagyja azt, amit elődje már ismertetett, igaz, néha korrigálja adatait. A peloponnésosi háború előzményeit Kr. e. 445-től követi részletesebben. Az eseményeket saját kutatásai segítségével rekonstruálja, s munkájához a szemtanúk elbeszélésén kívül írott forrásokat, például feliratokat is használ. Racionalizáló módszerére jellemző, amikor kiszámítja a Homéros eposzában Trója alá érkező görög hadsereg létszámát. Történelmi szemléletének meghatározó eleme az a felismerés, hogy saját korának nagyhatalmai egykor kicsik voltak, s a korábbi nagyhatalmak, mint például Mykéné, a Kr. e. 5. századra jelentéktelenné váltak. Minderre azonban nem csupán a régebbi korokból fennmaradt épületek számából és méretéből következtet (vö. 1. dok.). Aki járt a mai Spártában és Athénban, elismerheti, hogy nem túlzott Thukydidés, amikor saját művét örök időkre szóló értéknek minősítette. Műve alapgondolata: az erősebb uralkodik, a gyengébb pedig meghajol előtte. Ha nem teszi ezt, elpusztul. Csakhogy előbb-utóbb azok lesznek gyengék, akik ma erősek, és az uralmat másoknak adják át. Thukydidés négy hónapos téli és nyolc hónapos nyári időszakokra osztotta az eseményeket, s 5

16 1. Az ókortörténet forrásai ismertetésüknek sorába szónoklatokat illesztett, hogy megvilágítsa a szereplők cselekedeteinek s a politikai döntéseknek az okait. E beszédek leplezetlen nyíltsággal, mindenfajta illúziótól mentesen vallanak az egyes politikusok, illetve államok érdekeiről. Thukydidés megjegyzi, hogy hőseinek nem az eredeti szavait adja vissza, hiszen száműzetésének idején nem is hallhatta az Athénban elmondottakat, hanem úgy beszélteti őket, ahogy az adott esetben a legvalószínűbben beszélniük kellett. A szónoklatok tehát közvetlen formában juttatják kifejezésre Thukydidés értelmezését mindannak okairól, ami bekövetkezett. A könyv egyik legdrámaibb s a szofista vitairodalom magaslataira emelkedő jelenete a kicsiny Mélos szigetét körülzáró athéniak és az erőszaknak nem engedő mélosiak párbeszéde, amely a nagyhatalmak és a kis államok örök és a kicsikre nézve többnyire végzetes konfliktusának legszemléletesebb összefoglalása az egész ókori irodalomban (vö. 70. dok.). Sókratés tanítványa, Xenophón volt az athéni próza legsokoldalúbb alkotója (Kr. e. 430/ ). Platónnal vetélkedve megörökítette közös mesterük emlékét (Emlékeim Sókratésról, Sókratés védőbeszéde, A lakoma, A gazdálkodásról), írt egy utópisztikus fejlődési regényt az első perzsa királyról (Kyros nevelkedése), dicsőítő iratot a spártai királyról (Agésilaos), visszaemlékezést a tízezer görög zsoldos ifjabb Kyrost támogató ázsiai hadjáratáról, amin ő maga is részt vett (Anabasis), egy dialógust a zsarnokságról (Hie- rón), javaslatot az athéni államháztartás reformjáról (A bevételekről), közzétett katonai és vadászati szakmunkákat, Spárta erősen idealizált leírását (A lakedaimóniak állama, vö. 84. dok.), és hét könyvben folytatta Thukydidés megszakadt történeti munkáját (Hellénika, vö. 73., 74., 80., 82. dok.). Xenophón életének két meghatározó élménye volt: az egyik találkozása Sókratésszal, a másik pedig részvétele az ifjabb Kyros hadjáratában Artaxerxés perzsa király ellen (Kr. e ). Ez utóbbi időszak emléke az egyes szám harmadik személyben írt Anabasis, amely ebben a formában gátlástalanul dicsőíthette egy bizonyos athéni Xenophón hőstetteit. Hogy irodalmi misztifikációja sikeresebb legyen, a Hellénikában úgy idézi az Anabasist, mint syrakusai Themistogenés munkáját (III 2). A Hellénika nem olyan lazán kapcsolódik Thukydidés művéhez, mint az a Héro- dotoséhoz, hanem annyira szorosan, hogy közvetlenül a Peloponnésosi háború utolsó mondatát folytatja. Így alakult ki a görög történetírás egyik legkülönösebb könyvkezdete: Néhány nappal később Thymocharés pár hajójával elhagyta Athént, és a lakedai- móniak, valamint az athéniak között tüstént kirobbant a tengeri ütközet, amelyben az Agésandridas vezette lakedaimóniak győztek" (I 1.) Néhány nappal később? Miféle előzményekre utalhat egy könyv első mondata? A kynos-sémai csatára, amellyel Thukydidés VIII. könyve megszakad. A xenophóni mű hét könyve Kr. e. 410-től 362-ig, a man- tineiai csatáig és Epameinóndas haláláig követi az eseményeket. A munka három részre oszlik. Az első két könyv a peloponnésosi háború utolsó éveit és a harminc zsarnok uralmát tárgyalja, olykor igen részletgazdagon és nagy drámai erővel. A második rész (III 1-V 1) a spártaiak perzsaellenes harcait és az azokkal egy időben Hellasban történt eseményeket ismerteti Kr. e. 401-től 386-ig. A harmadik rész Spárta hegemóniájának csúcspontját, Spárta bukását, majd Thébai felemelkedését és bukását mutatja be Kr. e. 362-ig, a mantineiai csatáig. A Hellénika az események okainak feltárásában nem mélyed el annyira, mint Thukydidés, és gyakoriak benne az emlékiratra emlékeztető részek. A csataleírások ugyanakkor sokkal részletesebbek, ami arra vezethető vissza, hogy Xenophón mint hivatásos katona jobban érdeklődött a stratégiai és taktikai kérdések iránt. A mű záró mondata legalább olyan különös, mint amilyen a kezdete volt: Feljegyzéseim érjenek véget ezen a ponton. Ami ezek után történt, azzal talán más fog foglalkozni (VII ) A Hellénikával megszakadt a három nagy történetíró által alkotott történelmi folyam. A chiosi Theopompos által írt folytatás (Philippos története) elveszett, mások pedig nem vették fel a fonalat. Egy papirusztöredéken fennmaradt az úgynevezett oxyrhynchosi Hellénika több nagy töredéke. E mű bizonyosan Thukydi- dést folytatta, de Xenophónnál lényegesen tehetségesebb szerzőjét nem ismerjük. Az ókor egyik legnagyobb történetírója, Polybios (Kr. e. 200 k. 120 k.) hatalmas, Historiai (Korunk története) című világtörténetében Róma felemelkedését és a pun háborúk történetét ábrázolta. Polybios közelről ismerte az általa ábrázolt események nagy részét, hiszen az achai szövetség egyik vezető politikusának, Lykortasnak fiaként látta meg a napvilágot Megalopolisban, majd először egyiptomi követként (Kr. e. 181/180), később pedig lovassági parancsnokként (Kr. e. 169) szolgálta az achai szövetséget. Kr. e. 168-ban, a katasztrofális pydnai vereséget követően a győztes L. Aemilius Paulus Poly- biost ezredmagával túszként Rómába deportálta, ahol az barátságba került Aemilius Paulus fiával, az ifjabb P. Cornelius Scipio fogadott fiával, P. Cornelius Scipio Aemilia- nusszal, Karthágó későbbi legyőzőjével, akit hadjáratain is elkísért, többek között Karthágó ostromakor (Kr. e ). Feltehetőleg Numantia bevételénél (Kr. e. 133) is jelen volt, és végigjárta az utat, amelyen Hannibál átkelt az Alpokon. Polybios 40 kötetes művéből csak az első 5 maradt fenn teljes terjedelmében, a többi csak kivonatos formában. A szerző az első könyvben teszi fel munkája programját meghatározó kérdését (I 1, 5): Milyen módon és milyen államrend birtokában szerezték meg a rómaiak nem egészen ötvenhárom év alatt (Kr. e ) szinte az egész lakott világ birtokát? Polybios szerint a hannibáli háború előtt az egyes népek története területileg és eseményeiket tekintve is külön haladt, de attól kezdve egy cél, a római birodalom megteremtése felé futott. Róma hatalmas sikereit kevert államberendezkedésének (mikté politeia) köszönhette, amely egyesítette magában a monarchia, az arisztokrácia és a demokrácia pozitív elemeit. 6

17 1. Az ókortörténet forrásai Polybios műve a rómaiak és punok korai szerződéseitől, de részletesebben csak Kr. e. 264-től 145/144-ig követi a Földközi-tenger medencéjének eseményeit. Az I-II. könyv Kr. e , a III. könyv Kr. e (Cannae), a IV-V. könyv párhuzamosan lezajlott keleti és görög események történetét tekinti át. A VI. könyv az államformák elméletét vizsgálja, a VII. könyvtől a XXXIX.-ig annalisztikus formában tárgyalja a történteket, a XL. könyv részletes indexet tartalmazott. A XII. könyv Ti- maios és más történetírók bírálatával, a XXXIV. könyv pedig a földkerekség rövid földrajzi leírásával foglalkozik. Polybios műve az egyetlen nagyobb terjedelemben ránk maradt hellénisztikus történeti munka, amelynek felmérhetetlen hatása volt a görög és római történetírókra (Diodóros, Livius, Appianos), valamint a történetfilozófiára (vö. 47., 110., 112., 119., 121., 122., 123. dok.). A római kori görög történetírás hatalmas munkákat hozott létre, de ezek között voltak olyan kompilációk (vagyis összemásolt írások) is, mint a szicíliai Diodórosé, aki 40 kötetében a világ történetét hordta össze a kezdetektől Kr. e. 54-ig. A nem sok eredeti gondolatot felmutató munka I-V. és XI-XX. könyve maradt fenn (vö. 4., 34., 50., 57., , 124. dok.). Az amaseiai Strabón (Kr. e. 63 Kr. u. 19) történeti munkája Poly- biost folytatta, de sajnos elveszett. Ennek kiegészítéséül hozta létre 17 kötetes Geógra- phikáját, amely az egész akkor ismert világ tudományos igényű földrajzi leírását adta (vö. 139., 160. dok.). Jelentős forrás a halikarnassosi Dionysios által írt Róma története fennmaradt tíz könyve, amely Róma történetének kezdeteit beszéli el. A Kr. e. 1. Kr. u. 1. század fordulóján élt szerzőt az különbözteti meg a legtöbb görög írótól, hogy jól tudott latinul, és forrásait eredetiben olvasta (vö. 7., 14., 15. dok.). Flavius Iosephus (37100) zsidó volt, nem görög, de szemtanúként görögül írta meg hogy a görögök és rómaiak is megértsék Vespasianus zsidó háborúját, amelyben ő az ellenkező oldalon harcolt, majd a zsidók történetét és az Apión elleni vitairatot, amely a korabeli antiszemitizmus vádjait utasítja vissza pontról pontra. Megírta saját önéletrajzát is, így életéről igen sokat tudunk (vö dok.). A görög történelem forrásai között előkelő helyen szerepelnek a római császárkorban élt khairóneiai Plutarchos (Kr. u. 50 k. 120 k.) Párhuzamos életrajzai, amelyekben a szerző egy-egy görög hőst egy hasonló tulajdonságokkal rendelkező rómaival hasonlít össze. Plutarchos családja rendkívül művelt volt, ő maga Athénban és Alexandriában tanult, és két ízben járt Itáliában és Rómában, ahol görög nyelvű előadásokat tartott. Élete nagy részét azonban szülővárosában töltötte, ahol archón is volt. Delphoiban Hadrianus uralkodásának idején több éven át papi tisztséget viselt, és e hivatala során emelte azt a Hadrianus-szobrot, amelynek feliratáról kiderült, hogy római polgárjoggal is rendelkezett, és teljes neve Mestrios Plutarchos (Mestrius Plutarchus) volt. Személyes ismeretségbe került Traianus és Hadrianus császárokkal is. Párhuzamos életrajzain kívül további 78 hosszabb-rövidebb írása maradt ránk. Plutarchost hatalmas műveltsége és filozófiai felkészültsége megbízható forrássá teszi, az általa választott műfajok (életrajz, illetve filozófiai írások) miatt azonban néha nehézkes adatainak történeti értékelése. 22 párhuzamos és négy pár nélküli életrajzában ugyanis nem kronológiai rendben halad, így olykor igen körülményes egy-egy esemény időpontját meghatározni. A politikai fordulatok bemutatásánál amúgy is fontosabbnak tartja hősei jellemének ábrázolását, így fordulhat elő, hogy egy politikus hétköznapi szokásairól többet tudhatunk meg, mint az általa vezetett hadjáratokról. Életrajzai azonban rendkívül olvasmányosak, így nagyobb hatást gyakoroltak a világirodalomra, mint a többi görög történetíró együttvéve. Az egyes életrajzok szerkezete mindig azonos: 1. családi háttér, 2. neveltetés, 3. politikai fellépés, 4. az életpálya csúcspontjai, 5. sorsfordulatok. Több esetben fennmaradtak azok az összehasonlító elemzések is, amelyeket Plutar- chos egy-egy életrajzpár után iktatott be: miben hasonlítottak és miben különböztek hősei, és ki miben bizonyult jobbnak vagy rosszabbnak. Többek között az alábbi életrajzok maradtak fenn Plutarchostól: Théseus, Romulus, Lykurgos, Solón, Themistoklés, Perik- lés, Nagy Sándor, Iulius Caesar, Sulla, Pompeius, Marius, Cicero, Tiberius és Caius Grac- chus, Antonius, Brutus (vö. 13., 16., 17., 22., 55., 79., 82., 95., 131., 135., 140., 179. dok.). A földrajzírók, amikor ismereteiket meghaladó dolgokról esik szó, térképeik szélére ilyenféle megjegyzéseket írnak: Ezen túl nincs más, csak víztelen sivatag, vadállatok tanyája, vagy agyagos föld, vagy szkíta 7

18 1. Az ókortörténet forrásai jégmező, vagy jégpáncéllal borított tenger. Párhuzamos életrajzok című művem írása közben én is így jutottam el addig az időpontig, ameddig a valószínű és a tényeken alapuló történetírás eljuthat. A régebbi időkről nyugodtan kijelenthetném én is, hogy ami rajtuk túl van, a csodáknak és a tragédiaírók regéinek világához tartozik, ahol semmi sem biztos, és semmi nem bizonyítható be... Bárcsak kihámozhatnám a meséből azt, ami ésszerű benne, hogy a történeti valóság képét megragadhassam. De amikor a történelem makacsul ellenáll a hihetőségnek, és semmi valószerűt nem nyújt, kérem olvasóimat, fogadják megértő jóakarattal az őskori mondákat. (Plutarchos: Théseus 1. M. E.) Kr. u. 160 k. alkotott Appianos, aki eredetileg 24 kötetes történeti munkáját nem a kronológia, hanem a birodalom földrajzi egységei szerint rendezte el. Művét sokáig önál- lótlan kompilációnak tartották, de gazdasági érdeklődése elválasztja őt elődeitől. Szerinte a római hódításnak az szabott határt, hogy elérték azokat a haszontalan területeket, amelyek megtartása többe került volna, mint az ott állomásoztatott hadseregek költségei. Összefoglalásának jelentős részei elvesztek, de sértetlenül fennmaradtak a római polgárháborút tárgyaló részei. Feltűnő, hogy görögös lazasággal királynak nevezi a római császárokat, amit latin nyelven író szerző sohasem mert volna megtenni, olyan gyűlöletessé vált Tarquinius Superbus uralkodása következtében a király (rex) név (vö. 125., 126., 128., 129., 136., 140., 144., 188. dok.). Cassius Dio (155 k. 235 k.) a császárkor legjelentősebb görög történetírója. 80 kötetes Római történetéből csak a XXXVI-LX. könyvek maradtak fenn (Kr. e. 68 Kr. u. 47; vö. 135., 137. dok.). Az ókori görög történetírás utolsó alkotója a Iustinianus udvarában élt Prokópios. Három műve különös ellentmondásban áll egymással. A háborúkról Iustinianus és hadvezére, Belisarios dicsőséges hadjáratairól és hódításairól, Az építkezésekről pedig a császár által emelt nagyszerű épületekről számol be. E dicshimnuszok írása közben szenvedélyes düh feszítette a szerzőt, amely Anekdota, vagyis (ki nem adott) Titkos történet című munkájában csapódott le. Ebben aztán kíméletlen gúnnyal és megvetéssel ír a nők, különösen pedig a szajha császárné, Theodóra által irányított uralkodóról és hasonlóképpen ellenszenves hadvezéréről Rómaiak A római történetírásra nagyon erősen hatott a görög, olyannyira, hogy Róma legkorábbi történetírói görögök voltak, és a legelső római (Quintus Fabius Pictor), aki e munkára vállalkozott, görögül írta meg hazája történetét (Kr. e. 3. sz.). Ugyanebben az időszakban jelent meg a történeti eposz: két szerző is megverselte Róma és a pun háborúk történetét (Naevius, Ennius). Hivatalos évkönyvek (annales) is léteztek. Ezekben a ponti- fex maximus évente felírta a consulok nevét, majd hónapra, napra a jelentősnek ítélt eseményeket. E feljegyzésekből idők során 80 könyvnyi gyűlt össze. Mindezt azonban bajosan nevezhetnénk történetírásnak. A legelső történetíró, akinek két könyve is fennmaradt, Sallustius volt. Sallustius (Kr. e ) római politikus és történetíró, Caesar híve, akit visszaélései miatt Kr. e. 50-ben kizártak a senatusból, de Caesar nyomására visszavették. A polgárháborúban pártfogója mellé állt, és Africa proconsuli felhatalmazású propraetoraként hatalmas vagyont harácsolt össze. Caesar halála után visszavonult a politikától, és történetírással foglalkozott. Fennmaradt művei a Catilina összeesküvése és a Iugurtha háborúja Róma belső gondjait, konfliktusait az általános erkölcsi hanyatlásra vezetik vissza. A hanyatlás oka szerinte a punoktól való félelem megszűnte, Róma egyedüli nagyhatalommá válása és a lakosság hirtelen meggazdagodása volt. Sallustius a régi, romlatlan római erkölcsöket hasonlóképp ábrázolja, mint Thukydidés az athéniakét Periklés halotti beszédében. A görög történetírás érezhetően hatott művére, mégis határozottan bírálja a görög történetírókat állítólagos túlzásaik miatt. E pozitív utópiára válaszol Sallustius a római erkölcstelenség negatív utópiájával. Érdekes, hogy Sulla ázsiai hadjárata, vagyis Rómának az ión görögséggel való közvetlen kapcsolata és a civilizáció kifinomultságával való megismerkedése milyen elutasítást vált ki a történetíróból, aki maga sem volt az erkölcs mintaképe, a vagyont és a fényűzést pedig igencsak kedvelte (vö. 127., 135. dok.). Sallustius kortársa, Iulius Caesar (Kr. e ) nemcsak politikusnak volt kiemelkedő, hanem történetírónak is. Két munkája maradt fönn, A gall háború és A polgárháború, amelyekben tetteiről egyes szám harmadik személyben számol be így kevésbé tűnt hencegésnek, ha saját tetteit dicsérte. A saját tapasztalatain és napról napra vezetett feljegyzésein alapuló könyvek kiváló forrást jelentenek, de sohasem szabad szem elől téveszteni szubjektivitásukat. Egy politikus-hadvezértől nem is várhatjuk el, hogy ellenfeleiről tökéletesen igazságos képet alkosson (vö dok.). Az első nagy, összefoglaló római történeti munka megalkotója, Titus Livius (Kr. e. 59 k. Kr. u. 17) Augustus uralmának megszilárdulása idején, Kr. e. 27 k. érkezett Rómába szülővárosából, Pataviumból. 142 könyvben írta meg történeti munkáját a város alapításától Drusus haláláig (Kr. e. 9). Bár Livius elítélte Caesart és nagyra 8

19 1. Az ókortörténet forrásai becsülte Pompeiust, Augustus jó viszonyban volt vele, s hatalmas történeti műve a princeps rendszerének, a konszolidációnak akarva-akaratlanul igen jó szolgálatot tett. A mű nagyobbik része elveszett, csak az I-X. (királyok kora, kora köztársaság) és a XXI-XLV. (Kr. e. 219-től Kr. e. 167-ig) könyvek maradtak fenn (a XLI. és XLIII. hiányosan), a többi könyv tartalmát csak rövid összefoglalásokból, idézetekből, papirusz- és kódextöredékekből ismerjük. I-V. A királyok és a köztársaság kora Kr. e. 390-ig. VI-XV. Itália meghódítása Kr. e. 265-ig. XVI-XX. Az első pun háborútól a második pun háború kezdetéig, Kr. e. 219-ig. XXI-XXX. A második pun háború végéig, Kr. e. 201-ig. XXXI-XLV. A második makedón háború végéig, Kr. e. 167-ig. XLVI-LX. Scipio Africanus minor tevékenysége. LXI-LXXV. Marius. LXXVI-XC. Sulla haláláig. XCI-CV. Pompeius és kora. CVI-CXX. Caesar tettei. CXXI-CXXXV. Octavianus küzdelmei a pax Romana megteremtéséért. CXXXVI-CXLII. Augustus kül- és belpolitikája Drusus haláláig, Kr. e. 9-ig. Livius meglepően józanul nyilatkozik Róma korai történetéről, amit inkább mesének, mint történelemnek tekint, de rendkívül fontosnak tartja saját kora számára bemutatni az ősi erényeket. Az előszó felvázol egy más íróktól (pl. Sallustiustól) már ismert hanyatlási koncepciót: a hódítások során Rómába özönlő kincsek rontották meg a rómaiak erényeit, s ez okozta a romlást és a polgárháborúkat. A közelmúlt és a jelen erkölcsi hanyatlásával szemben csak a művében bemutatott hősi múlt és a múltbeli hősök felidézése és követése jelent gyógyírt. Ahol a múlt forrásai alapján csak hiányosan vázolhatta volna föl a történetet, bátran nyúlt a görög történetírók másokról elmesélt motívumaihoz. Erre jó példa a Sextus Tarquiniusról és apjáról szóló elbeszélés, amelynek forrása a hérodotosi mese Periandrosról. Az elbeszélés tehát nem azt sugallja, hogy mindez megtörtént, hanem azt, hogy Tarquinius Periandroshoz hasonlóan zsarnok volt (vö. 14., 23., 44., 92., 98., 99., 102., 107., 108., 109., 113., 116., 147. dok.). Tiberius császár történetírója, Velleius Paterculus Kr. e. 20 körül született. Katonai pályát futott be Tiberius mellett, szinte minden hadjáratában részt vett, mivel az ő legatu- sa volt. Barátja és pártfogója, Marcus Vinicius Kr. u. 30-ban töltötte be a consuli címet, neki ajánlotta művét (A római történelemről), bár valószínűleg már korábban is dolgozott rajta. Műve igazi világtörténet: a trójai háború végétől saját koráig tart. Legérdekesebb része talán az első könyvben található történelemfilozófiai összefoglalás: a történelem világuralkodó birodalmak egymást váltó sorozata (translatio imperii). A gondolatot a különben ismeretlen Aemilius Surától idézi. A feltűnő újdonság az, hogy a történelemnek iránya, célja van: a Római Birodalom felemelkedése, amely felváltja az összes eddigi birodalmat. Figyelemre méltók még a Velleius saját korára vonatkozó szövegrészek, illetve a Tiberiust dicsőítő, gátlástalanul hízelkedő fejezetek (vö. 6., 140., 153., 161. dok.). A római történetírás vitathatatlanul legnagyobb alakja, az elődei közül csak Thuky- didésszel összevethető Tacitus (Kr. u. 55 k. 118 k.) életéről nem tudunk sokat. 77-ben feleségül vette a Britanniát meghódító Iulius Agricola lányát. 97-ben consul, Traianus idején Asia provincia helytartója. Levelezésük tanúsága szerint barátja volt a kiváló írónak, ifjabb Pliniusnak. Első művében a Domitianus császár terrorjának áldozatul esett apósa ideális portréját rajzolta meg. Második, kisebb munkája Germania népeit ismertette. Mindkét írás felhívja a figyelmet a Római Birodalom erkölcseinek vészes hanyatlására. A Historiae (Korunk története) című történeti műve, amelyet 103 és 109 között írt, a közötti időszakot tárgyalta 14 könyvben, de csak az I-V. könyvek maradtak fenn (Kr. u ), míg az Annales (Évkönyvek) Augustus uralkodásától 66-ig követi nagyon kritikusan a principatus történetét. Ezt a művét Tacitus 109 és 120 között írta meg. Szerkezete: I-VI. Tiberius. 9

20 1. Az ókortörténet forrásai VI-XII. Caligula és Claudius. XIII-XVI. Nero. Azt, hogy a remek korrajzban a hallgatag (ezt jelenti a tacitus kifejezés) szerző mennyire tudta érvényesíteni az első fejezetben megfogalmazott és oly sokszor idézett történetírói alapelvét (sine ira et studio = harag és részrehajlás nélkül), döntse el az olvasó. Elképzelhető, hogy a harag és részrehajlás nélkül nem programadó kinyilatkoztatás, hanem pusztán annak a jelzése, hogy míg történész elődei előadását a hízelgés vagy a félelem befolyásolta, hiszen kortársaikról írtak, ő ettől mentes maradhat, minthogy az általa ábrázolt uralkodók már nem élnek (vö. 158., 161., 165., 167., 171., 176., 178. dok.). A római történetírás mellett az életrajzok írása is megjelent a Kr. e. 1. században (Cor- nelius Nepos; vö dok.). A leghíresebb római életrajzíró (a görög Plutarchos kortársa a Kr. u század fordulóján) Suetonius volt. Életéről nem sokat tudunk. Apja lovagrendi katonatisztként szolgált, ő maga pedig a császári könyvtárat és levéltárat vezette, amíg ki nem esett Hadrianus császár kegyeiből. Neves jótevője a kiváló író, ifjabb Plinius volt, aki leveleiben többször is említi nevét. Suetonius számos könyvet írt császárok és írók életéről (vitae), de görög szitokszavakról és gyermekjátékokról is. Teljes terjedelmében csak A caesarok élete maradt fenn, amely Iulius Caesar és az első tizenegy római császár életrajzát tartalmazza (vö. 130., 132., 140., 141., 156., 172. dok.). A műben kavarognak a színes anekdoták és pletykák, de az is kiderül, hogy Suetonius komoly történeti kutatásokat végzett. Ezt azért is megtehette, mert rendelkezésére állt a teljes császári könyvtár és levéltár (így például Augustus levelei, Nero verseinek kéziratai). Suetonius könyve kellemes (és néha kissé botrányos) olvasmány, amely a későbbi századokban hihetetlenül népszerű lett, és meghatározta, hogyan gondolkozott az utókor egyik vagy másik uralkodóról. Suetonius a senatus tekintélyét nagyon fontosnak tartotta, ezért alapelve: az a császár, amelyik tiszteli a senatust, jó uralkodó, amelyik pedig nem, az gonosz (Tiberius, Caligula, Nero, Domitianus). Az egyes életrajzok, összes anekdotáik ellenére, szigorú rend szerint épülnek fel: 1. származás és név, 2. tettei, 3. élete, 4. halála. Fennmaradt még két, jóval kevésbé megbízható császáréletrajz-gyűjtemény. A több szerző által jegyzett, 4. századi Historia Augusta Hadrianustól Numerianusig ( ) írja meg a császárok botránykrónikáját (vö dok.). Az egykori pannoniai helytartó (361), Aurelius Victor nevéhez fűződik a Liber de Caesaribus (Császárok könyve), amelynek legnagyobb erénye hihetetlen tömörsége (vö. 148., 159., 163., 169., 177., 183., 185., 194., 201. dok.). Van olyan életrajz, amelynek a terjedelme a tíz sort sem éri el. Sajnos azonban arra elegendőnek bizonyult a hely, hogy a szövegben hemzsegjenek a súlyos tárgyi tévedések. Mindenesetre ez az egyetlen szerző foglalja össze valamennyi császár tetteit Augustustól Theodosius haláláig (395). Az antik római történetírás egy kiváló, latinul író görög szerző, Ammianus Marcel- linus ( ) munkájával búcsúzik tőlünk. Ammianus Nerva császár halálától Va- lens haláláig (98-378) foglalta össze 31 könyvben a birodalom történetét, de csak munkájának második fele maradt fenn ( ). Mint Iulianus Apostata barátja, rendkívül jól értesült az udvari intrikákról, és részletes, bár elfogult portrét vázol föl a korszak császárairól (vö. 200., 202. dok.). A magyar olvasó Diodóros, Dionysios és Cassius Dio kivételével az összes idézett történetíró munkáihoz teljes egészében vagy legfontosabb részleteiben magyarul is hozzáférhet IRODALMI MŰVEK Az irodalmi művek egy része a történelem becses forrásai közé tartozik. A két homérosi eposz, az Ilias és az Odysseia a Kr. e. 8. század társadalmi és gazdasági viszonyairól szinte egyedülálló forrás, nem véletlenül nevezzük ezt az időszakot homérosi kornak (vö dok.). Míg az Ilias harcosai a görög hőskor arisztokratikus értékrendjét képviselik, az Odysseia már a tengerjáró gyarmatosítók és kereskedők kalandos világába vezet be minket. Ezzel is magyarázható, hogy az Odysseiában sokkal fontosabb szerepet játszanak a nők (Pénelopé, Nausikaá phaiák királylány, Kirké, Kalypsó, Odysseus dajkája) és a szolgák (Eumaios kondás, Melantheus kecskepásztor, Iros koldus), mint az Iliasban. Homéros többsoros hasonlatai az állatok és a természet, Achilleus pajzsának, valamint a phaiákok szigetének leírása pedig a korabeli városok világát mutatja 10

GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig

GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig GOROG TÖRTÉNELEM a kezdetektől Kr. e. 30-ig HEGYI DOLORES, KERTÉSZ ISTVÁN, NÉMETH GYÖRGY, SARKADY JÁNOS Harmadik, javított kiadás Osiris Kiadó Budapest, 2006 BEVEZETŐ 13 NÉM ETH G Y Ö R G Y A görög történelem

Részletesebben

ELŐADÁS TEMATIKA (TRB 1011) AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE I. ELŐADÁS 2014/2015. tanév II. félév

ELŐADÁS TEMATIKA (TRB 1011) AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE I. ELŐADÁS 2014/2015. tanév II. félév ELŐADÁS TEMATIKA (TRB 1011) AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE I. ELŐADÁS 2014/2015. tanév II. félév A tantárgy célja a hallgatók történelemszemléletének alakítása a történelmi tények, fogalmak és összefüggések bemutatásával

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban A témához mérten kis terjedelmű kötetben a hangsúly a rómaiakon és nem Augustus korán van. A mű ugyanis az Európa népei sorozat részeként jelent meg, minden bizonnyal terjedelmi

Részletesebben

June 28, RÓMA.notebook. összehívás. Kr.e.753 Róma alapítása Kr.e.367 Licinius földtörvény Kr.e. 494 néptribunusi hivatal

June 28, RÓMA.notebook. összehívás. Kr.e.753 Róma alapítása Kr.e.367 Licinius földtörvény Kr.e. 494 néptribunusi hivatal Kr.e. 326 adósrabszolgaság Kr.e.510 eltörlése etruszk uralom és a királyság vége Kr.e. 494 éptribunusi hivatal Kr.e.367 icinius földtörvény Kr.e.753 Róma alapítása MI TÖRTÉNT EKKOR? Ellenőrizd a túloldalra

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia Kar 1.3 Intézet Magyar Történeti Intézet 1.4 Szakterület Történelem

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

AZ ÓKORI RÓMA NÉVTÁRA. Aeneas: trójai hős, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett.

AZ ÓKORI RÓMA NÉVTÁRA. Aeneas: trójai hős, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett. AZ ÓKORI RÓMA NÉVTÁRA Aeneas: trójai hős, aki társaival új hazát indult keresni, miután Trója elesett. Dido: Karthágó királynője, aki Cupido nyilának hatására beleszeretett Aeneasba. Latinus: latinok királya,

Részletesebben

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák 9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72 Óra 1. Tananyag Bevezetés A történelem kezdete a kőkor 1-2.lecke,7-17.old 2. Egyiptom, a Nílus ajándéka Mezopotámia és a Közel-Kelet 4-5.lecke

Részletesebben

Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl. Általam készített mellékletek a társashoz

Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl. Általam készített mellékletek a társashoz Tanulni így is lehet? - Társasjáték a történelem szakkörön és azon túl Általam készített mellékletek a társashoz 1. Fordulatkártyához fogalomkereső és meghatározó (5 ezüstpénzért) 2. Fordulatkártyákhoz

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt

V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt 2014 2015. 1. forduló, 2. kategória A versenyző neve:................... Osztálya:........................ Iskolája:.......................... Felkészítő

Részletesebben

Az athéni demokrácia intézményei és működése

Az athéni demokrácia intézményei és működése 2. Az athéni demokrácia intézményei és működése; A római köztársaság virágkora és válsága; A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás; Az athéni demokrácia intézményei és működése - Kr. e II. évezred

Részletesebben

V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt

V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt 2013-2014. 1. forduló, 1. kategória A versenyző neve:................... Osztálya:........................ Iskolája:.......................... Felkészítő

Részletesebben

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában! Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

2016/2017-II TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) 2 koll. 3 Forisek Péter H XII

2016/2017-II TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) 2 koll. 3 Forisek Péter H XII TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) KÓD CÍM ÓRA TELJ KR. OKTATÓ BTTR103BA Informatikai 2 koll. 2 Nemes Zoltán H. 14-16 XII BTTR116BA Történeti földrajz* 2 koll. 2 Szilágyi Zsolt K. 10-12

Részletesebben

HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON

HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON HELYI TANTERV A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANNYELVŰ OSZTÁLYOK TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁHOZ 9. ÉVFOLYAMON ÓRASZÁM: heti 2 óra, összesen 72 óra FŐ CÉLKITŰZÉSEK: 1. A 10. évfolyam történelem tananyaga könnyebb

Részletesebben

SZTE-BTK Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék VERSENYFELADATOK. Kultúrtörténeti teszt forduló, 1. kategória

SZTE-BTK Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék VERSENYFELADATOK. Kultúrtörténeti teszt forduló, 1. kategória VERSENYFELADATOK Kultúrtörténeti teszt 2015 2016. 1. forduló, 1. kategória A versenyző neve:... Osztálya:... Iskolája:. Felkészítő tanára:... Pontszáma:... / 51 pont Kedves Versenyző! Minden feladatot

Részletesebben

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet

7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet 7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Fogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek

Fogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek Fogalmak Személyek Dátumok Földrajzi nevek Italicus Livius Kr. e. 753 Tarentum Latin Aeneas 510 Szüraküszai Szabell Polübiosz 494 Magna Graecia Szabin Hannibál 451-450 Latium etruszk Cornelius Scipio 366

Részletesebben

Történelemtanulás egyszerűbben

Történelemtanulás egyszerűbben Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori

Részletesebben

ÓKOR Hannibál harci elefántjai

ÓKOR Hannibál harci elefántjai ÓKOR Hannibál harci elefántjai A bizánci Suda-lexikon a Thórakion (θωράκιον) címszó alatt a következőket írja: Hannibál (a karthágói hadvezér) emberei a magával vitt elefántokra helyezett tornyokból elvágta

Részletesebben

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor soport: 5/b átum: 2016.12.8 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György gészitsd ki a mondatokat! 1. 3:33 Normál görögök városállamokban éltek amiket

Részletesebben

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév

TÖRTÉNELEM osztatlan tanárképzés, 2016/17. II. félév I. ÉVFOLYAM (83 FŐ) BTTR212OMA Görög történelem 2 koll. 3 Forisek Péter H. 12-14 XII BTTR213OMA Római történelem 2 koll. 3 Szabó Edit Sze. 12-14 XII 2 gyj. 2 Forisek Péter-Bacsa K. 10-12 406 Az ókor nagy

Részletesebben

A versenyző kódja: a) geometrikus, vörösalakos, feketealakos. b) Livius, Herodotosz, Plutarkhosz. c) Isszosz, Gaugaméla, Granikosz

A versenyző kódja: a) geometrikus, vörösalakos, feketealakos. b) Livius, Herodotosz, Plutarkhosz. c) Isszosz, Gaugaméla, Granikosz A versenyző kódja: 1. Írjon I-t az igaz, H-t a hamis állítás előtti -be! a) Hellaszban a legjelentősebb sportrendezvény az Apollón tiszteletére rendezett Olümpia volt. b) Kleiszthenész a vérségi kötelékek

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

a) Kheopsz b) Hammurapi c) Noé d) Buddha e) Mózes

a) Kheopsz b) Hammurapi c) Noé d) Buddha e) Mózes 1. feladat Az ókori Kelet kultúrtörténetének melyik alakjához kapcsolódnak a képek? Válassza ki a felsorolásból, és írja a képek mellé a hozzájuk kapcsolódó egy-egy (valós vagy mitikus) személy nevét!

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

A gyógyító számok. Források és tanulmányok. a számok szerepéről

A gyógyító számok. Források és tanulmányok. a számok szerepéről A gyógyító számok Források és tanulmányok a számok szerepéről az antik gyógyászatban A gyógyító számok Források és tanulmányok a számok szerepéről az antik gyógyászatban szerkesztette Németh György Lectum

Részletesebben

Horváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2010/2011

Horváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2010/2011 Horváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2010/2011 KULTÚRTÖRTÉNETI TESZT III. forduló II. kategória Szeged, 2011. március 19. A versenyzı neve:... Iskolája:... Felkészítı tanára:...

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Marius reformjai i.e 105

Marius reformjai i.e 105 Polgárh rháború Rómában Politikai küzdelmek k és s pártok p Rómában - i.e.ii.század zad Út az egyeduralom felé Marius reformjai i.e 105 ok: a hadsereg válsága a vagyontalanok (föld nélküliek) nem kötelesek

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA TÖRTÉNELEM PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. Január 19. EMELT SZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Név Tanárok neve Pontszám 2013. Január 19. I. Időtartam: 90 perc STUDIUM GENERALE TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ - 2-2013.01.19.

Részletesebben

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás

Történelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában

Részletesebben

A BOLDOG VADÁSZOK Görög novellák 2011

A BOLDOG VADÁSZOK Görög novellák 2011 A boldog vadászok Görög novellák 2011 A GÖRÖG NOVELLA Az európai kultúra a novellát s vele a regényt is, mint minden egyéb irodalmi műfajt, a görögöktől örökölte. A görög szellem alkotta meg minden műfajban,

Részletesebben

A pályázat legfontosabb célja az antik görög és latin nyelvű orvosi szövegekben a számok

A pályázat legfontosabb célja az antik görög és latin nyelvű orvosi szövegekben a számok A pályázat legfontosabb célja az antik görög és latin nyelvű orvosi szövegekben a számok szerepének vizsgálata volt. A megjelent kötetek kilenc eddig magyarul nem (vagy hibásan) publikált forrás szövegét

Részletesebben

I. AZ EMBERISÉG ŐSKORA. EGYIPTOM ÉS AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA

I. AZ EMBERISÉG ŐSKORA. EGYIPTOM ÉS AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA I. AZ EMBERISÉG ŐSKORA. EGYIPTOM ÉS AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA I / A témazáró feladatlap 1. A jobb oldali rajzok közül melyik a szakóca? Írd ide a betűjelét! c 2. Hogyan nevezik azt a mesterséget, amelynek

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

EGYETEMES TÖRTÉNELEM. Róma története a város alapításától Kr.u. 476-ig

EGYETEMES TÖRTÉNELEM. Róma története a város alapításától Kr.u. 476-ig EGYETEMES TÖRTÉNELEM A görög polisz és története 1. Spárta államberendezkedése és társadalma Németh György Hegyi W. György: Görög római történelem. Budapest, Osiris, 2011. 128-141. Németh György: A polisok

Részletesebben

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 1. Tedd időrendi sorrendbe egy ókori görög fiú életének eseményeit! Írj sorszámot a négyzetekbe! írni-olvasni tanulás olajfakoszorú kifüggesztése

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák

TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció

Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció Óravázlat 1. Témakör: A barokk irodalom Az óra típusa: közlő Taneszközök: tankönyv Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály Az óra anyaga: Zrínyi Miklós Módszer:, egyéni Szemléltető eszközök: számítógép,

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN. ANDRÁSI DOROTTYA egyetemi docens (PPKE JÁK)

A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN. ANDRÁSI DOROTTYA egyetemi docens (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare VIII. 2012/2. 43 48. A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN egyetemi docens (PPKE JÁK) Hesztia, isteni Pûthóban ki a

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján?

Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján? PLATÓN TÖRVÉNYEK Mi a legszembetűnőbb különbség az Állam és a Törvények között a szövegrészlet alapján? Vajon Platón szerette-e volna, hogy megvalósuljon az Állam utópiája? Igen Ne feledjük, Platón a peloponnészoszi

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

ARCHAIKUS KOR. mítosz: istenekről, természetfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló csodás történet. mitológia: mítoszok gyűjteménye

ARCHAIKUS KOR. mítosz: istenekről, természetfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló csodás történet. mitológia: mítoszok gyűjteménye ARCHAIKUS KOR - a Balkán-félsziget déli részeén fekszik, sziklás és termőföldekben szegény területen fő foglalkozás a kézművesség, pásztorkodás, kereskedelem és hajózás - 3 részre tagolódott: kontinentális,

Részletesebben

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.

Tárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr. Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0

Részletesebben

A város alapításától a köztársaság fénykoráig

A város alapításától a köztársaság fénykoráig A város alapításától a köztársaság fénykoráig Itália elhelyezkedése: A Földközi-tenger medencéjében, az Appenninni-félszigeten. Tengerpartja tagolatlan, nem kedvez a kereskedelemnek, viszont kedvezőek

Részletesebben

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00

Részletesebben

Ember és társadalom 1.forduló

Ember és társadalom 1.forduló Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Vasi Géniusz- Tehetségsegítő hálózat a Nyugat-Dunántúlon TÁMOP-3.4.4/B-08/1-2009-0014 Ember és társadalom 1.forduló Tanuló

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Polübiosz, a római birodalom felemelkedésének történetírója szerint a rómaiak

Polübiosz, a római birodalom felemelkedésének történetírója szerint a rómaiak 30 Forisek Péter (1972), a Debreceni Egyetem Ókortörténeti Tanszékének tanársegéde. Kutatási területei a hellénizmus és a római köztársaság kora. Tegyei Imrével közösen készítették Polübiosz történeti

Részletesebben

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády. 1.* Hogy hívták azokat a fivéreket, akik a legenda szerint megalapították Róma városát?

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády. 1.* Hogy hívták azokat a fivéreket, akik a legenda szerint megalapították Róma városát? Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Obvodné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 4. ročník, školský rok 2011/12 Testové úlohy pre kategóriu D (8. ročník ZŠ a 3. ročník OG) Megjegyzés:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA I. A

A KÖZTÁRSASÁG KIALAKULÁSA I. A 1 Lecke: RÓMA SZÜLETÉSE II. A mondabeli városalapítás - A monda szerint a rómaiak Trójából származnak. - Romulus és Remus története - Romulus lett az első király, a monda szerint ő alapította a várost

Részletesebben

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Ez a sorozat két kötetben és négy részben követi végig az egyetemes és a magyar történelem f? sodrásait. A levezetések a történelmi ismeretek úgymond esszenciáját adják,

Részletesebben

Világtörténet. Salamon Konrád. Főszerkesztő Salamon Konrád. A főszerkesztő munkatársa Katona András

Világtörténet. Salamon Konrád. Főszerkesztő Salamon Konrád. A főszerkesztő munkatársa Katona András Világtörténet Főszerkesztő A főszerkesztő munkatársa Katona András Írták Bácskay András Csorba Csaba Hegyi W. György Katona András Kozári József Zakar Péter Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított

Részletesebben

3. A feladat a római köztársaság válságával kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források közül melyik utal elsősorban a politika, a gazdaság,

3. A feladat a római köztársaság válságával kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források közül melyik utal elsősorban a politika, a gazdaság, 3. A feladat a római köztársaság válságával kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források közül melyik utal elsősorban a politika, a gazdaság, illetve a hadsereg válságára! Soronként csak egy elemet

Részletesebben

Eszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

Eszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam. Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi

Részletesebben

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET. Dr. Kalla Gábor Dr. Szabó Gábor

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET. Dr. Kalla Gábor Dr. Szabó Gábor KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET HELYSZÍN IDŐPONT PROGRAM CÍME VEZETŐ RÖVID LEÍRÁS LÉTSZÁM REG. KORHATÁR 4/B, 01 Alagsor Restaurátor 17.30 18.20 18.30 19.20 Merre

Részletesebben

1. TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik ókori keleti állam nagy folyója az Eufrátesz? 1. Kína 2. Egyiptom X. Mezopotámia

1. TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik ókori keleti állam nagy folyója az Eufrátesz? 1. Kína 2. Egyiptom X. Mezopotámia 1. TOTÓ - Karikázd be a helyes választ! 1. Melyik ókori keleti állam nagy folyója az Eufrátesz? 1. Kína 2. Egyiptom X. Mezopotámia 2. Kivel találkozhatsz az Olümposzon? 1. Ízisz 2. Árész X. Janus 3. Keresd

Részletesebben

A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK

A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK 1. A háborúk okai: a perzsák elfoglalják Kisázsia partvidékét és megszállják az ottani poliszokat, pl. Milétoszt el kell dönteni, ki kereskedjen az Égei-tengeren: a görögök vagy

Részletesebben

javítóvizsga tételek tanév

javítóvizsga tételek tanév javítóvizsga tételek 2017-18. tanév Történelem: SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAM 1. Egyiptom 2. A görög vallás és a mítoszok. Az olimpia. 3. Spárta. Nevelés és család az ókori görögöknél. 4. Az athéni demokrácia

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c.

a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c. 1. feladat: Memória a. Gyűjtsünk 10 képet, sorszámozzuk meg őket! b. A sorszámok szerint mutassuk fel a képeket a csapatoknak, akik alaposan megnézik ezeket. c. A képek felmutatása után mondjuk az első

Részletesebben

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Zrínyi Miklós (1620 1664)

Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós (1620 1664) Zrínyi Miklós 1620. május 1-jén Csáktornyán született. 6 éves korára árva. Neveltetését a király megbízásából Pázmány Péter irányítja. 1630 36: Grazban és Bécsben tanul (jezsuita

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Időutazó ókori teszt

Időutazó ókori teszt Időutazó ókori teszt I. Róma felemelkedése 1. A hagyomány szerint Romulus és Remus ősei az alábbiak közül melyik városból menekültek? x) Athén 1) Spárta 2) Trója 2. Mit jelent a vétó! kifejezés? x) tiltakozom!

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Dr. Bódi Stefánia tanársegéd A magyar biztonságpolitikai gondolkodás etnikai konfliktusok rendezésére irányuló elméletei, különös tekintettel Bibó István

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Évszám Esemény Személy ( ek) Kr.e. 490 Marathonnál a görögök legyızik a Miltiadesz, Dareiosz perzsákat

Évszám Esemény Személy ( ek) Kr.e. 490 Marathonnál a görögök legyızik a Miltiadesz, Dareiosz perzsákat 1. ÉVSZÁM, ESEMÉNY, SZEMÉLY - KERESİ Az alábbi feladat az ókor és a kora középkor jelentıs eseményeire vonatkozik. Töltse ki a táblázat üresen maradt részeit! ( elemenként 1 pont ) Évszám Esemény Személy

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt

V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt V E R S E N Y F E L A D A T O K Kultúrtörténeti teszt 2013-2014. 1. forduló, 2. kategória A versenyzı neve:................... Osztálya:........................ Iskolája:.......................... Felkészítı

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben