BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR AZ FDI BEÁRAMLÁSA MAGYARORSZÁGRA ÉS AZ AZT BEFOLYÁSOLÓ KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR AZ FDI BEÁRAMLÁSA MAGYARORSZÁGRA ÉS AZ AZT BEFOLYÁSOLÓ KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány AZ FDI BEÁRAMLÁSA MAGYARORSZÁGRA ÉS AZ AZT BEFOLYÁSOLÓ KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEK Készítette: Szabó Zsuzsanna Budapest, 2009

2 Tartalomjegyzék Probléma-felvetés...5 Bevezetés...6 I. A külföldi működőtőke...7 I.1. A külföldi működőtőke fogalma...7 I.2. Hogyan számítható ki az FDI?...8 I.3. Mi minősül külföldi működőtőkének?...9 I.4. A külföldi működőtőke jellemzői...10 I.5. Jelenségek, melyek elősegítik az FDI térnyerését...14 I.6. A beruházó elvárásai a fogadó országgal szemben...15 I.7. Mit vár el a fogadó ország a külföldi működőtőkétől?...15 I.8. Az FDI összehasonlítása a portfólió-beruházással...16 II. A külföldi működőtőke beáramlása Magyarországra...18 II.1. A külföldi tőke beáramlása Magyarországra a rendszerváltást követően...19 II. 2. Mely országokból érkezik Magyarországra az FDI?...22 II. 3. Magyarország mely részeibe áramlott be több FDI?...23 II.4. Mely szektorokba áramlik a külföldi működőtőke?...23 II.5. Miért volt vonzóbb Magyarország a többi rendszerváltó országhoz képest a 90-es évek elején?...24 III. Hogyan támogatja a magyar kormányzat az FDI beáramlását az országba a rendszerváltás után?...27 III.1. A kormányzat direkt intézkedései...27 III.1.1. Törvényi szabályozás változása...27 III.1.2. Vámszabadterületek...28 III.1.3. Az ipari parkok...29 III.1.4. Az ITDH...31 III.1.5. A külföldiek gazdasági célú letelepedésének törvényi kerete...35 III.2. A kormányzat indirekt intézkedései...36 III.3. A pénzügyi-gazdasági válság hatása az FDI beáramlásra...39 III.4. Milyen összefüggés figyelhető meg a kormányzati intézkesdések és az FDI-beáramlás között?

3 IV. Hogyan értékelik a külföldi befektetők a kormányzat által tett intézkedéseket, illetve mely tényezők javulása tenné még kedvezőbbé a befektetői klímát Magyarországon?...42 IV.1. Az amerikai multinacionális cégek vezetőinek véleménye Magyarországról, mint befektetési terepről...43 IV.2. Egy német kisvállalat vezetőjének véleménye Magyarországról, mint befektetési terepről...50 Összegzés...55 Felhasznált irodalom...59 Táblázatok és ábrák jegyzéke...66 Mellékletek

4 Probléma-felvetés A 90-es években világviszonylatban fokozatos növekedést figyelhettük meg a külföldi mőködıtıke áramlásában, viszont a 2000-es évektıl ez a növekedés megtorpant, amit a jelenlegi válság is tovább erısít. A csökkenés Magyarországon is éreztette, érezteti hatását. Mivel az ország gazdasága nem tud megfelelıen mőködni külföldi tıke bevonása nélkül, így a csökkenı trend megállítása elengedhetetlen feladat. Ennek érdekében még elınyösebbé kell tenni a gazdaságot a külföldi befektetık elıtt, melyet csak úgy lehet megtenni, ha ismerjük az FDI (Foreign Direct Investment, továbbiakban FDI) jellemzıit, illetve tudjuk, hogy eddig milyen intézkedések születtek az FDI bevonása érdekében. Dolgozatom a következı kérdésekre keresi a választ: milyen pozitív hatást fejthet ki a külföldi mőködıtıke egy gazdaságra? Hogyan alakult az FDI beáramlása Magyarországra, illetve a magyar kormányzat milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy minél kedvezıbb klímát alakítson ki a külföldi befektetık számára? Hogyan értékelik ezeket az erıfeszítéseket a külföldi befektetık? A dolgozatom felépítése a következı: a bevezetést követıen az I. fejezetben bemutatom a külföldi mőködıtıke fogalmát, fıbb jellemzıit, illetve egy gazdaságra gyakorolt hatását. A II. fejezet a külföldi mőködıtıke Magyarországra való beáramlásáról szól, míg az III.-ban leírom, hogy a magyar kormányzat mely intézkedései hathattak pozitívan az FDI magyarországi beáramlására. A IV.részben olyan felmérések eredményeit ismertetem, melyek a Magyarországon tevékenykedı külföldi beruházók véleményét tükrözi az országról. Végül összegzem dolgozatom tanulságait. 5

5 Bevezetés Ugyanúgy, ahogyan minden ország gazdaságának, Magyarországnak is tıkére van szüksége ahhoz, hogy a gazdaság megırizze mőködıképességét; a fejlıdés elengedhetetlen feltétele a tıke. Tıkéhez egy ország többféle módon is juthat: egyrészt a saját gazdaságán belül mőködı vállalatok tevékenysége és az általuk termelt profit révén, külsı hitel által, illetve a hazai gazdaságba áramló külföldi tıkén keresztül. A külföldi tıke az alábbi módon áramolhat az országba: portfólióberuházás vagy mőködıtıke beruházás formájában. Mivel a mőködıtıke biztosabb tıkét jelent egy gazdaság számára ahogyan arra a dolgozatban rá is mutatok -, ezért a hosszútávra kiható, kedvezı hatási miatt kívánatos egy tıkét bevonni akaró ország számára. A mőködıtıke állománya folyamatosan emelkedik világviszonylatban, az 1970-es évektıl napjainkig 32-szeresére emelkedett az FDI-állomány. E tekintetben a legerısebb növekedést a rendszerváltó országokban figyelhettünk meg a 90-es évek elejétıl. 1 (WIR [2009]) Magyarország ebben az idıszakban éllovas volt a mőködıtıke-vonzás tekintetében, mára azonban a környezı országok utolérték, vagy éppen le is hagyták hazánkat ezen a téren. A 90-es évek elejétıl a magyar kormányzat számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy a külföldi beruházók pozitívan értékeljék a magyar beruházási klímát. 1 Pontos forráshivatkozást lásd a Felhasznált irodalom jegyzékben 6

6 I. A külföldi működőtőke I.1. A külföldi mőködıtıke fogalma A külföldi mőködıtıkét (FDI) az OECD 2 megfogalmazása szerint a következıképpen értelmezhetjük. Az FDI azt jelenti, hogy egy adott gazdaság jogi személye hosszútávon fennálló érdekeltséget teremt egy másik, a saját gazdaságán kívüli térségben. Mindez magába foglalja a külföldi befektetı és a vállalat közti hosszú távú üzleti kapcsolat meglétét, továbbá az elıbbi vállalatvezetésre gyakorolt jelentıs hatását. (OECD [2009]) Az UNCTAD 3 hasonló definíciót fogalmaz meg az FDI értelmezésére. Azonban az UNCTAD definíciója kiegészül még azzal, hogy csupán az a befektetés minısül külföldi mőködıtıke befektetésnek, amely esetében a külföldi befektetı legalább 10%-os tulajdonosi részesedést szerez az adott vállalatban. (UNCTAD [2009]) Ezt 10%-os szabálynak nevezzük. Ha a beáramló tıke mértéke akkora, hogy ezzel a külföldi befektetı nem szerez legalább 10%-os tulajdonosi részesedést az adott vállalatban, akkor azt portfólió-befektetésnek nevezzük, a beáramlás formájától függetlenül (Sass [2002]). Az FDI és a portfólió-befektetés közti lényeges különbségeket a továbbiakban, az I.8. fejezetben tárgyaljuk. 2 Gazdasági Együttmőködés és Fejlesztés Szervezete(Organisation for Economic Cooperation and Development) 3 ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (United Nations Conference on Trade and Development 7

7 I.2. Hogyan számítható ki az FDI? Az FDI-ra vonatkozó legmegbízhatóbb adatokat a fizetési mérlegbıl olvashatjuk ki, nemzetközi szinten elemzések, összehasonlítások során is ez a legelterjedtebb forrás. Hozzá kell tenni, a fizetési mérlegnek nem az az elsıdleges feladata, hogy megmutassa a külföldi tıke mértékét, mely beáramlott az országba adott idıszak alatt (Sass [2002]). A fizetési mérleg egy adott ország rezidens és nem rezidens gazdasági szereplıi közötti, meghatározott idıszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi mőveletek számbavételére szolgál. (Wikipedia, [2009]) Elıfordul, hogy a közvetlen külföldi tıkebefektetések között olyan tételek is szerepelnek, amik különben nem tekinthetık annak. Ilyennek minısül például a vállalaton belüli rövid lejáratú hitelek, a kereskedelmi hitelek (Sass [2002]). Magyarországon 2004-et megelızıen a visszaforgatott profit nem szerepelt a fizetési mérlegben mint közvetlen befektetésekbıl származó jövedelem. Kizárólag az osztalékból származó kifizetések jelentek meg a fizetési mérlegben. (A visszaforgatott profit az adózott eredmény és a megszavazott osztalék különbsége.) Továbbá a közvetlen befektetések stock adatait a kumulált flow adatokból számolták. Ez alapján az éves szinten befektetett tıke nagysága jelentısen alábecsült. Magyarországon jellemzıen ebben az idıszakban az éves flow legjelentısebb komponense a visszaforgatott profit, egyes években a teljes beáramlás felét is adhatja ez az összetevı (Sass [2002]). Amíg egy ország az FDI kimutatására konzisztensen egy mutatót használ, nincs probléma az ország gazdaságába áramló külföldi mőködıtıke trendjének kimutatásában. Viszont a nemzetközi szinten való összehasonlítást ellehetetlenítik a különbözı módszerek egyidejő alkalmazása. Ennek kivédése érdekében egyes nemzetközi szervezetek, pontosabban az IMF 4 és az OECD 4 International Monetary Found- Nemzetközi Valutaalap 8

8 kidolgozott egy egységes módszert, ami által immár összevethetıvé váltak a külföldi mőködıtıkére vonatkozó adatok. I.3. Mi minısül külföldi mőködıtıkének? A mőködıtıke beruházásokat több csoportra lehet bontani. Egyes szerzık eltérı csoportosítást használnak. Sass három csoportra osztotta fel az FDI típusait: (Sass [2002]). Zöldmezıs beruházás Felvásárlás és egyesülés Pótlólagos befektetés, kapacitásbıvítés egy már meglevı befektetés esetében Ezzel szemben Árva négy típusát különbözteti meg az FDI-nek : Új vállalat alapítása külföldön Tulajdonrész vásárlása egy létezı külföldi vállalatban (mely tulajdonrész biztosítja az ellenırzést az adott vállalat vezetésében) Külföldi vállalat nyereségének újrabefektetése Alaptıke-emelés a külföldi leányvállalatnál Azt, hogy az adott beruházástípusok közül melyiket fogja a befektetı megvalósítani, komplex elemzést igényel, figyelembe kell venni mind a fogadó ország gazdasági, és gazdaságpolitikai helyzetét, mind pedig a befektetı egyéni lehetıségeit, stratégiáját. (Iványosi [2003]) Az FDI t más szempont szerint is kategorizálhatjuk. A folyósítás módja szerint a befektetés három módját különböztethetjük meg: Jegyzett tıke Újra befektetett tıke Tulajdonosi hitel 9

9 A piacra lépés módja szerint pedig az alábbiakat: Zöldmezıs beruházás Barnamezıs beruházás A barnamezıs beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és tulajdonviszony-problémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktıl, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat. (Cégvezetés [2006]) Felvásárlás és egyesülés I.4. A külföldi mőködıtıke jellemzıi Az FDI egy ország gazdasága számára azért bír akkora jelentıséggel, mivel az számos pozitív hatást fejthet ki egy adott térségben. Az egyes jellemzık rövidtávon, míg mások, csak hosszú távon éreztetik pozitív hatásukat. A következıkben az FDI által kiváltott hatások nem fontossági sorrend alapján lesznek szerepeltetve. Fontossági sorrendet nehéz is lenne felállítani, hiszen eltérı gazdaságokban eltérı hatást vált ki a mőködıtıke. A kifejtett pozitív hatás függ az adott gazdaság állapotától, helyzetétıl, fejlıdési lehetıségeitıl, a mikroés makro környezettıl egyaránt. Még egy gazdaságon belül is jócskán eltérıek lehetnek a hatások. Továbbá nem minden hatás jelenik meg feltétlenül egy adott gazdaságban. Molnár Beáta tanulmánya alapján az FDI fogadó országra gyakorolt pozitív hatása az alábbi csoportokra oszthatók: (Iványosi [2003]) 1. Növekedési hatás A fogadó országba betelepülı cégek jellemzıen exportra termelnek, ami pozitívan hat az ország külkereskedelmi mérlegére. A rendszerváltó országok 10

10 esetében a növekedéshez még az is hozzájárul, hogy a külföldi vállalatok elısegítik a méretgazdaságos termelést, a versenyképes, külföldi piacon is eladható termékek bevezetését. Általában technológiatranszfer is kapcsolódik az FDI beáramlásához, továbbá a menedzseri ismeretek is bıvülnek a hazai gazdaságban. 2. Fizetési mérlegre gyakorolt hatás A folyó fizetési mérlegre is pozitív hatással van az FDI, mivel forrást biztosít a költségvetési passzívum finanszírozásához, az államadósság törlesztéséhez. Mindeközben a külföldi mőködıtıke nem generál adósságot. Megjegyzendı, hogy a profit repatriálása negatívan hat a fizetési mérleg egyenlegére, azonban Magyarországon ez nem ölt jelentıs méreteket, ezáltal negatív hatása is eltörpül jótékony léte mellett. 3. Költségvetési mérlegre gyakorolt hatása Könnyen belátható, hogy újabb vállalatok létrejöttével és mőködésével megemelkedik az adóalanyok száma, ezáltal növekednek mind a központi, mind a helyi adóbevételek. Újabb munkahelyek teremtésével - melyek leginkább a zöldmezıs beruházásokra jellemzıek- nı a személyi jövedelemadóból, illetve az egyéb, munkavállalókat érintı terhekbıl való bevétel. Nyereséges mőködés esetén - mely jellemzı a külföldi érdekeltségő vállalatokra - a társasági adókból befolyó összeg növeli a költségvetési mérleget. Hozzá kell tenni, hogy bizonyos esetekben könnyítést kapnak a vállalatok az adózás terén, ezzel is a térségbe csábítva a külföldi mőködıtıkét. Igaz ekkor az adóból származó bevételek csökkennek, ellenben hosszútávon mégis kifizetıdı lehet az engedmény nyújtása. 4. Régiókra kifejtett hatás A fogadó ország egyik elvárása a mőködıtıkével szemben az, hogy az elmaradottabb régiókat segítse a felzárkózásban, így azoknak újból lehetıségük 11

11 nyílik bekapcsolódni a gazdaság vérkeringésébe. Az elmaradottabb régiókban általában olcsóbb a beruházás, például az olcsóbb munkaerı révén. Továbbá egy külföldi befektetı nagyobb engedményeket tud kialkudni magának egy hátrányos helyzető térségben erıs alkupozíciója révén. Egy, már korábban betelepült külföldi vállalat, pedig vonzhatja a többi külföldi beruházást, hiszen egy külföldi szívesebben települ oda, ahol korábban már más külföldi befektetı sikeresen beruházott. Azonban a gyakorlatban ez nem mindig valósul meg. A befektetık szívesebben ruháznak be egy fejlett régióba, ahol az infrastrukturális adottságok is kedvezıbbek, illetve a már ott mőködı vállalatok révén képzett munkaerıben sem szenvednek a késıbbiekben hiányt. Emiatt gyakorta inkább elmélyítik a már meglévı regionális különbségeket a gazdaságon belül, ahelyett, hogy megszőntetnék azokat. 5. Foglalkoztatottság Ahogy arról már fentebb szó esett, a foglalkoztatottság növekedésében a zöldmezıs beruházások játsszák a legjelentısebb szerepet az FDI típusai közül. A külföldi vállaltokra jellemzı, hogy magasan képzett munkavállalókat foglalkoztatnak, az átlagnál magasabb bérszínvonalon. Ez a jelenség versenyt generál a munkát keresık között, ami már az iskolai években is minél jobb teljesítmény elérésére ösztönöz. Ezáltal növekszik a jól képzett, sokrétő ismeretekkel bíró munkavállalók száma, amibıl a hazai vállalatok is profitálnak. Azonban meg kell említeni az agyelszívás jelenségét is, ami azt jelenti, hogy a hazai gazdaságban tevékenykedı külföldi cégek elcsábítják a legjobb szakembereket, ezáltal a hazai vállalatok, amelyek kevesebbet tudnak nyújtani a munkavállalóknak, hátrányba kerülnek. Az átalakuló gazdaságokban a privatizáció révén a korábbi állami tulajdonú vállalatokat külföldi beruházók kezébe kerültek. Ezen vállalatok korábban nem mőködtek kellıen hatékonyan, így a befektetık átszervezésre kényszerültek, 12

12 aminek következtében leépítéseket hajtottak végre, mely negatívan hatott a foglalkoztatottságra. A késıbbiekben, amikor a vállalat újra növekedésnek indult, újra kibıvítették a foglalkoztatottak körét, de ebben az esetben is jellemzı, hogy magasan képzett munkavállalókat vettek fel. Ennek következtében a korábban elbocsátott dolgozók, akik alulképzettek voltak, továbbra is munka nélkül maradtak. 6. Multiplikátor hatás Minden beruházásnak van multiplikátor hatása, vagyis a pozitív elmozdulások más ágazatokba is tovagyőrőznek. Az említett pozitív hatások ellenére számos kritika éri a külföldi mőködıtıke-áramlást. Több szerzı is rámutat az FDI negatív, olykor káros hatásaira. Sok esetben a betelepült cég magával vonzza korábbi beszállítóit is, aminek következtében a hazai gazdaság világgazdaságba való integrálódása nem valósul meg az elvárt módon. (Lukács [2003]) Balogh elutasítja, hogy az FDI egyértelmően pozitív hatást fejt ki a befogadó ország gazdaságára. A közvetlen külföldi tıkebefektetések már nem egyértelmően a fejlett országokból tartanak a fejletlenek felé, hanem a termelési tényezık határtermelékenységének növekedése irányába haladnak (Szentes [1995] 445.o. in Lukács [2003] 83.o.) A termelési tényezık határtermelékenysége a technikai fejlıdés révén a fejlett gazdaságokban nı, míg a fejletlenebb országokban stagnál, vagy éppen csökken. Ezáltal a beruházási készség is csökken a fejletlenebb országokban. Továbbá Balogh szerint az FDI hátráltatja a nemzetgazdaság fejlıdését abban az esetben, ha a repatriált profit nagyobb, mint amekkora FDI-vel érték azt el, vagy ha az FDI beáramlása megelızi a nemzeti tıke megerısödését. (Szentes [1995] 445.o. In Lukács [2003] 84.o.) 13

13 Hirschmann Baloghgal ellentétben nemcsak hogy az FDI egyértelmő pozitív hatását nem ismeri el, hanem egyértelmően az FDI beáramlás ellen foglal állást. Azzal érvel, hogy az FDI hatására a fejletlenebb gazdaságú országok egyoldalúan szakosodnak, azok gazdasági kifosztása valósul meg. (Szentes [1995] 445.o. In Lukács [2003] 84.o.) Samir Amin az FDI célját arra egyszerősíti le, hogy az csakis a magas profitráta megszerzésére irányul, vagyis csupán a profittöbbletnek a perifériából a centrumba való átszivattyúzását látja a közvetlen külföldi tıkebefektetések elsıdleges céljának. (Szentes [1995] 445.o. In Lukács [2003] 84.o.) Ez úgy valósul meg, hogy a töke a centrumból a perifériára helyezıdik át. A perifériát alacsony bérköltség jellemi, viszont jelen van a fejlett technológia is. (Szentes [1995]) Hirschmannhoz hasonlóan a neomarxista közgazdász is úgy véli, hogy az FDI hozzájárul nemzetközi kizsákmányolás folyamatának elısegítéséhez. (Szentes [1999]) I.5. Jelenségek, melyek elısegítik az FDI térnyerését Az FDI legnagyobb része a transznacionális vállalatok terjeszkedése révén érkezik be egy országba. A transznacionális vállalatok térnyerését pedig a globalizáció jelensége segíti elı. E jelenség hatására mind keresleti, mind kínálati oldalon a fogyasztói és a befektetıi elvárások, igények közelítenek egymáshoz globális szinten. A globalizáció jelenségét erısíti vagy pont a globalizáció hatására- az az egész világon végbemenı folyamat, mely a kereskedelem és befektetések liberalizációját tőzte ki célul. Egymás után mérséklıdnek vagy szőnnek meg az országok közötti korábbi áru és tıke szabad mozgását akadályozó intézkedések. Ide sorolható a GATT, majd WTO tevékenysége, ahogyan a világ szinte összes pontján végbemenı integrációs folyamatok is, például az Európai Unió létrejötte, kibıvülése és a tagjai közötti egyre szorosabbá váló együttmőködés. Mindezek nagyban megkönnyítik a tıke szabad mozgását, 14

14 illetve a vállalatok alapítását külföldön, melyek mind nélkülözhetetlen szerepet játszanak a külföldi mőködıtıke áramlásában. I.6. A beruházó elvárásai a fogadó országgal szemben Lukács szerint a beruházok számára a legfontosabb szempont a jogi és intézményi stabilitás, a nyitott piac, a versenysemlegesség és a beruházók nemzetközi szintő jogi védelme. (Lukács [2003]) Duning OLI-paradigmájában több, korábban megjelent kutatás eredményét dolgozza egybe. Szerinte a külföldi mőködıtıke beáramlására a tulajdonosi (ownership), az internalizációs (internalisation) és a helyszínhez kötıdı (localisation) elınyök vannak hatással. A tulajdonosi elınyök a befektetı cégre vonatkozó, vállalatspecifikus elınyöket foglalják magukba, az internalizációs elınyök a tulajdonosi elınyökkel vannak szoros összeköttetésben, míg a helyszínhez kötıdı elınyök a befektetés helyére vonatkozó elınyöket jelölik. A természeti erıforrások megléte, illetve elérhetıségük, a piac nagysága, az ország földrajzi elhelyezkedése, a gazdaság helyzete, a kulturális és politikai környezet, a tényezıárak, a szállítási költségek, a kormányzati gazdaságpolitika egyes elemei (kereskedelempolitika, iparpolitika, költségvetési politika, adópolitika stb.) mind-mind befolyásolják a beruházót abban, hogy melyik országot válassza befektetése helyéül. (Sass [2003]) I.7. Mit vár el a fogadó ország a külföldi mőködıtıkétıl? Minden ország gazdasága egyedi kihívásokkal küzd, melyek egyedi megoldásokat igényelnek, így az egyes országok az FDI-tıl is más-más pozitív hatásokat várnak el. Jelen dolgozat Magyarországra koncentrál, ezért a felsorolt elvárások a magyar szemléletet tükrözik. 15

15 Magyarországon az FDI beáramlása a rendszerváltást követı években indult meg ugrásszerően. Az ország, mely épp gazdasági szerkezetváltás elıtt állt, az alábbiak teljesülését tartotta különösen fontosnak 5 : Mőködı piacgazdaság megteremtésében való segítségnyújtás Tıkebehozatal, a gazdaság finanszírozása Hazai gazdaság integrálódása a világgazdaságba Külsı pénzügyi egyensúly javítása Termelékenység növekedése Exportkapacitások létrehozása Új menedzsermódszerek megjelenése Új technológiák megjelenése Új munkahelyek teremtése, a munkanélküliség csökkentése Elısegítse a tulajdonosi tudat kialakulását A térség háttéripari vállalkozásaival való kapcsolat felvétele, a beszállítók technológiafejlesztésre való ösztönzése A szolgáltatás színvonala emelkedjen Elısegíti a foglalkoztatottak iskolázottsági szintjének növekedését I.8. Az FDI összehasonlítása a portfólió-beruházással A portfólióberuházások külföldi állampapírok vagy vállalatok által kibocsátott értékpapírok megvásárlását jelenti. A beruházó elsıdleges szándéka a portfólió- beruházással a megtakarítások jövedelmezı befektetése rövid- és középtávon. Lényeges különbség az FDI-hoz képest, hogy a portfólióberuházás esetében a befektetı nem törekszik az adott vállalat feletti ellenırzés 5 Forrás: Abonyiné: A külföldi mőködı tıke szerepe gazdaságunk fejlıdésében,

16 megszerzésére ellentétben az FDI-vel, ahogy az már a fentebb említett definíciókból is kiderül. A portfólió-beruházás is pozitív hatással van az ország gazdaságára, hiszen tıkéhez juttatja a gazdaság szereplıit. Ellenben sebezhetıvé is teszi az országot, melybe beáramlik, hiszen ez a fajta tıke rövid idın belül kivonható. Így válságos helyzetben a tıke könnyen kimenekülhet az országból, ezzel is még tovább súlyosbítva a gazdaság helyzetét. FDI esetében a befektetés ellentétben a pénzügyi befektetések zömével - nem spekulációs céllal, hanem új érték teremtésének szándékával történik. (Iványosi [2003]) A következı táblázat az FDI és a portfólió-beruházás lényeges különbségeit foglalja össze: 1.sz. táblázat: Az FDI és a portfólió-beruházás lényeges különbségei A befektetés FDI Portfólió-beruházás -célja -motivációja a vállalat feletti ellenırzés megszerzése Vállalat stratégiájától függ a megtakarítások jövedelmezı befektetése Hozam növelése, kockázat diverzifikációja -idıtávja Hosszútáv Rövid- és középtáv -hogyan járul hozzá a fejlıdéshez Technológiatranszfer, új menedzsermódszerek átvétele stb. Tıkéhez jutás olcsóbbá válik Forrás: Kozenkow Judit : A mikroszféra nemzetköziesedése 17

17 II. A külföldi működőtőke beáramlása Magyarországra Magyarország hagyományosan tıkeszegény ország, így történelme során folyamatosan rákényszerült a külföldi tıkére, ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a világban bekövetkezı fejlıdéssel. A 20. század elejéig a külföldi tıkebeáramlás legfıbb formái az államkölcsönügyletek, a Magyarországon kibocsátott záloglevelek, községi kötvények és a jelzálogkölcsönök voltak. Jelentıs külföldi tıke áramlott be a vasútépítés során és komoly érdekeltsége volt a külföldi befektetıknek a hitelintézetekben és az ipari vállalatokban is. (Abonyiné [2006], 26.o.) Ezekben az idıkben a külföldi tıkének meghatározó szerepe volt az ország életében, hiszen nélküle lehetetlen lett volna kialakítani egy modern gazdaságot. A két világháború között újabb erıs tıkehiány lépett fel. A szőkös erıforrásokkal rendelkezı ország újjáépítéséhez elengedhetetlen lett volna a külföldi tıke, viszont a háborút követıen megcsappant a külföldiek érdeklıdése hazánk iránt, mely a rendszerváltást megelızı évekig folyamatosan csökkent. (Abonyiné [2006]) Magyarország az 1949-ben megalakult KGST alapító tagjaként kénytelen volt megszakítani korábbi, hagyományos kapcsolatait nyugati partnereivel. Magyarországon változást az 1960-as években tapasztalhatunk, az as új gazdasági mechanizmus megszületésével. Az új rendszer bizonyos elemeket átvett a piacgazdaságból, viszont annak hatékonyságát nem érte el. A mechanizmus bevezetésének hatására csökkent a központi tervezés szerepe, ezáltal nıtt a vállalatok önállósága a termelés és a beruházás felé. A gazdasági mechanizmus ugyan még nem a külföldi tıke beáramlása érdekében történt, viszont egy nagy fordulatot jelent a korábbi gazdaságpolitikához képes, mely elıremutat a további reformok felé. Következı nagy változásokat a 70-es évek hozták magukkal. 18

18 Az 1972-ben egy PM rendelet (28/1972 PM) értelmében már lehetıség nyílt vegyesvállalatok alapítására. Azonban ezen rendelet kizárólag magyar többségő vállalat létrehozását engedélyezte, a külföldi tıke részaránya nem haladhatta meg a 49%-ot. A vegyesvállalat nem folytathatott termelı tevékenységet. Talán a bonyolult engedélyezési eljárásnak is köszönhetıen az ekkor megalakult vegyesvállalatok száma és jelentısége a gazdaság egészéhez mérve elhanyagolható. (Iványosi [2003]) A nyitási folyamat következı lépésére a 1977-ben került sor, amikor külföldi többségő vegyesvállalatok létrehozására is lehetıség nyílt az 1972-es törvény módosítását követıen (7/1977). A 70-es évek törvényeihez képest igazi áttörésnek számított az 1988/XXIV-es Külföldi Befektetésekre vonatkozó törvény, majd az 1989-ben elfogadott Társasági törvény melynek segítségével megindulhatott a gazdasági struktúra átalakulása (Iványosi [2003], Abonyiné [2006]) Rendszerváltást követıen kialakult mőködı piacgazdaság szabad utat engedett a külföldi tıkének. II.1. A külföldi tıke beáramlása Magyarországra a rendszerváltást követıen Az 1990 óta lezajlott sikeres gazdasági szerkezetváltásban meghatározó szerepet játszott a beáramló külföldi tıke, továbbá nagyban hozzásegítette a gazdaság integrálódását a világgazdaságba. A rendszerváltást követıen folyamatosan növekedett a Magyarországra beáramló FDI - állomány, néhány évtıl eltekintve. Az 1990 óta érkezı külföldi közvetlen tıkebefektetések állománya március végén 56,2 milliárd euró volt, ebbıl 52,1 milliárd eurót tett ki a részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem állománya, míg 4,1 milliárdot az egyéb tıkeállomány. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium [2009]) Magyarországon az egy fıre jutó mőködıtıke-állomány euró, mellyel a harmadik helyen áll a 19

19 közép-kelet európai országok sorában, megelızve Lengyelországot (2760 euró). Viszont Csehország és Szlovákia megelız bennünket a 7.857, illetve euró egy fıre jutó mőködıtıke-állománnyal. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium [2009]) 2.sz. táblázat: A mőködıtıke-beáramlás Magyarországra között Forrás: WIR adatai (2009) alapján saját szerkesztés A rendszerváltás utáni idıszak különösen kedvezı volt a mőködıtıkét bevonni akaró országok számára, hiszen ekkor nagy fellendülés volt megfigyelhetı az FDI - áramlásban. Az 1990 és 2000 között eltelt tíz év során a nemzetközi mőködıtıke-áramlás a 6,3-szorosára nıtt, 2000-ben elérte a milliárd dollárt, ami az eddigi rekordot jelenti. (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium [2005]) A kelet-közép európai térségben az FDI állomány pedig a 2800 %-os növekedést mutatott. (Baráth Molnár Szépvölgyi [2001]) 1990-ben az UNCTAD, az ENSZ külföldi befektetésekkel foglalkozó szervezetének adatai szerint a magyarországi FDI állomány a GDP 1,7%-át tette ki, mára ez az arány meghaladja a 60%-ot. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium [2009]) 20

20 A rendszerváltást követıen a mőködıtıke jelentıs része a privatizáció által áramlott az országba és 1994 között a befektetések egyharmada privatizáció révén jött az országba. Kezdetben a felvásárlások célja az értékesebb feldolgozóipari vállalatok megszerzése volt, illetve a piacszerzés motiválta a befektetıket. A nagyszámú, olcsó munkaerı további vonzerıt jelentett az országnak. A feldolgozóiparban az alacsony hozzáadott értékő összeszerelı tevékenység, a bérmunka volt a jellemzı. Viszont pozitívum, hogy ezen termékeket elsısorban exportra gyártották, ami a kereskedelmi mérleg javulását segítette elı ben az export több mint felét, 51%-át külföldi beruházók nevéhez kapcsolódó vállalatok bonyolították le. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium [2009]) A privatizációs tıkebeáramlás 1995-ben érte el a legnagyobb szintet. Ebben az évben sor került az energetikai vállalatok értékesítésére, mely szintén nagy tıkét vonzott az országba. Ebben az évben az FDI 66%-a (2368 millió euró) privatizáció révén áramlott az országba. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium [2005]) A privatizáción túl a zöldmezıs beruházások jelentették a külföldi tıke beáramlásának formáját a 90-es évek elején. A zöldmezıs beruházások értéke másfélszer akkora volt, mint a privatizációból származó FDI - állomány. A rendszerváltástól számított öt éven belül 5,2 milliárd euró áramlott az országba ilyen formában. (Baráth Molnár Szépvölgyi [2001]) A 90-es évek második felétıl a bérmunkán alapuló beruházások elkerülik Magyarországot. Ennek egyik oka a növekvı bérek, valamint, hogy az országnak sem érdeke többé az ilyen technológiailag igénytelen beruházások becsábítása a gazdaságba. Ahogyan azt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által közzétett jelentés is kifejti, a bérmunka helyett egyre inkább a képzett, megfizethetı munkaerıre, stabil gazdasági környezetre építve érkeztek a befektetık 1995 után. (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium [2006]) 21

21 II. 2. Mely országokból érkezik Magyarországra az FDI? Magyarországra az FDI több, mint háromnegyede, 76,6%-a az Európai Unió valamely országából érkezik. Legnagyobb befektetınek Németország számít, mely az összes befektetések 27,4%-át valósította meg 14,7 milliárd euró értékben. A németeket a holland befektetık követik, akik a teljes FDI állomány 14,3%-át finanszírozták. Nem sokkal lemaradva Ausztria következik, amely összesen 7,8 milliárd euró tıkét hozott az országba. Itt meg kell említeni, hogy idınként az egyes országok rangsorában nagy változások tapasztalhatók egyik évrıl a másikra, melyek egy-egy nagy összegő ügylet realizálódásához köthetı. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium [2009]) A következı ábra a külföldi mőködıtıke-állomány megoszlását szemlélteti származási ország szerint. Az ábra elkészítéséhez év végi adatok álltak rendelkezésre. 1. ábra: A külföldi mőködıtıke-állomány megoszlása származási ország szerint (2007. év végi adatok) 1,7% Olaszország 1,5% 24,3% 2,6% 2,4% 5,2% 1,2% 4,9% 1,5% 13% 1,6% 24,6% 1,3% 14,3% Németország Japán Hollandia Spanyolország Ausztria Norvégia USA Oroszország Franciaország Belgium Egyesült Királyság Svájc Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (2009) alapján saját szerkesztés 22

22 II. 3. Magyarország mely részeibe áramlott be több FDI? A külföldi mőködıtıke Magyarország egyes régióiba nem egyforma mértékben áramlott be. A befektetık a nyugati, fejlettebb területeket, illetve a fıvárost és környékét preferálták, bár ez a trend ma is érvényes. Ahogyan arra Abonyiné is rámutat, a külföldi mőködıtıke beáramlásának kezdeti idıszakában is legnagyobb intenzitással a fıvárosba, Pest megyébe Északnyugat- és Nyugat-Dunántúlra irányult. A Dunától keletre esı térségbıl csupán Borsod-Abaúj-Zemplén megye emelkedett ki magasabb értékkel. Ma is a fıvárosban a legmagasabb az egy fıre jutó külföldi mőködıtıke-állomány. A fıváros nélkül a megyék átlagából az alábbi megyék haladják meg a megyei átlagot, csökkenı sorrendben: Gyır-Moson-Sopron, Pest, Vas, Komárom- Esztergom, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád. (Abonyiné [2006]) A külföldi mőködıtıke jelentıs része a feldolgozóiparba áramlott be ahogy az majd a következı alfejezetben is látható lesz-, melynek nyugatdunántúli térségben hagyományai vannak. A beruházók általában elınyben részesítik az olyan térségeket, ahol korábban a tervezett beruházásukhoz hasonló iparág mőködött vagy mőködik jelenleg is, hiszen így több képzett szakember áll rendelkezésre, valamint a közelben megfelelı beszállítókat is találhatnak. II.4. Mely szektorokba áramlik a külföldi mőködıtıke? A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium jelentése szerint végi adatokkal számolva- az FDI több mint fele, 55,4% a szolgáltató szektorba áramlott be. Ez 33,2 milliárd eurót jelent, mely az alábbi ágazatok között oszlik meg: kereskedelem, javítás, pénzügyi tevékenység és egyéb gazdasági szolgáltatás. A feldolgozóiparba a külföldi tıke 35,9%-a áramlott be (21,5 milliárd euró). (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium [2009]) Az 23

23 alábbi diagramm ágazatok szerint lebontva mutatja be a Magyarországra érkezı külföldi mőködıtıke-állományt. Ezen adatok szerint a legtöbb külföldi töke kereskedelem és javítás, pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, illetve egyéb gazdasági szolgáltatások révén jut az országba. 2. ábra: A külföldi mőködıtıke-állomány megoszlása ágaztok szerint (2007. év végi adatok) 10,9% 10,8% Jármőgyártás 7,3% 6,1% Vilamos gép, mőszer gyártása Egyéb feldolgozóipar 12,4% 19% Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek 12,9% 5,8% 14,7% Egyéb gazdasági szolgáltatás Pénzügyi tevékenység Szállítás-távközlés Egyéb ágazatok Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009 II.5. Miért volt vonzóbb Magyarország a többi rendszerváltó országhoz képest a 90-es évek elején? A rendszerváltást követı néhány évben ( ) a volt szocialista országokba érkezı FDI közel fele, 45%-a Magyarországra irányult. Noha ez az arány folyamatosan csökkent a késıbbi években, mégis érdemes megvizsgálnunk, hogy mi volt ennek a korai sikernek a titka. 24

24 Kaminski és Riboud tanulmányukban 6 az alábbi négy tényezıt emelik ki, aminek hatására Magyarország több külföldi tıkét vonzott a rendszerváltás után, mint a többi hasonló adottságokkal rendelkezı kelet-közép-európai ország. Elıször is, Magyarország megbízható és hitelképes partnernek bizonyult. Annak ellenére, hogy az ország ekkorra teljesen eladósodottá vált, a törlesztı részletek visszafizetésében sohasem késlekedett, legyen szó akár állami, akár magánhitelezı által nyújtott kölcsönrıl, ellentétben más kelet-közép-európai országgal, Lengyelországgal. Tovább erısítette hazánk megbízhatóságáról kialakult képet, hogy az ország a 80-as években több pénzügyi világszervezethez felvételt nyert 7. Ezen intézményekkel ápolt kapcsolata révén kialakulhatott a gazdaság szereplıinek egy olyan köre, amely a rendszerváltás idejére már rutinosan tudott tárgyalni a nyugati partnerekkel. Másodszor, a már fentebb említett korai intézkedések, melyek lehetıvé tették a vegyesvállalatok létrehozását a 70-es években szintén hozzájárul Magyarország sikeréhez. A vegyesvállalatokon keresztül kialakult magyar és nyugati szereplık közötti kapcsolatot a rendszerváltás idején, a privatizáció megkezdésekor is tudták kamatoztatni a külföldi befektetık, hiszen a helyi partner segíthette leendı befektetésük elıtt egyengetni az utat a magyar bürokrácia útvesztıjében. Harmadik tényezıként azt emeli ki a szerzıpáros, hogy Magyarországon már 1968-tól lehetıség volt arra, hogy magyar vállaltok horizontális kapcsolatot alakítsanak ki nyugati cégekkel. Kezdetben alvállalkozói minıségben vehettek részt a magyar gazdaság életében, de a szocialista rendszer összeomlásakor megragadták az alkalmat, hogy nagyobb szerephez jussanak, amiben az is segített, hogy sok korábbi magyar vállalat külföldi partnert keresett a nyugati gazdaságok valamelyikében. 6 A következı fejezet az alábbi tanulmány alapján : Kaminski-Riboud [2000] 7 Magyarország 1982-ben az IMF, 1983-ban az IBRD tagjává vált. 25

25 Végül kiemelendı a magyar privatizációs stratégia jelentıs szerepe. A Horn-kormány a minél nagyobb külföldi tıke bevonását tőzte ki célul. Így a privatizációs program a külföldieket célozta meg: a privatizált állami vagyon közel kétharmada került külföldi befektetık kezébe. A többi rendszerváltó országhoz képest hamarabb kezdıdött meg a privatizáció folyamata, továbbá stratégiai fontosságú szektorok (energiaszektor) magánosítása is korábban történt a térség országaival szemben. 26

26 III. Hogyan támogatja a magyar kormányzat az FDI beáramlását az országba a rendszerváltás után? A következıkben arról lesz szó, hogy a magyar kormányzat milyen intézkedéseket tett, melyek direkt vagy indirekt módon javították a befektetıi klímát Magyarországon, hozzásegítve a külföldi tıke bejövetelét az országba. Természetesen jelen dolgozat keretén belül nem lesz mód minden egyes intézkedés számbavételére, így a teljesség igénye nélkül kiemeljük a legjelentısebbnek vélt kormányzati intézkedéseket. III.1. A kormányzat direkt intézkedései III.1.1. Törvényi szabályozás változása A rendszerváltáskor, illetve az azt megelızı években új törvények létrehozása és korábbiak módosításai jelentették a lényeges változást ben feloldásra került az a megszorítás, hogy többségében vagy kizárólag külföldi tulajdonban álló részvénytársaság nem szerezhetett többségi részesedést már részvénytársaságban ben megszőnt a többségi külföldi tulajdon esetére elıírt engedélyezési kötelezettség. (Miskolci Egyetem [2009]) A már említett 1988-as XXIV. törvény biztosítja a külföldi beruházók számára a hátrányos megkülönböztetéstıl mentes és a nemzeti elbánás elvét, továbbá védelmet ígér beruházásaikra. A kormányzat rövid-, illetve középtávú adó- és vámkedvezmények kínál a befektetıknek. A törvény értelmében a kizárólag külföldi tulajdonban lévı vállalatok is szerezhettek vámszabad területi besorolást. (Iványosi [2003], CompLex Jogtár [2009]) 27

27 III.1.2. Vámszabadterületek A vámszabadterület az a Magyar Köztársaság államterültén lévı elkülönített hely, amely a vám-, a deviza és külkereskedelmi rendelkezések szempontjából külföldnek minısül. (Sós, [2005]) Ahogy Szakolczai is rámutat egyik tanulmányában a vámszabadterületek az import és az export regisztrálásával kapcsolatban megkönnyítették a hazánkba települt külföldi vállalkozások mőködését. A magyar külkereskedelmi statisztika 1996 és 2003 között elkülönítve vezette a vámszabadterületi, illetve a vámbelföldi forgalmat. Az ez idı alatt kapott adatokból egyértelmően látszik, hogy mekkora jelentıséggel bírtak a létrehozott vámszabadterületek és az ott tevékenykedı külföldi cégek a gazdaság egészében. (Szakolczai [2006]) 3.sz.táblázat: A vámszabadterületi, a vámbelföldi és a teljes külkereskedelmi forgalom (millió dollár, folyó áron) Vámszabad területi export import egyenleg Vámbelföldi export import egyenleg Teljes export import egyenleg Forrás: KSH (in Magyar Szemle 2006) A táblázatból is kiderül, hogy noha a vámszabadterületeken mőködı cégek nem bonyolítottak a vizsgált idıszak alatt akkora forgalmat, mint a 28

28 vámbelföldi vállalatok, ennek ellenére mindig pozitív külkereskedelmi egyenleget mutattak, mely az évek során fokozatosan emelkedett. Ez a vámbelföldi területre nem mondható el. Hiába nagyságrenddel többet exportáltak az itt mőködı vállalatok, az importjuk még ennél is jelentısebb volt. Ebbıl is látszik, hogy a vámszabadterületen tevékenykedı vállalatok, melyeknek többségük külföldi tulajdonú volt, exportra termelnek, ezzel hozzájárulva a magyar külkereskedelmi mérleg javításához. Viszont Magyarország az Európai Unióhoz történı csatlakozásának napján a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló évi CXXVI. törvény 77. /1/ bekezdése értelmében a korábban kiadott vámszabadterületi engedélyek hatályukat vesztik, mivel az EU egyetlen vámszabadterületnek minısül május 1-jétıl vámszabadterület csak a közösségi vámjogszabályokban meghatározott feltételek betartásával létesíthetı, illetve üzemeltethetı. (Pénzügyminisztérium [2007]) III.1.3. Az ipari parkok A fejlett gazdasággal rendelkezı országok mintájára Magyarországon is létrejöttek a 90-es évek elején az ipari parkok, melyek közül a legelsı 1992-ben Gyırben alakult meg. Az ipari parkok létesítése a korai szakaszban kissé nehézkesen indult be, amiben az is közrejátszott, hogy a magyar gazdaságpolitikának nem volt kidolgozott koncepciója az ipari parkok terén. Az ipari park fogalmát többféleképpen meghatározhatjuk. Az Ipari Parkok Egyesülete által közzétett egyik definíció szerint az ipari park olyan telepszerően létesített ipari és szolgáltató létesítmények együttese, amely fıként kis- és középvállalkozások számára a kor színvonalán képes biztosítani a korszerő gyártmányok elıállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. (Ipari Parkok Egyesülete [2002]) 29

29 Az ipari parkokra jellemzı, hogy az adott területen koncentráltan jelennek meg azok a szükséges szolgáltatások, fizikai és szellemi infrastruktúrák. (Mőszaki Portál [2009]) Az ipari parkok mőködtetését egy gazdasági társaság végzi, melynek feladata a park mőködtetése, az ott tevékenykedı cégek kiszolgálása és a lehetséges vállalatok felkutatása. Az ipari parkok fejlesztési forrásokat igényelhetnek. A kormány 1996 novemberében foglalkozott az ipari parkok fejlesztési programjával, s döntött a parkok decentralizált és koordinált finanszírozási rendszerének kidolgozásáról. Ezt követıen minden évben növekvı nagyságú támogatásban részesülhettek a parkok, ezzel is egyre vonzóvá téve magukat a befektetık elıtt. Az közötti idıszakban az ipari parkok infrastruktúrájának kiépítése állami támogatásban részesült, aminek értéke a park kerítéséig 200 milliárd Ft vissza nem térítendı támogatás, amely a teljes beruházás 20 %- át nem haladhatja meg. (Ipari Parkok Egyesülete [2002]) Az EU csatlakozáshoz közeledve az ipari parkok mőködtetése és támogatása egyre jobban közelített az EU-normához, betartva az EU alapelveit: szubszidiaritás, a rugalmasság, a partnerség, az addícionalitás és a nyilvánosság elvét. Ezen elvek alkalmazása a nyugati befektetık beruházásainak még nagyobb biztonságot nyújtott, illetve a saját országukéhoz hasonlatos üzleti klímát teremtett. Az Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület közleménye szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív program keretében 2007 és 2013 között 250 milliárd Ft fejlesztési forrás elérése válik lehetıvé. A korábbi idıszakban (1992 és 2007 között) mindössze 10,5 milliárd forint pályázati forrás állt a parkok rendelkezésére. (Ipari Parkok Egyesülete [2002]) A hazai ipari parkokban többek között olyan nagy nemzetközi vállalatok hazai képviseletei rendelkeznek termelıegységgel, raktárral, illetve egyéb 30

30 létesítménnyel, mint a GE, a Henkel, a Vodafone, a Shell, az AGIP, a NOKIA vagy az IBM. Az ipari parkok jelentısége azzal a ténnyel is alátámasztható, hogy az itt tevékenykedı vállalatok a magyarországi teljes export kb. 40%-át teszik ki. Megjegyzendı, hogy az ipari parkok létrehozása nemcsak a külföldi befektetık érdekében történt, hanem a hazai vállalatok segítése céljából is. (Ipari Parkok Egyesülete [2002]) III.1.4. Az ITDH A kormányzat 1993-ban létrehozta a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaságot, melynek megnevezése azóta Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-re változott (rövidebb nevén ITD Hungary). A társaság egyik alapvetı feladata a közvetlen külföldi tıkebefektetések elımozdítása. A tevékenysége kétirányú: vagyis elısegíti a belföldi vállaltok külföldön való boldogulását, valamint a külföldi cégeknek is segítséget nyújt, ha Magyarországon kívánnak befektetni. Értelemszerően témánk szempontjából az utóbbit lényeges megvizsgálnunk. Az ITDH a befektetés ösztönzés érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: (ITDH [2009]) Egyablakos rendszer mőködtetése, amely leegyszerősíti a külföldiek tájékozódását a befektetési lehetıségeket illetıen, és felgyorsítja a potenciális befektetık döntési folyamatait Magyar beszállítók felkutatása külföldi befektetık számára Információk nyújtása a magyar befektetési, jogi, adózási és pénzügyi környezetrıl Tájékoztatás a kormány befektetést támogató programjáról 31

31 A barna- és zöldmezıs, valamint a vegyesvállalati befektetések döntéselıkészítı munkájának menedzselése Telephelykeresés, javaslattétel a befektetési helyszín kiválasztására Az önkormányzatok felkészítése a befektetık fogadására Regionális projektek menedzselése Cégadatbázisok készítése Promóciós anyagok, több nyelvő, elektronikus és nyomtatott kiadványok megjelentetése Az ITDH egy-ablakos támogatási rendszert nyújt a Magyarországon legalább 10 millió euró értéket elérı feldolgozóipari, K+F, logisztikai beruházás esetén és regionális szolgáltató központ létrehozásakor, illetve 50 millió euró értékő idegenforgalmi beruházást megvalósító vállalatok számára. E szolgáltatás-csomag részeként az ITD Hungary az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás vonatkozásában teljes körő projektmenedzsment tevékenységet végez, az egyéb támogatási lehetıségek vonatkozásában információt és VIP ügyintézést biztosít. (ITDH [2009]) A támogatási rendszer keretében az alábbi támogatási formák vehetık igénybe: 1. Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás (EKD) Ahhoz, hogy valamely külföldi beruházó EKD támogatásban részesülhessen, meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Ezen feltételek a beruházás összegének nagyságát és a létrehozott munkahelyek számát írják elı. A beruházási összegnek a 10 millió eurót legalább el kell érnie, illetve legalább 50 fınek munkahelyet kell teremteni, kedvezményezett régiókban 8 ez a 8 A kedvezményezett régiók az alábbiak: Észak-Magyarország, Észak - Alföld, Dél- Alföld, Dél- Dunántúl 32

32 szám elég, ha eléri a 25-öt. Az EKD esetében a támogatás mértéke egyedileg meghatározott, melyet a Kormány állapít meg. 2. Fejlesztési adókedvezmény Fejlesztési adókedvezményben az a beruházás részesülhet, ahol a beruházási volumen jelenértéke legalább 3 milliárd forint és legalább 150 új munkahelyet teremt az országban, vagy a bérköltség-növekmény eléri a minimálbér éves összegének 600-szorosát. A már fentebb említett kedvezményezett régiókban ezek a számok természetesen ismét alacsonyabbak, ezzel is ösztönözve a beruházókat, hogy ezen elmaradott területeket célozzák meg befektetéseikkel. Ezekben az esetekben a támogatás igénybe vételéhez már az is elegendı, ha a beruházás jelenértéke az 1 milliárd forintot eléri és minimum 75 fıt fog foglalkoztatni, vagy a bérköltség-növekmény eléri a minimálbér éves összegének 300-szorosát. A fejlesztési adókedvezmény keretén belül a beruházó 10 adóéven át mentesül a társasági adó 80%-ának megfizetése alól. (ITDH [2009]) 3. Képzési támogatás Képzési támogatásban akkor részesülhet egy beruházó, ha korábban elnyerte az egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatást. A támogatás mértéke eltérı a nagyvállalatok és a kkv-k esetében, de a régiók között is különbség figyelhetı meg. (ITDH [2009]) Az elnyerhetı támogatás mértékét az alábbi táblázat foglalja össze: 33

33 4.sz táblázat: A képzési támogatás mértéke nagyvállalatok és kkv-k részére Szempont Általános (Országos Képzési Jegyzékben szereplı, vagy akkreditált) képzés esetén Speciális (kizárólag a szóban forgó vállalatnál elismert) képzés esetén Hátrányos helyzetőek képzése esetén a számukkal arányosan Támogatás mértéke (projekthez kapcsolódó elszámolható képzési Nagyvállalat esetében költségek %-a) 50% 70% 25% 35% +10% +10% Budapesten és Pest megyén kívül* +10% +10% Budapesten és Pest megyében +5% +5% * Feltétel: a) foglalkoztatottak létszáma legfeljebb 250 fı és kkv-k esetében b) éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió EUR, mérlegfıösszeg legfeljebb 43 millió EUR. Forrás: ITDH honlapja alapján (http://www.itdh.hu/engine.aspx?page=itdh_tokebehozatal) saját szerkesztés 4. Munkahely-teremtési támogatás Munkahely-teremtési támogatásban minden olyan beruházás részesülhet, amelyik legalább 500 új munkahelyet hoz létre az országban (a kedvezményezett régiókban 200-at), egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatásban részesül, illetve az új munkahelyekre felvett létszám legalább 50 %-a - kedvezményezett régiók esetében legalább 30 %-a - regisztrált álláskeresı. A támogatás mértéke eltérı attól függıen, hogy hány új munkahelyet teremt. 500 új munkahely létrehozása esetén a támogatás összege 260 millió forint, 300 fı felvételekor 160 millió forint, 200 fıt elérı létszámfelvétel esetén 80 millió forint támogatást kaphat a beruházó. (ITDH [2009]) 34

34 Jelenleg az ITDH 43 országban 55 irodát tart fenn, továbbá 15 hazaival is rendelkezik. Külön megemlítendı az ITDH weblapja, melyen minden fontos tudnivaló azonnal és ingyenesen elérhetı. Az érdeklıdık a magyar mellett további négy idegen nyelven kaphatnak információt a Magyarországon érvényes vállalatalapítással kapcsolatos szabályozásról, az aktuális pályázati lehetıségekrıl, külföldi és belföldi kereskedelemfejlesztési rendezvényekrıl, eseményekrıl, stb. Az ITDH fennállása során - saját közlése szerint - 1,28 milliárd euró értékő beruházás létrejöttét segítette elı, mellyel 7400 munkahelyet teremtettek a magyar gazdaságban. Az ügynökség 57 sikeresen lezárult befektetést tudhat maga mögött, de jelenleg 300 projekt van folyamatban. (ITDH [2009]) III.1.5. A külföldiek gazdasági célú letelepedésének törvényi kerete 1998-ban egy újabb törvény született, mely a külföldiek gazdasági célú letelepedését szabályozta. A törvény fı célja az volt, hogy hazánk eleget tegyen az Európai Megállapodásban megfogalmazott kötelezettségeinek, és törvényben biztosítsa az uniós polgárok számára a nemzeti elbánást a gazdasági célú letelepedés tekintetében. A törvény február 1-jén lépett hatályba. (Miskolci Egyetem [2009]) 35

35 III.2. A kormányzat indirekt intézkedései A következıkben olyan intézkedésekrıl lesz szó, melyeknek nem direkt célja a külföldi mőködıtıke beáramlásának elısegítése az országba, viszont ezek a lépések mind pozitívan hathattak a beruházási klímára a rendszerváltást követıen. Magyarország december 16-án az Európai Unió társult tagjává vált, mely az EU-tagság elıszobájának tekinthetı. Ettıl kezdve a magyar politikai, jogi szabályozás fokozatosan közelített a többi EU-tagállam gyakorlatához, mely szintén biztonságérzetet nyújthatott az ide érkezı külföldi befektetık számára. A következı lényeges változást a forint részlegesen, majd teljesen konvertibilis valutává válása jelentette. Ugyan a forint konvertibilitása nem a külföldi beruházók megnyerése érdekében történt, egy jóval átfogóbb gazdaságpolitikai döntés volt, mely az egész gazdaság érdekében történt január 1-jén a forint teljesítette az IMF folyó mőveletekre vonatkozó konvertibilitási feltételeit június 15-én megvalósult a forint teljes konvertibilitása, így a korlátlan átválthatóság mind a deviza-belföldiekre, mind pedig a deviza-külföldiekre kiterjed a folyó és a fizetési mőveletek terén. (Bankhitel [2009]) A rendszerváltás óta a legnagyobb változást Magyarország EUcsatlakozása jelentette. Ennek hatását melyek a dolgozat témáját érintik- a következı alfejezet mutatja be. Magyarország az EU-csatlakozást követıen május 1-jétıl Magyarország az Európai Unió tagjává vált. A csatlakozás pillanatában kinyíltak Magyarország határai: a tıke, a személyek, a munkaerı és a szolgáltatások áramlása szabaddá vált az immár 25 tagra 36

36 kibıvült EU-n belül. Ezáltal a hazánkba beruházók számára nemcsak a magyar piac, hanem a teljes Unió piaca a maga 500 millió fogyasztójával együttszabadon elérhetıvé vált. Az EU-csatlakozás az infrastruktúra fejlıdését is magában rejti, hiszen hazánkon 4 TEN-T folyosó is áthalad. Így ezek az útvonalak kiemelt szerepet kapnak az infrastrukturális fejlesztéseket illetıen. (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium [2007]) Az oktatás területén is változások következtek be: az Európai Felsıoktatási Térség kialakítása érdekében létrejött a Bologna Rendszer, melyhez hazánk 2006-ban csatlakozott. Ezáltal a képzést igazoló dokumentumok könnyen érthetıvé és összehasonlíthatóvá váltak olyan országokban is, ahol addig teljesen eltérı képzési rendszer volt (pl. az egységes oklevélmelléklet bevezetése által). Ez jelentısen megkönnyíti a hazánkba érkezı külföldi munkáltatók dolgát, hiszen így a magyar felsıoktatásban megszerzett diploma értékét egyszerőbb értelmezniük. (HEFOP BSc Üzleti képzés [2006]) Az EU több területen is szabályozza tagországainak mőködését, ez alól a külföldi mőködıtıke beáramlása sem kivétel. Korábban egy-egy nagybefektetıért folytatott küzdelem során a kedvezmény mértékének csak az adott ország költségvetése szabhatott határt. Viszont a csatlakozás óta ezen kedvezmény mértéke korlátozva van, így azóta a kínálható kedvezmények nagyjából egyformák minden tagállamban. Magyarországon a támogatási rendszer keretében meghatározták, hogy mely ágazatokba történı beruházással lehet támogatást elnyerni. Feldolgozóipari beruházással, az idegenforgalom, a logisztika és a K+F területére való invesztálással, illetve szolgáltató központok létrehozásával kaphatnak a külföldi beruházók bizonyos kedvezményeket. Természetesen a beruházóknak meg kell felelniük bizonyos alapfeltételeknek ahhoz, hogy ezen kedvezmények igénybevételére jogosultak legyenek. Az egyes kitételek ágazatonként is eltérıek. Központilag 37

37 meghatározott egy minimális beruházási összeg, illetve az, hogy mennyi új munkahelyet kell teremtenie az új beruházásnak. Az egyes feltételeket ágazatonkénti bontásban a következı táblázat foglalja össze. 5.sz táblázat: Kritériumok az állami kedvezmények igénybevételéhez Minimális beruházási összeg (millió euró) Új munkahelyek száma (db) Feldolgozóipar / 25* Szolgáltató központ 10 50/ 25* K+F Idegenforgalom / 50* Logisztika *kedvezményezett régiók esetében Forrás: Világgazdaság Magyarországon a támogatási intenzitás mértéke az egyes régiókban eltérı. A támogatási intenzitás az állami szubvenció a teljes beruházási értékhez viszonyított arányát jelöli. A támogatási intenzitás régiónkénti lebontását az alábbi táblázat szemlélteti: 6.sz táblázat: A támogatási intenzitás az egyes régiókban Régió Támogatási intenzitás (%-ban) Nyugat-Dunántúl 30 Dél-Dunántúl 50 Közép-Dunántúl 40 Közép-Magyarország 30 - ezen belül Budapest 25 (2011-tıl 10) Észak-Magyarország 50 Észak-Alföld 50 Dél-Alföld 50 Forrás: Világgazdaság 38

38 Magyarország és legfıbb versenytársai 2004 májusa óta nagyjából egyforma kedvezményeket tudnak kínálni a nagybefektetıknek, mivel Uniós szabályozás vonatkozik a támogatásra. Az egyes támogatáscsomagok véglegesítéséhez EU-jóváhagyás szükséges. Mindezek hatására a szomszédos országokkal FDI-ért folytatott versenyben mára az egyéb tényezık játszanak szerepet. III.3. A pénzügyi-gazdasági válság hatása az FDI beáramlásra A 2008 szeptemberében kirobbant pénzügyi-gazdasági válság az FDI áramlásban is érezteti hatását. Az UNCTAD becsült adatai alapján a globális FDI- áramlás a 2007-es rekordérték után (1833 milliárd USD) 2008-ban 13%- kal, 1594 milliárd USD re csökkent. Szakértık szerint a válság hatására az FDIáramlás tovább fog zuhanni, ami Magyarországra is kihatással lesz. (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium [2008]) A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közlése szerint a sokévi 4 milliárd eurós átlaghoz viszonyítva számottevıen alacsonyabb beáramlásra számítanak, mindössze 3 milliárd euróra. A legfrissebb adatok alapján még a 3 milliárd euró sem fog megvalósulni: 2 milliárd euró külföldi mőködıtıke jön 2009-ben Magyarországra, ami jócskán elmarad az éves átlagtól. A Minisztérium közleményében kihangsúlyozza viszont, hogy középtávon újra növekvı tendenciára számít, 4-5 milliárd euró éves átlagos FDI- beáramlást vár el a jövıben. A kormány válságkezelı politikája keretén belül számos megszorító intézkedést hozott a minél gyorsabb kilábalás érdekében. Ezen intézkedések az ország stabilitását próbálják megırizni, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a külföldi befektetık bizalma visszatérjen az ország iránt. Mivel az intézkedések 39

39 hatásai késıbb érzetetik hatásait, így jelen dolgozat keretében erre nem térek ki. III.4. Milyen összefüggés figyelhetı meg a kormányzati intézkesdések és az FDI-beáramlás között? Az elızıekben szó esett arról, hogy a magyar kormányzat milyen intézkedéseket tett direkt vagy indirekt módon az FDI hazánkba áramlása érdekében. A rendszerváltás óta egyre növekvı trendet mutat a külföldi mőködıtıke beáramlása Magyarországra, azonban az elmúlt években megtorpanás figyelhetı meg a hazánkba érkezı FDI nagyságát illetıen. Ez ugyan a világgazdaság romló makro mutatóinak köszönhetı, mégis el kell gondolkodni azon, hogy az eddigi erıfeszítések a megfelelı irányba haladtak-e, tényleg a valós befektetıi igényeket elégítették-e ki. A kormányzatok bizonyos lépései vitathatatlanul sokat tettek azért, hogy a külföldi mőködıtıke az országba áramoljon. Például az 1988/XXIV-es Külföldi Befektetésekre vonatkozó törvény, majd az 1989-ben elfogadott Társasági törvény nélkül elképzelhetetlen lett volna a külföldi tıke hazánkba való áramlása. Magyarország sikere a kilencvenes évek elején a magyar privatizációs politikának is köszönhetı. Mint már korábban említettük, 1991 és 1994 között a befektetések egyharmada privatizáció révén jött az országba. Az 1993 óta mőködı ITDH 1,28 milliárd euró értékő beruházás létrejöttét segítette elı. Ez a szám a valóságban akár nagyobb is lehet, hiszen ebben az összegben csak az ITDH közvetítésével megvalósult beruházások szerepelnek. Viszont, ahogyan az fentebb is szerepel, az ITDH ingyenesen letölthetı tájékoztató kiadványok készítésével, üzletember találkozó szervezésével, stb. is sokat tesz az FDI beáramlásáért. A többi intézkedést, kiváltképp az indirekteket nehezebb számszerősíteni. A befektetıi döntéseket az is befolyásolja, hogy milyen a bizalom az ország iránt. A bizalom kialakításához és fenntartásához pedig nemcsak néhány 40

40 intézkedésre van szükség, hanem egy jól mőködı gazdaságra és jól megtervezett, átgondolt gazdaságpolitikára. Tovább nehezíti az intézkedése hatásainak vizsgálatát, hogy a beáramló külföldi tıke a világgazdaság konjunktúrájától függ. Vegyük például a 2000-es éveket. A XXI. század elején a globális mőködıtıke-áramlás drasztikusan csökkent a korábbiakhoz képest ban érte el a legmélyebb pontot, hazánkban is ebben az évben figyelhettük meg az utóbbi évek legalacsonyabb beáramlását. Majd a világban tapasztalható fellendülés idıszakától kezdve a válság kirobbanásáig Magyarországon is ugrásszerően nıtt a beáramló mőködıtıke. A válság hatására a es FDI-áramlás világviszonylatban jóval alacsonyabb lesz a rekordértéknek számító 2007-es után. Ez a csökkenés Magyarországon is érezteti hatását: 41

41 IV. Hogyan értékelik a külföldi befektetők a kormányzat által tett intézkedéseket, illetve mely tényezők javulása tenné még kedvezőbbé a befektetői klímát Magyarországon? Láthattuk, hogy a Magyarországra irányuló FDI-beáramlás megtorpant az új évezredben, illetve a világ egészében csökkenı tendenciát mutat az FDI mértéke, ezért nagyobb a verseny az országok között annak megszerzése érdekében. Ahhoz, hogy Magyarország ne maradjon le versenytársaihoz képest ebben a tekintetben, a magyar kormányzatnak olyan befektetıi klímát kell teremtenie, amely valóban kielégíti a külföldi beruházók igényei, anélkül, hogy a hazai vállalatok hátrányba kerülnének. A megfelelı intézkedések meghozatalához pedig célszerő befektetıi szemmel megvizsgálni az országot. Az elkövetkezendıkben szó esik arról, hogy mi az amerikai multinacionális cégek vezetıinek véleménye a magyar befektetıi klímáról, majd egy kis német vállalat mely magyarországi képviselettel rendelkezikvezetıjének álláspontját ismertetem. 42

42 IV.1. Az amerikai multinacionális cégek vezetıinek véleménye Magyarországról, mint befektetési tereprıl A befektetık az országba való csábítása még nem jelent teljes sikert, a kormányzatnak tenni is kell azért, hogy a már meglévı, itt tevékenykedı befektetıket képesek legyenek megtartani. Fontos, hogy a befektetıben pozitív kép alakuljon ki az országról, hiszen ez komolyan befolyásolja azt a tényt, hogy fog-e pótlólagos beruházásba kezdeni, a megtermelt profitot milyen mértékben forgatja vissza a magyar gazdaságba. Továbbá hatással lehet más befektetık döntésére is: egy jól mőködı, elégedett külföldi vállaltnál nincs jobb reklám egy ország számára, mely FDI-t akar becsalogatni. Egy 2005-ös felmérés során, melyet az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) felkérésére a Gallup készített magyarországi amerikai cégek vezetıit kérdeztek meg arról, hogy milyennek látták az elmúlt öt évet Magyarországon befektetıi szemmel. A befektetıi barométerbıl kiderül, hogy a külföldiek szerint 2000 és 2005 között romlott a szabályozói környezet Magyarországon, továbbá a magyar versenyképességrıl is kedvezıtlenül nyilatkoztak. Az utóbbit viszont pozitívan értékelték Csehország, és Szlovákia esetében, ami különösen aggodalomra ad okot, hiszen a magyar gazdaság versenytársairól van szó. Viszont számunkra kedvezı eredmények is születtek: a válaszadók kétharmada további befektetést fontolgat, nem szólva arról, hogy a számos bírálat ellenére a megkérdezettek mintegy harmada a mai Magyarországot vonzóbb, további 36 százaléka hasonlóan vonzó befektetési célpontnak véli, mint bármely egyéb lehetséges európai országot. További kedvezıtlen válaszok a foglalkoztatással kapcsoltában születtek: a munkavállalók nyelvtudása, szakképzettsége nem megfelelı, bírálták a munkát terhelı túl magas adót és járulékokat. Az amerikai befektetık úgy látják, Magyarország fıként az adószint, valamint a foglalkoztatási költségek mérséklésével, a megfelelıen szakképzett munkaerı-kínálat bıvítésével válhatna még vonzóbb befektetési célponttá. (Világgazdaság [2008]) 43

43 Egy 2007-ben publikált Ernst & Young külföldi tıkebefektetésekrıl készített tanulmány mely a 2006-os adatokat dolgozza fel- szerint se rossz Magyarország versenyképessége, de a további növekedés érdekében a kormánynak reformokat kell végrehajtania a jövıben. A reformoknak elsısorban az oktatás-képzés fejlesztésére, az adórendszer vállalkozásbarát átalakítására kell összpontosítaniuk. Emellett a bruttó hazai termékhez képest növelni kell a kutatás-fejlesztési (K+F) beruházásokat úgy, hogy az arányuk 0,9 százalékról 2012-re 1,8 százalékra emelkedjék. (Világgazdaság [2008]) Ezen felmerésekbıl is kiderül, hogy noha Magyarország nem szerepel rosszul a versenyképességet, FDI-vonzóképességet felmérı kutatásokban, mégis van mit javítani, fıleg, hogy az ország versenytársai egyre javuló eredményeket produkálnak. Egy másik, 2008-ban készült Ernst & Young felmérés arra keresi a választ, hogy mely tényezık hatnak a leginkább ösztönzıen a külföldi mőködıtıke áramlására. A kutatásból kiderült, az állami ösztönzık mekkora hatással vannak a külföldi befektetıkre. Magyarországon legtöbbször a multinacionális vállaltoknak van lehetıségük állami támogatásban részesülniük, ha a tıkebefektetés mértékében és a munkahelyteremtésben megfelelnek a hazai elıírásoknak. Ennek ellenére a felmérés szerint mára az állami támogatások szerepe a befektetıi terep kiválasztásában egyre jelentéktelenebb. Az alábbi táblázat ismerteti a felmérés eredményét, melybıl kiderül, hogy a felsorolt 16 szempont közül az állami támogatások játszanak a legjelentéktelenebb szerepet a befektetési terep kiválasztásakor. 44

44 7.sz táblázat: Milyen szempontok játszanak szerepet a beruházás helyének kiválasztásában? % Kiválasztás szempontja (többet is meg lehetett jelölni) A politikai, jogi és szabályozó rendszer 54 stabilitása Szállítmányozói és logisztikai infrastruktúra 54 Távközlés és infrastruktúra 51 Potenciális termelékenységnövekedés 49 Munkaerıköltség 47 Vállalati adózás 46 A helyi munkaerı minısége 45 Az ország, térség piacának nagysága 39 A munkaerıpiac szabályozásának rugalmassága 38 A társadalmi klíma és környezet stabilitása 38 A K+F elérhetısége, minısége 28 Az ország. térség fenntartható növekedése 26 Helyi nyelv, kultúra, értékek 21 Életminıség 20 Helyi pénzügyi befektetık rendelkezésre állása 17 Állami támogatások, ösztönzık 16 Forrás: Ernst & Young in Világgazdaság Mint láthattuk, a megkérdezett külföldi befektetık a politikai, jogi és szabályozó rendszer stabilitását sorolták az elsı helyre a beruházási terep kiválasztási szempontjai közül, megelızve a jól kiépített infrastruktúrát, a munkaerıköltséget, a potenciális termelékenységnövekedést és a vállalati adózást. Mivel a politikai stabilitás mindennél fontosabb a külföldi beruházóknak, így a mindenkori kormányzatnak nagy hangsúlyt kellene fektetnie ennek megırzése érdekében. 45

45 A Political Capital Institute és a Figyelı hetilap 2003 óta évente közzéteszi az úgynevezett politikai kockázati indexet (PRI), mely egy ország éves politikai-társadalmi stabilitásának 100 pontos skálán elhelyezett mutatója. (Országjelentés [2009]) Az indexen a nagyobb szám mutatja az alacsonyabb kockázatot: a 0 a maximális, a 100 a minimális politikai rizikót jelzi. (Országjelentés [2009]) A PRI az alábbi hét alindexet foglalja magában: stabilitás, jogbiztonság, sajtó- és szólásszabadság, korrupció, idegenellenesség és elıítéletesség, korszerő állam, bürokrácia, állam és gazdaság. Az index szerint 2003 óta szinte folyamatosan romlott a politikai kockázat hazánkban, a es idıszakban elérve a mélypontot. 8.sz. táblázat: A PRI alakulása között Év PRIérték Forrás: Országjelentés (2009) Ahogyan a 9.sz. táblázatban is látható, a két idıszak között egyedül az állam és gazdaság növekedett az alindexek közül. A gazdasági válság hatására a kormány kénytelen volt csökkenteni kiadásait. Ezen változásokra már mindenképpen szükség van, hiszen az elmúlt években jelentıs versenyhátrányba kerültünk a régió más országaival szemben, ami éppen az állami kiadások rendkívül magas szintjével és az ezt biztosító magas adóterhekkel magyarázható. (Országjelentés [2009]) Az alindexek közül a jogbiztonság 2007-ben és a es idıszakban is az élmezınyben van, ami némiképp megnyugtató az FDIbevonás tekintetében. Igaz, ezen a téren is csökkenést tapasztalhatunk a vizsgált idıszakban. Legnagyobb negatív változást a stabilitás és az 46

46 idegenellenesség és elıítéletesség terén láthatunk, elıbbi hat, utóbbi négy pontot csökkent. 9.sz. táblázat: A PRI alindexei között Alindex PRI es érték PRI es érték (változás 2007-hez képest) Stabilitás (-6) Jogbiztonság (-2) Sajtó- és szólásszabadság (-2) Korrupció (-2) Idegenellenesség és elıítéletesség (-4) Korszerő állam, bürokrácia Állam és gazdaság (+2) POLITIKAI KOCKÁZATI INDEX (-2) Forrás: Országjelentés (2009) Mint láthattuk az alindexek közül a korrupció érte el a legkevesebb pontot mindkét vizsgált idıszakon belül. A korrupció pedig rontja a szabályozói rendszer stabilitását, ezzel rontva hazánk mőködıtıke-vonzását is. A Transparency International által készített 2009-es korrupciós érzékelési index (CPI) szerint Magyarország a közepesen korrupt országok közé tartozik. Az index azt vizsgálja, hogy a nemzetközi és a helyi elemzık és üzletemberek milyen súlyosnak látják a korrupció problémáját a CPI-ben szereplı országokban. Az összetett index 13-féle szempont alapján, nullától tízig terjedı skálán osztályozza az országokat. Az alacsony pontszám jelentıs, a magas csekély mértékő korrupcióra utal. (Transparency International [2009]) Magyarországot a tavalyival azonos mértékben érzékelték korruptnak a megkérdezettek, így a pontszámunk azonos a tavalyival: 5.1. Viszont helyezést tekintve a 47.-rıl a 46. helyre léptünk elıre. (Transparency International [2009]) 47

47 A megítélésünk a közép-kelet európai régióban kicsit javult, a volt szocialista országok közül csak Észtország és Szlovénia végzett elıttünk. Bár az index értéke nem változott, a korrupciós trendek elemzése azt mutatja, hogy a helyzetünk a 2007-es képest romlott, és 2009-re ez az állapot nem változott.(transparency International [2009]) A Magyarországon tapasztalható korrupcióra nemcsak a Transparency International hívta fel a figyelmet november 18-án kilenc ország nagykövetsége (Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Franciaország, Hollandia, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia és Svájc) támogatásával megjelent egy sajtóközlemény. A nagykövetek közös nyilatkozatukban arra hívták fel a figyelmet, hogy országaik befektetıi aggódnak a közszolgáltatások, a mősorszolgáltatás és az országos közlekedési infrastruktúra egyes területein megmutatkozó nem transzparens megnyilvánulások miatt. (Népszabadság [2009]) Ez amiatt is különösen aggasztó az ország számára, hiszen ezen országok adják a magyarországi FDI jelentıs részét, mint ahogyan azt az 1.sz ábrán is láthattuk. E két esetet figyelembe véve, a magyar kormányzatnak a korrupció elleni küzdelem terén is bıven akad még mit javítania és nemcsak az FDIvonzóképesség érdekében. A Political Capital Institute és a Figyelı hetilap a politikai kockázati index mellett negyedévente közzéteszi az úgynevezett gazdasági kockázati indexet is (EcoRisk). Az index négy alindexdet foglal magában, nevezetten: a konjunktúra, a pénzügyi, az egyensúlyi és a munkapiaci alindexet. A júniusában közzétett index szerint 2008-ban a gazdasági kockázati index a valaha mért legalacsonyabb szintre zuhant, éves átlagban 45,5-re végére elérte az 38,2 pontos eddigi negatív csúcsot, mellyel hazánk a magas kockázatú országok közé került. 48

48 Az EcoRisk tényezıit és annak alakulását 2000 és 2008 között a következı ábra szemlélteti: 3.sz. ábra: Az EcoRisk tényezıi és alakulása között Az EcoRisk tényezıi 100 Pénzügyi Munkaerıpiaci Egyensúlyi Konjunkturális Gazdasági kockázat indexe Forrás: Országjelentés (2009) Láthatjuk, hogy a gazdasági kockázati index idınkénti javulásokkal ugyan, de összességében csökkent a vizsgált idıszakon belül, a 2000-es értéket már nem tudta újra elérni. Az index az egész gazdaság állapotáról nyújt egy általános képet és ez a kép, mint láthatjuk, nem túl pozitív az ország számára. Többek között ez azért is jelent problémát, mert egy stabil, mőködıképes gazdaság nélkül eléképzelhetetlen, hogy a külföldi mőködıtıke hazánkba áramoljon. 49

49 IV.2. Egy német kisvállalat vezetıjének véleménye Magyarországról, mint befektetési tereprıl Miután láthattuk az amerikai multinacionális vállalatok vezetıinek véleményét Magyarországról, mint befektetési tereprıl, most vizsgáljuk meg a másik végletet: a következıkben egy német tulajdonban lévı kisvállalat mely magyarországi leányvállalattal rendelkezik- vezetıjének véleményét ismertetem a magyar beruházói klímáról. A következıkben szó esik arról, hogy milyen megfontolásból választotta a cég egyik képviseletének székhelyéül Budapestet, döntésében mennyire játszottak közre a külföldi befektetık felé tett könnyítı állami intézkedések. Ugyan a cég nem egy transznacionális vállalat, nem jelentıs a foglalkoztatottak száma sem és a Magyarországra érkezı külföldi befektetés összértékének elhanyagolható részét képviseli. Ezzel szemben mégis tanulságosnak vélem megvizsgálni ezt a kisvállalatot, hiszen mivel egy kis cégrıl beszélünk, így nyilvánvaló, hogy a magyarországi beruházása komoly lépésnek bizonyult a vállalat életében, melyet megalapozott döntés készített elı. Továbbá mivel kis cégrıl beszélünk, jobban kiszolgáltatott a magyar gazdaságnak, mint például multinacionális társai, hamarabb megérzi a negatív változásokat. Míg egy külföldi nagyvállalat sorsát jobban szívén viseli a kormányzat, több kedvezményt ad a vállalat alapításakor, illetve a mőködése során is, addig egy kisebb külföldi tulajdonú cég jobban magára van utalva. A nagyvállalatok valóban nagyobb jelentıséggel bírnak a magyar gazdaságon belül, viszont hátrányuk, hogy általában nem integrálódnak a magyar gazdaságba, ha mégis, nagyon kemény feltételeket diktálnak a hazai beszállítóiknak. Egy kis cégnél ez a probléma nem merül fel, hiszen ebben az esetben egyenlı rangú tárgyalófélnek minısülnek a felek. Továbbá egy kis külföldi vállalkozás jobban be tud kapcsolódni a magyar gazdaság vérkeringésébe, illetve jobban rá is van arra utalva. Valószínőleg nincsenek kizárólagos beszállítóik, illetve az anyavállalat beszállítóinak nem éri meg 50

50 követni a külföldi beruházást, hiszen nem élnének meg ebbıl, nem úgy, mint a multinacionális vállalatok beszállítói. Mindezek miatt fontosnak vélem, hogy megvizsgáljuk egy külföldi tulajdonú kis cég mindennapjait Magyarországon (az általánosítás veszélye nélkül). Az említett vállalat a német tulajdonú DBH Osthandelsgesellschaft mbh (továbbiakban DBH) magyarországi képviselete. A cég különbözı típusú mőanyagipari termékek - elsısorban a PVC elıállításához szükséges termékek, PET, szintetikus kaucsuk, polietilének kereskedelmével foglalkozik ipari felhasználók részére. A magyar képviselet 2004-ben euró alaptıkével indult. Jelenleg két fıt foglalkoztat. A vállalat alapításakor, illetve eddigi mőködése során semmiféle állami támogatásban nem részesült, ami a cég kis méretének, a magyar gazdaságban betöltött csekély szerepének tudható be. Hiszen mint azt már fentebb említettük, támogatásban csak bizonyos összeghatárt meghaladó beruházás, illetve kellı mennyiségő munkahely teremtése révén lehet részesülni. Így a cég számára csakis az egyéb tényezık játszottak szerepet a befektetési hely kiválasztásakor. A német cég a leányvállalat leendı helyének kiválasztásakor elsısorban logisztikai szempontokat tartott szem elıtt. Éppen emiatt döntött amellett, hogy létesítsen egy raktárt Magyarországon. Így mind a magyar, mind a térségben lévı vevık igényeit ebbıl a raktárból elégíthetik ki. Mindez természetesen fejlett infrastruktúra nélkül megvalósíthatatlan lett volna, de a DBH vezetıje a magyar közlekedési, illetve távközlési infrastruktúrát egyaránt kiválónak értékelte céljai elérése szempontjából. Ezen kívül fontos szerepet játszott a befektetési célország kiválasztásakor a politikai, jogi és szabályozó rendszer stabilitása, a helyi munkaerı minısége, a társadalmi klíma és környezet stabilitása, valamint az ország piacának nagysága. Továbbá megemlítendı a munkaerı költsége is, mint kiválasztási szempont az elıbb felsoroltak végén. 51

51 A DBH vezetıje kiemelte, hogy meglátása szerint az ország stabil pénzügyi helyzetének visszaállításával, illetve az euró bevezetésével jelentıs javulást lehetne elérni a Magyarországon mőködı leányvállalat teljesítményében. A DBH a Magyarországon keletkezı profit legnagyobb részét visszaforgatja a magyar gazdaságba, vagyis nem von ki jelentıs tıkét hazánkból. Ezt az összeget a magyar képviselet fejlesztésére fordítja. Folyamatosan javuló munkakörülményeket biztosít alkalmazottainak, illetve képzésre költi a hazánkban keletkezı haszon egy részét. A vállalat vezetıje hozzátette, hogy hajlandó volna még több tıkét beruházni az országba, ha bizonyos tényezık kedvezıbbek lennének számára. Itt a vállalati adózást emelte ki, mely szerinte túl magas terheket ró a vállalatra. Továbbá a piac nagyságának növekedése is további pótlólagos beruházásra ösztönözné. Ez természetesen abban az esetben tud megvalósulni, ha elıször a magyar vevık növelik kapacitásukat. A DBH Lengyelországba, Csehországban, Bulgáriában, Romániában és Oroszországban további 5 irodával rendelkezik. Ezen gazdaságok egy része hasonló a magyarhoz, illetve annak versenytársaként is felfogható (Csehország, Lengyelország). Emiatt tanulságosnak tartom ezen vállalatvezetı véleményét meghallgatni a magyar gazdaságról, mivel tapasztalata van más országok piacán is és össze tudja hasonlítani az egyes gazdaságok mőködését. Természetesen a DBH vezetıje pozitív és negatív tapasztalattal is rendelkezik Magyarországgal kapcsolatban. Pozitívumként elsısorban a magyar gazdaság stabil növekedését emelte ki. Viszont negatívum a már fentebb említett országokhoz képest a túlzottan bürokratikus rendszer, mely átláthatatlan egy külföldi számára. Ezen kívül a munkát terhelı költségek más országhoz viszonyított túl magas szintjét ismét hangsúlyozta. Megjegyzem, nemcsak a DBH kisvállalat nyilatkozik negatívan ezekrıl a tényezıkrıl: a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vizsgálata szerint a 52

52 német befektetık egyre elégedetlenebbek az adók mértékével, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával és a bürokrácia túlburjánzása miatt. (FigyelıNet [2009]) A magyar gazdaság évi helyzetét a német cégek 83 százaléka rossznak, 16 százaléka kielégítınek értékelte. Az elızı évhez képest az idei kilátásokat a cégek 89 százaléka rosszabbnak, 10 százaléka kielégítınek minısítette. (FigyelıNet [2009]) A német befektetıknek az említett negatívumokon túl pozitív véleményük is van a magyar gazdaságról. A 18 országot magába foglaló tágabb régión belül Magyarország a 7. helyre jutott elıre a tavalyi 9. helyhez képest a régióban mőködı német vállalatok rangsora alapján. A cégek 1-6-ig értékelhették az egyes országokat, ahol az egyes a nagyon vonzót, míg a hatos a nem vonzót jelöli. Magyarország idei pontszáma 3,11 lett. Mindezek ellenére nincs okunk a teljes örömre: valamennyi visegrádi ország jócskán megelız bennünket: elsı helyen Csehország áll, pontszáma 2,49, Szlovákiáé 2,56, Lengyelországé 2,89. (FigyelıNet [2009]) Megállapíthatjuk, hogy a felmérések, illetve a német vállalatvezetı véleménye alapján Magyarország vonzóbbá válhatna a külföldi befektetık elıtt, ha a felsorolt negatívumokat, vagyis a magas adókat, a túlzottan bürokratikus, átláthatatlan ügyintézési rendszert, az oktatás színvonalának javítását sikerülne a kormányzatnak megoldania. Érdekes jelenségnek tartom, hogy a megkérdezett befektetık mindkét esetben a legkevésbé fontos tényezınek tartják az állami támogatásokat Magyarországon. Felvetıdik a kérdés, hogy miért van ez? A befektetık valóban ennyire közömbösek a kapható könnyítések iránt, vagy pedig egészen más áll a háttérben? Az AmCham rámutat, hogy a gyakorlatban a befektetıknek nyújtható állami támogatások nem segítik elı az elvárt mértékben a külföldi beruházók megnyerését. Ezt több ténnyel is alátámasztja: a magyar rendszer túl lassú, 53

53 egy üzem helyszínkiválasztásának mőveletciklusa nem ritkán sokkal gyorsabban zajlik le, mint a magyar kormányzati szervek döntési mőveletciklusa a támogatások odaítélésében. (AmCham [2003]) További negatívum a támogatások terén, hogy több minisztérium is rendszeresen túllépi költségvetési kereteit (pl. a még tárgyévben odaítélt támogatások finanszírozására ténylegesen csak a következı költségvetési év keretében kerül sor), ami további bizonytalansághoz vezet. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara állásfoglalása szerint Magyarországnak kezdeményezıbb módon kellene ösztönözni a külföldi befektetéseket és javítani kellene az FDI-t fogadó intézményi struktúrán. Az AmCham az alábbi irányelvek megvalósulását szorgalmazza az FDI-t támogató programokban: (AmCham [2003]) 1. Valódi támogatás és elınyök nyújtása a befektetıknek 2. A vállalati döntéshozatal befolyásolása érdekében a támogatások legyenek biztosak, kiszámíthatóak és fenntarthatóak a beruházási döntések meghozatalának idıpontjában 3. A támogatások és elınyök közérthetı és világos közzététele a befektetık számára 4. Hatékony és befolyással bíró intézmény létrehozása a külföldi befektetık fogadásához, amely megválaszolja kérdéseiket, segít begyőjteni a szükséges információkat és koordinálja a támogatások jóváhagyását (vagyis a már említett egyablakos ügyintézés megvalósulását szorgalmazza) A környezı országok közel hasonló beruházási környezetet biztosítanak a külföldi befektetık számára, így nem tartom valószínőnek, hogy egy jól megtervezett támogatási programmal az ország ne tudna kiemelkedni versenytársai közül - természetesen a fentebb említett egyéb hiányosságok kiküszöbölésével egyidejőleg. 54

54 Összegzés A külföldi mőködıtıke fogalma azt jelenti, hogy egy adott gazdaság jogi személye hosszútávon fennálló érdekeltséget teremt egy másik, a saját gazdaságán kívüli térségben. Mindez magában foglalja a külföldi befektetı és a vállalat közti hosszú távú üzleti kapcsolat meglétét, továbbá az elıbbi vállalatvezetésre gyakorolt jelentıs hatását. (OECD [2009]) Az FDI-ra vonatkozó legpontosabb adatokat a fizetési mérlegbıl olvashatjuk ki, nemzetközi szinten elemzések, összehasonlítások során is ez a legelterjedtebb forrás. A közetlen külföldi mőködıtıke számos pozitív hatást fejthet ki egy ország gazdaságára. Mivel minden gazdaság eltérı tulajdonságokkal rendelkezik, illetve az FDI-nek is több típusa ismert, így a kiváltott hatások sohasem lesznek egyformák az egyes gazdaságokban. Molnár Beáta tanulmányában hat, az FDI fogadó országra gyakorolt hatást emeli ki: a növekedési hatást, a fizetési mérlegre és a költségvetési mérlegre gyakorolt hatást, a régiókra, a foglalkoztatottságra kifejtett hatást és a multiplikátor hatást. A pozitív hatások ellenére számos kritika éri a külföldi mőködıtıkeáramlást. Több szerzı is rámutat az FDI negatív, olykor káros hatásaira. Hirschmann szerint az FDI hatásaira a fejletlenebb gazdaságú országok egyoldalúan szakosodnak, azok gazdasági kifosztása valósul meg (Szentes [1995] 445.o. in Lukacs), ami a nemzetközi kizsákmányolás folyamatának elısegítéséhez járul hozzá. (Szentes [1999]) Minden ország gazdasága egyedi kihívásokkal küzd, melyek egyedi megoldásokat igénylenek, így az egyes országok az FDI-tıl is más-más pozitív hatásokat várnak el. A rendszerváltás utáni Magyarország elsısorban a mőködı piacgazdaság megteremtésében való segítségnyújtást, a tıkebehozatalt, a gazdaság világgazdaságba való integrálódását, új menedzsermódszerek, technológiák megjelenését és új munkahelyek teremtését várta el a külföldi mőködıtıkétıl. 55

55 Magyarország számára azért is különösen fontos a tıkebeáramlás, mivel az ország hagyományosan tıkeszegénynek számít, vagyis történelme során folyamatosan rákényszerült a külföldi tıkére, ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a világban bekövetkezı fejlıdéssel. Magyarországon a külföldi tıkebeáramlásnak már a században is meghatározó szerepe volt abban, hogy lépést tudjon tartani a világban bekövetkezı fejlıdéssel. Azonban késıbb, a két világháború alatt és azokat követıen megcsappant a külföldiek érdeklıdése hazánk iránt, jelentısebb fellendülést a tıkebeáramlás terén a rendszerváltásig nem is tapasztalhatunk. A rendszerváltást követıen folyamatosan növekedett a Magyarországra beáramló FDI. Ebben az is közrejátszott, hogy a rendszerváltás utáni idıszak különösen kedvezı volt a mőködıtıkét bevonni akaró országok számára, hiszen ekkor nagy fellendülés volt megfigyelhetı az FDI - áramlásban. Az 1990 és 2000 között eltelt tíz év során a nemzetközi mőködıtıke-áramlás a 6,3- szorosára nıtt, 2000-ben elérte a 1300 milliárd dollárt, ami az eddigi rekordot jelenti. (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, [2005]) A rendszerváltást követıen a mőködıtıke jelentıs része a privatizáció által áramlott az országba. A privatizációs tıkebeáramlás 1995-ben érte el a legnagyobb szintet. Ebben az évben sor került az energetikai vállalatok értékesítésére, mely szintén nagy tıkét vonzott az országba. (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, [2005]) Magyarországra az FDI több, mint háromnegyede, 76,6%-a az Európai Unió valamely országából érkezik. Legnagyobb befektetınek Németország számít, mely az összes befektetések 27,4%-át valósította meg 14,7 milliárd euró értékben. A németeket a holland befektetık követik, akik a teljes FDI állomány 14,3%-át finanszírozták. Nem sokkal lemaradva Ausztria következik, amely összesen 7,8 milliárd euró tıkét hozott az országba. A külföldi mőködıtıke Magyarország egyes régióiba nem egyforma mértékben áramlott be. A befektetık a nyugati, fejlettebb területeket, illetve a fıvárost és környékét preferálták, és ez a trend ma is érvényes. 56

56 A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium jelentése szerint végi adatokkal számolva- az FDI több mint fele, 55,4% a szolgáltató szektorba áramlott be, míg a külföldi tıke 35,9%-a a feldolgozóiparba. A rendszerváltás óta a magyar kormányzat folyamatosan próbálja ösztönözni a külföldi mőködıtıke-beáramlást az országba. A kezdeti lépéseket olyan törvények megalkotása jelentette, melyek biztosították a külföldi beruházók jogait, a beruházások védelmét. A 90-es évek elején a kormányzat vámszabad területek és az ipari parkok létesítésével igyekezett kedvezıbb beruházási klímát kialakítani a külföldi befektetıknek. Az 1993-ban megalapított ITDH-nak szintén feladata a közvetlen külföldi tıkebefektetések elımozdítása. Az ITDH fennállása során 1,28 milliárd euró értékő beruházás létrejöttét segítette elı, mellyel 7400 munkahelyet teremtettek a magyar gazdaságban. Az ügynökség 57 sikeresen lezárult befektetést tudhat maga mögött, és jelenleg 300 projekt van folyamatban. (ITDH, 2009.) A rendszerváltást követıen számos olyan változás következett be, melynek nem a külföldi tıkevonzás volt az elsıdleges célja, mégis nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy vonzóbbá tegyék a magyar gazdaságot a külföldi befektetık elıtt. Ilyen változásnak tekinthetı az, amikor hazánk december 16-án az Európai Unió társult tagjává, majd késıbb, május 1-jén teljes jogú tagjává vált január 1-jén a forint teljesítette az IMF folyó mőveletekre vonatkozó konvertibilitási feltételeit június 15-én megvalósult a forint teljes konvertibilitása, így a korlátlan átválthatóság mind a deviza-belföldiekre, mind pedig a deviza-külföldiekre kiterjed a folyó és a fizetési mőveletek terén. (,) Az FDI megszerzése érdekében verseny alakult ki az országok között. Ahhoz, hogy Magyarország ne maradjon le versenytársaihoz képest ebben a tekintetben, a magyar kormányzatnak olyan befektetıi klímát kell teremtenie, 57

57 amely valóban kielégíti a külföldi beruházók igényei. A megfelelı intézkedések meghozatalához pedig célszerő befektetıi szemmel megvizsgálni az országot. Egy 2005-ös felmérésbıl kiderül -melyet az AmCham felkérésére a Gallup készített-, hogy a magyarországi amerikai cégek vezetıi szerint 2000 és 2005 között romlott a magyar szabályozói környezet és a versenyképesség is. Bírálták a munkát terhelı túl magas adót és járulékokat, illetve a munkavállalók nem megfelelı nyelvtudását, szakképzettségét. Egy megkérdezett német kisvállalat vezetıje is a munkát terhelı magas költségeket és a túlzottan bürokratikus, átláthatatlan rendszert említette fı negatívumként. Egy másik felmérés rámutatott arra, hogy mára az állami támogatások szerepe a befektetıi terep kiválasztásában egyre jelentéktelenebb. Felvetıdik a kérdés, hogy miért van ez? A befektetık valóban ennyire közömbösek a kapható könnyítések iránt, vagy pedig egészen más áll a háttérben? Az AmCham rámutat, hogy a gyakorlatban a befektetıknek nyújtható állami támogatások nem segítik elı az elvárt mértékben a külföldi beruházók megnyerését. Ezt több ténnyel is alátámasztja: a magyar rendszer túl lassú, egy üzem helyszínkiválasztásának mőveletciklusa nem ritkán sokkal gyorsabban zajlik le, mint a magyar kormányzati szervek döntési mőveletciklusa a támogatások odaítélésében. (AmCham [2003]). További negatívum a támogatások terén, hogy több minisztérium is rendszeresen túllépi költségvetési kereteit (pl. a még tárgyévben odaítélt támogatások finanszírozására ténylegesen csak a következı költségvetési év keretében kerül sor), ami további bizonytalansághoz vezet. A környezı országok közel hasonló beruházási környezetet biztosítanak a külföldi befektetık számára, így véleményem szerint egy jól megtervezett támogatási programmal az ország ki tudna emelkedni versenytársai közül - természetesen a fentebb említett egyéb hiányosságok kiküszöbölésével egyidejőleg. 58

58 Felhasznált irodalom - UNCTAD, World Investment Report (2009), Letöltve: OECD (2009) Letöltve: Magyar Nemzeti Bank, (2007). Foreign direct investment in Hungary , Budapest, április - ITDH (2009) - Lukács, Gábor (2003), A külföldi tıke és az állami szuverenitás kapcsolata a globalizálódó világgazdaságban elmélet és empíria, - Iványosi, Szabó Eszter (2003). A mőködıtıke-import jelene és jövıje a Dél-Alföldi Régióban, Budapest, Letöltve: :20 - Sass, Magdolna (2003). Versenyképesség és a közvetlen külföldi mőködıtıke-befektetésekkel kapcsolatos gazdaságpolitikák, Budapest - Ipari Parkok Egyesülete (2002), Ipari Parkok (Ipari Park Egyesület ): IPARI PARKOK 59

59 Letöltve: Abonyiné, Palotás Jolán (2006). A külföldi mőködıtıke szerepe gazdaságunk fejlıdésében, In: Kiss-Mezısi-Sümeghy: Táj, környezet és társadalom - Baráth, G. Molnár, B. Szépvölgyi Á. (2001). A külföldi mőködı tıke szerepe Magyarország átalakuló gazdaságában, Tér és Társadalom 2001/2. szám. MTA RKK, Pécs, pp Amerikai Kereskedelmi Kamara (2003). Közvetlen külföldi tıkebefektetések ösztönzése, AmCham rövid állásfoglalás, 1.szám 2003.június, Letöltve: Kutasi, Gábor Termelési tényezık mobilitása a világgazdaságban nemzetközi pénzügyek, SZIE - Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Stratégiai Fıosztály (2009). Áttekintés az aktuális külföldi mőködıtıke-beáramlási folyamatokról június Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2007), SmartPort Hungary Miért éppen Magyarország?, Budapest 2007.május 29 Letöltve: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 60

60 - Simona-Gabriela (2005). FDI flows towards CEECs: an analysis on the Romania, Hungary and Slovenia s performances, SERBU University of Orleans, France and Babes-Bolyai University, Cluj-Napoca, Romania 2005.október - Kozenkow, Judit (2008). A mikroszféra nemzetköziesedése, Nemzetközi vállalati stratégiák, október Dr. Sibelka, György (2009) A mőködıtıke áramlás néhány jellegzetessége az Európai Unióban, Miskolci Egyetem Az Európai Unióról mindenkinek! június - Sgard, Jérôme (2001). Direct foreign investments and productivity growth in Hungarian firms, , CEPII (Paris) - Université de Paris- Dauphine, 2001November - Világgazdaság Magyarország kevésbé versenyképes, mint Szlovákia vagy Csehország, :57:31 Letöltve: Csúcson a mőködıtıke-áramlás Letöltve: Adózásról választások elıtt Letöltve: Jön a tıke de miért is? Csúcson a brit tıkevonzás

61 Letöltve: FDI: négymilliárd euró Letöltve: Napi Gazdaság Új autóipari beruházások tartanak Magyarországra vez Fejlıdéstörténet IMF-hiteltıl IMF-hitelig Sós, Eszter (2005). A vámszabad területek helyzete az EU-csatlakozást követıen, illetve a megváltozott vámeljárási gyakorlat bemutatása a Flextronics International Kft-n keresztül, Budapest, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2005), Közgazdasági Fıosztály, évi adatok alapján, Budapest Történeti áttekintés a magyarországi mőködıtıke-beáramlásról Cégvezetés (2006), A rozsdaövezetekben rejlı lehetıségek (2005/6 - Unión belül), XIII. évfolyam 6. szám Letöltve:

62 - United NationsUniversity (2006), Foreign Direct Investment: Key Issues for Promotion Agencies, 2006, Policy Brief, Number 10., Letöltve: Kaminski,B. Riboud, M. (2000), Foriegn Investment and Restruction The evidence from Hungary, World Bank Technical Paper No =onepage&q=&f=false Letöltve: Zecchini, S. (1997), Lessons from the economic transition: Central and Eastern Europe int he 1990s, OECD onepage&q=&f=false Letöltve: Miskolci Egyetem, Európajogi és nemzetközi magánjogi tanszék (2009), A külföldiek gazdasági célú letelepedésének kérdései Letöltve: CompLex Jogtár, Ezer év törvényei, Szakolczai, György (2006), Duális Gazdaság és külkereskedelmi hiány, Magyar szemle Új évfolyam XV. 3-4.szám április 63

63 - Transparency International (2009), Magyarország maradt a korrupciós lista középmezınyében 1140f87a888d Országjelentés (2009), Újabb mélypont, összeadódó kockázatok HEFOP BSc Üzleti képzési ág projekt (2006) Bankhitel (2009) Mőszaki Portál (2009), Ipari parkok hazánkban Pénzügyminisztérium (2007) 5DEB5EC125726A0040E3D5?OpenDocument Népszabadság (2009) 'Az egyes ügyeknél fontosabb, hogyan látják az országot', _quot_az_egyes_ugyeknel_fontosabb hogyan_latjak_az_orszagot_quot _ - Brit Nagykövetség 64

64 - FigyelıNet (2009), A német befektetık 80 százaléka visszajönne,2009. április

65 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1.sz. táblázat: Az FDI és a portfólió-beruházás lényeges különbségei 17 2.sz. táblázat: A mőködıtıke-beáramlás Magyarországra között sz.táblázat: A vámszabadterületi, a vámbelföldi és a teljes külkereskedelmi forgalom (millió dollár, folyó áron) sz táblázat: A képzési támogatás mértéke nagyvállalatok és kkv-k részére 34 5.sz táblázat: Kritériumok az állami kedvezmények igénybevételéhez sz táblázat: A támogatási intenzitás az egyes régiókban 38 7.sz táblázat: Milyen szempontok játszanak szerepet a beruházás helyének kiválasztásában? sz. táblázat: A PRI alakulása között sz. táblázat: A PRI alindexei között ábra: A külföldi mőködıtıke-állomány megoszlása származási ország szerint (2007. év végi adatok) ábra: A külföldi mőködıtıke-állomány megoszlása ágaztok szerint (2007. év végi adatok) ábra: Az EcoRisk EcoRisk tényezıi és alakulása között

66 Mellékletek 1. számú melléklet: A mőködıtıke-beáramlás alakulása Magyarországon között Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (2009) 2. számú melléklet: A mőködıtıke-befektetések jövedelmeinek alakulása Magyarországon között Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (2009) 3.számú melléklet:a globális mőködıtıke-áramlás alakulása 67

67 Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (2009) 4.számúmelléklet: A visegrási országokba irányuló mőködıtıke-beáramlás Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (2009) 5.számú melléklet: A privatizációs és nem privatizációs mőködıtıke-beármalás Magyarországra között 68

68 Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2007) 69

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Tá mogátá si leheto se gek Mágyárorszá gon megválo sulo beruhá zá shoz

Tá mogátá si leheto se gek Mágyárorszá gon megválo sulo beruhá zá shoz Tá mogátá si leheto se gek Mágyárorszá gon megválo sulo beruhá zá shoz A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy-ablakos i rendszert működtet a Magyarországon beruházást megvalósító vállalatok részére.

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 4. Erıforrások szerepe a területhasználatban Tıkejavak, technológia, innováció 2 Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében

Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében Szőcs Erika Szociális és munkaügyi miniszter Foglalkoztatási feszültségek kezelése - alapelvek Az állami segítségnyújtás feltétele

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Amikor befektetésekben gondolkozunk, akkor mindenki ismeri azt az általános szabályt, hogy osszuk meg megtakarításunkat különbözı befektetési lehetıségek között:

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program A felsıoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és IKT fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: KMOP-2007-4.2.1/B

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok

Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Az önkormányzati adóssághoz (hitelekhez, kötvényekhez) kapcsolódó finanszírozási kockázatok Mohl Anna számvevı tanácsos Az önkorm nkormányzati nyzati alrendszer kötv tvény és hiteltartozása Az önkormányzati

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A pályázat benyújtásának végsı határideje: 2009. december 31. Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolással):

A pályázat benyújtásának végsı határideje: 2009. december 31. Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak (KSH besorolással): TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM MUNKAHELYMEGİRZİ TÁMOGATÁS MUNKAIDİ-CSÖKKENTÉSSEL ÉS KÉPZÉSSEL KOMBINÁLVA MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSAI RÉSZÉRE TÁMOP-2.3.3/09/01/A TÁMOP-2.3.3/09/02/A A pályázat

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2010 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet mőködési környezete A 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani a megjelent Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának pályázatait. A pályázatok jelenleg tervezetek, melyek január 31-ig

Részletesebben

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői

Vállalkozói innováció meghatározó tényezői Vállalkozói Innováció a Dunántúlon c. szakmai konferencia MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székház 2010. március 3. Vállalkozói innováció meghatározó tényezői BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs, MTA

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

üzleti, Szerbia makrogazdasági gi jellemzıi, Szerbiában ban REEVOLUTIO Regionális Fejlesztési Konferencia a gazdaságfejleszt 2009. október 20.

üzleti, Szerbia makrogazdasági gi jellemzıi, Szerbiában ban REEVOLUTIO Regionális Fejlesztési Konferencia a gazdaságfejleszt 2009. október 20. REEVOLUTIO Regionális Fejlesztési si Konferencia Magyar-Szerb területi együttm ttmőködések a gazdaságfejleszt gfejlesztés s szolgálat latában 2009. október 20. Szerbia makrogazdasági gi jellemzıi, üzleti,

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN

A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN A HITEL SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSBAN DR. LADOS MIHÁLY Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék S z é c h e n y i I s t v á n E

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Geotermikus alapú hı-, illetve villamosenergia-termelı projektek elıkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása KEOP-2011-4.7.

Geotermikus alapú hı-, illetve villamosenergia-termelı projektek elıkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása KEOP-2011-4.7. Geotermikus alapú hı-, illetve villamosenergia-termelı projektek elıkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása KEOP-2011-4.7.0 A pályázat célja a közepes és nagy teljesítményő geotermikus

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD.

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ INTÉZKEDÉSEK TEMATIKUS ISMERTETÉSE A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS hiány csökkentése

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 1. Vállalkozások a nemzetgazdaságban 2. A vállalkozói döntések, a vállalkozóvá válás folyamata 3. A vállalkozás fıbb jellemzıi, elemei 4. A vállalkozás szervezetének strukturális

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei

KÉRDİÍV. A Raiffeisen Bank Zrt. 2007. évi CXXXVIII. törvényben foglalt tájékozódási kötelezettsége alapján, ügyfelei KÉRDİÍV Ügyfél neve:... Számlaszáma (bankszámlaszám vagy értékpapír számlaszám):.......... Adóazonosító jele:........... Állandó lakcím:.. Ügyfél MIFID alapbesorolása: LAKOSSÁGI A Raiffeisen Bank Zrt.

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben