KONTRASZELEKCIÓ AZ INNOVÁCIÓ-FINANSZÍROZÁSBAN A HAZAI BEFEKTETŐK TAPASZTALATAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KONTRASZELEKCIÓ AZ INNOVÁCIÓ-FINANSZÍROZÁSBAN A HAZAI BEFEKTETŐK TAPASZTALATAI"

Átírás

1 BCE KÖZGAZDASÁGI DOKTORI ISKOLA IX. ÉVES KONFERENCIA KONTRASZELEKCIÓ AZ INNOVÁCIÓ-FINANSZÍROZÁSBAN A HAZAI BEFEKTETŐK TAPASZTALATAI LOVAS ANITA november

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Aszimmetrikus információs helyzet a vállalkozó és a befektető között A projekt tulajdonságai, mint rejtett információk Következtetés A rejtett információk következményei A befektető lépései az információs hátrány csökkentésére Információs memorandum és személyes találkozók A befektetési ajánlat és az átvilágítás Következtetés Az alapos átvizsgálás következményei Az állami beavatkozás értékélése befektetői szemmel Az állami támogatás, mint pozitív jel Az állami támogatás, mint negatív jel Következtetés Az állami támogatás, mint jelzés következményei Összegzés Hivatkozások

3 1. BEVEZETÉS Az innováció napjaink egyik sokat emlegetett fogalma, széles körben elterjedt a használata, azonban nem mindenki ugyanazt érti alatta. Fogalmi meghatározása folyamatosan változásokon megy keresztül, értelmezését a mai napig általános vita övezi. A fogalom alapjai Schumpeter munkásságához köthetőek, miszerint az innováció mindig valamilyen új megoldást jelent, amely lehet új termék bevezetése, új termelési módszer alkalmazása, új beszerzési források kiaknázása, új szervezeti struktúra kialakítása vagy új piacra való belépés (Schumpeter, 1980 [1912]). Az üzleti gazdaságtan fogalmi meghatározása némileg eltér ettől: innováció a fogyasztói igények új, magasabb minőségű szinten való kielégítése (Chikán [2008]). Üzleti, befektetői szempontból pedig az tekinthető innovációnak, amely az adott vállalat számára versenyelőnyt biztosít (Zsembery [2012]). Egy sikeres innovációhoz három tényező együttes jelenléte szükséges: az ötlet, a menedzsment és a pénztőke. Ez alapján az innovációs folyamatban legalább három funkció különböztethető meg. Az ötletgazda az új gondolat eredeti tulajdonosa (inventor), akinél először jelenik meg az ötlet (Kornai [2011]). Az ötlet megszületését megelőzheti kutatási folyamat, de akár a hagyományos üzletmenet során is létrejöhet, például amikor a dolgozó a gyártósoron véletlenül fedezi fel, hogyan lehet javítani a termelési eljárást. Ahhoz, hogy ebből olyan termék szülessen, amely a piacon értékesíthető, menedzserre (innovátor) van szükség (Kornai [2011]), aki koordinálja a további kutatásokat és fejlesztéseket, gondoskodik a szükséges tőke bevonásáról, a gyártásról és megszervezi a piaci értékesítést stb. A menedzseri funkciót betöltheti egy egyén, egy csoport vagy egy egész vállalat. Egy ötlet megvalósításához külső pénzforrás bevonására lehet szükség, ezért megkülönböztetünk egy harmadik szereplőt, a finanszírozót, aki ezt tudja biztosítani. A három funkció élesen is elhatárolódhat különálló személyekben, illetve szervezetekben vagy akár egy nagyvállalatban egymással párhuzamosan is működhetnek. Tipikus példa az ötletgazda és a menedzser együttes megjelenésére, az innovatív kisvállalat, amely számára gyakran a forráshiány a fejlődés gátja. A kockázati tőkés az innovációs folyamatok egyik kiemelt szereplője. Nemcsak finanszírozói szerepkörben jelenik meg, hanem a pénzügyi hozzájáruláson kívül szakmai segítséget (menedzsmentet) is nyújt a vállalatoknak. Az 1. ábrán láthatóak az innovációs folyamat szereplői, valamint a szereplők által betöltött szerepkörök. 2

4 1. ábra Az innovációs folyamat feladat- illetve szerepkörei Forrás: saját szerkesztés KOCKÁZATI TŐKÉS FINANSZÍROZÓ VÁLLALKOZÓ ÖTLETGAZDA (inventor) MENEDZSER (innovátor) Ha az ötletgazda menedzseri feladatokat is ellát, akkor röviden vállalkozónak nevezzük. Ha a finanszírozó aktívan részt vesz a vállalkozás sikerre vitelében, vagyis a finanszírozás mellett menedzseri feladatokat is ellát, akkor kockázati tőkésnek nevezzük. A vállalkozó és a kockázati tőkés viszonyát az aszimmetrikus informáltság jellemzi, ami számos problémát vet fel. Az aszimmetrikus informáltság nagysága piaconként változik, egyes esetekben olyan súlyos mértéket ölthet, hogy olyan projekt sem kap finanszírozást, amely értékteremtő lenne (hitelszűke). A dolgozat célja annak vizsgálata, hogy a hazai befektetők milyen problémákat tapasztalnak ezzel kapcsolatban, hogyan kezelik azokat. A hazai piacon kiemelt szerepet töltenek be az állami (vissza nem térítendő) támogatások különösen a mikro- és kisvállalkozások esetében. Ezért külön foglalkozom azzal a kérdéssel is, hogy hogyan befolyásolja a befektetői döntéshozatalt például az a tény, hogy az adott vállalat korábban állami támogatásban részesült. Az elemzés elkészítéséhez 2013 tavaszán egy interjúsorozatot folytattam hazai kockázati tőkebefektetőkkel. A kutatás során tíz hazai kockázati tőkebefektető társaság igazgatóságának egy-egy tagjával készítettem mélyinterjút. Az interjúban hét ún. Jeremie-alap vezetőjét kerestem meg. A Jeremie-alapok olyan kockázati tőketársaságok, amelyeket magánbefektetők alapítottak részben állami-, és uniós források bevonásával (50-70%). Az interjúsorozatban résztvevő három befektető tisztán magánforrásból finanszírozott kockázati tőkealap vezetőségének a tagja. Az alábbi táblázatban látható, hogy kik vették részt az interjúsorozatban. 3

5 1. táblázat Az interjúsorozatban szereplő befektetők (betűrendben felsorolva) 1 Berecz József DBH Investment ügyvezető igazgató 2 Déri Viktor Prosperitás vezérigazgató 3 Gaál Csaba Core Venture vezérigazgató 4 Gerő Viktor Central-Fund partner 5 Hradszki László 3 TS Capital Partners befektetési igazgató 6 Molnár András PortfoLion befektetési igazgató 7 Szilágyi Tímea Docler Investments befektetési igazgató 8 Szombati András Primus Capital befektetési igazgató 9 Tánczos Péter Euroventures igazgatóság elnöke 10 Vitán Gábor Venturio igazgatóság elnöke A kutatás során elsősorban a következő hipotéziseket kívántam elvetni vagy megerősíteni: 1. hipotézis: A vállalkozó jobban informált a projekt megvalósíthatóságáról és a saját képességeiről. 2. hipotézis: A kockázati tőkebefektetők jelentősen megszűrik a projekteket, ami időigényes és kieshetnek jó projektek is. 3. hipotézis: Az állami kiválasztási rendszer megfelelő, az állami támogatás léte pozitív jelzés a kockázati tőkebefektetőknek. A befektetői interjúk sajátossága az volt, hogy nem csupán az adott kockázati tőkealap hivatalos álláspontját ismertem meg, hanem a befektetők a személyes tapasztalataikat is megosztották velem. Ennek kapcsán többen kérték, hogy egyes vélemények közlése során ne jelenjen meg a nevük. Ezért a dolgozat során, minden befektető válaszát egy adott B1, B2, B10 jellel fogom jelölni és az indexek a betűrendtől eltérő sorrendben kerültek kiosztásra. A dolgozat további struktúrája a hipotézisek sorrendjét fogja követni, az utolsó fejezetben pedig összegzem az eredményeket. 2. ASZIMMETRIKUS INFORMÁCIÓS HELYZET A VÁLLALKOZÓ ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTT Ha minden szereplő azonos információkkal rendelkezik az innováció megvalósíthatóságáról, várható sikerességéről, akkor egyenlően informáltak. Feltételezhető azonban, hogy az innováció elindítója, az ötletgazda vagy a vállalkozó, jobban informált az ötlet jellegéről, annak megvalósíthatóságáról. Ebben az esetben aszimmetrikus információs helyzet alakul ki, 4

6 ami jelentősen befolyásolja az innovációk megvalósítását, illetve finanszírozását. Így egy innovatív ötlet megvalósítása (és finanszírozása) gyakran az Akerlof [1970] klasszikus tragacspiaci modelljéhez hasonló problémát vet fel (kontraszelekció). A befektetők óvatosak, mert a vállalkozóhoz képest kevésbé ismerik az ötlet technikai megvalósíthatóságát. A kontraszelekció veszélye különösen súlyos lehet a kezdeti szakaszban lévő, innovatív ötlet finanszírozásánál (Alam - Walton [1995], Hubbard [1998]) A PROJEKT TULAJDONSÁGAI, MINT REJTETT INFORMÁCIÓK A korai szakaszú, klasszikus innováció esetében két típusú kockázat különböztethető meg. Az egyik a technológia kockázat, amely a fizikai megvalósíthatósággal függ össze, a második a piaci kockázat, ami a pénzügyi megvalósíthatósággal kapcsolatos. A vállalkozó információs előnye az első esetben igaz lehet (B1). Egy feltaláló (pl. ha egy fizikusról van szó) meg tudja állapítani, vannak-e technológiai kockázatai az adott találmánynak. Az aszimmetria nagysága ezen belül is több tényező függvénye. Ez a technikai információs előny azonban nagyon könnyen behozható a befektető részéről, mert egyrészt vannak tapasztalataik, láttak már ilyet, másrészt vannak szakértőik (B2). Befektetői társaságonként is változik, hogy a különböző típusú találmányoknál mennyire tekinthető nagynak az információs aszimmetria. A korábbi befektetések tapasztalatai, vagy az a vállalatcsoport, amihez a társaságnak kötődése van, csökkentő tényezőt jelentenek (B6, B8, B10). Ezért a kockázati tőkések általában néhány iparágra specializálódnak (pl. egészségügy, informatika) (Lerner [2002]). Vagyis egyes perifériális, újszerű területeken, ahol nincs tapasztalatuk a kockázati tőkéseknek, az információs aszimmetria, így a finanszírozási probléma (hitelszűke) is nagyobb lehet. Piaci szempontból azonban már nem egyértelmű ez az információs aszimmetria. Egy adott területen jártas befektető tájékozottabb lehet a piaci lehetőségeket illetően, mint a vállalkozó (B1). Míg a feltalálók, illetve a vállalkozók több információval rendelkeznek a találmányról magáról, de az üzleti megvalósíthatóságról, az értékesítési lehetőségekről általában jóval kevesebbet tudnak, mint a kockázati tőkés (B2). Tehát ha egy olyan feltalálóról van szó, aki a projektet megelőzően ún. laboratóriumi körülmények között dolgozott, piaci szempontból nem rendelkezik információs előnnyel. Sőt, ezekben a dimenziókban a befektető van információs előnyben. Ezzel szemben, amikor egy olyan vállalkozó dolgozik egy innovatív projekt beindításán, aki már sok éve az adott iparágban dolgozik, például alkalmazottként, több piaci információval rendelkezhet a kockázati tőkebefektetőhöz képest (B10). Vagy egy több éve működő vállalatnál már lehetnek egyéb rejtett információk. Például az árbevétel nagy hányadát biztosító vevő még nem mondta fel a régóta fennálló üzleti kapcsolatot, de már tervezi, és ezzel a vállalat vezetői tisztában vannak (B5). Látni kell azonban, hogy az a tény, hogy bizonyos területeken a kockázati tőkések vannak információs előnyben, nem ellensúlyozza azt, hogy a vállalkozók jobban ismerik a terméküket. A kétoldali információs 5

7 aszimmetria nem kioltja egymást, vagyis nem oldja a feszültségeket, hanem növeli, így összességében nehezíti a finanszírozást. Egy kockázati tőkebefektető számára sokszor maga a termék nem is annyira informatív, mint maga a személy, a befektetési döntés szempontjából a megvalósító személye az érdekesebb (B6). A kockázati tőkebefektető azt keresi, ki az a személy, akinek pénzt tud adni, akiben képes megbízni, és aki képes arra, hogy sikerre vigyen egy nagy kockázatú és nagy jövedelmezőségű projektet (B4). A fő kérdés így a kockázati tőkebefektető számára az, hogy amit a vállalkozó kitalált, azt el tudja-e adni, van-e elég jó üzleti szakember a vállalkozásban. Akár induló vállalkozásról van szó, akár egy nagyobb cégről, mindig a menedzsment minősége a fontos a befektetőnek és emiatt érzékelhető az aszimmetrikus információs helyzet (B1, B5), hiszen ezek olyan információk, amelyet elsősorban a vállalkozó ismer, illetve a vállalat menedzsmentje ismeri a saját képességeit, egy külső szereplő számára ezek rejtett információk. A hazai piacon ezt a problémát tovább súlyosbítja két tényező. Egyrészt Magyarországon hiányzik a hibázás kezelésének megfelelő tanítása, itthon igyekeznek ezeket titkolni. Ezzel szemben például az USA-ban felnéznek arra, aki beismeri, mert egy ilyen vállalkozó már tudja, hogy mitől lehet elbukni (ismeri azokat a hibákat, amik kudarcot eredményeznek), de az új lépéssel bizonyítja, hogy képes tovább lépni (B7). Másrészt a hazai vállalkozói rétegben még gyakran előfordulnak megélhetési start-uposok. Néha önhibáján kívül nem képes valaki egy olyan feladatra, amit egy start-up vezetése kíván, hajlamosak feladni az első akadálynál (B7), de napjainkban mégis sokan start-upot akarnak indítani és ezzel felhígítják a start-up közösséget KÖVETKEZTETÉS A vállalkozó a projekt technikai megvalósíthatóságáról információs előnnyel rendelkezhet. Az innovatív start-up vállalatok a piaci megvalósíthatóságról kevésbé tájékozottak, a rejtett piaci információk inkább a több éve működő vállalatoknál jelenthetnek problémát a finanszírozó számára. De egy kockázati tőkebefektető szempontjából a vállalkozó, illetve a menedzsment képességei és ambíciói a legfontosabb információk, amelyet kevésbé ismernek, mint a vállalkozó. Ez azonban nem kisebbíti az információs aszimmetriából fakadó finanszírozási nehézségeket A REJTETT INFORMÁCIÓK KÖVETKEZMÉNYEI A megkérdezett kockázati tőkebefektetők véleménye szerint, évente több száz feltaláló, illetve vállalatvezető keresi meg őket, ebből a megkeresésekből azonban csupán pár százalék végződik tőkebefektetéssel és hosszú távú együttműködéssel. Ez a kicsi arány pedig részben épp az aszimmetrikus információs helyzetnek köszönhető, részben pedig a valóban nem megfelelő projektek kiszűrése miatt. 6

8 Az aszimmetrikus információs helyzet hatását az információs aszimmetria közgazdaságtannak eszköztárát felhasználva mutatom be. Ehhez Tirole [2006] 6. fejezetének modelljét, valamint Gömöri [2001] 5. fejezetének modelljét használom fel. Tegyük fel, hogy a projektgazdák (a vállalkozók) és így a projektek két csoportba sorolhatóak valamely tulajdonságuk alapján. Ez a tulajdonság vonatkozhat a vállalkozóra, például milyenek a menedzseri képességeik, valamint magára a termékre, pl. hogy a vállalkozó várhatóan mekkora sikerességgel kecsegtető ötlettel/termékkel rendelkezik. Minden projektnek kétféle kimenete lehet, vagy sikeresen zárul és akkor bevételt eredményez, vagy sikertelen és akkor nincs bevétele. Egy projektet jó típusúnak ( ) nevezzük, ha valószínűséggel lesz sikeres és a rossz típusúnak, ha ( ) valószínűséggel lesz sikeres ( ) A projekt tőkeigénye nagyságú, de egy vállalkozó csak kezdeti vagyonnal rendelkezik, ezért külső finanszírozó bevonására van szüksége, aki most a kockázati tőkebefektető. A vállalkozók különböző nagyságú kezdeti vagyonnal rendelkeznek, azaz egyes vállalkozóknak eltérő mértékű tőkebevonásra van szükségük. A projektek várható megtérülése a jó típusú esetén pozitív, azaz a várható bevétel csak a jó típusúnál haladja meg a beruházási igényt: csak a jó típusúkat érdemes finanszírozni.. Ezért gazdasági szempontból Ha a kockázati tőkés minden információval rendelkezne, amivel a vállalkozó, akkor racionális befektetőket feltételezve minden jó típus kapna finanszírozást és minden rossz típusút elutasítanának. A befektetést megelőzően a vállalkozó és a kockázati tőkés megállapodik a befektetés feltételeiben, ami ebben a modellben azt jelenti, hogy hogyan osztoznak a bevételen. A sikeres projekt tőkebefektető ( ) bevételén osztozik a vállalkozó ( ) és a kockázati Feltesszük továbbá, hogy mindketten kockázatsemlegesek és eltekintünk a pénz időértékétől, így mindkét fél elvárt hozama 0%. Az alábbi ábrán látható a projekt időbeli struktúrája, ami mutatja, hogy az egyes szereplők milyen sorrendben hozzák meg a döntéseiket: (1) 2. ábra A befektetési folyamat időbeli struktúrája Forrás: saját szerkesztés A vállalkozó megismeri saját típusát és befektetőt keres A befektető szerződést kínál A vállalkozó dönt szerződéskötésről Realizálódik a bevétel 7

9 A kockázati tőkebefektető a szerződés kialakításánál figyelembe veszi, hogy olyan szerződést kell kínálni a vállalkozónak, amit az hajlandó elfogadni, azaz a vállalkozó várható bevétele legyen magasabb, mint a kezdeti befektetése. Ezért ebben az esetben a vállalkozó ún. részvételi korlátja (Participation Constraint PC az alábbi formában írható fel: ( ) ( ) (2) A kockázati tőkebefektető olyan szerződést fog kínálni, amely mellett teljesül a vállalkozó részvételi korlátja és maximalizálja a kockázati tőkés várható profitját. A kockázati tőkés profitfüggvénye: { ( )} { ( ) ( )} (3) Az optimalizálási feladat megoldásából adódik, hogy a kockázati tőkebefektetőnek a következő szerződést kell ajánlania, hogy a jó típusú még éppen elfogadja 1 azt: (4) Akkor, ha a kockázati tőkések ismerik a projektek típusát, csak a jó típusúaknak ajánlanak szerződést és mivel teljesül a részvételi korlátjuk, így megéri nekik elfogadni a szerződést a fenti feltételekkel. A valójában azonban, a szereplők eltérő informáltsága miatt a kockázati tőkebefektetők nem tudják megfigyelni, hogy milyen a vállalkozó projektje, ezért nem tudnak különbséget tenni a jó és a rossz típusú projektek között. A probléma abból adódik, hogy a rossz típusú projekttel rendelkező vállalkozók hajlamosak jó típusúként feltüntetni magukat a finanszírozási kérelem benyújtása során. Tegyük fel, hogy noha a kockázati tőkebefektetők nem ismerik a típusokat, de a piaci tapasztalatuk alapján ismerik a típusok eloszlását, azaz azt, hogy milyen valószínűséggel lehet egy projekt jó vagy rossz típusú. Legyen a jó típusúak aránya, a rosszaké. A kockázati tőkebefektetők szempontjából ezért egy projekt sikerének (előzetes) valószínűségét, azaz azt, hogy milyen valószínűséggel lesz egy ismeretlen típusú projekt sikeres, az alábbi formulával írhatjuk fel: ( ) (5) A kockázati tőkebefektetők ebben az esetben minden vállalkozó projektjét azonosan kezelik, mert nem tudják megkülönböztetni a jó és a rossz típusúakat. Így minden vállalkozónak 1 A modell megoldása során most azzal a feltevéssel élek, hogy a vállalkozók piaci kompetitív 8

10 azonos bevételi részesedést ( ) tudnak ajánlani, típustól függetlenül. Ilyen feltételek mellett a kockázati tőkebefektető profitfüggvénye és egy jó típusú vállalkozó részvételi korlátja 2 : { ( )} { ( ) ( )} (6) ( ) ( ) (7) Ahhoz, hogy egy jó típusú vállalkozó elfogadja ezt a szerződést, bevételt kell legalább kínálni. Ekkor azonban nem féltétlenül pozitív a kockázati tőkebefektető profitja. A kockázati tőkebefektető csak akkor hajlandó összeget kínálni, ha ekkor az ő bevétele mellett a várható profitja nem negatív. Ezért csak azokat a projekteket finanszírozzák, amelyekre teljesül, hogy: ( ) ( ) (8) A kifejezést átrendezve azt kapjuk, hogy a vállalkozóknak kezdeti vagyonnal kell rendelkezniük, különben az aszimmetrikus információs helyzet miatt még a jó típusúak sem kapnak finanszírozást: ( ) (9) A következő ábrán látható, hogy a jó projektek arányának függvényében, milyen kezdeti vagyon mellett kaphatnak finanszírozást az egyes projektek 2 Mivel csak a jó típusúak az értékteremtő projekt (pozitív NPV), csak ezeknél a projekteknél szükséges a belépési feltétel teljesülése. 9

11 Válalkozó kezdeti vagyona 3. ábra Finanszírozás aszimmetrikus információk mellett (különböző kezdeti vagyoni szintek és a jó projektek aránya függvényében) Forrás: saját készítésű ábra I A min II. Minden projektet finanszíroznak I. Nincs finanszírozás 0% 20% 40% 60% 80% 100% Jó projektek aránya Az I. tartományban akár jó típusú a vállalkozó, akár rossz típusú, nem kap finanszírozást. Ez azzal magyarázható, hogy ebben a tartományban csak akkor lenne pozitív a kockázati tőkebefektető profitja, ha a jó típusúkra vonatkozóan nem teljesülne a részvételi korlát. Ekkor azonban a jó típusúak elutasítanák a szerződéseket és csak a rossz típusúak maradnának bent (kontraszelekció), amelyek várható profitja azonban negatív. Így ebben a tartományban olyan befektetéseket sem valósítanak meg, amelyek értékteremtőek (jó típusúak), azaz pozitív a nettó jelenértékük (piac megszűnés). A II. tartományban már egyaránt teljesül a jó típusú vállalkozók részvételi korlátja, valamint a kockázati tőkebefektető profitjának nem negativitásának feltétele. Így mindent finanszíroznak, még a rossz típusú projekteket is, amelyek nettó jelenértéke negatív (elvegyítő egyensúly). Az aszimmetrikus informáltság tehát veszteségeket okoz, mert kieshetnek jó típusúak (piac megszűnés), valamint finanszírozásra kerülhetnek a rossz típusúak is (keresztfinanszírozás). Ennek a helyzetnek a kezelésére mind a vállalkozói, mind a befektetői oldalról több eszköz is rendelkezésre áll. A következő fejezetben bemutatom és értékelem a befektető által alkalmazható eszközöket. 3. A BEFEKTETŐ LÉPÉSEI AZ INFORMÁCIÓS HÁTRÁNY CSÖKKENTÉSÉRE A kockázati tőkések különböző eszközöket alkalmazhatnak az aszimmetrikus információs helyzet kezelésére. Az egyik, hogy teljesen kiküszöbölik a technológiai kockázatot és csak akkor hajlandóak egy vállalkozást finanszírozni, ha már van olyan termék, ami konkrét piaci igényt elégít ki és amit már értékesítettek a piacon (B1). Ezzel a befektető túllépi az 10

12 technológiai információs aszimmetriát, azaz kivonul a korai innovációk finanszírozásából, megmarad a forrásszűke. A második stratégia, a kockázatcsökkentés (B1), a termék, a projekt, illetve a menedzsment előzetes vizsgálatával. Az előzetes vizsgálat és értékelés különösen fontos a kockázati tőkebefektetéseknél. A kockázati tőkebefektető elvárt hozama magas, hajlandó magas kockázatú projektekbe befektetni, de csak akkor, ha ismerik a lehetséges kockázatokat. A befektetők véleménye szerint nem az összes kockázat kiküszöbölése a cél, hanem annak elérése, hogy ne legyenek rejtett kockázatok, azaz a kockázati tőkés is ismerje meg a termék piacát, versenyhelyzetet stb. (B3) A gyakorlat azt mutatja, hogy számos csatorna segíti a potenciális partnerek (vállalkozó és a kockázati tőkés) egymásra találását. A hazai kockázati tőkebefektetők szerint a vállalkozók publikusan meghirdetett felületeken keresztül (pl. , honlap), formális csatornákon keresztül (pl. konferencia, start-up verseny) vagy informális módon (pl. ismerős) keresik meg őket INFORMÁCIÓS MEMORANDUM ÉS SZEMÉLYES TALÁLKOZÓK Az ismerkedés első lépéseként a vállalkozók elkészítenek egy információs memorandumot, amely kiemelt fontosságú a finanszírozási döntés szempontjából. Az információs memorandum alapján a befektetők a projektek több mint felét kiszűrik, 100-ból átlagosan 30 projekt az, amivel tovább foglalkoznak. A projektek nagy száma miatt ezekre a döntésekre kevés időt fordítanak. Ebben a szakaszban jellemzően 1-1 beadott anyaggal csak a kockázati tőketársaság 1-1 tagja foglalkozik és az ő döntése alapján kerülhet a kockázati társaság többi tagja elé (B8). A döntés meghozatalában objektív és szubjektív tényezők egyaránt közrejátszanak. Az információs anyag elkészítése során nincs értelme a vállalkozónak titkolóznia, fontos, hogy az fókuszált legyen (B7). Már az információs memorandumok esetében is beszélhetünk minimum követelményekről: ha a vállalkozó nem tud magáról elküldeni egy információs anyagot, ehelyett csak tapogatózik, akkor befektetői szempontból olyan vállalkozónak tűnik, aki nem képes egy üzleti és egy pénzügyi tervet letenni az asztalra, ezért nem érdemes foglalkozni vele (B3). Személyes találkozóra csak akkor kerülhet sor, ha elkészül ez az anyag (B6) és az megfelel az előzetes követelményeknek. Az információs memorandum kapcsán fontos kérdés, hogy beleillik-e az adott projekt a kockázati tőketársaság profiljába, a meghirdetett stratégiájába (B2). Egy Jeremie tőkealapnál a feltételek között szerepel az is, hogy mik a Jeremie program belépési feltételei 3 (B3). Vannak olyan üzletágak, amelyekbe a kockázati tőketársaság nem szeret befektetni, például a kiskereskedelembe, ahol nincs hozzáadott érték (B9), vagy az építőiparba, ahol nem lehet átütő sikerű projektet megvalósítani (B10). A kockázati tőketársaság elemzői ezt követően 3 A Jeremie program belépési feltételei például Lovas Rába [2013] tanulmányban olvashatóak. 11

13 azon dolgoznak, hogy piaci versenyhelyzettel teszteljék az információs memorandumot (B9). Tehát már az első követelmények tejesítése, illetve nem teljesítése azt eredményezi, hogy nagyon sok projekt kiesik a finanszírozói körből, akár jó projektek is (hitelszűke). Például az egyik start-up konferencián bemutatásra került annak ötlete (és a projekt üzleti terve), hogy a téli időszakban egy teljes fedett teniszpálya felfűtése helyett, infralámpákat kellene használni, ami követi a játékosokat. A befektetők ebben nem látták elsőre a lehetőséget, de valójában egy másik területre átvinni és ott továbbfejleszteni, lehet nagy profittal kecsegtetne (B3). A következő kritikus pont, az első találkozó. Ha a memorandumból az látszik, hogy az üzlet érdekes lehet, a személyes találkozó segít annak validálásában és jobb megértésében, valamint a vállalkozó megismerésében. A kockázati tőkés azt vizsgálja, hogy elképzelhető-e, hogy vele együtt tudnak-e dolgozni 6-8 évig, működik-e a kémia, például az irodája hogyan van berendezve, hogyan öltözködik, hogyan viselkedik, hogyan kommunikál (B10). Mivel a kockázati tőkebefektetés hosszú távú befektetést jelent, ami folyamatos együttműködést igényel, nagyon fontos, hogy a felek megfelelően tudjanak kooperálni. A befektető számára fontos, hogy a feltaláló ne legyen teljesen őrült, ne csak mikroszkóp alatt tudjon dolgozni, hanem képes legyen végrehajtani is azt, amit kigondol (B2). Ezért a kockázati tőkés csak akkor fektet be, ha a vállalkozó már a piacot is ismeri. Ha a vállalkozó tapasztalt vagy legalább szimpatikus, akkor eldöntik, hogyan haladjanak tovább még ígéretek nélkül. Elindul az egyeztetési folyamat egy olyan üzleti terv elkészítése céljából, amiben közösen meg tudnak állapodni (B3). A befektetéshez vezető folyamat e része, az egyeztetések és a beszélgetések célja egyrészt az, hogy a felek jobban megismerjék egymást, másrészt, hogy teszteljék és közösen átdolgozzák az üzleti tervet. A folyamat során elsődlegesen a vállalkozó az érdekes, a piac csak másodrendű kérdés (B2). A befektetők azt nézik, mire képesek a vállalkozók, nehéz szituációkban hogyan viselkedtek, a kollégáikkal hogyan kezelték a konfliktusokat (B1). Amit a kockázati tőkebefektető a vállalkozó anyagaiban, illetve a találkozók során lát, azt elkezdi megismerni (B4). A befektető számára erre az egyik legjobb információforrás manapság az internet (B2). Emellett a befektetők ebben a szakaszban a vállalkozótól várják az információkat, ő pedig ezt úgy közvetíti, ahogy a kockázati tőkebefektető szeretné látni (B4). Ilyenkor a vállalkozók gyakran megkérdezik a befektetőtől, hogy mit szeretnének. De a befektető igazából nem szeretne semmit, nem ő akarja kitalálni, hogyan használja a vállalkozó a pénzt (B4). A befektető elmondja, mi a legfontosabb az üzleti tervvel kapcsolatban, de soha nem készíti el azt (B1). Ha a befektető azt érzékeli, hogy a projektben van valami érdekes és új, valamint a partnerben van valami lehetőség, akkor orientálja, hogy mit képzel el az üzletről és hogyan szeretné csinálni. Hiszen nem a befektetőnek kell utána megvalósítani az innovációt, hanem a vállalkozónak, ezért neki kell a projekttel, az üzleti tervvel azonosulni (B4). Ezt az információszerzést jellemzően saját házon belül végzik el a befektetők, csak akkor kérnek fel külső szakértőt, ha speciális technikai kérdésről van szó (B3). 12

14 3.2. A BEFEKTETÉSI AJÁNLAT ÉS AZ ÁTVILÁGÍTÁS Az egyeztetési folyamat az ún. term sheetben,, befektetési ajánlatban csúcsosodik ki (B9), ami a befektetés fő kondícióit tartalmazza, nevezetesen azt, hogy mekkora pénzösszeget és milyen feltételekkel fektet be a kockázati tőkebefektető (B5). A term sheet aláírása szintén egy jelentős döntési pont, a bejövő projektek kb. 10 százalékának ajánlják fel (B10). Ennek kiadása előtt a befektetők általában meghatározott időre kizárólagosságot kérnek, azaz csak azokkal írják alá, akik elkötelezik magukat, hogy nem tárgyalnak más kockázati tőkebefektetőkkel (B6). A term sheet aláírását követően folytatódik a korábbi egyeztetési folyamat, de a befektetők már nemcsak ellenőrzik a vállalkozót, hanem azon dolgoznak, hogy előkészítsék a közös együttműködést (B5). A term sheet időszakában indítják a befektetők a hivatalos átvilágítást, az ún. due diligencet. Az átvilágítás nélkülözhetetlen, ezt megelőzően jellemzően csak az internetről, ismerősöktől, valamint a vállalkozótól kapott információk alapján tájékozódik a befektető. Az átvilágításnál szinte mindig egy külső csapat támogatja a munkát (B3), külső szakértők végzik el a jogi, pénzügyi, üzleti, adózási területen az alapos átvilágítást. Ennek kiegészítése gyakran az ún. menedzsment audit, amelynek során a menedzsment képességeit és technikáit vizsgálják meg (B5). De ezen felül, olyan országokban, ahol kevésbé tudják a vállalkozókat megvizsgálni, ott ún. háttérellenőrzést (background check) végeznek (például mennyire tisztességes, voltak-e sötét dolgok a múltjában). Egy ilyen vizsgálat Magyarországon könnyen elvégezhető (pl. facebook, google), de pl. Bulgáriában nem, és erre fel kell kérni egy erre specializálódott céget 4 (B5). A term sheet kiadása és annak aláírása a hivatalos átvilágításon kívül azért is fontos mérföldkő, mert megváltozik a vállalkozónak és a kockázati tőkebefektetőnek a befektetési tárgyalásokon betöltött szerepe. A folyamat elején, azaz a bemutatkozásnál és a kezdeti egyezkedéseknél a vállalkozó ismerteti a projektjét és szeretné meggyőzni a befektetőt. Míg a term sheet kiadásával a kockázati tőkés ismerteti a finanszírozási csomagot és szeretné elérni, hogy a vállalkozó elfogadja az abban foglalt feltételeket (B9). A folyamat ezt megelőző szakaszában kevés vállalkozó kérdez vissza, kevés vállalkozó érdeklődik a befektetési struktúra mikéntjéről, emiatt a term sheet kiadásával megtántorodás érzékelhető a vállalkozók részéről (B9). Itt szembesülnek azzal, mit is jelent, ha kockázati tőkebefektető finanszírozza a vállalkozást, milyen kötöttséget kell vállalni és milyen szigorú szankciók lehetnek, ha nem megfelelően teljesít a projekt (B4). Több esetben is előfordult, hogy a term sheet kiadását követően a vállalkozó hátrált meg, 10 kiadott term sheet-ből átlagosan csak hét befektetési szerződés jön létre (B9). 4 Pl.: Control Risks Group (http://www.controlrisks.com/) 13

15 Ha a befektető és a vállalkozó közötti kapcsolatfelvételi idők 1-2 naposak lennének, azaz a vállalkozók 2 napos válaszidővel dolgoznának, majd 2 nap múlva kapnának visszajelzést és feladatot, akkor a teljes befektetést megelőző folyamat kb. 3 hónapot venne igénybe. Ezeknek a lépéseknek az időigénye azonban jellemzően inkább 2 hét, így igen ritka, hogy 6 hónapon belül lezárul az átvilágítás (B2). A hosszú időszakra azért is szükség van, hogy jobban megismerjék egymást a felek, hiszen a kockázati tőkebefektetés egy olyan házasság, ahol az ember tudja, hogy lesz közös gyerek és azt is tudják a felek, hogy el fognak válni (B1). A befektetőknek sem kell így pár nap alatt dönteni, így felfedhető az információk jelentős része (B9). Egy korái fázisú (seed) befektetés esetén, ez az időszak rövidebb lehet (3-4 hónap), mert a cégnek nincs múltja vagy egészen rövid, így az átvilágítás kevesebb időt vesz igénybe és nem is minden területen szükséges külső szolgáltató igénybevétele (B5, B7) KÖVETKEZTETÉS A kockázati tőkebefektetők szigorú soft és hard követelményeket alkalmaznak, és jelentős erőfeszítést fordítanak a vállalatok átvilágítására. A folyamat hosszadalmas és a projektek jelentős része nem kap finanszírozást AZ ALAPOS ÁTVIZSGÁLÁS KÖVETKEZMÉNYEI Az előző, 2. fejezet végén bemutatott modellt most kibővítem azzal, hogy a kockázati tőkebefektetők a szerződés megkötése előtt alaposan átvizsgálják a vállalkozókat, aminek költsége legyen. Tegyük fel, hogy az átvilágítás eredményeként teljesen megismerik a befektetők a vállalkozót, valamint a projektet, így el tudják dönteni, hogy jó típusú-e és így érdemes-e finanszírozni. A projekt előkészítése így hosszabb lesz, a projekt módosított időbeli struktúrája az alábbi ábrán látható. 4. ábra A projekt időbeli struktúrája Forrás: saját szerkesztés A vállalkozó megismeri típusát és befektetőt keres A befektető átvilágítást végez A befektető szerződést kínál A vállalkozó dönt szerződéskötésről Realizálódik a bevétel A vállalkozó részvételi korlátja, azaz a profitfüggvénye változik: változatlan, de a kockázati tőkebefektető { ( ) } { ( ) ( ) } (10) ( ) ( ) (11) 14

16 Válalkozó kezdeti vagyona Magasabb bevétel szükséges a tőkebefektetés ( ) és az átvizsgálás költségének ( ) fedezésére. Emiatt a vállalkozóknak magasabb kezdeti vagyonnal kell rendelkezni ahhoz, hogy lehetőségük legyen finanszírozást kapni: ( ) (12) A következő ábrán látható, hogy az átvizsgálás költségét figyelembe véve milyen kezdeti vagyon mellett kaphatnak finanszírozást a jó típusúak. 5. ábra Finanszírozás aszimmetrikus információk mellett (különböző kezdeti vagyoni szintek és a jó projektek aránya függvényében) 5 Forrás: saját szerkesztés I A' min A min II. Csak a jó típusúak kapnak finanszírozást I. Nincs finanszírozás 0% 20% 40% 60% 80% 100% Jó projektek aránya Az előző esettel (2. fejezet) ellentétben a II. tartományban már nincs keresztfinanszírozás, mert csak a jó típusúakat választják ki. De az I. tartomány területe nagyobb lett. Ide tartoznak rossz projektek is, de előfordulhat, hogy az átvizsgálás költsége miatt egyes jó típusúakra vonatkozóan a kockázati tőkebefektető várható profitja már negatív lenne, így azokat sem valósítja meg. 4. AZ ÁLLAMI BEAVATKOZÁS ÉRTÉKÉLÉSE BEFEKTETŐI SZEMMEL A kutatási, fejlesztési és innovációs folyamatok állami támogatása hazai és nemzetközi szinten nagy figyelmet kap. Országonként és programonként eltérő pályázati, illetve finanszírozási lehetőségek jelentek meg, számos forrásszerzési lehetőségeket biztosítva ezzel 5 Az átvizsgálás költsége iparág és projektfüggő, illetve nagyban függ attól, hogy a kockázati tőketársaság milyen külső cégek szolgáltatásait veszi igénybe. Szélsőséges esetben ez a költség a beruházás nagyságának 8-10%-át is kiteheti (az ábrán a 10%-os arány szerepel), átlagosan néhány százalékot jelent. 15

17 a fejlődő vállalatoknak. A hazai piacon, pontosabban a hazai vállalatok életében domináns szerepet töltenek be a vissza nem térítendő állami és uniós források: a 2008 és 2011 közötti időszakban innovációt megvalósító vállalkozások közel 50 százaléka kapott támogatást, valamint 2011-ben a vállalatvezetők kétharmada tervezte, hogy pályázatot ad be (Bánfi Boros Lovas [2013]). A pályázatok meghatározó jelenléte miatt egy kockázati tőkebefektető jó eséllyel olyan vállalatvezetővel találkozik, aki korábban pályázatott már, illetve kapott vissza nem térítendő támogatást. A kutatás során ezért hangsúlyt helyeztem arra, hogy megismerjem a kockázati tőkebefektetők véleményét egy olyan vállalkozóról, aki kapott már támogatást. A befektetők többsége szerint, amíg nem ismerik a pontos konkrétumokat, addig semleges hatása van a döntéseikre annak, hogy kapott-e az adott vállalkozó támogatást, vagy nem. Azért is tekinthető semlegesnek, mert az állami szervezetnél más szempontok alapján értékelik a pályázatokat (B1), sokszor nem egyeznek meg a pályázati feltételek és a magánbefektető befektetési céljai sem (B3), például a cél lehet a prototípusból a tömegtermelés elérése, vagy az, hogy egy kutatóhelyen 15 kutató kapjon munkát, vagy az, hogy egy szociális szempontból hátrányos területen munkahelyet teremtsenek (B1). A célvállatok gyakran azért sem esnek be egybe, mert a pályázati követelmények ellentétesek a befektetési politikával (pl. egy Jeremie kockázati tőkealap nem fektethet 5 évnél idősebb cégbe, míg a pályázat szerint legalább 2 lezárt üzleti évnek kell lennie) (B3) AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS, MINT POZITÍV JEL Az állami támogatás léte azt jelzi a befektetőnek, hogy a vállalkozó meg tudta nyerni a pályázatot (B2). Ez abból a szempontból pozitívum, hogy a pályázatnál is meg kell fogalmazni, hogy mire akarják használni a pénzt. Azaz egyszer egy kiválasztási folyamaton megfelelt, a vállalat csapata már valakit meggyőzött arról, hogy az a dolog jó (B4). A támogatás ezért megkönnyíti a kockázati tőkebefektető elemzési munkáját, mert akkor nem nekik kell teljesen nulláról kezdeni (B4). De egyszerűen azért is pozitív, mert a támogatás léte azt jelenti, hogy össze tudott hozni egy jó pályázati anyagot (B6) és ügyes a menedzsment a pályázatok kezelésében, illetve a pályázatok írásában (B5, B6, B7). A támogatások, jellemzően vissza nem térítendőek, ezért olcsó forrást jelentenek (B3, B9). Ezt a pénzt, ha a vállalat hasznos projektekre használja, akkor pozitív (B6). Az olcsó forrás kedvező a befektető szempontjából azért is, hiszen tőkeáttételt képez (saját forrásokra nézve magasabb hozam realizálható, mint támogatás nélkül) (B9), nem kell visszafizetni, valamint ha egybe esik a cég fejlesztési céljaival (ami egyébként a kockázati tőkebefektető követelménye is), ez nagyon kedvező. Például az egyes társaságoknál követelmény is, hogy a cégek derítsék fel a lehetséges forrásokat, a lehetséges pályázati lehetőségeket (B6). De ha egy projektben még nincs, csak be van tervezve, addig azt egyelőre nem számolja bele a befektető a projektbe. Ha mégsem kapná meg a vállalkozó a támogatást, és befektetési 16

18 folyamat alatt emiatt fogyna el a pénz, akkor a befektetőnek az az egyik legrosszabb kimenet. Így a támogatás nélkül terveznek, és ha mégis jönne többlet, az nagyon jó hír a befektetés szempontjából (B2). A kockázati tőkések gyakran csak akkor hajlandóak befektetni (kikerülve a technológiai kockázatot), ha már befejeződött a fejlesztési folyamat vagy már a piacon is teljesített a vállalkozó, azaz már történt a termékből értékesítés. A pályázatok pedig gyakran azt segítik elő, hogy egy projekt eljusson ebbe a fázisba. Így az állami támogatás pozitív jel, mert azt jelzi, hogy előrehaladott állapotban van a projekt (B10). Sőt, ehhez kapcsolódóan meg kell említenünk a tisztán állami kockázati tőkealapokat (pl. Széchenyi Tőkealap-Kezelő), valamint vállalatfejlesztési szervezeteket (pl. Regionális Fejlesztési Holding). A magyar kockázati tőke-ágazat kezdeti szakaszában többségében kormányzati forrásokból történtek befektetések (Karsai [2002]), a 2000-es évek elejéig jellemzően csak nagy befektetésre szakosodott alapok voltak. A kormány 1998-ban alapította a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt-t és a 2003-ra 65 kezdeti szakaszú, kis összegű befektetésük volt, amivel a kockázati tőkebefektetések piacán piacvezetőnek számítottak (de nem nevezték tőkalapnak) (B2). A korai fázisú befektetéseknél napjainkban is érezhető az állam kiemelt szerepe, a korai fázisú befektetések közel 40 százalékát állami tulajdonú társaságok valósítják meg (Karsai [2012]). Ezért az állam, mint korábbi finanszírozó jelenléte kedvező a kockázati tőkebefektető számára, hiszen ez azt jelentheti, hogy a korai fázisú fejlesztéseket már befejezte a vállalat AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS, MINT NEGATÍV JEL Önmagában az állami támogatás léte kockázatokat is hordoz magában. A pályázatok elnyerésének feltétele a különböző kötelezettségvállalások, amelyek nem mindig felelnek meg az optimális működési politikának. Például legalább 10 embert foglalkoztatni kell egy olyan vállalatban, amely optimálisan 4 fővel tudna hatékonyan működni (B2) vagy a kezdeti szakaszban olyan árbevétel növekedést kell elérni, amely nem teljesíthető a kutatási, fejlesztési, illetve megvalósítási szakaszban (B6). A vállalkozói kultúrára negatív hatású lehet, ha magas volt a támogatás aránya az árbevételben, gyanúra adhat okot, ha valakinek korábban szinte csak állami, uniós bevételei voltak (B9). A támogatásoknak az a furcsa hatása van a cégekre, hogy emiatt részben virtuális valóságban élnek. A benne dolgozó embereknek ez jó (kényelmes), de ez a vállalatot eltávolítja az adott szektortól, az adott piaci környezettől, nem biztos, hogy piaci környezetben is meg tud élni (B9). Ezért riasztó jel, hogy ha van a vállalkozásban állami támogatás: ha beépült függőség van (B3), ha a pályázati forrásokból él meg a vállalkozó (B7), ha nem a piaci igények kielégítéséhez szokott, hanem a munkahelyek fenntartásához vagy a tudás disszeminációjához (B1). Egy hazai vállalkozó egészen szélsőséges véleményt fogalmazott meg ezzel kapcsolatban: A bármilyen okos szempontok alapján osztogatott 17

19 közpénzek is ártanak a vállalkozásoknak (Bojár [2013]). Az állam másképp viselkedik, mint egy piaci szereplő. Deformálja a vállalati kultúrát, az értékesítési stratégiát és ezen keresztül mindent, egészen a gyártásig bezárólag. A piac tud adni hosszú távú visszaigazolást, de az állami támogatások miatt így elzárkózik tőle (B1). Amikor egy kockázati tőkebefektető beszáll egy vállalkozásba, az az elvárás, hogy nemzetközi viszonylatban is meg kell különböztetni magukat, képesnek kell lenniük külföldön értékesíteni, a legjobb piaci pozíciókat elérni. De ha a céges kultúrán átcsöpög, hogy nem piaci pénzből, hanem pályázati pénzből él meg, akkor ezekre nem képes a vállalat (B3) KÖVETKEZTETÉS A befektetők véleménye szerint az állami támogatások megítélése több tényezőtől függ, összességében 10-ből 2-en negatív jelzésértékűnek, 3-an pozitívnak, 5-en semlegesnek ítélték, de fenntartásokkal. A hazai piacon kialakult egy jellemzően negatív eredménye az állami támogatásoknak, mert eltorzíthatja a vállalkozói kultúrát és így a vállalkozó nem képes piaci körülmények között tevékenykedni. Ezért az állami támogatás léte további elemzést igényel a kockázati tőkebefektető részéről, hogy megvizsgálja, mennyire volt domináns a támogatás aránya, valamint ennek volt-e és milyen hatása a vállalkozóra AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS, MINT JELZÉS KÖVETKEZMÉNYEI Az aszimmetrikus informáltság miatt azért jelentkezik veszteség, mert egyes jó projekteket nem finanszíroznak (I. tartomány: nincs finanszírozás), valamint rossz projektekbe is befektetnek, annak ellenére, hogy azok nettó jelenértéke negatív (II. tartomány: keresztfinanszírozás). Ha az állami támogatás egyértelmű jelzéssel szolgál (pozitív vagy negatív), akkor az állami támogatás léte javítja a kockázati tőkebefektető információs helyzetét. Tegyük fel, hogy az állami támogatás pozitív jelzés (azaz csak a jó típusúak kapnak támogatást). Ha egy befektető azt látja, hogy egy adott vállalat kapott támogatást, akkor ő is befektet. Azok a vállalatok, akik nem kaptak támogatást, egyaránt lehetnek jó és a rossz típusúak (lehet nem minden jó típusú pályázott), de nagyobb annak az esélye, hogy rossz típusúak. Ezért csökkent az aszimmetrikus informáltság miatti veszteség. Egyrészt azért, mert a vállalatok azon részével szemben, akik kaptak támogatást, a kockázati tőkésnek nincs bizonytalansága. Másrészt azért, mert a vállalatok másik részével szemben is javult a kockázati tőkés információs helyzete, hiszen nagyobb a rossz típusú befektetések aránya. 18

20 5. ÖSSZEGZÉS Az innováció-finanszírozás számos olyan jellemzővel rendelkezik egy hagyományos üzleti projekt finanszírozásához képest, amelyek megnehezítik, sőt gyakran meghiúsítják az innovációk megvalósítását. Az egyik fő probléma a vállalkozó és a kockázati tőkebefektető közötti aszimmetrikus információs helyzet. A kutatás során ez a kérdéskör került fókuszba, amelynek eredményei a következőek. Az 1. hipotézis részben megerősítésre került, azaz a vállalkozók információs előnyben vannak. De az az információs előny inkább a technikai megvalósíthatóságra vonatkozik és a piaci megvalósíthatóság esetén akár fordított helyzet is lehet. Egyértelmű információs aszimmetria a vállalkozó képességeivel, valamint a vállalat menedzsmentjével kapcsolatban állhat elő. A 2. hipotézis megerősítésére került. A kockázati tőkebefektetők saját erőforrásokat használnak fel, valamint külső szakértőket is bevonnak arra, hogy alaposan megismerjék és átvizsgálják a vállalkozókat, valamint a projekteket. Több hónapos folyamat szükséges ahhoz, hogy a kockázati tőkebefektető befektetési döntést hozzon. A 3. hipotézis részben elvetésre került. Egyrészt az állami pályázati feltételek gyakran nem esnek egybe a piaci befektetési feltételekkel, másrészt az állami támogatások számos esetben torzítják a vállalati kultúrát, így az állami támogatás léte akár negatív jelnek is bizonyulhat. Pozitív is lehet az állami támogatás hatása, hiszen azt is jelentheti, hogy jó pályázatot tudott összeállítani a menedzsment és olcsó pénz került a vállalatba. Bemutattam, hogy az aszimmetrikus információs helyzet veszteségeket okoz a piacon, mert kiszorulnak a piacról jó típusúak, illetve rossz típusúak finanszírozásra kerülhetnek. Az alapos átvizsgálás javítja ezt a helyzetet abból a szempontból, hogy kevesebb rossz projekt kerül finanszírozásra, de közben nő az elutasított jó projektek száma is. Az állami támogatás, ha egyértelmű jelzésnek tekinthető, javítja a kockázati tőkebefektetők információs helyzetét, így kisebb lesz azon vállalatok száma, amelyek típusa ismeretlen a kockázati tőkebefektető számára. 6. HIVATKOZÁSOK Akerlof, George A. [1970]: The Market for 'Lemons : Quality Uncertainty and the Market Mechanism, The Quarterly Journal of Economics, Vol. 84, No. 3 (Aug.), pp Alam, Pervaiz, Walton, Karen Schuele [1995]: Information Asymmetry and Valuation Effects of Debt Financing, Financial Review, Vol. 30, No. 2 (May.), pp Bánfi Tamás Boros Áron Lovas Anita [2012]: Vállalati vezetők innovációs érzékenysége, szemlélete és szándékaik egy felmérés tapasztalatai, Vezetéstudomány, 43. k., o. 19

A KONTRASZELEKCIÓ VESZÉLYE ÉS KEZELÉSE A KOCKÁZATI TŐKEBEFEKTETÉSEK FOLYAMATÁBAN

A KONTRASZELEKCIÓ VESZÉLYE ÉS KEZELÉSE A KOCKÁZATI TŐKEBEFEKTETÉSEK FOLYAMATÁBAN 186 A KONTRASZELEKCIÓ VESZÉLYE ÉS KEZELÉSE A KOCKÁZATI TŐKEBEFEKTETÉSEK FOLYAMATÁBAN A hazai befektetők tapasztalatai Lovas Anita 1 A kockázati tőkések tekinthetők a fiatal, magas kockázatú vállalatok

Részletesebben

Amikor az önerő nem elég

Amikor az önerő nem elég Amikor az önerő nem elég Pénzintézetek által biztosított finanszírozási lehetőségek Tabák Gábor cégvezető amiről szó lesz a szolgáltatások tárgya: a fejlesztés tanácsadói szolgáltatások banki szolgáltatások

Részletesebben

Az üzleti angyalok köztünk vannak. Dr. Makra Zsolt Üzletfejlesztési menedzser, INNOSTART NÜIK Projektvezető, Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat

Az üzleti angyalok köztünk vannak. Dr. Makra Zsolt Üzletfejlesztési menedzser, INNOSTART NÜIK Projektvezető, Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat Az üzleti angyalok köztünk vannak Dr. Makra Zsolt Üzletfejlesztési menedzser, INNOSTART NÜIK Projektvezető, Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat Bevezetés Kockázati tőke (venture capital): olyan sajáttőkebefektetések,

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Tőkefinanszírozás. Török József Üzletfejlesztési igazgató Miskolc, 2013. június 3.

Tőkefinanszírozás. Török József Üzletfejlesztési igazgató Miskolc, 2013. június 3. Tőkefinanszírozás Török József Üzletfejlesztési igazgató Miskolc, 2013. június 3. 1. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap működésének általános keretei Az Alapot a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli, alapítói

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

Miért vonjak be kockázati tőkét?

Miért vonjak be kockázati tőkét? Miért vonjak be kockázati tőkét? Primus Capital Bruckner Zoltán Szombati András Alpek István Dr. Franz Krejs 2007-ben alakult 4 befektetési partner, 1 manager, 1 group controller, 1 OM Iroda: Budapest

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. január Hírlevél 2011. január 2 MILLIÁRD FELETT A JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEALAPOK BEFEKTETÉSEI A 2010 első félévében, az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram keretében

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

Hírlevél 2012. augusztus

Hírlevél 2012. augusztus Hírlevél 201 2. február 1 Hírlevél 2012. augusztus START T kegarancia Zrt. Hírlevél 201 2. augusztus 2 ÉLES VERSENY VÁRHATÓ AZ ÚJ SZÉCHENYI KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM PÁLYÁZATÁN Amint arról júliusi hírlevelünkben

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu

HVCA-MISZ-M27 2012-09-06. Horgos Lénárd M27 ABSOLVO. www.m27.eu Horgos Lénárd M27 ABSOLVO HVCA-MISZ-M27 2012-09-06 Tartalom Mikor és milyen forrást tudok igénybe venni az innovációs projektemhez? És utána? Az üzleti modellek és a felkészülés kérdései A paradicsom színre

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztés tőkebevonással. Török József Üzletfejlesztési igazgató Budapest, 2013. november 6.

Vállalkozásfejlesztés tőkebevonással. Török József Üzletfejlesztési igazgató Budapest, 2013. november 6. Vállalkozásfejlesztés tőkebevonással Török József Üzletfejlesztési igazgató Budapest, 2013. november 6. A tőkefinanszírozás lényege: a) részesedés szerzése, b) pénzügyi forrás biztosítása, c) ellenőrzés,

Részletesebben

A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával Szombathely, 2013. május 30.

A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával Szombathely, 2013. május 30. A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív Szombathely, 2013. május 30. Kalcsú Zoltán innovációs menedzser Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség A pályázati kiírás

Részletesebben

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft.

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Az Innocare Innovációs Központ tevékenységi köre Vállalkozások K+F+I tevékenységének menedzselése K+F+I tevékenység előkészítése és megvalósítása Befektetési

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. OTP Kockázati Tőke Alap I.

PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. OTP Kockázati Tőke Alap I. OTP Kockázati Tőke Alap I. BEFEKTETÉSI ELŐMINŐSÍTŐ ADATLAP I. A társaság adatai: 1. Alapadatok Teljes név: Székhely: Iparág: A fő tevékenység és TEÁOR kódja: Alapítás dátuma: Kapcsolattartó személy neve:

Részletesebben

Innováció-finanszírozás erkölcsi kockázat mellett. Az állami beavatkozás hatása

Innováció-finanszírozás erkölcsi kockázat mellett. Az állami beavatkozás hatása BCE KÖZGAZDASÁGI DOKTORI ISKOLA VIII. ÉVES KONFERENCIA Innováció-finanszírozás erkölcsi kockázat mellett Az állami beavatkozás hatása LOVAS ANITA 2012. október TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ FOGALMAK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK...

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról

T/3027. számú törvényjavaslat. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3027. számú törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter 2007. május 2007.

Részletesebben

Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/3. szám, Május

Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/3. szám, Május Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1 Hírlevél - 2007/3. szám, Május Hírlevél - 2007/3. szám, Május 2 MI KELL AHHOZ, HOGY BEFEKTETŐT TALÁLJUNK VÁLLALKOZÁSUNKHOZ? Induló vagy korai, növekedési szakaszban lévő

Részletesebben

Yakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises

Yakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises Közgazdasági Szemle, LXII. évf., 2015. július augusztus (871 875. o.) Yakov Amihud Haim Mendelson Lasse Heje Pedersen: Market Liquidity. Asset Pricing, Risk and Crises Cambridge University Press, Cambridge,

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Nem minden induló cég start-up, de tőkeforráshoz juthat az SZTA-tól

Nem minden induló cég start-up, de tőkeforráshoz juthat az SZTA-tól Nem minden induló cég start-up, de tőkeforráshoz juthat az SZTA-tól Bár a Széchenyi Tőkebefektetési Alap elsősorban a legalább két éve működő vállalatokat keresi tőkebefektetési céllal, induló kisvállalkozások

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA

EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA EGY ONLINE CÉG SIKERES ÉRTÉKESÍTÉSE A HABOSTORTA.HU PÉLDÁJA NAGY KÁLMÁN ügyvezető igazgató CONCORDE VÁLLALATI PÉNZÜGYEK KFT. Alkotás Point Irodaház 1123 Budapest Alkotás utca 50. Telefon: 06 1 489-2310

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemközi Távközlési és Informatikai Kooperatív Kutatási Központ () Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Lukovszki Csaba lukovszki@etik.bme.hu

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Tóth Laura NESsT 2011.január 14. 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám

START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám Hírlevél - 2007/1. szám 2 Tisztelt Olvasó! KÖSZÖNTŐ Ön Magyarország első befektetési tőkegarancia termékeket kínáló pénzügyi szolgáltatójának, a Start Tőkegarancia Zrt-nek havi

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1.

KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1. KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM 1. Mi a kockázati tőke (alap, alapkezelő, befektetés) Jeremie pályázati program A program célja és célcsoportja Innovatív, start up növekedési pályára állítható KKV-k Tőkehiány működő

Részletesebben

Mielőtt befektetne. Egy kecsegtető befektetési ajánlat nem mindig kifizetődő.

Mielőtt befektetne. Egy kecsegtető befektetési ajánlat nem mindig kifizetődő. Mielőtt befektetne Egy kecsegtető befektetési ajánlat nem mindig kifizetődő. Tanulmányozza át tájékoztató füzetünket, készüljön fel körültekintően döntésére, mielőtt befektetne! BEFEKTETÉSEK 9 Milyen kérdésekben

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

Innovatív vállalkozásgyárak

Innovatív vállalkozásgyárak Innovatív vállalkozásgyárak megvalósításának lehetőségei Somogyi Miklós ügyvezető igazgató Közép-magyarországi Innovációs Központ 2014. november 29. Gazdaságfejlesztési cél A hazai gazdaságfejlesztés célja

Részletesebben

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL

KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL KOCKÁZATI TŐKE PROGRAMOK JEREMIE FORRÁSBÓL MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Vingelman József vezérigazgató A JEREMIE Programról (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) JEREMIE

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Hírlevél 2012. szeptember

Hírlevél 2012. szeptember Hírlevél 1. szeptember 1 Hírlevél 1. szeptember START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 1. szeptember BELEHÚZTAK A JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEALAPOK 37,5 %- ON A START ZRT. JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEINDEXE A Start Zrt.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram

Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Hitelkonstrukciók és Garanciaprogram Mikro-, kis- és középvállalkozások részére Brossura_210x210_j5.indd 1 Új Széchenyi Hitel Támogatható hitelcél: gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök, illetve immateriális

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ PROJEKT

AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ PROJEKT 2013.02.04. 1 A P R O SP ER ITÁS K O C K ÁZATI T Ő K EALAP -K EZELŐ Z RT. B EM UTATK O ZÓ JA PROSPERITÁS PROSEED KÖZÖS MAGVETŐ KOCKÁZATI TŐKEALAP PROSPERITÁS

Részletesebben

az IKTK szerepe a hazai innovációban

az IKTK szerepe a hazai innovációban az IKTK szerepe a hazai innovációban JOBBÁGY DÉNES E L N Ö K - V E Z É R I G A Z G ATÓ I N F O R M AT I K A I KO C K Á Z AT I T Ő K E A L A P - K E Z E L Ő Z R T. 2 0 1 4. N O V E M B E R 6. 1 Agenda Innováció

Részletesebben

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Varga Éva NESsT 2011.április 9. 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

The Leader for Exceptional Client Service. Pénzügyi tanácsadás. Bizalom Diszkréció Szakértelem

The Leader for Exceptional Client Service. Pénzügyi tanácsadás. Bizalom Diszkréció Szakértelem The Leader for Exceptional Client Service Pénzügyi tanácsadás Bizalom Diszkréció Szakértelem A BDO VILÁGSZERTE A BDO a világ ötödik legnagyobb könyvelő, könyvvizsgáló, profeszszionális tanácsadó hálózata.

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSA 2012. SZEPTEMBER 27. 1

PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSA 2012. SZEPTEMBER 27. 1 Kovács Ibolya Krisztina Ügyvezető igazgató PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSA 2012. SZEPTEMBER 27. 1 Új Széchenyi Terv Innovációs pályázati lehetőségei Előadás vázlata I. Feltételek II. ÚSzT - Tudomány Innováció Program

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2007. december

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2007. december Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2007. december Hírlevél 2007. december 2 X. ÉVES KONFERENCIÁJÁT TARTOTTA A MAGYAR KOCKÁZATI ÉS MAGÁNTŐKE EGYESÜLET A november 14-i konferencián ismertették az egyesület

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt.

START Tőkegarancia Zrt. START Tőkegarancia Zrt. ÚJ TERMÉK A KKV-K SZÁMÁRA EU-S TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE Az értékteremtő befektetés garanciája Szakmai Nap - 2007. június 26. Pályázati források a KKV-k részére

Részletesebben

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek ENELFA záró konferencia 2014. január 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek Children must be taught how to think, not what to think. Margaret Mead A jelenlegi felsőoktatási

Részletesebben

A Royalty-ról másképp

A Royalty-ról másképp A Royalty-ról másképp A Les Nouvelles 2011 szeptemberi számában, Damien Salauze, Institute Curie, Párizs, VP Business Development & Licensing cikke alapján (pp. 210 216) Lantos Mihály lantos@danubia.hu

Részletesebben

Származékos (Derivatív) ügyletek feltételei DEGIRO

Származékos (Derivatív) ügyletek feltételei DEGIRO Származékos (Derivatív) ügyletek feltételei DEGIRO Tartalom 1. fejezet Fogalommeghatározások... 3 2. fejezet Szerződéses viszony... 3 3. fejezet Execution only (Csak végrehajtás)... 3 4. fejezet Ügyleti

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A MAGYAR KOCKÁZATITŐKE-PIAC HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE

A MAGYAR KOCKÁZATITŐKE-PIAC HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE Dr. Karsai Judit tudományos főmunkatárs MTA Közgazdaságtudományi Intézet A MAGYAR KOCKÁZATITŐKE-PIAC HELYZETE ÉS FEJLŐDÉSE Budapest, 2009. május 7. AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE A KOCKÁZATI-ÉS MAGÁNTŐKE-ÁGAZAT

Részletesebben

Ötlet / Cégértékelés

Ötlet / Cégértékelés Ötlet / Cégértékelés Fókusz, Módszerek, Eszközök Tisztelet & Teljesítmény Motiváció Az érték meghatározása minden befektetés szükséges elıfeltétele Sokszor érzelmi síkra terelıdik, de léteznek az objektív

Részletesebben

A kockáza) tőke működése és a Vatera sikertörténete. 2013. junius 11.

A kockáza) tőke működése és a Vatera sikertörténete. 2013. junius 11. A kockáza) tőke működése és a Vatera sikertörténete 2013. junius 11. Innováció vagy megvalósítás? VAGY Kockáza)- és magántőke: USA vs. EU Kockáza)- és magántőke befektetés a GDP százalékában (2011) 1.40%

Részletesebben

Tájékoztató. Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról

Tájékoztató. Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról Tájékoztató a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Közép-Magyarországi Operatív

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

Áldott, békés, meghitt Karácsonyi. Több mint 57 milliárd forintnyi hazai beruházás megvalósulását tette lehetővé a Start garanciavállalása

Áldott, békés, meghitt Karácsonyi. Több mint 57 milliárd forintnyi hazai beruházás megvalósulását tette lehetővé a Start garanciavállalása Áldott, békés, meghitt Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag Új Esztend sztendőt t kíván k ügyfeleinek és partnereinek a Start Garancia Zrt. Több mint 57 milliárd forintnyi hazai beruházás megvalósulását

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5.

Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és. részére. 2009. ősz. Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Országos Roadshow Mikro-, Kis-, és Középvállalkozások részére 2009. ősz Bátora László, Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Tatabánya 2009. November 5. Kkv-k finanszírozási problémái Mo-n Hitelpiac Magyarországi

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Hírlevél 2012. november

Hírlevél 2012. november Hírlevél 2012. november 1 Hírlevél 2012. november START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2012. november 2 A JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEALAPOK ÖTÖDÉT FEKTETTÉK BE TŐKÉJÜKNEK 2011 VÉGÉIG Az Új Magyarország Kockázati

Részletesebben

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok

Mikroökonómia gyakorlás. 11. Tőkepiac. Igaz-hamis állítások. Kiegészítős feladatok 11. Tőkepiac Igaz-hamis állítások 1. Egy jövőbeni hozam jelenértéke annál kisebb, minél alacsonyabb a kamatláb. 2. Mindenképpen érdemes megvalósítani azt a beruházást, ahol a bevételek jelenértéke meghaladja

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A híres bónusz avagy amiről eddig nem akartunk beszélni Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A médiapiac működése Médiaügynökségek hozzáadott értéke a hirdető számára Szakmai támogatás: Speciális szakmai

Részletesebben

Horgos Lénárd - 2014. március 6. www.m27.eu

Horgos Lénárd - 2014. március 6. www.m27.eu Horgos Lénárd - 2014. március 6. 1 Tartalom A befektetők tipizálása Hogy találhatjuk meg őket? Hogy készüljünk fel? Életciklus Minél előrébb tartunk, annál magasabb az értékünk! 3 Ki mit keres? TŐKEBEFEKTETÉS

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben