30. szám 125. évfolyam október 22. TARTALOM

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "30. szám 125. évfolyam 2010. október 22. TARTALOM"

Átírás

1 30. szám 125. évfolyam október 22. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal Utasítások 65/2010. (X. 22. MÁV Ért. 30.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV vállalatcsoport konszolidációs szabályzata Utasítások 65/2010. (X. 22. MÁV Ért. 30.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV vállalatcsoport konszolidációs szabályzata 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) 10. (1) bekezdésének értelmében minden olyan vállalkozás, amely közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakorol egy vagy több vállalkozásra, összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést köteles készíteni azzal a céllal, hogy abból megítélhetővé váljék a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete, illetve azok változása. A MÁV Zrt. a Sztv. 3. (2) bekezdésének 1. a-d. pontjai alapján anyavállalatnak minősül és ezért az általa egységesen irányított vállalatcsoportról összevont (konszolidált) éves beszámolót is köteles összeállítani. A Sztv. az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályait a ig terjedő paragrafusok tartalmazzák. Ezek a szabályok tételesen tartalmazzák az elvégzendő feladatokat, az alkalmazható módszereket és azokat a lehetőségeket, amelyek tekintetében a Sztv. szabadságfokot biztosít az összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállító anyavállalat számára annak egyszerűbb és költséghatékonyabb megvalósítására olyan módon, hogy az a megbízható, valós összképet elfogadható keretek között tartja. A Sztv. által felkínált lehetőségek közti választás (döntés), ha nem is jelentősen, de kihat a megbízható valós képre. Ezért azokat, akik számára az éves konszolidált beszámoló releváns információkat tartalmaz, tájékoztatni kell ezekről a döntésekről annak érdekében, hogy számukra a beszámoló mélyebb értelmezése is lehetővé váljon. Ugyanakkor a szabályok tömörsége szükségessé teszi, hogy azokat a beszámoló összeállítói, illetve az összeállításhoz adatokat szolgáltató személyek számára tovább részletezzük és ezáltal az egységes értelmezést és gyakorlatot biztosítsuk. Jelen utasítás ezért egyrészt azokat a döntéseket tartalmazza, amelyek az éves konszolidált beszámolót hasznosító érdekhordozók céljait információit szolgálják és ebben az értelemben a vállalatcsoport számviteli politikáját képezik (4.1. pont), másrészt azokat a részletezéseket, értelmezéseket, kiegészítéseket, amelyek a számviteli politika elemeinek figyelembe vételével a beszámoló összeállítását segítik. Ebben az értelemben ez a vállalatcsoport konszolidált éves beszámoló elkészítési szabályzata (4.2. pont).

2 1790 A MÁV Zrt. Értesítője 30. szám 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasításban foglalt szabályokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítása során kell alkalmazni. Az utasítás szervezeti hatálya a MÁV Zrt.-re és a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalataira terjed ki. 2.2 Az utasítás időbeli hatálya Az utasítás a MÁV Zrt., mint anyavállalat konszolidálási kötelezettségének ideje alatt visszavonásig hatályos. 2.3 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Számviteli Szervezet vezetője. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Anyavállalat: az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásra közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. Leányvállalat: az a vállalkozás, amelyre egy másik vállalkozás anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. Közös vezetésű vállalat: az a vállalkozás, amelynek irányítását és ellenőrzését egy vagy több vállalkozás maximum három paritásos alapon gyakorolják. Társult vállalat: az a vállalkozás, amelynek az üzleti és pénzügyi politikájára az anyavállalat vagy konszolidálásba bevont leányvállalata vele részesedési viszonyban levő vállalkozás mértékadó befolyást gyakorol. (Mértékadó befolyást gyakorlónak tekinthető az a vállalkozás, amely az adott vállalkozás szavazati jogaiból legalább 20%-kal közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik). Egyéb részesedési viszonyban levő vállalat: az a vállalkozás, amelynek üzleti és pénzügyi politikájára a vele részesedési viszonyban levő anyavállalat vagy annak leányvállalata jogosultságai alapján mértékadó befolyást nem tud gyakorolni. MÁV vállalatcsoport: azoknak a társaságoknak a strukturált halmaza, amelyekkel a MÁV Zrt. mint anyavállalat közvetlen vagy közvetett részesedési viszonyban áll. A vállalatcsoport belső köre (kemény mag): azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt. mint anyavállalat a konszolidálásba teljeskörűen (teljeskörűen bevont leányvállalatok), vagy kvóta alapján (közös vezetésű vállalkozás) von be. Equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások köre (lágy mag): azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt mint anyavállalat a konszolidálásba a részesedés értékelése útján von be (teljes körű bevonás alól mentesített leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, valamint a társult vállalkozások). A vállalatcsoport külső köre: azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV Zrt. mint anyavállalat nem von be a konszolidálásba azért, mert forgatás céljából szerezték be a belső tulajdonosok, vagy lényegtelen voltuk miatt mentesítésre kerültek a kötelező jellegű bevonás alól (leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások), illetve egyéb részesedési viszonyú vállalkozások. Látens adó: olyan fiktív a konszolidálás során számított társasági adókülönbözet, amely a belátható időn belül megforduló gazdasági események eredményre gyakorolt hatásaként jelenik meg. Előjelétől függően lehet: aktív látens adó keletkezik abban az esetben, ha a belső belátható időn belül megforduló tranzakciók kiszűrésének következtében a vállalatcsoport eredménye csökken, ilyen módon a vállalatcsoport belső tagjai által elszámolt társasági adó ráfordítás meghaladja a vállalatcsoportot terhelő társasági adó ráfordítást. passzív látens adó keletkezik abban az esetben, ha a belső belátható időn belül megforduló tranzakciók kiszűrésének következtében a vállalatcsoport eredménye növekszik, ilyen módon a vállalatcsoport belső tagjai által elszámolt társasági adó ráfordítás kevesebb, mint a vállalatcsoportot terhelő társasági adó ráfordítás. Tőkekonszolidációs különbözet: egy társaságnak a konszolidálásba való bevonásakor, illetve a konszolidálásba bevont társaságokban lévő részesedés növekedésekor számított érték, ami a részesedés és a részesedésre jutó saját tőke különbségeként jelentkezik. Aktív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik abban az esetben, ha a részesedés értéke meghaladja a részesedésre jutó saját tőke értékét. Passzív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik abban az esetben, ha a részesedés értéke kisebb, mint a részesedésre jutó saját tőke értéke. Belső teljesítmény: olyan gazdasági esemény, amely a konszolidálásba teljeskörűen, illetve kvóta alapján bevont vállalkozások között jött létre azáltal, hogy egy, a belső körbe tartozó vállalkozás olyan eszközt vagy szolgáltatást fogadott, amelyet egy másik belső körbe tartozó vállalkozás bocsátott ki számára. Közbenső eredmény: olyan belső teljesítményből keletkező nyereség vagy veszteség, ami a belső kör tagja által fogadott eszköz értékében jelentkezik, ilyen módon külső piaci megmérettetése még nem valósult meg. Tekintettel arra, hogy a konszolidáció során a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásokat egy cégnek tekintjük, a közbenső eredmény jellegétől függően a fogadott eszköz fel-, vagy leértékelésre került, amit a konszolidálás során kiszűréssel kell megszüntetni. Leányvállalatok saját tőke változása: a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatnál illetve kvóta alapján bevont közös vezetésű vállalkozásoknál a bevonás óta keletkezett saját tőke változásból a vállalatcsoport belső tulajdonosát megillető érték.

3 30. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1791 Társultként kezelt vállalkozásban levő részesedés értékváltozása: a társultként kezelt vállalkozásoknál a társultként történő bevonás óta keletkezett saját tőke növekmény vállalatcsoportra jutó részét tartalmazza, figyelemve véve az előző év(ek)re járó, de a befektető által az előző év(ek)ben el nem számolt osztalék összegét is. Külső tulajdonosok részesedése: a saját tőkéből csak a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok esetében értelmezett fogalom, arra mutat rá, hogy a leányvállalat külső tulajdonosai annak saját tőkéjéből tulajdonosi hányaduk alapján az adott időpontban milyen nagyságú értékkel rendelkeznek. Fordulónapon ezt az értéket a források között a saját tőkén belül elkülönítetten, mint külső tagok részesedése kell kimutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az eredménykimutatás jóváhagyott osztalék, részesedés során a Sztv (4) szerint kimutatott összegnek a leányvállalat éves beszámolójában kötelezettségként el nem számolt részét is. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 Konszolidált számviteli politika Konszolidált beszámoló összeállításának kötelezettsége A Sztv a értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie annak a vállalkozónak, amely más vállalkozás(ok)hoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség további törvényi feltétele (Sztv (1)), hogy a vállalatcsoportba tartozó konszolidálásba bevont vállalatok (anyavállalat és leányvállalatai) konszolidálás előtti adatait összesítve a tárgyévet megelőző két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alábbi három mutató közül kettő meghaladja az előírt határértékeket: mérleg főösszeg millió Ft, éves nettó árbevétel millió Ft, átlagos foglalkoztatottak létszáma 250 fő. A MÁV Zrt. esetében valamennyi fent említett feltétel fennáll. A részvénytársaság nem leányvállalata valamely fölérendelt vállalkozásnak, így a Sztv. anyavállalatokra vonatkozó egyéb mentesítő előírásai sem alkalmazhatók esetében. Mindezek következtében a MÁV Zrt. konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozás anyavállalati pozícióban. Beszámoló készítési kötelezettségének a Sztv. konszolidálásra vonatkozó szabályai és azoknak a vállalatcsoport számviteli politikájában rögzített kiegészítő szabályai alapján tesz eleget. Amennyiben a MÁV vállalatcsoporton belül leányanya vállalkozások olyan anyavállalatok, amely a MÁV Zrt. (mint anyavállalat) leánya is találhatók és a törvényben rögzített határértékek alapján ezek a vállalkozások is konszolidált beszámoló összeállítására kötelezettek, abban az esetben a MÁV Zrt. élve a Sztv (1) bekezdésének pontjában rögzített lehetőséggel, felmentést ad a konszolidált beszámoló összeállítása alól. A mentesítés nem jelenti azt, hogy az érintett leányanya vállalkozások saját döntés alapján, saját célra ne készíthetnének csoportjukról konszolidált éves beszámolót. Ez esetben azonban az éves konszolidált beszámoló összeállítása során a vállalatcsoport számviteli politikájának és a vállalatcsoport konszolidált beszámoló összeállításának szabályai azaz a jelen utasítás szerint járhat el Konszolidált beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályok A MÁV Zrt. a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása céljából az összevont (konszolidált) beszámoló részeként a Sztv (1) bekezdése alapján összevont (konszolidált) mérleget, összevont (konszolidált) eredménykimutatást, összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletet állít össze, valamint a Sztv alapján előírt összevont (konszolidált) üzleti jelentést készít. A MÁV Zrt. az összevont (konszolidált) mérleget a Sztv. 6. számú mellékletének I/A előírásai szerint állítja össze azzal, hogy az arab számmal jelzett tételek összevonásával, illetve elhagyásával nem él, a saját tőkén belül az eredménytartalék részét képező, társultként kezelt vállalkozásokban lévő részesedések értékváltozásából eredő saját tőke változást önálló mérlegtételként kezeli a D/VIII/A megjelöléssel, saját tőkén belül a Külső tulajdonosok részesedése soron (X) mutatja be a külső tulajdonosok részesedését a tárgyévi mérleg szerinti eredményből. A MÁV Zrt. az összevont (konszolidált) eredménykimutatást a Sztv. 6. számú mellékletének II/2/A előírásai szerint állítja össze azzal, hogy: a 13/a és 13/b sorok értékét külön nem mutatja be azok a 13. sor értékében szerepelnek és ebből kiemelten bemutatja a kapcsolt beleértve ebbe a teljeskörűen be nem vont leány, illetve kvóta alapján be nem vont közös vezetésű vállalkozásoktól kapott (járó) osztalék és részesedés értékét, a 23. sorszám alatt a külső tulajdonosok részére az eredménytartalék terhére fizetett vagy fizetendő osztalék értékét mutatja be. a 24. sorszám alatt a külső tulajdonosok részesedését mutatja be a tárgyévi eredményből. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő melléklete igazodik a MÁV Zrt. kiegészítő mellékletéhez. Ezen túlmenően tartalmazza mindazon mellékleteket, amelyeket a Sztv. a ban előír és amelyek az

4 1792 A MÁV Zrt. Értesítője 30. szám összevonás szintjén szükségesek a megbízható és valós kép bemutatásához. A összevont (konszolidált) éves beszámolóban szereplő értékek millió Ft-ban (M Ft) kerülnek bemutatásra. Maga a konszolidálás ezer Ft-ban (E Ft) történik, tekintettel arra, hogy a vállalatcsoport kemény és lágy magjában szereplő vállalkozások döntő többsége ezer Ft-ban állítja össze éves beszámolóját. A vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolójának elkészítése mérleg, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet a MÁV Zrt. Számviteli Szervezet, a konszolidált üzleti jelentés elkészítése a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság feladata. A konszolidált éves beszámolót a MÁV Zrt elnök-vezérigazgatója írja alá. A MÁV vállalatcsoport üzleti évének időtartama az anyavállalat (MÁV Zrt) üzleti évével összhangban megegyezik a naptári évvel, azaz január 1-től december 31-ig tart. A összevont (konszolidált) éves mérleg fordulónapja az üzleti év utolsó napja, azaz minden év december 31. A összevont (konszolidált) éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó zárlati határidőket az 1.sz. melléklet tartalmazza. A zárlati dátumok minden évben az adott év munkarendje szerint kerülnek pontosításra, és november 20-ig a vállalatcsoport tagjait részére kiadásra. A MÁV Zrt.-nek a tulajdonos által elfogadott, könyvvizsgálói záradékkal ellátott összevont (konszolidált) éves beszámolóját a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. A teljeskörűen bevont vállalkozás esetén az egyedi éves beszámoló mérlegfordulónapja minden esetben december 31. az éves főkönyvi zárás és a könyvvizsgálat alapjául szolgáló főkönyvi kivonat elkészítésének időpontja az üzleti évet követő év február 8. (a MÁV Zrt és a MÁV- START Zrt esetén február 15.) a konszolidáció alapja a március 21-én rendelkezésre álló, auditált éves beszámoló (ettől eltérő dátumot a leányvállalatok beszámoló készítési sajátosságaira tekintettel az anyavállalat engedélyezhet), a konszolidálásnál figyelembe vett beszámoló fizetendő osztalékot még nem tartalmazhat. Közös vezetésű vállalkozás esetén, ha a társtulajdonos(ok) a leányvállalatokra vonatkozó szabályokat elfogadják, akkor a leányvállalatra vonatkozó szabályok érvényesek. A konszolidálásba equity módszerrel bevont vállalkozásoknak a tárgyévet követő év március 31-ig kell a MÁV Zrt részére megküldeniük a könyvvizsgálattal lezárt éves beszámolójukat. Ennek hiányában az utolsó ismert egyedi éves beszámoló alapján kell a konszolidálást elvégezni. A társult vállalkozásoknál is a fizetendő osztalék nélküli beszámoló képezi a konszolidálás alapját. A konszolidáció során figyelembe vett és a végleges beszámoló esetleges eltérése a következő év konszolidálása során eredménysemlegesen, előző évet érintő tételként kerül felvételre A konszolidációs körök kialakításának szabályai A MÁV Zrt. az éves konszolidált beszámoló összeállítása érdekében a vállalatcsoport tagjait előbb a Sztv. 3. (2) 1-7 pontja és a 115. (1-4) bekezdése alapján minősíti, majd élve a Sztv és 128., illetve ában biztosított lehetőségekkel, a vállalkozásokat konszolidálási körökbe sorolja. Amennyiben a szavazati jogok alapján nem határozható meg egyértelműen az irányítás, ellenőrzés, döntő befolyás ténye, mértéke, akkor az anyavállalat a MÁV Zrt. egyedi elbírálás alapján minősíti az adott társaságnak a vállalatcsoporton belüli viszonyát. A MÁV Zrt.-t megillető szavazati jogok meghatározása az alábbi képlet alapján történik. Szavazati jog % = Közvetve gyakorolhatók azok a szavazati jogok, amelyeket a MÁV Zrt. leányvállalatain keresztül érvényesíthet, azaz amelyeket a leányvállalatok saját tulajdonukban levő részesedések alapján gyakorolhatnak. A saját tulajdon azt jelenti, hogy a szavazati jog meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a szavazati jogos részesedéseket, amelyek az anyavállalat vagy leányvállalataik birtokában vannak ugyan, de az azokkal kapcsolatos szavazati jogokat csak azok tulajdonosainak érdekében gyakorolhatják. A vizsgált vállalkozásban lévő szavazati jogos jegyzett tőke mértékének meghatározásakor a jegyzett tőke mértékéből le kell vonni a szavazati joggal nem rendelkező jegyzett tőke mértékét, azaz: a jegyzett, de be nem fizetett tőke mértékét, a vizsgált vállalkozás által visszavásárolt saját részvény vagy üzletrész névértékét, elsőbbségi részvények névértékét, ha azok szavazati jogát az alapszabály korlátozza, a vizsgált vállalkozásban ha az egyben anyavállalat is a saját leányvállalata által birtokolt részesedések névértékét.

5 30. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1793 A vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások típusának meghatározásánál a szavazati jogok mellett a tisztségviselők választási és visszahívási lehetőségeit, illetve a tulajdonosokkal kötött és érvényben lévő irányítási szerződéseket is figyelembe kell venni. Ezek létezése a típus meghatározásnál prioritást élvez és a szavazati jogtól függetlenül anya és leányvállalat kapcsolatot eredményez. A szavazati jogtól függetlenül anya és leányvállalat kapcsolatot eredményez, ha az anyavállalat MÁV Zrt. közvetlenül, vagy közvetetten jogosult a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottsági tagok többségének megválasztására, illetve visszahívására, valamint ha a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján közvetlenül vagy közvetetten döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. A fentiek alapján a vállalatcsoport tagjai a következő típusokba sorolhatók: anyavállalat (MÁV Zrt.) leányvállalatok (ide értve a leány-anyavállalatokat is) közös vezetésű vállalkozások társult vállalkozások egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások A vállalkozások típusának meghatározását követően a MÁV Zrt. a vállalkozásokat az alábbi konszolidációs körökbe sorolja: a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások köre (kemény mag) a konszolidációban equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások köre (lágy mag) a konszolidációban részesedésként kezelt (egyedi beszámolóban lévő részesedés könyv szerinti értékén bemutatott) vállalkozások köre (külső kör). A konszolidációs körökbe való besorolásról a MÁV Zrt. alapvetően az első bevonáskor dönt, mérlegelve a vállalkozás jelentőségét és a konszolidált beszámolóra gyakorolt hatását, az alábbiak szerint: a) Leányvállalatok Az anyavállalat és a leányvállalatok teljeskörűen bevonásra kerülnek a konszolidált beszámolóba. Mentesítésre kerülnek azonban azon leányvállalatok, amelyek esetén első bevonáskor az alábbi három feltételből kettő teljesül: mérlegfőösszege nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített mérlegfőösszegének 1%-át, éves nettó árbevétele nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített éves nettó árbevételének 1%-át, éves bérköltsége nem éri el az anya- és a leányvállalatok összesített éves bérköltségének 1%-át. A vizsgált mutatók az összes mentesített leányvállalatra együttesen sem haladhatják meg az 5%-ot. Nem kerülnek mentesítésre azon vállalatok, amelyek a MÁV Zrt. bázis portfóliójába tartoznak, valamint azon társaságok sem, amelyek teljes körűen bevont társaságban részesedéssel rendelkeznek. b) Közös vezetésű vállalatok A közös vezetésű vállalkozások esetén a kvóta (tulajdoni hányad) alapján történő redukció után, a redukált értékek figyelembevételével, a leányvállalatokkal azonos szabályok szerint kell dönteni a bevonásról. Mentesülnek továbbá a teljeskörűen történő bevonás alól azok a közös vezetésű vállalkozások, amelyeknél az értékelés egységesítése a tulajdonos(ok) egyet nem értése miatt nem valósítható meg. c) Equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások A társult, és a mentesített leányvállalatokat részlegesen (equity módszerrel), a bennük lévő részesedés értékelése alapján kell bevonni a konszolidált beszámolóba. Mentesülnek a társultként való bevonás alól azok a vállalkozások, amelyek a vállalatcsoport megbízható, valós összkép kialakítása szempontjából nem jelentősek, mert első bevonáskor saját tőkéjük nem haladja meg a társult vállalkozások összesített saját tőkéjének 5%-át. Mentesülnek továbbá a társultként való bevonás alól azok a vállalkozások is, akiknél a konszolidált beszámoló elkészítésének időpontjáig a bevonáshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésre. d) Egyéb részesedési viszonyú vállalkozások Az egyéb részesedési viszonyú vállalkozásokat a befektető egyedi mérlegében lévő értéken kell szerepeltetni a konszolidálásban. A fentiektől eltérően minden esetben egyéb részesedési viszonyú vállalkozásként kezeljük a továbbértékesítési céllal megszerzett és egy éven belül értékesítésre kerülő társaságokat, a felszámolás, végelszámolás alá vont vállalkozásokat. A MÁV Zrt. dönthet úgy is, hogy a fent rögzített mentesítési szabályokat egyedi döntés alapján felülírja, és az egyébként mentesíthető vállalkozásnak a mentesítést nem adja meg. A fentiek alapján a vállalatcsoport konszolidációs körei az alábbiak szerint állnak össze:

6 1794 A MÁV Zrt. Értesítője 30. szám KEMÉNY MAG LÁGY MAG KÜLSŐ KÖR A konszolidálásba teljeskörűen bevonásra kerülő vállalkozások: A MÁV Zrt, mint anyavállalat A teljekörű bevonás alól nem mentesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások A konszolidálásban a részesedés értékelésen keresztül szereplő vállalkozások: A teljeskörű bevonás alól mentesített, de a lágy magba való bevonás alól nem mentesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások A lágy magba való bevonás alól nem mentesített társult vállalkozások A konszolidálásban az egyedi mérlegben kimutatott részesedés értéken szereplő vállalkozások: A helyzetük alapján eleve a külső körbe sorolt vállalkozások A lágy magba való bevonás alól is mentesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások A lágy magba való bevonás alól mentesített társult vállalkozások A részesedés megszerzésekor történő minősítés és csoportba sorolás a következő évekre vonatkozóan is meghatározza a konszolidációba való bevonás módját, amelytől csak lényeges változás esetén lehet eltérni. Lényegesnek minősül a változás, ha: a vállalatcsoporthoz új társaság kerül, vagy egy meglévő társaság a csoporttól teljesen elszakad, a vállalatcsoporthoz tartozó társaság felszámolás vagy végelszámolás alá kerül, ekkor a társaság átkerül a külső körbe, egy meglévő társaságban levő részesedés újabb részesedés szerzés következtében növekszik, vagy állomány és értékváltozás következtében (pl. értékesítés) csökken és ezen változások következtében az adott vállalkozás minősítése megváltozik valamely meglévő társaság tevékenységének jellegében, illetve méretében olyan változás következik be, amely a minősítés felülvizsgálatát indokolja (ebben az esetben egyedileg történik a minősítés) a MÁV Zrt. portfólió-kezelési stratégiája alapján megváltozik a portfólión belüli besorolása A konszolidálás előkészítésének szabályai A Sztv. a konszolidálással kapcsolatos előkészítő feladatokat (mérlegképesség vizsgálat, értékelés egységesítése, külföldi pénznemben nyilvántartott tételek átszámítása) a ban szabályozza. Ezeken a területeken is választási lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy a vállalatcsoportok sajátosságainak figyelembe vétele mellett a megbízható, valós képet érvényre lehessen juttatni. A konszolidálás előkészítésének szabályai a konszolidálásba teljeskörűen bevonásra kerülő vállalkozásokra (kemény mag) és az equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozásokra vonatkoznak. A konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások mérlegét és eredménykimutatását közös vezetésű vállalkozás esetén a tulajdoni hányad alapján redukált értékeket össze kell vonni. Az összevonásra kerülő beszámolók egységességét a MÁV Zrt a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások számára előírt egységes számviteli politika és értékelési szabályzat alkalmazásával biztosítja, ezért ezen társaságok esetén az előkészítő feladatoktól eltekint. Társultként kezelt vállalkozások körében akár belföldi, akár külföldi mérlegképesség vizsgálatra és értékelés egységesítésre döntően információ hiány miatt nem kerül sor. A külföldi pénznemben nyilvántartott tételek átszámítását a MÁV Zrt. a Sztv (6) b. pontja alapján végzi, azaz a mérleg minden tételét mérlegfordulónapi, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számolja át A tőkekonszolidálás szabályai A MÁV Zrt. a tőkekonszolidálás terén a Sztv. előírásaival összhangban különbséget tesz a részesedés kiszűréssel, illetve a részesedés értékelésével (equity módszer) történő tőkekonszolidálás között. A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálást a kemény magba sorolt vállalkozások körében, míg a részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást a lágy körbe sorolt vállalkozások esetében alkalmazza A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás szabályai A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás tekintetében az első tőkekonszolidálással kapcsolatban ad választási lehetőséget a Sztv Az első tőkekonszolidálás végrehajtható a megszerzés időpontjának vagy a fordulónapnak az értékviszonyai szerint. Ezeken belül a kiszűrés történhet könyv szerinti vagy újra értékelt értéken. Részesedés kiszűréssel történő első tőkekonszolidációra akkor kerülhet sor, ha egy új vállalkozás kerül a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások közé, vagy a társult körből lágy magból átsorolásra kerül egy vállalkozás, vagy a kemény magban lévő vállalkozásban lévő részesedés újabb szerzés következtében növekszik. Ez utóbbi esetben az első tőkekonszolidálás csak a növekményt érinti. A MÁV Zrt. a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerinti első tőkekonszolidálást olyan esetben hajt végre, ha új vállalkozás kerül a kemény magba és a megszerzés időpontjától történő konszolidálási feladatok elvégzésének feltételei biztosítottak. Minden más esetben fordulónapi első konszolidálásra kerül sor. A lágy körből való átsorolás esetén, illetve újabb részesedési rész szer-

7 30. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1795 zése esetén a fordulónap a tárgyévet megelőző év fordulónapja, ami megegyezik a tárgyév első napjával. Társult körből való átsorolás esetén a részesedés kiszűréssel történő első konszolidálásnál figyelembe kell venni azokat az értékeket, amelyek az átsorolásra került korábban társult vállalkozásként kezelt vállalkozással kapcsolatban a korábbi években kialakultak. A MÁV Zrt. az első tőkekonszolidálást minden esetben könyv szerinti értéken végzi el, melynek következtében aktív vagy passzív tőkekonszolidációs különbözet keletkezhet, melyeket a Sztv (8) értelmében meg kell bontani rejtett tartalékokra, illetve rejtett terhekre. A MÁV Zrt. abban az esetben tekinti jelentősnek a rejtett tartalékokat illetve rejtett terheket és végzi el a megbontást ha azok a részesedés könyv szerinti értékét 10%- kal meghaladják vagy attól 10%-kal nagyobb mértékben elmaradnak. Az aktív tőkekonszolidációs különbözet leírására 5 év alatt kerül sor (leírási kulcs 20%), kivéve ha ennek mértéke nem éri a 10 millió Ft-ot, mely egyösszegben leírásra kerül. Az első évben aktív tőkekonszolidációs különbözet időarányos leírására csak akkor kerülhet sor, ha a tőkekonszolidálás a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerint történt. A passzív tőkekonszolidációs különbözet feloldására a részesedés vállalatcsoporton kívülre történő értékesítésekor kerülhet sor, vagy olyan esetben, ha az adott vállalkozásnál történő újabb részesedésszerzés esetén a részesedés növekményre jutó saját tőke kiszűrése során aktív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik. Az első tőkekonszolidálás során elvégzendő feladatok attól függnek, hogy fordulónapi vagy megszerzés időpontja szerinti értékviszonyok mellett kerül-e sor arra. a) Fordulónapi első konszolidálás esetén: a részesedés könyv szerinti értékével szemben ki kell szűrni a részesedésre jutó saját tőke elemek könyv szerinti értékét (új vállalkozás esetén a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba kell átvezetni, mert eredmény-kimutatás ilyen esetben nem kapcsolódik a mérleghez) és a keletkező tőkekonszolidációs különbözetet fel kell venni a mérlegbe, akár aktív, akár passzív a tőkekonszolidációs különbözet, a ki nem szűrt saját tőke elemeket a külső tulajdonosokat megillető saját tőke mérlegbe való felvételével kell kivezetni. b) Megszerzés időpontja szerinti első tőkekonszolidálás esetén: a fordulónapi első tőkekonszolidációnak megfelelően el kell végezni a részesedés kiszűrést a részesedésre jutó saját tőkével szemben és a megmaradt tőkeelemeket a külső tulajdonos részesedése a saját tőke mérlegsorral szemben, ha a kiszűrés során aktív tőkekonszolidációs különbözet képződött, meg kell kezdeni annak időarányos leírását, a vállalkozás saját tőke változását meg kell osztani belső és külső tulajdonosok között és azokat át kell vezetni a leányvállalatok saját tőke változása, illetve a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegsorokra, meg kell osztani a vállalkozás által a megszerzés időpontjától a fordulónapig realizált és a vállalkozásban hagyott eredményt (mérleg szerinti eredmény) és a külső tulajdonosokat megillető részt a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegtételhez kell rendelni. A megszerzés időpontja szerinti első tőkekonszolidálás esetén (a vállalkozás teljes üzleti évet átfogó, illetve a nyitástól a megszerzés időpontjáig terjedő eredménykimutatás alapján) elő kell állítani a megszerzés időpontjától a fordulónapig terjedő időszakra vonatkozó eredmény-kimutatást és ennek mérleg szerinti eredménye alapján rendezni kell a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékkal szemben. Követő konszolidálások esetén nincs különbség abból eredően, hogy az első tőkekonszolidálást milyen értékviszonyok szerint hajtottuk végre. Ez esetben az elvégzendő feladatok: az előző év záró értékeinek a kiszűréssel kapcsolatos mozgások egyenlegeinek azaz a tárgyévi nyitó értékeknek a felvétele. A nyitó tételek felvételénél az aktív tőkekonszolidációs különbözetnek az előző üzleti év terhére le nem írt részét, illetve a mérleg szerinti eredményből a belső tulajdonosokat megillető részt a leányvállalatok saját tőke változásaként kell felvenni, a külső tulajdonosokat megillető mérleg szerinti eredményt pedig a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegsorra kell átvezetni, az eredménytartalékkal szemben. az aktív tőkekonszolidációs különbözet leírásának megkezdése vagy folytatása, amíg leírásra nem kerül, a saját tőke tárgyévi változásának megoszlása a belső és külső tulajdonok között (a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerinti első tőkekonszolidálásnál ismertetett módon és tartalommal), a mérleg szerinti eredmény megosztása a belső és külső tulajdonosok között, és annak a fent vázolt módon való bemutatása, a részesedéssel szemben elszámolt értékvesztés eliminálása A részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálás szabályai A MÁV Zrt. a részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást a társultként kezelt vállalkozások körében lágy mag alkalmazza. A Sztv. ez esetben is az első konszolidálással kapcsolatban kínál fel választási lehetőségeket. (130. )

8 1796 A MÁV Zrt. Értesítője 30. szám Első konszolidálásra ebben a körben akkor kerül sor, ha a társultként kezelt vállalkozások köre: egy új vállalkozással bővül, vagy egy korábban is társultként kezelt vállalkozásban újabb részesedési rész megszerzésre kerül sor, ami azonban a kapcsolat minőségét nem változtatja meg, a kemény magból, vagy a külső körből egyéb részesedési viszonyként kezelt vállalkozások köre egy vállalkozás a lágy körbe kerül átsorolásra. A MÁV Zrt. az első részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást: új vállalkozásnak a társultként kezelt vállalkozások körébe való felvétele esetén fordulónapi értékviszonyok mellett könyv szerinti értéken végzi el, minden más esetben a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerint és könyv szerinti értéken végzi el, de ezekben az esetekben a megszerzés időpontjaként az üzleti év első napja kerül megjelölésre, ami értelemszerűen megegyezik az előző üzleti év utolsó napjával. Tekintettel arra, hogy a részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálás minden esetben könyv szerinti módszerrel történik, az első és az újabb részesedés szerzés értékelésekor aktív és passzív tőkekonszolidációs különbözet egyaránt keletkezhet. Az aktív tőkekonszolidációs különbözet a megbízható, valós kép és az egyértelmű kezelés érdekében a mérlegbe a részesedés értékének csökkentésével szemben kerül felvételre és 5 év alatt leírásra. Amennyiben ennek mértéke nem éri a 10 millió Ft-ot, akkor az első évben egyösszegben leírásra kerül Ilyen módon az aktív tőkekonszolidációs különbözet évenkénti leírása nem a részesedéssel szemben, hanem a mérlegbe is felvett társultként kezelt vállalkozások aktív tőkekonszolidációs különbözetet érintve történik. A passzív tőkekonszolidációs különbözet és annak alakulása csak a kiegészítő mellékletben kerül bemutatásra. Átsorolások esetén ha az kemény magból eredően történik az aktív vagy passzív tőkekonszolidációs különbözetet a nyilvántartott érték figyelembe vételével kell meghatározni. A leányvállalat saját tőke változását pedig a társultként kezelt vállalkozásokban lévő részesedés értékváltozásaként kell kezelni. A megszerzés időpontjának értékviszonyai alapján végzett első tőkekonszolidálás esetén a részesedés értékét: növelni kell, a tárgyévi saját tőke növekedésnek a részesedésre jutó értékének és a tárgy év után fizetendő, de a befektető által a tárgyévre el nem számolt osztalék részesedésre jutó értékével, csökkenteni kell, a tárgyévi saját tőke csökkenésének a részesedésre jutó értékének és az előző évben a konszolidálás során felvett a részesedés értékébe beszámított osztalék értékével. A részesedés értékelésből eredő tárgyévi hatások a pénzügyi műveletek bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben kerülnek elszámolásra, így azok a vállalatcsoport mérleg szerinti eredményében jelentkeznek. Ezzel szemben a tárgyévet megelőzően végrehajtott értékelések hatásai eredménysemlegesen a vállalatcsoport saját tőkéjének részeként a VIII/A Társultként kezelt vállalkozások értékváltozása mérlegsoron fognak megjelenni Az adósságkonszolidálás szabályai A MÁV Zrt. az adósságkonszolidálást (a követelések és kötelezettségek egymással szembeni kiszűrését) a Sztv a alapján a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások körében érvényesíti. A követelések és kötelezettségek ütköztetése során nem jelentősnek tekinti az eltérést akkor, ha az vállalatcsoport szinten nem haladja meg a kiszűrendő követelések és kötelezettségek közül a kisebbik 0,1%-át, maximum 50 millió Ft-ot. Ebben az esetben a követelés és kötelezettség kiszűrésére az alacsonyabb értéken kerül sor, ez képezi az azonos értéket. Jelentős eltérés esetén a különbözetek oka feltárásra kerül, majd az okok ismerete alapján fel kell venni vagy ki kell vezetni a követelés vagy kötelezettség értékét azzal a mérleg vagy eredménytétellel szemben, amellyel a feltárás alapján kapcsolatba hozható. Ha az eltérés oka nem deríthető ki, akkor a követelés illetve a kötelezettség felvételét, illetve kivezetését az adósságkonszolidálásból eredő egyéb bevétellel vagy egyéb ráfordítással szemben kell elszámolni. Az eltérések rendezését követően megmaradt azonos értékű követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben a létezésüknek megfelelő mérlegsorok szembeállításaival kell kiszűrni. Az előző évi különbözetek nyitáskori felvétele eredménysemlegesen a saját tőke elemeként megjelenő, adósságkonszolidálásból eredő konszolidációs különbözet mérlegtétellel szemben történik, tárgyévi változásukat viszont abban az évben, amelyikben a különbözet megfordult eredményhatékonyan kell kezelni, ezért az megjelenik az üzleti év mérleg szerinti eredményében és csak a következő év konszolidálása során a nyitást követően hat a saját tőkében lévő adósságkonszolidációs különbözet értékére. Az eredményt módosító és belátható időn belül várhatóan megforduló lényeges különbözetek után látens adót számolunk el A hozamok és ráfordítások konszolidálásának szabályai A hozamok és ráfordítások konszolidálását a MÁV Zrt. a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások körében (kemény mag) végzi. A kemény magban végrehajtott tranzakciókból eredően a vállalatcsoportban olyan hozamok és ráfordítások

9 30. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1797 képződnek és halmozódnak fel, amelyek a Sztv (5) bekezdése alapján nem tekinthetők realizált vagyonváltozások hatásainak. Ezért azokat egymással szemben az Sztv alapján ki kell szűrni. A belső tranzakciókból eredő hozamok és ráfordítások kiszűrésének előkészítése érdekében a MÁV Zrt. elsőként a belső kör tagjai által jelentett fogadásokat és kibocsátásokat ütközteti. Az ütköztetés során feltárt különbözetek egyeztetéssel, illetve a lényegesség elvének alkalmazásával kerülnek felszámolásra. A MÁV Zrt nem tekinti jelentősnek a különbözetet akkor, ha az vállalatcsoport szinten nem haladja meg kiszűrendő bevételek 0,05%-át, maximum 50 millió Ft-ot. Nem jelentős eltérés esetén a kiszűrést az eltérés nélküli értékeket figyelembe véve hajtja végre. Ha a kibocsátó hozama meghaladja a fogadó által jelentett fogadott értéket, akkor a kibocsátó hozamát és az ahhoz kapcsolódó ráfordítást arányosan a fogadott értékre redukálja. Lényeges eltérések esetén az eltérések okait figyelembe véve átrendezi, vagy generálja azokat a tételeket, amelyek az eltéréseket megszüntetik. Az egyeztetések és az eltérések felszámolását követően a hozamok és ráfordítások egymással szembeni kiszűrése a következők szerint történik: Költségre fogadott szolgáltatások esetén a hozam ráfordítás kiszűrésére a nettó árbevételnek és az elszámolt költségnek, ráfordításnak az egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátott teljesítmény árának megfelelő értéken. Eszközre fogadott szolgáltatások esetén a hozam ráfordítás kiszűrésére a nettó árbevételnek és a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlának egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátott teljesítmény közvetlen önköltségének megfelelő értéken. Az ár és közvetlen önköltség közötti különbözet, mint margin eszközértékből történő kiszűrésére a közbenső eredmény konszolidáció keretében kerül sor a nettó árbevételnek az eszközértékkel szembeni csökkentésével. Eszközre fogadott eszközértékesítés esetén a hozam ráfordítás kiszűrésére a bevételnek és ráfordításnak egymással szembeni elszámolásával valósul meg a kibocsátó által nyilvántartott eszköz könyvszerinti értékén. Az eladási ár és könyv szerinti érték különbözete, mint margin a közbenő eredmény konszolidációban valósul meg a bevételnek az eszközértékkel szembeni csökkentésével. Egyik tag által elszámolt hozam és a másik tag által elszámolt ráfordítás esetén a hozam és ráfordítás kiszűrés egymással szemben a kibocsátó, illetve a fogadó által megjelölt hozam, illetve ráfordítás helyen tételesen történik. Egyoldalúan elszámolt hozam, vagy egyoldalúan elszámolt ráfordítás esetén az egyoldalú elszámolást megszüntetjük, ami eredmény változást idéz elő, ez esetben, ha annak látens adó vonzata van, látens adó változást, illetve ahhoz kapcsolódó látens adó miatti követelést vagy kötelezettséget képez. Egyoldalú hozam, illetve egyoldalú ráfordítás esetén bár az a hozam és ráfordítás keretében szűnik meg lényegét tekintve közbenső eredmény kiszűrésre kerül sor. Ezért az ilyen típusú kiszűréseket a következő üzleti évben eredménysemlegesen fel kell venni a mérlegbe (saját tőkén belül a közbenső eredmény kiszűrésből eredő változás elnevezésű mérlegtétellel szemben), majd figyelemmel kell kísérni, hogy mi történik azzal a tárgyidőszakban. Ha nem változik állományban marad és a következő konszolidálás nyitó tételeként is megjelenik. Ha változik, mert az egyoldalú elszámolást az érintett tag megszüntette, vagy maga az eszköz szűnik meg, vagy kerül ki a kemény magból akkor az első esetben mint a tárgyidőszakban jelentkező egyoldalú elszámolást kell kezelni, a második esetben viszont, mint egyoldalú elszámolásból eredő közbenső eredmény kiszűrést fel kell oldani. A tárgyidőszakban ezek a mozgások eredményhatásúak, ezért ha azokhoz látens adó kapcsolódott, a látens adóra való hatásukat is rendezni kell. A mérleg szerinti eredményen keresztül a következő év nyitásakor a saját tőkén belül elkülönítetten kimutatott közbenső eredményből eredő változás értéke automatikusan a mérleg szerinti eredmény felosztás eredményeként rendeződik A közbenső eredmény kiszűrésének szabályai A közbenső eredmény kiszűrést a MÁV Zrt. a Sztv a alapján a konszolidált beszámoló összeállítása során akkor alkalmazza, ha a konszolidálásba teljeskörűen bevont vállalkozások egymással körön belül olyan tranzakciókat kötöttek és valósítottak meg, amelyek egyedi beszámolóikban eredményhatékonyan jelentkeztek. A közbenső eredmény kiszűrése során a kibocsátó által elszámolt bevétel kerül csökkentésre a fogadott eszköz értékével szemben, a kibocsátó által elszámolt bevétel és ráfordítás különbözetével. A módszerből adódóan a közbenső eredményt tartalmazó eszköz tárgyévi mozgását nyomon kell követni és ez alapján a kiszűrést fel kell oldani vagy át kell rendezni. Közbenső eredmény képződhet belső teljesítmény befektetett eszközre, illetve készletre történő fogadása következtében. Befektetett eszközre fogadott belső teljesítmény A belső körből származó befektetett eszközökre jutó közbenső eredmény kiszámítása és áramoltatása mindig egyedi módon történik. Abban az esetben, ha fogadott belső teljesítmény értéke egy fogadó társaság összes kapcsolatának vonatkozásában összevontan, az adott évben a 10 M Ft új bekerülési értéket nem éri el, a gazdasági eseményeket konszolidációs szempontból nem tekintjük jelentősnek, a közbenső eredmény kiszűrésétől eltekintünk. Tekintettel arra, hogy a MÁV vállalatcsoport kemény magját alkotó társaságok eredménykimutatása kivétel nélkül összköltség eljárással készül, a belső körbe átadott

10 1798 A MÁV Zrt. Értesítője 30. szám eszközökön képződött árrés egzakt módszerrel történő kiszámítása rendkívüli bonyolult és időigényes. Az információk előállításának költsége jelentősen meghaladná azok hasznosíthatóságát, ezért a MÁV Zrt. a belső teljesítmény kibocsátójának egyedi eredménykimutatása alapján kalkulált árrést (margin) alkalmazza az átadott eszköz vagy nyújtott szolgáltatás közbenső eredmény tartalmának meghatározásakor: áruk közbenső eredményének bekerülési (kezdeti) értékét. A belső körből származó, közbenső eredményt tartalmazó készletek csökkenése (felhasználás, átsorolás, értékesítés, térítés nélküli átadás, apportba adás, selejtezés, hiány, egyéb csökkenés) esetén a kapcsolódó közbenső eredmény társaságonként, az adott készeltcsoportra az alábbi képlet alapján kerül meghatározásra: árrés (margin) = A nyilvántartás bonyolultságára, időtartamára és az összegszerűség nagyságrendjére való tekintettel a költség haszon számviteli elv figyelembe vételével a MÁV Zrt. nem tekinti jelentősnek és a terv szerinti értékcsökkenéssel szemben azonnal kivezeti az év végén állományban lévő közbenső nyereséget és veszteséget akkor, ha az az egyedileg nyilvántartott befektetett eszközök év végi könyv szerinti értékében a 100 E Ft-ot nem éri el. Az egyedileg nem jelentősnek minősített, és ennek következtében kivezetett közbenső eredmény abszolút értéke vállaltcsoport szinten nem haladhatja meg a tárgyévi halmozott értékcsökkenési leírás összegének 0,1%-át, de maximum az 50 M Ft-ot. Amennyiben az egyedileg nem jelentősnek minősített közbenső eredmény összevontan meghaladja az előírt határértéket, abban az esetben a kisebb abszolút értékű közbenső nyereség és veszteség kerül elsőként kivezetésre. A lényeges közbenső eredményt tartalmazó eszköz vagy költség útját a MÁV Zrt. a tárgyidőszakban nyomon követi és ha az az adott társaságon belül új eszközformában jelenik meg, akkor arra átvezeti, az adott társaságon belül megszűnik vagy elhasználódik, a kiszűrést az elhasználódás, illetve megszűnés arányában feloldja, a társaság által elszámolt ráfordítást (költséget) módosítva, az adott társaságból kiáramlik, de a kemény magba kerül, akkor a fogadó társaság eszközére vagy költségére azt a korábban kiszűrt eredményt is tovább vezeti, az adott társaságból kiáramlik és a fogadó nem kemény maghoz tartozó társaság, akkor a kiszűrt eredményt az elszámolt ráfordítással szemben feloldja. Készletre fogadott belső teljesítmény A belső körből származó készletekre jutó közbenső eredmény kiszűrése és áramoltatása fogadó társaságonként külön-külön, de azon belül készletcsoportonként (anyagok, áruk közvetített szolgáltatások nélkül, közvetített szolgáltatások), összevontan történik. A készletre fogadott belső teljesítmények esetében a MÁV Zrt. a befektetett eszközre fogadott belső teljesítmény fejezetpontban bemutatott árrés (margin) kalkulálásával és felhasználásával határozza meg az anyagok és ahol KER tárgy : tárgyévi belső körből származó növekedésre jutó összes közbenső eredmény KER nyitó : belső körből származó nyitó készlet közbenső eredmény tartalma BELSŐ tárgy : tárgyévi összes belső körből származó növekedés értéke, amely a közbenső eredményt is tartalmazza BELSŐ nyitó : belső körből származó nyitó készlet közbenső eredményt is tartalmazó értéke BELSŐ felhaszn : az adott csökkenés közbenső eredményt is tartalmazó értéke A közbenső eredmény kiszűrés látens adó változást von maga után, amit a MÁV Zrt mint anyavállalat öszszevontan, egyrészt a tárgyévben kiszűrt közbenső eredmény feladása, másrészt a tárgyévben kiszűrt és a tárgyévi mozgások alapján feloldott közbenső eredmény feladása alapján számol el. A fent vázolt eljárás következtében a tárgyévben kiszűrt, de fel nem oldott közbenső eredmény állományban marad, azaz módosította a közbenső eredményt tartalmazó eszköz értékét és a hozam kiszűrésén, valamint a látens adó kezelésén keresztül a mérleg szerinti eredmény értékét. Ezért az előző években kiszűrt és állományban maradt közbenső eredményt a nyitáskor eredménysemlegesen fel kell venni a saját tőkén belül elkülönítetten kezelt közbenső eredmény kiszűrésből eredő változás elnevezésű tétellel szemben (el nem feledkezve arról, hogy a kiszűréshez aktív látens adó miatti követelés vagy passzív látens adó miatti kötelezettség kapcsolódik), azoknak az eszközöknek a mozgását, amelyek előző években kiszűrt közbenső eredményt tartalmaznak, a tárgyévben figyelemmel kell kísérni és a bennük lévő közbenső eredményt áramoltatni és/vagy feloldani kell a tárgyévben kiszűrt közbenő eredménnyel kapcsolatos leírás szerint. Az előző évben kiszűrt és a tárgyévben feloldott közbenső eredmény elszámolása eredményhatékonyan történik, ezért hatása a tárgyévi mérleg szerinti eredményben jelentkezik. Ilyen módon a saját tőkén belül elkülönítetten nyilvántartott értéket csak a nyitás után rendezi.

11 30. szám A MÁV Zrt. Értesítője A látens halasztott adó kezelésének szabályai Látens adó képzését és feloldását a MÁV Zrt. a konszolidációs feladatok megoldása során akkor alkalmazza, ha a konszolidációba teljeskörűen, vagy kvóta alapján bevont vállalkozások olyan belső tranzakciókat valósítanak meg, amelyek eredményre gyakorolt hatása belátható időn belül megfordul. A látens adó képzésére csak abban az esetben kerül sor, ha a konszolidációba bevont fogadó vállalatnak társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik a tárgyév folyamán. Az ilyen típusú tranzakciók figyelembe vétele a közbenső eredmény kiszűrése során történik, míg az adósságkonszolidálás, a hozam és ráfordítás konszolidálás során az ilyen tranzakciók hatását nem tekintjük jelentősnek (kivéve az egyoldalú elszámolások miatti eltérést), mert az egyenlegegyeztetés során minden jelentős eltérés könyvelésre kerül. A közbenső eredmény kiszűrés területén, a kiszűrt közbenső eredmény áramoltatása alapján tárgyéven belüli látens adó képzésre és feloldásra is sor kerülhet. Adósságkonszolidálás esetén a valódi különbözetek rendezése idézhet elő látens adó képzést, majd feloldást, a hozamok és ráfordítások konszolidálása során az egyoldalú hozam, illetve az egyoldalú ráfordítás elszámolás eliminálásának lehetnek látens adó képzés, majd feloldási vonzatai. A látens adó számszerűsítésénél a MÁV Zrt. a közbenső eredményt tartalmazó eszközt fogadó társaságnál jelentkező adómértéket veszi alapul. Adókulcs változás esetén az adóhatások átszámításra kerülnek. Az átszámítás hatása a tárgyév terhére vagy javára eredményhatékonyan kerül elszámolásra. A látens adók feloldása az átszámítás következményeként a megszűnésük évében érvényes társasági adótörvény szerinti adókulccsal történik. Látens adó kezeléséből eredően a vállalatcsoportnak egy időben látens adó miatti követelése, illetve látens adó miatti kötelezettsége nem lehet, ezért feloldásuk során figyelembe kell venni a meglévő állományt, és egymással szemben is rendezni kell azokat. 4.2 A konszolidált beszámoló összeállításának szabályozása A konszolidálás előkészítésének és menetének szabályai A konszolidációba bevont vállalkozások egységes számviteli szabályzatai A MÁV Zrt, mint anyavállalat a konszolidációba teljeskörűen bevont társaságok egységes számviteli eljárásai és a konszolidáció megalapozásához csoportszintű számviteli politika és értékelési mintaszabályzatot készített, melyeket az utasítás 2. és 3.sz. melléklete tartalmazza. A konszolidációba teljeskörűen bevont leányvállalatok az első bevonásukat követő évtől kötelezően saját számviteli politikájukat és értékelési szabályzatukat úgy kötelesek kialakítani, hogy az felépítésében megegyezzen a mintaszabályzatokkal, a mintaszabályzatokban előírtakat azonos tartalommal rögzítse, a mintaszabályzat választható lehetőségei közül pedig a társaság által választott rögzítése. A mintaszabályzatban előírtak alkalmazása alól a leányvállalat sajátosságai miatt indokolt esetben, az anyavállalat írásban felmentést adhat. A mintaszabályzatban nem meghatározott kérdéseket a társaságok saját döntésük szerint szabályozhatják A konszolidálás menetének szabályozása A MÁV Zrt. a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozásokat az üzleti év során kétszer, a június 30-i és a december 31-i értékviszonyok alapján minősíti. A vállalatcsoportba tartozó társaságok konszolidált éves beszámolóba történő bevonásáról a MÁV Zrt. a társaságok féléves beszámolói figyelembevételével a tárgyév augusztus 31-éig előzetes döntést hoz, és erről az érintett társaságokat tájékoztatja. A konszolidációs körök véglegesítéséhez a vállalatcsoportba tartozó társaságok a végleges adatokat tartalmazó A jelű adatszolgáltató táblázatokat tárgyévet követő év január 10-ig küldik meg a MÁV Zrt Számviteli Szervezetére. A MÁV Zrt. az adatok alapján a június 30-ai minősítést és csoportba sorolást felülvizsgálja és véglegesíti a vállalkozások besorolását. A MÁV Zrt a végső döntésről értesíti a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásait. A teljes körnek június 30-ai változásból eredő bővülése esetén, az első konszolidálást jellemzően fordulónapi értékviszonyok alapján és könyv szerinti értéken végzi el, ezért az külön adatszolgáltatást nem igényel A konszolidált beszámoló elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatások A vállalatcsoport konszolidált éves beszámolója alapvetően a társaságok egyedi éves beszámolói alapján készül, ezért a leányvállalatoknak éves beszámolóikat az 1.sz.mellékletben rögzített ütemterv szerint kell elkészíteniük. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletét a konszolidált beszámoló megalapozása céljából a 2. sz. mellékletben (Számviteli Politika mintaszabályzatban) előírt adattartalommal kell elkészíteni. Az adatszolgáltató táblák összefoglaló bemutatását szolgálja a következő táblázat.

12 1800 A MÁV Zrt. Értesítője 30. szám Az adatszolgáltató táblák összefoglalása Jelölés Az adatszolgáltató táblák tartalma Kitölti A E1 E2 A besorolások minősítéséhez szükséges adatok Az egymással szemben elszámolt, leegyeztetett követelések és kötelezettségek Az egymással szemben elszámolt, leegyeztetett bevételek és ráfordítások A konszolidálásba bármilyen módon bevont leányvállalat és közös vezetésű vállalkozás A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok Információszolgáltatás módja MS EXCEL / MVER MVER K1 Egyedi mérleg A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER K2 Egyedi eredménykimutatás A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER K3 Készlet mozgástábla A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER K4 Egyoldalú elszámolások/értékvesztések A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER K5 Egyoldalú elszámolások/céltartalékok A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER K6 Egyéb bevétellel párhuzamosan elszámolt A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER egyéb ráfordítások K7 Rendkívüli bevétellel párhuzamosan elszámolt rendkívüli ráfordítások A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER K8 Pénzügyi műveletek eredményének részletezése K91 Közbenső eredmény/tárgyévet megelőző években fogadott, még nem aktivált beruházás K92 Közbenső eredmény/tárgyévben fogadott beruházás K93 Közbenső eredmény/tárgyévet megelőző években megvalósult, még nem aktivált eszközátadáseszközátvétel K94 Közbenső eredmény/tárgyévben megvalósult eszközátadás-eszközátvétel K95 Közbenső eredményt tartalmazó, aktivált eszközök részletezése A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MS EXCEL / A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MS EXCEL / A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MS EXCEL / A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MS EXCEL / A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MS EXCEL / Kieg1 Immateriális javak mozgástáblája A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER Kieg2 Tárgyi eszközök mozgástáblája A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER Kieg3 Térítés nélkül átadott és átvett eszközök A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER bemutatása Kieg4 Követelések és értékvesztésük bemutatása A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER Kieg5 Aktív időbeli elhatárolások jogcím szerinti bemutatása A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER

13 30. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1801 Jelölés Az adatszolgáltató táblák tartalma Kitölti Információszolgáltatás módja Kieg6 Céltartalékok jogcím szerinti bemutatása A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER Kieg7 Hosszú lejáratú hitelek bemutatása A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER Kieg8 Hosszú lejáratú hitelek törlesztési A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER ütemezésének bemutatása Kieg9 Lízingkötelezettség bemutatása A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER Kieg10 Passzív időbeli elhatárolások jogcím A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER szerinti bemutatása Kieg11 Fedezeti ügyletek bemutatása A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER Kieg12 Kezesség és garanciavállalási szerződések A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER bemutatása Kieg13 Zálogjog kötelezettségek bemutatása A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER Kieg14 Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök felvételi és törlesztési ütemezése A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER Kieg15 Értékesítés nettó árbevételének A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER jogcím szerinti bemutatása Kieg16 Exportárbevétel és import bemutatása A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER Kieg17 Anyagjellegű ráfordítások jogcím A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER szerinti bemutatása Kieg18 Egyéb bevételek jogcím szerinti A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER bemutatása Kieg19 Egyéb ráfordítások jogcím szerinti A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER bemutatása Kieg20 Pénzügyi műveletek bevételeinek A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER jogcím szerinti bemutatása Kieg21 Pénzügyi műveletek ráfordításainak A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER jogcím szerinti bemutatása Kieg22 Rendkívüli bevételek jogcím szerinti A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER bemutatása Kieg23 Rendkívüli ráfordítások jogcím A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER szerinti bemutatása Kieg24 Előző évekre történő könyvelések A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER bemutatása/mérleg eszköz oldal Kieg25 Előző évekre történő könyvelések A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER bemutatása/mérleg forrás oldal Kieg26 Előző évekre történő könyvelések A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER bemutatása/eredménykimutatás Kieg27 Kapott támogatások jogcím szerinti A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER bemutatása Kieg28 Környezetvédelemmel kapcsolatos A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER adatok bemutatása Kieg29 Veszélyes hulladékok bemutatása A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok MVER

14 1802 A MÁV Zrt. Értesítője 30. szám Jelölés Az adatszolgáltató táblák tartalma Kitölti Kieg30 Kieg31 Személyi jellegű ráfordítások és átlagos statisztikai létszám alakulása K+F tevékenységgel kapcsolatos adatok A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok A konszolidálásba teljeskörűen bevont társaságok Információszolgáltatás módja MVER MVER Az egymással szemben elszámolt követelések és kötelezettségek, valamint bevételek és ráfordítások leegyeztetését követően az egyeztetés eredményét az előzetesen kiadott zárlati ütemtervnek megfelelően az MVER-ben található E1-es és E2-es táblázatokba fel kell tölteni. Az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás összeállításához szükséges további az E1-es és E2-es táblázatokban meg nem jelenő adatokat az erre a célra szolgáló K1-K9 jelű konszolidációs adatszolgáltató táblázatokban kell bemutatni. Az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet elkészítése a Kieg1-Kieg31 jelű adatszolgáltató táblázatok alapján történik. A K1- K8 jelű táblázatokat az egyedi beszámolók könyvvizsgálatának kezdetéig, a K9, valamint a Kieg1-Kieg31 jelű táblázatokat a könyvvizsgálat időtartama alatt el kell készíteni, és az anyavállalatnak, valamint a társaság könyvvizsgálójának is át kell adni. (A K1-K8 jelű adatszolgáltató táblázatok rögzítése az MVER-ben történik.) A konszolidációs feladatok elvégzése, illetve könyvvizsgálat megalapozásához szükséges, vállalatcsoportra vonatkozó éves és évközi zárási határidőket, valamint további adatszolgáltatási, egyeztetési kötelezettségeket a MÁV Zrt Pénzügyi Igazgatósága határozza meg A konszolidálásba teljeskörűen bevonásra kerülő vállalkozások konszolidálásának szabályai Részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás szabályai A teljeskörűen bevont vállalkozások tőkekonszolidálása a vállalkozások egyedi éves beszámolója valamint az A jelű adatszolgáltató táblázatok alapján kerül elvégzésre, a jelen utasítás pontjában leírt szabályok figyelembevételével. A teljeskörűen bevont vállalkozások kötelesek az A jelű adatszolgáltató táblákat a végleges adatokkal kitöltve a tárgyévet követő év január 10-ig, a könyvvizsgáló által jóváhagyott éves beszámolójukat pedig a tárgyévet követő év március 21-ig a MÁV Zrt részére átadni. Amennyiben a január 10-ig megküldött A jelű adatszolgáltató táblák adataiban bármilyen okból változtatás szükséges, akkor a teljes csomagot az éves beszámoló átadásával egyidejűleg, a változások megjelölésével és indoklásával kötelesek újra megküldeni Az adósságkonszolidálás szabályai A követelések és kötelezettségek egymással szembeni kiszűrését a MÁV Zrt. az egyes mérlegtételekhez kötődő E1 és K4 jelű adatszolgáltató táblázatok alapján végzi el. Az adatszolgáltató táblázatokat a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásoknak, valamint a MÁV Zrt. Számviteli Szervezetének kell kitölteniük, az egymással történő egyeztetés után. Az egyeztetéseket még főkönyvi zárás előtt kell elvégezni, és az eltéréseket a könyvekben rendezni kell. A táblázatokat az egyeztetések alapján, a főkönyvi egyezőségek biztosításával kell kitölteni. Az adatszolgáltató táblázatokban csak az elismert, elfogadott értéket lehet bemutatni, az esetleges eltérésekről részletes indoklást és magyarázatot szükséges adnia mindkét félnek. Ennek hiányában az adatszolgáltatás nem fogadható el. A táblázatok adattartalmának meg kell egyezni a mérlegben szereplő megfelelő adatokkal is A hozamok és ráfordítások konszolidálásának szabályai A MÁV Zrt. a hozamok és ráfordítások kiszűrését az eredménykimutatás tétteleihez kapcsolódó E2, K5 és K8 jelű adatszolgáltató táblázatok alapján végzi el. Az adatszolgáltató táblázatokat a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásoknak, valamint a MÁV Zrt. Számviteli Szervezetének kell kitölteniük az egymással történő egyeztetés után. A táblázatok adattartalmának meg kell egyeznie a főkönyvben ill. az eredménykimutatásban szereplő megfelelő adatokkal. A vállalkozásoknak az egymással szemben fogadott, illetve kibocsátott értékkel egyezniük kell. Eltérés esetén az eltérés okát egyértelműen meg kell indokolni. Indoklás hiányában az adatszolgáltatás nem fogadható el A közbenső eredmény kiszűrés szabályai A MÁV Zrt. a teljeskörűen bevont vállalkozások közötti tranzakciókat az E2 K3, K6 és K7 jelű adatszolgáltató táblázatok segítségével megvizsgálja abból a szempontból, hogy azon közbenső eredmény keletkezett-e, vagy sem.

15 30. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1803 A tárgyévben keletkezett, valamint a korábbi években kiszűrt közbenső eredményt tartalmazó befektetett eszközt nyilvántartó társaságnak ki kell töltenie a K91-K95 jelű adatszolgáltató táblákat, melyek kiinduló adatait, sarokszámait a MÁV Zrt. Számviteli Szervezete adja meg Az equity módszerrel (társultként) kezelt vállalkozások konszolidálásának szabályai A MÁV vállalatcsoporthoz tartozó, társultként kezelt vállalkozásoknak csak az A jelű adatszolgáltató táblázatokat, valamint éves beszámolójukat kell megküldeniük a tárgyévet követ év január 10-ig, illetve március 31-ig. A társultként kezelt vállalkozásokkal kapcsolatban csak a tőkekonszolidációs feladatokat kell elvégezni, adósságkonszolidálásra, hozam és ráfordítás kiszűrésre, valamint közbenső eredmény kezelésre a konszolidáció során nem kerül sor. A részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidációt minden esetben a március 31-ig megküldött beszámoló alapján végzi el a MÁV Zrt., akkor is, ha az még nem végleges. Ebben az esetben a végleges és előzetes beszámoló közötti különbség miatt könyvelendő tételek a következő évben, előző évi tételként kerülnek felvételre A kiegészítő melléklet összeállításának szabályai Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő melléklete az egységes megjelenés és összehasonlíthatóság miatt igazodik a MÁV Zrt. kiegészítő mellékletéhez. A vállalatcsoport konszolidált kiegészítő melléklete tartalmazza mindazokat a mellékleteket, amelyeket az anyavállalat kiegészítő melléklete is tartalmaz, kiegészítve a Sztv. konszolidált kiegészítő mellékletére vonatkozó pótlólagos előírásaival (Sztv ), továbbá mindazon adatokkal, szövegrészekkel és szöveges magyarázatokkal, amelyek az összevonás szintjén szükségesek a megbízható, valós összkép bemutatásához. A konszolidált kiegészítő melléklet kiemelt része továbbá: a vállalatcsoport számviteli politikájának bemutatása, ami a beszámoló elkészítése során alkalmazott módszerekről és azokról a választási lehetőségekre adott döntésekről ad tájékoztatás, amelyeket a MÁV Zrt. a konszolidált beszámoló összeállítása során érvényesített, a vállalatcsoport tagjainak bemutatása konszolidációs körök szerint, ezen belül a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozások kiemelt bemutatása. 5.0 EGYENLEGEGYEZTETÉS A MÁV Zrt. összevont (konszolidált) éves beszámolójába teljeskörűen bevont vállalatoknak havonta el kell végezniük az egymással szemben elszámolt követelések és kötelezettségek, valamint bevételek és ráfordítások leegyeztetését. 5.1 Az egyenlegegyeztetés alapelvei Az egyenlegegyeztetés során felmerülő eltérések minimalizálása érdekében az alábbi elveket kell betartani: Kibocsátó diktál elv: ez azt jelenti, hogy amennyiben vitatott egy adott teljesítmény beállíthatósága a beszámolóba, és a kibocsátó a számlát kibocsátotta, a befogadónak is be kell állítania. Ugyanakkor a teljesség elve is érvényben van, amit azt jelenti, hogy amennyiben a befogadó oldalon megfelelő információ áll rendelkezésre egy költség vagy ráfordítás beállításához, azt akkor is mindkét oldalon be kell állítani a beszámolóba, ha a kiszámlázása még nem történt meg. Az egységes számviteli politika mintaszabályzat 4.3 pontjának megfelelően a havi zárás keretében kötelező az elhatárolásokat könyvelni. Ha a fogadó fél elhatárolta a költséget, akkor a kibocsátó félnek is el kell határolnia az ennek megfelelő még ki nem számlázott a bevételt, illetve ha a kibocsátó fél elhatárolta a bevételt, akkor a fogadó félnek is el kell határolnia a költséget és a két fél csak egyező összeget határolhat el. Tekintettel arra, hogy a kiszámlázott teljesítmények korábban elismert teljesítményeken nyugodnak, a számlák igazolása nem hátráltathatja, hogy a számla bekönyvelésre kerüljön. Amennyiben a kibocsátó fél számláját a fogadó fél valamilyen okból kifolyólag nem tudta számlaként könyvelni (pl. számla nem érkezett meg időben), abban az esetben az összeget elhatárolásként kell könyvelnie. Ha a kiszámlázott teljesítést a befogadó vitatja, úgy a könyvelést helyesbítő számla alapján kell javítani. 5.2 Az egyenlegegyeztetés folyamata A tartósan adott kölcsönt, az előleget, a követelést, illetve a bevételt elszámoló félnek a legutolsó számla kiállítását követően elektronikus formában azonnal meg kell küldenie partnerének az elszámolt bevételt, valamint a fordulónapon fennálló követelés állományt alátámasztó, számlaszintű, MVER jogcímet is tartalmazó tételes analitikát a mellékletben található adatszolgáltató táblázatokban feltüntetett adattartalommal. A bevételt elszámoló félnek a főkönyvi zárást követően azonnal meg kell küldenie partnere számára az időbeli elhatárolásokról készített, MVER jogcímet is tartalmazó analitikát elektronikus formában, a mellékletben található adatszolgáltató táblázatokban feltüntetett adattartalommal.

16 1804 A MÁV Zrt. Értesítője 30. szám A tartósan adott kölcsönt, az előleget, a követelést, az aktív időbeli elhatárolást, valamint a bevételt elszámoló félnek az MVER tábláinak küldő oldalát a könyvelt értékekkel fel kell töltenie. A kötelezettséget, a passzív időbeli elhatárolást, valamint a költséget és ráfordítást (esetleg eszközt) elszámoló félnek az MVER tábláinak fogadó oldalát a könyvelt értékekkel fel kell töltenie. Amennyiben az MVER E1 tábláiban az egyeztetett adatok eltérése/nem indokolt eltérések oszlop valamely sora nullától eltérő értéket mutat, illetve amennyiben az MVER E2 tábláiban az egyeztetett adatok eltérése oszlop valamely sorában (kivéve indokolt eltérés sorok) nem nulla szerepel, a két félnek fel kell vennie egymással a kapcsolatot és az érintett számviteli vezetőknek (szükség esetén az üzleti terület felelős vezetőjével együttműködve) meg kell állapodniuk a helyes összegről. A küldő és fogadó fél által teljes körűen kitöltött egyenlegegyeztető táblákat a számviteli/gazdasági vezetőknek (akik jóváhagyó jogosultsággal rendelkeznek) az MVER rendszerben jóvá kell hagyniuk. Az egyenlegegyeztetés során feltárt eltéréseket és hibákat havi egyeztetés esetén a következő havi kezelésben, negyedéves, illetve éves egyeztetésnél a B napon, könyvelni kell. 5.3 Egyenlegegyeztető megbeszélés Amennyiben a negyedéves, illetve éves egyenlegegyeztetés során olyan eltérés merül fel, amelynek esetében az érintett felek nem tudnak megállapodni a helyes összegről, illetve amelynek indoklása az MVER rendszerben nem megfelelő, egyenlegegyeztető megbeszélést kell tartani. A megbeszélés egy olyan munkaértekezlet, melynek kizárólag akkor lesz vége, ha a főkönyvek közötti összes eltérés esetében sikerül megállapodni a helyes összegről, valamint a szükséges könyvelési tételekről tartozik-követel szinten. A konszolidációs megbeszélésre minden érintett Társaság képviselőjének magával kell hoznia a jóváhagyott, MVER rendszerből kinyomtatott egyenlegegyeztető tábláit, valamint a megbeszélésre gondoskodnia kell arról, hogy az egyeztetés érdemben megtörténhessen és a megjelölt napon fejeződjön be. A konszolidációs megbeszélésen meghatározott könyvelési tételeket minden Társaságnak még adott havi kezelésben ( B napon) könyvelnie kell. 5.4 Egyenlegegyeztetési határidők Az egyenlegegyeztetés során betartandó határidőket a jelen Szabályzat mellékletét képező Számviteli politika mintaszabályzat 4.4. pontja részletesen tartalmazza. 6.0 HIVATKOZÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK 6.1 Hivatkozások évi C. törvény a számvitelről. 6.2 Megszüntetések A szabályzat megjelenésével a 17/2009. (MÁV Ért. 7.) VIG. sz. utasítás hatályát veszti. 7.0 HATÁLYBA LÉPÉS A szabályzatban foglaltak a MÁV Zrt-vel érdekeltségi viszonyban lévő vállalkozásokra a MÁV Zrt. Igazgatósága általi elfogadása napjától kötelező érvényűek. Az utasítás hatálybalépését követő két héten belül a Portfóliókezelési Igazgatóság gondoskodik a teljeskörüen bevont leányvállalatok felé történő alapítói határozatok kiadásáról. 8.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A vállalatcsoport éves zárási folyamatának kulcsdátumai 2. sz. melléklet: A MÁV vállalatcsoport számviteli politikája (mintaszabályzat) 3. sz. melléklet: A MÁV vállalatcsoport értékelési szabályzata (mintaszabályzat) 1. számú melléklet Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató A VÁLLALATCSOPORT ZÁRÁSI FOLYAMATÁNAK KULCSDÁTUMAI A vállalatcsoport havi, negyedéves és éves zárási kulcsdátumait a jelen szabályzat 2. sz. mellékletét képező Számviteli Politika Mintaszabályzat tartalmazza.

17 30. szám A MÁV Zrt. Értesítője sz. mellékllet MINTASZABÁLYZAT.. számú utasítás Társaság neve Számviteli Politikájáról MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Módosítás leírása Sorszám (változat) módosítás) Módosítás dátuma Készítette: Jóváhagyó:.. Módosította Jóváhagyó TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3.. (3) 3.) 3.2. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3.. (3) 5.): 3.3. Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek 3.4. Kapcsolt fél 3.5. További fogalmak 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség 4.2. Számviteli és belső elszámolási rend 4.3. Könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése 4.4. Az éves beszámoló elkészítésének, valamint a negyedéves és havi zárások menete, határidői 4.5. A kiegészítő melléklet tartalmi elemei 4.6. Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Eszközök Befektetett eszközök Immateriális javak fogalma, csoportosítása, nyilvántartása Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása Beruházások és felújítások Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Fedezeti ügyletek Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Források Saját tőke Céltartalék Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások 4.7. Az eredménykimutatás Értékesítés árbevétele és bevételek Költségek és ráfordítások Egyedi elszámolási típusok 5. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEG- SZÜNTETÉSEK 5.1. Hivatkozások 5.2. Megszüntetések 6. HATÁLYBALÉPÉS 7. MELLÉKLET

18 1806 A MÁV Zrt. Értesítője 30. szám 1. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A évi C. sz., a Számvitelről szóló törvény (továbbiakban: Sztv.) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a Sztv. hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A társaság neve, mint a MÁV Csoport konszolidált beszámolójába teljes körűen bevont társaság a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata előírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelő alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. 2. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA A Számviteli Politikája hatálya kiterjed a társaság valamennyi szervezeti egységére. A Számviteli Politika kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: a társaságon belüli felelős vezető. 3. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA A Sztv. által előírtak figyelembevételével a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a Társaság a következő minősítéseket határozza meg: 3.1. Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3.. (3) 3.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összegét minden esetben jelentősnek minősítjük / jelentősnek tekintjük, ha az meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy az 500 millió Ft-ot. GIR- t használó társaságnál a fenti bekezdés helyett az alábbi alkalmazandó: Az ellenőrzés, önellenőrzés során az egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások értékét (előjeltől függetlenül) a következő esetekben minősítjük jelentősnek: Számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a számla ): 1. Értékesített és igénybevett szolgáltatások esetén: Amennyiben a teljesítés évében a tételt számla hiányában időbelileg elhatároltuk, és a ténylegesen számlázott nettó összeg az elhatárolttól több mint 10%-kal és legalább 3 M Ft-tal eltér, ebből a szempontból egy tétel alatt egy számla teljes nettó értékét értjük. Azon tételek esetében, ahol az eltérés kevesebb mint 10%, de abszolút értékben meghaladja az 50 M Ft-ot, az eltérést jelentős összegű hibának tekintjük. Amennyiben a tétel a teljesítés évére vonatkozóan nem került időbelileg elhatárolásra és az előző évet érintően feltárt hiba nagysága egy adott tételnél nagyobb, mint 3 M Ft, ebből a szempontból egy tétel, illetve a hiba nagysága alatt a könyvelt számla teljes nettó értékét értjük. 2. Készletek esetén: Amennyiben a készlet beszerzést beérkezett nem számlázott tételként könyveltük a teljesítés évében, az előző évet érintően feltárt hibát (dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges érték különbözetét) nem tekintjük jelentős öszszegű hibának. Amennyiben a készlet beszerzést a teljesítés évében nem könyveltük beérkezett nem számlázott tételként, az előző évet érintően feltárt hibák értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. 3. Tárgyi eszközök esetén: a.) Tárgyi eszköz beszerzés (nem számlázott beruházások): amennyiben a tárgyi eszköz beszerzését a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként könyveltük, az előző évet érintően feltárt hiba nagysága egy adott eszköz vonatkozásában meghaladja az eredetileg könyvelt tétel értékének 1%-át. ha a tárgyi eszköz beszerzését a teljesítés évében beérkezett nem számlázott beruházásként nem könyveltük, az előző évet érintően feltárt hibák értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. Nem számlához kapcsolódó tételek (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem számla, hanem pl. határozat, fizetési értesítő, stb.) Az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt nem számlához kapcsolódó hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. Jellemző tételek (teljes körű felsorolás nélkül): a.) Tárgyi eszközhöz kapcsolódó egyéb tranzakciók esetében az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt hibák, hibahatások értékét minden esetben jelentősnek minősítjük. A jellemző tranzakciók az alábbiak: aktiválás, ráaktiválás, térítés nélküli átvétel, értékesítés, selejt, hiány, térítés nélküli átadás,

19 30. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1807 leírási kulcs módosítás, és járulékos könyvelések (kincstári eszközökhöz kapcsolódó könyvelések, halasztott bevételek). b.) Korengedményes nyugdíj, c.) Fizetendő késedelmi kamat, kártérítés, bírság, stb. d.) APEH revízió megállapításai. A tárgyévre vonatkozó elhatárolt prémium esetében a végleges határozat szerinti összeg és a kalkulált elhatárolt összeg közötti hibát nem tekintjük jelentős öszszegű hibának. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan amenynyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában jelentős összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett bemutatjuk A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3.. (3) 5.): A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának tekintjük, ha a jelentős összegű hibák és hibahatások a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal nő vagy csökken Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek Befektetett eszközök és készletek beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentősen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentősnek, ha az az eszköz nyilvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. Aktiváláskor maradványérték megállapítására akkor kerül sor, ha az eszköz várható hasznos élettartama rövidebb, mint a műszaki élettartam, és az eszköz a várható hasznos élettartam után eredeti rendeltetésének megfelelően tovább hasznosítható (más által). Az így meghatározott maradványértéket akkor tekintjük jelentősnek, ha az meghaladja az aktivált bruttó érték 10 százalékát. Egyéb esetekben a maradványértéket nem tekintjük jelentősnek. A tulajdoni részesedést jelentő befektetések és a hitelviszonyt megtesítő értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek. A mérleg fordulónapján fennálló és a mérleg készítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentősnek minősítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 50%-kal módosítja. A készletek értékvesztése és annak visszaírása elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték, vagy várható eladási ár közötti különbözetet a társaság saját döntése szerint minősítheti jelentősnek. A kötelezettségek, követelések, devizás értékpapírok és pénzeszközök év végi átértékeléséből származó árfolyam-különbözetet, függetlenül annak nagyságától mindig jelentősnek tekintjük. GIR- t alkalmazó társaságnál kötelező tartalom: A számlához kapcsolódó (ez alatt azon számlázandó gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata a számla ) aktív időbeli elhatárolások és passzív időbeli elhatárolások esetében jellemzően a bevételeket és költségeket, ráfordításokat érintő tételeket érintően csak az 1 M Ft feletti tételeket tekintjük jelentősnek és határoljuk el. Ebből a szempontból egy tétel alatt egy adott jogcímen, egy adott számviteli szerződés szerinti számlázási időszakra (jellemzően hónapra) vonatkozó összeget értjük. A több időszakot érintő számlázott tételek esetében (pl. közmű) az 1 M Ft feletti számlákban szereplő nettó összegeket jelentősnek tekintjük. Egyéb, azaz a nem számlához kapcsolódó tételek esetében (ez alatt azon gazdasági eseményeket értjük, ahol a könyvelés alapbizonylata nem számla, hanem pl. határozat, fi zetési értesítő, stb.) minden tételt jelentősnek minősítünk. A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentősnek minősítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, a pénzügyi műveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentősnek minősítjük, és azokat a kiegészítő mellékletben jogcímenként bemutatjuk Kapcsolt fél A társaság szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv-ben foglalt definíció szerint az anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak (továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások) minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit (a felső vezetés tagjainak pontos megnevezése az adott társaságnál), vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük.

20 1808 A MÁV Zrt. Értesítője 30. szám Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a (a társaság gazdálkodásának sajátosságai alapján meghatározott,.) értéket. A minősítés szempontjából a társaság és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől, amit független felek öszszehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna További fogalmak Az adott társaságnál alkalmazott számviteli módszerek szempontjából fontos további fogalmak megadása. A Számviteli Politikában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. -ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A társaság megnevezése (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9. (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12. (3) bekezdésében előírt kettős könyvvezetés. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió / ezer forintban tartalmazza. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál főszabályként a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3. (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év február 8., a MÁV Zrt. és a MÁV- START Zrt. esetében február 15. Ez az időpont biztosítja a Sztv-ben előírt előírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A) A Társaság a mérlegét a Sztv. szerinti A változatban, további tagolás nélkül készíti. Vagy, B) A Társaság mérlegét a Sztv. szerinti A változatban készíti. A mérleg egyes sorai esetében a következő további alábontásokat alkalmazzuk: a. A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok megnevezésű sorra. b. A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú műszaki berendezések, gépek, járművek megnevezésű sorra. c. A II. Tárgyi eszközök, azon belül az 5. Beruházások, felújítások sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú beruházások megnevezésű sorra. d. A II. Hosszú lejáratú kötelezettségek, azon belül a 8. Egyéb hosszúlejáratú kötelezettségek sort tovább bontjuk az ebből: Vagyonkezelt állami tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettség megnevezésű sorra. A Társaság eredmény-kimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti A változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95 -ában előírt követelmények és az ügyvezetés elvárásai határozzák meg: Az üzleti jelentés értékeli a társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az üzleti jelentést is a társaság képviseletére jogosult személy írja alá. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatait a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján úgy kell értékelni, hogy a társaság valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet reálisan mutassa be, továbbá tartalmazza a működés során felmerülő főbb kockázatokat és bizonytalanságokat is. Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell a társaság tárgyévi teljesítményeiről, a piaci pozíciójáról készített átfogó, a társaság méretével és összetettségével összhangban álló elemzést, pénzügyi és ahol szükséges naturális teljesítménymutatókkal alátámasztva, információt a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések várható hatása függvényében, mely lényegében egy kitekintés a következő év(ek)re, a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére; a beruházások alakulására, a telephelyek bemutatását (a társaság szervezeti felépítésével kapcsolatos információkat),

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság 9. szám 128. évfolyam 2013. március 22. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság Utasítások TARTALOM Oldal 18/2013. (III. 22. MÁV Ért. 9.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás:

Részletesebben

13. szám 127. évfolyam május 25. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM. Egyéb közlemények: Oldal.

13. szám 127. évfolyam május 25. magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM. Egyéb közlemények: Oldal. 13. szám 127. évfolyam 2012. május 25. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság Utasítások TARTALOM Oldal Egyéb közlemények: Oldal 29/2012. (V. 25. MÁV Ért. 13.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói

Részletesebben

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 26. szám 122. évfolyam 2007. július 13. TARTALOM

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 26. szám 122. évfolyam 2007. július 13. TARTALOM 26. szám 122. évfolyam 2007. július 13. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 18/2007. (VII. 13. MÁV Ért. 26.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV vállalatcsoport

Részletesebben

A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14.

A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A vállalat csoport jellemzõi A vállalkozások kettõs értelemben önállóak A konszolidáció Jogilag

Részletesebben

1-2. ELŐADÁS SZÁMVITEL MSC 2013/2014 KONSZERNSZÁMVITEL. I. A konszolidáció célja egyedi beszámolók

1-2. ELŐADÁS SZÁMVITEL MSC 2013/2014 KONSZERNSZÁMVITEL. I. A konszolidáció célja egyedi beszámolók SZÁMVITEL MSC 2013/2014 KONSZERNSZÁMVITEL 1-2. ELŐADÁS Rózsa Ildikó, BME, 2013. szeptember 20-21. 2 A leányvállalatok gazdaságilag nem önállóak, egy másik vállalkozás érdekeit szolgálják. Csak akkor mutat

Részletesebben

Tőkekonszolidáció. Várkonyiné Dr. Juhász Mária. Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet MISKOLCI EGYETEM

Tőkekonszolidáció. Várkonyiné Dr. Juhász Mária. Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Tőkekonszolidáció Várkonyiné Dr. Juhász Mária Konszolidált éves beszámoló összeállításának

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A konszern számvitel alapjai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2014/2015. tanév II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A konszern számvitel alapjai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2014/2015. tanév II. félév SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK : 469-66-98 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A konszern számvitel alapjai tantárgy tanulmányozásához Nappali tagozat 2014/2015. tanév II. félév A tárgy oktatásának

Részletesebben

HÁZI DOLGOZAT 1. Konszern számvitel alapjai

HÁZI DOLGOZAT 1. Konszern számvitel alapjai PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam PSZ

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft Adószám: 12167191-2-13 Közösségi adószám: HU12167191 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-149998 Kiegészítő melléklet Forcont Kft. 2015. Fordulónap: 2015. december

Részletesebben

Konszolidáció elméleti alapjai

Konszolidáció elméleti alapjai MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Konszolidáció elméleti alapjai Várkonyiné Dr. Juhász Mária A vállalat csoport jellemzői

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

Konszern számvitel alapjai

Konszern számvitel alapjai SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Konszern számvitel alapjai Pénzügy-számvitel alapszak Nappali tagozat 2016/2017. tanév II. félév 1 A tárgy oktatásának célja: A világgazdaságban és ebből következően

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

1. melléklet a évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat

1. melléklet a évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat 1. melléklet a 2015. évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma:

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma: Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 02 Cégjegyzékszáma: 05 09 018640 Székhelye: BROKERGOLD

Részletesebben

Konszernszámvitel Mintavizsga

Konszernszámvitel Mintavizsga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Pénzügyek Tanszék Név:... NEPTUN KÓD:... Konszernszámvitel Mintavizsga Feladat Elérhető pontszám Elért pontszám 1. 5 2. 30 3. 25 4. 5 5. 35 Összesen 100 A

Részletesebben

2016. évi számviteli változások

2016. évi számviteli változások 2016. évi számviteli változások A 2016. évi üzleti évtől hatályos számviteli törvényi változásokat jellemzően az Európai Parlament és Tanács 2013/34/EU Irányelvének hazai szabályozásba való átültetésének

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat

Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE A változat Statisztikai számjele: 18474244-6910-131-06 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat Az üzleti év mélegfordulónapja: 2014. december 31. Adatok ezer Ft-ban ESZKÖZÖK (ek) módosításai Tárgyév 01.

Részletesebben

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület

Részletesebben

Beszámoló, beszámolás

Beszámoló, beszámolás Beszámoló, beszámolás Cél: piaci szereplők tájékoztatása a gazdálkodásról, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről Eszköz: adatok, információk rendszeres nyilvánosságra hozatala Forma: beszámoló Beszámoló

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-164/2015. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. május 26. 15.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Közlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról

Közlemény a CIB Bank Zrt évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról Közlemény a CIB Bank Zrt. 2005. évi üzleti évére vonatkozó auditált éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról A CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14., cégjegyzék szám: 01-10-041004,

Részletesebben

MÁV Magyar Államvasutak Zrt ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ

MÁV Magyar Államvasutak Zrt ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 2015. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓ 2/79 MÁV Zrt. 2015. évi konszolidált éves beszámoló kiegészítő melléklete Tartalomjegyzék I ÁLTALÁNOS RÉSZ 5 I.1

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011. Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,

Részletesebben

KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a C. számú törvénnyel módosított változata

KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a C. számú törvénnyel módosított változata KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET 8800 NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a 2000. C. számú törvénnyel módosított változata 2001. január 01-től hatályos, ennek megfelelően az Egyesület

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2014.2.25. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL - NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 13EB-02 13EB 13EB/A 13EB/M/A1

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék 12 PK 60.540/2006/ 01/03/60540 Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2013

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Szegedi Vadaspark és Programszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1. A vállalkozás bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

SZÁMVITEL MSC 2015/2016

SZÁMVITEL MSC 2015/2016 SZÁMVITEL MSC 2015/2016 SZIGORLATI TÉTELEK 2 9. Mit nevezünk a számviteli törvény szerint sajátos számviteli helyzetnek? a) Mutassa be az átalakulás folyamatát, b) Mutassa be az átalakulás során készítendő

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ ALAPJAI

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ ALAPJAI BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VEZETŐI SZÁMVITEL TANSZÉK DR. BARICZ REZSŐ KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ ALAPJAI PÉLDATÁR és FELADATGYŰJTEMÉNY Budapest, 2016 Szerző: Dr. Baricz Rezső prof. emeritus Budapesti Corvinus

Részletesebben

Útmutató az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához

Útmutató az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához Útmutató az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához Útmutató az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához 4.4.2 Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE SZÁMVITELI POLITIKA Érvényes: 2011. január 02. Aktualizálva: 2012. január 02. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök A számviteli politika

Részletesebben

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok

VII. Fejezet. Könyvviteli zárlat. 1. A könyvviteli zárási feladatok VII. Fejezet Könyvviteli zárlat Az Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett: - kiegészítő,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31.

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31. Adószám: 18617450-1-11 Bírósági bejegyzés száma: PK.65050/2008 Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Kiegészítő melléklet az

Részletesebben

M Á V M A G Y A R Á L L A M V A S U T A K ZÁRTKÖR EN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG M Á V VÁLLALATCSOPORT 2006. évi Konszolidált Éves Beszámoló Kiegészít Melléklete 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 3 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ SEM IX. Városfejlesztő Zrt. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Budapest, 2012. március 28. 1. SZÁMVITELI POLITIKA A SEM IX. Városfejlesztő Zrt. könyveit és nyilvántartásait a Számviteli

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 08. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

- Minta Kft. Egyszerűsített éves beszámoló (T 1711 AB) MÉRLEG

- Minta Kft. Egyszerűsített éves beszámoló (T 1711 AB) MÉRLEG -. Egyszerűsített éves beszámoló (T 1711 AB) MÉRLEG A beszámolóban szereplő cégnév:. Beszámolási időszak: 2015.01.01. - 2015.12.31. adatok egyezer HUF-ban SORSZÁM TÉTEL MEGNEVEZÉSE 2014 VÁLTOZÁS 2015 A.

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a évi. egyszerűsített éves beszámolóhoz

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. a évi. egyszerűsített éves beszámolóhoz 1 Kumánia Gyógyfürdő Kft. Cégjegyzék száma: 16-09-013675 5310. Kisújszállás Statisztikai számjele: 23580259-9329-113-16 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2011. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz 2 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 1022 Budapest, Ribáry u. 10. Adószáma: 18273689-1-41 Statisztikai számjel: 18273689-9499-569-01 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a 2012. évi egyszerűsített beszámolóhoz A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. 2001. évi gyorsjelentése

A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. 2001. évi gyorsjelentése A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. 2001. évi gyorsjelentése A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. 2001. évi gyorsjelentése A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Általános rész: A vállalkozás megnevezése: TÁMASZ Idősek Otthona

Részletesebben

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan A(z).. (székhely: cégjegyzékszám:.., céget nyilvántartó bíróság a., mint Cégbíróság, adószám:.., statisztikai számjel:.., a továbbiakban:

Részletesebben

Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft

Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft 3232 Gyöngyös Üdülősor út 58. 2015. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A számviteli tv. hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozások részére (Eredménykimutatás: összköltség, Mérleg: A ) Ez a táblázatrendszer alkalmas arra, hogy

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Városi Művelődési Központ Veszprém Hatályba lép 2014. január 7-től. A Városi Művelődési Központ eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatát a számvitelről szóló 2000. évi C.

Részletesebben

Cégjegyzék szám

Cégjegyzék szám A vállalkozás megnevezése: A vállalkozás címe, telefonszáma: A beszámoló: Lehet például: Üzleti év Időszak Keltezés helye dátuma 1 1 9 9 0 7 7 8 7 2 2 0 1 1 4 0 6 0 6-1 0-0 0 0 2 7 9 Előtársasági beszámoló

Részletesebben

IFRS lázban ég a szakma: IFRS versus magyar számvitel? Madarasiné Dr. Szirmai Andrea BGE PSZK, egyetemi docens

IFRS lázban ég a szakma: IFRS versus magyar számvitel? Madarasiné Dr. Szirmai Andrea BGE PSZK, egyetemi docens IFRS lázban ég a szakma: IFRS versus magyar számvitel? Madarasiné Dr. Szirmai Andrea BGE PSZK, egyetemi docens Törvényi háttér 1387/2015 kormányhatározat 2015. évi CLXXVIII. törvény: IFRS törvény 2016.

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 11EB-1 11EB 11EB/A 11EB/M/A1 11EB/M/A2 11EB/M/A3 11EB/M/A4 11EB/E-O/A1 11EB/E-O/A2 Cégadatok

Részletesebben

III. ELŐADÁS SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS ÉS IRÁNYÍTÁS MAGYARORSZÁGON

III. ELŐADÁS SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS ÉS IRÁNYÍTÁS MAGYARORSZÁGON Számvitel alapjai III. ELŐADÁS SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS ÉS IRÁNYÍTÁS MAGYARORSZÁGON Dr. Pál Tibor 2016.09.28. Számviteli szabályozás és irányítás Magyarországon 1875. évi Kereskedelmi Törvény 1979. évi Pénzügyi

Részletesebben

Számviteli törvény módosítása

Számviteli törvény módosítása Dr. Gróf Gabriella Évközi módosítás: 2012. évi CXLVI. törvény 2012. évi CLXXVIII. törvény Szabályok hatályba lépése 2013. 01, 01., de a rendelkezések jelentős része 2012-re is alkalmazható Mikrogazdálkodói

Részletesebben

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) Pápai Ingatlanfejlesztő Kft Cégjegyzékszáma:

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) Pápai Ingatlanfejlesztő Kft Cégjegyzékszáma: Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 02 Pápai Ingatlanfejlesztő Kft Cégjegyzékszáma:

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Kompkonzult Kft SZÁMVITEL május 6.

Kompkonzult Kft SZÁMVITEL május 6. Kompkonzult Kft SZÁMVITEL 2014 2014. május 6. 1 Beszámoló, könyvvezetés 2 lehet USD is csak az 5. üzleti évet követően változtatható devizás értékelésre az Európai Központi Bank árfolyama is választható,

Részletesebben

A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján):

A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján): A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján): A cash flow pénzeszközök be- és kiáramlását jelenti, ahol pénzeszközök alatt a pénztári készpénzállományt

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT

KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT WABERER'S International ZRt. 2012-2014. évi KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ AZ EU ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (IFRS-ek) SZERINT a vállalkozás vezetője (képviselője) WABERER'S International

Részletesebben

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató

Vállalkozási mérlegképes könyvelő szakképesítés-ráépülés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: /2015. MK/HU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. március 17. 08 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és fm.

Részletesebben

Elemzői brief május február február 14. Változások a Synergon jelentési struktúrájában

Elemzői brief május február február 14. Változások a Synergon jelentési struktúrájában Elemzői brief 2006. május február 3. 14.2006. február 14. Változások a Synergon jelentési struktúrájában A változtatás háttere Az 1999-es tőzsdei bevezetés óta gyakorlatilag változatlan gyorsjelentési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Példa a könyvvezetés, valamint a mérleg és az eredmény kimutatás

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 07. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

15EB-01. Cégadatok (A) IdomSoft Informatikai Zrt Cégjegyzékszáma: Székhelye:

15EB-01. Cégadatok (A) IdomSoft Informatikai Zrt Cégjegyzékszáma: Székhelye: 15EB-01 Cégadatok (A) Cég neve: IdomSoft Informatikai Zrt Cégjegyzékszáma: 01-10-046896 Székhelye: 1134 Budapest Tüzér utca 41. Adószáma: 23083185-2-41 KSH jelzőszáma: 23083185-6201-114-01 (B) Beszámoló

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató

Számvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése Nappali tagozat Tantárgyi útmutató 2014/2015. tanév 2. félév

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. "A" változat

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. A változat A vállalkozás neve: A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. Éves Beszámoló Beszámolási időszak: 2005. január 1. - Előző időszak: 2004. január 1. - 2004. december 31. Beszámoló készítés oka: Normál,

Részletesebben

13EB-01 Robert Stöllinger Controlling Audit Kft./Török Zoltán

13EB-01 Robert Stöllinger Controlling Audit Kft./Török Zoltán 1 / 8 2015.10.16. 7:35 Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 13EB-01 KPMG Tanácsadó Kft. Cégjegyzékszáma:

Részletesebben

Főkönyvi kivonat nyersmérleg A könyvviteli zárlat során elvégzendő feladatok havi zárlathoz

Főkönyvi kivonat nyersmérleg A könyvviteli zárlat során elvégzendő feladatok havi zárlathoz 3.) Sorolja fel a könyvviteli zárlati teendőket! Ismertese a főkönyvi kivonat fogalmát, tartalmát és egyezőségeit! Mutassa be a mérleg és eredményszámlák zárását, a nyitást és a nyitás utáni rendező tételeket!

Részletesebben

Az ellenőrzés és az önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása

Az ellenőrzés és az önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása Az ellenőrzés és az önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása Előadók: Stieberné Hörcsik Mária - okleveles könyvvizsgáló Bertalanné Danó Katalin - gazdasági tanácsadó 1 Az ellenőrzéshez és

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET BISZK - Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara 2015.évi egyszerűsített beszámolójához I. Általános rész A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara az 1995.évi CXIV. törvény által létrehozott

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL - NYOMTATÓBARÁT... http://e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-balanceform.aspx?b=qjru2tr... 1 / 3 2013.09.12. 10:43 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

www.egzatik.hu E-mail: info@egzatik.hu

www.egzatik.hu E-mail: info@egzatik.hu EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ A számviteli tv. hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozások részére (Eredménykimutatás: összköltség, Mérleg: A ) Ez a táblázatrendszer alkalmas arra, hogy

Részletesebben

TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2012. I. félévi jelentése

TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2012. I. félévi jelentése TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2012. I. félévi jelentése Cégadatok Cégnév: TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosam Működő Részvénytársaság Rövidített

Részletesebben

K Ö Z G Y Ű L É S I M E G H Í V Ó

K Ö Z G Y Ű L É S I M E G H Í V Ó K Ö Z G Y Ű L É S I M E G H Í V Ó Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban Társaság, székhelye: 1106 Budapest, Keresztúri út 30-38.) értesíti tisztelt részvényeseit, hogy

Részletesebben