ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H-729-4/2011. Hiv. szám: Tárgy: Tét, Előadó: Dr. Jagadics Zoltán Hencz Gabriella Melléklet: Pannon-Víz Zrt. szennyvíz-tisztító telep technológiai korszerűsítésének és bővítésének előzetes vizsgálata H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a Pannon-Víz Víz-, Csatornamű és Fürdő Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4.) által a Téti szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése és bővítése érdekében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, s mivel e tevékenység jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ezért az előzetes vizsgálati eljárás alapján a következőket állapítja meg: 1./ A vizsgált tevékenység adatait: A Téti szennyvíztisztító telep a község külterületén, a téti 088/7 hrsz-ú ingatlanon található. A szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése és bővítése a jelenleg is működő szennyvíztisztító telep területén fog megvalósulni. A Pannon-Víz Víz-, Csatornamű és Fürdő Zrt. az általa üzemeltetett szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bővítése során lakosegyenértékről lakosegyenértékre növeli a tisztítási kapacitást, mely bő kétszeres növekedést jelent. A téti szennyvíztisztító telep távlati, Győrszemerével és Tényővel együttes méretezési terhelése: m 3 /d lesz. 2./ Az alábbi szennyvíztisztítási technológia valósítható meg: A szennyvíztelep intenzifikálására és a kapacitás növelésére a téti szennyvíztelepen új technológia kerül kialakításra. A technológiai egy átfolyásos rendszerű, teljesen automatizálható tisztítási technológia, ami könnyen irányítható és biztonságosan üzemeltethető. A meglévő utóülepítőket megszüntetik az eleveniszapos medencékben és új, a célnak megfelelőbb utóülepítőket alakítanak ki a mai medence rendszerhez. A fejlesztés során kialakításra kerül egy olyan műtárgysor, ahol a nitrifikációt végző eleveniszap megjelenik, és emellett rendelkezésre áll a megfelelő denitrifikációs tér, amiben a recirkuláció segítségével visszavezetett magas nitrát tartalmú vízben megtörténhet a denitrifikáció. Emellett fontos szempont még, hogy biztosítható legyen a keletkező eleven iszap hatékony visszatartása és elválasztása a tisztított víztől és a fölösleges mennyiségének elvétele. A szükséges műtárgyak és kialakításuk: 1. Az eleveniszapos medence rendszer - ami a két mai henger alakú műtárgyból lesz kialakítva, hasonlóan párhuzamos üzemmenetű lesz. Ez áll áganként két denitrifikációs térből, három aerob medencéből. Ebbe a medence rendszerbe kerül a mai zsírfogó utáni osztóműből a szennyvíz. Itt történik meg a szennyezőanyag bontása, az ammónia átalakítása nitrátig, majd nitrogénig az anoxikus terekben. 2. Az aerob medencéből távozó iszapos szennyvíz az új kialakítású osztóműre kerül, majd onnan a párhuzamosan kialakított 2 db utóülepítőbe, ahol megtörténik a tisztított szennyvíz elválasztása az eleven iszaptól. 3. A mai iszaptárolót iszapsűrítővé alakítják át, ahol az elvett fölösiszap mennyiség tárolása mellett sűrítése is biztosított lesz.

2 2 Azt így kialakított eleveniszapos rendszerben lehetővé válik a tisztításra kerülő szerves szennyező anyagok biológiai bonthatósága, az ammónia átalakítása nitrátig, majd az ezt követő denitrifikáció. Biztosított lesz a keletkező eleveniszap stabilizálása a vízvonalon, mennyiségének minimálisra csökkentése és nitrifikáló képességének stabil fenntartása. Az új kialakítású - Dorr típusú - utóülepítők biztosítják a megfelelő víz-eleven iszap szétválasztást. 3./ A tevékenység, mely feltételekkel kezdhető meg: - A tervezett beruházás részeként kiépülő, 2. pontban részletezett vízilétesítmények megvalósításához, majd üzemeltetéséhez a felügyelőségtől előzetesen vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. II. A határozat meghozatalakor a felügyelőség az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetének /2010. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 17.2/ /2010. számú, és Tét Város Jegyzőjének /2010. számú szakhatósági állásfoglalását vette figyelembe, melyekben a szakhatóságok kikötés nélkül hozzájárultak a határozat kiadásához. III. Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: ,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. I N D O K O L Á S A Pannon-Víz Víz-, Csatornamű és Fürdő Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4.) a továbbiakban: Zrt. kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, melyben a Téti szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítése és bővítése érdekében előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte. A felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A Téti szennyvíztisztító telep a község külterületén, a téti 088/7 hrsz-ú ingatlanon található. A Zrt. a Téti szennyvíztisztító telep rekonstrukciója és bővítése során 6670 lakosegyenértékről lakosegyenértékre növeli a tisztítási kapacitást, mely több mint kétszeres növekedést eredményez. Így a rekonstrukció a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet - a továbbiakban: R számú mellékletének 109. és 142. pontjai alapján lakosegyenérték kapacitástól, ill. 25 %-nál nagyobb kapacitásnövekedés esetén előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A tervezett bővítés a Téttől DK-re, külterületen, a 83. sz. főút és a Győr-Pápa vasútvonal között jelenlegi is működő szennyvíztisztító telep területén megvalósul meg, a tisztított szennyvíz elvezetése és befogadóba vezetése a fejlesztés során nem változik. Jelenleg hat sokoróaljai településről (Tét, Sokorópátka, Gyömöre, Szerecseny, Kajárpéc, Felpéc) összesen LE (távlatban: LE), 770 m 3 /d szennyvízterhelés érkezik az m 3 /d szennyvíz fogadására tervezett téti szennyvíztisztító telepre, amely a meglévő biológiai kapacitást (6 670 LE), mintegy 15 %-kal meghaladja. Győrszemere és Tényő szennyvizeinek befogadásával, távlatban, további LE, összesen mintegy LE terheléssel kell számolni. A téti szennyvíztisztító telep, Győrszemerével és Tényővel együttes, méretezési (távlati) terhelése: m 3 /d.

3 3 A Téti szennyvíztisztító telep a technológia korszerűsítésével és bővítésével a megnövekedett terhelés mellett is képes az előírásoknak megfelelni, a lehetőségekhez képest az üzemeltetési költségeket minimalizálni - tekintettel a tisztítás során keletkező fölös iszap mennyiségére -, és a most ideiglenesen megjelenő elúszást is orvosolja, illetve a nagyobb hidraulikai terhelés mellett is biztosítja a megfelelő iszap és tisztított víz elválasztását. Győrszemere és Tényő csatorna hálózata a tervek szerint 2012-ben kerül üzembehelyezésre, és várhatóan az ettől az időponttól számított egy éven belül a lakosság legalább 80 %-a ráköt a kiépített szennyvízcsatornarendszerre. Legkésőbb a fenti időpontra a szennyvíztisztító telep bővítésének is el kell készülnie. Az OMS telep egységes tömbben kezeli a szükséges műtárgyakat. A téti szennyvíztisztító telep a rácsfogó, homok- és zsírfogó után két darab teljes oxidációs aerob medencéből (2 x 822 m 3 = 1640 m 3 ) és az azokban kialakított 4 db utóülepítőből (4 x 32,5 m 2 = 130 m 2 ) áll. A tisztított szennyvíz, klórozó (fertőtlenítő) medencén távozik a szennyvíztisztító telepről. Az iszapvonalon egy darab 226 m 3 -es iszaptároló és puffer medence fogadja a fölösiszapot és pufferolja az iszap-víztelenítés előtt. Az iszap-víztelenítés Hiller típusú centrifugán történik. Az iszapot tárolás után termőföldekre szállítják ki. A szennyvíztelep intenzifikálására és a kapacitás növelésére a téti szennyvíztelepen új technológia kerül kialakításra. A technológiai egy átfolyásos rendszerű, teljesen automatizálható tisztítási technológia, ami könnyen irányítható és biztonságosan üzemeltethető. A létesítmények elhelyezésénél figyelembe vették a meglévő műtárgyak elhelyezkedését, a teljes építés idejére a létesítmény üzemeltethetőségét. A ma rendelkezésre álló térfogatok - megfelelő átalakítás mellett - elégséges kapacitást biztosítanak az eleveniszap számára - megnövekedett terhelés esetén is -, ha a meglévő utóülepítőket megszüntetik az eleveniszapos medencékben és új, a célnak megfelelőbb utóülepítőket alakítanak ki a mai medence rendszerhez. A fejlesztés során kialakításra kerül egy olyan műtárgysor, ahol a nitrifikációt végző eleveniszap megjelenik, és emellett rendelkezésre áll a megfelelő denitrifikációs tér, amiben a recirkuláció segítségével visszavezetett magas nitrát tartalmú vízben megtörténhet a denitrifikáció. Emellett fontos szempont még, hogy biztosítható legyen a keletkező eleven iszap hatékony visszatartása és elválasztása a tisztított víztől és a fölösleges mennyiségének elvétele. A műtárgyak és kialakításuk: 1. Az eleveniszapos medence rendszer - ami a két mai henger alakú műtárgyból lesz kialakítva, hasonlóan párhuzamos üzemmenetű lesz. Ez áll áganként két denitrifikációs térből, három aerob medencéből. Ebbe a medence rendszerbe kerül a mai zsírfogó utáni osztóműből a szennyvíz. Itt történik meg a szennyezőanyag bontása, az ammónia átalakítása nitrátig, majd nitrogénig az anoxikus terekben. 2. Az aerob medencéből távozó iszapos szennyvíz az új kialakítású osztóműre kerül, majd onnan a párhuzamosan kialakított 2 db utóülepítőbe, ahol megtörténik a tisztított szennyvíz elválasztása az eleven iszaptól. 3. A mai iszaptároló átalakítása iszapsűrítővé, ahol az elvett fölösiszap mennyiség tárolása mellett sűrítése is biztosított lesz. Azt így kialakított eleveniszapos rendszerben lehetővé válik a tisztításra kerülő szerves szennyező anyagok biológiai bonthatósága, az ammónia átalakítása nitrátig, majd az ezt követő denitrifikáció. Biztosított lesz a keletkező eleveniszap stabilizálása a vízvonalon, mennyiségének minimálisra csökkentése és nitrifikáló képességének stabil fenntartása. Az új kialakítású - Dorr típusú - utóülepítők biztosítják a megfelelő víz-eleven iszap szétválasztást. Az agglomerációban keletkező szippantott szennyvízmennyiség 33,3 m 3 /d. A téti szennyvíztisztító telep tervezett bővítése és intenzifikálása után ennek a szennyvíz-mennyiségnek a téti telepen történő fogadása minden probléma nélkül biztosítható lesz. A szennyvíztisztító telep korszerűsítését és bővítését követően várhatóan a szennyvizek tisztítási hatékonysága is megnő és a jogszabályi határértékek a mainál nagyobb biztonsággal betarthatóak lesznek, ezzel csökken a befogadó Csángota-ér szennyezőanyag terhelése. A szennyvíztisztító telep korszerűsítése és bővítése során, az építési munkálatok zajterhesével, a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti. A létesítés során, a legközelebbi védendő lakóépületeknél a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. Üzemelés során a szennyvíztisztító telep technológiai zajforrásainak ( légfúvó berendezések, centrifuga) zajkibocsátásával kell számolni. A legközelebbi védendő lakóépületeknél, a telephely telekhatárától kb. 460 m-re található Tét város belterületi lakóépületeinél a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú

4 4 mellékletének zajterhelési határértékei nappali és éjjeli időszakban is teljesülnek. A tevékenység hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A tervezett eleveniszapos rendszer kiépítése, új Dorr típusú ülepítők megvalósítása - földmunkák, illetve a közlekedés, szállítás - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A földmunkákból adódó porszennyezés, illetve a munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett területeken többlet légszennyezést okoz, de káros, határértéket meghaladó imisszió nem lép fel. A már működő, korszerűsített és bővített szennyvíztelep karbantartásának légszennyező hatása nem lesz érdemi, mivel távol esik a településektől, bűzre vonatkozó lakossági panasz nem várható. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatók. A létesítés során az alábbi építési-bontási, települési és csomagolási hulladékok keletkezése várható: Hulladékok EWC kódja Hulladékok megnevezése Mennyiség (t) Beton vas és acél 0, Műanyag 0, kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek 1 különböznek a , és tól egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési 0,5 hulladékot is * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 0,01 szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat A hulladékokat a telephelyen gyűjtik az előírásoknak megfelelően, majd azok érvényes engedéllyel rendelkező hulladékkezelőknek kerülnek átadásra. A létesítés során kitermelt talajt a szennyvíztisztító telep területén belül tereprendezésre használják fel. A tevékenység folytatása során az alábbi hulladékok keletkezése várható: Hulladékok EWC kódja Hulladékok megnevezése Mennyiség (t) papír és karton csomagolási hulladékok 0, * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 0,001 szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat műanyag csomagolási hulladékok 0, Rácsszemét homokfogóból származó hulladékok olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból 20 eredő zsír-olaj keverék A hulladékokat a telephelyen gyűjtik az előírásoknak megfelelően, majd azok érvényes engedéllyel rendelkező hulladékkezelőknek kerülnek átadásra. A tevékenység felhagyás során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, építési és bontási hulladékok keletkeznek. Havária esemény jelentős környezetterheléssel járhat. Az okozott környezeti kárt haladéktalanul felmérik, a szennyezést lokalizálják, ill. a kármentést az engedélyeztetést követően végrehajtják. A tárgyi ügyben benyújtott - a R. 4. számú melléklete szerint összeállított - előzetes vizsgálati dokumentáció alapján vízvédelmi és vízgazdálkodási, zaj- és rezgésvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházás az érintett térség

5 5 felszíni- és felszín alatti vizeire jelentős környezeti hatást nem gyakorol. A szennyvíztelep rekonstrukciója és működése során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás, valamint légszennyezés, továbbá a hulladékgazdálkodási szempontból jelentős hatás nem várható. A Téti 088/7 hrsz-ú ingatlan nem védett, nem része a Natura 2000 hálózatnak, viszont része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak. A tervezett technológiai korszerűsítés és bővítés táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért, védett természeti értéket nem veszélyeztet. A telepen végzett tevékenységnek nincs közvetlen zavaró hatása más védett természeti területekre és védett természeti értékekre. Ezért környezeti hatásvizsgálat elvégzése a hatóság szerint nem indokolt. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R ai alapján folytatta le. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyet a kérelemmel és az előzetes vizsgálati dokumentációval együtt megküldött Tét Város Jegyzőjének. A közleményre a tervezett beruházásra vonatkozóan észrevételt a felügyelőségre nem nyújtottak be. A hatóság a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról értesítette. A hatóság a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete (9024 Győr, Jósika u. 16.) a /2010. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/ /2010. számú, Tét Város Jegyzője (9100 Tét, Fő u. 88.) a /2010. számú szakhatósági állásfoglalásaikban az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához hozzájárultak. A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze (9022 Győr, Vörösmarty u. 10.) a 371-2/2010. számú végzésében a tárgyi ügyben hatáskörének hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárását megszüntette. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság (8200 Veszprém, Budapest u. 2.) a VBK/4288/2/2010. számú végzésével szakhatósági eljárását megszüntette. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda (9400 Sopron, Kolostor u. 13.) a 410/2383/2/2010. számú végzésével szakhatósági eljárását megszüntette. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a szennyvíztelep korszerűsítésének és bővítésének jelentős környezetet terhelő hatása nincs, természetvédelmi érdekeket nem sért, így a környezeti hatásvizsgálat elrendelése nem indokolt. A határozat a fent hivatkozott jogszabályokon kívül a következő jogszabályi rendelkezéseken alapul: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet, a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet, a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet és a 362/2006.(XII.28.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. a továbbiakban Ket. 21. (1) bekezdés c.) pontján, a Ket. 22. (1) bekezdésén, a Ket. 44. (1), (2) és (9) bekezdésén, valamint a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. 1. (1) bekezdésén, a 41. -án, a 43. -án, a 48. (1) és (2) bekezdésén, a R. 4. (1) bekezdésén és a R. 12. sz. mellékletén, továbbá a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32. (1) bekezdésén és a (9) bekezdés a) pontján alapul. A jegyző szakhatósági állásfoglalása a 25/2002.(XII.30.) Ök rendeleten, a Ket. és a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul. A vízjogi engedélyre vonatkozó rendelkezés a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésén alapul. A vízjogi engedélyt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció benyújtásával kell megkérni. A hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. 13. (1) bekezdésén és a (2) bekezdés b/. pontján alapul. A bűzre vonatkozó rendelkezés a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 14. -án alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.( XII.23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 38. (1) bekezdésén, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 67. (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.

6 6 A felügyelőség tájékoztatásul közli, hogy az ügyintézési határidő a évi CXL. tv. 72. (1) bekezdés ee.) pontja alapján február 7-én jár le. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a tevékenység a környezetre jelentős hatást nem gyakorol, ezért a R. 5. (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező rész szerint döntött. A határozat - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 66. (1) bekezdés e) pontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. Győr, február 4. Németh Zoltán igazgató megbízásából Pintér Imre s.k. igazgatóhelyettes