Az akupunktúra működik

Átírás

1 Az akupunktúra működik DR. JOÓS KÁROLY E cikk válasz az akupunktúrás gyógymódot nemrégiben ért intenzív, szűklátókörű és nem kellően megalapozott támadásokra. Célom, hogy bemutassam, hogyan lehetséges számos bizonytalan kimenetelű kutatási eredmény ellenére, hogy az akupunktúra egy igen hatékony, manapság is komoly létjogosultsággal bíró kezelőmódszer. A misztikus energia tudományos leírása A kínai filozófia szerint az energia, azaz qi (csí) finomabb és sűrűbb formái építik fel az egész világot. Meglepően találó elképzelés ez a hagyományos nyugati gondolkodásmóddal szemben, amely végül a kvantumfizika kutatási eredményei alapján jutott pontosan ugyanerre a következtetésre. Eszerint az anyagot egyre tovább és tovább osztva végül a szubatomi részecskék világába jutunk, ahol már nem különíthető el egyértelműen az anyag és az energia fogalma, a részecskék egyben energiakvantumként is leírhatók. Szűkebb értelemben szemlélve, az emberi testen belül a kínai gondolkodásmód szerint az energia valamennyi megnyilvánulását (pl. mozgás, hő, elektromos ingerület, kémiai energia) qi-ként lehet leírni, és ide lehet sorolni az információ továbbításban szerepet játszó molekulákat is (hormonok, neuropeptidek, interleukinek, stb.) (Wisnesky & Anderson, 2009). Természetesen kétezer éve nem ismerték a modern fogalmakat, de mára egyértelmű valamennyi jól képzett kínai orvos számára, hogy nem valami különleges, csodás energiafajtával dolgozik. A yin (jin) és a yang (jang) elve szintén nem misztikum, pusztán egy viszonyítási rendszer alapfogalmai a kínai gondolkodásban. Ami hidegebb, lassabb, sötétebb, az inkább yin, ami melegebb, gyorsabb és világosabb, az inkább yang. A qi, a yin és a yang fogalmait alkalmazó gondolkodás mind a mai napig átfonja a kínai orvoslást, ugyanis a jól bevált diagnosztikus és terápiás stratégiák ezekkel építkeznek a több ezer éves tapasztalatok alapján.

2 A varázslatos csatornák valósága Az akupunktúrás meridiánok szintén nem láthatatlan, tudományos módszerrel kimutathatatlan képletek a testben. Ahogyan a qi is sokféle energia együtteseként képzelhető el, ugyanígy annak vezetőközege sem egyetlen homogén képződmény. Az elektronáramlás az idegsejtek mellett, bár kevésbé célzottan, valamennyi más szövettípus közvetítésével is zajlik, az elektromágneses sugárzást (pl. infravörös fény, azaz hő) kiválóan vezetik a kötőszöveti és sejten belüli mikrotubulusok, a mechanikus impulzusok a feszes kötőszöveti rostokon, mint húrokon terjednek tova. A kémiai energiával bíró molekulákat (pl. zsírsavak, aminosavak, glükóz) az érrendszer szállítja, csakúgy, mint az oxigént, nem véletlen, hogy a vér a kínai gondolkodásban a qi sűrű megnyilvánulása. Akupunktúrás csatornaként a modern kutatások szerint azok az alacsonyabb ellenállású pályák írhatók le, amelyek mentén könnyebben haladnak a qi különböző formái. Ezek szövettani szempontból tehát elsősorban kötőszöveti elemek (pl. izompólyák), erek és idegek (Oschman, 2004). A csatornák fogalma rögvest érthetőbbé válik, ha figyelembe vesszük, hogy nem csak főcsatornák léteznek, hanem mellékcsatornák, és azok végtelen elágazódásai is, amelyek a több ezer éves leírások szerint is pontosan ugyanúgy hálózzák be az emberi szervezet legapróbb zugait is, mint az idegrendszer, az érrendszer és a kötőszöveti rostok (Szellemi tengely, VIII. század). Téves elképzelés tehát az, hogy a qi csak a

3 főcsatornákban halad, és az is, hogy csak itt lehet stimulálni akupunktúrás technikával. Bárhol szúrjuk meg ugyanis a testet vagy akár csak érintjük hozzá a tűt szúrást színlelve, azzal el fogjuk érni a csatornák valamelyikét. Kutatások az akupunktúra hat, csak épp a placebo is Az akupunktúra kutatása kezdetektől igen komoly nehézségekbe ütközött. Gyógyszerkísérleteknél könnyen kivitelezhető, hogy a valódi gyógyszer hatását egy keserű, ámde hatóanyagot nem tartalmazó tablettával kontrollálják, hiszen az ugyanúgy fog végighaladni az emésztőrendszeren, mint bármely, hasznosításra nem kerülő táplálék összetevő. A tűszúrással más a helyzet, ugyanis egyáltalán nem normális dolog, ha tűvel szurkálják az embert, így mindenképpen lesz biológiai hatása annak, ha placebo szúrást alkalmaznak. Már maga a tűszúrás érzete (a bőr átszúrása nélkül is) idegrendszeri ingerületet és központi idegrendszeri reakciót vált ki, amelyek a fenti gondolatmenet alapján jól érthetően szintén a qi megnyilvánulásai a csatornarendszerben. Ezt a problémát több irányból igyekeztek megkerülni a kutatók, de egyik sem nevezhető igazán sikeresnek nem véletlen, hogy mind a mai napig nem találtak olyan módszert, ami egyedüliként lehetne elfogadott akupunktúrás placebo kontrollként. A kutatásoknak azonban folyniuk kell, hiszen a tudományos igényesség az akupunktúrára, mint gyógyító módszerre ugyanúgy fennáll, mint bármely más orvosi beavatkozásra.

4 Bele kell préselni az akupunktúra gömbjét az azonos térfogatú, ámde kocka formájú tudományos dobozba. Az egyik kutatási irányvonal úgy próbálja megoldani a feladatot, hogy csak a több ezer éve meghatározott és leírt klasszikus akupunktúrás pontok szúrását tekinti valódi akupunktúrának, mert helyileg és mélységileg ezek érik el a főcsatornát. Ez azonban téves megközelítés, hiszen ahogy láthattuk, bármilyen mélységű, akár a főcsatornától távoli pontok is elérik a csatornarendszert, és hatással vannak a szervezet működésére, azaz qi-jére (Wang & Robertson, 2008). Jó példát adnak erre a szintén évezredekkel ezelőtt leírt ún. ahshi, azaz érzékeny pontok: elhelyezkedésük csatornától független, azonban azonnali fájdalomcsillapító hatással bírnak. Ezek többségükben megfelelnek a nyugati orvoslásban triggerpontoknak nevezett területeknek. Emellett az elmúlt évszázadok során több ezer új pontot fedeztek fel testszerte (pl. fülakupunktúrás rendszer, Yamamoto-féle (YNSA) és ECIWO mikrorendszer akupunktúra, koreai su jok módszer, Tung-féle akupunktúra), illetve a klasszikus pontok leírása is különbözhet az egyes akupunktúrás iskolák között (pl. különbségek a kínai és japán akupunktúrában) (Shudo, 2003). Természetesen ez azt is jelenti, hogy más-más metodikával dolgozó szakemberek más-más pontokat kezelhetnek meg ugyanazon páciens esetében, példának okáért egyedül a fejfájásra több száz pontnak van hatása. A másik megközelítés, amely a bőr átszúrása nélkül dolgozik (pl. teleszkópos tűk) szintén azzal a helytelen alapfeltevéssel dolgozik, hogy a

5 qi egy különleges, láthatatlan csatornákban haladó, a tudomány számára ismeretlen energiaforma, amelyre nem hat a felszín érintése. A qi és a csatornák modern kutatásai azonban ezt már évtizedekkel ezelőtt cáfolták, és kimutatták, hogy a bőr felszínén végzett kezeléssel is ki lehet váltani akupunktúrás hatást. Ráadásul, a japán akupunktúra sesshokushin nevű szúrásformája évszázadok óta alkalmazza is ezt a technikát, azaz akupunktúrás pontot stimulál tűvel, a bőr átszúrása nélkül (Shudo, 2003). További, bár az előzőknél már kevésbé lényeges szempont, hogy az akupunktúrás kezelés mindig személyre szabottan működik a legjobban. Másképpen kell kezelni a gyomorfájását egy magasvérnyomásos embernek, másképp, ha irritábilis bél szindrómája van, és máshogyan, ha jelentős túlsúllyal birkózik. Ugyanígy más a kezelés a tarkótáji és a halántéktáji migrén esetében nagy öröm, hogy ezen a területen ennek ellenére sikerült a legkomolyabb tudományos kutatásoknak is igazolni az akupunktúra hatását (Linde et al., 2009). A standardizált kísérletek többsége elveszi azt a lehetőséget, hogy minden pácienst az egyéni szüksége szerint kezeljenek, így az eredmény is elmarad a lehetséges optimumtól. Láthatjuk tehát, hogy az akupunktúrás kutatások során a valódi akupunktúra hatása nem lehet az elérhető legjobb, míg a placebo kezelésnek sokkal nagyobb az ereje, mint kellene legyen egy hatástalan kontroll beavatkozás esetében. Ezt tükrözi az is, hogy a kutatások túlnyomó többsége valójában kimutatja az akupunktúra hatékonyságát, csak épp emellett a placebo kezelések jelentős hatását is. Tovább árnyalják a képet az eredményes, állatokon végzett kutatások, ahol a placebo hatás nem értelmezhető a hagyományos módon (Hegyi, 2000).

6 Biztonságos és hatékony beavatkozás Az akupunktúra veszélyei, a törvényi szabályozásnak is köszönhetően mára minimálisra csökkentek. Az orvosok pontos anatómiai ismeretei segítenek megelőzni a veszélyes szúrásokat, míg a magas szintű higiéniás előírások, a steril tű használata és a fertőtlenítés a fertőzések veszélyét teszik elhanyagolhatóvá az esetek legnagyobb részében. Kiemelt óvatosság mellett melyre a jól szabályozott és alapos szakmai képzettség a garancia a véralvadásgátlóval vagy immundepresszánsokkal kezelt, illetve egyéb okból gyengült immunitású betegek kezelése is megoldható. A fentiek alapján érthető, hogy miért távoznak napjainkban is emberek milliói elégedetten az akupunktúrás rendelésekről, és miért teszi fel életét becsülettel sok ezer orvos a hagyományos kínai orvoslás, és azon belül az akupunktúra művelésére. Ugyanígy érthetővé válik a Magyar Tudományos Akadémia ismételt állásfoglalása (1998, 2004), amelyben tudományosan igazolt gyógymódként határozza meg az akupunktúrát, valamint az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ismételten pozitív elemzése (1979 és 2002) e gyógymód egyértelműen bizonyított hatékonyságáról. A tűszúrásos gyógymód világszerte 112 országban engedélyezett és szabályozott tevékenység, a fejlett nyugati országokban széles elfogadottsággal és népszerűséggel bír, számos országban a társadalombiztosítás is finanszírozza (CAMbrella, 2012).

7 A betiltásnak így egyetlen komoly eredménye lenne: sokmillió olyan ember maradna hatékony segítség nélkül, vagy válna sarlatánok martalékává, akiknél a nyugati orvoslás eszközei túl sok káros mellékhatással bírnak, vagy nem nyújtanak kellően hatékony megoldást. Egyetlen dolog fontosabb tehát a tudománynál: a józan ész megőrzése. Irodalom A Magyar Tudományos Akadémia évi állásfoglalása a komplementer medicináról: A WHO 2002-ben kiadott elemzése az akupunktúra hatékonyságáról: CAMbrella Project a komplementer medicina európai helyzetének feltérképezésére és a jövőbeni célok meghatározására: Hegyi, G. (2000), Mechanikus és elektromágneses biostimuláció, PhD disszertáció, Szt. István Egyetem, Gödöllő Ismeretlen szerzők (VIII. század), A Sárga Császár belső könyvei Szellemi tengely (Tokaji Zsolt fordítása, 2012), Fapadoskonyv.hu Linde, Allais, Brinkhaus, Manheimer, Vickers & White (2009): Acupuncture for migraine prophylaxis, Cochrane systematic review Oschman, J. (2004), Energy Medicine in Therapeutics and Human Performance, Butterworth-Heinemann Shudo, D. (2003), Finding Effective Acupuncture Points, Eastland Press Wang J.Y. & Robertson J.D. (2008), Applied Channel Theory in Chinese Medicine, Eastland Press Wisneski, L.A. & Anderson, L. (2009), The Scientific Basis of Integrative Medicine, CRC Press (A szerző a nyugati orvoslás szakorvosa, hagyományos kínai orvos és oktató, a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társaságának elnökségi tagja.)