A MEZŐGAZDASÁGBAN. ágazati megalapozó tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MEZŐGAZDASÁGBAN. ágazati megalapozó tanulmány"

Átírás

1 TÁRSADALMI PÁRBESZÉD, SZOCIÁLIS PARTNERSÉG A MEZŐGAZDASÁGBAN HU , Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése projekt ágazati megalapozó tanulmány Készítette: Dr. Filipsz László

2 2 A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD, SZOCIÁLIS PARTNERSÉG A MEZŐGAZDASÁGBAN I. A MEZŐGAZDASÁG HELYE A NEMZETGAZDASÁGBAN 1. A mezőgazdasági ágazat definiálása A gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszere (TEÁOR) együtt kezeli a Mezőgazdaság, Vadgazdálkodás, Erdőgazdaság ágazatokat, ezen belül alágazatként a mezőgazdaságot. A gyakorlatban mint ahogy a tanulmány alapjául szolgáló felosztásban is szerepel a mezőgazdaság alatt az alapanyag-termelő (01. alágazat) tevékenységeket értjük. Ugyanakkor gyakori, hogy ágazati szinten az erdőgazdaság mellett a halászatot, halgazdálkodást is a mezőgazdasághoz sorolják, az állami ágazati irányításnak megfelelően. A TEÁOR osztályozásra lásd az 1. sz. mellékletet. A különböző célú statisztikai számbavételeknél gyakran agrárágazatként együtt kezelik a mezőgazdaságot az általa termelt alapanyagokat feldolgozó élelmiszeriparral. Ennél is tágabb fogalom az u.n. agrobiznisz, amibe beleértik a mezőgazdasághoz kapcsolódó beszállítói, értékesítési tevékenységeket is. Mivel a program ezeket önálló ágazatokként nevesíti, a logikus az lenne, hogy a továbbiakban csak a szorosan vett mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással foglalkozzunk. Ezt azonban nem lehet mindig következetesen végigvinni, mivel a mezőgazdasági tevékenység sok esetben kapcsolódik más tevékenységekhez. Az ágazatba sorolt gazdálkodó szervezetek jelentős része nem csak mezőgazdasági alapanyag termeléssel foglalkozik, hanem pl. elsődleges élelmiszer feldolgozással, gépjavítással, szolgáltatásokkal, vendéglátással, stb. is. Már jelenleg is tapasztalható a mezőgazdaság u.n. multifunkciós tevékenységként való felfogásának következtében az ágazatba sorolt vállalkozások illetve egyéni termelők tevékenységi körének kibővülése, pl. a falusi turizmusba való bekapcsolódással. Várható, hogy a jövőben a tevékenység jövedelemmel is elismert részévé válik, pl. a természeti környezet védelme.

3 3 A mezőgazdasági termelést folytatók jelentős (az u.n. őstermelői körben a túlnyomó) részének más tevékenységből is van jövedelme, ami mellett a mezőgazdaságból származó bevétel sok esetben csak kiegészítő jellegű. Ez igen megnehezíti az ágazat foglalkoztatottsági, szociális, jövedelmi stb. viszonyainak a reális felmérését és értékelését. 2. A mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban A mezőgazdaság néhány évtizeddel korábban a nemzetgazdaság meghatározó ágazata volt. A súlya, részaránya a nemzetgazdaságban a múlt század közepétől kezdve csökkent. A csökkenés minden mutatót tekintve egyre erősödő. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 2000-ben 4,2 %, de az erdő- és halgazdálkodással együtt is csak 6 %. Ez a folyamat mindenütt végbement a fejlett ipari országokban illetve jellemző az u.n. átmeneti gazdaságokra. Míg azonban az előző csoportban ez egy hosszú, történelminek minősíthető időtávon belül ment végbe, a közép-kelet európai országokban (Románia és Bulgária kivételével) a folyamat rendkívül gyorsan ment végbe, a mezőgazdaság mint ágazat nem egyszerűen visszavonult, hanem összeomlott. Ennek rendkívül súlyos szociális következményei vannak, mivel az általában is stagnáló, sőt visszaeső gazdaság nem tudja felszívni a korábban az ágazatban foglalkoztatott munkaerőt. A tömegessé váló vidéki munkanélküliségen amit a városi iparból visszavándorlók is fokoztak nem tudott segíteni a mezőgazdaság legfontosabb termelő eszközének, a termőföldnek a teljes körű privatizációja. Mivel a mezőgazdasági termelés összeomlásának elsődleges oka a felvevő piacok (úgy a belföldi, mint a külföldi) beszűkülése volt, illúziónak bizonyult az egyénileg, családi méretekben önfoglalkoztatóként való termelésből való jövedelemszerzés. A mezőgazdaság ilyen rövid időn beül való visszaeséséhez hozzájárult, hogy az ágazat viselte a rendszerváltás, majd a stabilizálás terheinek zömét. A 90-es évtizedben a mezőgazdaságot legalább ezer milliárd forintnyi veszteség érte az agrárolló nyílásával, a tulajdoni szerkezet törvényekkel előírt átalakításával (kárpótlási törvény, szövetkezeti átalakítási törvény, stb.). A sokszor emlegetett költségvetési támogatás ellenére a mezőgazdaság mindmáig nettó költségvetési befizető. Mivel a befizetések és támogatások különbözetét a foglalkoztató gazdaságok viselik, az ágazat helyzete közvetlenül kihat a foglalkoztatási, jövedelemszerzési helyzetre. A mezőgazdasági termelők jövedelemszintje folyamatosan az országos átlag hetven százaléka körül alakul. Jellemző, hogy a minimálbér évi felemelése az ágazatban foglalkoztatottak 44 százalékát, a évi emelése 55 százalékát érintette.

4 3. A mezőgazdaság üzemi, vállalkozói struktúrája 4 Az agrárágazatra rendkívül vegyes és a rendszerváltozás óta folyamatosan átalakuló struktúra a jellemző. A nyolcvanas évek végén az u.n. nagyüzemek (állami gazdaságok, szövetkezetek) művelték a termőföld kb. 95 százalékát, míg a maradék területeken kistermelők (több mint félmilliónyi háztáji és kisegítő gazdaság és néhány ezerre tehető egyéni termelő) gazdálkodtak, általában nagyüzemi integráció keretében. A rendszerváltozás után, a termőföld használatát érintő törvények (kárpótlási törvény, földkiadásról szóló törvény és a szövetkezeti átalakulási törvény) végrehajtása nyomán a struktúra teljesen átalakult. A földtulajdona révén több mint kétmillió ember érintett a mezőgazdaságban, ezek több mint fele közvetlenül is végez mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor a gazdasági társaságok és szövetkezetek földhasználati aránya radikálisan ötven százalék alá esett vissza. A tevékenységük szűkülésének következménye az általuk foglalkoztatottak számának csökkenése. A struktúra alakulásában a privatizációnak nem volt jelentős szerepe. A korábbi 130 állami gazdaságból ugyan ma már csak 15 van állami tulajdonban, de a privatizált társaságokra is jellemző a tevékenység leépülése, az üzemek feldarabolása és így nincs meghatározó szerepük az ágazatban. A privatizációban eltérően az élelmiszer importtól nem volt jelentős szerepe a külföldi tőkének. Úgy termelési, mind foglalkoztatási szempontból az ágazat gerincét a szövetkezetek illetve ezekből alakult (vagy általuk alakított) társaságok jelentik, bár ezek súlya, részesedése is visszaesett úgy a tevékenységben, mint a foglalkoztatásban. 4. Foglalkoztatás a mezőgazdaságban Az ágazat sajátosságai és problémái a foglalkoztatásban is tükröződnek. A mezőgazdasági foglalkoztatás fejlesztési számbavételének nehézségeit jól tükrözi a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek az agrárgazdaság évi helyzetéről az Országgyűlés részére készített jelentéséből vett idézet:

5 5 A magyar agrárfoglalkoztatottak számáról még a szakirodalomban is különböző adatok jelennek meg. A KSH munkaerő felmérése szerint 2000-ben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az erdőgazdálkodással együtt 251,7 ezer fő volt, az évinél 6,9 %-kal kevesebb. Ez a számbavétel azonban teljesen figyelmen kívül hagyja azt a mintegy egymilliónyi őstermelőt, akiknek több mint 10 %-a adót is fizet e tevékenysége után. Vannak azonban olyan közelítések is ilyen például a Magyar Agrárkamara álláspontja -, amelyek szerint a KSH által közölt létszámból kell kiindulni, s ezt kell módosítani az adóbevallást készítő SZJA-t fizető őstermelőkkel, valamint a 250 ezer és 1,5 millió Ft közötti árbevételről és ehhez kapcsolódóan legalább 20 %-nyi igazolt költségről nyilatkozókkal. Ezzel a módszerrel számítva az agrárfoglalkoztatottak száma 410 és 420 ezer közé tehető. A rendszerváltást követően a mezőgazdaság vált a legnagyobb munkaerő kibocsátó ágazattá. Az között a foglalkoztatottak száma összesen 1,4 millióval (27,2 %) csökkent, amiből az agrárágazat 650 ezer fővel (67,4 %) részesedett. A csökkenés azóta is folytatódik: évente mintegy 10 %-ra tehető. Az agrárágazat (erdőgazdasággal együtt) részesedése a foglalkoztatásban 2000-ben 7,8 %, ezen belül a mezőgazdaság 6,5 %. A csökkenés értékelésében figyelembe kell venni, hogy az induló helyzetben (1990-ben) az ágazatba sorolt számos gazdálkodó szervezetnek voltak nem mezőgazdasági tevékenységei, (az u.n. kiegészítő tevékenység) ahol jelentős volt az alkalmazottak száma. A rendszerváltás után ezeken a területeken volt a leggyorsabb és széleskörű visszaesés ez is magyarázza, hogy a létszámcsökkenés túlnyomó része, kilenc-tizede az évtized első felében következett be. Az, hogy a létszámcsökkenés ha nem is ilyen ütemben folyamatos, az ágazat folyamatosan romló helyzetének a következménye. Annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak száma a korábbinak harmadára csökkent, a mezőgazdasági foglalkoztatásnak a számszerű arányoknál nagyobb szerepe van a vidéki térségekben. Számos kistérségben egyedül a mezőgazdasági vállalkozások jelentik a munkalehetőséget. Ennek fontosságát tapasztalni lehet azokban a térségekben, ahol megszűnt a korábbi legnagyobb munkáltató, a szövetkezet. A korábbi munkáltató szervezetek helyébe gyakorlatilag nagyon ritka esetben lép be más mezőgazdasági termelést folytató vállalkozás illetve az új, magántulajdonosi vállalkozások igen kevés munkaerőt vesznek igénybe. Az ágazat vállalkozási szerkezetének átalakulásával megváltozott (és változik) a foglalkoztatási struktúra is. Korábban a munkavállalók zömét a nagyüzemek, szövetkezetek és az állami gazdaságok foglalkoztatták (szövetkezeteknél a nagyrészük megállapodás alapján munkát végző tagként), rendezett jogszabályi háttérrel és szociális partnerséggel. Ez utóbbinak sajátossága a szövetkezeteknél a szakszervezetek és ezzel a kollektív megállapodások hiánya volt, ami mindmáig jellemző az ágazat többségére.

6 6 A nagyüzemek leépülésével, sőt megszűnésével átalakult ez a foglalkoztatási helyzet. Ma a mezőgazdasági vállalkozások többsége a kis- és középüzemi kategóriába tartozik. A foglalkoztatásban a kis létszámú vállalkozások a meghatározóak. A jogi személyiségű vállalkozások háromnegyed része tíz főnél kevesebb alkalmazottal működik. Még kisebb az alkalmazottak száma az egyéni vállalkozásoknál. Ez az elaprózódottság értelemszerűen csökkenti a munkaerő piac szervezettségét, a jogszabályok és a munkavállalói érdekek érvényesülésének esélyét. A mezőgazdaság sajátossága az idénymunka és a rész munkaidős foglalkoztatás, ami szintén nehezíti az áttekinthetőséget. Ezen túl az egyik legsúlyosabb és a foglalkoztatási viszonyokat mélyen érintő jelenség az illegális fekete munkavégzés gyakorisága. Az ágazati szintű rendezésre törekvések során ezekkel a jelenségekkel, sajátosságokkal számolnunk kell. 5. Az EU csatlakozás várható hatása az ágazatra Az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások egyik legkritikusabb témája a magyar mezőgazdaság beillesztése az Unióba. Az Unióban a mezőgazdaság a legszabályozottabb terület. A Közös Mezőgazdasági Politika (angol rövidítéssel: CAP) a termelési kvótáktól a paraszti jövedelemig aprólékos szabályozást tartalmaz. A mezőgazdaságra fordítja az Unió a közösségi források több mint felét. Magyarország a csatlakozási kérelem beadását illetve a tárgyalások megkezdését követően az Unió által elvárt jogharmonizáció keretében átvette az uniós szabályok jelentős részét és megkezdte a CAP alkalmazásához szükséges intézmények kiépítését. A kormányzat és az ágazatban működő érdekképviseletek jelentős energiát fordítottak a csatlakozásra való felkészítésre, a CAP működésének, előírásainak megismertetésére. Ennek ellenére az ágazat szereplői többségéhez csak az információk töredéke jutott el és túlnyomó többségük még hozzávetőlegesen sincs tisztában a csatlakozást követő változásokkal. Emiatt ha csak nem történik számottevő változás az eddigi gyakorlatban a termelők többsége megrázkódtatásként fogja megélni a közös szabályozás teljes hatályosulását. Az ágazat egészére is vegyes hatással lehet a csatlakozás. Minden bizonnyal átalakul a jelenlegi gazdálkodási struktúra: a követelmények, a szigorúbb szabályozás betartása következtében jelentős számban lesznek, akik kiszorulnak a termelésből. Ugyanakkor a gazdálkodást folytatni tudók jövedelmi helyzete a tárgyalások sikerétől függő mértékben ugyan biztosan javulni fog. Az ágazat egészének előnyt jelent a közösségi szabályozás stabilitása, kiszámíthatósága. Amennyiben a jelenlegi átstrukturálódási folyamatok amelyeket több, a közelmúltban elfogadott jogszabály erősíteni és gyorsítani akar tovább haladnak, a csatlakozás idejére lényegesen megváltozhat az ágazat

7 7 jelenlegi szervezeti rendszere és ezzel a szereplőinek helyzete beleértve a foglalkoztatást is. A szociális partnerség jelenleg is gyenge szervezettsége várhatóan tovább csökken, úgy a munkaadói, mint a munkavállalói oldalon. Ennek nyomán az is bekövetkezhet, hogy a mezőgazdaság szereplőinek képviseleti szervezetei kiszorulnak az érdekegyeztetés rendszeréből vagy sajátos, más szervezeti és működési megoldásokat kell kialakítaniuk. Ezt a tendenciát ellensúlyozhatják az EU elvárások a szociális partnerséget illetően. Mivel a csatlakozásig várhatóan már nincs túl sok idő, a párbeszéd intézményeit erősíteni illetve kiépítésüket ösztönözni kell, szükség esetén jogszabályi háttérrel és állami közreműködéssel is. II. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZEREPLŐI AZ ÁGAZATBAN 1. Munkaadói és munkáltatói szervezetek A viszonylat összetett, sőt bonyolult vállalkozási viszonyokkal ellentétben a szociális párbeszédben számításba jöhető partnerek szervezettsége könnyen áttekinthető. Ez nem ellentmondásos, hanem a szervezettség alacsony szintjének a következménye. Az ágazatban két reprezentatív munkaadói szervezet és egy szakszervezet működik. A munkaadói szervezetek: - Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ); - Agrár Munkaadói Szövetség. Ágazati szakszervezet: Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ), az MSZOSZ konfederáció tagja.

8 8 A tágabb, az erdőgazdálkodást is felölelő ágazati értelmezés alapján két további szervezet említhető. Munkaadói feladatokat (is) felvállal a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (FAGOSZ), amely, a nevéből is kitűnően elsősorban szakmai érdekképviseleti szerv. Munkaadói minőségében tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének. Szakszervezeti partnere az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete (az ÉSZT szakszervezeti konföderáció tagja). Az ágazat munkaadói és munkáltatói szervezettségének alacsony szintje részben történelmi előzményekre vezethető vissza, részben az ágazat jelenlegi átalakulási folyamatának a következménye. Az előző rendszerben a hagyományos munkáltatói-szakszervezeti szerep gyakorlatilag csak az állami gazdaságokban (és az erdőgazdaságokban) illetve más, állami tulajdonú intézményekben érvényesült. A munkaerő zömét a szövetkezetek foglalkoztatták, amelyekben néhány kivételtől eltekintve nem működött szakszervezet. A szövetkezetben a munkavállalók jogait, kötelezettségeit a közgyűlések által elfogadott gyakorlatilag a kollektív szerződés szerepét betöltő munkaügyi szabályzatok előírásai szabályozták. Az akkori felfogás szerint a tagok egyidejűleg voltak a szövetkezet tulajdonosai és ezen keresztül munkaadói és munkavállalói. A munkavégzés nem alkalmazottként, hanem munkamegállapodás alapján történt. Mivel a tagok határozták meg a munkavégzés feltételeit és ezek betartásának ellenőrzése a jogok érvényesítése a szövetkezeti önkormányzati szervek feladata és jogosultsága volt. A szövetkezetek jelentős számban foglalkoztattak alkalmazottakat is, elsősorban az u.n. kiegészítő tevékenységekben (építés, szállítás, bányászat, stb.) illetve melléküzemágakban. A szakszervezeti szervezettség azonban ezekben sem érvényesül, jórészt azért, mert ezekben igen nagymértékű volt a fluktuáció. A szövetkezet székhelyén dolgozó alkalmazottakat többnyire a tagokkal azonosan kezelték, képviseletet kaptak a testületi szervekben, így nem is volt igényük külön érdekképviseleti szervezetre. Egyébként a jogszabályok sem ösztönözték, sőt korlátozták a szakszervezeti szervezkedést a szövetkezetekben. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló évi III. törvény végrehajtására kiadott 7/1977.(III.12.) Mt. számú rendelet 52. szerint szakszervezeti alapszervek azokban a termelőszövetkezetekben és társulásokban hozhatók létre, ahol az alkalmazotti jogviszonyban folyamatosan foglalkoztatott dolgozók száma a 25 főt eléri vagy meghaladja Bár az évi II. törvény az u.n. átmeneti törvény alapján a szövetkezet és tagja között a korábbi jogszabályok alapján kötött munkamegállapodás a szövetkezetekről szóló évi I. törvény meghatározása szerint

9 9 munkaviszony jellegű munkaviszonnyá alakultak át. A munkaviszony jellegű jogviszonyra a Munka Törvénykönyvét, illetve az egyéb munkajogi szabályokat kell alkalmazni. Bár ezzel jogilag megszűntek a szövetkezeti munkavégzés sajátosságai és intézményei, gyakorlatilag nem erősödött a szakszervezeti szervezettség: a tagok jogaikat továbbra is a szövetkezeti fórumokon vagy azon kívül, a bíróságokon érvényesítik. Hasonló volt a helyzet az érdekképviselet terén is. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa egyidejűleg képviselte a szövetkezetek, mint vállalkozások (és így mint foglalkoztatók) valamint a termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak érdekeit. Ennek a kettősségnek a tükrözője, hogy a TOT gyakorlatilag kötelező munkaügyi szabályzat-mintát adott ki a szövetkezetek részére, amelyben egyszerre szabályozta a munkaadói és munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. Ezek a szabályzat minták bizonyos értelemben betöltötték az ágazati szintű kollektív megállapodások szerepét, ami az új szövetkezeti törvény hatályba lépésével megszűnt. Így jelenleg sem üzemi szinten (a szövetkezetekben, a belőlük alakult társaságokban) nincs, vagy csak elvétve van kollektív szerződés, sem ágazati szinten olyan eszköz, ami legalább iránymutatást adna és befolyásolná az egyedi munkaszerződések tartalmát. 2. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) jogelődje, az 1967-ben alakult Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Az 1989-ben megalakult MOSZ kinyilvánította nyitottságát a szövetkezetek mellett a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók és egyéni mezőgazdasági termelők érdekképviseletének vállalására is. Jogilag a MOSZ alapítói az u.n. területi szövetségek (jelenlegi 20 ilyen szövetség) és az ágazati szövetségek (jelenleg öt szövetség). A területi szövetségek tagjai (szövetkezetek, gazdasági társaságok, vállalkozók, egyéni termelők, akiket összefoglalóan tagszervezetnek neveznek), a területi és ágazati szövetségek és az országos szövetség együtt alkotják a szövetségi rendszert. (Az országos szövetség tagként csak a társas vállalkozásokat tartja nyilván, az egyéni vállalkozások és termelők csak a szövetségeknél vannak nyilvántartva.) A tagszervezetek a területi szövetségbe való belépéssel kötelezettséget vállalnak a MOSZ alapszabályában foglalt célok és elvek elfogadására és az országos

10 10 szövetség működését biztosító fenntartási hozzájárulás megfizetésére. A MOSZ kizárólag tagszervezetei hozzájárulásából gazdálkodik, költségvetési támogatást soha nem kért és nem kapott. A MOSZ alapszabálya szerint gazdasági és munkaadói érdekképviseleti szövetség. Megalakulása óta tagja volt az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, majd az érdekegyeztetés szervezeti átalakítása óta az Országos Munkaügyi Tanácsnak, a Gazdasági Tanácsnak, az Európai Integrációs Tanácsnak és az ILO Nemzeti Tanácsnak. A MOSZ-nak 2002 elején 891 nyilvántartott tagszervezete volt. Ezek a szervezetek adják a mezőgazdasági árutermelés kb. ötven százalékát, foglalkoztatják az ágazat munkavállalói közel felét, mintegy 130 ezer főt. A MOSZ képviseli a szövetkezetek kb. 300 ezer tagjának illetve a tag társaságok további kb. 100 ezer tulajdonosának vállalkozói, tulajdonosi (jelentős részüknél egyidejűleg a földtulajdonosi) érdekeit. A MOSZ a Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szervezete (CEHIC) alapító tagja. Ezen keresztül kapcsolódik a Munkaadók Nemzetközi Szövetségéhez (IOE), az Európai Munkaadói Szövetséghez (UNICE). A MOSZ képviselői rendszeresen részt vesznek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves közgyűlésének munkájában. A MOSZ részt vesz az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése keretében az EU Gazdasági és Szociális Tanácsa és az Országos Munkaügyi Tanács Vegyesbizottsága munkájában. Mivel tagszervezeteinek jelentős része közel hétszáz szövetkezet, a MOSZ részt vesz a szövetkezeti mozgalom szervezetei munkájában. Alapító tagja az Országos Szövetkezeti Tanácsnak. Tagja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének (SZNSZ) illetve az SZNSZ Mezőgazdasági Szervezetének (ICAO), továbbá a Nemzetközi Raiffeisen Szövetségnek (IRU). A mezőgazdasági termelők érdekképviseleti szervezeteként tagja a Mezőgazdasági Termelők Nemzetközi Szövetségének (IFAP), valamint az Európai Mezőgazdasági Szövetségnek (CEA). A Phare program támogatásával egyre szorosabb munkakapcsolatokat épít ki az Európai Unió mezőgazdasági termelőit, vállalkozóit képviselő COPA-val illetve a mezőgazdasági szövetkezetek uniós szövetségével, a COGECA-val.

11 11 3. Az ágazati érdekegyeztetés fórumai és résztvevői A rendszerváltás után számos, a mezőgazdasági termelők érdekei képviseletére vállalkozó szervezet alakult. Ezek többsége időközben eltűnt illetve helyi jelentőségű. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős részlege így is közel harminc, magát országos működési területűnek deklaráló szervezetet tart nyilván, amelyek többsége azonban nem végez érdemi tevékenységet. A termelői érdekképviselet koordinálására nyolc szervezet részvételével 1991-ben megalakult az Agrárkoordinációs Fórum (AKF), mint a szövetségek konzultatív testülete. A Fórumnak nincs állandó szervezete, elnökségét és a titkársági feladatokat a tagszervezetek rotációban látják el. Mivel a mezőgazdasági ágazatban az önfoglalkoztatás jelentős aránya miatt a munkaadói és munkavállalói érdekek gyakran találkoznak, ezek teljes körű képviseletének biztosítása érdekében a tagok meghívására 1997-ben a MEDOSZ szakszervezeti szövetség is csatlakozott az Agrárkoordinációs Fórumhoz. (Az AKF jelenlegi tagösszetételét a 2. sz. melléklet tartalmazza.) Az közötti kormányzati ciklusban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kísérletet tett (évekig tartó erőfeszítéssel) az ágazati szintű érdekegyeztetés szervezeti kialakítására a Földművelésügyi Érdekegyeztető Tanács (FÉT) létrehozásával. A Tanács négy oldala (kormányzati, munkavállalói, gazdasági és hivatásrendi) közül az AKF alkotta a gazdasági érdekképviseleti oldalt. Az AKF kezdeményezte külön ágazati fórum, a Termelői Érdekegyeztető Tanács megalakítását, de sikertelenül. A FÉT 1998 óta bár formálisan nem került sor a megszüntetésére nem működik. Az évi kormányváltás után az AKF tevékenysége a tagszervezetek politikai kötődéseiből eredő megosztottsága miatt egyre nehezebbé vált. Ez a megosztottság nyílttá vált, amikor 2000-ben az AKF két tagszervezete a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetségek Országos Szövetsége, valamint a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége hét másik szervezettel együtt egy másik, magát szintén ágazati szintű érdekegyeztető fórumnak deklaráló tömörülést alakított, Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Tanács (MAÉT) néven. (A MAÉT tagszervezetei felsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.) Az ágazat érdekegyeztetési mechanizmusának fontos szervezete a Magyar Agrárkamara (MAK), amely a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján, köztestületként működik. Az ágazati érdekképviseleti szervezetek meghatározó súllyal vesznek részt a kamara irányító testületeiben, így a kamara az érdekképviseletek jelenlegi megosztottsága

12 12 mellett egyfajta találkozási telepe az eltérő érdekeket képviselő szervezeteknek. A MAK működési lehetőségeit, tevékenységét jelentősen beszűkítette a kamarákról 1999-ben hozott törvény, amely önkéntessé tette a kamarai tagságot. A kamarák köztestületi jellegének miben léte még nem épült be a köztudatba, így igen sokszor érdekképviseleti szerepet várnak el tőle illetve a kamara is hajlik ennek vállalására. (Ennek egyik jele, hogy a MAK-ot is bevonták a termelői érdekképviseletek uniós csatlakozásra való felkészítését célzó, Phare forrásból finanszírozott COPA- COGECA programba.) Az ágazat sajátos szerződéséből adódóan az érdekképviseletek, kamarák és más szerveződések sem kategorizálhatóak egyértelműen: tagságuk, tevékenységük sokszor átfedi egymást. Ebből adódóan vannak ütközések, de a jellemzőbb a különböző fórumokon való szükségszerű együttműködés. A fontosabb gazdasági érdekképviseletek együtt vesznek részt az ágazati minisztérium egyeztetésein és szakmai fórumain (mint pl. az Agrárpiaci Rendtartási Bizottság) amelyek döntések alapvetően befolyásolják a vállalkozások gazdasági tevékenységét és ezen keresztül a munkaerőpiaci, foglalkoztatási viszonyokat. Részben a történelmi előzményekre, részben a még mindig változó ágazati struktúrára vezethető vissza, hogy az ágazatot az Országos Munkaügyi Tanácsban képviselő két szövetség tagsága gyakorlatilag csak társas vállalkozásokból és intézményekből tevődik össze. Az ágazatban alkalmazottakat foglalkoztató egyéni vállalkozások többsége nem tartozik semmilyen szervezethez, bár számos szervezet egymással párhuzamosan ezeket is az érdekképviseleti körébe tartozónak deklarálja. Élő tagi kapcsolat hiányában ténylegesen nem rendelkeznek információkkal ezek működéséről, foglalkoztatási helyzetről, problémáiról. Ugyanígy nincs tényszerű információ az ilyen vállalkozásoknál dolgozó alkalmazottak foglalkoztatási körülményeiről, problémáiról és gyakorlatilag ezeknek sincs képviseletük. Összességében különösen, ha figyelembe vesszük az ágazatban az átlagosnál gyakoribb illegális foglalkoztatást, az alkalmi és idénymunka gyakoriságát jelentős számú munkáltató és munkavállaló marad teljesen kívül az érdekegyeztetés rendszerén, amit az ágazati párbeszéd intézményi kiépítésében célszerű lesz figyelembe venni.

13 13 III. A KOLLEKTÍV ALKU LEHETŐSÉGEI AZ ÁGAZATBAN 1. Helyi szintű munkaügyi kapcsolatok Az ágazat vállalkozási struktúrája, alacsony szintű szervezettsége és nem utolsó sorban a hagyományai, megszokásai miatt igen kicsi esélye van az üzemi szintű kollektív szerződések kötésének. A foglalkoztatók zömét kitevő szövetkezeteknél a már vázolt történelmi előzményekre visszavezethetően hiányzik a munkavállalói szervezettség, de az igény is a kollektív alkura. A szövetkezeti önkormányzat intézményei, eszközei még ma is elegendő biztosítéknak látszanak a munkavállalók számára ahhoz, hogy érdekeiket érvényesíteni tudják a gazdasági, munkáltatói döntésekben. Munkaadói oldalon, a vezetésben is megőrződött a szövetkezeti tagi egyenjogúság tudata, ami egyfajta sajátos jogilag és intézményileg nem konkretizált participációs lehetőséget biztosít a munkavállalóknak. Ez a beleszólás természetesen igen különböző mértékben érvényesül, sokszor a vezetés paternalista stílusával párhuzamosan. Hasonló, mintegy szokásjogi alapra épül a vezetés (a munkaadók) és a munkavállalók viszonya a munkajogi szabályok mellett a szövetkezetekből átalakult gazdasági társaságokban is. A szövetkezeti hagyományok, megszokások mellett amelyek a generációváltással, a tulajdoni viszonyok változásával érzékelhetően gyengülnek hosszabb távon is hat a munkaadói és munkavállalói viszonyra (különösen a kis településeken) a vidéki társadalom viszonylagos zártsága, az egymásra utaltság és beidegződött szokások tiszteletben tartása. Ezek a közösségi normák jogi biztosítékok, formalizálás (kollektív szerződés) nélkül is képesek biztosítani a munkabékét, a munkáltatói és munkavállalói együttműködést. Ugyanakkor ez a helyzet ami a felek együttműködésére, az íratlan normák tiszteletben tartására épül drámaian és alapvetően megváltozhat, ha bármely fél felrúgja a játékszabályokat. Példák bizonyítják, hogy amikor az adott közösségen kívülálló tulajdonos veszi át a vezetést, a munkavállalók végletesen kiszolgáltatottá, védtelenné válhatnak.

14 14 Sem a hagyományaik, sem a megváltozott helyzetük, a vidéki szűkös munkaalkalmak és jövedelemszerződési lehetőségek miatt fokozott kiszolgáltatottságuk nem teszi lehetővé, hogy gyorsan és eredményesen megszervezzék az érdekeik védelmét. Hasonló jelenségek tapasztalhatóak a volt állami gazdaságokból alakított és privatizált (sok esetben külföldi tulajdonba került) társaságoknál. Ezekben ugyan volt és sok helyen ha jelentősen leépülve is van szakszervezet, de ennek az érdekvédelmi ereje részben a támogatottság hiánya, részben szintén a kiszolgáltatottság miatt általában nem elegendő. A kollektív szerződésekkel lefedett munkavállalók aránya a mezőgazdaságban egy évi számítás szerint összesen 18 %. Ez meglehetősen magasnak látszik a kollektív szerződések általános hiányáról mondottakhoz képest. De érthetővé válik, ha összevetjük az állami szektorban foglalkoztatottak arányával, ami 17,4 % volt, vagyis kollektív szerződések e szerint csak ebben a szektorban voltak. Ezt erősíti a vállalati létszámkategóriákkal való összevetés. Az 5-50 fő közötti kategóriában egyáltalán nem volt kollektív szerződés, az közötti kategóriában mindössze a foglalkoztatottak 4 százalékát védte ilyen szerződés. A lefedettség aránya csak e felett nő. Mivel a mezőgazdaságban a kis- és középüzemi méret a jellemző, a nagyobb lefedettséget biztosító vállalkozások száma és ezzel az érintett munkavállalók száma - nem számottevő az összeshez képest. 2. Ágazati szintű kapcsolatok Ezen a helyzeten csak az ágazati szintű kollektív megállapodásoknak a létrehozása és a Munka Törvénykönyve alapján történő kiterjesztése javíthatna valamit. A mezőgazdaságban a vidéki társadalom viszonylagos konzervativizmusa, tekintélytisztelete következtében hagyománya van a felülről jövő iránymutatások elfogadásának, akkor is, ha annak nincs jogilag kötelező ereje. A mezőgazdasági ágazatban az ágazati szintű megállapodásnak akadálya az alacsony szintű szervezettség. Ez különösen áll a munkaadói oldalra. A foglalkoztató vállalkozások érdekképviseleti tagságáról ugyan nincs megbízható adat, de valószínű, hogy ez nem haladja meg az ötven százalékot (a foglalkoztatottak arányában). Az ágazati kollektív tárgyaláshoz és megállapodáshoz ugyan mindkét oldalon van kellő a Munka Törvénykönyve előírásainak megfelelő reprezentativitású szervezet: a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ).

15 15 Az azonban, hogy a mai szervezettségi szint mellett célszerű-e és van-e szándékuk kollektív tárgyalásra, legalábbis kétséges. A szervezetek szándékától függetlenül igen valószínű, hogy a tagszervezeti munkaadói szövetségek nem adnák meg a szükséges felhatalmazást az aláírásra. A Munka Törvénykönyvének az ágazati kollektív szerződésekre, azok megtörténte feltételeire, hatályára vonatkozó szabályozása nem egyértelmű. A kollektív szerződés címet viselő fejezetben összemosódnak a vállalati szintű, az ágazati szintű szerződésekre és a szerződés hatálya kiterjesztésére vonatkozó szabályok. A munkáltatói érdekképviseletnek az ágazati szerződés megkötésére az MT 34. (1) bekezdéséből csak értelmezéssel vezethető le. A rendelkezés első mondata felhatalmazza a gazdasági minisztert a kollektív szerződés hatályának az ágazatra (álágazatra) való kiterjesztésére, de ennek feltétele, hogy a szerződést az ágazat reprezentatív szervezetei kötötték. A rendelkezés értelmezése szerint tehát ágazati szintű szerződést köthetnek az ágazat reprezentatív szervezetei, de ez nem minősül ágazati hatályú szerződésnek, csak a miniszteri kiterjesztéssel válik azzá. Az MT 36. (1) bekezdése b.) pontja szerint az így megkötött szerződés hatálya kiterjed azokra a munkáltatókra, amelyek a szerződés megkötése idején szereződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek a tagjai vagy később csatlakoznak a munkáltatói érdekképviseleti szervezethez. Ugyanakkor ez a hatály nem automatikus, mert a (3) bekezdés szerint a kollektív szereződésben meg kell határozni, hogy annak hatálya az (1) bekezdés b.) pontjában említett munkáltatók mely körére terjed ki. A két rendelkezés összevetéséből az a következtetés (is) levonható, hogy a szerződés a munkáltatói érdekképviseletnek csak azokra a tagjaira terjed ki, amelyek annak megkötésére esetileg vagy a szövetség alapszabályában hozzájárultak. Ilyen felhatalmazást az ágazat munkáltatói érdekképviseleti szövetségei alapszabálya nem tartalmaz és nem is valószínű, hogy erre sor kerülne. 2. Az ágazati párbeszéd továbbfejlesztésének lehetőségei és kérdései Az ágazat intézményi struktúrájának kiépületlensége, a szervezettség alacsony szintje nem zárja ki sőt szükségessé teszi a munkaügyi kapcsolatok rendezettségére való törekvést, az ebben való együttműködést. Erre az ágazat reprezentatív érdekképviseleti szervezetei mindkét oldalon alkalmasak és készek is. A MOSZ és a MEDOSZ között eddig is rendszeres volt a kapcsolattartás és számos kérdésben nem csak egyetértés alakult ki, de közös fellépésre is sor került. Ugyancsak szoros együttműködés van a MOSZ és az AMSZ között. Ezek a szövetségek a jövőben is bizonyára készek részt venni az ágazati szintű párbeszédben. A gondot az ágazat szervezetlen része, az egyéni vállalkozók és önfoglalkoztatók tömege jelenti. Az egyéni vállalkozók, de az egyéni termelők egy része is jelentős számú munkaerőt alkalmaz idénymunkára, alkalmi munkára.

16 16 Ezek bevonása a munkaügyi kapcsolatok rendezésébe jelenleg nem látszik lehetségesnek, sőt az esetek jó részében a foglalkoztatás legalitása és ezzel számbavétele sem biztosított. Ugyanakkor elsősorban ez a kör (továbbá a kisméretű társas vállalkozások egy jelentős része) az, amely segítségre szorulna abban, hogy a munkaügyi szabályokat betartsa és a foglalkoztatási eszközöket alkalmazni tudja. Mivel ez társadalmi érdek, meg kell teremteni a munkaügyi kapcsolatok intézményrendszerén belül a velük való foglalkozás módját, eszközeit. Mivel sem a munkaadói, sem a munkavállalói minőségben nincs képviseletük, a velük való foglalkozást átmenetileg a megfelelő intézmények kialakításáig és a szociális partnerségbe való részvételre alkalmassá válásáig állami feladatnak kell tekinteni, aminek ellátásába célszerű bevonni a jelenleg működő munkaadói és munkavállalói szervezeteket is. Mindazonáltal a mezőgazdasági ágazat sajátosságaival a viszonyok stabilizálódása után is tartósan számolni kell és figyelembe kell venni a szociális párbeszéd intézményei, módszerei kialakításában. Budapest, január 31.

17 17 1. sz. melléklet A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK EGYSÉGES ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZERE A MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐGAZDÁLKODÁS 01 MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS 01.1 Növénytermelés, kertészet Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növények termelése Zöldség, virág, kertészeti termék termelése Gyümölcs, szőlő, fűszernövény termelése 01.2 Állattenyésztés Szarvasmarha-tenyésztés Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Egyéb állatok tenyésztése 01.3 Vegyes gazdálkodás Vegyes gazdálkodás 01.4 Növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás Növénytermelési szolgáltatás Állattenyésztési szolgáltatás 01.5 Vadgazdálkodás Vadgazdálkodás 02 ERDŐGAZDÁLKODÁS 02.0 Erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodási termelés Erdőgazdálkodási szolgáltatás B HALÁSZAT 05 HALÁSZAT, HALGAZDÁLKODÁS 05.0 Halászat, halgazdálkodás Halászat Halgazdálkodás

18 18 2. sz. melléklet AZ AGRÁRKOORDINÁCIÓS FÓRUM TAGSZERVEZETEI Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ). Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége (AIOSZ) Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége (KKOSZ) Magyar Parasztszövetség (MPSZ) Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) Országos Gazdaszövetség (OGSZ) Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ)

19 19 3. sz. melléklet MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETI TANÁCS (MAÉT) TAGSZERVEZETEI Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége (KKOSZ) Magyarországi Német Gazdaszövetség (MNGSZ) AGRYA Országos Szövetség /fiatal gazdák/ (AGRYA) Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek /Szövetkezetek(HANGYA Együttműködés) Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetsége (METÁSZ) Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) Magyar Bérkilövő és Független Vadásztársaságok Országos Szövetsége (MaBFOSZ) Magyar Kertészek Egyesülete (MKE)

A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség

A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség A társadalmi párbeszéd, szociális partnerség A MEZŐGAZDASÁGBAN ÁGAZATI ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítette: Szeremi Lászlóné Budapest, 2002. Január 31. 2 A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD, SZOCIÁLIS PARTNERSÉG A MEZŐGAZDASÁGBAN

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet

22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról Az ágazati párbeszéd bizottságokról

Részletesebben

MAGYAR MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉG (MAÉT) 1075 Budapest, Károly krt.5/a Tel./Fax: 413-1912

MAGYAR MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉG (MAÉT) 1075 Budapest, Károly krt.5/a Tel./Fax: 413-1912 MAGYAR MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI ÉRDEKKÉPVISELETI SZÖVETSÉG (MAÉT) 1075 Budapest, Károly krt.5/a Tel./Fax: 413-1912 E-mail:maet2000@freemail.hu,ill. mae2000@gmail.com Honlap: www.maet.hu TÁJÉKOZTATÓ Tárgy:

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Nagy-ferenczi Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Nagy-ferenczi Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság CompLex Kft. Céghírek Nagy-ferenczi Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság A Nagy-ferenczi Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg. 05-09-002454)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétől

Sárospatak Város Polgármesterétől Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

2. Ez a rendelet 2014. március 15-én lép hatályba. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 38. szám A közigazgatási és igazságügyi miniszter 22/2014. (III. 13.) KIM rendelete a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ( )/2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ( )/2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ( )/007. ( ) FVM rendelete Tervezet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez

Részletesebben

Munkáltató / egyéni vállalkozó / őstermelő adatai. Cég neve Állampolgárság (természetes személy esetén)

Munkáltató / egyéni vállalkozó / őstermelő adatai. Cég neve Állampolgárság (természetes személy esetén) Kérelem az illetékes hatóságok megegyezése iránt a magyar társadalombiztosítási jogszabályok további alkalmazásáról (a Magyarországon fennálló biztosítási jogviszony igazolása) Munkavállaló, társas vállalkozó

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Igénylőlap kiküldetési igazoláshoz munkavállaló, társas vállalkozó kiküldése ideiglenes munkavégzés céljából egyéni vállalkozó/őstermelő ideiglenes külföldi tevékenysége

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez 845 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 7. szám. melléklet a 6/. (XII..) VM rendelethez Nagyértékű gépbeszerzések értékelése a. () bekezdés a) pontja esetén A B C D. Értékelési szempont megnevezése Értékelés/Ellenőrzés

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI KIKÜLDETÉS AZ EGT TERÜLETÉRE 883/2004, 987/2009.EK rendelet - Koordináció, nem harmonizáció! Alapelvek: - Egy ország joghatósága - Azonos elbírálás - Szerzett jogok megtartása -

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

26/2008. (III. 7.) FVM rendelet

26/2008. (III. 7.) FVM rendelet 1 26/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági,

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR IGÉNYLŐLAP BIZTOSÍTÁS IGAZOLÁSHOZ Magyarországon és egy másik államban párhuzamos an folytatott kereső tevékenység esetén A magyarországi kereső tevékenység mellett

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

3. Adószám: 3/a. A cég/vállalkozás alapításának időpontja:

3. Adószám: 3/a. A cég/vállalkozás alapításának időpontja: Az alábbi címre kérjük kitöltve visszaküldeni: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Koordinációs és Marketing Igazgatóság 1372 Budapest 5., Pf.: 452 ADATLAP Melléklet a vállalkozási exportra való szakmai

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

Fürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság /FÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. december

Fürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság /FÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. december Fürdőszolgáltatás Szakágazati Párbeszéd Bizottság /FÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. december 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a fürdőszolgáltatás- munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013.

Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Az egészségügyben, gazdasági műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése 2013. Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azoknak az

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Fiatal Gazda Pályázat 2015.

Fiatal Gazda Pályázat 2015. Műszerteszt Kft. www.muszerteszt.hu A 2014-2020-as mezőgazdasági pályázati rendszer nagy nyertesei kétség kívül a fiatal mezőgazdasági termelők lesznek. Ilyen jellegű pályázat eddig 2008-ban, 2009-ben,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

1. Ajka és Környéke Méhész Egyesület 200 000 Ft Ajka. 2. Alföldi Faiskolások Egyesülete 300 000 Ft Kecskemét

1. Ajka és Környéke Méhész Egyesület 200 000 Ft Ajka. 2. Alföldi Faiskolások Egyesülete 300 000 Ft Kecskemét sorszá m szervezet neve megítélt támogatás Székhely (megvalósítás helye) 1. Ajka és Környéke Méhész 200 000 Ft Ajka 2. Alföldi Faiskolások e 300 000 Ft Kecskemét 3. Aranyhomok Kistérségfejlesztési 200

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet

Tudás és Szakértelem. Tájékoztató füzet Tájékoztató füzet Tudás és Szakértelem az ÁFEOSZ kapacitásainak megerősítése az érdekképviseleti tevékenység fejlesztése érdekében című TÁMOP-2.5.1/A-2-10/3-2010-0006 projekt keretében végzett tevékenységről

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Lengyeltóti Város Önkormányzatának Polgármestere 8693 Lengyeltóti Zrínyi utca 2. Ügyiratszám: 200-4/2014 E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Közfoglalkoztatás 2015

Közfoglalkoztatás 2015 Gazdálkodási kézikönyvek Közfoglalkoztatás 2015 Jogi, munkajogi háttér és mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó adózási, számviteli kérdések Budapest, 2015 Szerzők: Dr. Böszörményi Judit (I. fejezet) Buránszkiné

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben