Skálázható minőségbiztosítási megoldások IP hálózatok és szolgáltatások számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Skálázható minőségbiztosítási megoldások IP hálózatok és szolgáltatások számára"

Átírás

1 Skálázható mnőségbztosítás megoldások IP hálózatok és szolgáltatások számára Smon Csaba Vllamosmérnök Tézsfüzet Informatka Tudományok Doktor Iskola Vllamosmérnök és Informatka Kar Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Témavezető: Dr. Tamás Henk Távközlés és Médanformatka Tanszék Vllamosmérnök és Informatka Kar Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Budapest október

2 1. Bevezető A távközlés parnak folyamatosan skerült asszmlálna az új technológákat. A kora távíró hálózatoktól kezdve az parág fejlődése során a felhasználók folyamatosan gazdagabb és változatosabb szolgáltatásokat érhetnek el. Az elmúlt évtzedben újabb khívások érték a távközlés part, ugyans a dgtáls távközlés rendszereket ntegrálna kellett az eredetleg a számítógép hálózatok számára kdolgozott technológákkal. Ez a folyamat a hálózatok ntegrácójához vezetett, melynek során a jövő nfokommunkácós hálózatanak alapjául szolgáló Internet Protokoll (IP) vált a közös platformmá. Az IP technológa vonzereje a felhasználók számára nyújtandó szolgáltatások rugalmas kalakíthatóságában rejlk, am kulcsfontosságú a pac versenyelőny megőrzése szempontjából. Ezen szolgáltatások skerét pedg jelentősen befolyásolja a felhasználók által észlelet szolgáltatásmnőség. Annak ellenére, hogy az árazás és a marketng különösen fontossá vált a távközlés pac versenyképességének fenntartásában, vannak még olyan nytott technológa kérdések s, amelyek hatékony megoldása a szolgáltatók számára tovább előnyt jelenthet. A fent khívásokra adott legelterjedtebb válaszok az Integrált Szolgáltatások (IntServ [1]) és a Dfferencált Szolgáltatások (DffServ [2]). Az utóbb jobban skálázható a rendszerben levő folyamok számával, ennek egyk változata pedg az arányos szolgáltatás (proportonal servce [5][6]). Az arányos szolgáltatások előnye a csomópont szntű (ugrásonként) előre meghatározhatósága. Ugyanakkor a szolgáltatók hálózat sznten nyújtják szolgáltatásakat, ematt azt hálózat sznten kell meghatározn. A későbbekben, a 4.1 alfejezetben fogom részletesen taglaln ezt a kérdéskört. Az nfokommunkácós hálózatok globáls méretűvé válása, valamnt a gazdag szolgáltatások azt eredményezk, hogy a klasszkus hálózatmenedzsment elér a skálázhatóság korlátat. A hagyományos hálózatmenedzsment megoldásokban a menedzsment sík központosított módszereket használ [7][8] széleskörű feladatok ellátására, amnt azt a távközlés menedzsment rendszer (TMN) CAPS (Hba, Konfgurácó, Számlázás, Teljesítmény, Bztonság) struktúrája megadja [9]. Annak érdekében, hogy képes legyen megfeleln a jövő hálózata khívásanak [10], a hálózatmenedzsment rendszerek túl kell lépjenek a klasszkus paradgmákon és dnamkusnak, önszervezőknek kell lennük, valamnt hálózat sznten együtt kell működnük [11]. Ezt a kérdéskört részletesen a 4.2 alfejezetben fogom tárgyaln. Dsszertácóm az IP alapú nfokommunkácós rendszerek különböző aspektusaval foglalkozk, különös tekntettel az archtektúrák skálázhatóság kérdésere. Eredményemet két alfejezetben mutatom be és mndkét alfejezet elején rövden áttekntem a kutatásom hátterét. Az első alfejezetben egy új, skálázható szolgáltatás mnőség (Qualty of Servce - QoS) keretrendszerre teszek javaslatot, mvel a QoS szerepe különösen fontos az új multméda (pl. műsorszóró) szolgáltatások esetében. Ugyanakkor ezeknek a szolgáltatásoknak a megvalósításához szükség van egy skálázható hálózatmenedzsment keretrendszerre, mely támogatja az ehhez hasonló rugalmas, mndenhol jelenlevő hálózatokat és szolgáltatásokat, amre az eredményemet bemutató fejezet másodk részében teszek javaslatot. 2

3 2. Célktűzések Dsszertácóm fő célktűzése, hogy lehetővé tegye a mndenhol jelenlevő (ubqutous), IP-alapú, szolgáltatás-orentált nfokommunkácós hálózatokat. A vlágméretű, közös, ntegrált archtektúra méretgazdaságosságból származó előnyök, valamnt az azon nyújtott testreszabott szolgáltatások gazdaság és társadalm hasznot hoznának az érntetteknek. A létező technológák már most megoldást kínálnak egy lyen archtektúra egy-egy részfeladatára, de ezeket az építőelemeket nem lehet egy puzzle részeként egységbe olvasztan. A fő nehézséget nem a hányzó nterfészek jelentk, hanem az építőelemek skálázhatóság korláta és/vagy az a probléma, hogy ezek kombnácója nem ad egy teljesen előre leírható vselkedésű rendszert. A dsszertácó célja, hogy a fent témakör két aspektusára adjon megoldást. Az első célktűzés, hogy egy hálózat szntű mnőségbztosítás feladatra adjak egy előre meghatározható és skálázható megoldást. Annak érdekében, hogy a felhasználó gényeknek megfelelő globáls hálózat épülhessen k annak előre meghatározható QoS-t kell nyújtana az alkalmazások számára. Javasoltam egy olyan hálózatszntű arányos szolgáltatást, amely bztosítja, hogy két különböző szolgáltatás osztályba sorolt folyam által érzékelt szolgáltatás mnőségek (QoS) aránya ugyanaz marad, függetlenül a változó hálózat feltételektől. Ez a megoldás különbözk az általánosan elterjedt ugrásonként vselkedésre (Per Hop Behavor - PHB) alapozó megoldásoktól. Több algortmust javasoltam, amelyek képesek az általam javasolt arányos szolgáltatás betartatására és szmulácós módszerrel valdáltam az algormusokat. Egy magasabb színvonalú szolgáltatás osztályt választó felhasználó bztos lehet abban, hogy jobb kszolgálást kap, mnt az, ak egy alacsonyabb színvonalút választ, valamnt azt s tudn fogja, hogy mennyvel kap jobb kszolgálást. A másodk célktűzés, hogy hálózatmenedzsment megoldást nyújtsak önszerveződő hálózatok dnamkus együttműködésére. A nagyméretű, heterogén, globáls és dnamkus hálózatok menedzsmentjét nem lehet az eddg megszokott, központosított módon megoldan ugyans az rosszul skálázódk. A jelenleg elterjedt megoldásokban felhasználó vagy operátor beavatkozás szükséges ahhoz, hogy a kontextustól (pl. gény, környezet, preferencák) függően kapcsolja össze és szervezze a hálózatokat vagy szolgáltatásokat. Javasoltam egy herarchkus peer-topeer átfedőt (overlay), amely képes a hely kölcsönhatásokat elrejten ezáltal bztosítva a teljes rendszer skálázhatóságát. Új hálózatok-közt kompozícónak (composton) nevezett műveleteket javasoltam a különálló átfedők közt, amely a hálózatok összekapcsolását és szervezését modellez. Ennek alapján, a hálózatok és/vagy eszközök onlne egyeztetése segítségével, automatkusan meg tudom oldan a hálózat kölcsönhatások szervezését. A fent célktűzések megvalósítása esetén lehetővé válk egy vlágméretű, potencálsan mobl, mndenhol jelenlévő IP alapú, szolgáltatás-orentált hálózat létrehozása. 3

4 3. Módszertan Matematka modellezés Gráfelmélet eszközöket használtam egy új peer-to-peer (P2P) átfedő modell megadására és azon új műveletek bevezetésére, amelyekkel jellemző hálózatmenedzsment műveleteket modelleztem. Analtkusan levezettem egy új QoS szolgáltatás típus mnőségbztosítás paraméterenek értéket. Szmulácók A széles körben használt ns2 csomagszntű szmulácós eszközt használtam a javasolt QoS szolgáltatás típusok tulajdonságanak modellezésére és vzsgálatára. Erre a szmulácós modellre alapozva elemeztem a javasolt algortmusam helyességét és teljesítményét. Megterveztem és megvalósítottam egy szmulátort, amely segítéségével modelleztem a herarchkus P2P átfedő struktúrát, valamnt valdáltam és elemeztem a javasolt algortmusam működését. Prototípus megvalósítás és mérések Prototípus megvalósítás segítségével vzsgáltam a P2P átfedő modell megvalósíthatóságát. 4. Új eredmények 4.1 Arányos szolgáltatások Az elmúlt évtzedben két fontosabb megoldás született az IP hálózatok mnőség szolgáltatására (QoS), mégpedg az Integrált Szolgáltatások [1] és a Dfferencált Szolgáltatások (DffServ) [2]. Ezek közül a jobban skálázható DffServ a forgalom ugrásonként formázására (per hop shapng) alapszk. A csomópontok egymástól függetlenül vezérlk a folyamokat a hálózat állapotának és/vagy a folyamok más csomópontokban elszenvedett korlátozásanak smerete nélkül. Az előnye mellet a DffServnek az egyk legnagyobb hátránya, hogy statkusan allokálja a sorbanállás paramétereket. Mnden folyam osztálynak megállapít egy előre kszámolt súlyozást, amelyet a maghálózat útválasztók használnak. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a szolgáltatás osztályok forgalm terhelése úgy változk meg, hogy a jobb osztályba sorolt folyam rosszabb kszolgálást kap, mnt az alacsonyabb osztályé. Erre a problémára egy lehetséges megoldás az arányos szolgáltatás dfferencálás [3], ahol az osztály jobb (de legalábbs nem rosszabb) kszolgálást kap, mnt az -1 osztály. Az abszolút szolgáltatás garancáktól eltérően, az arányos szolgáltatás modell a szolgáltatás osztály adott teljesítmény paraméteret előre meghatározott módon távoltartja egymástól [3][4]. 1.1 defnícó Vegyük m különböző szolgáltatás osztály dfferencálását, és jelöljük q -vel az QoS osztályban mért QoS paramétert. Az arányos szolgáltatás (Proportonal Servce - PropServ) szolgáltatás osztálypáronként a következő vszonyt határozza meg: q c =, j = 1,2,,m (1) q j c j 4

5 ahol c 1 < c 2 < <c m az általánosított mnőség dfferencáló paraméterek (qualty dfferentaton parameters - QDP). A relatív dfferencálás esetében a QoS paraméterek egymáshoz vszonyulnak, és függenek a hálózat terhelésétől. A szakrodalomban kmutatták, hogy a klasszkus DffServ dszcplínák esetében és amennyben a magasabb színvonalú osztályok túlterheltebbek az alacsonyabbakénál, előfordulhat, hogy a magasabb színvonalú osztályba sorolt folyamok rosszabb kszolgálást kapnak, mnt az alacsonyabb színvonalú osztály folyama [3][4]. Az arányos szolgáltatás előnye, hogy a QoS dfferencálás előre meghatározható, míg a klasszkus DffServ esetén a fent észrevétel alapján ezt nem mndg lehet megadn. Az arányos szolgáltatások esetében mnden osztály által nyújtott szolgáltatás mnősége változk a terheléssel, ellenben az arányak azonosak maranak (a QDP által meghatározott módon). Egyúttal az osztályok közt (mnőségbel) rangsor s egyértelmű és előre meghatározott. Ilyen értelemben a mnőség osztályok alkalmazkodnak a hálózat terheléshez és nncs hívásengedélyezés (Call Admsson Control CAC), sem erőforrás foglalás mechanzmus. A felhasználónak vagy az alkalmazásnak kell eldöntene, hogy az elvárásak, költség- és egyéb korlátok alapján a legmegfelelőbb osztályt válasszák k. A fent előnye ellenére, az arányos szolgáltatásokra tett javaslatok az ugrásonként (PHB) megvalósításokra fókuszálnak, azaz a dfferencálás csomópontonként alkalmazzák, mközben a felhasználó a szolgáltatás mnőségét végponttól-végpontg, a szolgáltató pedg hálózat tartományának szntjén értelmez [5][6][12]. Bonyolult montorng és ütemezés megoldások szükségesek ahhoz, hogy a PHB megoldásokra alapozott tartomány vagy végponttól-végpontg tartó PropServ szolgáltatást bztosítsanak [13]. Más megoldások a PropServ modellt egyén folyamok szntjén értelmezk, ezek a megoldások ellenben nem rendelkeznek a DffServ által használt aggregált folyamokra épülő modelljének a skálázhatóság tulajdonságaval. Az IP hálózatokkal szemben általános elvárás, hogy a skálázhatóság bztosítása érdekében az komplex algortmkusokat a hálózat be- és klépés pontjaba kell telepíten [15]. A fentebb smertett okok matt az első tézscsoportban egy új arányos szolgáltatás modellt javasoltam, amely hálózat sznten működk, valamnt egy olyan hálózat archtektúrát, amely betartja a javasolt modellt. 1. Tézscsoport [J1][J2][C1][C2][C3] Egy olyan IP alapú hálózat modellt javasoltam, amely a szolgáltatás osztályok folyama számára hálózat sznten nyújt arányos dfferencálást. A korább ugrásonként (per-hop) modellekkel szemben én egy új arányos dfferencálás modellt javasoltam, amely hálózat sznten bztosítja a dfferencálást. Egy olyan hálózat archtektúrát javasoltam, amely képes ezt az arányos dfferencálást bztosítan. Analtkusan levezettem a rendszer paraméteret és két algortmust adtam meg, amely betartatja a hálózatszntű arányos szolgáltatás modellt, úgy egy elosztott, mnt központosított módon. A javasolt modell a DffServ arányos szolgáltatás PHB kterjesztése, ennek megfelelően a folyamokat aggregált sznten kezel. Az folyamokra vonatkozó kfejezések tsztázása érdekében bevezetem az alább defnícót. 1.2 defnícó Mkrofolyamnak nevezem azokat az IP csomag-folyamokat, amelyek ugyanazokat a bemenet- és kmenet hálózat pontokat (útválasztók), valamnt ugyanazt az útvonalat használják és ugyanahhoz a kommunkácós vszonyhoz (sesson) tartoznak. 5

6 Ugyanazon az útvonalon, ugyanazon be- és kmenet hálózat pontok és ugyanahhoz a szolgáltatás osztályhoz tartozó folyamokat makrofolyamnak nevezem. Megjegyzem, hogy ugyanazon az (x) útvonalon sok mkrofolyam van, és mndegyk mkrofolyam egy makrofolyamhoz tartozk (lásd az 1.1 ábrát). Ugyanazon útvonalon legfennebb m makrofolyam van és mndegyk egy külön QoS osztályhoz tartozk. Egy makrofolyamot -vel jelölöm. Amennyben külön nem részletezem, a folyam kfejezést egy makrofolyamra fogom használn. (x) n (x) (x) out 1.1 Ábra. Makrofolyamok sávszélessége a k- és bemenet hálózat pontoknál (baloldalon) és mkro- és makrofolyamok (jobboldalon) A hálózatszntű arányos szolgáltatásokat a goodput (átvtel arány) szolgáltatás metrkára határoztam meg. Mvel a szakrodalomban több, enyhén különböző meghatározást smer a goodputra, megadom azt a defnícót, amelyet a továbbakban használn fogok. 1.3 defnícó Adott mnőségbztosítás osztály átvtel arányát (goodput), azaz a hálózatszntű arányos szolgáltatás mnőségbztosítás parméterét G -vel jelölöm és az alábbak szernt határozom meg q G = out n =, = 1,2,,m, (2) ahol n az folyam belépés pontnál felajánlott forgalma, azaz az a bemenet sávszélessége, am a hálózat belépés pontjánál jelentkezk. Hasonlóan, out az folyam klépés pont után mért sávszélessége. A folyam útvonalát az (x) felső ndexben jelölöm (lásd az 1.1 ábra baloldalát). Egy hálózat összes (x) útvonalának halmazát P-vel jelölöm. Ez a defnícó úgy a reszponzív, mnt a non-reszponzív folyamakra alkalmazható. A szakrodalom több alternatívát ad az IP folyamok osztályozására aszernt, hogy mként válaszolnak a hálózat torlódásra. A két legnkább elterjedt megoldás szernt reszponzív és non-reszponzív folyamnak [16] vagy streamng és elasztkus forgalomnak [17] nevez azokat. Én az alább defnícóban megadott elnevezést fogom használn. Megjegyzem, hogy annak ellenére, hogy az IP fejléc alapján elméletleg el lehet dönten hogy egy adott folyam reszponzív vagy non-reszponzív, a gyakorlatban a vszony réteg fejlécet (pl. TCP vagy UDP) s meg szokták vzsgáln ennek eldöntésére. 1.4 defnícó Egy olyan folyamot, amely torlódásvezérlés mechanzmust haznál, azaz a csomagküldés rátáját módosíthatja a hálózatban észlelt torlódás események hatására, reszponzív folyamnak nevezem. Non-reszponzív folyamnak nevezem azt a folyamot, amely nem használ torlódásvezérlés mechanzmust. Egy non-reszponzív (pl. UDP) folyam esetén n az egységny dő alatt a hálózat belépés pontjához érkezett bájtok száma. Egy reszponzív (pl. TCP) folyam esetében az n értekmezése nem lyen egyszerű, és azt az 1.5 tézsemben adom meg. 6 mcro flow m macro flow path (x) m

7 1.1 Tézs (Hálózatszntű arányos szolgáltatás modell és archtektúra) [J1][C1] Egy olyan hálózat archtektúrát javasoltam, amely arányos dfferencálást bztosít egy admnsztratív hálózat tartomány folyama számára, amt hálózatszntű arányos szolgáltatásnak hívtam. Megadtam ennek a hálózat archtektúrának a hálózat elemet, azok funkconáls leírását és azok közt kölcsönhatásokat. A hálózatszntű arányos szolgáltatás egy, a hálózat mnden folyamára alkalmazott QoS dfferencálás modell, amely rendelkezk az alább tulajdonságokkal. Adot osztály ugyanazt a szolgáltatás dfferencálást kapja az egész hálózatban, azaz az osztály szntű QDPk hálózat sznten vannak meghatározva (c ugyanaz mnden osztályú folyamnak, függetlenül a hálózat melyk útvonalán található) Ez a szolgáltatás a folyamok goodput-jára (arányos átvtel) van meghatározva, q q j G = G ( k ) ( k ) j = ( k ) out ( k ) n ( k ) j, out ( k ) j, n 7 c = c mnden j = 1,2,,m osztályra és az összes (k) útvonalra. Nncs hívásengedélyezés folyamat (Call Admsson Control) mnden mkrofolyam beléphet a hálózatba és a QoS osztályának megfelelő kszolgálást kap A javasolt szolgáltatás érvényesítése (enforcement) egyszer történk az útvonal alatt, azaz a QoS formázás (shapng, polcng) a hálózat belépés pontnál történk A javasolt hálózat archtekúrában egy adott színvonalú osztály folyamának az adatvesztés aránya nem rosszabb az alacsonyabb színvonalú osztály folyamaénál. Egy adott osztály folyamának teljes hálózatszntű csomagkésleltetése (amely magába foglalja a terjedés sorbanállás és feldolgozás késleltetéseket s) nem rosszabb az alacsonyabb színvonalú mnőség osztály folyamaénál (azaz ha d -vel jelölöm az osztály teljes késleltetését, akkor d j d, amennyben j< j=1, m). eltételezve egy algortmust, amely megadja a hálózatszntű arányos szolgáltatás paraméteret (lásd a (3) egyenletet), a hálózat archtektúra a tovább tulajdonságokkal s rendelkezk: képes a folyamokat az útvonalakon belül, a mnőség osztályok szernt dfferencáln (osztályozn). képes a szolgáltatás paraméteret kszámító algortmusok számára nput paraméterként a folyamokat alkotó mkrofolyamok számát, a folyamok sávszélességét, útvonalát, a hálózat lnkkapactásoat, adott lnkeket használó folyamok azonosíót megadn. képes az algortmus kmeneteként kszámolt sávszélesség értékeket a belépés ponton a folyamok által betartatn j (3)

8 képes a különböző QoS osztályú folyamokat külön kezeln képes úgy a (tartomány sznten) központosított és elosztott algortmusokat támogatn Network doman (x) 1,n (x) n (x) m,n path (x) (x) 1,out (x) out (x) m,out path (y) (y) 1,n (y) n (y) m,n (y) 1,out (y) out (y) m,out common lnk 1.2 Ábra. Arányos szolgáltatás modell egy hálózat tartományban Az új modell/megközelítés a folyamok goddput-jára (átvtel arányára) alapozott hálózatszntű arányos szolgáltatást javasol. Az általános hálózat modellt, egy adott hálózat tartomány (network doman) felett, az 1.2 ábra szemléltet. Az azonos belépés és klépés pontokat, azonos útvonalat használó mkrofolyamok aggregálva (nyalábolva) vannak. Mnden a belépés és b belépés pont közt útvonalon m különböző osztályba sorolt folyam van, ( (x) ). Mnden folyamnak a felajánlott (belépés pontnál mért) sávszélességét n -vel, az elért (klépés pont után mért) sávszélességét pedg out tal jelöljük. Az 1.2 ábrán két, (x) és (y) útvonalat (path) s ábrázoltam. Annak ellenére, hogy a két útvonalnak van közös szakasza (common lnk), az osztályonként dfferencálás útvonalsznten történk, a (3) egyenlet ugyanzon útvonalon átmenő, de különböző osztályba sorolt folyamok közt vszonyokat határozza meg. Mvel az általam javasolt arányos szolgáltatás modell hálózat sznten egységes QDPket használ (azaz adott mnőség osztály QDP-je útvonalfüggetlen), a jelölés tovább egyszerűsíthető, az alábbak szernt. 1.5 defnícó A javasolt arányos szolgáltatás modellben a QDP-ket α j paraméter segítségével s meg lehet adn a következőképpen: G G ( k ) ( k ) j ( k ) out ( k ), n c = = = α ( k ) j, j, out c j α j >1 f >j, j = 1,2,,m, k = 1,2,, N, (4) ( k ) j, n ahol c és c j a hálózatszntű arányos mnőségdfferencáló paraméterek. A jelölés tovább egyszerűsíthető: α = α m, = 1,2,,m. Vegyük észre, hogy 8

9 c c m m, α j = = = = c c j j 1 c c m 1 α α m, j α j, α > 1 for = 1,2,,m-1 and α m =1 (5) α A legjobb mnőségű (m) osztálynak és mnden másk QoS osztály vszonyában ez az egyenlet azt fejez k hogy a goodput (átvtel arány) a legjobb (m) osztályban α -szer nagyobb, mnt az osztályé. Az újdonsága ennek a javaslatnak abban áll, hogy, a PHB alapú javaslatokkal ellentétben, egy teljes hálózat tartomány felett bztosítja az arányos dfferencálást, nem csak egy ugrás felett. Ematt a felhasználó számára a szolgáltatás egyértelműen meghatározható, nem az útvonal során elszenvedett forgalomkezelés valamlyen kombnácója. Ugyans egy ugrásonként művelet-sorozat hatását előre kszámoln nem egy trváls feladat. Továbbá, a folyam vselkedését a felhasználó számára jobban le lehet írn mvel csak egy, az egész hálózatra érvényes paramétert kell megadn. A hálózatszntű arányos szolgáltatást, az üzemeltető döntése alapján, két módon lehet megvalósítan. Annak ellenére, hogy mndkét esetben ugyanazokat az elveket követk, a hálózat elemek szntjén a két alternatíva különbözk egymástól. A hálózat szélén levő útválasztóknak ktüntetett szerepük van. A be- és klépés pontokon telepített útválasztóknak (ngress router, egress router) különböző szerepük van, de a gyakorlatban ezeket egy berendezésben, együtt s telepíten lehet (és várhatóan együtt s lesznek telepítve). A mag útválasztók (core router) csak az aggregált folyamokról kell nformácót tárolnuk, ematt a javaslatom megfelel a magállapot-nélkül archtektúra (core-stateless archtecture [18]) követelményenek. A központosított hálózatszntű arányos szolgáltatást megvalósító hálózat elrendezést szemléltet az 1.3 ábra. Ebben az esetben javasoltam egy új hálózat elemet, a központ brókert (Central Broker). A DffServ hálózatokkal foglalkozó munkákban már bevezették a sávszélesség brókert (Bandwdth Broker), amely a hálózatszntű forgalommenedzsment (traffc engneerng) feladatokat old meg [19][20][21]. Traffc flow Path dscovery Edge flow report Core flow report Ingress shapng command Ingress Central Broker Egress Ingress Core Core Core Core Egress Ingress 1.3 Ábra. A hálózatszntű arányos szolgáltatás archtekturáls eleme (központosított verzó) 9

10 Az ábra bemutatja az adatfolyam (traffc flow) útját a hálózatban, valamnt a hálózat szél és mag útválasztók jelzés forgalmát (edge flow report, core flow report) s. Az útvonalfelderítés (path dscovery) a belépés ponttól kell ndulna, és ugyanoda érkezk az algortmus eredményeként a forgalmat formázó parancs (ngress shapng command) s. Az elosztott hálózatszntű arányos szolgáltatást megvalósító hálózat elrendezést az 1.4 ábra szemléltet. Az elosztott megoldást megvalósító hálózat elemek egyszerűbbek, mert nncs szükség a központosított brókerre. Ugyanakkor a központosított bróker funkcót a hálózat útválasztó között osztottam szét. A jelzés üzenetek a folyamok útvonalan haladnak (path and bottleneck dscovery, bottleneck capacty report), de nncs szükség a központosított elemmel való kommunkácóra. Traffc flow Path and bottleneck dscovery Bottleneck capacty report Ingress Egress Ingress Core Core Core Core Egress Ingress 1.4 Ábra. A hálózatszntű arányos szolgáltatás archtekturáls eleme (elosztott verzó) Egy torlódást elszenvedő klasszkus IP hálózatban a folyamok csomagvesztést és változó késleltetést szenvednek el a belső (mag) útválasztókban, am a kmenet pontokon egy alacsonyabb sávszélességet eredményez. Ez a sávszélesség komplex folyamok közt kölcsönhatások eredményeképpen alakul k ematt nehéz előre meghatározn annak értékét. Ugyanakkor, egy hálózatszntű arányos szolgáltatást megvalósító hálózatban ez a sávszélesség csak a forgalm mátrx (a belépés pontnál felajánlott forgalom értéke), a QDPk és a hálózat topológától függ, a (3) egyenlet által meghatározott módon. Amennyben ez a sávszélesség analtkusan, a fent paraméterek alapján előre kszámítható, különböző algortmusokat lehet javasoln hogy a felesleges forgalm többlet már a belépés pontban kszűrhető legyen, am csökkentené a maghálózat terhelést. 1.2 Tézs (Sávszélesség, késleltetés és adatvesztés arány a hálózatszntű arányos szolgáltatás modellben) [C1][C2] Megadtam az arányos szolgáltatás modellben egy ( ) szűk keresztmetszetű lnken áthaladó folyam sávszélességét ( z out ), ahol µ l a b sávszélessége az l b szűk keresztmetszetű lnknek. n 10

11 ( z) out = ( y): l ( y) b ( µ l b n ( z) n m j= 1 Megmutattam, hogy amennyben mndegyk osztály forgalmának ugyanolyan sztochasztkus tulajdonsága van, a javasolt archtektúrában egy adott osztály adatvesztés aránya ksebb vagy legfennebb ugyanakkora lesz, mnt akármlyen más, annál alacsonyabb mnőségű osztályban. Megmutattam, hogy amennyben mndegyk osztály forgalmának ugyanolyan sztochasztkus tulajdonsága van, a javasolt archtektúrában egy adott osztály adatkésleltetése ksebb vagy legfennebb ugyanakkora lesz, mnt akármlyen más, annál alacsonyabb mnőségű osztályban. A következőkben smertetm az 1.2 Tézsben megadott (6) egyenlet levezetéséhez használt főbb lépéseket. Adva van egy hálózatszntű arányos szolgáltatást (amnt azt az 1.2 ábra s mutatja); a (3) egyenletet felírtam mnden olyan útvonalra, amely áthalad a hálózat legszűkebb keresztmetszetű l b lnkjén: 11 α j, j, n n ( z) ( z) ( z) j, out, out = α j, n ( z), j = 1,2,,m és ( z) : l ( z) b j, n ) (6) (7) A fent egyenletrendszer egyenlete ellenben nem teljesen függetlenek, mnden egyes útvonalra csak m-1 független egyenletet tartalmaz. Másrészől, mvel szűk az l b keresztmetszet, érvényes az alább összefüggés: ( z): l ( z) = 1 b m = µ ( z) out l (8) Amennyben R-el jelölöm az össze l b lnket tartalmazó útvonalak számát: R = ( z) : l ( z) b, akkor az R(m-1) + 1 független egyenlethez Rm smeretlen tartozk és az egyenletrendszert nem lehet megoldan. Vegyük észre, hogy a (3) egyenlet ugyanazon útvonalon haladó folyamok közt vszonyt határozza meg. Ugyanakkor nem határozza meg, hogy ugyanabból a szolgáltatás osztályba tartozó két vagy több folyam mlyen vszonyban van egymással. Természetes elvárás, hogy ugyanannak a szolgáltatásnak a folyama hasonló módon osztozzanak a közös erőforrásokból, azaz ne dfferencáljunk azonos osztálybel folyamok közt. Ezt az elvárást a méltányosság feltétellel (farness crteron) írtam le. 1.6 defnícó (méltányosság feltétel) Amennyben az ugyanahhoz az szolgáltatás mnőség osztályhoz tartozó, de külön (z) és (y) útvonalakon levő folyamok számára ugyanaz az l b lnk a szűk keresztmetszet, akkor ugyanakkora a goodputjuk (átvtel arányuk): ( z) out ( z) n =, ( z) : l ( z), ( y) : l ( y), = 1,..., m b b ( y) out ( y) n b (9) (Megjegyzem, hogy ez a feltétel akkor méltányos, amkor az egész hálózat tartományra alkalmazom és ugyanazt a c QDP-t határozom meg az összes mnőségű osztályú folyamra)

12 A jelölés egyszerűsítése érdekében sorbaállítottam az l b szűk keresztmetesztű lnken áthaladó R útvonalat, azaz most már (1), (2),, (R) útvonal van. Továbbá, a (z-1) útvonal z=1 esetében megegyezk az (R) útvonallal. A (9) egyenlet átrendezésével ekkor:, ( z) : l ( z) ( z) ( z) ( z 1) n out =, out ( z 1), n (10) Ennek alapján összesen R-1 független egyenletet lehet felírn. Így összesen most már R(m-1) R-1 = Rm független egyenletet lehet felírn és Rm smeretlen van? ( z) { } =1,...,m, ( z) : l ( z). Ezt az egyenletrendszert megoldva kaptam a (6) képletet. out b Amennyben a mnőség dfferencálás paramétereket adatvesztés arányra (loss rate) vagy késleltetésre (delay) akarom értelmezn akkor azt célszerű az adatvesztés arány vagy késleltetés nverzeként megadn. Ennek azért van értelme, mert így, hasonlóan az eddg tárgyalt goodput (átvtel arány) esethez, a magasabb színvonalú osztálynak továbbra s nagyobb lesz a QDP-je. Ennek a gondolatmenetnek az alapján vezetem be az alább defnícót. 1.7 defnícó A QoS paraméter az adatvesztés arány esetében q = 1/ l, ahol l az folyam belépés ponttól klépés pontg észlelelt adatvesztés aránya. Hasonlóan, a készleltetés esetén q = 1/ d, ahol d az folyam belépés ponttól klépés pontg észlelt késleltetése. Az 1.5 defnícóhoz hasonlóan egyszerűsíten lehet az adatvesztés arány QDP-jének jelölését. q l m = = q l 1 b β (11) A (3) egyenletből kndulva és tudva azt, hogy az QoS osztály adatvesztés aránya az (x) útvonalon l Kmutattam, hogy a β (x) QDP értéke: n out, n = (12) Gm 1 ( z) α β = (13) 1 G m Emlékezzünk, hogy a 1.3 defnícó alapján útvonalon. Mvel G m < 1, α >1, következk hogy Ez azt s jelent hogy α > α j, azaz G m α < G m α G m α j G m a legjobb QoS osztály goodputja az (x) Gm 1 α < G m, és végül: β = > 1 1 G, és végül: β > β P. j m 12

13 A fent gonodolatmenet alapján, egy, a goodput alapú QDPk szernt magasabb színvonalú osztály folyama által elszenvedett adatvesztés arány ksebb lesz bármelyk alacsonyabb színvonalú osztály folyamánál. A továbbakban összefoglalom az 1.2 Tézs késleltetésre vonatkozó állításának bzonyításának gondolatmenetét s. Megmutattam, hogy amennyben mndegyk QoS osztály forgalomának ugyanolyan sztochasztkus tulajdonsága van, a javasolt archtektúrában egy adott QoS osztály adatvesztés aránya ksebb vagy legfennebb ugyanakkora lesz, mnt akármlyen más, annál alacsonyabb színvonalú osztályban. Ellentétben a goodput (átvtel arány) és az adatvesztés arány alapú dfferencálással, a késleltetés alapú dfferencálás a belépés pontokbel sorok terhelésétől s függ. Abból ndultam k hogy a hálózatszntű arányos szolgáltatás hálózat archtektúrájában a mag útválasztók sorhossza alacsonyak, ugyans ezek a sorok csak a rövdtávű börsztök hatását kell kvédenük. Ematt a hálózaton belül késleltetés (a sorbanállás és feldolgozás késleltetés) ugyanaz. d d = d + d ngress core core ( d lnk + d queue + d proces sn g ) l ( x) = d ngress A késleltetésbel különbség a belépés pontban (ngress) elszenvedett sorbanállás késleltetésből származk. Ugyanakkor a belépés pontokban alkalmazott osztályalapú sorbanállás (class based queung - CBQ) bztosítja, hogy a sorok terhelése a jobb osztályban alacsonyabb, mnt az alacsonyabb osztálybeleké. Ennek következtében a késleltetés alapú QDPk esetében: (14) q m q 2 q 1 (15) ahol az egyenlőség akkor áll fenn, ha a belépés pontokban (ngress router) a sorok üresek. 1.3 Tézs (Elosztott Algortmus) [C1] Javasoltam egy elosztott algortmust, amely a belépés ponton úgy formázza a forgalmat, hogy a folyamok a hálózatszntű arányos szolgáltatásnak megfelelő tulajdonsággal rendelkezzenek. Az algortmus folyamatábráját az 1.5 ábrán smertetem. Az algortmus mnden egyes belépés pontban levő útválasztó esetében nylvántartja a szűk keresztmetszetet azokon az útvonalakon, amelyek abból a belépés pontból ndulnak. Azután a (6) egyenlet alapján meghatározza a sávszélességét mnden egyes folyamnak, amely átmegy azon a szűk keresztmetszetű lnken. Részletes szmulácós vzsgálatokkal kmutattam, hogy ha ezt az algortmust a hálózat belépés pontjaban, elosztott módon alkalmazom, akkor az betartatja a folyamokkal a (3) egyenletben meghatározott arányos dfferencálást. 13

14 trgger Munkaváltozók ncalzálása: Legyen l b (szűk keresztmetszetű lnk) az útvonal első lnkje (x) Legyen s b az (x) útvonal legalacsonyabb osztályának (=1) felajánlott forgalma Az l j lnk legalacsonyabb osztály (=1) s formázott gényének kszámítása Legyen l j jelenleg lnk a az (x) útvonal következő lnkje Igen s<s b Nem Legyen s b egyenlő a most kszámolt s értékével Legyen l b egyenlő az l j jelenleg lnkkel Nem l j az (x) útvonal utolsó lnkje? Igen Az l b szűk keresztmetszetű lnk kválasztása A folyamok s (y) részesedésének kszámítása mnden osztályra (=1,..,m) és mnden l b lnken áthaladó folyamra Mnden l b lnken áthaladó folyam belépés pontok formázó mechanzmusanak beállítása az s (x) értékre stop 1.5 Ábra. Az elosztott algortmus folyamatábrája Az algortmust ndító esemény (trgger) egy változás a felajánlott forgalomban (a belépés pont mérés egysége által meghíva), ekkor a szűk keresztmetszet kapactásának értéke a felajánlott forgalomra van állítva. Ezután az algortmus kszámolja a folyam sávszélességét az 1.2 Tézsben megadott (6) egyenlet szernt. Ha ez az érték kevesebb, mnt a korábban tárolt szűk keresztmet kapactás, akkor ezt a lnket lesz szűk keresztmetszetnek megjelölve a korább helyett. Azután a következő lnkenként végg megy az útvonalon, és lefuttatja az előbb ellenőrzést. Mután az algortmus véggment az útvonalon, k lesz választva az útvonal szűk keresztmetszete. Erre a lnkre az algortmus kszámolja az összes átmenő folyam sávszélességét, jelz a bemenet pontoknak, azok pedg formázn fogják a bejövő forgalmat, betartatva a folyamokkal az arányos szolgáltatás feltételet. 14

15 Acheved Alpha - CBR traffc / Dstrbuted Algorthm Acheved Alpha - Varable traffc / Dstrbuted Algorthm low A low B low C low D low A low B low C low D Alpha Alpha Tme [sec] Tme [sec] 1.6 Ábra. Elosztott algortmussal, konstans bt rátájú (baloldalt) és változó UDP folyamok (jobboldalt) által elért arányosság paraméterek) Az algortmus működőképességét szmulácós vzsgálatokkal gazoltam. Annak érdekében, hogy az eredményeket jobban értelmezn lehessen, a vzsgálatam során m = 2 osztály volt a rendszerben. A két osztály közt dfferencálást az α 21 QDP határozza meg. Ezt az előre meghatározott értéket alfának nevezem. Három hálózat topológát készítettem és mndegykőjükben vzsgáltam a javasolt algormusomat. Ebben a fejezetben az eredményem llusztrálása céljából a legegyszerűbb topológán futtatott szmulácók eredményet smertetem, amkor s 4 folyam (útvonal) volt a rendszerben. Az elvárt alfa értéke 1.1 volt, am egy nagyon fnom felbontású dfferencálást jelent. A gyakorlatban ennél nagyobb arányok várhatóak, így a választott paraméter a legrosszabb esetnek felel meg. Az 1.6 ábrán a kmenet pontokban mért (azaz az algortmus által elért) alfa értékeket ábrázolom az dő függvényében. Az ábra baloldalán statkus nonreszponzív (constant bt rate CBR) UDP forgalmat generáltam, míg a jobboldalán a forgalom változott. Látható, hogy az elért alfa értéke az elvárt 1.1 értékhez közel van, azaz az analtkusan kszámolt, elmélet sávszélesség értékeket skerült betartatna az algortmusnak. 15

16 1.4 Tézs (Központosított Algortmus) [J1][C3] Javasoltam egy központosított, teratív algortmust, amely kszámolja mnden folyam sávszélességét a belépés pontnál a (6) egyenlet szernt. Az algortmus folyamatábráját az 1.7 ábrán smertetem. Ez az algortmus belleszthető az 1.1 Tézsben javasolt központosított archtektúrába. Megmutattam, hogy az algortmus forgalombecslő mechanzmusokkal együtt s alkalmazható, és non-reszponzív folyamok esetében IO sorokkal s megvalósítható. trgger Munkaváltozók ncalzálása: Legyen l b (szűk keresztmetszetű lnk) az útvonal első lnkje (x) Legyen s b az (x) útvonal legalacsonyabb osztályának (=1) felajánlott forgalma Az l j lnk legalacsonyabb osztály (=1) s formázott gényének kszámítása Legyen l j jelenleg lnk a az (x) útvonal következő lnkje Igen s<s b Nem Legyen s b egyenlő a most kszámolt s értékével Legyen l b egyenlő az l j jelenleg lnkkel Nem l j az (x) útvonal utolsó lnkje? Igen Az l b szűk keresztmetszetű lnk kválasztása A folyamok s (y) részesedésének kszámítása mnden osztályra (=1,..,m) és mnden l b lnken áthaladó folyamra Mnden l b lnken áthaladó folyam belépés pontok formázó mechanzmusanak beállítása az s (x) értékre Ez az teratív algortmus abban különbözk a legnkább az 1.3 Tézsben megadottnál, hogy mnden (hálózat sznten) felesleges forgalmat kzár a belépés pontnál, míg az 1.3 Tézsben megadott algortmus ugyanezt a kzárást csak útvonal sznten végz el. Azaz 16 stop 1.7 Ábra. Központosított algortmus folyamatábrája

17 egy globáls optmumot ér el, míg a 1.3 Tézsben megadott algortmus a tranzens dőszakban (amíg mnden útvonlat frssít) csak hely optmumot. Az tt javasolt algortmus teratív módon, együttesen alkalmazza a (6) és a (3) egyenleteket a közös szűk keresztmetszetet megosztó folyamokra. Amennyben a forgalmat a belépés pontnál formázom az algortmus szernt, akkor a hálózaton belül nem lesz csomagvesztés és a kmenet sávszélesség megfelel a (6) egyenletben meghatározottnak. Az algortmus a hálózat legszűkebb keresztmetszetét keres és ezt a túlterhelés faktor segítségével tesz. 1.8 defnícó A túlterhelés faktor γ l egy l lnk esetében az a töredéke a folyamnak, amelynek át kellene haladna a szűk keresztmetszeten, amennyben a (3) egyenlet feltétele érvényesek. Analtkusan megmutatattam, hogy γ l -t k lehet fejezen a felajánlott forgalom és a QDP függvényében. l γ = µ _ cross _ l l A legszűkebb keresztmetszet az a lnk, melyre a túlterhelés faktor értéke a legksebb. n α (16) Acheved Alpha - CBR traffc / Centralzed Algorthm Acheved Alpha - Varable traffc / Centralzed Algorthm low A low B low C low D low A low B low C low D Alpha Alpha Tme [sec] Tme [sec] 1.8 Ábra. Központosított algortmussal, konstans bt rátájú (baloldalt) és változó UDP folyamok (jobboldalt) által elért arányosság paraméterek. A javaslat egy adaptív forgalombecslést használ, hogy megbecsülje a forgalmat a belépés pontoknál. Szmulácós módszerrel megmutattam, hogy UDP forgalom esetében az algortmus skeresen betartatja az elvárt dfferencálás paramétert. Az 1.8 ábra az előző Tézs esetében smertetett szcenáró esetében elért eredményeket mutatja. Az ábra baloldala CBR folyamok, míg a jobb oldala a változó UDP folyamok esetében mutatja az elért alfa értékeket. Látható, hogy az algortmus skeresen betartatja az elvárt értékeket. A Dsszertácóm tatalmazza a részletes szmulácós elemzés eredményet mndkét, elosztott és centráls algortmus eseére. 17

18 1.5 Tézs (Hálózatszntű arányos szolgáltatás modell reszponzív folyamok számára) [J2] Megmutattam, hogy a hálózatszntű arányos szolgáltatás modell a reszponzív (pl. TCP) folyamokra s alkalmazható. Egy új értelmezés alapján határoztam meg a reszponzív folyamok felajánlott forgalomát és egy aktív sorkezelés megoldás felhasználását javasoltam a belépés pontokon, hogy a belépő reszponzív folyamokat a kívánt sávszélességűre formázhassam. Megoldásomat szmulácós vzsgálatokkal valdáltam. Annak érdekében, hogy a (3) egyenletet reszponzív folyamokra alkalmazhassam, módosítanom kellett az eredet goodput (átvtel arány) defnícóját. A torlódásvezérlés mechanzmusok matt, a reszponzív folyamok esetében nncs felajánlott forgalom, a forgalom elasztkusan alkalmazkodk a hálózat állapotához. Az én javaslatom, hogy a felajánlott forgalmat a folyam mkrofolyamanak számával arányosan számoljuk, ennek alapján az alább defnícót adtam meg: 1.9 defnícó A belépés pontoknál a reszponzív folyamok felajánlott forgalmát a következőképpen határoztam meg:, n = n D = 1,2,..., m ( x) P (16) ahol n (x) a mckrofolyamok száma egy folyamon belül egy adott (x) útvonalon, D egy hálózatszntű állandó (x) n az (x) útvonal osztályának felajánlott forgalma. Aktív sorkezelés menedzsment (actve queue management - AQM) mechanzmussal javasoltam megoldan a reszponzív folyamok formázását (shapng). Klasszkus, a sor végéről csomagot eldobó (drop tal) sorok esetén a csomagvesztésekre a reszponzív folyamok módosítják felajánlott forgalmukat, ematt ezek nem alkalmasok a feladatra. Gyakorlatlag a reszponzív folyamok (pl. TCP) túlreagálják a csomagvesztéseket, ematt fnomabb formázás módszereket kellett válasszak. Én a BLUE-t, egy lnk khasználtság- és a csomagvesztéstörténetet használó AQM algortmust választottam k [22][23]. A IO sorok nem képesek méltányosságot bztosítan a reszponzív mkrofolyamok között, egyes mkrofolyamok éheznek míg mások előnyt élveznek. Szmulácós vzsgálatokkal összehasonlítottam a IO és BLUE mechanzmusokat, és az elvártak szernt a BLUE sokkal jobban teljesített. A BLUE elkerül a mkrofolyamok éhezését. Továbbá a formázást (shapng) s úgy ér el, hogy csomagot csak akkor dob el, ha nagyon nagy változások vannak a forgalomban (pl. amkor egyszerre ndul több tíz mkrofolyam), ellentétben a jóval elterjedtebb RED mechanzmussal, amelynek a csomag eldobás a működésének az alapja. A fentek alapján a BLUE egy megfelelő mechanzmus a folyamok közt méltányosság (farness) bztosítására. Ebben az esetben nem lesznek éhező folyamok, a mkrofolyamok egyenlően osztoznak a rendelkezésre álló sávszélességen. A BLUE használatának egy másk következménye, hogy torlódásvezérlés mnmáls puffermérettel oldható meg, am a végponttól-végpontg való késleltetés csökkentését eredményez. Az ns2 szmulátorban megvalósított BLUE AQM [24] használtam az elvárt sávszélességek betartatására a belépés pontokban. Az 1.9 ábra bal oldalán a szmulácó során elért dfferencálás paraméter értékeket mutatom, amkor állandó számú TCP mkrofolyamok voltak a hálózatban. Ez a non-reszponzív esetben a CBR folyamokkal végzett szmulácóknak felel meg. Az 1.9 ábra jobb oldalán változó számú TCP mkrofolyamok esetében elért dfferencálás paraméter értékeket mutatom. 18

19 Constant # of TCP mcro flows Varyng # of TCP mcro flows flow A flow B flow C flow D Alpha Alpha flow A flow B flow C flowd Tme [sec] Tme [sec] 1.9 Ábra. A belépés pontokban BLUE AQM-el formázott konstans (baloldalt) és változó (jobboldalt) számú TCP mkrofolyamok által elért arányosság paraméterek Azt s megmutattam, hogy a TCP és UDP folyamok dfferencálását párhuzamosan meg lehet oldan a belépés pontban. Ez a gyakorlatban azt jelent hogy a TCP folyamokat az ebben a Tézsben bemutatott módon kell formázn mközben az UDP folyamokat az 1.3 vagy 1.4 Tézsekben bemutatott megoldások valamelykével, és a két formázás módszer egyszerre s működőképes. 4.2 Önszerveződő hálózatok Elosztott Menedzsment Keretrendszere Napjankban az Internet lett az alapértelmezett adatátvtel rendszer, amely széleskörű alkalmazásokat és szolgáltatásokat tesz lehetővé. Mvel a múlt század hetvenes éveben tervezett Internet knőtte az eredetleg tervezett keretet (a megnövelt teljesítmény, rendelkezésre állás, bztonság és megbízhatóság gények eredményeképpen), lassan elér a korlátjat és az archtektúrájából fakadó üzemeltetés korlátja akadályozzák fejlődését. A jövő hálózatat vzsgáló kutatások az lyen hálózatokkal szemben támasztott két feltételt emelnek k [25]. Egyrészt, a hálózat technológák heterogentása növekedn fog, mvel új és rég hozzáférés technológák, valamnt új és rég szolgáltatások és alkalmazások együtt fordulnak elő. Várhatóan az újabb hálózat megoldásokra való áttérés (mgrácó) nem egy egyszer lépés lesz, hanem folyamatos, elhúzodó folyamat. Másrészt, a hálózatok szervezés szempontból s heterogének lesznek: a jelenleg elterjedt nylvános mobl hálózatokat változatos hálózattípusok fogják kegészíten: személy vehkulárs, szenzor, hot-spot és egyéb hálózatok. Néhány lyen újabb hálózattípus elszgetelten, önállóan s hasznos lehet, de ez az nfrastruktúra az gaz potencálját egymás közt kapcsolódások, összeköttetések során tudja elérn. Ez azt s jelent hogy egy dnamkus környezetben az így kalakult hálózatok hálózata s dnamkusan kell k- és újraalkuljon, mntegy alkalmazkodva a változó környezethez. Ugyanakkor e kölcsönhatásoknak automatkusan kell végbemennük, ugyans a dnamkus, gyors események matt nncs lehetőség dőgényes és bonyolult 19

20 manuáls konfgurálásra. A korábban mnd IP hálózat vízók s ebbe az rányba módosulnak. Az jövő hálózatok felé vezető új koncepcók mnd több és több feladattal terhelk a hálózat nfrastruktúráját, amelyet előbb-utóbb nem lehet kzárólag ember beavatkozással menedzseln. A jövő hálózat környezetben ematt a hálózat menedzsmentnek és vezérlésnek dnamkusabbá és rugalmasabbá kell válna. Az önmenedzselő hálózatok elve egy széleskörűen elfogadott megoldás az Internet és más hálózatok gyorsan növekvő komplextásának kezelésére [26][11]. A jövő hálózat nfrastruktúrájának kalakításában kulcsszerepet játszó hálózatüzemeltetők olyan új funkcókat és mechanzmusokat akarnak bevezetn amelyek lehetővé teszk a hálózatok önmenedzsélését. Mndezt pedg oly módon szeretnék megtenn hogy a legkevesebb ember beavatkozással, a szolgáltatás jobb elérhetőségét és rövdebb telepítés dőt bztosítva, csökkentett szolgáltatás bevezetés dő mellett történhessen [26][27]. A továbbakban a fejezeten belül feltételezem, hogy a hálózatok önszervező képességekkel rendelkeznek. Ez azt jelent hogy a hálózat elemek elégséges számítás kapactással rendelkeznek ahhoz, hogy önszervező logkát tudjanak futtatn és megfelelő nterfésszel rendelkezzenek a hálózat elemek módosítására. 2.1 defnícó A kompozícó az a folyamat, amely során két menedzsment tartomány / autortás kölcsönhatásba lép, egyeztet és dönt az együttműködés szándékakról, végül pedg kombnálják erőforrásakat a döntések alapján. A kompozícó hálózat tartományok felett van értelmezve, ematt hálózat kompozícóként s nevezk, ahol a hálózat az a logka hálózat, melyet a menedzsment autortás/üzemeltet vezérel és menedzsel. A menedzsment tartományok kompozícós folyamatat a kompozícós menedzsment funkcók rányítják és a vezérlés sík függvénye valósítják meg. A kompozícós folyamat eredménye érnthet (változtatja, bővít vagy korlátozza) a menedzsment és vezérlés síkok hatásköret s [B1][J3][28][29]. Amkor két különálló hálózat komponál, egy fontos khívás egy konzsztens hálózatmenedzsment rendszerbe szervezn az eredet hálózatokét. Hasonlóan, egy dekompozícós folyamán a menedzsment rendszert konzsztens módon kell felosztan az új tartományok közt. Javasoltam egy hálózatmenedzsment keretrendszert a megfelelő menedzsment folyamatokkal együtt, hogy a fent problémára megoldást kínáljak. 2. Tézscsoport [B1][J3-J7][C4-C9] - Javasoltam egy Elosztott Menedzsment Keretrendszert (Dstrbuted Management ramework - DM) az Önszervező Hálózatok (self-organzng networks - SON) számára, amely meghatározza, hogy két vagy több menedzsment tartomány / autortás mként lépjen kölcsönhatásba és döntsön az együttműködésükről. Megadtam két hálózategyüttműködés típust, az abszorpcót (egyesülés) és gatewaynget (kapun keresztül együttműködés). Javasoltam egy herarchkus peer-to-peer átfedő (P2P overlay) struktúrát, amely lehetővé tesz a menedzsmentsíkbel funkcók megvalósítását. Leképeztem a P2P átfedőket az elosztott hálózatmenedzsment keretrendszerre. A DM struktúrát egy SON gráffal és a SON gráfon értelmezett műveletekel modelleztem. Javasoltam egy algortmust, amely megadja, hogy melyk absztrakcós sznten kell a hálózatoknak együttműködnük. A javasolt Elosztott Menedzsment Keretrendszert (DM) mnden olyan hálózatban meg lehet valósítan amely rendelkezk 3 rétegbel címzéssel és útválasztással, valamnt számításkapctással képes az önszervező funkcókat támogatn. Mnden csomagkapcsolt hálózaton, amely 3 rétegbel címzéssel rendekezk és megfelel az ITU-T következő generácós hálózat defnícójának (NGN [30]), meg lehet valósítan a SON-ok számára kdolgozott DM-t. Természetesen, ehhez a DM-t megvalósító protokollokat, valamnt 20

21 az önszervező funkcókat telepíten kell az általános NGN csomópontokban. Egy jellemző példa az lyen hálózatokra az Ambent Networks (AN) [B1][31]. 2.1 Tézs (Önszervező Hálózatok számára kdolgozott Elosztott Menedzsment Keretrendszer) [J3][J7] Javasoltam egy Elosztott Menedzsment Keretrendszert (Dstrbuted Management ramework - DM) az önszervező hálózatok (self-organzng networks - SON) számára, amely meghatározza két vagy több hálózat menedzsment tartomány plcy-alapú kölcsönhatását. Az általam javasolt DM-en belül egy önálló, teratív, elosztott és rányított folyamatot javasoltam, amely képes lokalzáln és megosztan a menedzsmentskok kölcsönhatásanak vezérléséhez szükséges nformácót. A SON-ok számára javasolt DM archtektúráját a 2.1 ábra szemléltet. Megjegyzés: Egy menedzsment tartományon belül a DM vezérl a vezérléssíkbel funkcókat s. menedzsment tartomány kölcsönhatások nterfésze Dstr.Mgmt.w vezérlés/menedzs. sík önszerveződést rányító nformácó csomópont 2.1 Ábra. Elosztott Menedzsment Keretrendszer áttekntése Példa: Egy Ambent Hálózatban (Ambent Network - AN)[B1][7][31], az Ambent Network Menedzsment vezérl a funkconáls enttásokat (unctonal Enttes -E) az Ambent Vezérlés Téren (Ambent Control Space - ACS) belül. 2.2 Tézs (Hálózat Kompozícó) [J4][J6][C6][C7] Defneáltam két hálózat kompocícó típust (abszorpcó és gatewayng), amelyek a bootstrappng (ncalzálás) és dekompozícó (befejezés) együtt teljesen leíráják a hálózat kompozícós modellt és lleszkednek a 2.1 Tézsben javasolt keretrendszerbe. Az abszorpcó (absorpton) korlátozásnélkül nformácómegosztást határoz meg a komponáló hálózatok menedzsment tartománya közt, egy egységes menedzsmentsíkot eredményezve, amely a két korább egyesülésével jön létre. Ha az abszorpcó nem lehetséges, akkor a gatewayng (kapun keresztül együttműködés) meghatározza az új menedzsmentsík létrehozásának módját, valamnt azt, ahogy a komponáló hálózatok nformácóját megosztja. A bootstrappng egy elem ön-konfgurácós folyamatot jelöl, amely egy önálló menedzsment síkot ncalzál (pl. egy önálló csomópont üzembe helyezése). A decomposton (de-kompozícó) során a menedzsment tartomány két vagy több különálló menedzsment tartományra oszlk, és e folyamat során meg kell határozn az új tartományok önszervező tulajdonságat. 21

22 Megjegyzem, hogy a továbbakban feltételezem, hogy a hálózat kompozícó során a vezérlés a szolgáltatások és erőforrások felett restrktív, azaz mnden gatewayng típusú kompozícó során kevesebb erőforrás (típus) felett rendelkezk. Annak érdekében, hogy a DM megvalósítható legyen, egy elosztott herarchkus strutúrába kell leképezn. 2.3 Tézs (Peer-to-peer Menedzsment Átfedő) [J5][J6][C4][C5] Az Elosztott Menedzsment Keretrendszer (DM) absztrakt modelljét egy herarchkus peer-to-peer hálózatra képeztem le. A peer-to-peer hálózat legalsó szntje a fzka csomópontok halmaza. A DM mnden egyes hálózatmenedzsment tartománya részére egy P2P átfedővel hozok létre, amelynek a tagja az alsóbb szntű P2P átfedők képvseletére megválasztott elemek (pl. superpeerek). Továbbá a DM modellezésére javasoltam egy SON gráf modellt és azon értelmezett hat gráfműveletet. A SON gráf megadja a DM drekt leképezését a P2P átfedőkre: mnden egyes SON gráf csomópont egy menedzsment tartománynak és egy P2P átfedőnek felel meg (lásd a 2.2 ábrát). Ezt az átfedőt egy, a gyermek csomópontok által választott csomópont képvsel. a superpeer-re mutat O5 O7 átfedők halmaza O6 O1 O2 O3 O4 v7 v5 v1 v2 v3 v4 v6 SON gráf topológa gráf 2.2 Ábra. A SON gárf és a P2P átfedők A 2.2 Tézsben megadott hálózatot kompozícós műveleteket leképeztem a SON gráf modellre. Ennek érdekében javsoltam hat gráfműveletet a SON gárfon, az alábbak szernt: Jon (belépés): A belépő SON gráf gyökér csomópontját hozzácsatolom a SON gráf már létező csomópontjához (lásd 2.3. ábra). Leave (klépés): Egy teljes fát lekapcsolok az eredet gráfból. Az eredmény két külön SON gráf lesz (lásd 2.3. ábra). Expand (kterjesztés): Ha a csomópontnak volt korábban szülője, akkor a szülője és a csomópont között egy új csomópontot hoz létre. Különben létrehoz egy szülő csomópontot a rég csomópontnak (lásd 2.3. ábra). 22

23 Collapse (összevonás): Töröljük a csomópontot, amelynek van egy szülője és egyetlen gyereke (lásd 2.3.v ábra). Merge (egyesülés): Mnden, az egyesülő szülőkhöz tartozó csomópont egy közös szülőhöz fog tartozn a másk szülőt töröljük (megjegyzem, hogy csak a levelek képvselnek fzka csomópontokat, így a több gráfcsomópont törlése nem jár fzka csomópont kzárásával a rendszerből) (lásd 2.3.v ábra). Splt (szakítás): Egyes gyermekek lecsatlakoznak a szülő csomópontról és egy új szülőt hoznak létre, amely mndegyk lecsatlakozott csomópont szülője lesz (lásd 2.3.v ábra)..) jon.) leave a jons b = b a leaves b = b a a a.) expand v.) collapse expand a = b a collapse a = b b v.) merge v.) splt merge a nto b = b splt a and b = a b 2.3 Ábra. A hat gráfművelet Megjegyzem, hogy a hat gráfművelet alkalmazásával nem változk a gráfnak a fa jellege. A SON gráf csak akkor fog hasadn ha az alatta levő topológa s partconálódk. Annak érdekénem, hogy megadjam, hogy s szervezhető (komponálható) két hálózatok hálózata egy közös hálózattá, az alább algortmust javasoltam. 2.4 tézs (Alulról-felfelé kompozícós algortmus) [C8][C9] Javasoltam egy alulrólfelfelé kompozícós algortmust, amely a SON gráf (fzka csomópontokat képvselő) leveletől ndulva a felsőbb szntek (mnd nagyobb komponált hálózatok) felé halad és megvzsgálja az abszorpcó lehetőségét. Ha abszorpcó nem lehetséges, akkor meghatározza a gatewayng helyét (lásd a 2-1 algortmust). Megmutattam, hogy a konfgurácós dő és vezérlés (jelzés üzenetek átlal okozott túlterehelésben mért) komplextása O log(n). Megjegyzés: az alulról-felfelé kompozícós algortmust a P2P átfedők superpeereje segítségével explct módon meg lehet valósítan. 2-1 Algortmus: (Kompozícós algortmus) az a és b fzka csomópontok számára: Megoldásom általánosságát megtartva, feltételezem hogy az a fzka csomópontot tartalmazó SON gráf herarcha szntjenek száma kevesebb mnt a b csomópont esetében. 23

Békefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció

Békefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban

Részletesebben

Elosztott rendszerek játékelméleti elemzése: tervezés és öszönzés. Toka László

Elosztott rendszerek játékelméleti elemzése: tervezés és öszönzés. Toka László adat Távközlés és Médanformatka Tanszék Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Eurecom Telecom Pars Elosztott rendszerek játékelmélet elemzése: tervezés és öszönzés Toka László Tézsfüzet Témavezetők:

Részletesebben

Fuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika

Fuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika Fuzzy rendszerek A fuzzy halmaz és a fuzzy logka A hagyományos kétértékű logka, melyet évezredek óta alkalmazunk a tudományban, és amelyet George Boole (1815-1864) fogalmazott meg matematkalag, azon a

Részletesebben

Philosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található

Philosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található Phlosophae Doctores A sorozatban megjelent kötetek lstája a kötet végén található Benedek Gábor Evolúcós gazdaságok szmulácója AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3 Kadja az Akadéma Kadó, az 795-ben alapított Magyar

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Új módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához

Új módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához I. előadás, 2014. április 30. Új módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához Dr. Orosz Péter ATMA kutatócsoport A kutatócsoport ATMA (Advanced Traffic Monitoring and Analysis)

Részletesebben

Az elektromos kölcsönhatás

Az elektromos kölcsönhatás TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy

Részletesebben

Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131)

Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131) Szolgáltatások és alkalmazások (VITMM131) Internet-alapú szolgáltatások (folyt.) Vidács Attila Távközlési és Médiainformatikai Tsz. I.B.228, T:19-25, vidacs@tmit.bme.hu Tartalom 11/02/11 Internet-alapú

Részletesebben

I. A közlekedési hálózatok jellemzői II. A közlekedési szükségletek jellemzői III. Analitikus forgalom-előrebecslési modell

I. A közlekedési hálózatok jellemzői II. A közlekedési szükségletek jellemzői III. Analitikus forgalom-előrebecslési modell Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Közlekedésmérnök és Járműmérnök Kar Közlekedésüzem Tanszék HÁLÓZATTERVEZÉSI MESTERISKOLA BEVEZETÉS A KÖZLEKEDÉS MODELLEZÉSI FOLYAMATÁBA Dr. Csszár Csaba egyetem

Részletesebben

1.Tartalomjegyzék 1. 1.Tartalomjegyzék

1.Tartalomjegyzék 1. 1.Tartalomjegyzék 1.Tartalomjegyzék 1 1.Tartalomjegyzék 1.Tartalomjegyzék...1.Beezetés... 3.A matematka modell kálasztása...5 4.A ékony lap modell...7 5.Egy más módszer a matematka modell kálasztására...10 6.A felületet

Részletesebben

VIHIMA07 Mobil és vezeték nélküli hálózatok QoS alapok áttekintése

VIHIMA07 Mobil és vezeték nélküli hálózatok QoS alapok áttekintése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatikus szak, mesterképzés Hírközlő rendszerek biztonsága szakirány Villamosmérnöki szak, mesterképzés - Újgenerációs

Részletesebben

MŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Napkollektorok üzemi jellemzőinek modellezése

MŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Napkollektorok üzemi jellemzőinek modellezése MŰSZAKI TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Napkollektorok üzem jellemzőnek modellezése Doktor (PhD) értekezés tézse Péter Szabó István Gödöllő 015 A doktor skola megnevezése: Műszak Tudomány Doktor Iskola tudományága:

Részletesebben

Méréselmélet: 5. előadás,

Méréselmélet: 5. előadás, 5. Modellllesztés (folyt.) Méréselmélet: 5. előadás, 03.03.3. Út az adaptív elárásokhoz: (85) és (88) alapán: W P, ( ( P). Ez utóbb mndkét oldalát megszorozva az mátrxszal: W W ( ( n ). (9) Feltételezve,

Részletesebben

Integrált rendszerek n é v; dátum

Integrált rendszerek n é v; dátum Integrált rendszerek n é v; dátum.) Az dentfkálás (folyamatdentfkácó) a.) elsődleges feladata absztrahált leírás fzka modell formában b.) legfőbb feladata a struktúradentfkálás (modellszerkezet felállítása)

Részletesebben

Az entrópia statisztikus értelmezése

Az entrópia statisztikus értelmezése Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok

Részletesebben

Algoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 09 Rendezések

Algoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 09 Rendezések Algortmusok és adatszerkezetek gyakorlat 09 Rendezések Néhány órával ezelőtt megsmerkedtünk már a Merge Sort rendező algortmussal. A Merge Sort-ról tuduk, hogy a legrosszabb eset dőgénye O(n log n). Tetszőleges

Részletesebben

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula

KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematka tanár hallgatók számára Szta formula Előadó: Hajnal Péter 2015. 1. Bevezető példák 1. Feladat. Hány olyan sorbaállítása van a a, b, c, d, e} halmaznak, amelyben

Részletesebben

A multikritériumos elemzés célja, alkalmazási területe, adat-transzformációs eljárások, az osztályozási eljárások lényege

A multikritériumos elemzés célja, alkalmazási területe, adat-transzformációs eljárások, az osztályozási eljárások lényege A multkrtérumos elemzés célja, alkalmazás területe, adat-transzformácós eljárások, az osztályozás eljárások lényege Cél: tervváltozatok, objektumok értékelése (helyzetértékelés), döntéshozatal segítése

Részletesebben

Regresszió. Fő cél: jóslás Történhet:

Regresszió. Fő cél: jóslás Történhet: Fő cél: jóslás Történhet: Regresszó 1 változó több változó segítségével Lépések: Létezk-e valamlyen kapcsolat a 2 változó között? Kapcsolat természetének leírása (mat. egy.) A regresszós egyenlet alapján

Részletesebben

8. Programozási tételek felsoroló típusokra

8. Programozási tételek felsoroló típusokra 8. Programozás tételek felsoroló típusokra Ha egy adatot elem értékek csoportja reprezentál, akkor az adat feldolgozása ezen értékek feldolgozásából áll. Az lyen adat típusának lényeges jellemzője, hogy

Részletesebben

Statisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás.

Statisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás. Statsztka próbák Paraméteres. A populácó paraméteret becsüljük, ezekkel számolunk.. Az alapsokaság eloszlására van kkötés. Nem paraméteres Nncs lyen becslés Nncs kkötés Ugyanazon problémára sokszor megvan

Részletesebben

A bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek

A bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek BARA ZOLTÁN A bankköz utalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapacon. A bankköz utalék létező és nem létező versenyhatása a Vsa és a Mastercard ügyek Absztrakt Az előadás 1 rövden átteknt a két bankkártyatársasággal

Részletesebben

1. Holtids folyamatok szabályozása

1. Holtids folyamatok szabályozása . oltds folyamatok szabályozása Az rányított folyamatok jelentés részét képezk a lassú folyamatok. Ilyenek például az par környezetben található nagy méret kemencék, desztllácós oszlopok, amelyekben valamlyen

Részletesebben

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás.

Hálózati réteg. WSN topológia. Útvonalválasztás. Hálózati réteg WSN topológia. Útvonalválasztás. Tartalom Hálózati réteg WSN topológia Útvonalválasztás 2015. tavasz Szenzorhálózatok és alkalmazásaik (VITMMA09) - Okos város villamosmérnöki MSc mellékspecializáció,

Részletesebben

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 3D - geometra modellezés, alakzatrekonstrukcó, nyomtatás 17. 3D Szegmentálás http://cg.t.bme.hu/portal/node/312 https://www.vk.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54 Dr. Várady Tamás, Dr. Salv Péter BME, Vllamosmérnök

Részletesebben

Megkülönböztetett kiszolgáló routerek az

Megkülönböztetett kiszolgáló routerek az Megkülönböztetett kiszolgáló routerek az Interneten Megkülönböztetett kiszolgálás A kiszolgáló architektúrák minősége az Interneten: Integrált kiszolgálás (IntServ) Megkülönböztetett kiszolgálás (DiffServ)

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

4 Approximációs algoritmusok szorzatalakú hálózatok esetén

4 Approximációs algoritmusok szorzatalakú hálózatok esetén 4 Approxmácós algortmusok szorzatalakú hálózatok esetén Az MVA-n alapuló approxmácó (Bard-Schwetzer-módszer): Beérkezés tétel: T () = 1 µ [1+ ( 1) ], =1,...,N Iterácó a következő approxmácó használatával:

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete

Intelligens Rendszerek Elmélete Intellgens Rendszerek Elmélete Dr. Kutor László A mesterséges neuráls hálózatok alapfogalma és meghatározó eleme http://mobl.nk.bmf.hu/tantargyak/re.html Logn név: re jelszó: IRE07 IRE 7/1 Neuráls hálózatok

Részletesebben

Szárítás során kialakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval

Szárítás során kialakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval Szárítás során kalakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval Rajkó Róbert 1 Eszes Ferenc 2 Szabó Gábor 1 1 Szeged Tudományegyetem, Szeged Élelmszerpar Főskola Kar Élelmszerpar Műveletek és Környezettechnka

Részletesebben

Hipotézis vizsgálatok. Egy példa. Hipotézisek. A megfigyelt változó eloszlása Kérdés: Hatásos a lázcsillapító gyógyszer?

Hipotézis vizsgálatok. Egy példa. Hipotézisek. A megfigyelt változó eloszlása Kérdés: Hatásos a lázcsillapító gyógyszer? 01.09.18. Hpotézs vzsgálatok Egy példa Kérdések (példa) Hogyan adhatunk választ? Kérdés: Hatásos a lázcsllapító gyógyszer? Hatásos-e a gyógyszer?? rodalomból kísérletekből Hpotézsek A megfgyelt változó

Részletesebben

Bevezetés a kémiai termodinamikába

Bevezetés a kémiai termodinamikába A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal

Részletesebben

4 2 lapultsági együttható =

4 2 lapultsági együttható = Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.

Részletesebben

ALGORITMUSOK, ALGORITMUS-LEÍRÓ ESZKÖZÖK

ALGORITMUSOK, ALGORITMUS-LEÍRÓ ESZKÖZÖK ALGORITMUSOK, ALGORITMUS-LEÍRÓ ESZKÖZÖK 1. ALGORITMUS FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Az algortmus egyértelműen végreajtató tevékenység-, vagy utasítássorozat, amely véges sok lépés után befejeződk. 1.1 Fajtá: -

Részletesebben

Tanult nem paraméteres próbák, és hogy milyen probléma megoldására szolgálnak.

Tanult nem paraméteres próbák, és hogy milyen probléma megoldására szolgálnak. 8. GYAKORLAT STATISZTIKAI PRÓBÁK ISMÉTLÉS: Tanult nem paraméteres próbák, és hogy mlyen probléma megoldására szolgálnak. Név Illeszkedésvzsgálat Χ próbával Illeszkedésvzsgálat grafkus úton Gauss papírral

Részletesebben

The original laser distance meter. The original laser distance meter

The original laser distance meter. The original laser distance meter Leca Leca DISTO DISTO TM TM D510 X310 The orgnal laser dstance meter The orgnal laser dstance meter Tartalomjegyzék A műszer beállítása - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2 Bevezetés - -

Részletesebben

Hálózatok II. A hálózati réteg torlódás vezérlése

Hálózatok II. A hálózati réteg torlódás vezérlése Hálózatok II. A hálózati réteg torlódás vezérlése 2007/2008. tanév, I. félév Dr. Kovács Szilveszter E-mail: szkovacs@iit.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem Informatikai Intézet 106. sz. szoba Tel: (46) 565-111

Részletesebben

s n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés

s n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés A m és az átlag Standard hba Mnta átlag 1 170 Az átlagok szntén ngadoznak a m körül. s x s n Az átlagok átlagos eltérése a m- től! 168 A m konfdenca ntervalluma. 3 166 4 173 x s x ~ 68% ~68% annak a valószínűsége,

Részletesebben

Optikai elmozdulás érzékelő illesztése STMF4 mikrovezérlőhöz és robot helyzetérzékelése. Szakdolgozat

Optikai elmozdulás érzékelő illesztése STMF4 mikrovezérlőhöz és robot helyzetérzékelése. Szakdolgozat Mskolc Egyetem Gépészmérnök és Informatka Kar Automatzálás és Infokommunkácós Intézet Tanszék Optka elmozdulás érzékelő llesztése STMF4 mkrovezérlőhöz és robot helyzetérzékelése Szakdolgozat Tervezésvezető:

Részletesebben

,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,

,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1, Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer

Részletesebben

NKFP6-BKOMSZ05. Célzott mérőhálózat létrehozása a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követésére. II.

NKFP6-BKOMSZ05. Célzott mérőhálózat létrehozása a globális klímaváltozás magyarországi hatásainak nagypontosságú nyomon követésére. II. NKFP6-BKOMSZ05 Célzott mérőhálózat létrehozása a globáls klímaváltozás magyarország hatásanak nagypontosságú nyomon követésére II. Munkaszakasz 2007.01.01. - 2008.01.02. Konzorcumvezető: Országos Meteorológa

Részletesebben

Példák ekvivalencia relációra (TÉTELként kell tudni ezeket zárthelyin, vizsgán):

Példák ekvivalencia relációra (TÉTELként kell tudni ezeket zárthelyin, vizsgán): F NIK INÁRIS RLÁIÓK INÁRIS RLÁIÓK (és hasonló mátrxok s tt!) Defnícó: z R bnárs relácó, ha R {( a, b) a, b } nárs relácók lehetséges tuladonsága:. Reflexív ha ( x,.(a). Szmmetrkus ha ( x, y) ( y,.(b).

Részletesebben

d(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.

d(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1. Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés

Részletesebben

Darupályák ellenőrző mérése

Darupályák ellenőrző mérése Darupályák ellenőrző mérése A darupályák építésére, szerelésére érvényes 15030-58 MSz szabvány tartalmazza azokat az előírásokat, melyeket a tervezés, építés, műszak átadás során be kell tartan. A geodéza

Részletesebben

Régió alapú szegmentálás. Digitális képelemzés alapvető algoritmusai. 2. példa: Elfogadható eredmények. 1. példa: Jó eredmények. Csetverikov Dmitrij

Régió alapú szegmentálás. Digitális képelemzés alapvető algoritmusai. 2. példa: Elfogadható eredmények. 1. példa: Jó eredmények. Csetverikov Dmitrij Régó alapú szegmentálás Dgtáls képelemzés alapvető algortmusa Csetverkov Dmtrj Eötvös Lóránd Egyetem, Budapest csetverkov@sztak.hu http://vson.sztak.hu Informatka Kar 1 Küszöbölés példá és elemzése Küszöbölés

Részletesebben

Support Vector Machines

Support Vector Machines Support Vector Machnes Ormánd Róbert MA-SZE Mest. Int. Kutatócsoport 2009. február 17. Előadás vázlata Rövd bevezetés a gép tanulásba Bevezetés az SVM tanuló módszerbe Alapötlet Nem szeparálható eset Kernel

Részletesebben

Egyenáramú szervomotor modellezése

Egyenáramú szervomotor modellezése Egyenáramú szervomotor modellezése. A gyakorlat élja: Az egyenáramú szervomotor mködését leíró modell meghatározása. A modell valdálása számításokkal és szotverejlesztéssel katalógsadatok alapján.. Elmélet

Részletesebben

Balogh Edina Árapasztó tározók működésének kockázatalapú elemzése PhD értekezés Témavezető: Dr. Koncsos László egyetemi tanár

Balogh Edina Árapasztó tározók működésének kockázatalapú elemzése PhD értekezés Témavezető: Dr. Koncsos László egyetemi tanár Balogh Edna Árapasztó tározók működésének kockázatalapú elemzése PhD értekezés Témavezető: Dr. Koncsos László egyetem tanár Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Építőmérnök Kar 202 . Bevezetés,

Részletesebben

10. Alakzatok és minták detektálása

10. Alakzatok és minták detektálása 0. Alakzatok és mnták detektálása Kató Zoltán Képfeldolgozás és Számítógépes Grafka tanszék SZTE http://www.nf.u-szeged.hu/~kato/teachng/ 2 Hough transzformácó Éldetektálás során csak élpontok halmazát

Részletesebben

KAPILLÁRIS NYOMÁS GÖRBE MEGHATÁROZÁSA HIGANYTELÍTÉSES POROZITÁSMÉRÉS ADATAIBÓL DETERMINATION OF CAPILLARY PRESSURE CURVE FROM MERCURY POROSIMETRY DATA

KAPILLÁRIS NYOMÁS GÖRBE MEGHATÁROZÁSA HIGANYTELÍTÉSES POROZITÁSMÉRÉS ADATAIBÓL DETERMINATION OF CAPILLARY PRESSURE CURVE FROM MERCURY POROSIMETRY DATA Műszak Földtudomány Közlemények, 84. kötet,. szám (03), pp. 63 69. KAPILLÁRIS NYOMÁS GÖRBE MEGHATÁROZÁSA HIGANYTELÍTÉSES POROZITÁSMÉRÉS ADATAIBÓL DETERMINATION OF CAPILLARY PRESSURE CURVE FROM MERCURY

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT október 29. HSNLab SINCE 1992

Hálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT október 29. HSNLab SINCE 1992 Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. október 29. Link-state protokollok OSPF Open Shortest Path First Első szabvány RFC 1131 ( 89) OSPFv2 RFC 2178 ( 97) OSPFv3 RFC 2740 (

Részletesebben

Item-válasz-elmélet alapú adaptív tesztelés. Item Response Theory based adaptive testing

Item-válasz-elmélet alapú adaptív tesztelés. Item Response Theory based adaptive testing Abstract Item-válasz-elmélet alapú adaptív tesztelés Item Response Theory based adaptve testng ANTAL Margt 1, ERŐS Levente 2 Sapenta EMTE, Műszak és humántudományok kar, Marosvásárhely 1 adjunktus, many@ms.sapenta.ro

Részletesebben

Sávszélesség szabályozás kezdőknek és haladóknak. Mátó Péter <atya@fsf.hu>

Sávszélesség szabályozás kezdőknek és haladóknak. Mátó Péter <atya@fsf.hu> Sávszélesség szabályozás kezdőknek és haladóknak Mátó Péter Az előadás témái A hálózati kapcsolatok jellemzői A hálózati protokollok jellemzői A Linux felkészítése a sávszélesség szabályzásra

Részletesebben

Hálózati sávszélesség-menedzsment Linux rendszeren. Mátó Péter <atya@fsf.hu> Zámbó Marcell <lilo@andrews.hu>

Hálózati sávszélesség-menedzsment Linux rendszeren. Mátó Péter <atya@fsf.hu> Zámbó Marcell <lilo@andrews.hu> Hálózati sávszélesség-menedzsment Linux rendszeren Mátó Péter Zámbó Marcell A hálózati kapcsolatok jellemzői Tipikus hálózati kapcsolatok ISDN, analóg modem ADSL, *DSL Kábelnet,

Részletesebben

IDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence október 17.

IDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence október 17. IDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence 2014. október 17. I. Generatív és dszkrmnatív modellek Korábban megsmerkedtünk a felügyelt tanulással (supervsed learnng). Legyen adott a D = {, y } P =1 tanító halmaz, ahol

Részletesebben

Jövedelem és szubjektív jóllét: az elemzési módszer megválasztásának hatása a levonható következtetésekre

Jövedelem és szubjektív jóllét: az elemzési módszer megválasztásának hatása a levonható következtetésekre Tanulmányok Jövedelem és szubjektív jóllét: az elemzés módszer megválasztásának hatása a levonható következtetésekre Hajdu Tamás, az MTA Közgazdaságés Regonáls Tudomány Kutatóközpont Közgazdaságtudomány

Részletesebben

Kvantum-tömörítés II.

Kvantum-tömörítés II. LOGO Kvantum-tömörítés II. Gyöngyös László BME Vllamosmérnök és Informatka Kar A kvantumcsatorna kapactása Kommunkácó kvantumbtekkel Klasszkus btek előnye Könnyű kezelhetőség Stabl kommunkácó Dszkrét értékek

Részletesebben

METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS

METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS Metrológa alapfogalmak A metrológa a mérések tudománya, a mérésekkel kapcsolatos smereteket fogja össze. Méréssel egy objektum valamlyen tulajdonságáról számszerű értéket kapunk.

Részletesebben

Leica DISTOTMD510. X310 The original laser distance meter. The original laser distance meter

Leica DISTOTMD510. X310 The original laser distance meter. The original laser distance meter TM Leca DISTO Leca DISTOTMD510 X10 The orgnal laser dstance meter The orgnal laser dstance meter Tartalomjegyzék A műszer beállítása - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2 Bevezetés - - -

Részletesebben

RENDSZERSZINTŰ TARTALÉK TELJESÍTŐKÉPESSÉG TERVEZÉSE MARKOV-MODELL ALKALMAZÁSÁVAL I. Rendszerszintű megfelelőségi vizsgálat

RENDSZERSZINTŰ TARTALÉK TELJESÍTŐKÉPESSÉG TERVEZÉSE MARKOV-MODELL ALKALMAZÁSÁVAL I. Rendszerszintű megfelelőségi vizsgálat ENDSZESZINTŰ TATALÉK TELJESÍTŐKÉPESSÉG TEVEZÉSE MAKOV-MODELL ALKALMAZÁSÁVAL I. endszerszntű megfelelőség vzsgálat Dr. Fazekas András István okl. gépészmérnök Magyar Vllamos Művek Zrt. Budapest Műszak és

Részletesebben

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése

A sokaság/minta eloszlásának jellemzése 3. előadás A sokaság/mnta eloszlásának jellemzése tpkus értékek meghatározása; az adatok különbözőségének vzsgálata, a sokaság/mnta eloszlásgörbéjének elemzése. Eloszlásjellemzők Középértékek helyzet (Me,

Részletesebben

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése. Kevert stratégiák és evolúciós játékok

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése. Kevert stratégiák és evolúciós játékok Műszak folyamatok közgazdaság elemzése Kevert stratégák és evolúcós átékok Fogalmak: Példa: 1 szta stratéga Vegyes stratéga Ha m tszta stratéga létezk és a 1 m annak valószínűsége hogy az - edk átékos

Részletesebben

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott

Részletesebben

A gabonavertikum komplex beruházás-elemzés módszertani fejlesztése OTKA: 48562 Részletes zárójelentés Témavezető: Dr. Ertsey Imre

A gabonavertikum komplex beruházás-elemzés módszertani fejlesztése OTKA: 48562 Részletes zárójelentés Témavezető: Dr. Ertsey Imre A gabonavertkum komplex beruházás-elemzés módszertan fejlesztése OTKA: 48562 Részletes zárójelentés Témavezető: Dr. Ertsey Imre 1. Bevezetés A gabonavertkum komplex beruházás-elemzés módszertan fejlesztése

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

Statisztikai módszerek a skálafüggetlen hálózatok

Statisztikai módszerek a skálafüggetlen hálózatok Statisztikai módszerek a skálafüggetlen hálózatok vizsgálatára Gyenge Ádám1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Számítástudományi és Információelméleti

Részletesebben

TCP ANALÍZIS DIFFSERV KÖRNYEZETBEN

TCP ANALÍZIS DIFFSERV KÖRNYEZETBEN TCP ANALÍZIS DIFFSERV KÖRNYEZETBEN TCP ANALYSIS IN DIFFSERV ENVIRONMENT Lengyel Miklós, mlengyel@inf.unideb.hu Sztrik János, jsztrik@inf.unideb.hu Debreceni Egyetem, Informatikai Rendszerek és Hálózatok

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

IT jelű DC/DC kapcsolóüzemű tápegységcsalád

IT jelű DC/DC kapcsolóüzemű tápegységcsalád IT jelű DC/DC kapcsolóüzemű tápegységcsalád BALOGH DEZSŐ BHG BEVEZETÉS A BHG Híradástechnka Vállalat kutató és fejlesztő által kdolgozott napjankban gyártásban levő tárolt programvezérlésű elektronkus

Részletesebben

Adott: VPN topológia tervezés. Költségmodell: fix szakaszköltség VPN végpontok

Adott: VPN topológia tervezés. Költségmodell: fix szakaszköltség VPN végpontok Hálózatok tervezése VITMM215 Maliosz Markosz 2012 12.10..10.27 27. Adott: VPN topológia tervezés fizikai hálózat topológiája Költségmodell: fix szakaszköltség VPN végpontok 2 VPN topológia tervezés VPN

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x

Részletesebben

Kapcsolja össze háztartási készülékét a jövővel. Quick Start Guide

Kapcsolja össze háztartási készülékét a jövővel. Quick Start Guide Kapcsolja össze háztartás készülékét a jövővel. Quck Start Gude 1 jövő mostantól az Ön háztartásában kezdődk! Jó, hogy a Home onnect alkalmazást használja * Gratulálunk a jövőbe mutató háztartás készülékéhez,

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Szállítási réteg (L4)

Szállítási réteg (L4) Szállítási réteg (L4) Gyakorlat Budapest University of Technology and Economics Department of Telecommunications and Media Informatics A gyakorlat célja A TCP-t nagyon sok környezetben használják A főbb

Részletesebben

Függvények Megoldások

Függvények Megoldások Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény

Részletesebben

vállalatok esetén Technológia és költségek, Árdiszkrimináció és monopólium: A vállalati árbevétel megoszlása Számviteli költségek + számviteli profit

vállalatok esetén Technológia és költségek, Árdiszkrimináció és monopólium: A vállalati árbevétel megoszlása Számviteli költségek + számviteli profit 3. Elõadás Technológa és költségek, Árdszkrmnácó és monopólum: lneárs árképzés Kovács Norbert SZE KGYK, GT vállalat árbevétel megoszlása Gazdaság költség + gazdaság proft Számvtel költségek + számvtel

Részletesebben

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű.

Léteznek nagyon jó integrált szoftver termékek a feladatra. Ezek többnyire drágák, és az üzemeltetésük sem túl egyszerű. 12. Felügyeleti eszközök Néhány számítógép és szerver felügyeletét viszonylag egyszerű ellátni. Ha sok munkaállomásunk (esetleg több ezer), vagy több szerverünk van, akkor a felügyeleti eszközök nélkül

Részletesebben

HAVRAN DÁNIEL. Pénzgazdálkodási szokások hatása a működőtőkére. A Magyar Posta példája

HAVRAN DÁNIEL. Pénzgazdálkodási szokások hatása a működőtőkére. A Magyar Posta példája HAVRAN DÁNIEL Pénzgazdálkodás szokások haása a működőőkére. A Magyar Posa példája A hálózaos parágakban, ahogy a posa szolgálaásoknál s, a forgalomban lévő készpénz nagyméreű működőőké jelenhe. A Magyar

Részletesebben

Tiszta és kevert stratégiák

Tiszta és kevert stratégiák sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,

Részletesebben

Makroszkopikus emisszió modell validálása és irányítási célfüggvényként való alkalmazásának vizsgálata

Makroszkopikus emisszió modell validálása és irányítási célfüggvényként való alkalmazásának vizsgálata Maroszopus emsszó modell valdálása és rányítás célfüggvényént való alalmazásána vzsgálata Csós Alfréd Témavezető: Varga István Közleedés és járműrányítás worshop BME 2011 ISBN 978-963-420-975-1 Bevezetés

Részletesebben

MŰSZAKI-, GAZDASÁGI FOLYAMATOK ELEMZÉSE KERESKEDELMI ÉRTÉKESÍTÉS ELEMZÉSE

MŰSZAKI-, GAZDASÁGI FOLYAMATOK ELEMZÉSE KERESKEDELMI ÉRTÉKESÍTÉS ELEMZÉSE MŰSZAKI-, GAZDASÁGI FOLYAMAOK ELEMZÉSE KERESKEDELMI ÉRÉKESÍÉS ELEMZÉSE A fentek mellett, amelyek már hagyományosnak számítanak, működnek az újabb értékesítés hálózatok: - csomagküldő - multlevel marketng

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek megoldásához!

Részletesebben

Algoritmusok és adatszerkezetek I. 10. előadás

Algoritmusok és adatszerkezetek I. 10. előadás Algortmusok és adatszerkezetek I. 10. előadás Dnamkus programozás Feladat: Adott P 1,P 2, P n pénzjegyekkel kfzethető-e F fornt? Megoldás: Tegyük fel, hogy F P P... P... m! 1 2 m 1 Ekkor F P P P P......,

Részletesebben

Dr. Ratkó István. Matematikai módszerek orvosi alkalmazásai. 2010.11.08. Magyar Tudomány Napja. Gábor Dénes Főiskola

Dr. Ratkó István. Matematikai módszerek orvosi alkalmazásai. 2010.11.08. Magyar Tudomány Napja. Gábor Dénes Főiskola Dr. Ratkó István Matematka módszerek orvos alkalmazása 200..08. Magyar Tudomány Napja Gábor Dénes Főskola A valószínűségszámítás és matematka statsztka főskola oktatásakor a hallgatók néha megkérdezk egy-egy

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Elektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző

Elektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSI FOLYAMATÁNAK SZIMULÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CUKORRÉPÁRA OTKA

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSI FOLYAMATÁNAK SZIMULÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CUKORRÉPÁRA OTKA MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSI FOLYAMATÁNAK SZIMULÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CUKORRÉPÁRA OTKA Kutatás téma 2002 2005. Nylvántartás szám: T0 37555 TARTALOMJEGYZÉK 1. Kutatás célktűzések... 2 2.

Részletesebben

Call centerek matematikai modellezése

Call centerek matematikai modellezése Debrecen Egyetem Informatka Kar Call centerek matematka modellezése Dplomamunka Témavezető: Dr Sztrk János MTA doktora egyetem tanár Készítette: Kovács József Programtervező matematkus szakos hallgató

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

1. Mit jelent a /24 címmel azonosított alhálózat?

1. Mit jelent a /24 címmel azonosított alhálózat? Traffic engineering: a lehetőség, hogy a hálózatban zajló forgalmat sokféle eszközzel racionalizálhassuk. Ilyen az LSP metric, a link coloring, az LSP @ IGP/OSPF. Hibavédelem: az MPLS lehetővé teszi, hogy

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Forgácsolási paraméterek mûvelet szintû optimalizálása

Forgácsolási paraméterek mûvelet szintû optimalizálása Gépgyártástechnológa 2000/3, pp. 9 15. Forgácsolás paraméterek mûvelet szntû optmalzálása Mkó Balázs 1 - Szánta Mhály 2 - Dr Szegh Imre 3 1 - udományos segédmunkatárs, 2 - Egyetem hallgató, 3 Egyetem docens

Részletesebben

Szennyvíztisztítási technológiai számítások és vízminőségi értékelési módszerek

Szennyvíztisztítási technológiai számítások és vízminőségi értékelési módszerek Szennyvíztsztítás technológa számítások és vízmnőség értékelés módszerek Segédlet a Szennyvíztsztítás c. tantárgy gyakorlat foglalkozásahoz Dr. Takács János ME, Eljárástechnka Tsz. 00. BEVEZETÉS Áldjon,

Részletesebben

A PET-adatgy informatikai háttereh. Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI

A PET-adatgy informatikai háttereh. Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI A PET-adatgy adatgyűjtés informatikai háttereh Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI Eleveníts tsük k fel, hogy mi is az a PET! Pozitron Emissziós s Tomográfia Pozitron-boml bomló maggal nyomjelzünk

Részletesebben

IPv6 Elmélet és gyakorlat

IPv6 Elmélet és gyakorlat IPv6 Elmélet és gyakorlat Kunszt Árpád Andrews IT Engineering Kft. Tematika Bevezetés Emlékeztető Egy elképzelt projekt Mikrotik konfiguráció IPv6 IPv4 kapcsolatok, lehetőségek

Részletesebben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Készítette: Juhász Sándor Csikvári András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási

Részletesebben

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon

Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon Hálózati rendszerek adminisztrációja JunOS OS alapokon - áttekintés és példák - Varga Pál pvarga@tmit.bme.hu Áttekintés Általános laborismeretek Junos OS bevezető Routing - alapok Tűzfalbeállítás alapok

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

Szerelési útmutató FKC-1 síkkollektor tetőre történő felszerelése Junkers szolár rendszerek számára

Szerelési útmutató FKC-1 síkkollektor tetőre történő felszerelése Junkers szolár rendszerek számára Szerelés útmutató FKC- síkkollektor tetőre történő felszerelése Junkers szolár rendszerek számára 604975.00-.SD 6 70649 HU (006/04) SD Tartalomjegyzék Általános..................................................

Részletesebben