BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NAPPALI TAGOZAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NAPPALI TAGOZAT"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ és MÉDIATUDOMÁNY SZAK NAPPALI TAGOZAT PR és SAJTÓSZÓVÍVŐ SZAKIRÁNY A PETŐ INTÉZET ÉRDEKGAZDA KAPCSOLATÁNAK BEMUTATÁSA A FELNŐTT REHABILITÁCIÓ ISMERTSÉGÉN KERESZTÜL A MEGVÁLTOZOTT KÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI Készítette: Benő Nikolett Szandra Budapest, 2011

2 Tartalom 1.Bevezető A Pető Intézet, mint rehabilitációs tevékenységet végző szervezet A Pető Intézet bemutatása A Konduktív pedagógiai módszer Epidemiológiai adatok Magyarországon Fogyatékos személyeket érintő jogszabályok A fogyatékossággal kapcsolatos WHO és ENSZ meghatározások Kezdeményezések a fogyatékossággal élők jogainak megszületésére Fogyatékossági jogok alkalmazása a gyakorlatban Az ENSZ közreműködése a védett csoportok ügyében Érdekgazda kapcsolatok stratégiai szerepe A Public Relations, mint kapcsolatmenedzsment A munkáltatók, mint érdekgazdák Munkáltatók ösztönzése Esélyegyenlőség biztosítása a fogyatékos munkavállalók számára A munkavállalók helyzetét, és a felnőtt rehabilitáció ismertégét feltáró empirikus kutatások Kutatási koncepció Felkeresett érdekgazdák, és az egyeztetések eredményei Elképzeléseim további kommunikációs kapcsolatok kiépítésére Személyes interjúk A VOSZ Főtitkárával készített interjú összefoglalása A stroke csoportvezetőjével készített interjú összefoglalása Kérdőív struktúrája Kérdőív kiértékelése a szélütésen átesett betegek körében Kérdőív kiértékelése egy egészséges kontrollcsoport körében Összegzés Bibliográfia Mellékletek Ábrajegyzék

3 Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazon szervezeteknek és személyeknek, akik munkám során támogattak. Kiemelten köszönöm Nyárády Gáborné dr. konzulensemnek véleményét és az ötleteket, valamint a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének munkatársainak kiemelten Pásztorné Dr. Tass Ildikó, Makk Ádám és Tóth Ágnes segítőkész munkáját. 1.Bevezető Szakdolgozatom témaválasztásánál olyan társadalmunkat érintő probléma megoldására kerestem a választ, amely sajnálatos módon elkerüli a lakosság figyelmét, azonban észrevétlenül is feszültségeket generál. Előzetes utánajárásokat követően arra az eredményre jutottam, hogy a fogyatékossággal élő emberek problémája Magyarország lakosságának közel 10%-át érinti, és ez alapján úgy gondolom, hogy egy 10 milliós kis országban ez az arány jelentős méretű társadalmi rétegnek okoz integrációs nehézségeket. Ennek a felvetésemnek a tudatában témaválasztásom a fogyatékossággal élő emberek helyzetének és rehabilitációs lehetőségeinek vizsgálatára esett. Hipotézisem kidolgozásakor nem volt egyszerű dolgom, mivel mozgáskorlátozott témában jártas szakembert nem ismertem, aki a külső konzulens feladatokat elválta volna, szakdolgozatomat segítve. Telefonos és -en keresztüli érdeklődéseket követően a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete jelezte segítőkész szándékát az általam vizsgált kérdéseket illetően. Az intézet vezetőjével Pásztorné dr. Tass Ildikóval folytatott beszélgetésem során megtudtam, hogy a Pető Intézetben nem csak gyermekeket, hanem megváltozott képességű felnőtt embereket is rehabilitálnak. Ez az információ felkeltette érdeklődésemet, és segített kiválasztani szakdolgozatom kutatásához szükséges mintacsoportot, és megérteni betegségükből adódó nehézségeiket. PR szakirányos hallgatóként, illetve témaválasztásom körülményeit mérlegelve, igyekeztem olyan szakmai kérdést előtérbe helyezni, ami megállja a helyét a Public Relations világában, továbbá tanulságos mondanivalóval bír. Kutatásom egyrészről a Pető Intézet felnőtt rehabilitációjának ismertségét vizsgálta, melynek népszerűségét, véleményem szerint, az intézet érdekgazda kapcsolatának hiánya okozza. Tanulmányom másik fontos kérdése pedig a megváltozott képességű munkavállalók foglakoztatási lehetőségeire épült, amelyet az állami, és az érdekképviseleti szervezetek együttes 4

4 összefogásának hiányában vélek felfedezni. Magyarországon a fogyatékossággal élő társadalmi csoport gyógyulási esélyeit, az egészségügy számos rehabilitációs program kidolgozásával próbálja bővíteni, azonban ezek széles választéka csak bizonyos funkciók javítását helyezi előtérbe. Véleményem szerint az általam vizsgált két hipotézist sikerült alátámasztani, melynek témája a felkeresett szervezetek körében támogatásra talált, és a feltárt lehetőségek kiaknázásával a Pető Intézet jelentős eredményeket érhetne el. 2. A Pető Intézet, mint rehabilitációs tevékenységet végző szervezet A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének célja a központi idegrendszeri, mozgássérült betegek rehabilitációja és a betegek társadalomba történő integrációja, melynek kidolgozása dr. Pető András nevéhez köthető. Szakdolgozatomban felállított hipotézisemhez szükséges kutatásaim alátámasztottak azt a feltevésemet, hogy nem ismerik az emberek az intézet felnőtt rehabilitációját, és azt, hogy nem tudnak különbséget tenni a konduktív pedagógia, és az egészségügyhöz tarozó rehabilitációs lehetőségek között, ezért fontosnak találtam az alábbi fejezetben az intézet alapításának rövid történetét, továbbá a Pető Intézetben működő konduktív pedagógia és a felnőtt nevelési egység rehabilitációját röviden bemutatni A Pető Intézet bemutatása Dr. Pető András volt az első, aki az 1940-es években létre hozta a központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek helyreállítását célzó konduktív pedagógiai rendszert, amelyet az általa vezetett intézet alkalmazott először. 1 Pető életszemléletét és munkásságát családi körülményei alapozták meg, melyben jelentősen befolyásolhatta pedagógus édesanyának szigorú nevelése, továbbá Parkinsonkórban szenvedő édesapjának sorsa. Munkáját szerteágazó orvosi ismeretei erősítették meg. Pető orvosi tanulmányait a bécsi, párizsi, és budapesti egyetemen végezte. Az első világháború ideje alatt hadikórházakban dolgozott, később pedig a bécsi egyetem élettani tanszékének tanársegédje, ezt követően pedig több rehabilitációs intézmény vezetője lett. A 1 5

5 központi idegrendszeri mozgássérültek terápiáját, 1922-ben, a semmeringi gyógyintézetben kezdte meg. A konduktív pedagógia rendszerét hazatérést követően, 1938-ban alapozta meg, amelyet a központi idegrendszer sérülése miatt mozgáskorlátozott gyermekek komplex fejlesztésére dolgozott ki. Pető András 1945-ben, egy budapesti pincehelyiségben hozta létre intézetét, melyet az 50-es években követett a magyar kormány által hivatalosan megalapított Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, a mai Pető Intéze t, ahol önálló konduktorképzőt is létrehozott. Pető munkáját ezután már külföldön is elismerték, sőt, munkásságának igazi jelentőségét Magyarországon azt követően fedezték fel, hogy az 1980-as években a BBC rádióműsorai révén nemzetközi hírnévre tett szert. Pető András szeptember 11-én, 74. születésnapján halt meg Budapesten A Konduktív pedagógiai módszer A társadalom számára még ismeretlen konduktív pedagógiai (Pető) rendszer a fogyatékosságot nem biológiai hiányosságnak, hanem tanítással korrigálható problémának tekinti, amely szemben áll az egészségügyben alkalmazott módszerekkel. Egyedülálló gyógymódjának alapgondolata az, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási folyamatok gyakorlásával korrigálhatók, melynek segítségével a beteg a társadalomba még integrálható. A konduktív pedagógia, több szempontból eltér a megszokott egészségügyi rehabilitációtól. A Pető-módszer egy új szemléletű, komplex személyiség fejlesztés, mely a központi idegrendszeri sérült betegek képességeit és kompetenciáit, a funkciók használatának szintjén méri. 2 A központi idegrendszeri sérültek legalább egyharmada jobban fejleszthető konduktív neveléssel, mint más módszerekkel, azonban ez nem orvosolható minden mozgáskorlátozást befolyásoló problémára. A Pető módszer hasznossága bizonyított az oktatás és az egészségügy vonatkozásban egyaránt, melynek alkalmazását a konduktorok végzik. A konduktorok az egészségügy és a pedagógia határterületén dolgozó szakemberek, akik egy személyben látják el a logopédus, szociális gondozó, gyógytornász feladatát. 2 A Pető Intézet által szabad felhasználásra kapott sajtóanyag összefoglalójából 6

6 Az intézet felnőtt rehabilitációjának esetében 7 konduktorra 150 beteg gondozása jut, továbbá egy foglalkozás időtartama másfél órát jelent, amely bizonyítja, hogy a konduktorok munkája, nem a foglalkozások gyorsaságában rejlik, hanem a készségek és kompetenciák alapos elsajátításában. A konduktív módszer egy többoldalú, komplex személyiségfejlesztés, melynek alapja az aktív tanulás. A központi idegrendszer sérülése következtében kialakult hiányos funkciókat egy, lépcsőzetesen épülő és állandóan bővülő komplex program keretében alakítja helyes működéssé, céltudatosan tervezett nevelési folyamat útján. 3 A konduktív pedagógia egyidejűleg fejleszti a mozgást, a beszédet, értelmet, érzékelést, észlelést, akaratot és emóciókat is. A konduktív pedagógia lényege, hogy az ember élete végéig tanulhat. A Felnőtt Nevelési Egység a központi idegrendszeri sérült felnőtt betegek rehabilitálását látja el, a konduktív pedagógia módszerével. A csoportvezetők célja, hogy segítségükkel a betegek visszanyerjék elvesztett képességeiket, képesek legyenek újból az alkotó munkára a család, illetve a társadalom aktív tagjaként. A felnőtt rehabilitáción a konduktív nevelés több csoportban zajlik, az egyén betegségi állapotától függően. A csoportok programjában szerteágazó funkcióknak a gyakorlását végzik, mint például a mozgás-koordináció, az alkathoz illő helyes ritmus, lazulás, a helyes testtartás, járásritmus, járás. A konduktív pedagógia kiemelt hangsúlyt fektet az emlékezet, figyelem, kommunikáció, kézhasználat, ezen belül is az írás, és az önkiszolgálási tevékenységek fejlesztésére, melyek az egyén boldogulásához nélkülözhetetlenek. A felnőtt rehabilitáció OEP (Országos Egészségügyi Pénztár) támogatásban nem részesül, így nappali korházként sem üzemelhet, ezért a Felnőtt Nevelési Egység bejáró rendszerben működik. A komplex csoportos foglalkozások heti 2-3 alkalommal, kétórás időtartamban valósulnak meg. A napirend keretein belül speciális kiscsoportos és/vagy egyéni fejlesztést is biztosítanak az arra rászorulóknak. 3 A Pető Intézet által szabadon felhasználásra kapott sajtóanyag összefoglalójából 7

7 A Pető módszerben nincsenek speciális, fejlett technikai eszközök, mivel a rehabilitáció alapelve, hogy nem a környezetet kell igazítani a sajátos igényekhez, csökkent képességekhez, hanem a gondozottakat kell alkalmassá tenni az alkalmazkodásra, az integrációra. A konduktív pedagógia segítségével tanulmányaik elvégzésére, működőképessé, önellátásra és munkára alkalmassá tehetők. 4 E betegeknek ma már nem kell életük végéig intézetben élniük, nagy részük visszavezethető a társadalomba. A konduktorok célja a betegeket az integrációra, és esetleges munkavállalási lehetőségekre felkészíteni Választott mintacsoport és kórképük bemutatása Szakdolgozatomban, idő és terjedelem hiányában célszerűnek tartottam kiemelni egy minta csoportot, akiknek ismertem betegségét és a Felnőtt Nevelési Egységbe való eljutását. Hozzátenném, hogy az intézet ismertségét, és a munkavállalási lehetőségek kérdését általánosságban mértem. Az alábbi fejezetben tehát, a stroke-on (agyvérzésen) átesett betegek kórképét mutatnom be. A mintacsoport kiválasztásával kapcsolatos döntésemet azzal indokolnám, hogy az agyvérzésen átesett betegek életében bekövetkező változás váratlanul, pillanatok alatt zajlik le, amire nem lehet felkészülni, azonban kockázatának megelőzésére természetesen vannak lehetőségek. Ennek a tragikus változásnak a következtében a stroke-os betegek számára nem csupán a betegség, hanem a megváltozott munkaképesség is számos problémát von maga után. Míg a Parkinson-kór és a Sclerosis Multiplex folyamatos állapotromlással építi le a beteg szervezetét, amit a beteg akár több évig is eltitkolhat munkáltatója elől, addig a Stroke (más néven szélütés) pillanatok alatt bekövetkező állapotváltozást okoz. Az agyvérzésen átesett betegek életében hirtelen történik a változás, és mondhatni ez a betegség a rohanó világunk elvárásainak, stresszes állapotnak és nem megfelelő életmódnak köszönhetően világméretű népbetegséggé vált. - Hogy mi pontosan a stroke?- A stroke egy hirtelen kialakuló agyi keringési zavar, melynek oka az agyi érrendszerben ért változás, melynek tünetei 24 óránál többre tehetők. 5 4 A Pető Intézet által szabadon felhasználásra kapott sajtóanyag összefoglalójából 8

8 A szélütés az agy bal, vagy jobb oldalát támadja meg, és különböző mértékű bénuláshoz vezethet például: bénul a beszédközpont, a test bal, vagy jobb oldala, a beteg ataxiás lesz, vagyis ismeri a tárgyakat, azonban nem tud vele mit kezdeni, illetve a betegség negligálhatja valamelyik oldalt, amelynek során az érkező információkat nem hajlandó tudomásul venni a beteg. A stroke kialakulásában számos tényező játszik szerepet, melyet két részre oszthatunk, befolyásolható és befolyásolhatatlan tényezőkre. A befolyásolható tényezőkkel a betegség megelőzhető, visszafordítható. Ilyen például az egészséges életmód meghatározása, káros szenvedélyekről való leszokás, pl. többek között az alkohol, dohányzás, kábítószer használat, és elhízás megakadályozása. Fontos tényező a gyógyszeres befolyásolás, ugyanis a vérnyomás, cukor és szívbetegség nem megfelelő kezelése nagymértékben hozzájárul a szélütés kialakulásához. Sokan egy fajta menedzser betegségnek is tekintik a stroke-ot, hiszen az állandó stresszes állapot számos rizikófaktorát előidézheti az agyvérzésnek. Mint említettem, vannak megakadályozhatatlan tényezői is a kockázatok halmozódásának, ilyen például a nem, életkor, illetve ha az illető korábban már átesett egy szélütésen Epidemiológiai adatok Magyarországon A rendszerváltás óta több felmérés is bizonyította, hogy világszerte megnőtt a stroke, más néven, szélütés előfordulási aránya. Az Iparosodott, fejlett országokban, ma a harmadik leggyakoribb halál ok, Magyarországon pedig évente tízezer megbetegedést regisztrálnak. 6 A WHO (Egészségügyi Világszervezet) felmérése alapján világviszonylatban is jelentős a szélütés miatt elhunytak, vagy a betegséget követően rokkantakká váltak száma, amely körülbelül évi 1,4 millió, továbbá 2020-ra várhatóan 20 millió fölé fog emelkedni. 7 Magyarországon évente körülbelül 42 ezren szenvednek el valamilyen mértékű szélütést, és ebből körülbelül 12 ezren halnak meg. Ami a stroke betegek életkorát illeti, hazánkban körülbelül öt-tíz évvel fiatalabbak a nyugat-európai átlagnál. 5 Halmschlager Éva szakdolgozata: A stroke utáni rehabilitáció és gondozási problémák. MPANNI.Budapest,

9 A betegek negyede fiatalabb, mint 60 év, továbbá nemzetközi viszonylatban a középkorú férfilakosság mortalitását (halálozását) illetően, hazánk a legrosszabb országok közé sorolható. Felmérésekkel bizonyítható, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek a nőknél, ezáltal átlagosan 5 évvel hamarabb kapják meg a betegséget. Magyarországon még mindig nem veszik komolyan, hogy az akut stroke sürgősségi eset, és a szélütésen átesett betegnek rövid időn belül megfelelő orvosi ellátást kell kapni. Az agyvérzésen átesett páciensek többsége nem ismeri fel, vagy nem veszi komolyan a vészjósló tüneteket, ezért a legtöbb esetben nem jutnak időben megfelelő ellátáshoz. Ebből adódik, hogy az esetek egyharmadában halálhoz, és további egyharmad részében pedig maradandó károsodáshoz vezethet az agyi érkatasztrófa. Általában a betegek 37,3 %-a 6 órán belül kerül korházba a bekövetkezett állapotot követően, míg 32,6%-uk közel 24 óra múlva kap orvosi ellátást. A kórházakba került betegek 40-80%-ka éli túl az akut szakaszt. Sajnálatos módon a túlélők helyzete sem könnyebb, ugyanis 22 százalékuk a betegséget követően járásképtelenné válik, és legrosszabb esetben kerekesszékbe kerülnek. A szélütést szenvedett betegek közel fele nem képes saját magáról gondoskodni, és legalább ötödük komoly beszédzavarral kénytelen megküzdeni. 3. Fogyatékos személyeket érintő jogszabályok 3.1. A fogyatékossággal kapcsolatos WHO és ENSZ meghatározások Napjaink egyik legérzékenyebb szolidaritási kérdése, melyet nem szociális ügyként kellene hogy kezeljen társadalmunk, hanem elsősorban állampolgári jogként, az a fogyatékosság kérdése. Elképzelhető, hogy nincs még egy olyan fogalom, melynek értelmezését megannyi módon határozták volna meg, mint a fogyatékosságét. A fogalom meghatározása súlyosan meggondolandó, hiszen könnyedén diszkriminatív értelmezésben tűnhet fel, melyet napjaink társadalmának nagymértékű szolidaritási hiánya könnyedén bántó módon használ fel. Ennek elkerülése végett a WHO és az ENSZ Egészségügyi világszervezete tartalmilag három definíciót határozott meg. 8 8 A Pető Intézet által szabad felhasználásra kapott sajtóanyag összefoglalójából 10

10 1. Károsodás (angolul imapriment) az ember fiziológiai és pszichológiai szerkezetének rendellenessége, esetleg hiányossága (például hiányzó szerv, testrész). A magyar nyelvben ez az egészségkárosodásnak felel meg. 2. A fogyatékosság (angolul disability) az ember bizonyos tevékenységeinek módosult, csökkent képessége. A nemzetközi gyakorlatban a fogyaték mérésekor egy skálakülönböző számértékeit rendelik a hiányzó, illetve meglevő képességeihez. (közlekedés, evés, ivás). 3. A hátrány (angolul handicap) a legsúlyosabb, amely az egészségkárosodásból és a fogyatékosságból eredő társadalmi hátrány. A hátrány akadályozza, korlátozza, hogy a fogyatékos ember betöltse mindennapi szerepét, azt a szerepet, amelyet a kor,a nem, a társadalmi és kulturális tényezők határoznak meg. A fogyatékosok ügye tehát nem szűkíthető le csupán egészségügyi, szociális problémákra, mivel emberi jogi kérdésről van szó. Az egyenlőség és az egyenlő esélyek elvének tiszteletben tartása megkívánja, hogy elismerjük, a fogyatékossággal élő embereknek egyaránt joguk van valamennyi garantált joghoz és szabadsághoz anélkül, hogy a fogyatékosság alapján megkülönböztetésben részesülnének. Az esélyegyenlőség biztosítása azt a folyamatot jelenti, amely által a társadalom, különböző rendszerei és a környezet, így a szolgáltatások, tevékenységek, információk és a dokumentációk mindenki, de különösen a fogyatékossággal élők számára hozzáférhetőkké válnak 9 A fogyatékosságot érintő alapvető jogszabályok célja, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő emberek (gyermekek és felnőttek) számára azt az alapvető állampolgári jogot, hogy ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel rendelkezzenek, mint a társadalom egészséges tagjai. Sajnálatos módon a világ minden országában, kultúrától függetlenül, létezik egy ősi temperamentum, amely előtérbe helyezi a diszkriminációt. A történelem során mindig voltak és mindig is lesznek olyan akadályok, amelyek megnehezítik a fogyatékossággal élő emberek számára jogaik és szabadságjogaik gyakorlását. 9 Alapvető Tények az ENSZ-ről: Egyesült Nemzetek Szervezete, New York. Kiadó: Magyar ENSZ Társaság

11 Azonban a tagállamok kormányának feladata lenne példát mutatni polgárai számára, hogy a faji, etnikai, illetőleg a fogyatékosságból adódó megkülönböztetéseket elhárítsa. A tagállamok összefogásával tudatosítani kellene a társadalom polgárai számára, hogy élnek a környezetükben fogyatékossággal élő emberek, akiknek hatalmas segítséget jelentene, ha egyenértékű emberként tekintenének rájuk. A fogyatékos embereket nem jótékonykodás tárgyaként kell hogy kezeljék, hanem ugyanolyan állampolgároknak, mint az egészséges embereket. Törekednünk kellene olyan körülményeket megteremteni számukra, amelyekben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre, és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkentésére. Amint a fogyatékossággal élők egyenlő jogokat kapnak, egyenlő kötelezettségek is hárulnak rájuk. Amint megkapják ezeket a jogokat, a társadalom emelje elvárásait a fogyatékossággal élőkkel szemben. Az esélyegyenlőség biztosítása folyamatának részeként meg kell adni a kellő segítséget a fogyatékossággal élőknek, hogy vállalhassák a teljes körű felelősséget a társadalom tagjai-ként Kezdeményezések a fogyatékossággal élők jogainak megszületésére A fogyatékos személyek, mint hátrányos helyzetű társadalmi csoport csak az utóbbi évtizedekben kerültek a szociális jogalkotás fókuszába. 11 Igaz korábban már felmerült egyes országokban a probléma, mint egészségügyi kérdés, azonban az érintett polgárokra vonatkozó, nemzetközileg elismert jogszabályok egészen a huszadik század végéig nem születhettek meg. Az 1940-es évek elejéig több szociológus és politológus vitatta a fogyatékkal élők foglalkoztathatóságának lehetőségeit. Ebben az időszakban úgy vélték, hogy egy fogyatékos személy képtelen a munkavállalásra, nem képes saját magáról gondoskodni, sőt mi több családját eltartani. 12 Sajnálatos módon ez a korabeli hozzáállás napjaink társadalmi szolidaritására is jellemző, annak ellenére, hogy mára már léteznek nemzetközileg elfogadott egyezmények. A fogyatékos kérdést, mint állampolgári jogot az 1950-es évektől kezdődően többször vitatták, azonban még évtizedeket kellett várni a 10 Alapvető Tények az ENSZ-ről: Egyesült Nemzetek Szervezete, New York. Kiadó: Magyar ENSZ Társaság Berszán Lídia. És Családvilágok: A sérült gyermekeket nevelő családok életminősége és speciális problémái. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, Berszán Lídia. És Családvilágok: A sérült gyermekeket nevelő családok életminősége és speciális problémái. Mentor Kiadó. Marosvásárhely,

12 tényleges jogszabályok megszületésére, mivel egy társadalmat erősen megosztó problémáról beszélhetünk Az Európai Szén és Acélközösség megállapítása volt az első lépés az Európa i Közösség Születésének történetében. Ekkor már foglakoztak a munkavállalás kérdésével, azonban a férfi és női esélyegyenlőség volt az elsődleges. Az 1951-ben létrejött ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) egyezmény elve az egyenlő munkáért egyenlő bért hangoztatván gazdasági jellegű kezdeményezésnek bizonyult, ahol a nemi kérdést vitatván, a fogyatékos személyek védelme, és munkavállalási lehetőségei nem szerepeltek az integráció tervében. Ebben az időben az élet és munkakörülmények javítását a gazdasági fejlődés mellékes folyamatának tekintették. Az es időszak neoliberális látásmódja csak annyiban foglakozott a szociális kérdésekkel, amennyiben azok hozzájárultak a munkaerő mobilitás folyamatához. Tényleges gondolatként az 1961-ben elfogadott Európai Szociális Charta fogalmazta meg a munkavállalók alapvető szociális jogait, melynek céljai között megjelent az idősek és sérültek támogatásának fejlesztése, azonban a Charta nem lépett érvénybe mivel nem került be a közösségi jogba. Az Európai Szociális Chartának a 15. cikke a következőket foglalta magába: A fizikailag vagy szellemileg fogyatékos személyek joga a szakmai képzésre, a rehabilitációra, és a társadalomba történő beilleszkedésre. Tekintettel a szellemileg fogyatékos személyek szakmai képzésére, rehabilitációjára, és újra beilleszkedésére való tényleges joguk megvalósulásának biztosítására a szerződő felek vállalják, hogy 1. megfelelő intézkedéseket tesznek a képzési lehetőségek biztosítására, ahol szükséges, ott a köz-vagy magánjellegű speciális intézmények bevonásával is. 2. olyan megfelelő intézkedéseket tesznek a fizikailag fogyatékos személyek munkába állására, mint speciális munkakereső szolgáltatások létrehozása, lehetőségek teremtése a védett foglalkoztatásra és a munkaadók ösztönzése a fizikailag fogyatékos személyek alkalmazására Berszán Lídia. És Családvilágok: A sérült gyermekeket nevelő családok életminősége és speciális problémái.. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, o 13

13 Az 1960-as évek végének közeledtével kezdtek kiéleződni a gazdasági és szociális problémák, előtérbe kerültek a társadalmi különbségek. Az Európai Közösségek második időszaka 1972-től kezdetét vette, amikor jelentőséget tulajdonítottak a szociális területen végrehajtott cselekvéseknek ben megszületett az első Szociális Akcióprogram, mely cenzúrát jelentett a fogyatékos ellátás érdekében. A történelemben először került napirendre a fizikai és értelmi fogyatékos emberek helyzete, mely a következőt foglalta magába: 86/379/EGK ajánlása a fogyatékos személyek foglalkoztatatásáról: pozitív intézkedések meghozatala; konzultálni érdekvédelmi szervezeteik képviselőivel, új technológiák bevonása a foglakoztatásukba, képesség-felmérés és fejlesztés. 14 A felsorolt célkitűzéseket a szociálpolitikának kellett volna megoldania, azonban ezúttal sem történt gyakorlati előrelépés a fogyatékosok jogainak biztosítására től megkezdődött az EK fejlődésének harmadik szakasza, melyben előtérbe kerül a szociális tér megalkotása, valamint előrelépés történt a munkáltatók és a munkavállalók érdekegyeztetése érdekében ben a rokkantak nemzetközi évében (International Year of Disabled Person) fogadták el először a fogyatékos személyeket érintő globális méretű akcióprogramot (Word Programme of Action Concerning Disabled Persons), a rokkant, fogyatékos személyekre vonatkozó elvek elsődleges kinyilvánítását. Ez az egyezmény az ENSZ ( ) évtizedéhez vezetett. Ugyanebben az évben megalakult a Fogyatékossággal Élők Világszervezete, amely példaértéket statuált sok európai ország fogyatékosainak gondoskodásával kapcsolatban. Ettől kezdve elterjed egy új felismerés azzal kapcsolatban, hogy a fogyatékosság társadalmi ügyként kezelendő, nem pedig egyéni szociális kérdésként ra elérkezett a rokkantsági ügy arra a pontra, hogy a Zöld Könyv-az európai oktatásról szóló dokumentumában már magába foglalta a fogyatékkal élők oktatását is. A történelem során elérkeztünk arra a pontra, ahol már gyakorlati alkalmazásban az Európai Szociális Alap 1988-ban olyan programsorozatot kezdeményezett, amelynek célja ezen a beteg emberek munkaerő-piaci integrációjának a támogatása volt. A terv magába foglalta a fogyatékos dolgozók átmeneti és védett munkahelyeken történő foglalkoztatását, a 14 Lásd: 86/379/EGK ajánlása a fogyatékos személyek foglalkoztatatásáról: 14

14 fogyatékos emberek munkatapasztalat szerzését előmozdító foglalkoztatási formák kialakítását Fogyatékossági jogok alkalmazása a gyakorlatban Az 1988-as kezdeményezés után több fogyatékossági jogot megalapozó programot dolgoztak ki. Ezek közül a következőket emelném ki 15 : HORIZON: a mozgássérültek, hátrányos helyzetűek szakmai támogatásával és segélyalapok megteremtésével foglalkozott. HELIOS I: a fogyatékkal élők integrációjáért, szakképzéséért, rehabilitációjáért, önálló életvitelének lehetővé tételéről gondoskodott. HELIOS II: a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét és integrációját biztosította. EQUAL: a munkahelyi diszkrimináció védelmét dolgozta ki ben megszületett a Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól. Ennek célja a minimális fogyatékossági jogok és társadalmi integráció biztosítása minden tagországban. A Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jógairól 26. cikkelye a következőt foglalta magába: Minden fogyatékossággal élő személynek, fogyatékossága okától és jellegétől függetlenül társadalmi és szakmai beilleszkedése elősegítése érdekében tényleges kiegészítő támogatást kell biztosítani. Ezeknek az intézkedéseknek a támogatottak adottságaival összhangban, különösképpen a szakképzésre a foglalkozás-egészségügyre, a mobilitásra, a közlekedési lehetőségekre és a lakáspolitikára kell vonatkozniuk ban lépett hatályba a Maastrichti Szerződés, és még ugyan ebben az évben az ENSZ közgyűlése elfogadta a Fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének szabályai című dokumentumot. A Standard Rules hatalmas előrelépést jelentett a fogyatékos emberek jogvédelmében. 15 Berszán Lídia Fogyatékosság És Családvilágok: A sérült gyermekeket nevelő családok életminősége és speciális problémái.. Mentor Kiadó. Marosvásárhely, o 16 Lásd a Közösségi Charta a Munkavállalók Alapvető Szociális Jógairól 26. cikkelyében 15

15 A tagországok között megkezdődött egy ellenőrzési gyakorlat, amely alapján beszámoltak arról, hogy milyen előrelépések vagy visszaesések történtek a 22 pontos szabályrendszer megalakulásában ben az ENSZ 15 pontból álló ajánlást fogalmazott meg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról gondoskodó intézmények, szervezetek és szakemberek számára, melyet a Fogyatékosság Chartájának neveztek el ben az EU tanács esseni ülésén elfogadják a Szociálpolitikai Fehér Könyvet a diszkrimináció elleni hatékony fellépésért az oktatásban és a foglalkoztatásban ban sor került ennek a hatékonyabb, feleket konkrétabb módon érintő módosítására. A fogyatékos személyekre vonatkozó munkavállalással kapcsolatban a következőt emelte ki a Módosított Szociális Charta 15. cikkének 2. pontja: minden olyan intézkedéssel előmozdítják foglalkoztatásukat, amelyek arra bátorítják a munkáltatókat, hogy a mindennapos munkakörnyezetben alkalmazzanak és tartsanak meg fogyatékossággal élő személyeket, és igazítsák a munkavégzési feltételeket szükségleteikhez, vagy pedig, ahol ez a fogyatékosság miatt nem lehetséges, rendezzenek be, vagy hozzanak létre a fogyatékosság szintjének megfelelő védett foglalkoztatást. Bizonyos esetekben ezek az intézkedések speciális elhelyezést és segítő szolgáltatásokat tehetnek szükségessé ben a Szociális Párbeszéd Bizottsága közös bejelentést tett a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségeinek biztosítására Az ENSZ közreműködése a védett csoportok ügyében Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) egyik legfontosabb tette az emberi jogi törvények teljes körű szerkezetének a létrehozása volt, amely a történelemben először az emberi jogok egyetemes és nemzetközileg védett törvénykönyvét eredményezte. A szervezet joggyakorlása mellett egy olyan konstrukciót is létrehozott, amely elősegíti és védi ezeket a jogokat, és segíti az államokat a kötelezettség vállalásukban. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948-ban került elfogadásra, azóta az emberi jogok globális szintű figyelmet és támogatást kapnak. 17 Lásd a Módosított Európai Szociális Charta 15. cikkének 2. pontjában. Strausbourg

16 Az ENSZ rendeletének köszönhetően a rokkantak és más sebezhető csoportok mára már rendelkeznek azokkal a jogokkal, amelyek megvédik őket a diszkrimináción alapuló gyakorlattól. A szervezet gazdasági és társadalmi fejlődéséről szóló jogszabályának egyik alapvető pillére a társadalmi integráció, mely alapján az ENSZ ráismert arra a tényre, hogy vannak olyan társadalmi csoportok, melyek más megközelítésű figyelmet érdemelnek, mint az átlagemberek. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége ebbe a kategóriába sorolja az ifjúságot, idős generációt, kisebbséget, őslakosságot és a rokkantakat. A fogyatékossággal élő személyek jogait különböző okiratokban elszórtan lehet megtalálni, emiatt jogilag hátrányosabb helyzetben érzik magukat más védett csoportokkal szemben. Az ENSZ azonban befolyásos funkciót végez a fogyatékossággal élő csoportok emberi jogainak definiálásában és támogatásával kapcsolatban egyaránt. Az elmúlt évek alatt folytatott egyeztetések eredményeképp, mára már az érdekvédelmi szervezetek elérték azt a célkitűzéseiket, hogy a fogyatékosság ügyét a nemzetközi konferenciákon napirendi ponton szerepeltessék. Az ENSZ és szervezetei hozzájárultak e társadalmi csoportokra vonatkozó nemzetközi normák, szabványok és akciójavaslatok kialakításához. A cél az, hogy közös összefogással, ezt az irányadó munkát a kormányok, NGO-k és más kormányközi szervezetek elfogadják, és beépítsék társadalmi és szociálpolitikájukba. 4. Érdekgazda kapcsolatok stratégiai szerepe Szakdolgozatom első hipotézise a Pető Intézetben működő Felnőtt Nevelési Egység érdekgazda kapcsolatának vizsgálta volt, melyet párhuzamba állítottam annak ismertégével. Kutatásom során kiderült, hogy a Felnőtt Nevelési Egység nem rendelkezik érdekgazda kapcsolatokkal, mely alátámasztotta azt a feltevésemet, hogy ennek hiánya befolyásolja a felnőtt rehabilitáció hírnevét is. A Pető Intézetben kapott információk tudatában célom, a Felnőtt Nevelési Egység érdekgazda hálójának kiépítése volt, ezért szakmai fontosságát az alábbi fejezetben nélkülözhetetlennek tartottam összefoglalni. A Pető Intézet hiányos kommunikációs stratégiája alapján elmondható, hogy egy szervezet elsődleges feladata hírnevének építése, melynek segítségével misszióját bevésheti a közvélemény és a szervezet működése szempontjából nélkülözhetetlen érdekgazdák (angolul stakeholders) tudatába. Ahhoz, hogy egy szervezet stabil versenyhelyzetet tudjon 17

17 fenntartani, küldetésében prioritást kell hogy kapjon az érdekgazdákkal való kapcsolattartás, mely meghatározza jövőbeni munkáját és célkitűzéseit. Egy szervezet összes külső kommunikációja az arculat kialakításától kezdve, a CSR tevékenységekig a szervezet egész környezetére vonatkoznak, és ezt a közeget az érdekgazdák alkotják. Érdekgazdáknak nevezzük azokat a személyeket/ csoportokat, akiknek széles körben vett befolyásuk van egy vállalat/ szervezet életébe és rendelkeznek valamiféle hatalommal, amellyel manipulálni tudják a szervezet viselkedését, hogy saját érdekeik érvényre jussanak. 18 Ebbe a körbe sorolhatók a vásárlók, ügyfelek, közönség, befektetők, alkalmazottak, kormányzat, média. Azt, hogy egy szervezet életében kik legyenek a szóba jöhető érdekgazdák, nehéz feladat eldönteni, mivel vállalati szektoronként és tevékenységenként, ez eltérő lehet. Nem szabad elhanyagolni azt az információt sem, hogy a lehetséges érdekgazdák milyen véleménnyel vannak, mit gondolnak és éreznek a cégről. A szervezet szempontjából olyan érdekgazda kapcsolatok kialakítása reális, amelyben a kölcsönös motiváció és segítségnyújtás a felek célja. A megfelelő kommunikációs stratégia kidolgozása pedig, a Public Relations feladata A Public Relations, mint kapcsolatmenedzsment A Public Relations tevékenységnek nem létezik általánosan elfogadott hazai megfelelője, ezért napjainkban is zajlanak kísérletek magyar kifejezések megalkotására, azonban a legismertebb talán, a kapcsolatszervezés használata. A PR-nek, mint szakmai tevékenységnek az interdiszciplináris jellegéből adódóan bonyolult a pontos körülhatárolása. A különböző szakmai tevékenységek tárházának ismeretéből, a Public Relations sem tesz kivételt, ugyanis számos tudományág (szociológia, pszichológia, statisztika, vezetés tudomány) tapasztalatából építkezik. A PR egy rendkívül bonyolult és összetett kommunikációs mechanizmust irányít, tervez és valósít meg. 19 Napjainkban talán a legkorszerűbb és legdinamikusabb meghatározást az IPR (Angol Public Relation Szövetség) által elfogadott definíciónak tekintjük: 18 Dr. Szeles Péter: PR előadás, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, február Ny árády Gáborné. Szeles Péter. Public Relations I. Perfekt Kiadó 18

18 A public relation a hírnévről szól, ami annak az eredménye, amit teszel, amit mondasz, amit mások mondanak rólad. A public relation az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és támogatást nyerjen, és befolyásolja a véleményt és a viselkedést. A public relation munkafolyamata tervszerű és hosszantartó erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezet között jóakaratot és kölcsönös megértést építsünk ki és tartsunk fenn. 20 A PR modern értelmezésében tehát a hírnévnek (reputáció) tulajdonítunk jelentőséget, ami egy általánosan elterjedt vélemény valakiről, valamiről, akár jó, akár rossz értelmezésben. Hírnévről akkor beszélünk, amikor a szervezet értékvállalása megfelel a legfőbb érdekgazdák érdekeinek és elvárásainak. A szervezet értékvállalása és az érdekgazdák elvárásai közötti kapcsolatot a tapasztalatok módosíthatják, vagy a direkt kölcsönhatás révén, vagy harmadik fél információin keresztül. 21 Schreiber elméleti megközelítése alapján érezhető az érdekgazdák szerepe egy vállalat működésében és támogatásában egyaránt. Az eltérő társadalmi csoportok, érdekgazdák közötti kölcsönös és hatékony együttműködést segítő kommunikációtervezés és irányítás a kommunikáció, a média, pszichológia, szociológia, nyelvtudomány, vezetéstudomány ismereteinek birtokában végezhető el sikerrel. Ezt nevezzük egy szervezet külső kommunikációjában kulcsfontosságú érdekgazdákon keresztül történő, (a média, részvényesek, kormányzati tisztviselők, aktivisták) általános közvélemény formálásnak. A 21. századot az információ áramlás forradalmának nevezzük, ezért ennek hatékony működéséhez megfelelő kapcsolatokra van szükség a kormányzati, civil szervezetek, újságírók, vagy a szervezet számára prioritást élvező célcsoportok bizalmi légkörének kialakítása szempontjából egyaránt. Partneri kapcsolatok kialakítása nélkül, egy szervezet nem tudja megállni a helyét a kiéleződött piaci versenyhelyzetekben. A szervezetek és az érdekgazdák kölcsönös összefogásával szerteágazó információkat lehet megosztani többek között: szakmai tapasztalatcsere, támogatási lehetőségek és innovációk megvitatása szempontjából. Amennyiben egy szervezet felismeri a kapcsolatok kialakításának fontosságát, nem csak piaci helyzetét, hanem hírnevét is széles körben tudja építeni 20 Nyárádí Gáborné Dr. Szeles PéterPublic Relations I. Perfekt Kiadó 21 Eliot S. Schreiber

19 Az 1. számú ábrán egy stakeholder térkép látható, amelyben egy szervezet/vállalat működik ábra Stakeholder-térkép 4.2. A munkáltatók, mint érdekgazdák A fogyaték helyet a képességet kell elsősorban felmérni és figyelembe venni 23 (Szociális Párbeszéd Bizottsága május 19.) A fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatási lehetőségeivel kapcsolatban a munkáltatókat tekinteném elsődleges érdekgazdáknak, azonban a jelenlegi munkaerő piaci helyzetben nem várható el ezektől a nyereség orientált szervezetektől, hogy foglalkoztatási kérdésben szociális szempontok alapján döntsenek. A vizsgált kérdéssel kapcsolatban, 22 Barcs Karolina szakdolgozata: Dr. Szeles Péter: PR előadás, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, február 23 Szociális Párbeszéd Bizottsága május

20 olyan decentralizált állami programok kialakítására lenne szükség, amely ösztönözné a munkáltatókat, a meggondolatlan kirovó intézkedések helyett. A vállalkozó, munkáltató a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási lehetőségeinek érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. Ha munkáltató által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a 20 főt meghaladja és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). 24 Magyarországon jelenleg minden ágazati szektornak kötelezettsége a rehabilitációs hozzájárulás befizetése, ez alól a foglalkoztatási törvény nem tesz kivételt. A rehabilitációs hozzájárulás befizetése elkerülhető a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazásával ben a hozzájárulás összege nem változott, továbbra is Ft/év összegben határozza meg a rehabilitációs hozzájárulás befizetésének kötelező mértékét. A megváltozott képességű munkavállaló foglalkoztatásának mértéke napi szinten a 4 órás munkaidőt el kell, hogy érje. A foglalkoztatási kötelezettségbe az a munkavállaló számítható be, aki munkaképesség csökkenéséről, egészségkárosodásáról, illetve fogyatékosságáról igazolással rendelkezik, és az a tárgyidőszakban érvényes. Természetesen előnye is származhatna a munkáltatónak, fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása esetén. Léteznek bértámogatások, költségkompenzáció és rehabilitációs támogatások, illetve munkahelyi segítő személy támogatásához, amennyiben a teljes létszám 5 százalékát alkalmazzák évi IV. foglalkoztatási törvény 21

21 Az alábbi 2. ábrán a fogyatékos munkavállalók alkalmazásával kapcsolatos problémák és előnyök rangsora tekinthető meg munkáltató szemszögből ábra A fogyatékos munkavállalók alkalmazásával kapcsolatos problémák és előnyök rangsora. A munkavállalással kapcsolatos rendelkezéseknek kerülnie kell mindenféle diszkriminációt a megváltozott képességgel élőkkel szemben, és nem állíthatnak gátakat alkalmazásuk útjába. Mivel az egészséges, aktív munkavállalók piacán is komoly versenyhelyzet uralkodik, ezért a kormányoknak aktív támogatást kellene nyújtani mind a megváltozott képességű munkavállaló, mind a munkáltató számára a nyílt munkaerőpiacon. Foglalkoztatási integráció szempontjából olyan szakmai továbbképzésekkel, ösztönzésorientált kvótarendszerrel, illetve kis és nagyvállalkozók támogatásával lehetne közös nevezőre jutni, amelyet nem nehézségként él meg a munkáltató. 25 Dr. Bánfalvy Csaba. A fogyatékos emberek és a munka világa, A fogyatékosok oktatásának általános jellemzői

22 Munkáltatók ösztönzése A foglalkoztatással kapcsolatos vizsgálataim során, arra a következtetésre jutottam, hogy a munkaadókat is valamilyen formában ösztönözni kellene arra, hogy az eddigieknél nagyobb arányban alkalmazzanak megváltozott munkaképességű dolgozókat. Az előbbiekben említett negatív ösztönzési módszert nem tartom megfelelőnek, ugyanis a rehabilitációs hozzájárulás előírását a munkaadó csak egy újabb felesleges tehernek veszi, ugyanis ösztönzőleg nem hat rá. A sérültek rehabilitációjának célja mindig egy teljesebb életvitel biztosítása, amelynek része a munkavállalás is, de ez nagyobb részt a munkáltatók befogadó készségén is múlik. Véleményem szerint ezt a munkaadói szemléletet kellene úgy megváltoztatni, hogy a munkáltatók szívesen alkalmazzanak megváltozott munkaképességű alkalmazottakat is. A munkaadókat dolgozóik kiválasztásakor, legfőképp az érdekeik befolyásolják és nem humanitárius szempontok. A munkáltatóknak sok esetben előítéleteik vannak a csökkent képességű munkavállalókkal szemben, ezért véleményem szerint azt kellene bemutatni, hogy milyen előnyt jelenthet a munkaadó számára egy megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása. Szakdolgozatom keretén belül néhány gondolatban szeretném megemlíteni, hogy a sérült emberek alkalmazása milyen előnyöket jelenthet egy munkaadó számára: Egy ilyen helyzetbe került ember, amennyiben lehetőséget kap a munkára, azt hatalmas lehetőségnek érzi, és minden erejével igyekszik a munkájából a maximumot kihozni. Amennyiben lehetőséget kap tehetségének bizonyítására, munkájához két kézzel ragaszkodik, megbecsüli azt, és nem kívánkozik máshová. A munkaadójuk iránt teljes mértékben elkötelezettek, mert hálásak a felkínált lehetőségért. A munkahelyi szabályokat komolyabban veszik, mint egészséges társaik, és a munkavédelmi előírásokat pontosabban betartják. Egy csökkent munkaképességű munkavállaló alkalmazása jobban összekovácsolja a munkahelyi közösségét, ráirányítja az egészséges dolgozók figyelmét a sérültek problémáira, ezzel befogadóbbá teszi őket. 23

23 Nem elhanyagolható a Public Relations értéke a cégre vonatkozóan, amennyiben akár honlapján, akár más fórumokon megemlítheti, hogy csökkent munkaképességű munkavállalókat is alkalmaz. A PR munka segítségével a munkáltató különböző támogatásokat vehet igénybe és pályázatok elbírálásnál is előnybe részesül A fentiekben felsorolt előnyök mellett, azonban nem elhanyagolható az a tény, hogy a fogyatékos dolgozók alkalmazása különböző beruházásokat tesz szükségessé, melyeknek jelentős anyagi vonzata van. A következőkben ehhez néhány gondolatomat kívánom hozzáfűzni: A munkáltató számára egy akadálymentes munkahelyi környezet létrehozása szükséges, ami anyagi ráfordítást igényel. Ez nem csak mozgáskorlátozottak számára építendő rámpák stb. kialakítást jelenti, hanem a különböző kommunikációs és fizikai akadálymentesítést is. A munkáltatónak hosszabb betanítási idővel kell számolni A cég vagy vállalat dolgozóit fel kell készíteni csökkent munkaképességű társuk fogadására, amelynek biztosításához egy beilleszkedést segítő önkéntes kolléga jelentkezése is segíthet. A munkaerő piacán ugyanúgy, mint más piacok esetében is, a kereslet-kínálat viszonya meghatározó, ami hatással van a sérült emberek alkalmazására is. Ha nagy a munkanélküliség, és egy-egy munkakör betöltésére többen jelentkeznek, akkor a munkáltatók általában negatívan viszonyulnak a megváltozott munkaképességű emberekhez. Másrészről, ha egy adott munkakörben vagy szakmában hiány alakul ki, akkor befogadóbbak e célcsoport iránt. Dolgozatomban korábban már megemlítettem, hogy a munkáltatók érdekeit döntően a piaci mechanizmusok befolyásolják, úgy lenne érdemes ösztönözni őket fogyatékos személyek alkalmazására, ha az számára gazdaságilag is előnyt jelentene. Pontosan ezért nem tartom megfelelőnek a negatívan ösztönző rehabilitációs hozzájárulás fizetésének előírását, ehelyett a következő ösztönzési lehetőségeket tudnám elképzelni: 24

24 Véleményem szerint a munkáltatók szemléletét oly módon kellene megváltoztatni, hogy üzleti lehetőségként tekintsenek a megváltozott munkaképességűek alkalmazására. Hangsúlyozni kellene, hogy közel évi 1 millió forintos megtakarítást jelentene egy cég /vállalat számára, ha sérült munkatársakat is alkalmazna, hiszen így mentesülne a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. Jó alternatívának tartanám távmunka jelenleginél jóval nagyobb mértékű alkalmazását, hiszen így nem lenne szükség a munkahely akadálymentesítésére, ami szintén jelentős költségmegtakarítást eredményezne. Széleskörűen tájékoztatni kellene a munkaadókat mindazokról a támogatásokról és lehetőségekről, amelyeket megváltozott munkaképességű alkalmazott felvétele esetén igénybe vehet. Fel kellene hívni a munkáltatók figyelmét, hogy negatív diszkrimináció esetén, milyen büntetésekre számíthatnak Tudatosítani kellene a munkáltatókat, hogy amennyiben fogyatékos személyt alkalmaznak, úgy beruházási támogatást vehetnek igénybe, és ez által könnyebben tudják megvalósítani fejlesztési elképzeléseiket. Fontosnak tartanám, hogy minden munkáltatóhoz eljussanak azok a tájékoztatások, illetve információk, hogy mely munkafolyamatok esetében jelentene anyagi előnyt sérült munkatárs alkalmazása, például: telefonközpontos, liftkezelő, távmunkában végezhető feladatok (csomagolás, internetes munkák biztosítása) stb. Magyarországon működik egy olyan intézmény, amelyet Ability Parknak hívnak és abból a megfontolásból hozták létre, hogy a tematikus élményparkok iránti vágyat, és a játék szeretetét szórakoztató és interaktív módon kapcsolják össze a fogyatékos személyekkel szemben tanúsított társadalmi attitűd-formálás igényével. A park a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedéséhez szükséges szemléletváltást akarja elősegíteni, illetve a fogyatékosok képességeinek, lehetőségeinek és igényeinek érthető, megélhető formában történő bemutatásával megpróbálja elérni, hogy a közönyt, idegenkedést és sajnálkozást, együttérzés és megbecsülés váltsa fel. 25

25 Véleményem szerint tanulságos lehetne egy olyan program létrehozása, amely a munkáltatókat arra ösztönözné, hogy munkavállalóikkal vegyenek részt a park által felkínált, körülbelül 2 órás közösségi programban, hogy megtapasztalhassák egészséges szemmel a másság világát. Én személy szerint esélyegyenlőségi óra keretén belül hallottam először a kiállításról, és így keltette fel a téma, érdeklődésemet. A kiállításon több mint 3 órát töltöttem el, és a feszültség, ami bennem volt a program kezdetekor, nagyon hamar feloldódott a szíves vendéglátásnak köszönhetően. Annak ellenére, hogy nem volt mindig könnyű megéretni egymás mondanivalóját, azt elmondhatom, hogy rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb. Az itt eltöltött néhány óra alatt megértettem, hogy ezek az emberek a hátrányos helyzetük miatt nem sajnálatot várnak el tőlünk, hanem megértést, hiszen a legtöbben közülük szintén egyedül boldogulnak az életben, csak sajátos tanult vagy veleszületett módon. Az Ability Parkba dolgozó fogyatékos személyek azt próbálják megmutatni, hogy milyen az életük, és milyen nehézségekkel kell szembenézniük nap mint nap Esélyegyenlőség biztosítása a fogyatékos munkavállalók számára Szakdolgozatom egyik alapvető kérdése a megváltozott képességű munkavállalók foglalkoztatási lehetősége. Jól tudjuk, hogy az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód, továbbá az állampolgári jogok biztosítása a foglalkoztatást kérdését is magába foglalja, azonban a munkaerő piaci helyzetnek és a társadalmi szolidaritásnak köszönhetően nehezen valósulhat meg, ezért mind a vidéki mind a nagyobb városi körzetekben egyenlő esélyekkel kell rendelkezniük, hogy produktív és jövedelmező foglalkoztatást találjanak a munkaerőpiacon. 26 A kilencvenes évek végére érzékelhető szemléletváltás következett be Európában a társadalmi diszkriminációk megítélésében. Átalakulás történt a fogyatékosság iránti segítség céljaiban és formáiban egyaránt. A társadalmi berendezkedésben előtérbe került 26 Harmschlager Éva szakdolgozata: A stroke utáni rehabilitációs és gondozási problémák. MPANNI. Budapest,

26 az egyén megmaradt képességeinek hasznosítási lehetősége, és előtérbe kerültek az integrációs lehetőségek. A munkavállalási hátrányokkal küzdő társadalmi csoportok tekintetében a hangsúly a passzív munkaerő-piaci rendelkezésekről, áthelyeződött az aktívra. Magyarországon az EU-hoz való csatlakozás reményében, továbbá makrogazdasági kényszerek miatt egyre nagyobb teret kapott a védett helyzetű állampolgárok esélyegyenlőségének kérdése. 27 Ebben az időben, hazánkban különböző érdekképviseleti szervezetek jöttek létre azzal a céllal, hogy az egyéni problémák megoldására segítséget nyújthassanak. A segítőszolgálatokkal szemben támasztott követelmények alapvető kitétele volt, hogy szolgáltatásuk bárki számára elérhető legyen, továbbá az integrált szolgáltatást célozzák meg, és a szolgáltatók szakmailag felkészültek legyenek. Ezeknek a szervezeteknek elsődleges célja a megváltozott képességű emberek munkába helyezési lehetőségeinek a bővítése volt. A fogyatékos emberek foglalkoztatása a mai napig hatalmas vitákat kavar, ugyanis a munkáltató a munkavállalót csak olyan munkával foglalkoztathatja, ami egészségi állapotának romlását és szellemi, fizikai egészségét nem károsítja, valamint amit környezetének veszélyeztetése nélkül el tud végezni. Ezek alapján a fogyatékos személy védett foglalkoztatásra jogosult. A munkavégzéshez szükséges a munkahelyi környezetet, munkaeszközöket, berendezéseket megfelelően biztosítani, ha kell átalakítani. Amennyiben egy munkáltató fogyatékos személyek alkalmazását tűzi ki célul, az átalakítással kapcsolatos kiadások fedezésére a központi költségvetésből támogatást igényelhet. Több olyan eset van, amikor a beteg állapotából adódóan foglakoztatása nem integrálható, ezért számára speciális védett munkahelyek működtetésével kell a munkavállaláshoz való jogát lehetőség szerint biztosítani. A védett munkahelyek biztosítását a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Védőmunkahely, ahol a munkavégzés sajátos feltételek között fokozott védelem, szükség esetén, állandó felügyelet és irányítás mellett folyik. 28 Véleményem az, hogy védett munkahelyek és állampolgári jogok biztosítása mellett további állami és önkormányzati intézkedésekre lenne szükség, ugyanis a munkahelyekre 27 Harmschlager Éva szakdolgozata: A stroke utáni rehabilitációs és gondozási problémák. MPANNI. Budapest, Lásd 12/1983. (XI.20.) EüM rendelet a védőmunkahelyek szervezéséről és működéséről 27

27 valamilyen módon el kell jutni. Először is azzal kezdeném, hogy a közlekedést kellene megkönnyíteni számukra. A mozgássérült emberek számára a metró aluljárókhoz és nagyobb átjárókhoz lifteket, és még több lejáró padlót kellene kiépíteni, hogy ők is könnyedén használni tudják, a tömegközlekedési eszközöket. Lehetőség szerint a járdaszegélyeket is alacsonyabbra kellene építeni, mert nagyon sok helyen a 10 cm-is eléri a patkák magassága, így nehézséget jelent számukra átmenni rajta. A vakok számára nagy segítséget nyújt, hogy néhány helyen a közlekedési lámpák sípolnak, így jelezve nekik, hogy mikor kellhetnek át a zebrán, és mikor vált át a lámpa pirosra. A liftekben már többször észrevettem, hogy a nyomó gombok brei írással vannak ellátva, de ezt a fajta megoldást a hivatalos intézményekben (posta, önkormányzat) is be kellene vezetni számukra. Sokan panaszkodtak arra, hogy a gyengén látók számára sokszor problémát jelent a különböző hivatalokban, hogy kisbetűvel vannak kiírva a táblákra a feliratok, ezt vagy egyáltalán nem tudják elolvasni, vagy nem is veszik észre. Ezért számukra nagybetűkkel is ki kellene írni, hogy melyik ablaknál mit tudnak intézni. Az elején már megemlítettem, hogy a szellemi fogyatékos emberek számára sokszor nehezen érthető meg egy hivatalos dokumentum szövege, ezért számukra ezt egyszerűbb megfogalmazásban kellene közzé tenni. Ezek az intézkedések nagy költséget jelentenének az országnak, de hatalmas segítséget jelentenének a fogyatékossággal élő emberek számára. 28

28 5. A munkavállalók helyzetét, és a felnőtt rehabilitáció ismertégét feltáró empirikus kutatások Szakdolgozatomban két hipotézist állítottam fel, amelyek megerősítése, vagy megcáfolása volt kutatásom elsődleges célja. Feltételezéseim bizonyítására szekunder és primer kutatásokat végeztem. Koncepcióimat egyrészről a Pető intézet érdekgazda hálójának hiányával, másrészről a megváltozott képességű munkavállalók foglalkoztatásához szükséges integrációval és szervezeti összefogással kapcsolatban vizsgáltam. A kutatás eredményességéhez igyekeztem olyan szervezeteket felkeresni, akiknek véleménye releváns a fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatása, és a betegségüket segítő rehabilitáció ismertetése érdekében. 5.1.Kutatási koncepció Szakdolgozatom különböző kutatások eredményeit foglalja össze, mely a megváltozott képességű munkavállalók foglalkozatási lehetőségeit, illetve a Pető Intézet felnőtt rehabilitációjának érdekgazda kapcsolatait vizsgálta. Kutatási koncepcióm a következő módon épült fel: A Pető Intézet vezetőségével folytatott egyeztetések a felnőtt rehabilitációt segítő szervezeti (érdekgazda) kapcsolatokról. Az általam fontosnak tartott érdekgazdák felkeresése, illetve az egyeztetések eredményeinek összefoglalása. Mélyinterjú készítése a VOSZ főtitkárával, és a stroke csoport vezetőjével a fogyatékos személyeket érintő munkavállalással kapcsolatban. Kérdőív készítése a stroke-os csoport betegei, illetve egy egészséges kontrollcsoport számára a Pető Intézet felnőtt rehabilitációjának ismertségével kapcsolatban Vizsgamunkámhoz szükséges kutatás előkészítése és a szükséges utánajárások körülbelül 3 hónapi munkámat vette igénybe, melynek során örömmel tapasztaltam, hogy a választott szakdolgozati témám támogatásra talált. Megtisztelő feladatnak éreztem, hogy szakdolgozóként egy olyan nemzetközileg elismert intézmény lehetséges érdekgazda hálójának feltérképezését végezhetem el, mint a Pető Intézeté. Reményeim szerint, 29

29 kutatásom eredménye elősegítheti a Pető Intézet felnőtt rehabilitációjának jövőbeni működését és ismertégét, továbbá a fogyatékos személyek munkavállalási lehetőségeit. Szakdolgozatom kutatása a Pető Intézet felnőtt rehabilitációjának ismertségére irányult, melynek akadályait az intézet érdekgazda kapcsolatának hiányosságaival hoztam kapcsolatba. Az érdekgazda háló feltérképezését azért tartottam fontosnak, mivel szakdolgozato m egyik hipotézise azt vizsgálta, hogy Magyarország lakossága nem ismeri az intézet felnőtt rehabilitációját, és ehhez szervezeti együttműködések kezdeményezésével lehetne lépéseket tenni. A Pető Intézetben készített vizsgálataim során kiderült, hogy a felnőtt foglalkozásnak nincs érdekgazda kapcsolata, ami összefüggésben áll azzal a feltevésemmel, hogy miért nem ismeri Magyarország lakossága Pető András konduktív felnőtt rehabilitációját. Ennek a ténynek az ismeretében, továbbá a meglévő érdekgazda kapcsolatok hiányában, kutatásom felépítése az általam jónak vélt kapcsolati háló feltérképezésére és felkeresésére irányult, melyet az intézet vezetősége és PR szakembere támogatott. Kutatásom során az általam felkeresett szervezeteket, az intézet támogatásával, abban a reményben szólítottam meg, hogy egy kétoldalú együttműködés irányában tett határozott lépéssel, hatékonyan nyújthatnánk segítséget a rászorulóknak. Feltevésem az volt, hogy a különböző szervezetek kapcsolatépítő összefogásával, az információ még hatékonyabban célba érkezne, így segítve ezeket az embereket a társadalomba történő integrációban, és a munkavállalásra történő felkészítésben. 5.2 Felkeresett érdekgazdák, és az egyeztetések eredményei Az intézet szakemberivel folytatott beszélgetéseim során világossá vált, hogy a felnőtt rehabilitáció ismerete, érdekgazda kapcsolatok hiányában nem valósulhat meg. Szakdolgozatom közreműködésében a Mozgáskorlátozott Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet munkatársainak sokat köszönhetek, akik primer és szekunder kutatásaim megvalósításához lehetőséget biztosítottak, és értékes információkkal láttak el. 30

30 Sajnálatos módon az intézetnek, olyan alapvető problémákkal kell szembenéznie, hogy nem részesül az felnőtt rehabilitáció OEP (Országos Egészségügyi Pénztár) támogatásba n, ennek köszönhetően nappali kórházként sem működhetnek. Míg a gyermekek nevelése az Oktatási szféra hatásköre alá tartozik, addig a felnőtt rehabilitációt az Egészségügyi szférának kellene támogatni, azonban ez szakmai érdekütközések következtében nem valósul meg. Állami támogatás hiányában a foglalkozásokért a betegeknek fizetni kell (1600 Ft/ alkalom), azonban nem ez jelenti számukra a legnagyobb problémát. Több olyan felnőtt beteg veszi igénybe az intézet szolgáltatásait, akik vidékről jönnek fel hetente kettő vagy akár három alkalommal a csoportos foglakozásokra. Az anyagi nehézségeket a szállításuk megoldása is fokozza, ugyanis ezek a betegek (agyvérzés, Parkinson-kór) nem részesülnek Fogyatékossági Támogatásban, aminek hiányában nem kaphatnak kedvezményes, súlyos betegeknél ingyenes szállítási lehetőségeket. Az intézetben átélt tapasztalataim alapján felmerült bennem az a kérdés, hogy ha ezek a központi idegrendszeri sérült CP-s betegek, akik több esetben halmozottan hátrányos helyzetben vannak (betegségből adódó összetett bénulások, beszéd és értési problémák) nem részesülhetnek fogyatékossági támogatásban, akkor milyen betegségek esetében állapíthat meg az egészségügy támogatást? Ezeknek az információknak az ismeretében összeállítottam egy listát azon szervezetekről, akiknek az együttműködésével a Pető Intézet felnőtt rehabilitációját, továbbá a központi idegrendszeri sérült betegek munkavállalását, és társadalomba való integrációját közös összefogással segíteni lehetne. Szerencsésnek érezhettem magam abból a szempontból, hogy szakdolgozatom mondanivalóját fontosnak tartották az általam felkeresett szervezetek, és segítségükkel kutatásom keretén belül nagyszerű eredményeket érhettem el. Szakdolgozati kutatásom során, a következő szervezeteket kerestem fel: Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Osztálya Vállalkozók Országos Szövetsége XII. kerületi Önkormányzat Egészségügyi és Szociális, továbbá Népjóléti Osztálya Pest Megyei Önkormányzatok Hivatala 31

31 Első lépésben a Fővárosi Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Osztályát kerestem fel, abban a reményben, hogy a segítségükkel együttműködést lehetne kezdeményezni a kórházak vezetőségeivel, illetve a körzeti rendelők orvosaival. Ez az együttműködés azért lett volna fontos, mivel egy betegségen (szakdolgozatom esetében stroke-on) frissen átesett beteg számára, a kórházi ápolást követően minél hamarabb meg kellene kezdődjön a rehabilitáció, aminek segítségével rövid időn belül lehetősége lehetne a társadalomba történő visszailleszkedésre, illetve lehetőségeihez mérten a munkavállalásra. Másrészről fontos lehetne, ha a betegek a kerületi orvosi rendelőkben, személyesen a körzeti orvosuktól értesüljenek a konduktív nevelésről, és a Pető Intézet által felkínált módszerről. A Fővárosi Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Osztályával folytatott telefonbeszélgetésemből megtudhattam, hogy Magyarországon a Fővárosi Önkormányzat már nem centralizált szervezetként működik, vagyis nincs beleszólása a kerületi Önkormányzati hivatalok és a kerületi orvosi rendelők munkájába. Így azt a következtetést kellett levonjam, hogy a körzeti orvosok együttműködéséhez, a kerületi önkormányzatokat egyenként kellene felkeresnünk, azonban idő hiányában ezt csak megállapításként és javaslattételként írhatom le szakdolgozatomban. Ami az országos kórházi intézményekkel való kapcsolat felvételt illeti, szakdolgozatom megírásának ideje alatt nem érkezett válasz a Fővárosi Önkormányzat Szociális és Egészségügyi osztályától. Második lépésként fontosnak véltem felkeresni a XII. kerületi Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Osztályát, mivel a Pető Intézet kerületileg hozzájuk tartozik, és ez idáig kommunikációs és szakmai kapcsolat nem jött létre a felek között. Az Egészségügyi Osztállyal folytatott beszélgetésemet a Népjóléti Osztályhoz irányították, ahol készséggel álltak rendelkezésemre azzal kapcsolatban, hogy a Pető felnőtt rehabilitációját ismertetni lehessen a hivatalban és a rendelőintézetekben. Fontosnak tartottam a beszélgetés során felhívni a figyelmet arra, hogy az ismertetés társadalmi célú hirdetésnek minősülne, nem pedig marketing célzatú reklámnak. Kommunikációs célunk tudtában továbbították szakdolgozatom témáját és kölcsönös együttműködés irányába tett lépésünket az önkormányzat Kommunikációs vezetőjének, aki a XII. kerületi Alpolgármester úr beleegyezésével engedélyezi a jövőben a felnőtt rehabilitáció ismertetését szórólapok, plakátok közzétételével a körzeti rendelőkbe n és a 32

32 hivatalban. Az együttműködés sikeres létrejöttével úgy gondolom, hogy egy példaértékű mintát adhatunk a megváltozott munkaképességű felnőttek számára és a többi önkormányzat irányába egyaránt. Az érdekgazda szervezetek felkeresésének első lépése a felnőtt rehabilitáció és az egészségügy dolgozóinak kapcsolatépítésére irányult. Először Fővárosi szinten próbáltam eredményeket elérni, majd ezt követte szakdolgozatom esetében a kerületi önkormányzattal való kapcsolat felvétel, végül megyei szinten igyekeztem kopogtatni. Mivel a Pető Intézet Budapesten működik, ezért célszerűnek láttam, ha a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Egészségügyi és Szociális Osztályával próbálom felvenni a kapcsolatot. Örömmel tapasztaltam, hogy felkeltette érdeklődésüket kutatásom célja, és érdeklődést mutatnak egy személyes találkozás és beszélgetés biztosítására. A Pest Megyei Önkormányzati Hivatal Szociális és Egészségügyi Osztályának Irodavezetője Bárkai Katalin, továbbá az osztály Szakreferense Kovács Julianna által biztosított személyes találkozó során felmerültek a kórházakkal való kapcsolatépítés lehetőségei. Megtudhattam, hogy Pest Megye hatáskörébe négy kórház tartozik, ahol vagy már működik például stroke-on átesett betegeket segítő rehabilitáció, vagy most kerül bevezetésre az egyik kórházban. Ehhez a kapcsolatépítéshez a hatáskörük alá tartozó kórházi vezetők elérhetőségeinek biztosításával járultak hozzá, akiknek felkeresése innentől kezdve a Pető Intézet vezetőségének feladata, egy segítőkész és biztos háttértámogatásra hivatkozva. Az általam fontosnak tartott szervezetek felkeresése és az egyeztetések eredményesnek mondhatók. Szakdolgozatom keretén belül remélhetőleg olyan kommunikációs kezdeményezést valósíthattam meg, amely lehetőséget felhasználva a jövőben a Pető Intézet eredményesebb kommunikációt tud folytatni. 33

33 5.2.1.Elképzeléseim további kommunikációs kapcsolatok kiépítésére Szakdolgozatom keretén belül, további idő és terjedelem hiányában csak néhány szervezet felkeresését valósíthattam meg. Kutatásom során olyan szervezetek felkeresését tartottam célszerűnek, akik részéről kommunikációs együttműködés biztosítását tartottam fontosnak, nem pedig anyagi hozzájárulást az intézet működéséhez. Kutatási eredményeim alapján azonban célszerűnek tartanám a betegek rehabilitációja és a konduktív pedagógia ismertetése szempontjából további fontos profilú szervezetek felkeresését az intézet vezetősége és kommunikációs osztályának részéről. A felnőtt rehabilitáció működése, továbbá a fogyatékos személyek munkavállalási lehetőségeinek érdekében a Pető Intézet részéről a következő érdekgazdák felkeresését tartanám fontosnak: Munkaügyi Központ: Álláskeresés szempontjából az elsődleges szervezet, amelyet egy munkavállaló felkeres. Célszerű lenne egy olyan információs hálózat létrehozása, amelyben a Munkaügyi Központ elsődleges CSR tevékenységet vállalhatna, és a beteg szervezetek (Pető Intézet) együttműködésével, megváltozott képességű munkaerőt közvetíthetne az érdekelt munkáltatók számára. Szociális és Munkaügyi Minisztérium: Aki egy ösztönző foglakoztatási program kidolgozásával, pozitívan hatást gyakorolhatna a munkáltatók érdekeltségére, fogyatékos személyek foglalkoztatásával kapcsolatban. Fővárosi Önkormányzat: Kutatásom keretén belül, sajnálatos módon nem történtek egyeztetések a vizsgált kérdés esetében, így célszerűnek tartanám további telefonos, esetleg váltások kezdeményezését a cél megvalósítása érdekében. Kerületi Önkormányzatok: A szakdolgozatomban elért XII. kerületi Önkormányzat együttműködésének példája alapján, egyenként fel kellene keresni a budapesti önkormányzati hivatalokat, akiknek hozzájárulásával a körzeti rendelőkben ismertetni lehetne a konduktív pedagógia eredményességét, megváltozott képességű felnőttek rehabilitációja esetében. Megyei Önkormányzatok, az előző stratégia alapján Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: mely a Foglalkoztatási Hivatalból és a munkaügyi központokból szervezet rendszeréből áll. Feltehetőleg ez a szervezet, szélesebb körben tudná segíteni a fogyatékos emberek munkavállalási lehetőségeit. 34

34 Fontos lenne azoknak a beteg szervezeteknek a felkeresése, akiknek profilja és szervezeti céljai megegyeznek a Pető Intézetben működő felnőtt rehabilitációs csoportok problémáival. Magyar Stroke Társaság, Magyar Tudományos Parkinson Társaság stb. Különböző nagyvállalatok felkeresése, akiknek profilbába beleférne fogyatékos személyek alkalmazása 5.3. Személyes interjúk Primer kutatásom során két perces mélyinterjút készítettem, és törekedtem arra, hogy a megváltozott képességű emberek munkavállalási lehetőségeivel kapcsolatban mindkét oldal álláspontját és véleményét megismerhessem. Egyik interjúmat a vállalkozói szféra érdekeltségének oldaláról, másik interjúmat a betegek integrációra való felkészítésének oldaláról közelítettem meg. Az interjúk során nyitott kérdéseket tettem fel, és interjúalanyaimat elsősorban személyes véleményükről, kételyeikről, elvárásaikról és motivációikról kérdeztem a vizsgált kérdéssel kapcsolatban. Az általam jónak gondolt érdekgazda kapcsolatok kialakításának eddigi része a felnőtt rehabilitáció ismertetésén alapult, azonban dolgozatom másik fontos kérdése a megváltozott képességű felnőttek munkavállalási lehetőségeit kívánta feltárni. Kutatásom során, olyan szervezet felkeresését láttam célszerűnek, amely Magyarország jelenlegi gazdasági és munkavállalási lehetőségeinek ismeretében felvilágosítást adhat a megváltozott képességű felnőttek munkavállalási lehetőségeivel kapcsolatban. Ezt a gondolatmenetet követve felkerestem a Vállalkozók Országos Szövetségét (VOSZ), ahonnan egy hét várakozás után maga a VOSZ Főtitkára Dr. Dávid Ferenc úr hívott fel telefonon, akivel személyesen készíthettem egy mély interjút, továbbá lehetőséget biztosított, hogy a VOSZ újságjában megjelenjen egy kétoldalas publikációm a megváltozott képességű felnőttek munkavállalási esélyeivel kapcsolatban. Így szakdolgozatomban vizsgált egyik fő kérdés lehetőséget kaphat egy olyan médiafelület biztosítására, melynek célcsoportja Magyarország vállalkozói szférája, akik egyszer még munkáltatói lehetnének az általam vizsgált társadalmi csoportnak. 35

35 A VOSZ Főtitkárával készített interjú összefoglalása A VOSZ Főtitkárával Dr. Dávid Ferenc úrral folytatott beszélgetésemből választ kaptam a megváltozott képességű felnőttek munkavállalási lehetőségeiről, továbbá Magyarország gazdasági és munkapiaci helyzetéről, ami szorosan összefügg, és hatással van egymásra. A Főtitkár úr elmondása alapján, Magyarország gazdasági helyzetében talán az idei év fordulópontot jelenthet. Hazánk gazdasági stabilitása több egymással összefüggő tényező változásában következhet be, melynek egyik pillére a foglalkoztatás kérdése. Interjúbeszélgetésemből kiderült, hogy hazánk foglalkoztatási aktivitása az Európai Unió utolsó helyén szerepel. Az EU statisztikai aktivitásában a 15 és 64 év közötti aktív dolgozók munkapiaci aktivitási helyzetét mérik, mely az EU átlagában 65%-ot jelent. Magyarország ezzel szemben 55%-on áll az aktív korúak foglakoztatásában, vagyis elmondható, hogy minden második munkaképes korú ember nem dolgozik, mellyel szorosan összefügg a rokkantnyugdíjassági körkép. Ahhoz, hogy felzárkózhassunk az Unió többi tagállamához, 1 millió munkahely létesítésére lenne szükség, melynek ¼-ét közel 250 ezer munkahelyet a Német gazdaság fellendülése biztosítana. A munkavállalás arányát, a fiatalok iskolai végzettsége nagymértékben befolyásolja. Míg a felsőfokú tanulmányokat folytatók munkavállalási lehetőségei jónak mondhatók, addig hatalmas hiányt szenved az ország kétkezi munkát tanulók arányában. Tehát az oktatási rendszer működési és a foglakoztatási aktivitásának fellendülését ez az összefüggés is korlátozza. Az előbbiekben már megemlítettem, hogy az aktivitás további 45%-os hiányát a rokkantnyugdíjasok és szociális segélyből élők száma teszi ki. Jelen pillanatban körülbelül ezer rokkantnyugdíjast tartanak számon, ebből legalább a fele nyugdíjkorhatár alatti, és körülbelül ezer rokkantnyugdíjas bizonyos munkakörök betöltésére alkalmas lehetne. Magyarországon a munkabérekhez tartozó élő munka terhek, aktivitás, és foglalkoztatási kérdés sokat változhatna, ha magasabb lenne a munkavállalási aktivitás. Ezekből az adatokból mérhető Magyarország munkaerő piaci helyzete, azonban még nem beszéltünk a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási lehetőségeiről. Sajnálatos módon hazánkban a társadalmi szolidaritás messze elmarad az Unió és egyéb fejlett országok szintjétől. A Magyar társdalom teherként éli meg a megváltozott képességű emberek helyzetét. 36

36 Míg északi országokban teljesen elfogadott, hogy a repülőtereken, amely az elő benyomást jelenti egy turista számára, szemmel láthatólag komoly mozgáskoordinációs és beszédzavarral élő munkavállalókat alkalmaznak, nálunk - a társadalmunk hozzáállásából adódóan - ez még látszat szinten sem merül fel. Ezeknek a tényezőknek a hatásából következik a beteg emberek foglalkoztatási lehetősége is. Dávid Ferenc úrral folytatott beszélgetésem során választ kaptam a vállalkozói szféra és az állam által felkínált fogyatékosságot érintő munkapiaci lehetőségekről. Ebből a társadalmat feszítő kérdésből az állam szerepét nem lehetne kivonni, ugyanúgy, mint az egészségügyi alapellátás kérdéséből sem. Elsődlegesen a mindenkori és aktuális kormányoknak kellene példát statuálni a lakosság nagy számát érintő fogyatékosság kérdésében. Az államnak értékteremtő munkát kellene végeznie, amely mintát adhatna védett munkahelyek, és rendszer átalakítás szempontjából, még abban az esetben is, ha kevesebb anyagi javakat termelne a megváltozott képességű munkavállaló a szó üzleti értelmében. A Főtitkár úr véleménye alapján, ilyen együttműködés irányába tett határozott lépéssel, védett munkakörülmények között, nagy állami felügyelettel és hozzáadással, elképzelhető lehetne védett és egészséges munkahelyek összefogása. Azonban ehhez kormányrendeleti szinten kellene foglalkoztatásokat kezdeményezni, nem pedig a vállalkozói szférára áthárítani a problémát, teljesen abszurd módon. Az állam, úgynevezett Rehabilitációs hozzájárulásra kényszeríti a vállalkozókat. Ennek alapján 20 fő feletti létszám esetén, 5 százalékban köteles a munkáltató fogyatékos emberek számára munkahelyet biztosítani, amelyet ha a munkáltató nem biztosít, abban az esetben majdnem 1 millió forint büntetést ró a munkáltatóra. Véleményem szerint, annak a munkáltatónak, aki az adott munkakörülmények mellett alkalmazni tudna fogyatékos személyt, adó és egyéb járulék kedvezményt kellene kapnia. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően ösztönözni lehetne a munkaerő piac résztvevőit, hogy szívesebben alkalmazzanak csökkent munkaképességű kollégákat. Az általam készített interjú során elhangzott az is, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek folyamatába nem tudnak felkínálni munkalehetőségeket fogyatékos emberek számára, ami bizonyos munkaköröknél érthető. 37

37 Az üzleti szférában azonban léteznek olyan vállalkozók, akik egyéni szoc iális és állampolgári jogi megfontolásból alkalmaznak megváltozott képességű betanított munkavállalókat, például textil gyárban, a munkavállaló fizikai és szellemi ismeretének tudatában. Az államnak bizonyos közfoglalkoztatáshoz valamennyi kvótával javadalmaznia kellene az alkalmas, de fogyatékos munkavállalót. Erre a kezdeményezésre akkor lehetne lehetőség, ha az állam felkarolná a fogyatékosság foglalkoztatási kérdését, mint állampolgári jogot, és nem mint szociális kérdést, továbbá a költségvetésbe bevezetve decentralizált összegként támogatná ezeket az embereket. Amíg az állam nem támogat egy ilyen programot, csak áthárítja a problémát a vállalkozókra, addig ez a kérdés nem fog megoldódni. Nélkülözhetetlen lenne, hogy az alapkezelő önkormányzatok is nagymértékben hozzájáruljanak és felügyeletet biztosítsanak védett munkahelyek létesítésére. Fontos mindemellett megemlíteni azt a tényt, hogy ameddig az egészséges munkahelyeken félvállról veszik a munkavédelmi kérdést, addig védett munkahely biztosítása sem jöhet létre. Az egészséges munkaerő piacon is kiéleződött verseny uralkodik, ennek köszönhetően a társadalmi szolidaritás hiánya következtében a fogyatékos munkavállalóknak nagyon nehéz integrálódni. Amennyiben nem jön létre ilyen kezdeményezés a központi állam részéről, abban az esetben az érdekvédelmi szervezetek közös összefogásával lehetne indítványozásokat beadni. Ameddig az érdekvédelmi szervezetek között fennálló konkurencia sem képes kiállni a fogyatékosság és munkavállalás kérdésében, a közeljövőben sem történik előrelépés ezeknek az embereknek az integrálódása érdekében A stroke csoportvezetőjével készített interjú összefoglalása Szakdolgozatomban szükségesnek tartottam a vizsgált kérdést a másik oldal szemszögéből is megközelíteni, és ehhez egy olyan szakértő véleményét kikérni, aki nem a piaci versenyhelyzet oldaláról értékeli a problémát, hanem a beteg emberek lehetőségeit veszi figyelembe. Ehhez második mélyinterjúmat a Pető Intézet stroke csoportjának vezetőjével, Tóth Ágnessel készítettem, aki a csoportfoglalkozások alkalmával folyamatosan figyelemmel tudja kísérni a betegek fejlődését és teherbírási képességeit. 38

38 A csoportvezetővel készített interjúmból azt a következtetést vontam le, hogy a betegek munkavállalás iránti igényei nagyon eltérő tendenciát mutatnak, ezért foglalkoztatásukkal kapcsolatos hajlandóságukat számtalan tényező befolyásolja. Dolgozatomban korábban már megemlítettem, hogy a fogyatékosság kérdése hatalmas társadalmi feszültségeket generál, ami a munkaerő piacon is megmutatkozik. A betegek tudatában az a félelem él, hogy nem lesznek képesek helyt állni, és szakértelmüket bizonyítani egy egészséges munkahelyi környezetbe való beilleszkedés során. Fontos kiemelnem, hogy a fogyatékos emberek munkavállalási lehetőségeit bekorlátozzák. Ha valaki csak az egyik kezét tudja használni, akkor elhelyezik telefonközpontosnak, vagy diszpécsernek, azonban senki nem gondol arra, hogy ezek az emberek fél kézzel számtalan munkavállalásra alkalmasak lennének (például: traktoros, marketing asszisztens) amennyiben a foglalkoztatás kérdésére komolyabb hangsúlyt fektetnének. Fontos lenne olyan pályázatok kezdeményezése, melynek során a munkáltatók ellátogathatnának a különböző rehabilitációs intézményekbe, ahol elmondanák, hogy milyen munkakör betöltésére keresnek munkavállalót, és ez alapján a csoportvezetők ajánlani tudnának számukra olyan csökkent munkaképességű személyt, aki elláthatná a betöltendő feladatokat. Az interjúbeszélgetésemből választ kaptam a konduktív pedagógia eredményességére is, ugyanis több olyan beteg jár az intézetbe, akit a rehabilitáció sikeressége felkészített a munkavállalásra. Több olyan beteg jár az intézetbe, aki mozgásfunkciójában teljesen helyreállt (síel, motorozik, búvárkodik), ez alapján alkalmas lenne munkavállalásra is. Sokan vannak az intézet betegei közül, akik aktív munkavállaló korukban megbecsült tagjai voltak munkahelyüknek, ennek köszönhetően munkáltatójuk visszavárná őket, azonban tudatában vannak annak a ténynek, hogy a korábban átélt stresszes életmód idézte elő betegségüket. A foglalkoztatási kérdéssel kapcsolatban, vannak olyan betegek is, akik felépülésüket követően saját vállalkozást indítanak, hogy bizonyíthassanak családjuknak és önmaguknak. Ez számukra egy biztonságosabb, védettebb környezetet jelent, ahol aktív tagként vehetnek részt a munkáltatói szférában. A csoportvezetővel folytatott beszélgetés során, az állami szerepvállalás, és a betegek érdekeit szem előtt tartó szervezetek hiányának fontossága szintén előtérbe került. A beteg 39

39 szervezetek között is hatalmas konkurencia uralkodik az állami támogatások megnyerésre céljából, azonban összefogás nélkül egy-egy szervezet nem tud áttörő sikereket elérni a fogyatékos emberek munkavállalásával kapcsolatban. Ezeknek a befolyásoló szervezeteknek a hiányában, nincs olyan program, amely példát mutathatna a munkáltatók számára. A fogyatékosok problémáját a társadalom tagjai egyik kézről, a másikra hárítják, hogy ne kelljen felelősséget vállalni foglalkoztatásuk kérdésében Kérdőív struktúrája Kérdőíves megkérdezésem a Pető Intézet szakembereinek segítségével állítottuk össze, melyre a szélütésen átesett betegek rehabilitációs csoportjának segítségével kaptam választ. A visszaérkezett kérdőívből a felnőtt rehabilitáció ismertségének megvalósulási akadályait mértem fel. Hipotézisem az volt, hogy Magyarország lakossága nem ismeri a Pető Intézet felnőtt rehabilitációját, ami egyrészről az intézet kommunikációs stratégiájának, másrészről állami rendelkezéseknek köszönhetően háttérbe szorult. Feltevésünk az volt, hogy az ide járó betegek szájhagyomány útján hallottak a Pető módszerről, és ezt követő utánajárás során keresték fel az intézményt. Fontosnak tartottuk a médiahasználati szokásaikat is mérni, továbbá azt, hogy mennyire segíti fejlődésüket az konduktív nevelés, és betegségük ellenére mennyire nyitottak az őket körülölelő társadalmi, gazdasági problémákra. A kérőív segítségével választ kaptunk társadalmi hátterükre is, ami összefügg korábbi és jelenlegi rehabilitációjukkal, amiből szintén érdekes konklúziókat vonhattam le. A kérdések összeállításánál figyelembe kellett venni, hogy egy zárt csoport segítségét kértem az együttműködésre, továbbá számolni kellett azzal a ténnyel, hogy a szétosztott kérdőívekből nem érkezik vissza az összes, hiszen az egyéni betegségek foka minden személynél más módon jelentkezett, ami értési, további íráskészségben jelentkező problémákat vont maga után. 40

40 5.4.1.Kérdőív kiértékelése a szélütésen átesett betegek körében Kutatásom vizsgálatának első állomása a Pető Intézet felnőtt rehabilitációja volt, ahol azt a hipotézisemet szerettem volna alátámasztani, hogy az intézet nem kommunikálja megfelelő módon a megváltozott képességű felnőttek számára nyújtható rehabilitációs lehetőségeket, ennek köszönhetően a köztudatban is a gyermekek gondozása az első, ami a megkérdezettek eszébe jut. Ezt a feltevésemet a választott mintacsoport erősítette meg, akiken keresztül a Pető felnőtt gondozásának hírnevét mérhettem fel. Mivel a választott mintacsoport részt vesz a konduktív nevelésben fontosnak tartottam tőlük megkérdezni, hogy kitől, illetve hol hallottak a Pető féle foglakozásról? Betegségüket követően, mennyi idő telt el az első rehabilitációjukig, és azt mely intézményben kezdték meg? Ha volt összehasonlítási alapjuk a Pető módszer, és más intézményben elsajátított utógondozás között, akkor az miben észlelhető számukra, továbbá miben nyilvánul meg? Az általam feltett kérdésekből az is kiderül, hogy a beteg kezelőorvosa, háziorvosa mennyire tájékozott a konduktív nevelésről, és egyáltalán javasolta vagy támogatja-e páciense számára? Mivel az intézet kommunikációját és hírnév építési stratégiáját próbáltam felmérni nélkülözhetetlenek gondoltam a beteg médiában illetve a közösségi oldalakon való látogatásait felmérni. Ennek alapján választ kaphattam a megváltozott képességű felnőttek média használati szokásairól, időtöltési lehetőségeiről. Ezt a kérdést azért tartottam fontosnak, mert ez alapján megfelelő tanulság vonható le azzal kapcsolatban, hogy a Pető Intézetnek mely médiával lenne érdemes felvenni a kapcsolatot, mely médiában lenne nélkülözhetetlen bemutatnia magát. A Pető Intézet felnőtt rehabilitációján 3 típusú központi idegrendszeri sérült betegekkel foglalkoznak, azonban idő és terjedelem hiányában ki kellett emeljek egy csoportot, akiknek betegségét röviden felvázoltam. Választásom a stroke-on (agyvérzésen) átesett betegekre esett, akiknek az életében pillanatok alatt történt változás. A stroke-os csoport tagjainak meglévő problémái ismeretében kérdőívemet 50 fő számára osztottam ki, melyből 21 db kérdőív érkezett vissza, és került kiértékelésre. Az a 21 kérdőív került kiértékelésre, melynek kitöltői betegségük ellenére válaszolni tudtak az általam feltett kérdésekre. A kérdőívet kitöltők átlag életkora 59 év volt, ebből 13 férfi és 8 nő. 41

41 Az megkérdezett mintacsoport iskolai végzettségét vizsgálva (3. ábra) kiderült, hogy 2/3- uk felsőfokú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, további 1/3-uk szakképesítéssel, általános illetve középiskolai végzettséggel rendelkezik. Foglakozásukat tekintve (4.ábra) a mérnök, közgazdász szakma volt a legelterjedtebb, azonban akadt köztük, aki korábban matematikusként, terapeutaként, vagy ácsként kereste kenyerét. Ebből tanulságként levonható, hogy a srtoke nem az alacsony iskolai végzettségű emberek betegsége. Ez a tény a csoportvezetőjükkel folytatott beszélgetés során is megerősítésre került, hiszen a rohanó, stresszes életmód növeli az agyvérzés kockázati tényezőit, melynek tragikus végkifejlete nem a mókuskerék életmód folytatása alatt következik be, hanem a hirtelen bekövetkező életmód (munkahely megszűnés, nyugdíjazás) változása során. Iskolai végzettség mérés a stroke-os csoport tagjai között 3. ábra 9% 67% 14% 10% Általános Iskola Középsikola, érettségi OKJ-s szakmai végzettség Egyetem, főiskola Iskolai végzettség mérése a stoke-os csoport tagjai között 42

42 4. ábra A strokeos csoport foglalkozási megoszlása iparágak alapján Ipar Mezőga zdaság Kereske delem Szolgált atás Oktatás Gazdasá g Egyéb Nem válaszol t Fő A stroke-os csoport foglalkozási megoszlása iparágak alapján Harmadik és a negyedik kérdés összefüggött egymással, melynek segítségével azt mértük, hogy hány éve alakult ki az illető betegsége és hány éve veszi igénybe az intézet rehabilitációját. Itt mérni tudtuk a betegség kialakulása és a rehabilitáció megkezdése között eltelt időt is. A 5. számú ábra mutatja, hogy a válaszadók 52 százaléka 5 éven belül szerezte betegségét, ami összefüggésben állhat a napjainkra jellemző gazdasági és társadalmi változásokkal, a felgyorsult életmóddal. Itt arra gondoltam, hogy a Magyarországra is begyűrűző gazdasági világválság rengeteg munkahely elvesztését okozta, ezen kívül sok még magát aktívnak érző munkavállaló volt kénytelen nyugdíjba vonulni, vagyis kikerültek a megszokott stresszes életritmusukból, ami jelentősen növelte a stroke kialakulásának kockázatát. A huszonegyedik század elejére jellemző felfokozott életvitel és munkahelyi elvárások szintén kiváló táptalajai ennek a betegségnek. Az alábbi kördiagramon látható, hogy az 5-10, illetve a év között eltelt időszakban a válaszadók százaléka betegedett meg. A legkisebb arány pedig közötti időszakra tehető. 43

43 5. ábra A mintacsoport betegség kialakulásának kezdete 10% 19% 52% 5 éven belül 5-10 év között év között között 19% A betegség kialakulásának kezdete Ami betegség kialakulása és a rehabilitáció megkezdése közötti időszakot jellemzi, a 6. ábrán jól látható, hogy csak megkérdezettek 2/3-a jutott el a betegségének kialakulásától számított fél éven belül a Pető Intézetbe. Ennek a mutatószámnak a drasztikus javítására lenne szükség, ugyanis a betegek teljes rehabilitációjának az esélye az eltelt idő növekedésével egyre kisebb. Ez az arány egy hatékonyabb kommunikáció, és a betegek jólétéért dolgozó szervezetek együttműködésével javulhatna, segítve ezzel a kórházi ápolást követő mihamarabbi konduktív rehabilitáció megkezdését a beteg felépüléséért. Mivel korábban már összefoglaltam, hogy a konduktív pedagógia a központi idegrendszeri sérült betegek rehabilitációját segíti, és lényege az életen át való tanuláson alapszik, célszerű lenne tehát, ha a betegek minél hamarabb megkezdhetnék az egyéni készségeik, kompetenciáik fejlesztését, az adott betegségükből adódó hátrányos helyzetüknek megfelelően. Sajnos azonban az általam készített ábrából az derül ki, hogy a betegek túlnyomó többsége körülbelül a betegségük kezdetétől számított egy év múlva került csak szakszerű rehabilitációs környezetbe, ami a korábban már megemlített érdekgazda kapcsolat hiányára vezethető vissza. 44

44 Fő 6. ábra A betegségkialakulása és a Pető rehabilitció megkezdése között eltel idő Fél év 1 év 2 év 9-10 év Év A betegség kialakulása és a Pető rehabilitáció megkezdése között eltelt idő Következő fontosnak vélt kérdés az intézet ismertségével állt kapcsolatban, amelyen keresztül azt vizsgáltuk, hogy honnan szerzett információt beteg a Petőben működő rehabilitációról (7.ábra). Feltevésünk az volt, hogy az egészségügy dolgozói (kezelőorvosok, ápolók) nem tudnak az intézet által biztosított lehetőségről, ami a kapott válaszok alapján beigazolódott. A mintacsoport legnagyobb része családban, illetve ismerős által, mondhatni szájhagyomány útján értesült erről az egészségi állapotát javító lehetőségről, és a 21 válaszadóból csupán 3 személynek ajánlotta háziorvosa ezt a módszert. Az előbbiekből kiderül, hogy a betegségen átesettek 14 százaléka értesült a kezelőorvosától a Pető Intézetben folyó konduktív terápia lehetőségéről, a válaszadók 86 százaléka más úton jutott csak ehhez az egészségük szempontjából rendkívül fontos információhoz. Ezen az arányon erőteljes szervezeti összefogással lehetne javítani. Itt látom a Pető Intézet kommunikációs hiányosságát is, hiszen minden - legalább budapesti - stroke-os betegeket ellátó kórházi osztály főorvosát fel kellene keresniük, tájékoztatást kellene adniuk az intézetben folyó munkáról, és törekedniük kellene az együttműködésre. Ki kellene alakítani egy olyan együttműködést, amely a betegek érdekeit szem előtt tartva 45

45 lehetőséget teremtene arra, hogy a korházi ápolás időtartama alatt értesüljenek a hozzátartozók a kórház elhagyása utáni rehabilitációs lehetőségekről. Annak ellenére, hogy a Pető Intézetben 1945-óta alkalmazzák a konduktív pedagógiát, nem sikerült a felnőttekkel kapcsolatban jelentősebb kommunikációs eredményeket elérni. Ez egyrészről köszönhető az egészségügyi szféra és a Pető módszer, mint oktatáson alapuló irányzat ellentmondásának, ami lehetséges, hogy csupán az ismeretek hiányából fakad. Probléma lehet még az is, hogy a társadalmi célú hirdetésekkel kapcsolatban az emberek többsége a gyerekekről és kisállatokról szóló hirdetésekre figyel fel, nem törődve azzal, hogy a felnőtt embereket a családfenntartó szereptől fosztotta meg a betegség. Hol hallott az Intézet rehabilitációjról 7. ábra Egyéb 5 fő Családomtól 6fő Kezelőorvosom ajánlotta 3fő Valamely médiból 0 fő Egy ismerősömtől; 7 fő Hol hallott az Intézet rehabilitációjáról Mivel az előző ábrán az információszerzéssel kapcsolatban feltett kérdésnél látható, hogy a médiából senki nem értesült a Pető módszerről, amiből azt a következtetést is le lehetne vonni, hogy a beteg emberek nem használják a médiát információszerzés céljára, továbbá nem nyitottak a világban történő problémákkal, kérdésekkel kapcsolatban. Ezt a gondolatot a kérőívben feltett média használatról szóló kérdés megdönti. 46

46 Azzal a kérdésemmel kapcsolatban, hogy milyen médiát használnak napi rendszerességgel (tv, rádió, internet) csak írásban értékelem, ugyanis mind a három médiát azonosan használják tájékozódásra, hírszerzésre. Ami a közösségi oldalak ismeretét illeti, a válaszadás nem releváns, ugyanis a mintacsoport többségének életkora 60 év feletti nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, ebből adódóan feltételezhető, hogy ha a mintacsoport átlag életkorát figyelembe vesszük, akkor egy egészséges kontroll csoport vizsgálata esetében is hasonló eredményre jutottunk volna. Az mindenképp fontos információ, hogy betegségük ellenére használják információszerzés céljából az internetet, azonban a közösségi oldalak ismerete és használata már koruknál fogva sem kelti fel figyelmüket. Kérdőívem összehasonlításakor érdekesnek véltem feltenni azt a kérdést, hogy a beteg elmondja-e kezelőorvosának, hogy igénybe veszi a konduktív pedagógia szolgáltatásait, és ezzel kapcsolatban kezelőorvosa hogyan vélekedik? Kutatásom, és a csoportvezetővel készített interjúm során kiderült, hogy kizárólag a kezelőorvos javaslata alapján terhelhető fizikálisan a beteg, ezért a kezelőorvosnak minden esetben tudnia kell arról, hogy betege a Pető rehabilitációt veszi igénybe, mivel ehhez orvosi igazolás szükséges. Tehát elmondható, hogy az ide járó betegek kezelőorvosai az előbb megemlített feltételeknek köszönhetően ismerik a Pető Intézet felnőtt foglalkoztatási részlegét, továbbá ha az 5-ös kérdésre érkező válaszokat figyelembe veszem, a válaszok megerősítik a feltevésemet abban, hogy a kezelőorvosok nem ajánlják és nem tudnak a Pető féle rehabilitációról. Az általam feltett következő két kérdés (8.ábra) arra kereste a választ, hogy a betegek korábban és a jelenlegi rehabilitációjuk mellett részt vesznek-e más, állapotukat javító, módszerekben. Néhány válaszból következtetni lehetett az adott illető családi és anyagi helyzetére is. Több olyan válaszadó volt, aki korábban különböző terápiákon, kezeléseken vett részt, esetleg egyszerre több lehetőséget is kipróbált, pl: oxigén-terápia, akupunktúra, masszázs. Az ábrából látható, hogy a betegségen átesettek 86 százaléka vett részt valamilyen egyéb fejlesztő foglalkozáson, ami azt mutatja, hogy ezekben a betegekben nagyon erős volt a felépülésük iránti motiváció. Ilyen betegség esetén nagyon fontos a család összetartó ereje és támogatása, mivel a kórházból kikerülő betegek mentálisan is a 47

47 mélypontra kerülnek. Az ábrából kiderül, hogy az ide járó betegek többsége egészségének javulása érdekében egyszerre többféle rehabilitációs lehetőséget is igénybe vett. A válaszadásból arra is lehet következtetni, hogy csak a nagyon erősen motivált, illetve a családjuk által erősen ösztönzött betegek találtak rá a Pető féle rehabilitációs módszerre. Az értékelés a következő ábrán látható. Vett-e részt korábban más kezelésben? 8. ábra Nem 14% Gyógytorna otthon 30% Egyéb: masszázs, úszás, akupunktúra, oxigén-terápia) 23% Gyógytorna más rehabilitációs intézményeben 33% Vett-e részt korábban más kezelésben? Ehhez a következtetéshez, szorosan kapcsolódott a (9.ábrán) látható kérdés kiértékelése, melyből megtudhattuk, hogy jelenleg a Pető rehabilitációja mellett vesz-e részt további kezelésekben is a beteg vagy sem. A következő ábrán látható, hogy legtöbbjük, amióta a Petőbe jár, nem vesz részt más kezelésekben. Az alábbi kiértékelés alapján elmondható, hogy a betegek az intézet rehabilitációját megfelelőnek találják, ezért már nem érzik szükségesnek egyéb rehabilitációs módszerek igénybevételét. A rehabilitációs elégedettségének köszönhetően a betegeknek nem csak az egészségügyi állapota javult, hanem az anyagi helyzetükben is előrelépés történt, hiszen kevesebbet kell költenie egészségi állapotának javítására. Ez mindenképp a konduktorok munkájának eredményességét támasztja alá, melyet kommunikációs szempontból lényegesnek tartanék hangsúlyozni a társadalom irányába. 48

48 9. ábra Jelenleg vesz-e részt más rehabilitációban a Pető módszer mellett? Igen Nem Egyszerre többen is Egyszerre többen is10% Igen 14% Nem 76% Jelenleg vesz-e részt a beteg más rehabilitációban, a Pető módszer mellett 8/b; kérdés Az alábbiak közül kérem, állítsa fel az Önt foglalkoztató problémák fontossági sorrendjét - Magyarország politikai és gazdasági helyzete - Személyes kapcsolataim kialakítása, bővítése - Magyarországon több munkahely teremtése és a foglalkoztatás kérdése - A világban történő egyéb gazdasági, környezeti, természeti változások - Állampolgári jogaim érvényesítése, esélyegyenlőség- egyenlőbánásmód megteremtése A fenti kérdés a beteg külvilág problémái iránti nyitottságot mérte fel. Sajnálatos módon betegségükből adódóan 11-en értési problémák miatt nem tudták megadni válaszukat, azonban a beérkező 10 válaszból érdekes következtetéseket lehet levonni. 49

49 A betegnek 5 fontosnak vélt problémával kapcsolatban kellett döntenie, és azt rangsorolnia az alapján, hogy őket melyik kérdés foglakoztatja leginkább. Érdekes volt látni, hogy ezek a sérült emberek, legalábbis a vizsgált és válaszadásra képes csoport, nem zárkózik be, ami amúgy jellemező a beteg emberekre. Az értékelhető válaszadásból jól látható, hogy nyitottak maradtak a külvilág kérdéseire, és nem merültek el csupán a saját problémáikban. A lenti táblázatban (10.ábra) jól látható, hogy Magyarország gazdasági és politikai helyzetét ugyanannyian tartották a legfontosabbnak, mint ahányan személyes kapcsolataik kialakítását. Tehát a válaszadók 40 százaléka első helyre helyezte Magyarország gazdasági és politikai helyzetét, ami ékes bizonyítéka társadalmi nyitottságuknak, és a társadalmi problémák iránti fogékonyságuknak. Ezek az emberek valószínűleg úgy gondolják, hogy az ország jóléte a saját és családjuk felemelkedésének és jólétének a kulcsa. Személyes kapcsolataiknak a kialakítását a válaszadók 70 százaléka első, illetve második helyre sorolta, mai szintén jól mutatja, hogy ezek az emberek betegségük ellenére sem kívánnak bezárkózni, hanem nagyon fontosnak tartják új kapcsolatok kiépítését és fenntartását családtagjaikkal és más emberekkel. Érdekes látni, hogy a válaszadók 40 százaléka utolsó helyre rangsorolta a foglalkoztatási lehetőségeket, ami egyrészt átlagéletkorukból következik, másrészt személyes félelmeikből, hogy az egészséges munkavállalók között esetleg nem állnák meg helyüket, vagy egy új munkalehetőséggel járó stresszes életmód növelhetné egy újabb agyi infarktus előfordulásának veszélyét. A világban történő változásokkal kapcsolatban mondhatjuk azt, hogy míg a saját környezetük iránti érdeklődés megvan ezekben az emberekben, addig a világban történő eseményekre és folyamatokra kevésbé fogékonyak. A táblázat utolsó kérdésében az állampolgári jogok és esélyegyenlőség megteremtésének fontosságát mértem fel, és számomra nagyon meglepő válaszokat kaptam. Kérdőívem összeállításakor azt feltételeztem, hogy a válaszadók többsége, ezt a kérdést fogja első, illetve második helyre rangsorolni, hiszen pont ők azok az emberek, akik saját bőrükön tapasztalhatják az esélyegyenlőség hiányát. Ezzel szemben a kérdőívem kiértékeléséből is jól látható, hogy ezt a kérdést a válaszadók 50 százaléka csak a negyedik, illetve ötödik helyre teszi. 50

50 10. ábra A stroke-on átesett kontroll csoport által rangsorolt társadalmi problémák A fenti kérdésre adott - számomra érdekes és meglepő- válaszok alapján jutottam el arra a döntésre, hogy egy ugyanilyen számú egészséges kontroll csoport (10 fő) válaszadása esetén (11.ábra), milyen különbségek mutatkoznának meg a két vizsgált csoport rangsorolása között. Az általam vizsgált egészséges kontrollcsoport átlagéletkora 39 év volt. Ennek ismeretében az alábbi táblázatban a következő különbségek tekinthetők meg Érdekes volt látni, hogy bár az egészséges kontroll csoport átlag életkora alacsonyabb volt, mint a betegeké, mégis kevésbé nyitottak a világ dolgaira, mint beteg társaik. Az egészségesek 90 százaléka számára személyes kapcsolatainak fontossága került az első, illetve a második helyre, amiből az következik, hogy a többség leginkább saját érdekit tartja a szem előtt, és ezeknek az elérését személyes kapcsolatok kiépítésével tartja leginkább megvalósíthatónak. Mivel a vizsgált kontrollcsoport foglalkoztatás szempontjából aktív munkavállalónak számít, ezért fontos számukra a munkahely teremtése és a foglalkoztatottság kérdése, szemben a másik csoporttal, ahol a válaszadók többsége a nyugdíjkorhatárt már betöltötte. A táblázatban az is látható, hogy egészséges emberekként, nem foglalkoztatja őket az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód kérdése, mivel feltehetőleg soha nem érezték az esélyegyenlőség hiányából fakadó hátrányokat. Véleményem szerint az állampolgári jogok érvényesítésének kérdését, már gyermekkorban el kellene kezdeni, és a hátrányos helyzetű gyermekeknek az egészséges csoportokba való integrálásával lehetne a fiatalokat az elfogadásra nevelni. 51

51 11. ábra Egészséges kontroll csoport által rangsorolt társadalmi problémák Kérdés 9/a; Problémája végett, felkereste az alábbi szervezetek valamelyikét? Kérdés 9/b; A felkeresett szervezettől kapott-e segítséget? Tanulságos volt a fenti kérdéseknek a kiértékelése, melyből megtudhattam, hogy a válaszadó problémája végett mely szervezetektől számított és kapott segítséget. A válaszadók közel 80%-ka egyedül a Pető Intézethez fordult problémája végett, mellyel többségük több éve él, és meg van elégedve. Az önkormányzatokhoz összesen 3 beteg fordult, azonban csak egyikük kapott segítséget, illetve 1 illető gondolt a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének felkeresésére, ahonnan problémája végett valamilyen támogatást kínáltak fel számára. Erre a kérdésre kapott válaszokból az a konklúzió vonható le, hogy a stroke-on átesett betegek többsége vagy nem szorult szociális segítségre, vagy jobbnak látta nem szociális ügyként kezelnie saját helyzetét, és egészségének javulását előtérbe helyezve, a Pető Intézetet kereste fel Kérdőív kiértékelése egy egészséges kontrollcsoport körében A Pető Intézet és a konduktív nevelés ismertségéhez, fontosnak tartottam egészséges kontroll csoport tájékozottságát is felmérni. A kapott válaszok egyrészről megerősítették azt a hipotézisemet, hogy nem ismerik az emberek az intézetben működő felnőtt rehabilitációt, illetve a konduktív pedagógia lényegét. Másrészről alátámasztotta azt az előzetes feltevésemet is, hogy az intézet részéről egy hatékonyabb kommunikációra lenne 52

52 szükség az érdekgazda kapcsolati háló kiépítéséhez, hogy minél több emberhez jusson e l a Pető módszer ismerete. Az egészséges kontrollcsoport részéről 12 nő és 9 férfi töltötte ki kérdőívemet. Mivel a Pető Intézetben szétosztott kérdőívekből 21 érkezett vissza, ezért az egészségesek esetében is ugyanilyen létszámú csoport megkérdezését tartottam megfelelőnek. Első kérdésként (12.ábra) a Pető Intézetben működő rehabilitáció ismertségére kerestem a választ. Mivel az intézet egy világhírű intézmény, ezért nem volt meglepő, hogy a válaszadók 90 százaléka hallott már az intézet keretein belül működő rehabilitációs munkáról. A válaszok megoszlását az alábbi ábra mutatja: 12. ábra Hallot-e már a Pető Intézet rehabilitációjáról? 19 2 Igen Nem Hallott-e már a Pető Intézet rehabilitációjáról? Mivel a megkérdezettek közül 2 fő nem ismerte a Pető Intézetet, ezért a következő két kérdésben csak 19 megkérdezett személy válaszát tudtam figyelembe venni. Az előző kérdésben kapott válaszok alapján jól látható, hogy az intézet ismertsége széleskörű, azonban a megkérdezettek többsége még sincs tisztába azzal a ténnyel, hogy az intézetben nem kizárólag csak gyermekek, hanem felnőttek rehabilitációja is folyik. Az alábbi táblázatban (13.ábra) látható, hogy a válaszadók 74 százaléka úgy tudja, hogy csak beteg gyerekeket rehabilitálnak, mivel a Pető Intézet kommunikációjából e z válik 53

53 nyilvánvalóvá a nagyközönség számára. Ez annak is köszönhető, hogy amikor a valamelyik médiában az intézet neve említésre került, azt kizárólag gyerekek rehabilitációjával hozzák összefüggésbe. A válaszadók 21%-nak volt csak tudomása arról, hogy a Pető Intézetben gyermekek rehabilitációja mellett, felnőtt rehabilitációt is végeznek. Kiket rehabilitálnak a Pető Intézetben? Csak felnőtteket Csak Gyerekeket Mind kettő 13. ábra 21% 5% 74% Kiket rehabilitálnak a Pető Intézetben? A (14.ábra) esetében arra kerestem a választ, hogy vajon csak a Pető Intézet nevét ismerik a válaszadók, vagy van elképzelésük az ott folyó munkáról is. Mint a válaszokból kiderült, a megkérdezettek többsége egészségügyi intézményként azonosította be Pető Intézetet. Ennek megfelelően a konduktív nevelési módszer lényegét nem tudják megkülönböztetni az egészségügyi (orvos, nővér, gyógytorna, fizikoterápia) rehabilitációtól. A Pető intézet ugyanis nem alkalmaz orvosokat, ápolókat, gyógytornászokat, fizikoterapeutákat. A rehabilitációs munkát kizárólag konduktorok végzik, akik egy személyben öt egészségügyi dolgozó feladatát is képesek ellátni. Munkájuk hatásosságát az is bizonyítja, hogy 7 konduktor 150 felnőtt beteg rehabilitációját tudja végezni, másfél órás foglalkozások keretében. 54

54 A következő ábrából tehát egyértelműen kiderül, hogy a megkérdezettek többségének nincs tudomása a Pető Intézetben végzett konduktori munkáról, nagy részük nem is ismeri ezt a fogalmat, és ha ismeri, akkor sem azonosította az intézetben folyó munkával. 14. ábra Ön szerint a Pető Intézetben milyen szakemberek dolgoznak? szakorvos ápoló gyógytornász konduktor fizioterapeuta Ön szerint a Pető Intézetben milyen szakemberek dolgoznak? Következő kérdésemnél (15.ábra) arra voltam kíváncsi, hogy egy átlagembernek milyen ismeretei vannak a stroke betegségről. Szakdolgozatomban már megemlítettem, hogy a stroke előfordulása egyre gyakoribb társadalmi probléma, és míg korábban többnyire 50 év felett jelentkezett, mára ez a betegség a 40 éves korosztályt is megtámadja. Az előfordulások számának növekedése a média figyelmét is felkeltette, az utóbbi években egyre több fórumon próbálják felhívni a lakosság figyelmét a stroke veszélyeire, és próbálják felkészíteni a veszélyeztetett csoportokat a tünetek korai felismerésére. A szakemberek próbálnak a médián keresztül tájékoztatást adni az agyvérzés korai szakaszában fellépő tünetekről, de egyrészt a lakosság nagy része ezt még mindig nem veszi komolyan, másrészt a betegség különlegességéből adódóan a betegnek maximum 4,5 órán belül orvosi ellátásban kell részesülnie ahhoz, hogy ne lépjen fel maradandó károsodás. Ennek a két ténynek az együttese okozza, hogy az agyi infarktuson átesett betegek százalékánál maradandó egészségkárosodás lép fel. 55

55 Fő Az előbbiekben említett felhívások egyrészt elérték hatásukat, hiszen mint a következő ábrából is látható a megkérdezettek túlnyomó többsége tudta, hogy milyen jellegű betegség a stroke, de ez sajnos nem elég a betegség megelőzéséhez. Milyen betegség a stroke? 15. ábra agyi, idegrendsze ri izületi betegség szív betegség mozgás szervi Sorozatok Milyen betegség stroke? Az egészséges kontrollcsoport számára feltett utolsó kérdésem (16.ábra) arra irányult, hogy ha információra lenne szükségük valamilyen rehabilitációs módszerről, akkor honnan/kitől szereznének tájékoztatást. A diagramon látható, hogy a válaszadók 40 százaléka először a háziorvosához vagy kezelőorvosához fordulna információkért, de mint korábbiakban már ismertettem a háziorvosok nagy részének nincs sokkal több fogalma a Pető Intézetben folyó munkáról, mint egy átlagembernek. A második kontroll csoportomon végzett felmérés eredménye is bizonyítja, hogy a Pető Intézetnek széles körű érdekgazda hálót kellene kiépítenie legfőképpen a házi- és kezelőorvosokkal. Mivel a közvetlen kapcsolat kiépítését a kölcsönös érdekellentétek nehezítik, ezért egy olyan közvetítő szervezet együttműködésére lenne szükség, aki kizárólag a betegek érdekét szem előtt tartva hatást tudna gyakorolni mind a két félre. Szakdolgozatom írása közben sikerült feltérképeznem, hogy a Pető Intézet 56

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK INTEGRÁLT FOGLALKOZTATÁSA Megváltozott munkaképességű munkavállalók Makrogazdasági szint Társadalmi

Részletesebben

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei

Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert. Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXXI. Kongresszusa 2011.10.06. 08. Dr.Bíró Barnabás -Dr.Ruzsás Éva- Dr.Deutsch Norbert Munkahelyi rehabilitáció lehetőségei Rehabilitációfogalma A WHO szerinti

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás

Részletesebben

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +

Részletesebben

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve

Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Szklerózis Multiplex a munkahelyen: A munkaadók kézikönyve Készült a Magyar Sclerosis Multiplex Társaság és a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesületének szakmai útmutatása alapján Ez a kiadvány

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Mit tanultunk Petőtől és adtunk tovább a következő generációnak?

Mit tanultunk Petőtől és adtunk tovább a következő generációnak? Dr. Pető András egészlegesség szemlélete A gyógyulás útját Pető az egész ember személyiségében kereste. Az egészet megragadó képessége vezethette az orvos Petőt a pedagógus Petőhöz, a gyógyító neveléshez,

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK A projekt bemutatása Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK 1. Projektkörnyezet 2. A projekt céljai 3. Tanulságok 1. Környezet MEREK: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Nemzeti Erőforrás

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Egészségkárosodott és akadállyal élő emberek közelében. Szeretettel köszöntjük a program résztvevőit!

Egészségkárosodott és akadállyal élő emberek közelében. Szeretettel köszöntjük a program résztvevőit! Egészségkárosodott és akadállyal élő emberek közelében Szeretettel köszöntjük a program résztvevőit! A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével EGÉSZSÉGKÁROSODOTT

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században BEVEZETŐ "Minden emberi

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

A mindennapi sikeres együttműködés és kommunikáció záloga a logisztikában az idegen nyelv?!

A mindennapi sikeres együttműködés és kommunikáció záloga a logisztikában az idegen nyelv?! A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A mindennapi sikeres együttműködés és kommunikáció záloga a logisztikában az idegen nyelv?! Készítette:

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-BARÁT MUNKAHELY ELISMERÉS JELENTKEZÉSI LAP NAGYVÁLLALATOK, ÉS 250 FŐ FELETT FOGLALKOZTATÓ KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE

FOGYATÉKOSSÁG-BARÁT MUNKAHELY ELISMERÉS JELENTKEZÉSI LAP NAGYVÁLLALATOK, ÉS 250 FŐ FELETT FOGLALKOZTATÓ KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE FOGYATÉKOSSÁG-BARÁT MUNKAHELY ELISMERÉS JELENTKEZÉSI LAP NAGYVÁLLALATOK, ÉS 250 FŐ FELETT FOGLALKOZTATÓ KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEK RÉSZÉRE 1. Pályázat benyújtására jogosultak köre: Fogyatékosság- barát

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében!

Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében! Köszöntöm Önöket! a FONAVITA Nonprofit Kft. nevében! A FONAVITA Nonprofit Kft. 2008-ban jött létre azzal a céllal, hogy a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenységek támogatásával

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben