Vílágviszonylatban is jelentős az urkúti díoxídos magánérclelőhely, ferromangán előállítására használnak fel. Dr.

Átírás

1 NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM - FÉMKOHÁSZATTANI TANSZÉK HAZAI MANGÁNÉRCEK KÉNDIOXIDOS KEZELÉSE BURNÓCZKY LAJOS egyetemi tamársegéd Hazánk mangánércben európai viszonylatban gazdagnak mondható, érceink világ legnagyobb mangánérckészletét birtokló Szovjetunió bár a ércei mögött minőségileg elmaradnak Legnagyobb mangánércelőfordulásunk az utóbbi évek során felfedezett urkúti karbonátos mangánérclelőhely, amelynek készlete jelenleg még ismeretlen /0 lvln-tartalmú mangán- és vaspátos Ezt a ércet jelenleg még nem hasznosítják, csupán kísérletek folynak felhasználhatóságának megállapítására A díoxidos előfordulások közül legjelentősebbek urkúti, eplényi a az és az Eger-Noszvaj-Demjén-vidéki lelőhelyek Az eplényi érc Mn-tartalma 0/0, Fe-tartalma kb 8 0/0, a becsült ércmennyiség (1,3) 100 Ezt ércet az Ózdi Kohászati Üzem- 000 t az ben előkészítés nélkül pótlékként használják nyersvasgyártásnál Az Eger-vidéki 8-23 Ü/UMn- és /0 Fe-tartalmú érckészletet 000 tonnára becsülik [1, 2, Ez az előfordulás jelenleg még nincs ] feltárás alatt Vílágviszonylatban is jelentős az urkúti díoxídos magánérclelőhely, amelynek készletét dr Schmidt-Eligius Róbert [1] 10 millió tonnára becsüli és amelyből jelenleg kb 1 millió tonna van feltárva A Mn-tartalmü ércet mosással mintegy 30 O/O-os súlykihomellet /0 és /0 Fe-tartalmu termékké dusítják, Zatal Mnmelyet ferromangán előállítására használnak fel Dr Tarján Gusztcízz: klserletei alapján mosóberendezés kapcsolt hidrociklonnal a [4] után a Mn-kihozatalt O/O-ról százalékra lehet növelni, ugyanakkor a meddő Mn-tartalma O/O-ról Ü/O-ra csökken A hidrocíklon termékei közül a dúsítmányt, amely /0 Mn-t tartalmaz, darabosítás után nagyolvasztóba adják fel pótlékként, a medhányóra viszik Gót pedig Népgazdasági szempontból nagyon fontos az érc mangántartalmzíminél tökéletesebb kinyerése, ezért a meddő Mn-tartalmának hasz- Fiak Ilosítására gazdaságosnak látszó egyik módszer, a Szovjetunióban és az USA-bánbevált kéndioxidos dúsítás körülményeit vizsgáltuk laboratoriumi méretekben, 65

2 I Mangánércek kéndioxiddal való dúsítása ' Ha mangándioxídot vízben szuszpendáltatunk és a zagyon kéndioxidtartalmú gázt vezetünk, a MnOg = MnSO 4 és MnOg d" 2 = MnSgOp, reakcióegyenletek szerint mangánszulfát és mangánditionát keletkezik hagyjuk, vagy hőmérsékletét [5,' 6] Ha az oldatot huzamosabb ideig állni a folyamán keletkezett mangánditionát CO-ra növeljük, a lúgzás a '-= MnSgOg NÍDSO; '!_ 502 mangánszulfátra és kéndioxidra reakcióegyenlet szerint bomlik [6, A lúgzás során keletkezett mangánditionát friss érc hozzáadása alkale mával kéndioxid jelenlétében a MnSÉOG + MnOg = 2 MnSO; reakcióegyenlet szerint mangánszulfáttá alakul, V NI Kallcabadze bebizonyította [6, 8], hogy a fenti folyamat kéndioxid távollétében nem játszódik le, tehát az SO; induktorként szerepel A fentiekből látható, hogy a dioxidos mangánércek lvln-tartalma kéndioxidos kezeléssel MnsOg-alakban oldatba vihető így elválasztható és a kísérőelemektől Mangánércek kéndioxidos lúgzására az első kísérleteket az első világháború alatt végezték [9, 10] A Bureau of Mines tucsonyi (Arizona) bányászati kísérleti telepén SiO-g-ben dús szegény Mn-ércet 20 csokros szitán átmenő szemnagyságura őrölve, szulfídos rézérc pörköléséből származó kb 0/0 SOyt tartalmazó gázzal lúgozták, alul kónikus henv 6 geres lúgzótartályban A lúgzás befejezése után oldatot szűréssel az elválasztották a szilárd maradványtól, bepárolták és az így kapott sót 1000 Co-on való pörköléssel mintegy 60 0/0 Mn-t tartalmazó kovasavtól foszfortól mentes oxidos termékké alakították át és Azóta a minden jelentősebb mangánércelőfordulással világ rendelkező országában foglalkoztak a mangánércek kéndioxidos kezelésével Ezzel kapcsolatban számos szabadalom és tanulmány jelent [5-56] meg Ezek eredményeit és megállapításait az alábbiakban összegezhetjük 1 SO-g-Vel kezeléskor magasabbrendú mangánoxidok (piroluzit, a polianit, pszilomelán, waad stb) könnyen, kísebbrendűek (manganit, a míg braunit stb) nehezen oldódnak, mivel pl a MngOg kéndioxidos kezeléskor a MngOg MnSO; + MnSO; gyakorlatilag oldhatatlan reakcióegyenlet szerint vízben mangánszule 66

3 ' * 19 b , fitüledék keletkezik, amely egyrészt akadályozza a további oldódást, m ásrészt a lúgzási maradvánnyal együtt a hányóra kerül A szilikátos mangánércek közönséges nyomáson nem oldódnak, karbonátos ércek Mn-tartalmának a = MnCO3 + SO-g MnSOg, + CÜ-g reakcióegyenlet szerint képződő mangánszulfit vízben való igen csekély oldhatósága miatt csak nagyon kis része vihető oldatba 2 Az ércben lévő fémvas és FeCOg jól oldódik, ezzel szemben az oxid-, hidroxid- és szulfid-alakban lévő vas gyakorlatilag oldhatatlan A Ni és Co oxidjai és hídroxidjai kis mértékben oldódnak A Cu és Zn oxídjai és karbonátjai oldódnak, szulfidjai oldhatatlanok Mindezen szennyezők neutralizálással eltávolíthatók oz oldatból 3 Az optimális lúgzási idő, hőmérséklet, zagysűrűség és fajlagos sog-felhasználás C érctípusonként változó Időközben a lúgzás tech- 2, nológiája sokat változott A szakaszos üzemű lúgzásról áttértek a folyamatos lúgzásra, amikoris az érc az oldattal és a gázzal szemben halad töményebb és tisztább MnSO4-oldat, jobb sog-kihasználás és nagyobb Mn-kihozatal eléré- i se végett A jelenleg használatos korszerű folyamatos lúgzás egyik változatának törzs- 1% fáját az 1 ábra mutatja [46] l A finomra adagolóberendezésen őrölt friss érc kex a 9 aiíi 14' BZÉÉÉL, resztül a 6 lúgzótartályba ke- sági-v", fúl, ahol a 4 lúgzótartályból a 10 gazvezetéken érkező 50;- tartalmú gázzal 4 lúgzó- a a tartályból 15 vezetéken át eltavozo iszaptól az 5 szűrö- Perendezésen elválasztott tiszta oldattal reagál Innen 1 ábra a Zagy a 12 vezetéken át í-hm (17 X *;"1_M a az tszűrőberendezéshez, SO-z-től mentes gáz pedig a 8 vezetéken át ralíeménybe kerül A 7 szűrőt elhagyó iszapot a 13 vezetéken át a 4 líigzhotartályb adják fel, a tiszta MnSOi; oldatot pedig a 16 vezetéken kea "ÉSZfül 22 hőkicserélőben való felmelegedés után a 2 bepárlótartályba VISZIk, ahol az 1 kemencéből érkező forró gáz hőtartalma hatására vízllíííli] 67

4 - keverékkel tartalmát elveszti A bepárolt MnSOj-ot a 17 nyíláson keresztül időnként kiszedik és amennyiben oxiddá akarják alakítani, az 1 pörkölőkemencébe feladják A 21 kémlelőnyílás a bepárlás ellenőrzésére szolgál, keresztül lazítják fel a tartály falára tapadt szilárd MnSOr; ezen tapadékot A 2 bepárlótartályt elhagyó gáz- és gőzkeverék a 22 hőkicserélőben hőtartalmának egy részét átadja a vele szemben haladó MnSOjoldatnak Innen a 3 vezetéken át hűtés közben a 18 cseppfogóba jut, ahonnan a lecsapódott víz a 19 vezetéken át a 4 lűgzótartályba kerül az 5 szűrőt a 14 vezetéken elhagyó mosóvízzel együtt A 18 cseppfogót elhagyó SOg-tartalmú gáz a 20 vezetéken át a 4 lúgzótartály ellentétes oldalára kerül, hogy a már egyszer kilúgzott érc Mn-tartalmát vele ellenáramban haladva oldatba vigye A 4 lúgzótartályból eltávozó gáz, melynek SOg-tartalma nagy részben felhasználódott, a 10 vezetéken át a 6 lúgzótartályba kerül, míg a zagyot a 15 vezetéken át az 5 szűröberendezéshez vezetik Innen az oldat a 11 vezetéken át a 6 lűgzótartályba, a mosóvíz pedig a 14 vezetéken keresztül a 4 lúgzótartályba és a lúgzási maradvány a hányóra kerül Ha technikai minőségűnél tisztább mangánsót akarnak előállítani, bepárlás előtt tisztításnak vetik alá az oldatot [57, 58, 59] Az oldat tisztításának első lépése már a 6, ún neutrális lűgzóberendezésben megtörténik, ahol friss érc hozzáadása alkalmával a 4, ún savanyú lúgzó-- berendezésben oldatba ment szennyezések (Fe, Co, Ni, Cu, Zn, Al, P stb) nagy része hidroxid-alakban kiesik Az oldat további tisztítását légmentesen lezárt kádakban végzik Itt erőteljes kavarás közben az oldathoz Hgs-t, esetleg NagS-t, BaS-t, vagy (NHmS-t adnak, miközben a szenya nyezők szulfid-alakban kiesnek Szűrés után az esetleg jelenlevő kolloidá1is-, szulfid-, arzén-, antimon- stb szennyezést ferrihidroxiddal való adszorbeáltatással eltávolítják A MnSO/poldatnak bepárlással való hasznosításán kivul elterjedt a kiejtéssel való kinyerés is, amikoris a szennyezőktől megtisztított oldathoz NagCOy, vagy (NHggCOg-oldatot adnak és a kiejtett MnCO3-ot szűréssel elválasztják a NagSO/p, vagy (NHggsOi-oldattól, Az így előállított mangánsók, tekintettel nagy tisztaságukra és értékes tulajdonságaikra, széles körben találnak alkalmazásra (Mm-elektrolízis közvetett eljárása, gyógyszer, festék, szárazelem, műtrágya stb előállítása) II Urkúti dioxidos mangánérc hidrociklon-meddőjének SO-g-gázzal való kezelése Kísérleteinkhez az Urkúti Ércbányától kapott 17,3 0/0 Mn-tartalrnu dioxidos hidrociklonmeddőt használtunk fel 50 csokros szitán Az tehát átmenő, 0,3 mm szemnagyságúnál finomabb, légszáraz iszapból képzett zagyon levegő és tömény SOg-gáz keverékét vezettünk át és vizsgáltuk lűgzás körülményeinek Mn-kíhozatalra gyakorolt hatá- a a sát A kísérleteket használt gáztisztító massza pörkölésekor keletkező gáz bevezetésével is elvégeztük, hogy összehasonlítást kapjunk a levegő SO-g és a pörkölési gázzal való lűgzás eredménye között 68

5 m m 51-; A 2 ábra szerinti elrendezésben vagy a kemencéből elszívott gázt vezettük gázórán keresztül a reakciós edénybe, amelybe a zagyot helyeztük, vagy pedig a gázpalackból kibocsátott SOg-gázt a gázórán egy kompresszorral átnyomatott levegővel összekevertük és így vezettük a lügzáshoz A reakcióban résztvevő gáz mennyiségét és összetételét pörkölési gáz esetében a szívás mértékének, ill a kemencébe az idő- Vizlégszival! ához _ kemencéhez Komeresszorhoz Termosztát Gázpalack Gázára 2 ábra egység alatt beadagolt massza és a befúvatott levegő mennyiségének változtatásával, a gáz Sül-tartalmát jodometrikus úton határoztuk meg A zagy hőmérsékletének a változtatását, ill egy ponton való tartását a reakciós edénynek termosztátba való helyezésével biztosítottuk A lúgzás befejezése után 5 percen keresztül levegőt vezettünk a zagyon át, hogy elnyelt SOÉ oldatból eltávozzék, majd az oldatot centrifugálással az az elválasztottuk szilárd maradványtól Az oldatot Volhardt- a Wolf-eljárással elemeztük Mn-ra és VO3-as eljárással ditionát alakban lévő Mn-ra, a kettő különbségéből számítással határoztuk meg a szulfát alakban lévő Mn mennyiségét Vasat az oldatban csak nyomokban találtunk A következőkben sorra Vesszük a lúgzási időnek és hőmérsékletnék, a zagy összetételének, azonkívül a gáz összetételének és mennyi- Segének a Mn-kihozatalra gyakorolt hatását a) Az optimális lúgzási idő megállapításához a reakciós edénybe 25 g légszáraz iszapból és 250 cma vízből képzett zagyot helyeztünk ahőmérsékletet 20 CO-on tartottuk Azonos összetételű és mennyiségű gazt _40 perc alatt vezettük át zagyon a A kísérletek eredményeit a 3, ábra mutatja Ebből megállapítható, h az elméletileg szükséges 802 mennyiségének a 75 az O/O-át átlagosan 0/0SOZ-tartalmú gázalakban való átvezetésekor a lúgzási idő növefelfiese kb 30 percig rohamosan növeli a Mn-kihozatalt, de a lúgzási 1_C_10_ további növelése már alig változtat a Mn-kihozatalon A mangániitionát képződésére a lúgzási idő nincs hatással 69

6 - _ - -, 96 % 60 I Nfl A lúgzás optimális hőmérsékletének megállapítására 25 g iszapból 250 cm3 vízből képzett zagyon 30 lúgzási idő alkalmazásával és perces az elméletileg szükséges SOg mennyiségének Lö-szeresét vezettük át 7,2 0/0 SO2-t tartalmazó gáz alakjában A hőmérsékletét zagy CO-ig változtattuk Az 5 ábrán látható eredményekből megállapíthatjuk, hogy lúg- a ao w Z M" n, 2o_ MDSZÜŐ 0 I l I í 2 " 5 o 1 5 n 1 '47 x w perc F-Sz arany 3 ábra 4 ábra 70

7 ' * a kapott Mn-kihozatalt a zagy sűrűsége függvényében a 4 ábra tartalmazza Ebből látható, hogy a zagy összetételének az Mn-kihozatalra nincs hatása, ellenben a hígítás a mangándítionát képződésének lehetőgégét csökkenti Ezen kívül hígításnak egy bizonyos határig a növelésével való (1:8-1:10) lényegesen megkönnyíthetjük zagy kezelésének a munkálatait /0 ;r_ yo 17 30_332, CO"* ' _ / o l l a a 12 ' ab NO J 0 I CO 502 % 5_ ábra 6 ábra d) A gáz összetételének és a bevezetett gázmennyiségnek a Mn-- kihozatalra gyakorolt hatását vizsgálva a reakciós edénybe 25 g iszapot a zagy és 250 cm3 vizet mértünk be és hőmérsékletét 20 CO-on tartottuk A zagyon 30 perc alatt átvezetett SOg mennyiségét az elméletileg szükségesnek 75 O/O-ától 175 Ü/O-áíg változtattuk A kísérleti eredményeket a 6 ábrán foglaltuk össze Látható, hogy gáz SOg-tartalmának a kb 18 O/O-ig növelése növeli a Mn-kihozatalt, Az átvezetett sog-nek az elméletileg szükséges SO-g mennyisége LZÖ-szorosáig növelése rohamosan növeli a Mn-kihozatalt, de ezen felűl alig van rá hatással SOg-tartalmű Tömény SO, és levegő keveréke helyett pörkölési gázzal való lúgzást alkalmazva azt tapasztaltuk, hogy az előbbiekhez hasonlóan változik a Mn-kihozatal a lúgzás időtartamával, hőmérsékletével, a zagy összetételével és a gáz mennyiségével s összetételével A továbbiakban az körülményeknek megfelelően 25 üzemi g isza- Ppt 250 cm3 vízben szuszpendáltatva és a zagyon az elméletileg szükséges SO-g mennyiségének megfelelő mennyiségű pörkölési gázt perc 20 átvezetve vizsgáltuk a legkedvezőbb lúgzási időtartamot Ennek alatt megfelelően 20 perc alatt az elméletileg szükséges SOg-mennyiséget, 40 perc alatt annak kétszeresét és 60 alatt pedig háromszorosát perc 71

8 *, u 1 1 Mn-mennyisége az összes mangánnak yoperc- 111 ()V/O_a_ Húzamosabb ideig átvezetve a 7_ ábra gázt, a Mn-kihozatal már alig növekedik, ezzel szemben ditionát-alakbán a nő és 90 perces lúgzási idő esetén lévő Mn mennyisége rohamosan eléri a 46 O/O-ot Az eddigiekből megállapítható, hogy előállítható lehető legtöményebb az SOg-tartalmú pörkölési gázzal, minél nagyobb hőmérsékle- ten kb 30 perces lúgzási idő alkalmazásával érhető el az egyszeri lugzás optimális Mn-kihozatala 0/a I Mn ao- 60 vezettük át a zagyon Hűtést nem alkalmaztunk, tehát a zagy hőmérséklete 20 CO-ról CO-ra növekedett pörkölési átlagos SOZtartalma A gáz 7,1 0/0 volt Az eredménye- ket a ábrán láthatjuk Ebből látható, 7 hogy 30 perces lúgzási idő al- kalmazása, amikoris az elméletileg szükséges SO-g mennyiségének 1,5- szerese halad át a zagyon 7,1 0/0 SO-g-t tartalmazó gáz alakjában, a fenti körülmények között a legelőnyösebb és 80,3 O/O-os Mn-kíhozatalt eredményez, ugyanakkor a ditionát-alakban lévő III A kéndioxidos lúgzás hazai lehetőségei Az Urkúton nagy mennyiségben felhalmozódott mosási meddő és egyre gyarapodó mennyiségű hidrociklon-meddő feldolgozására az alkalmas eljárások közül legcélszerűbbnek kiválasztása bonyolult gazdasági a számításoktól függ A kéndioxidos kezelésnek, amennyiben az oldatból a mangánszulfátot bepárolással kinyerjük ezt pörköléssel és Mngol-dá alakítjuk, Vannak előnyei szóbajöhető többi (redukálás a utáni kénsavas, sósavas stb lúgzás, szárítás és darabosítás utáni tűzi úton való feldolgozás stb) eljárásokkal szemben, még pedig: 1 Nincs szükség szárításra és redukálásra 2 A MnSO; pörköléséből származó SOg visszajáratható a lúgzáshoz, tehát nincs szükség kéntartalmú pörköléshez anyagra a 3 A lúgzási idő rövidségére való tekintettel viszonylag kis telepítési költség szükséges Tüzelőanyagon 4 kívül nincs szükség más pótlékra 5 Viszonylag kicsi a vízszükséglete, tehát a bánya közelében is megvalósítható, pedig fuvarköltségek csökkentését eredményezi ez a Ezekkel szemben hátrányai: 1 A bepárlás pörkölés és energiaszükséglete elég nagy: 1-1,5 millió Kál/t Mnso, 72

9 2 Az SOg-Veszteségek és a mérgezési Veszély csökkentése végett jól tömítő berendezésekre van szükség Tekintettel arra, hogy az eljárás ez nem érzékeny az érc összetételének változására, nemcsak az urkútí mangáníszap, hanem az Egervídékí változó Mn-tartalmú érc feldolgozására is alkalmas ÖSSZEFÓGLIALÁS Az urrkúti diioxídois imiangánnaérc hidrociikloan-meddőjézn Sog-tzartalmú pörkölé-si átvezetve a lúwgzási idő, gáz SO-g" lvln-lkivhozatsal hőmérséklet és valamint a a gázt tartalmának és mewrmyiistégéneuk növelésével nő, a zagy összetételétől pedig független Kedvező körülmények között, 30 perces lúgzási idő, '55 Co-os lúgzásd hőmérséklet aüikalrmazásával elméletileg szükséges 502 mennyiségének LS-szeresét az 71 0/0 Sog-tartalmú gáz alvaikjában felhasználáskor 80,3 Ü/O-os Mn-kihozatalt való lehet eltérni, ugyanakkor a ditiwotnát-taliakban lévő Mn az (összes Mnr-nak 12,10,'0-a Ellenáramú lúgzássall az Min-kihozatalt ÉVO-ra lethet növelni, ugyanakkor a imamugánditionát teljesen elbomlik IRODALOM: [1] Schmidt Eligius Róbert: Magyarország ásvány-nyersanyagai, Faust Budapest 1947 [2] Szele Mihály; hazai ércek feldolgozási lehetőségei Kohászati Lapdk 1951 A 2 [3] Horváth Zoltán: Mantgánkdhászattan Miskolc Felsőoktatási Jegyzetellátó V 1952 [4] Tarján Gusztáv Urkúti imanwgwántérc isz-apjárnaik dúsítása hidrociwklownnaal Bámyászati Lapok Tafel, Lehrbuclh dem [5] V: Metallhüttenkunde B, III S Hirzel Verlagsbuchhandium-g Leipzig 1954 Kakabadze, V M: Awbmabotlía muamgaincevidh slarmov i rud Zs P [6] H [7] Kaikabadze, V M: Buvll V O ím Memdelejeva 32 (1940) 4 H [8] Kakabaidze, V M: Technika Gruz Jaz 80 (1939) 7-9 [9] Leaver, E: Hidrometallumgie of imvaniganese, U S Bureau of Mines 6770 (1934) [10] Bureau of Mines Bul [11] A P ) 1121 A P (1919) I13] A P (1919) [14] Kan P [15] A 1340I868 P (1920), [16] A P (1924) [17] A P (1927) I18] A P (1930) [19] A P (1935) 1201 DRP [21] DRP I221 DRP ] DRP (1931) I24] DRP (1938) [25] F P [26] Aust P 1230 (1931) [27] E P (1931) 128] R P (1936) [29] Ind P (1938) [30] 131] Jounnal , 420 o D M: Handbook Iiíiddel, ew Yonk-Lotrndon II of rnoníerrous metallurgy Mc-Graw-Hill Book (Ju Engeneering amid Mimiinig 73

10 [55] [57] [58] [59] [60] Engeneering and Mining Jourrrnal Iron Age U S Bureau of Minwes Bul Kirszanov-Klimenko: Zs P H 1935; 8 Kirszanov-Klimanko: Oh Z xbw Agladze, B: Gorzn Zsunn Agladze, B: Technika Gruz Jkaz Aglaadze, R: Izv xan SZ Sz Sz R Agladze, E: Cih Z kbw KlimenkohKlaszkov: Gh Z tb 1941 I 2845 o Klimenko-Klaszkov: C1h, Z b 1941 I Haywaxrd, C E: An Gustline ovi Metahlumgical Pmarctxiwce D Van Nostrand Co Innc Tomonnwto-_New York-Lomdom,_ 1952 Bray, I L: Nanw-ferrous prowduwction metallurngy Johrn Wiley Inc New York 1947 Plakszin, I N-Juchtanov, D M: Gidrometxallurgijua Metallurgízdat Moszkva 1949 Sp/ringer, E: Diue elektroxlytissclhe Abscheidumug des Mangans Akxademísche Verlavgsgesellschait Leipzíg 1941 Meyer, EÍ-Schramm, W: f Z anorg allg Chem Dawís, E: Díssol various mxanganese núnerals U S of Bureau o-f Mines Chamford, W: Trans Amer of Min a Met Enzgine Basore, C-Eilang, E: Po1_ Ist Eng, Exp St Bul Kobahidze, A-Ambokadze, T: Tr Tbil 1935 Inst Goldberg, 4K: P O H VI 1937 Krivorucsko, K: Gorn Zsurn Klimenko, J-Kuaszko'v, A: Ohimicseszkoe okmogascsenyie marwgancevíh ruci Mewtsal-lvurgizdat 1943 Pejnakov, L-Csertkov, B: Zs P H Forbáth Róbert: Kohászati Lapok Horváth Zoltán: MGEDgBiHOSZUÍÍÉJÍJGS oldatok előállítása szegény masnrgánxércekből Doktori értekezés Sowpxrkown1948 Farkas L-Molnár 1: Kohászati Lapok Devean, R S: Eleacrtwroilytíc Manzgaswe aind ihs Allolys The Rorrnauld Press Co New Yomk 1952 Burnóczky Lajos: Urkúti dioxidos maznwgánérc hídrrowciklown-mewddőjévnwek kéndi-oxidos Ykezelése Kohászati Lapok

11 NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A k; E I KÖTET AZ 1956 JÚNIUS 8--9-ÉN RENDEZETT U KIÉRNÖKNAP ELHANGZOTT PJL(ÉADAÁSAI SAJTÓ ALÁ laennezte Dr TERPLÁN ZÉNÓ REKTOIÍHELYEITES MISKOLC I9ST

12 E KÖZLEMÉNYEK I KÖTETE A MÜVELÖDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM MISKOLC VÁROS TANÁCSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG lufim; m5 r; mama mzmsíekw" JJZÍÉSE

13 KOHÖMÉRNÖKI KAR

14

15 TARTALOMJEGYZÉK I lx?u Előszó C/J KOHÓMÉRNÖKI KAR: ALKALMAZOTT KÉMIAI TANSZÉK: Dr Bognár János: Fém-ionok ultramikroanalitikai rozása katalízis segítségével kimutatása és meghatá- ÁLTALÁNOS KÉMIAI TANSZÉK: "Horváth Aurél: A savas Martin-acélgyártás fizikai kémiaija ÁSVÁNY- ÉS KÖZETTANI TANSZÉK: Pojják Tibor: Sajóvelezd; Uppony- és Nagybarca-környéki Dr vulkáni tufák ásvány-kőzettani vizsgálata FEMKOHASZATTANI TANSZÉK: Dr Horváth Zoltán: Az urkúti mangánérc dúsítása kémiai úton Wéber József: A magnézium-oxigén-rendszer egyensúlyi viszonyai Burnóczky Lajos: Hazai mangánércek kezelése kéndioxidos Wieder Nándor: Vasban és kovasavban dús bauxitjaink gazdaságos feldolgozásának lehetőségei és az erre irányuló tanszéki kísérletek GEODÉZIAI TANSZÉK: Dr Milasovszky Béla: Az órajárás kérdése csillagászati hosszúság meghatározásánál 79 KOHÁSZATI KÉMIAI TANSZÉK: Dr Mika József: A kolorimetrikus titrálások mikrokémiai alkalmazása KOHÓGÉPTANI ÉS KÉPLÉKENY ALAKÍTÁSTANI TANSZÉK: Dr Geleji Sándor: A műszaki egyetemeken folyó kutatómunka jelentősége Kiss Ervin: Lemezhengerek domborítása METALLOGRÁFIAI TANSZÉK: Dr Verő József: A moszkvai kohómérnöki főiskolák szervezete és működése Dr Hajtó Nándor: Beszámoló a takaréköntöttvas-kutatás jelenlegi állásáról TÜZELÉSTANI TANSZEK: Dr Diószeghy Dániel: Az ózon szerepe az égési folyamatoknál VASKOHÁSZATTANI TANSZÉK: Szele Mihály: A vaskohászat fejlődése az 1955 évben Simon Sándor: Az oxigén befúvatás hatása a fémnek gázfázis útján történő kéntelenítési folyamatára

16 _ Somodi GEPÜZEMTANI TANSZÉK: Lancsarics Alajos: Jármű dieselmotorok dugattyúfelületein fellépő hőmérsékleteloszlás mérése GÉPÉSZMÉRNÖKI u,, r-, KAR: ÁBRAZOLO GEOMETRIAI TANSZÉK: Dr Petrich Géza: Három kitérő tengely legrövidebb egyenesvonalú összekötésének grafikus megoldása ELEKTROTECHNIKAI TANSZÉK: Uray Vilmos-Dr Geleji Sándor: Fémfólia-hengermű hajtása kaszkádkapcsolású aszinkronmotorokkal Lányi Andor: Feszültségviszonyok javítása különböző áttételű transzformátorok párhuzamos kapcsolásával GEPELEMEK 'I*ANSZÉKE: Az Ajtay-Korbuly-féle Dr Terplán Zénó: kaparólánc-hajtómű hatásfokvizsgálata Varga Gábor: A Gépelemek tanszékének ipari, mérő és tervezői tevékenysége ban Géza-Olasz József: Esztergapad főorsójának ellenőrzése Nagy Herczeg István: fogdeformációk mérésének egyik módszere A Lévai Imre: Ellipszis gördülőhengerű fogaskerekek elmélete és gyártása Tar Sándor: Gépelemek korszerű méretezésének rövid összefoglalása Lendvay Nomogramm készítése fogkihegyesedés adatainak Pál: meghatározására Szaladnya Sándor: Hidraulikus másolóberendezés pontosság-vizsgálata Szombathy Emil: Méretellenőrzések pneumatikus módszerrel " 215 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TANSZÉK: élgeometriája Kordoss József: Az esztergakés Bálint Lajos: A megmunkálási változatok kiválasztásának kritériuma; a méretóontosság és a felületi símaság összefüggése József: Szerszámkutató laboratórium tervezésének irányelve IPARGAZDASAGTANI TANSZÉK: Dr Susánszky János: Néhány új szempont a periódus időtartam és a sorozatnagyság megállapításához TANSZÉK: MATEMATIKAI Dr Gáspár Gyula: A determinánselmélet axiomatikus megalapozása Raisz Iván: Interpolációs polinomok Huszthy László: Forgó tömegek minimális felgyorsitási idejének meghatározása Hosszú Miklós: Néhány többváltozós függvényegyenlet közös általánosítása Dr Nikodémusz Antal: Parciális differenciálegyenletek grafikus megoldásáról Vincze Endre: A monoton-sorozat fogalmának egyik általánosítása TANSZEK: MECHANIKAI Sályi István: Dr Csillapított rendszerek gerjesztett lengései Huszár István: Optikai feszültségvizsgálat a tudományos kutatás és az ipar szolgálatában MECHANIKAI TECHNOLÓGIAI TANSZÉK: Zorkóczy Béla: A felrakó hegesztéssel készült takarékos egyélű gyorsacélforgácsoló szerszámok egyszerű kikeményítése Pazár Béla: Gyorsacélvizsgálat Dénes Miklós: Erőmű kazánforrcsövek meghibásodási okának felderítése metallográfiai módszerrel Kóródy László: Pontos ipari hőmérsékletmérés )

17 TPYIIH MHIIIKOJILIICKOPO IIOJIIZITEXHHHECHOPO nouon uerauon c uouomuo xarunan, B nonurexuuqecxux BHCIIIBX yqeónux zaanenex-max mreű lux qyryuoa II-p Ilaunaxb lxzocem: POJlb ossza s npoueccax ropennx HHCTZTYTA THJREJIOÜ IIPOMLIIIJIIEHHOCTH (BEHPPHA) COEEPJRAHI/IE METAJIJIYPPHHECKHÜI (IJAKYJIBTET : Kadmnpn upnxpannoü xunnu: li-p Huom Boruap: Ynmpauunpoanuurmqeccoe Hnxomneune u onpenexeuue Kadmxpa oómeü xmmu: Aypexb Xopsar: (Iaasuxo-xnunx nucxom uapreuuacnoro npouecca Kncbenpa IHHBPEIOPBH n nerporpupnu: II-p Tuóop Ilona: MunepaJe-nwpoppaclxuqecxnü summa Bywmann-1ecxuxc ryqyoa n paüoue Illaenexaana, Yunoumx u Hanbóapua Raqyazxpa Ixseínoü Merauyprnn: _ II-p Boxrau Xopsu: Oóoraruenue xuuuuecnnu nytem uaprauueanx pyzn x-p Ypxcyr (Beurpna) I/Ioüxeq) Beóep ycnoann pnnnonecua OIGTBMLLMGPHIÍÜEBCIOPOJI nayoxncmo cepxo Jhüom Bypnonxn: Oópaóowxn oweqecmenunx nsprannenux pyn Hanzxop Bmnep: Boauomnocm penraöexbnoü oópaóorxn oorarux azonoson n gnyoxucsxo xpexnum oreqecraeaunx óoxcuronu ouuru npn Eaqmxpe 1xoarolreme ívül oouw uuwru -I '_u Knqxenpa reonesnn: II-p Bana Mulamoacxu: llpodnema xozm qacon npu oupenexeunu acrponounqecxoü noxrom Haqwenpa uerauyprnqecxoü xuunu: JI-p Éomed) Mama: IIpnMeHenne xoxopnmerynaqecnoro B rnrronnxnx uuxpoxuunn Eaqmenpn merauyprnxecnnx Hamm! n nnacrnqnoü oópaóomn MBTBHIOB: li-p Alexcaunp Feneu: Bnnqeune nccnenoaaranbcxoü paónu Bmnoxuaeuoü Bpsnn Iíuux: Heuzóponxa aucronpoxzrruux Bankon Kacbenpa uetalxorpatbun: ZI-p Éomeq) Bepe: Oprauuaannx u paóora nocxoscmx Mewauyprntxecxnq By3"os ZI-p HaHnop Xajro: Omer o nonomemm a oóxacrz nccnenosanua sauehntexeü Katbenpa neveik n Tonxnua;

18 - _ Katbenpn qepnoü uernuypruu: Teopua m Maremamxn: -, - ' _, : ' "Mnxaü Cexa: Paanume qepnoü a menxuypmn 1955 r Inauaop Hlmaou Bnusuue xncaoponuoro nyrbs H! upouecc neayxmbnponnuuz MGTBIIII nocpencmou rasonoü (pasa MAIIIIZIHOCTPOHTEZIBHHÜI CDAKYJITET: Karpenpa Hauoprarenmxoü reomerpun: _1I-p Pasa Ilerpux Ppadmqecxoo naaxomncnne xpaxqaürueü npnuoü, nopecexummeü rpn cxpemna IOIIIBXCIAH npxmux Kaqyenpa sxexrporeqnnxn: Bubuom Ypau ZI-p Anexcnunp Pausz: [Ipuvon ronxonucronux upoxamux cmuon IHIGKBIIHBMH acunxponnuuu aanrarennmn Annop Mann: Ynyumenne pemmia uanpnmennü nyreu IIBDIJHIOJIMIOFO coenunenne rpaucdxopmaropos c paannqnum xoaqnbzuueumom mamdmpuaquu Iímbenpa aneuenron Mamun: JI-p Beno TepuJLH: Hccnezxonanno Knzx npua zxa c óaarrepuuun nemmu cucreuu Aürau n Kopdyü Faóop Baprav Paóma Eaqmapu axemenron MBIIIBH H oónarm npouumneuuocra, xmuepaunü u npoemnposanan n rr l'un Hanw a omeq) Onac; Hponepsa rnnnoro mnuunenx Toxapuoro cranxa Hmrnan Pepuor Onuu na cnocoóon nauepennx nedaopmönau ayűben n uarotoaxonne axnenumqecxnx ayóqacrux xonec Kupa JIeaan Ulaunop Tap Kptmuaü oóaop cospenouuoro pacqera anemenroa uaman Hm LiIerumau Gocranxeuno mmorpaumh nm onpenexeuua nammx aaocrpeuua 3y6=en Hlauzzop Canmua: Hccxenosanue roquocm padon: runpannnqecxoro mnnponaxbuoro yc poücraa Bumm Couóam Eomponb paanepou nnesuawnqecxum cuocoóou ] Eadmnpn rexnonornu Mamnuocrpoeana: ÉlomenpKopaom: Peomempmu pemymeü IIPDMKB Toxapuoro pesxn Jlaüom Bannnr: Kpmopun nuóopa Bana oópaóoxu aaaucumonm Memuy Tor; eocnu pasmepoa n xawxecreou (ópaóonn noaepxnocm I/Iomeq) IIIoMonn Hpnunuuu npaexmponau a naóopnropuu ro uccneaosaunm a upoexmponaunm nncroyuenron F3 LI Kacbenpa axcnnoataunn manim-x: Anaüom Hanqapuq: I/Ismepenue pacnpenenenna Temneparyp Ha nposepxnocm nopmneü Tpancnoprnmx JIHBBIIIJMOTOPOB 259 Kacbenpa oprauusaunn npouaaoncrsa: H-p Huom Ulymancxu: Hexo-ropbxe uoabxe npnnunnbx onpenenennx HPOLIOJDKHTGJIBHOCTH nepuona u pazmepos cepnu Kacbenpa li-p Ilbxona Faumap: Axcxtomuan ocuona TEOPHH netepmnhan-ros I/Inan Pauc: Honnuomu nh-repnonsiunu Munnmanbuoto JIacno Xycm: Onpezxeneune apemenn ycxopenn apamalomuxcn Macc _ Muxnom Xoccy: Oőmee oőoőmenne uexoropbxx cbyhknnoha/xbbxx ypasneuuü c HGCKOCbKHMB nepenenuunn _ II-p Anna/x Hnxonenyc: O rpaqynqecxom pemeuun napuuanbubix nmbcbepeunuanhnux ypanueuuh 3H11pe Buuue: Onno Ha oöoőmennü nonsrms MOHOTOHHOIO pyma

19 Kaqaenpa ' ' MexaHHKu: Il-p I/Imraan Hlan: Boaőyxneunme xoneöanna aaryxaromux cncrem I/Im-raau Xycnp: Orrruqecxoe Ha namepenue Hanpaxenuü cnyxőe uayqno-nccnenoaarencxoü paöoru n nponumenennocru ycrauosox Merannorpamuqecxum cnocoőom Koponu: Toqnoe usmepenue Temneparyp Hacno a npouaaoncrne " 3819

20

21 PUBLICATIONS OF THE UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES, MISKOLC (HUNGARY) INDEX METALLURGICAL ENGINEERING FACULTY DEPARTMENT OF APPLIED CHEMISTRY: Bognár: Ultramícroanalytíc demonstration Dr J and determination of metal ions by catalysis DEPARTMENT OF GENERAL CHEMITSRY: A Horváth: Physical chemistry of the acid open hearth process 13 DEPARTMENT OF MINERALOGY AND PETROLOGY: Dr T Pojják: Mineralogic and petrologic investigation of volcanic tuffs around Sajóvelezd, Uppony and Nagybarca 25 DEPARTMENT OF NONFERROUS METALLURGY: Dr Z Horváth: Chemical enrichment of manganese ore J Webet: Equilibrium conditions of the magnesium-oxygen system L Burnóczky: Treating of home manganese ores by sulphur dioxyde N Wieder: Possibilitíes of economic processing of high-iron and silica bauxites and Experiments of the University Department theoreon DEPARTMENT OF GEODESI: Dr B, Milasovszky: The problem of chronometer motion in the nation of astronomic longitude 79 DEPARTMENT OF METALLURGICAL CHEMISTRY: Dr J, Mika: Microchemical application of colorimetric titrations DEPARTMENT METALLURGICAL ENGINEERING FOR AND OF PLASTIC WORKING OF METALS: Geleji: Importance of research work the technical universities E Kiss: Convex forming of sheet rolls DEPARTMENT OF METALLOGRAPHY: Dr J Verő: The organasation and working of metallurgical engineeríng high schools in Moscow Hajtó: Report on the Dr N present state of research on economy cast íron DEPARTMENT FOR THE SCIENCE OF HEATING: Dr D Diószeghy: The role of ozone ín combustion processes 117 DEPARTMENT 01-" FERROUS METALLURGY: M Szele: Development of ferrous metallurgy in 1955 S Simon! The effect 0_f Oxygen enriched blast on the desulphurization DFOCESS Of metals m gaseous phases

22 Szaladnya: Kordoss: Lendvay: Szombathy: Bálint: MECHANICAL ENGINEERING FACULTY a,,,, r- DEPARTMENT OF DESCRIPTIVE GEOMETRY: Dr G Petrich: The graphical solution of the shortest recticlínar linking of three deviating axes DEPARTMENT OF ELECTRICAL ENGINEERING: Uray-Dr A Metal foil mill drive V Geleji: rolling by cascade-connected asynchronous motors Lányi: Improving of A voltage conditions by parallel connection of transformators of different ratios DEPARTMENT FOR ELEMENTS OF MACHINE DESIGN: Dr Z Tenplán: Investigation of the efficiency of the driving mechanism of the Ajtay-Korbuly scraper conveyor G Varga: The Elements of Machine Design Departmenfs industrial, measu- ring and design work in the years of Nagy-J Olasz: Chekíng of the main spindle of G a lathe I Herczeg: One method of measuring dear tooth deformations I Lévai: Theory and fabrication of gears with elliptical pitch cylinder A Tar: Short summary of up-to-date proportioning 01' elements ofmechanism [ár/fű FM Nomogram of the determination of data on gear-tooth pointing Checking the precision of the hydraulic copyíng attachment Ganging by the pneumatic method DEPARTMENT OF MECHANICAL ENGINEERING TECHNOLOGY: Geometry of the edge of the lathe cutting tool Criterion of the choíce of metal woorking methods; of dimensional accuracy and of surface smoothness J Somodi: Principles of planning a laboratory of research on tooling eorhreiation DEPARTMENT FOR THE SCIENCE OF MACHINE OPERATION: A Lancsarics: Measuring of heat distribution on piston surfaces in vehicle Diesel engines DEPARTMENT OF INDUSTRIAL ECONOMICS: Susánszky: new points view of the Dr J Some of determinatioxu of period of duration and serial size DEPARTMENT OF MATHEMATICS: Dr Gy Gáspár: Axiomatic establishment of the determinant theory I Raisz: Interpolating polynomials L I-Iuszthy: Determination of the minimum acceleration peroid ofrotatingmasses Hosszú: Common generalization M of some function equations Dr A Nikodémusz: About several variables on the graphical solution of partial differential equations Vincze: One of generalizations of E the concept of monotonous series DEPARTMENT OF MECHANICS: Sályi: Forced oscillations of Dr I damped systems I Huszár: Optical stress test in the service of scientific research and industry DEPARTMENT OF MECHANICAL TECHNOLOGY: B Zorkóczy: Simple hardening of the hard-facing welded economic single edge hard steel cutting tool Pazár: Test high-speed steel B of M Dénes: Exploration theicause of failune of boiler tubes of power plants by metallographic methode L Kóródy: Exact measurement of industrial temperatures

23 ANNALES DE LIUNIVERSITE DE IJINDUSTRIE LOURDE DE, _, MISKOLC (HONGRIE) TABLE DES MATIÉRES FACULTÉ DE MÉTALLURGIE CHAIRE DE CHIMIE APPLIGUÉE: Dr J, Bognár: Démonstration ultramicroanalytique et détermination par catalyse desions-nnétaux NI CHAIRE DE CHIMIE GÉNERALE: Horváth: Chimie physique du procédé A Siemens-Martin acide de fabricatiortdefacier CHAIRE DE MINÉRALOGIE ET DE PÉTROLOGIE: Pojják: Étude minéro-pétrologíque des tuís volcaniques Dr T des environs de Sajóvelezd, Uppony et Nagybarca CHAIRE DE METALLURGIE DES MÉTAUX NON FERREUX: Dr Z Horváth: Enrichíssement par voie chimique des minerais de manganésedttrkut J Wéber: Conditions d'équi1ibre du systéme magnésium-oxygéne L Burnóczky: Traítement par Facide sulfureux des minerais de manganése hongrois N Wieder: Possibilités de traítement économique de bauxites hongroises riches en fer silice, avec exposé des recherches effectuées par et en lés collaborateurs de la Chaire de Métallurgie CHAIRE DE GEODÉSIE: Dr, B Milasovszky: Le probléme de la marche du chronométre dans 1a détermínation de la longitude astronomique CHAIRE DE CHIMIE METALLURGIGUE: Dr J Mika: Application microchimíque du titrage colorimétrique CHAIRE DE CONSTRUKTION MECANIGUE POUR LA MÉTALLURGIE ET DE FACONNAGE PLASTIGUE DES IVIÉTAUX: Dr A Geleji: Dimportance des travaux de recherches effectués dans les universités techniques E Kiss: Evasement des cylindres ae-lahihoilr -po'x,1r']a fabrícatioh de tóles minces CHAIRE DE METALLOGRAPHIE: Dr J Verő: et Organjsation fonctionnement des Hautes Ecoles de Métallurgle de Moscou D); N_ Hajtó: Rapport sur l'état actuel des recherches sur la fente économique

24 CHAIRE DU CHAUFFAGE INDUSTRIEL: Dr, D Díószeghy: Le róle de liozone dans les processus de combustion Bálint: Lancsarics:, o CHAIRE DE SIDÉRURGIE: M Szele: Progrés de la sidérurgie en 1955 S Simon: L'effet dair soufflé enrichi en oxygéne sur la désulfurisation du méta] en phase gazeuse FACULTÉ DE MÉCANIGUE INDUSTRIELLE: CHAIRE DE GÉOMÉTRIE DESCRIPTIVE: Pr G Petrich: Solution graphique de la plus courte liaison rectiligne de trois axes évasifs DÉLECTROTECHNIGUE: CHAIRE V Uray--Dr S Geleji: Commande de laminoir á feuilles de métaux par moteurs asynchrones cascade en Lányi: Amélioration des conditions de A tension par montage en paralléle de transformateurs de rapports différents CHAIRE DES ÉLÉMENTS DE CONSTRUCTION MÉCANIGUE: Dr, Z Terplán: Étude du rendement mécaníque du convoyeur á raclettes systeme Ajtay-Korbuly Varga: Travaux industriels G et détablissement de mesures et de projets de contsruction effectués par la chaire des éléments de construction mécaniqhe, 1950 á 1956 de Nagy-J Olasz: Contróle de la G broche de tours I Herczeg: Une méthode de mesurage de la déformation des dents de roues I Lévai: Théorie et fabrícation des rouer (Tengrenages aux cylindres primitifs ellipsoides S Tar: Bref zgpergu du calcul modeme des organes de machines P Lendvay: Nomogramme pour la détermination des données relatives aux dents dengrenages devenues pointues Szaladnya: Examen de la précision de Fappareil S á copier hydraulique pour tours, fraiseuses etc E Szombathy: Contróles de dimensions par méthode pneumatique FF CHAIRE DE TECHNOLOGIE DE CONSTRUCTION MÉCANIGUE: Kordoss: Géométrie du taillant de Youtil de tour Critére choix d*un mode d'usinage; du corrélation entre la précision des dímensions et le lisse superficiel Somodi: Principes de Pétablissement de projets de J laboratiores de recherches sur Poutillage í) CHAIRE DEXPLOITATION DES MACHINES: Mesurage de dístribution de la la température sur la superficie du piston des moteurs Diesel de véhicules CHAIRE DÉCONOMIE INDUSTRIELLE: Susánszky: Guelques points de Vue Dr J, nouveaux pour la détermination de la durée de la période et de la grandeur des séries CHAIRE DE MATHÉMATIGUE: Gáspár: Le fondement axiomatique Dr G de la théorie des déterminants I Raisz: Polynomes dinterpolation L Huszthy: Déterminatíon de la période daccélération minima des masses tournantes M Hosszu: Généralisation de quelques équations de fonctíons commune á plusieurs variables 386

25 Dr A Nikodémusz: Sur la solution graphique déquations différentielle, partielles E Vincze: Une des généralisations du convept de la série monotone CHAIRE DE MÉCANIGUE: Dr, I Sályi: Les vibrations forcées de systémes amortis I Huszár: Procédé optique de mesure des tensions au service des rechevxches scientifiques et de l'industrie CHAIRE DE TECHNOLOGIE MÉCANIGUE: B Zorkóczy: Trempe simple doutils de coupe économiques á un tailiant exécutes par soudure par dépóts B Pazár: Essai daciers rapides M Dénes: Méthode métallographique pour reconnaítre les causes de détérioration des tubes de chaudiéres des centrales L Kóródy: Mesurage précis de températures industrielles léun 383

26

27 MITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UNIVERSITÁT FÜR DIE ', SCHWERINDUSTRIE, MISKOLC (UNGARN) INHALTSVERZEICHNIS FAKULTÁT FÜR HÜTTENINGENIEURWESEN LEHRSTUHL FÜR ANGEWANDTE CHEMIE: Bognár: Ultramikroanalytischer Nachweis Dr J und Bestimmung mittels Katalyse von Metallionen LEHRSTUHL FÜR CHEMIE: A Horváth: Physikalische Chemie der Stahlerzeugung nach dem sauren Martinverfahren 13 LEHRSTUHL FÜR MINERALOGIE UND GESTEINSKUNDE: Pojják: Mineralogische und gesteinsanalytische Untersuchung Dr T der vulkanischen Tuffe der Gegend von Sajóvelezd, Uppony und aus Nagybarca LEHRSTUHL FÜR METALLURGIE: Dr Z Horváth: Aufbereitung des Ürkúter Manganerzes auf chemischem Wege J Wéber: Gleichgewichtsverháltnisse des Magnesium-Sauerstoff-Systems L Burnóczky: Die Behandlung ungarischen Manganerze mit der Schwefeldioxyd Wieder: Die Möglichkeiten N eíner wirtschaftlichen Verarbeitung der ín Eisen und Kieselsáure reichen ungarischen Bauxite und die diesbezüglichen Versuche des Lehrstuhls LEHRSTUHL FÜR GEODESIE: Dr B Milasovszky: Die Frage des Uhrganges bei der Bestimmung der astronomischen Lángen LEHRSTUHL FÜR HÜTTENCHEMIE: Mika: Míkroanalytische Anwendung Dr J der kolorimetríschen Titrationen LEHRSTUHL FÜR HÜTTENMASCHINEN UND PLASTISCHE VERFORMUNG: Dr S Geleji: Über die Bedeutung der Forschungsarbeit an den technischen Uníversitáten---- E Kiss: Bombierung von Blechwalzen LEHRSTUHL FÜR METALLOGRAPHIE: Verő: Organisation und Betátigung Dr J der Moskauer Hochschulen für Hútteningenieurwesen Dr N Hajtó: Bericht über den gegenwártiáeriétarldvdér Épárghséeisenforschung LEHRSTUHL FÜR FEUERUNGSTECHNIK: Über Rolle Dr D Diószeghy: die des Ozons bei Brennvorgángen

28 LEHRSTUHL FÜR EISENHÜTTENKUNDE:,, M Szele: Die Entwicklung des Eisenhüttenwesens im Jahre 1955 S Simon: Über die Wirkung des Einblasens von Sauerstoff auf den Entschwefelungsvorgang des Metailes durch die Gasphase 129 FAKULTÁT FÜR MASCHINENBAUINGENIEURWESEN LEHRSTUHL FÜR DARSTELLENDE GEOMETRIE; Dr G Petrich: Graphische Lösung der kürzesten geradlinigen Verbindung dreier windschiefer Achsen 143 LEHRSTUHL FÜR ELEKTROTECHNIK: V Uray-Dr S Geleji: Antríeb von Metallfolienwralzwerken durch Asynchronmotoren mit Kaskadenschaltung Lányi: Verbesserung der Spannungsverháltnisse A durch Parallelschaltung von Transformatoren verschiedenen Übersetzungsverhöltnisses LEHRSTUHL FÜR MASCHINENELEMENTE: Dr Z Terplán: Die Prüfung des Wirkungsgrades des Ajtay-Korbulyschen S:hrapperketten-triebwverkes G Varga: Über die industrielle, Mess- und Planungstíitigkeit des Lehrstuhls für Maschinenelemente ín Nagy und J Olasz: Kontrolle G Die der Arbeitsspindeln der Drehbünke I Herczeg: Eine Methode für die Mcssung der Zahndeformationen I Lévai; Theorie und Fabríkatíon der Zahnráder mit Ellipsenrollzylihdern S Tar: Kurze Zusammenfassung Dimensionierung von zeitgeméissen der Maschinenelementen P Lendvay: Auffertigung eines Nomogramms zur Bestimmung der Daten der Zahnausspitzung Szaladnya: Préizisionsprüfung S der hydraulischen Kopiervorrichtungen E Szombathy: Masskontrollen durch pneumatische Methode LEHRSTUHL FÜR MASCHINENBAUTECHNOLOGIE: Kordoss: Schneide-Geometrie des Drehmessers J L Bálint: Kriterium für die Auswahl der Bearbeitilngsvarianten: Zusammenhang zwischen der Níassgenauigkeit und der Oberfléíchengüte J Somodi: Grundprinzipien der Planung eines Werkzeugforschungslaboratoriums LEHRSTUHL FÜR MASCHINENBETRIEBSKUNDE: Lancsarics: Messung der Tbmperaturverteilung A auf den Kolbenfléichen der Fahrzeug-Dieselmotoren LEHRSTUHL FÜR GEWERBEWIRTSCHAFTSKUNDE: Susánszky: Einige neue Gesichtspunkte zur Dr J Bestimmung der Perioden- zeitdauer und der Seriengrösse LEHRSTUHL FÜR IVIATHEMATIK: Dr G Gáspár: Die axiomatische Begründung der Determinantentheorie I Raisz: Interpolationspolynonue L Huszthy: Bestimmung der minimalen Beschleunigungszeit rotíerender Massen Hosszu: M Gemeinsame Verallgemeinerung einiger Funktionen von mehreren Varéinderlichen Nikodémusz: Dr A Über die graphische Lösung partialer Differentialgleichungen E Vincze: Über Verallgemeinerung des Begriffes monotonen eine der Folge

29 LEHRSTUHL FÜR MECHANIK: _ er _ Dr I Sályi: Die Erregungsschwingungen gedéimpfter Systeme I Huszár: Díe optísche Spannungsprüíung im Díenste d chen Forschung und der Industrie wissenschaftli- LEHRSTUHL FÜR MECHANISCHE TECHNOLOGIE: Zorkóczy: Einfache Aushártung der Auftrageschweissung B durch hergestellten sparsamen spanabhebenden Einschneide-Schne11stah1- werkzeuge,_ Pazár: Schnellstahlprüfung B M Dénes: Aufdeckung der Ursachen des Schadhaftwerdens der Kesselsiederohre von Kraftwerken metallographische Methode durch Kóródy: Genaue Temperaturmessung ín der Industrie L 32'?

30 Felelős kiadó: Dr Terplrín Zénó o 31 Megjelent 500 példányban 343 A/5-ös ív terjedelemben - Borsodmegyei Nyomdaípari Vállalat Miskolc Felelős vezető: Csellö János 764