A HOSPITALIZÁLT STROKE-BETEGEK HALÁLOZÁSA MAGYARORSZÁGON,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HOSPITALIZÁLT STROKE-BETEGEK HALÁLOZÁSA MAGYARORSZÁGON, 2003 2005"

Átírás

1 EREDETI KÖZLEMÉNY A HOSPITALIZÁLT STROKE-BETEGEK HALÁLOZÁSA MAGYARORSZÁGON, Gulácsi László 1, Májer István 1, Kárpáti Krisztián 1, Brodszky Valentin 1, Boncz Imre 2, Nagy Attila 3, Bereczki Dániel 4 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Közszolgálati Tanszék, Egészség-gazdaságtani és Technológiaelemzési Kutatóközpont, HunHTA, Budapest 2 Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest, új munkahely: Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási és Egészségpolitikai Tanszék, Pécs 3 Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Szekszárd 4 Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Neurológiai Klinika, Debrecen MORTALITY OF HOSPITALIZED STROKE PATIENTS IN HUNGARY; Gulácsi L, MSc, PhD; Májer I; Kárpáti K; Brodszky V; Boncz I, MD; Nagy A; Bereczki D, MD Ideggyogy Sz 2007;60(7 8): Kutatásunk célja a hospitalizált stroke incidenciájának, valamint 12 és 24 hónapos mortalitásának elemzése Magyarországon, valamint a stroke-halálozás összehasonlítása a teljes populáció standard halálozási arányával. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából leválogattuk a 2003 májusában stroke (Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10: I60-64) fôdiagnózissal kórházba felvett új stroke-betegeket. Új betegnek tekintettük azokat, akik a kórházi felvételt megelôzô 24 hónapban nem kerültek kórházba ilyen fô- vagy mellékdiagnózisokkal. A leválogatás nemenként és a 25 44, a 45 64, valamint a 65 évesnél idôsebbek alcsoportjában történt. A betegek 12 és 24 hónapos túlélését vizsgáltuk és áprilisi adataik alapján. Az új stroke-betegek incidenciája a kórházi felvételek alapján a férfiak körében nagyobb: a 65 évesnél idôsebb férfiak csoportjában 2112, a nôk körében 1582, a éves férfiak csoportjában 623, a nôk körében pedig 366 fô lakosra. Hazánkban 2003-ban mintegy új stroke-beteget vettek fel kórházba, akiknek a halálozása a 12. hónapra meghaladta a et, ami további 2000-rel nôtt a 24. hónapra. A betegség kialakulását követô 12. hónap végén a nôk túlélése kedvezôbb, mint a férfiaké: a 65 évesnél idôsebbek esetén 71,47% vs. 69,24%, a évesek csoportjában pedig 88,18% vs. 83,16%. A nôk túlélése a 24. hónap végén is kedvezôbb: 66,95% vs. 61,62% a 65 évesnél idôsebbek esetén, illetve 85,45% vs. 80,90% a évesek korcsoportjában. A stroke-halálozás kockázata az átlagpopuláció halálozásához viszonyítva a betegséget követô elsô évben 5,17-szoros a nôk, illetve 4,7-szeres a férfiak esetében. Jelentôs a nemek közötti különbség, az aktív életkorú (25 44, éves) férfiak között a lakosra vonatkozó halálozás kétszerese az azonos korú nôkhöz viszonyítva. Kulcsszavak: stroke, incidencia, mortalitás, túlélés The aim of our research was to assess the incidence and the 12- and 24-month mortality of hospitalized stroke in Hungary. We analyzed the rate of mortality after stroke and compared it to the standard mortality rate of the population. To assess the incidence we extracted the data of new stroke patients (ICD- 10 diagnoses: I60-64) hospitalized in May 2003 from the database of the National Health Insurance Fund Administration. We regarded those as new patients who had not been treated with these primary or secondary diagnoses in the previous 24 months. Data were collected by sex and age (age groups: 25 44, 45 64, 65 and over). We analyzed the patients' survival on the basis of their April 2004 and April 2005 data. The incidence of the new hospitalized stroke patients was higher in men than in women; the incidence in the age group of 65 and over was 2112/ in males and 1582/ in females, the corresponding values in the age group were 623 vs. 366 per , respectively. In 2003 more than 42 thousand new stroke patients were hospitalized in Hungary of whom over 10 thousand died in the first year, followed by a further 2 thousand in the second year. Women s survival is more favourable than men's: in the first year it is 71.47% vs % (65+ group), and 88.18% vs % (45 64 group); in the second year the corresponding values are 66.95% vs % (65+), and 85.45% vs % (45 64), respectively. The risk of death in the first year after stroke, compared to the standard population, is fold in women and 4.70-fold in men in the total sample, and fold in the group. There are large differences by gender, particularly in men of the working age groups (25 44, 45 64), whose mortality is twice as high as that of women of the same age. Keywords: stroke, incidence, mortality, survival Levelezô szerzô (correspondent): Dr. Gulácsi László, Budapesti Corvinus Egyetem, Közszolgálati Tanszék, 1093 Budapest, Fôvám tér 8. Telefon: (1) , fax: (1) Érkezett: január 29. Elfogadva: április 13. Ideggyogy Sz 2007;60(7 8):

2 A hazai cerebrovascularis halálozási arány az egyik legnagyobb Európában 1, ezért különösen fontos a hospitalizált stroke-betegek halálozásának vizsgálata nem és korcsoportok szerinti bontásban. A nemzetközi szakirodalomban található jó minôségû tudományos bizonyítékok (véletlen besorolásos, kontrollcsoportos klinikai vizsgálat, randomised controlled study) azt mutatják, hogy megfelelô módon (integrált stroke-ellátás) ez a halálozás jelentôsen csökkenthetô 2, 3. A betegségteher (disease burden) vizsgálata során alapvetô fontosságú a halálozás és az elkerülhetô halálozás vizsgálata. A betegségteher ismerete fontos az egészségpolitikai döntések, népegészségügyi programok elôkészítése, kialakítása során. Elôzô tanulmányunkban a stroke kórházi ellátásának társadalombiztosítási költségterhét vizsgáltuk 4. Vizsgáltuk a hospitalizált stroke incidenciáját és a betegek halálozását 12, illetve 24 hónappal a betegség kialakulása után (1. táblázat). Emellett a stroke-halálozást összevetjük az általános magyar populáció standard halálozásával, nem és korcsoport szerinti bontásban. Ilyen jellegû elemzéseket olyan betegségek esetén célszerû végezni, amelyek akutan jelentkeznek, megbízhatóan diagnosztizálhatóak, jól mérhetôk a kimenetelek és népegészségügyi szempontból fontosak. A stroke epidemiológiájának, mortalitásának áttekintése 1. táblázat. A vizsgálatban megfigyelt események A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása 10. revízió (kód) I60 I61 I62 I63 I64 Cerebrovascularis betegségek pókhálóhártya alatti vérzés agyállományi vérzés egyéb nem traumás koponyaûri vérzés agyi infarktus szélütés (stroke), nem vérzésnek vagy infarktusnak minôsítve Elemzésünkben nem szerepelnek a következô cerebrovascularis betegségek: I65 a praecerebralis artériák agyi infarktust nem okozó elzáródása és szûkülete I66 az agyi artériák agyi infarktust nem okozó elzáródása és szûkülete I67 egyéb cerebrovascularis betegségek I69 cerebrovascularis betegségek következményei A nemzetközi és hazai szakirodalomban számos publikációban foglalkoztak a stroke epidemiológiájának és mortalitásának az elemzésével. Az egyes vizsgálatok módszertana jelentôsen eltér, különbözik a vizsgált populáció, az adatgyûjtés módja, a túlélés vizsgálatának idôtávja, az adatgyûjtés idôpontja, több esetben pedig különbözô diagnózisokat összevontan elemeznek és közölnek, ezek miatt nehezen összevethetôk az eredmények. Jó példája ennek az OECD indikátorprogramja, amelyben az indikátorok egyike a hospitalizált stroke mortalitása (30 napos) 5. Az OECD tanulmánya 17 ország adatait tartalmazza, az egyes országok adatai jelentôsen különböznek. Legkisebb a haemorrhagiás, illetve az ischaemiás stroke kórházi mortalitása Japánban (5,3% és 3,2%), a legnagyobb Izlandon és Új-Zélandon (39,2% és 13,9%). Az OECD programjában nem találhatók magyar adatok. Egyes vizsgálatokban a különbözô kockázati tényezôk mentén is elemzik a stroke-ellátás kimenetelét 6. A stroke hazai epidemiológiai jellegzetességeit legutóbb Bereczki és munkatársai foglalták össze 7. A betegség az idôsebb korosztályokat sújtja leginkább, összességében a férfiak-nôk aránya azonos, de míg év között a férfiaknál, addig év között a nôknél kétszer gyakoribb 8. A betegek 5%-a az elsô néhány napon belül, és mintegy 10%-uk az elsô három hónapon belül újabb stroke-ot kap, a prognózis a stroke altípusától függ, s öt éven belül a betegek 24 42%-ában ismétlôdik az esemény, amelynek következményei többnyire súlyosabbak, mint az elsô agyi vascularis katasztrófáé. Magyarországon a stroke a harmadik leggyakoribb halálok, a tartós rokkantság leggyakoribb elôidézôje. Akut stroke miatt hazánkban mintegy kórházi kezelés történik évente. A stroke következtében önálló életvitelükben valamilyen formában segítségre szoruló, dependens betegek aránya 32 42% között mozog 9. A stroke miatti halálozás az elmúlt években Magyarországon az Agyérbetegségek Országos Központjának közel 9000 beteg adatainak feldolgozásával 2000-ben készített stroke-adatbázisa alapján 10 körülbelül 180/ fô volt 11. Az adatbázis korábbi elemzése alapján a stroke egyéves halálozási aránya (case fatality) magas vérnyomású betegek esetében ischaemiás szívbetegség fennállásakor 33%, míg kísérô betegség nélkül ez csak 6%. Pusztán a magas vérnyomás halálozást befolyásoló hatásáról az adatbázis alapján nincs bizonyíték, azonban a relatív kockázatot (RR) az ischaemiás szívbetegség 5,1-szeresére [95%-os megbízhatósági tartomány (confidence interval, CI) 2,37 11], a diabetes mellitus másfélszeresére növeli (RR: 1,5; 95% CI: 1,126 1,912) 12. Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedô a stroke hazai 322 Gulácsi: A hospitalizált stroke-betegek halálozása

3 elôfordulása, hiszen mintegy kettô négyszer gyakoribb, mint például Japánban 13. A 2000-es adatok alapján a hazai stroke-mortalitás, a balti államokhoz hasonlóan, a nyugat-európai átlagot háromnégyszeresen meghaladja. A fatális kimenetelek csökkenése is csak az utóbbi évben kezdôdött el Magyarországon, ami 1993-tól évente körülbelül 2%-os 1. Ez a folyamat az Európai Unió legtöbb tagállamában mintegy 25 évvel korábban elindult és még az utóbbi években is megfigyelhetô 14. Ezt támasztják alá a WHO, az OECD és az Eurostat újabb statisztikái is Nagy-Britanniában az akut stroke egyéves túlélése 69 87% között változik az ellátás formájának függvényében, a minôség szerint korrigált életévnyereség (QALY, quality adjusted life years) pedig 0,216 0, A fejlett országokhoz képest Magyarországon rendkívül magas az 50 évesnél fiatalabb populációban a stroke elôfordulása és halálozása 14. Míg az Európai Unió országaiban az akut stroke mortalitása az 50 évesnél fiatalabb korcsoportban lakosra 8 10 beteg, addig ez hazánkban nôknél 40/ , férfiaknál 60/ Az akut stroke miatt kórházba került betegek halálozási aránya az elsô hónapban az ellátó osztály típusától függôen 12 18% 10, az elsô évben 25 30% 11. A stroke a kezelhetô halálokok közé tartozik, azaz az orvostudomány jelen állása szerint nem indokolt, hogy az Európában átlagosan elvárható 75 éves várható élettartamot a stroke miatti halálozás jelentôsen megrövidítse 19. Módszer 1. ábra. Adatgyûjtés hospitalizált stroke-betegek körében Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatbázisából azokat a betegeket válogattuk le, akik a véletlenszerûen kiválasztott hónapban, 2003 májusában, stroke (BNO-10: I60-64) fôdiagnózissal kórházi felvételre kerültek és új betegnek számítottak, azaz a megelôzô 24 hónapban ilyen fô- vagy mellékdiagnózissal nem kerültek kórházba. Az adatgyûjtést és az adatok feldolgozását a TAJ-azonosítók alapján végeztük, a betegjogi és adatvédelmi jogszabályoknak megfelelôen. Külön csoportokat képeztek a férfiak és a nôk három korcsoport szerint (25 44 éves, éves, 65 évesnél idôsebb). A csoportok kialakítása, az eredmények öszszehasonlíthatósága érdekében, a nemzetközi vizsgálatunkban használt felosztáshoz igazodik. A mortalitási adataink két évet ölelnek fel, az esemény évét (2003. május április; elsô év) és az azt követô egy évet (2004. május április; második év) (1. ábra). Vizsgálatunkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 20, 21 standard halálozási arányszámaihoz hasonlítottuk a stroke-betegek mortalitási adatait, s így kalkuláltuk a halálozás relatív kockázatát. Mivel a hazai standard halálozás aránya nagyobb, mint Európa legtöbb államában, ezért vizsgáltuk, hogy ez a nagyobb arány mennyiben magyarázhatja a magyar stroke-halálozás arányát. Számításunkban a hazai és a referenciának választott ország (Hollandia, Nagy-Britannia) egyéves standard halálozási arányainak különbségét viszonyítottuk a hazai egyéves stroke-halálozási arányhoz, alcsoportonként (nem, életkor szerint). Eredmények Vizsgálatunk eredményei szerint 2003 májusában Magyarországon 3535 (közülük 1800 nô), 25 évesnél idôsebb, új stroke-beteg (BNO-10: I60-I64) kapott aktív kórházi kezelést. Az OEP adatbázisa alapján a 2. táblázatban látható a hospitalizált új stroke incidenciája feltételezve, hogy az események eloszlása évközi ingadozást nem mutat a májusi elôfordulások felhasználásával. Ezek alapján az aktív életkorúak (25 64 év) teszik ki a betegek 34,5%-át. A férfiak körében a hospitalizált stroke incidenciája átlagosan 432,73/ fô, míg ez az éves férfiak között csaknem másfélszeres (623,54/ fô). Az aktív korosztályban 2003-ban mintegy fôt vettek fel új stroke-betegként kórházba Magyarországon, ezen belül a férfiak aránya körülbelül 59,3%. A 65 évesnél idôsebbek körében az akut stroke bekövetkezése lakosra vetítve a nôk körében meghalad- Ideggyogy Sz 2007;60(7 8):

4 2. táblázat. Hospitalizált stroke-esetek Magyarországon Korcsoport (év) Nem Hospitalizált Megoszlás (%) Hospitalizált Incidencia: stroke-betegek, stroke-betegek hospitalizált május 2003-ban* új stroke-betegek száma/ fô Összesen nô , ,15 férfi , ,73 65 év felettiek nô , ,31 férfi , , évesek nô , ,25 férfi , , évesek nô 56 3, ,96 férfi 59 3, ,36 *Becsült, májusi adatok alapján. 2. ábra. Hospitalizált stroke-betegek incidenciája, mortalitása Standardizált incidencia és mortalitás adatok ja az 1500-at, míg férfiak esetében a 2100-at, ami a nemenként a teljes populációban átlagosan tapasztalt stroke-elôfordulás 3,9 4,9-szerese (2. ábra). A májusi kórházi ellátási adatok alapján becsülve egy évben több mint új strokebeteget vettek fel, akik körében az elsô 12 havi halálozás meghaladta a at, ami kiegészül a következô 12 hónapban újabb, több mint 2000-rel. Az esemény évében tehát a hospitalizált betegek mintegy 24%-a meghal, ami a következô 12 hónapban bôvül 4-6%-kal, s így a 24 hónapos halálozás (letalitás, case fatality) a hospitalizációt követôen 27,89% a nôk, 30,26% a férfiak esetén (3. táblázat). A hospitalizált új stroke-betegek körében az egyéves mortalitás fôre számítva átlagosan a nôk körében 97, férfiak esetében 107. A részletesebb adatok azonban a fiatalabb férfiak rosszabb életkilátásaira utalnak, hiszen az aktív életkor második felében (45 64 éves korcsoport) mortalitási mutatóik már közel azonosak a teljes férfi populáció mutatóival (105 vs. 107, fôre számítva), míg ez a nôk esetén a éves korcsoportban a teljes nôi populációra vonatkozó érték felét sem éri el (43 vs. 97, fôre számítva). A stroke bekövetkezését követô második évben is magasabb minden korcsoportban a férfiak mortalitása, mint a nôké. A 65 évesnél idôsebb hospitalizált férfi stroke-betegek mortalitása az elsô 12 hónapban fôre számítva mintegy 650, míg a következô 12 hónapban ez 161/ fô. Így a két év alatt az idôs férfiak körében a halálozás azonos korú lakosra vetítve meghaladja a 810-et, míg a nôknél ez körülbelül 520 (451/ fô az elsô 12 hónapban, majd 72/ fô a hónapban). Vizsgálatunkban a KSH standard halálozási arányaihoz hasonlítottuk az OEP adatbázisában szereplô hospitalizált új stroke-betegek mortalitási adatait, s így számítottuk a betegség fennállása esetén a halálozás relatív kockázatát. A kisebb esetszámú csoportokban (25 44 év) a megfigyelt halálozási arány 5%-os szignifikanciaszinten nem különbözik az azonos korú standard populáció halálozási arányától, azonban ezeket jelöltük. A hospitalizált új stroke-betegek mortalitása az összes korcso- 324 Gulácsi: A hospitalizált stroke-betegek halálozása

5 3. táblázat. Mortalitás a hospitalizált stroke-betegek körében Korcsoport (év) Nem Hospitalizált 2004-ben életben 2005-ben életben Mortalitás/ Mortalitás/ új stroke-betegek, levôk (%) levôk (%) fô, fô, 2003 elsô év második év Összesen nô (76,06) (72,11) 97,25 16,02 férfi (75,27) (69,74) 106,99 23,94 65 év felettiek nô (71,47) (66,95) 451,39 71,59 férfi (69,24) (61,62) 649,91 160, évesek nô (88,18) (85,45) 43,28 9,99 férfi (83,16) (80,90) 105,02 14, évesek nô (87,50) 588 (87,50) 5,87 0,00 férfi (89,83) 588 (83,05) 4,92 3,28 4. táblázat. A stroke-mortalitás kockázata Korcsoport (év) Nem Hospitalizált Elsô év Második év Relatív Relatív új stroke- Elméleti Megfigyelt Elméleti Megfigyelt kockázat kockázat betegek halálozás halálozás halálozás halálozás 1. év 2. év 2003-ban Összesen nô ,63% 23,94% 4,26% 5,19% 5,17 1,22* férfi ,26% 24,73% 4,83% 7,35% 4,70 1,52 65 év felettiek nô ,15% 28,53% 5,95% 6,33% 4,64 1,06* férfi ,87% 30,76% 7,63% 11,00% 3,91 1,44* évesek nô ,71% 11,82% 0,71% 3,09% 16,65* 4,35* férfi ,74% 16,84% 1,72% 2,71% 9,68 1,58* évesek nô 672 0,11% 12,50% 0,10% 0,00% 113,6* 0,00* férfi 708 0,27% 10,17% 0,26% 7,55% 37,67* 29,04* *Nem elég nagy a minta. Elméleti halálozás: a teljes populáció standard halálozási aránya. portot együttesen tekintve az eseményt követô 12 hónapban az átlagos magyar populáció mortalitásához képest körülbelül ötszörös: a relatív kockázat (RR) 5,17 a nôk, 4,70 a férfiak esetén (4. táblázat). A relatív kockázat az idôsek körében (65 évesnél idôsebbek) valamivel alacsonyabb, és a fiatalok, a keresôképes életkorúak adatai rontják le a teljes populáció átlagát, ami nem minden esetben kalkulálható megbízhatóan a kis esetszám miatt. Megbeszélés Vizsgáltuk az OEP adatbázisából származó adatok alapján a stroke fôdiagnózissal kórházba került új stroke incidenciáját, a stroke-betegek 12, illetve 24 hónapos halálozását. Az elemzés eredményének interpretációja során figyelembe kell venni az alkalmazott módszerekbôl származó korlátokat. Csak azokról a betegekrôl rendelkezünk adatokkal, akik kórházi felvételre kerültek, és akik esetében ez a felvétel megjelent az OEP felé irányuló jelentésben. Vizsgálatunk nem alkalmas a stroke-incidencia és a mortalitás pontos megállapítására, hiszen nem feltételezhetjük, hogy minden akut stroke-eset kórházba kerül. Nem állnak rendelkezésre pontos adatok annak megállapítására, hogy Magyarországon és az országon belül is egyes területeken milyen a kórházba nem kerülô akut stroke-esetek aránya. A Debrecenben végzett felmérés alapján mindössze annyi állítható, hogy a halállal végzôdô stroke-esetek döntô többsége kórházba kerül 22. Emellett az adatbázis, mivel elsôsorban elszámolási célú, tartalmazhat némi bizonytalanságot a kódolásokat illetôen, azonban ez, szerintünk, nem befolyásolja érdemben a talált eredményeket. A stroke-betegség miatti halálozási kockázat nemek és korcsoportok szerinti megoszlása eltérô a hazai populációban. A 12 hónapos halálozást vizsgálva látható, hogy a nôk esetén az összes strokehaláleset 1,62%-a esik a éves korcsoportba, míg a éves nôk közül kerül ki a halálos stroke-esetek 12,06%-a, a 65 évesnél idôsebbek Ideggyogy Sz 2007;60(7 8):

6 5. táblázat. Az átlagpopuláció standard mortalitása korcsoportok és nemek szerint*; Magyarország, Hollandia és Nagy-Britannia Populációs (elméleti) halálozás évesek évesek 65 év felettiek Összesen Nôk Magyarország 0,110 0,705 6,148 4,630 Hollandia 0,072 0,4115 4,709 3,514 Egyesült Királyság 0,071 0,412 5,142 3,828 Férfiak Magyarország 0,269 1,739 7,869 5,261 Hollandia 0,102 0,629 5,809 3,269 Egyesült Királyság 0,126 0,651 5,509 3,464 *A férfiak/nôk súlyozott halálozási valószínûsége (elméleti halálozási valószínûség). Legyen r ij az i-edik korcsoportban, férfiak vagy nôk, stroke miatt kórházi felvételre kerültek aránya a 2003-ban az összes (vagy pedig az összes férfi, vagy összes nô) stroke miatt kórházi felvételre került beteg számához viszonyítva, ahol i = j= 1: éves korcsoport 2: éves korcsoport 3: 65 év felettiek korcsoportja 1: férfiak 2: nôk Legyen x q j az x-edik életkor halálozási valószínûsége férfira vagy nôre vonatkozva! Ekkor a éves korcsoport adott életkorban élôk arányával súlyozott halálozási valószínûség: 44 ( xqj xsij x= 25 ), ahol j=1 és i=1, valamint x s ij az x-edik életkorban élôk aránya az i-edik korcsoportban élôk összlétszámához viszonyítva. A férfiak súlyozott halálozási valószínûsége pedig (j=1): x q1 xs11+ r12 xq1 xs12+ r13 xq1 xs13 x= 25 x= 45 x= 65 r korcsoportja adja az összes halállal végzôdô strokeeset 86,31%-át. A férfi populációban a éves korcsoportba esik az összes stroke-haláleset 1,40%-a, míg a évesek és a 65 évesnél idôsebbek aránya 26,11% és 72,49%. A hospitalizált stroke-betegek körében a halálesetek elôfordulása az elsô 12 hónapban a éves nôk esetén az átlagpopulációnál 113,6-szer (átlagpopuláció: 0,11%, stroke-populáció: 12,5% haláleset), a évesek esetén 16,6-szer (átlagpopuláció: 0,71%, stroke-populáció: 11,82% haláleset), míg a 65 évesnél idôsebbek esetén 4,6-szer (átlagpopuláció: 6,15%, stroke-populáció: 28,53% haláleset) gyakoribb. A éves korúak esetén az arány interpretálása a kis esetszám miatt óvatosságot igényel. A éves férfiak esetén az átlagpopuláció halálozási arányánál 37,67-szor (átlagpopuláció: 0,27%, stroke-populáció: 10,17% haláleset), a éves korúak esetén 9,7-szer (átlagpopuláció: 1,74%, stroke-populáció: 16,84% haláleset), míg a 65 évesnél idôsebbek esetén 3,9-szer (átlagpopuláció: 7,87%, stroke-populáció: 30,76% haláleset) nagyobb a hospitalizált stroke-betegeknél a halálozás gyakorisága. A éves korúak esetén az arány interpretálása a kis esetszám miatt ebben az esetben is óvatosságot igényel. A hospitalizált stroke-betegek mortalitásának összevetése az átlagpopuláció standard mortalitásával azt mutatja, hogy a éves, azaz az aktív életkorban, a stroke miatti halálozás kockázata sokkal nagyobb mértékben emelkedik mindkét nem esetén (9,7-szeresére a férfiak és 16,6-szeresére a nôk között), mint a 65 évesnél idôsebbek korcsoportjában. Különösen a éves nôk esetén igen jelentôs a halálozási kockázat növekedése. A stroke utáni elsô 12 hónap hazai mortalitási értékeinek vizsgálata során elemeztük azt, hogy a hazai átlagpopuláció standard (alap)mortalitása, amely nagyobb a fejlett országok hasonló értékeinél, milyen mértékben magyarázhatja a nagy hazai stroke-mortalitást. A hazai mortalitási adatokat a holland és a brit adatokkal hasonlítottuk össze (5. táblázat). A nôk esetén a holland átlagpopuláció halálozási adataival összehasonlítva elmondható, hogy a hazai éves korcsoportban a stroke-mortalitás 0,3%-a, a éves korcsoportban 2,5%-a, illetve a 65 évesnél idôsebbek esetén 5,0%-a magyarázható a magasabb hazai átlagos halálozással. A brit nôk adataival összevetve ezek az arányok 0,3%, 2,5%, illetve 3,5%. A férfiak esetén a holland átlagpopuláció halálozási adataival összehasonlítva azt látjuk, hogy a ha- 326 Gulácsi: A hospitalizált stroke-betegek halálozása

7 zai éves korcsoportban a stroke-mortalitás 1,6%-a, a évesek esetén 6,6%-a, illetve a 65 évesnél idôsebbek esetén 6,7%-a magyarázható a magasabb hazai átlagos halálozással. A brit férfiak adataival összevetve ezek az arányok 1,4%, 6,5%, illetve 7,7%. A 12 hónapos hazai stroke-mortalitás túlnyomó része az összehasonlítás szerint mindkét nem és valamennyi korcsoport esetén a stroke-betegséggel hozható összefüggésbe. Elemzésünk azt mutatja, hogy hazánkban a 65 évesnél fiatalabb, aktív lakosság körében különösen nagy az akut stroke elôfordulása, ami a strokebetegség társadalmi fontosságát is jelzi. Kiemelkedô a férfiak körében megfigyelhetô éves korosztályban tapasztalt nagy stroke-mortalitás, valamint a éves nôk esetén a stroke miatti mortalitási kockázat igen erôteljes növekedése. A hospitalizált stroke-betegek halálozási kockázata a hazai átlagpopuláció standard halálozásához képest négy-ötszörös a betegség bekövetkezését követô 12 hónapban. A hazai stroke-incidencia, -prevalencia és -mortalitás megítélése nehézségekbe ütközik az adathiány és az interpretációs nehézségek miatt. A KSH által közölt mortalitási és morbiditási adatok a halotti anyakönyvi kivonatokon és a háziorvosi jelentéseken alapulnak, amelyek egyike sem tekinthetô megbízható, valid adatforrásnak. Egyes hazai felmérésekben a cerebrovascularis betegségek számát más diagnózisokkal összevontan közlik, amely lehetetlenné teszi a tisztánlátást. Célszerû lenne az országnak legalább egy részére kiterjedô prospektív aktív surveillance kialakítása a valós epidemiológiai helyzet megismerése érdekében. További kutatás indokolt a 12 és a 24 hónapos mortalitás intézményi szintû megismerése érdekében is. Felmerül a rövidebb távú mortalitás elemzésének szükségessége is. A kórházon kívüli, illetve a kórházon belüli, 24 órás, egyhetes és egy hónapos stroke-halálozási adatok gyûjtése és elemzése is sok olyan információval szolgálhat, amelybôl megállapítható, hogy a mortalitás csökkentése elsôsorban prevenciós vagy intézményi, orvosi, ápolási, menedzsment vagy egészségpolitikai (indikátor, finanszírozás) beavatkozást igényel-e. Fontos kérdés az is, hogy a javulás elôidézhetô-e intézményi kereteken belül, vagy ehhez az egészségügyi szolgáltatók horizontális és/vagy vertikális együttmûködése szükséges. Mivel a stroke-incidencia jelentôsen érinti az aktív korú lakosságot, célszerû a kutatást kiterjeszteni a betegek életminôségének vizsgálatára, a betegségük utáni munkába állásuk és a társadalomba történô visszailleszkedésük viszonyainak elemzésére is, hiszen a stroke okozta betegségteher ezeknek a paramétereknek az ismeretében határozható meg. Elôzô publikációnkban részletesen tárgyaltuk az alkalmazott módszer validitásával kapcsolatos kérdéseket 4. A validitás szempontjából legfontosabb kérdések a következôk voltak: 1. vizsgálatunk során a hospitalizált stroke incidenciáját és nem a valós populácós incidenciát elemeztük; 2. az általunk vizsgált BNO-kódok használata esetleg azt eredményezi, hogy betegeket vesztünk, más BNO-kódok bevonása a vizsgálatba viszont jelentôs számú nem akut stroke-eset számbavételével járhat, és 3. az OEP-finanszírozás (finanszírozó költsége) esetleg különbözhet a kórházi költségektôl. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzôk köszönetet mondanak Mattias Ekman PhD-nak (European Health Economics, Stockholm), Peter Lingdren PhD-nak (European Health Economics, Stockholm, managing director) és Koncz Tamás doktornak (Medical Advisor, Pfizer UK, PhD-hallgató, Semmelweis Egyetem, Budapest) értékes megjegyzéseikért, segítségükért. IRODALOM 1. Kesteloot H, Sans S, Kromhout D. Dynamics of cardiovascular and all-cause mortality in Western and Eastern Europe between 1970 and Eur Heart J 2006;27: Grieve R, Porsdal V, Hutton J, Wolfe C. A comparison of the cost-effectiveness of stroke care provided in London and Copenhagen. Int J Technol Assess Health Care 2000; 16: van Excel NJA, Koopmanschap MA, Scholte op Reimer WJM, Niessen LW, Huisman R. Cost-effectiveness of integrated stroke services, QJM 2005;98: Kárpáti K, Májer I, Boncz I, Nagy A, Bereczki D, Gulácsi L. A stroke kórházi ellátásának egészségbiztosítási költségei Magyarországon; [Social insurance costs of stroke hospital treatments in Hungary; ] Ideggyogy Sz 2007;60(7 8): Ideggyogy Sz 2007;60(7 8):

8 5. Kelley E, Hurst J. Health Care Quality Indicators Project Initial Indicators Report OECD Health Working Papers No pdf, letöltve: november Truelsen T, Piechowski-Józwiak B, Bonita R, Mathers C, Bogousslavsky J, Boysen G. Stroke incidence and prevalence in Europe: a review of available data. Eur J Neurology 2006;13: Bereczki D, Óváry C, Mihálka L, Nagy Z. The most important data of Hungarian epidemiological studies. (A hazai epidemiológiai vizsgálatok legfontosabb adatai.) In: Nagy Z (szerk.). Vascularis neurológia. Budapest: B+V Lap- és Könyvkiadó; p Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Klinika szakorvosainak munkaközössége. Basics of neurosurgery for medical students. (Az idegsebészet alapvonalai orvostanhallgatók részére.) Letöltve: isebjegyzethu/f12.html 9. Mihálka L, Bereczki D, Fekete I, Csaba B, Csépány T, Csiba L. Egy klinikai cerebrovascularis osztály egyéves betegforgalma az adatkezelés módszerei, demográfiai és letalitási adatok. [One year patient turnover of a clinical cerebrovascular departement methods of data process, demographical and mortality data.] Ideggyogy Sz 1997; 50: Nagy Z, Magyar G, Óváry Cs. Epidemiological survey of stroke patients in Hungary. (Magyarországi stroke-betegek epidemiológiai vizsgálata.) Agyérbetegségek 2000;6: Guideline of the Ministry of Health for the treatment of acut ischaemeic stroke. (Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az akut isémiás stroke ellátásához.) Egészségügyi Közlöny 2002;11: Aszalós Z, Barsi P, Vitrai J, Nagy Z. Hypertension and clusters of risk factors in different stroke subtypes (an analysis of Hungarian patients via Budapest Stroke Data Bank). J Human Hypertension 2002;16: Óváry Cs, Suzuki K, Nagy Z. Regional differences in incidence rates, outcome predictors and survival of stroke. Neuroepidemiology 2004;23: Vargáné Hajdú P, Ádány R. Trends of premature mortality from cardiovascular diseases in Hungary and the European Union, (A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás trendjei Magyarországon és az Európai Unióban, ) Orv Hetil 2000;141: atlas_29_world_data_table.pdf, letöltve: október letöltve: október AF /EN/KS-AF EN.PDF, letöltve: október Patel A, Knapp M, Perez I, Evans A, Kalra L. Alternative strategies for stroke care: cost-effectiveness and cost-utility analyses from a Prospective Randomized Controlled Trial. Stroke 2004;35: Newey C, Nolte E, McKee M, Mossialos E. Avoidable mortality in the enlarged European Union. London School of Economics and Social Science euractiv.com/28/images/iss%20avoidable%20mortality %20final%20%20Nov%2004_tcm pdf, letöltve: én. 20. Demográfiai évkönyv Demographic yearbook Budapest: Központi Statisztikai Hivatal; Hungarian Central Statistical Office; Demográfiai évkönyv Demographic yearbook Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, Hungarian Central Statistical Office; Mihálka L, Fekete I, Csépány T, Csiba L, Bereczki D. Basic characteristics of hospital stroke services in Eastern Hungary. Eur J Epidemiol 1999;15: Gulácsi: A hospitalizált stroke-betegek halálozása

Az akut stroke elôfordulása és betegségterhe hazánkban, OEP-adatok alapján

Az akut stroke elôfordulása és betegségterhe hazánkban, OEP-adatok alapján Az akut stroke elôfordulása és betegségterhe hazánkban, OEP-adatok alapján Kárpáti Krisztián, Dr. Brodszky Valentin, Májer István, Dr. Gulácsi László, Budapesti Corvinus Egyetem Dr. Boncz Imre, Pécsi Tudományegyetem

Részletesebben

A STROKE KÓRHÁZI ELLÁTÁSÁNAK EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖLTSÉGEI MAGYARORSZÁGON, 2003 2005

A STROKE KÓRHÁZI ELLÁTÁSÁNAK EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖLTSÉGEI MAGYARORSZÁGON, 2003 2005 EREDETI KÖZLEMÉNY A STROKE KÓRHÁZI ELLÁTÁSÁNAK EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI KÖLTSÉGEI MAGYARORSZÁGON, 2003 2005 Kárpáti Krisztián 1, Májer István 1, Boncz Imre 2, Nagy Attila 3, Bereczki Dániel 4, Gulácsi László

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2013. január

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2013. január A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2013. január A támogatott munkaerıigények domináltak januárban Az év elsı hónapjában több mint három ezer

Részletesebben

A cukorbetegség közvetlen egészségügyi költségei Magyarországon

A cukorbetegség közvetlen egészségügyi költségei Magyarországon LAM-TUDOMÁNY EREDETI KÖZLEMÉNY A cukorbetegség közvetlen egészségügyi költségei Magyarországon VOKÓ Zoltán, NAGYJÁNOSI László, KALÓ Zoltán BEVEZETÉS A cukorbetegség jelentôs betegségterhet jelent világszerte

Részletesebben

Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei

Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei Az onkológiai ellátáshoz való hozzáférés esélyei Garami Miklós 15 Egészség-Gazdaságtani Szimpózium Hozzáférhetőség a magyar egészségügyben ELTE TáTK, 2013 május 31 Az egészségügyi teljesítmény dimenziói

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek

Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6. Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

A stroke ellátás helyzete Magyarországon A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2012. július

A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2012. július A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2012. július A foglalkoztatók az illetékes kirendeltségeken 2012. július hónap folyamán összesen 37,9 ezer

Részletesebben

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága Vokó Zoltán* Debreceni OEC, Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék *Kardos László és Széles György

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet. Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei. Debrecen, 2010

Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet. Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei. Debrecen, 2010 Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei Debrecen, 2010 Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 80 78 76 Hungary Hungary,

Részletesebben

Szakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja

Szakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja Szakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja Dr. Margitai Barnabás, MBA, M.Sc Budapest, 2010. március 11. EMKI- OTH-ANTSZ http://www.asz.hu/asz/jeltar.nsf/0/b9812bdbd9921ec5c125744e0054b627/$file/0805j000.pdf

Részletesebben

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés

Stroke Ne késlekedj kampány 2010. Stroke: szomorú tények. Sajtófigyelés Stroke Ne késlekedj kampány 2010 Stroke: szomorú tények Sajtófigyelés Stroke: szomorú tények http://www.168ora.hu/tudas/stroke-szomoru-tenyek-53262.html 2010. április 1. 20:52 Hazánkban évente 42 ezren

Részletesebben

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre. dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg

MEGHÍVÓ. Költség-hatékonysági vizsgálatok a német megközelítés és az európai módszertan áttekintése. Prof. J.-Matthias Graf von der Schulenburg Corvinus Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtani Konferenciák 2011/6 Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpont Magyar

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban

A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban Dr. Nagy Attila, Dr. Sándor János, Dr. Ádány Róza (Debreceni Egyetem, NK, Megelőző Orvostani Intézet.) Az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

AZ OK-SPECIFIKUS HALÁLOZÁS TRENDJEI

AZ OK-SPECIFIKUS HALÁLOZÁS TRENDJEI 5. AZ OK-SPECIFIKUS HALÁLOZÁS TRENDJEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK jelentős mortalitásbeli többletet mutat nem csupán az Európai Unió legfejlettebb, hanem az unióhoz hazánkkal egyszerre vagy később

Részletesebben

Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI

Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST A 60 ÉV ALATTIAK ARÁNYA 27%!! Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként

Részletesebben

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30.

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK (DEMIN XIII.) 2013. május 30. Miért kell kiemelt figyelemmel kezelni a stroke ellátást? Európában évente 1.2 millió stroke 300,000 halott 300,000 rokkant 15 millió

Részletesebben

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG

Részletesebben

DIFFERENCIÁLIS DEMOGRÁFIAI KÖZELÍTÉSEK FELHASZ- NÁLHATÓSÁGA: KÖZELÍTÉSEK, MÓDSZEREK, PÉLDÁK

DIFFERENCIÁLIS DEMOGRÁFIAI KÖZELÍTÉSEK FELHASZ- NÁLHATÓSÁGA: KÖZELÍTÉSEK, MÓDSZEREK, PÉLDÁK DIFFERENCIÁLIS DEMOGRÁFIAI KÖZELÍTÉSEK FELHASZ- NÁLHATÓSÁGA: KÖZELÍTÉSEK, MÓDSZEREK, PÉLDÁK KLINGER ANDRÁS 1. Differenciális demográfiai mutatószámok fogalma és számításának alapelvei A demográfiai vizsgálatok

Részletesebben

Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlôtlenségei Magyarországon

Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlôtlenségei Magyarországon Szükségletre korrigált egészségügyi ellátás igénybevételének egyenlôtlenségei Magyarországon VITRAI József, BAKACS Márta, KAPOSVÁRI Csilla, NÉMETH Renáta BEVEZETÉS Az egészségügyi ellátás szükségletre

Részletesebben

A biztonsági öv használatával és mellőzésével kapcsolatos indokok és tévhitek felmérésére végrehajtott kérdőíves adatgyűjtés tapasztalatai

A biztonsági öv használatával és mellőzésével kapcsolatos indokok és tévhitek felmérésére végrehajtott kérdőíves adatgyűjtés tapasztalatai A biztonsági öv használatával és mellőzésével kapcsolatos indokok és tévhitek felmérésére végrehajtott kérdőíves adatgyűjtés tapasztalatai Dr. Juhász János (juhasz.janos@kti.hu) 1. Bevezetés A személygépkocsik

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Áttekintés az emlőrák megbetegedések és a gyógyítás helyzetéről Magyarországon beleértve a 2001 óta folyó mammográfiás szűréseket. Dr.

Áttekintés az emlőrák megbetegedések és a gyógyítás helyzetéről Magyarországon beleértve a 2001 óta folyó mammográfiás szűréseket. Dr. Áttekintés az emlőrák megbetegedések és a gyógyítás helyzetéről Magyarországon beleértve a 2001 óta folyó mammográfiás szűréseket. Dr. Kovács Attila 1 Emlőrák Világszerte a 5. leggyakoribb rák nőkben (valamennyi

Részletesebben

9. Táppénz Sick-pay TÁPPÉNZ SICK-PAY 159

9. Táppénz Sick-pay TÁPPÉNZ SICK-PAY 159 9. Táppénz Sick-pay 9.1. Kifizetőhelyi betegszabadsági adatok... 160 Sick-leave data on payment offices 9.2. Összefoglaló táppénzes adatok... 160 Aggregate sick-pay data 9.3. Táppénzes adatok a foglalkoztatás

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése

A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése A 2007. évi hőhullám expozíció, egészségi hatás és módosító tényezők összefüggésének kistérségi modellezése Páldy Anna 1, Juhász Attila 2, Bobvos János 1, Nagy Csilla 2 1 Országos Környzetegészségügyi

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei: Indikátorok és indikátoralapú értékelések

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET

A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET A MAGYAR GYERMEKEK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZŐI (2003) SZAUER ERZSÉBET Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb

Részletesebben

Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján

Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján Díjkalkulációs elvek a nemi hovatartozás alapján Tisztelt Ügyfelünk! A 2007. december 1-én hatályba lépett 2007. évi CXXXVII. Törvény (a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs

Részletesebben

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság továbbképző konferenciája,,védőoltási helyzetkép napjainkban: újdonságok, tények, kérdések Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

Építőipar, 2009. október

Építőipar, 2009. október Közzététel: 2009. 17. Sorszám: 203. Következik: 2009. 18. A KSH jelenti Tájékoztatjuk Felhasználóinkat, hogy a 2009. évi adatok publikálása az európai uniós szabályozásoknak megfelelően a TEÁOR'08 nómenklatúra

Részletesebben

Támogatási kérelmek kritikus értékelése a GYEMSZI -TEI Főosztályon. Jóna Gabriella 2012.10.10.

Támogatási kérelmek kritikus értékelése a GYEMSZI -TEI Főosztályon. Jóna Gabriella 2012.10.10. Támogatási kérelmek kritikus értékelése a GYEMSZI -TEI Főosztályon Jóna Gabriella 2012.10.10. Tartalom I. Egészségügyi technológiák értékelésének célja II. Befogadási kérelmekhez benyújtott egészséggazdaságtani

Részletesebben

A prosztata rosszindulatú daganata (BNO-10: C61) miatti mortalitás és morbiditás területi megoszlása Magyarországon

A prosztata rosszindulatú daganata (BNO-10: C61) miatti mortalitás és morbiditás területi megoszlása Magyarországon A prosztata rosszindulatú daganata (BNO-10: C61) miatti mortalitás és morbiditás területi megoszlása Magyarországon Eredeti közlemény Siller György 1, Páldy Anna 2, Nádor Gizella 2, Vincze István 2, Zsámbokiné

Részletesebben

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet HIPERTÓNIA GYAKORISÁGÁNAK BECSLÉSE KÜLÖNBÖZŐ EPIDEMIOLÓGIAI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSÁVAL A MAGYARORSZÁGI FELNŐTTEK ÉS A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT DIABETESES BETEGEK KÖZÖTT ÉS ENNEK KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

Az emlôrákszûrések egészség-gazdaságtani elemzése

Az emlôrákszûrések egészség-gazdaságtani elemzése Az emlôrákszûrések egészség-gazdaságtani elemzése Eredeti közlemény Boncz Imre, 1 Sebestyén Andor, 1 Gulácsi László, 2 Pál Miklós, 1 Dózsa Csaba 1 1 Országos Egészségbiztosítási Pénztár, 2 Budapesti Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007

Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007 Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében 2007 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2007. december Magyarország a Health at a Glance OECD kiadvány tükrében Az OECD országok Health at a

Részletesebben

KÓRHÁZHIGIÉNE INFECTION CONTROL

KÓRHÁZHIGIÉNE INFECTION CONTROL KÓRHÁZHIGIÉNE INFECTION CONTROL A nosocomiális fertőzések felderítésére alkalmazott surveillance-ok tapasztalatai a váci Jávorszky Ödön Kórházban, 2014 Surveillance of nosocomial infections in 2014 at

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.

Részletesebben

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága (2010)

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága (2010) Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Közgazdasági és Költségvetési Főosztály A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága (2010) Budapest 2014. Készítette: Hablicsekné Richter Mária

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

Egészség-gazdaságtani elemzések módszertana. Alaphelyzet. Bizonyítékon alapuló orvoslás

Egészség-gazdaságtani elemzések módszertana. Alaphelyzet. Bizonyítékon alapuló orvoslás 1 Bizonyítékon alapuló orvoslás Egészség-gazdaságtani elemzések módszertana Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék ELTE TáTK RCT eredményei 1000 betegre vonatkoztatva Szérum koleszterin szint

Részletesebben

INVITATION. The cost of adherence: quality of life and health economic impacts. Corvinus Health Policy and Health Economics Conference Series 2014/3

INVITATION. The cost of adherence: quality of life and health economic impacts. Corvinus Health Policy and Health Economics Conference Series 2014/3 Corvinus Health Policy and Health Economics Conference Series 2014/3 Health Economics Study Circle, Health and Health Care Economics Section of the Hungarian Economic Association in cooperation with: Semmelweis

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

REPREZENTATÍV EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2001 2002 JELENTÉS A DOHÁNYZÁSRÓL

REPREZENTATÍV EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2001 2002 JELENTÉS A DOHÁNYZÁSRÓL medicus universalis XXXVIII/1. 2005. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖZEGÉSZSÉGTANI INTÉZET, BUDAPEST REPREZENTATÍV EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2001 2002 JELENTÉS A DOHÁNYZÁSRÓL eredeti közlemény ANTMANN KATALIN OROSZI BEATRIX

Részletesebben

Demográfiai folyamatok: születések, halálozások, korösszetétel

Demográfiai folyamatok: születések, halálozások, korösszetétel Demográfiai folyamatok: születések, halálozások, korösszetétel Spéder Zsolt 1. Bevezetés Egy ország népességszáma egy három tagból álló, egyszerűnek látszó összeadás eredménye. A születések növelik, a

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése

A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2008/3 A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése GALASI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai

A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai A haláloki statisztika korszerűsítésének tapasztalatai VI. Egészséginformációs Fórum 2007. május 23 24. Kamarás Ferenc Központi Statisztikai Hivatal Előzmények Fejlesztési területek Eredmények További

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója

Stroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban

A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban Dr.Sal Péter házi gyermekorvos, homeopata Komplementer Medicina szakmai kollégiumi testület tagja Az EU egészségüggyel foglalkozó szakmai intézményeiben

Részletesebben

MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN

MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN MÉLY AGYI STIMULÁCIÓ: EGY ÚJ PERSPEKTÍVA A MOZGÁSZAVAROK KEZELÉSÉBEN Összefoglaló közlemény Kovács Norbert 1, Balás István 2, Llumiguano Carlos 2, Aschermann Zsuzsanna 1, Nagy Ferenc 1, Janszky József

Részletesebben

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás

Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás Az ellátás szakmai megfelelősége, biztonsága, minősége az integráció tükrében Dr. Margitai Barnabás (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési és Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt.) Az Egészségügyi

Részletesebben

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet

Átalakul a társadalom, t. módosulnak nyezők. Bakai Judit. Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Átalakul a társadalom, t módosulnak m a kockázati tényezt nyezők Bakai Judit Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet dr. Bucsányi Gyula Az elkényeztetett nyeztetett, agyonevett, önfegyelem nélkülili nép rövidéletű.

Részletesebben

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Dublin ÍRORSZÁG Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2011. január Tájékoztató országtanulmány ÍRORSZÁG Tartalom Gazdasági-politikai környezet... 2

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

TANÓRÁN KÍVÜLI, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELTERJESZTÉSÉT CÉLZÓ TEVÉKENYSÉGEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI SZAKANYAG

TANÓRÁN KÍVÜLI, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELTERJESZTÉSÉT CÉLZÓ TEVÉKENYSÉGEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI SZAKANYAG Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó

Részletesebben

Fiatal barátaink hét további kisváros

Fiatal barátaink hét további kisváros ELEMZÉSEK DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY Fiatal barátaink hét további kisváros Tanulmányunk első részében hét, az Alföldön fekvő, közelmúltban várossá nyilvánított települést mutattunk be: Sándorfalvát, Hajdúsámsont,

Részletesebben

Magyarországi Infarktus Regiszter egy sikeres országos program

Magyarországi Infarktus Regiszter egy sikeres országos program Magyarországi Infarktus Regiszter egy sikeres országos program Dr. Jánosi András, Dr. Ofner Péter (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) Az Országos Kardiológiai Intézet 55 éves története során

Részletesebben

A stroke miatti hospitalizáció Magyarországon. Bereczki Dániel és Ajtay András Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest

A stroke miatti hospitalizáció Magyarországon. Bereczki Dániel és Ajtay András Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest A stroke miatti hospitalizáció Magyarországon Bereczki Dániel és Ajtay András Semmelweis Egyetem, Neurológiai linika, Budapest Levelezési cím: Bereczki Dániel Semmelweis Egyetem Neurológiai linika, Budapest

Részletesebben

Érték alapú szolgáltatás és biztosításvásárlás az egészségügyben; hasznos vagy káros szolgáltatásokat vegyünk?

Érték alapú szolgáltatás és biztosításvásárlás az egészségügyben; hasznos vagy káros szolgáltatásokat vegyünk? Érték alapú szolgáltatás és biztosításvásárlás az egészségügyben; hasznos vagy káros szolgáltatásokat vegyünk? Prof. Gulácsi László, Baji Petra, Balogh Orsolya, Vártokné Hevér Noémi Budapesti Corvinus

Részletesebben

A teljesítmény-volumen korlát (keret) hatása az onkológiai ellátás finanszírozására

A teljesítmény-volumen korlát (keret) hatása az onkológiai ellátás finanszírozására Magyar Onkológusok Társasága XXVIII. Kongresszusa Budapest, 2009. november 14. A teljesítmény-volumen korlát (keret) hatása az onkológiai ellátás finanszírozására Dr. Boncz Imre 1,2, Donkáné Verebes Éva

Részletesebben

14. évfolyam 8. szám 2007. március 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 8. szám 2007. március 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 14. évfolyam 8. szám 2007. március 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Listeriosis járvány a Cseh Köztársaságban 69 Epinfo Tájékoztatás szakmai rendezvényekről 72 Fertőző betegségek adatai 73 Epidemiológiai

Részletesebben

45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete. Tiszaújváros egészségterve

45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete. Tiszaújváros egészségterve 45/2015. (III.26.) határozat 1. melléklete Tiszaújváros egészségterve 2014 Tiszaújváros egészségterve 2014 Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar 2014 Szerkesztette: Dr. Bíró Éva Lektorálta: Dr. Kósa Karolina

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli

Részletesebben