K. J. KAFFKA and A. CZABAFFY
|
|
- Ede Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Acta Alimentaria, Vol. 10 (1), pp (1981) NÉHÁNY CSONTHÉJAS GYÜMÖLCS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI ÉS KÖZELI INFRAVÖRÖS ÖSSZETÉTELELEMZŐ KÉSZÜLÉKKEL MEGHATÁROZOTT OPTIKAI ÁTERESZTŐKÉPESSÉGE KÖZÖTTI KORRELÁCIÓ K. J. KAFFKA and A. CZABAFFY (Benyújtva: 2 February 1980; elfogadva: 5 April l980) Előzetes vizsgálatokat folytattunk cseresznye, meggy, kajszibarack és szilva mintákon azzal a céllal, hogy megállapítsuk, hogyan határozhatóak meg a minőségi paraméterek OD mérések segítségével, ill. hogy felmérjük, mennyire pontos a fenti csonthéjas gyümölcsök minőségi paramétereinek az említett műszeres eljárás alkalmazásával történő meghatározása. Az érési időszak három különböző szakaszából származó minták vizsgálatára Neotec 6450 típusú, kutatási célokra való összetételelemző készüléket használtunk. Minden egyes alkalommal 4 különböző érettségi fokú gyümölcsöt viszgáltunk (minden érettségi fokúból 5 5 darabot). Meghatároztuk a négy gyümölcsfajra jellemző hullámhosszpárokat és a jellemző hullámhosszaknál mért transzmissziós OD értékekből származtatott minőségi paramétereket a megadott minőségi paraméter értékekkel összehasonlítva a mérés szórását. A meggy esetén lehetséges volt az érettségi adatok meghatározása az 585 nm es és a 700 nm es hullámhosszaknál végzett mérések során kapott OD értékeket felhasználva, 2,89 % - os szórással. (A mérés szórása az érzékszervileg meghatározott érettségi százalék szubjektív hibáját is magában foglalja.) A szárazanyagtartalmat 0,44 tömegszázalék szórással tudtuk meghatározni az 585 nm nél és 725 nm nél mért OD értékek alapján. A savtartalom 0,08 tömegszázalék szórást mutatott, az 588 nm es és 717 nm es hullámhosszaknál mért OD értékekből kiszámítva. Végezetül a cukortartalmat (a refrakciós index alapján) az 585 nm nél és 610 nm nél mért OD értékekből 0,85 % szórással határoztuk meg. A fent részletezett mérések alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a csonthéjas gyümölcsök esetén a legfontosabb minőségi paramétereket meg lehet határozni gyors, pontos és nem-destruktív műszeres eljárás segítségével, néhány jellemző hullámhossznál mért OD értékeket felhasználva. Magyarországon a csonthéjas gyümölcsök termesztése egyre növekvő jelentőségű, különösen hogy 1980-tól kezdve az évi plusz 1000 hektár miatt a termelés további növekedése várható. A mennyiségi növekedés mellett a piac minőségi követelményei is egyre magasabbak. Ahhoz, hogy a különféle fogyasztók különböző igényeinek meg tudjunk felelni, szükséges a minőségi paraméterek gyors, objektív módszerrel történő meghatározása. A termesztők már régen kifejezték igényüket egy gyors, pontos, nem-destruktív műszeres eljárás iránt, amellyel meghatározhatóak lennének a csonthéjas gyümölcsök minőségi paraméterei az érés különböző szakaszaiban, az érettség fán belüli eloszlása, továbbá a vegyszeres kezelések, a gépi betakarítás, a szállítás és a tárolás hatása. Magyarországon a négy legfontosabb csonthéjas gyümölcsfaj a cseresznye, a meggy, a kajszibarack és Acta Alimenlaria 10, 1981
2 76 KAFFKA & CZABAFFY: QUALITY AND OPTICAL TRANSMITTANCE OF STONE FRUITS a szilva. Előzetes vizsgálataink során ezzel a négy gyümölcsfajjal foglalkoztunk azzal a céllal, hogy gyors, nem-destruktív minőségmeghatározásra használható eljárásokat és egyfunkciós készülékeket fejlesszünk ki. Az Egyesült Államokban, a Mezőgazdasági Minisztérium Mezőgazdasági Kutatóközpontjának Gépesítési Kutatólaboratóriumában, Beltsville-ben már sok évvel ezelőtt megkezdődött a gyümölcsök műszeres, nem-destruktív minőségmeghatározásával kapcsolatos kutatómunka. Publikációikban a beltartalmi minőség, az érettség, a pigment-tartalom, a belső romlás és egyéb jellemzők meghatározása terén elért eredményekről számoltak be. SIDWELL és munkatársai (1961) Elberta őszibarack érettségi állapotát és klorofilltartalmát mérték fényáteresztési technikák segítségével. BIRTH és OLSEN (1964) Delicious alma minőségének meghatározása céljából különböző hullámhosszakon OD méréseket végeztek. BITTNER és NORRIS (1968) a gyümölcsök érettsége és optikai tulajdonságai közötti korrelációról szóló tanulmányokat közölt. McCLURE és munkatársai (1975) egy olyan nagysebességű osztályozógépről számoltak be, melynek működése a különböző hullámhosszakon mért OD értékeken alapszik. WATADA és munkatársai (1976) fényelnyelési technikák alkalmazását javasolták gyümölcsök és zöldségek klorofill- és karotinoid-tartalmának meghatározására. WORTHINGTON és munkatársai (1976), valamint WANG és WORTHINGTON (1979) Eldorado és Bartlett körték érését vizsgálták a transzmissziós és reflexiós tulajdonságok mérésének segítségével. Ezzel párhuzamosan a bulgáriai Plovdivban, a Konzervipari Kutatóintézetben is intenzív munka folyt gyümölcsök és zöldségek minőségének olyan, nem-destruktív műszeres eljárással történő meghatározásával kapcsolatban, amely különböző hullámhosszaknál mért OD értékeket használ fel. A kutatómunka eredményeképpen számos készüléket fejlesztettek ki, majd használtak nagyteljesítményű osztályozó-berendezésekben. KIROSHIEV (1974), illetve KIROSHIEV és munkatársai (1977) publikáltak a Plovdivban elért eredményekről. A nem-destruktív műszeres minőségellenőrzéssel foglalkozó kutatók legtöbbje két jellemző hullámhossznál mért OD értékek különbségének felhasználását javasolja az érettségi állapot meghatározására. Van néhány kutató, aki egyes gyümölcsökre vonatkozólag beszámolt két jellemző hullámhosszról, viszont nem adta meg a regressziós egyenletet, a korrelációs együtthatót és a szórást, amik a meghatározás minőségét jellemeznék. Kivételként említést kell tennünk KIROSHIEV és CHALUKOVA kutatókról, akik jelen szerzőknek átadták azon tanulmányukat, melyben a javasolt jellemző hullámhosszak és a korrelációs együtthatók is fel vannak sorolva különböző gyümölcsfajokra, és a fajokon belül különböző fajtákra vonatkozólag. Míg egyes kutatók a gyümölcsök optikai tulajdonságai és minőségi jellemzői közötti korreláció meghatározásával kapcsolatban tevékenykedtek, még
3 KAFFKA & CZABAFFY: QUALITY AND OPTICAL TRANSMITTANCE OF STONE FRUITS 77 nagyobb ütemben folyt a látható és a közeli infravörös tartományban az anyagok transzmissziós és reflexiós adatainak meghatározására szolgáló mérési eljárások kidolgozása. MASSIE és NORRIS (1971) egy olyan, számítógéppel felszerelt, nagyteljesítményű spektrofotométerről számolt be, amely élelmiszerek minőségének vizsgálatára használható. CHEN és NATTUVETTY (1977) már be is mutatott egy olyan hordozható, egyfunkciós, száloptikás készüléket, amely alma, narancs és paradicsom érettségi állapotának meghatározására való. Jelen tanulmány azzal a céllal készült, hogy felhasználható adatokat nyújtson egy olyan egyfunkciós gép tervezéséhez, amely a csonthéjas gyümölcsök különös tekintettel a Kárpát-medencében termesztett fajok minőségi paramétereinek meghatározására alkalmas. Ebből a célból a regressziós egyenlet legmegfelelőbb formáját és a jellemző hullámhosszakat kellett megtalálni. 1. Anyagok és módszerek A gyümölcsmintákat a budapesti Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézettől (a továbbiakban: GYDKI) kaptuk az 1979-es tenyészidőszak folyamán. A gyümölcsmintákat az érettség három különböző szakaszában szedték, a minták négy érettségi állapotot képviseltek, minden egyes gyümölcstípusból 5-5 darabot gyűjtöttek be. Így minden egyes fajból (mindig ugyanabból a fajtából származó) 60 gyümölcsmintát vizsgáltunk. A kapott cseresznye Dunakesziről származott ( G-1 fajta), a meggy Budaörsről ( P-141 fajta), a kajszibarack szintén Budaörsről ( M-L fajta), a szilva pedig Zsámbékról ( Beszterce-K fajta). A gyümölcsmintákon a GYDKI-ban feltüntették a hagyományos, szabványos eljárásokkal kapott négy minőségi paramétert. Ezek a következők voltak: érettségi százalék, szárazanyag-tartalom, savtartalom és refrakciós index. Az érettséget érzékszervi úton becsülte egy jól-képzett szakértő, és a teljes érettség százalékában fejezte ki; a szárazanyagtartalmat a 70 C-on, szilárd tömegig történő szárítás előtti és utáni tömeg különbségéből számították, és tömegszázalékban fejezték ki; a savtartalmat titrálással határozták meg és citromsav-százalékként (w/w) számították ki; a refrakciós indexet pedig Abbe-refraktométerrel mérték. A gyümölcsminták optikai tulajdonságait 6450-es típusú Neotec kutatási összetételelemző készülékkel mértük. A transzmissziós méréseket úgy végeztük, hogy a fénysugarat az egész intakt gyümölcsön átvezettük. A fény sugara a gyümölcsminta tengelyével párhuzamos volt. A cseresznyéhez és meggyhez használt diaframga átmérője 13 mm volt, a szilváé 20 mm, a kajszibaracké pedig 35 mm. A spketrumanalizátor a nm-es tartományban dolgozott. Minden egyes mintáról 20 OD spektrumot vettünk (ez 8 másodpercet igényelt), és átlagukat a további kiértékelés és feldolgozás céljából floppy-lemezen tároltuk.
4 78 KAFFKA & CZABAFFY: QUALITY AND OPTICAL TRANSMITTANCE OF STONE FRUITS A különböző hullámhosszaknál kapott OD értékeket a spketrumanalizátor a minta nélkül, ill. minta jelenlétében a detektoron mért fényenergia arányának logaritmusaként fejezte ki. Az adatfeldolgozást a kutatási összetételelemző készülékbe beépített NOVA III típusú számítógéppel végeztük. Az egyes minták különböző hullámhosszaknál mért OD értékei és a GYDKI-ban szabványos módszerekkel meghatározott négy minőségi paraméter közötti korrelációt különböző matematikai egyenletek formájában vizsgáltuk. A számítógép meghatározta a különböző hullámhosszaknál mért OD értékekhez tartozó regressziós egyenletek együtthatóit, csakúgy mint az így meghatározott minőségi paramétereket és ezek korrelációs együtthatóit. Végül a korrelációs spektrumokat a hullámhossz függvényében ábrázolta. Az első jellemző hullámhosszat a korrelációs spektrum maximális értéke közelében választottuk ki. A második jellemző hullámhosszat pedig ott határoztuk meg, ahol a többtényezős korrelációs együttható maximumot ért el. A számítógép listázta a minőségi paraméterek GYDKI-ban kapott értékeit és a regressziós egyenletekből kiszámított értékeket, melyekbe a jellemző hullámhosszaknál mért OD értékek és azok különbsége be volt helyettesítve. Mindezek alapján meghatározta a szórást. A szórás definíciója a következő: Ahol n a minták száma, Q s az adott minőségi paraméter, hagyományos szabványos módszerekkel meghatározva, Q c ugyanaz a minőségi paraméter a regressziós egyenletből kiszámolva, p a regressziós egyenlet tényezőinek száma. A tanulmány további részében a fő hangsúlyt a meggyel kapcsolatos vizsgálatok során elért eredmények ismertetésére helyezzük. 2. Eredmények A különböző érettségi fokú cseresznye minták transzmissziós OD spektrumai az 1. ábrán láthatóak, a meggy mintákéi a 2. ábrán, míg a szilvákéi a 6.ábrán és a kajszibarackéi a 4. ábrán. A 3., ill. 5. ábrák a különböző érettségi fokú minták OD spektrumai közötti különbségeket mutatják a legkevésbé érett mintára vonatkoztatva meggy, ill. kajszibarack esetén. Az ábrákon világosan látható, hogy bár a négy gyümölcsfaj OD spektrumai alapjában véve hasonlóak, megfigyelhetőek köztük bizonyos jellegzetes különbségek. Nyilvánvaló, hogy a minőségi paraméterek meghatározására használható ún. jellemző hullámhosszak a különböző gyümölcsfajok esetén különbözőek.
5 KAFFKA & CZABAFFY: QUALITY AND OPTICAL TRA.NSMITTANCE OF STONE FRUITS I ! g ! ] l Cherry G-1 1. ábra: 60, 80 és 100 % - os érettségi fokú cseresznye minták (Dunakeszin termesztett G- 1 fajta) transzmissziós OD spektrumai. A diafragma átmérője 13 mm. A megvilágítás a gyümölcs tengelyével párhuzamos Sour-cherry P ábra: 70, 80 és 90 % - os érettségi fokú meggy minták (Budaörsön termesztett P-141 fajta) transzmissziós OD spektrumai. A diafragma átmérője 13 mm. A megvilágítás a gyümölcs tengelyével párhuzamos A spektrumok alakja azt mutatja, hogy nemcsak az ordináta irányában vannak eltérések (OD), hanem az abszcissza irányában is (λ); pl. a 4. ábrán ahogy az érettség változott, a maximumok eltolódtak a nagyobb hullámhosszak felé. Ugyanazokkal a gyümölcsmintákkal végzett ismételt vizsgálatok igazolták, hogy az OD spektrumok megismételhetősége akkor a legjobb, ha a gyümölcs tengelye a fénysugárral párhuzamos; a tengely körüli elfordulás szinte egyáltalán nem befolyásolta a spektrumokat. Mindenesetre az OD spektrumok reprodukálhatóságának meghatározása nagyon nehéz, hiszen a hullámhosszaktól, OD értékektől és néhány további tényezőtől is függ. Mindamellett elmondható, hogy az egész alkalmazott hullámhossztartományban a maximális szórás kevesebb, mint 0,5 OD volt egy az OD spektrális vizsgálatok céljából ismételten a készülékbe helyezett meggy minta esetén. A kutatási összetételelemző készülék minden egyes gyümölcsfaj mintájának különböző hullámhosszaknál mért
6 80 KAFFKA & CZABAFFY: QUALITY.AND OPTJCAL TRANSMITTAKCE OF STOKE FRUITS i 90'/. Sour-cherry P-141 I O O I I,,, " ;\(nm) 3.ábra: 70, 80 és 90 % os érettségi fokú meggy minták relatív transzmissziós OD spektrumai a 60 % os érettségi fokú minta spektrumaihoz viszonyítva (Budaörsön termesztett P-141 fajta) Apricot M-L r -----, ,---, A.(nm) 4. ábra: 60, 80 és 100 % - os érettségi fokú kajszibarack minták (Budaörsön termesztett M-L fajta) transzmissziós OD spektrumai. A diafragma átmérője 35 mm. A megvilágítás a gyümölcs tengelyével párhuzamos OD spektrális értékei és a GYDKI-ból kapott minőségi paraméterek között a következő két egyenlet formájában keresett korrelációt: (1) ahol Q 1 és Q 2 minőségi paraméterek, k 0,...,k 4 együtthatók (ill. konstansok), λ 1,...,λ 4 jellemző hullámhosszak. Az érettségre utaló jellemző hullámhossz keresése során a készülék meghatározta a gyümölcsminták érettségi százaléka és a vizsgált (2)
7 KAFFKA & CZABAFFY: QUALITY AND OPTICAL TRANSMITTANCE OF STONE FRUITS Apricot M-L o O A.(n m) 5. ábra: 70, 80 és 90 % os érettségi fokú kajszibarack minták relatív transzmissziós OD spektrumai a 60 % os érettségi fokú minta spektrumaihoz viszonyítva (Budaörsön termesztett M-L fajta) Plum B-K 6. ábra: 80, 90 és 100 % - os érettségi fokú szilva minták (Zsámbékon termesztett B-K fajta) transzmissziós OD spektrumai. A diafragma átmérője 20 mm. A megvilágítás a gyümölcs tengelyével párhuzamos hullámhossztartományban 0,5 nm-es lépésenként mért OD értékei kö zötti korrelációt. Ezután a műszer a korrelációs együtthatókat a hullámhossz függvényében ábrázolta, ahogy ez a 7. ábrán a meggy esetében látható. A készülék ezután hasonló módon meghatározta a második jellemző hullámhosszat is, az elsőt rögzítettnek tekintve. A további minőségi paraméterek, úgy mint szárazanyagtartalom, savtartalom, refrakció mérésére használható jellemző hullámhosszpárokat ugyanezzel a módszerrel határoztuk meg. Az 1. táblázatban összefoglaltuk a P-141 es meggyfajtára jellemző hullámhosszpárokat, a regressziós egyenletek együtthatóit, az ezekkel a regressziós egyenletekkel kiszámított minőségi paraméter értékek szórását és a többtényezős korrelációs együtthatókat. 6
8 82 KAFFKA & CZABAFFY: QUALITY AND OPTICAL TRANSMITTANCE OF STONE FRUITS Sour-cherry P ábra: A meggy (Budaörsön termesztett P-141 fajta) érettsége és a különböző adott hullámhosszaknál mért vonatkozó OD értékek közötti kapcsolatot leíró korrelációs együtthatók spektruma 1. táblázat: A meggy ( P-141 fajta) minőségi paraméterei és a két jellemző hullámhosszon mért OD értékek közötti korreláció Érettség Szárazanyag tartalom Savtartalom Refrakció Érettség Szárazanyag tartalom Savtartalom Refrakció A csillaggal (*) jelölt adatok pontatlanul meghatározott hullámhosszakat jelölnek (itt a korrelációs együtthatók spektrumai laposak), ami azt jelenti, hogy hasonló eredményeket kaptunk más hullámhosszaknál mért OD értékek felhasználásával is. Az érettség mértékegysége a teljes érettség százaléka. A szárazanyag- és a savtartalom mértékegysége tömeg %. A cukortartalmat refraktometriásan mértük. A szórásokat ugyanezekben a mértékegységekben fejeztük ki.
9 KAFFKA & CZABAFFY: QUALITY AND OPTICAL TRANSMITTANCE OF STONE FRUITS 83 A 2. táblázatban a 60 meggymintának a GYDKI képzett szakértője által érzékszervileg becsült érettségi értékei és a vonatkozó, az (1)-es alakú regressziós egyenlet alapján kapott értékei, továbbá ezek különbsége van felsorolva. 2. Táblázat A 60 meggyminta érzékszervileg becsült, ill. OD mérések alapján meghatározott érettségi százalékának részletes listája Érettségi százalék minta becsült, meghatározott, különbség No, minta becsült, meghatározott, különbség No, 6* Acta Alimlmtaria 10, 1981
10 84 KAFFKA & CZABAFFY: QUALITY AKD OPTICAL TRANSMITTAKCE OF STONE FRUITS 3. Következtetések Előzetes vizsgálataink, melyeket a négy csonthéjas gyümölcsfajon, a cseresznyén, a meggyen, a kajszibarackon és a szilván végeztünk, megerősítették azt a szakirodalomból jólismert megállapítást, miszerint a gyümölcsök érettsége a transzmissziós spektrum két jellemző hullámhosszánál mért OD értékek alapján meghatározható. Az 1. táblázát adatainak elemzése alapján arra jutottunk, hogy a csonthéjas gyümölcsök minőségi jellemzőinek az OD értékek mérése alapján történő meghatározása esetén a regressziós egyenlet két alakja gyakorlatilag ugyanazt az eredményt adja. Ahogy az az 1. táblázatban látható, a különböző minőségi paraméterek meghatározására használható hullámhosszpárok igen közel esnek egymáshoz. Minden egyes hullámhosszpár két hullámhossza közül az egyiknél mért OD értékeket az antociántartalom nagyban befolyásolja. Az érettség meghatározása során kaptuk a legjobb korrelációs együtthatókat. Következésképpen az érettség (amely jól korrelál az antociántartalommal) az, ami az antociántartalom alapján van meghatározva, míg a másik három minőségi paraméter amelyek természetesen nem függetlenek az érettségtől meghatározása indirekt, és emiatt esetleges is lehet. KIROSHIEV tanulmányaiban hasonló jellemző hullámhosszakat talált szilvára és kajszibarackra vonatkozólag, viszont a vizsgált fajták az itt leírt fajtáktól eltérőek voltak. Cseresznyéről és meggyről szóló beszámolót eddig nem találtunk a szakirodalomban. A szerzők ezúton szeretnének köszönetet mondani a budapesti Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet senior tudósainak, Dr. KEMENES Magdának és Dr. KOLLÁR Gábornak, akik a kutatásokat elindították, továbbá a vizsgálati projekt kidolgozásában értékes segítséget nyújtottak, ezenkívül ők látták el a szerzőket a reprezentatív gyümölcsmintákkal, melyeken a megfelelő minőségi paramétereket feltüntették, valamint konzultáció lehetőségét is biztosították számunkra a mérések és a kiértékelés során egyaránt. Köszönet illeti ASCHENBRENNER Katalint és NÁDASI Magdát a mérések végrehajtása és az adatfeldolgozás során nyújtott lelkiismeretes technikai segítségükért. Irodalom CHEN, P. & NATTUVETTY, V. R. (1977): Light transmittance through a region of.an intact fruit. ASAE paper, No BIRTH, G. S. & OLSEN, K. L. (1964): Non-destructive detection of water core in Deliciaus apples. Prae. Am. Sac. Horti. Sci., 85, BIT'TNER, D. R. & NORRIS, K. H. (1968): Opticai properties ofselected fruits vs. maturity. Trans. Am. Sac. agric. Engrs, 11, KRIVOSHIEV, G. P. (1974): Automatisches Farbsortieren von Tomatenfruchten. Confructa,. 19, KRIVOSHIEV, G. P., CHALUKOVA, R., SLAVCHEV, V., PENCHEV, E. & VATEV, P. (1977): Gyümölcsök és zöldségfélék automatikus osztályozása szín és érettség alapján Bulgáriában. (Automatic sorting of fmite and vegetables on the basis of colour and ripeness in Bulgaria.) Konzerv Paprikaipar, (4),
11 KAFFKA &. CZABAFFY: QUALITY AND OPTICAL TRANSMTTANCE OF STONE FRUITS 85 MASSIE, D. R. & NORRIS, K. H. (1971): A high intensity spectrophotometer interfaced with a computer for food quality measurements. ASAE paper, No MCCLURE, W. F., RORBACH, R. P., KUSHMAN, L. J. & BALLINGER, 'V. E. (1975): Design of a high-speed fiber optic blueberry sorter. Trans. Am. Sac. agric. Engrs, 18, SIDWELL, A. P., BIRTH, G. 8., ERNEST, J. V. & GOLUMBIC, C. (1961): The use of light transmittance techniques to estimate the chlorophyll content and stage of matu ration of Elberta peaches. Fd Technol., 1.5, WANG, C. Y. & WORTHINGTON, J. T. (1979): A non-destructive method for measuring ripeness and detecting core breakdown in Bartlett pears. J. Am. Sac. Hortic. Sci., 104, WATADA, A. E., NORRIS, K. H., WORTHINGTON, J. T. & MASSIE, D. R. (1976): Estima tion of chlorophyu and carotenoid contents of whole tomato by light absorbance technique. J. Fd Sci., 41, WORTHINGTON, J. T., ZWETT, T. & KElL, H. L. (1977): Reflectance and light transmit tance technique for measuring maturity and ripening of Eldorado and Bartlett pears. Acta Hortic., 69, A szerzők címe: Dr. Károlv J. KAFFKA Mr. András CZABAFFY Központi Élelmiszerkutató Intézet H-I022 Budapest, Herman Ottó út 15. Hungary
KÍSÉRLET A KAKAÓPOR ZSÍR-, FEHÉRJE- ÉS SZÉNHIDRÁTTARTALMÁNAK NIR TECHNIKÁVAL VALÓ MEGHATÁROZÁSÁRA
Acta Alimentaria, Vol. 11 (3), pp. 271-288 (1982) KÍSÉRLET A KAKAÓPOR ZSÍR-, FEHÉRJE- ÉS SZÉNHIDRÁTTARTALMÁNAK NIR TECHNIKÁVAL VALÓ MEGHATÁROZÁSÁRA KAFFKA, K. J., NORRIS, K. H., KULCSÁR, F. and DRASKOVITS,
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 9. MÉRÉS Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 19. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium 11. Az I 2 molekula disszociációs energiája Készítette: Hagymási Imre A mérés dátuma: 2007. október 3. A beadás dátuma: 2007. október xx. 1. Bevezetés Ebben a mérésben egy kétatomos
RészletesebbenModern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenTÁROLÁSI FOLYAMATOK SORÁN FELLÉPŐ MINŐSÉGI VÁLTOZÁSOK MODELLEZÉSE
TÁROLÁSI FOLYAMATOK SORÁN FELLÉPŐ MINŐSÉGI VÁLTOZÁSOK MODELLEZÉSE Bevezetés A Tárolás során fellépő gyümölcsminőség változások modellezése témakörben 25-ben kezdtük el a Leibniz Institut für Agrartechnik,
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 13. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az
RészletesebbenÉlelmiszer-hamisítás kimutatásának lehetősége NIR spektroszkópia segítségével
Élelmiszer-hamisítás kimutatásának lehetősége NIR spektroszkópia segítségével Bázár György, Kövér György, Locsmándi László, Szabó András, Romvári Róbert Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Állatitermék
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 6. MGS6 modul Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése
Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés
RészletesebbenBiomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenÁltalánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg
LMeasurement.tex, March, 00 Mérés Általánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg a mérendő mennyiségben egy másik, a mérendővel egynemű, önkényesen egységnek választott
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata és folyadék törésmutatójának mérése (8-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv
(-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv Készítette:, II. éves fizikus... Beadás ideje:... / A mérés leírása: A mérés során egy mikroszkóp különbözõ nagyítású objektívjeinek nagyítását, ezek fókusztávolságát
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 8. MÉRÉS Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 12. Szerda délelőtti csoport
RészletesebbenModern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. április 20. A mérés száma és címe: 20. Folyadékáramlások 2D-ban Értékelés: A beadás dátuma: 2009. április 28. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenMérési adatok illesztése, korreláció, regresszió
Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 17. Leadás dátuma: 2008. 10. 08. 1 1. Mérések ismertetése Az első részben egy téglalap keresztmetszetű
RészletesebbenStatisztika I. 12. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 1. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Regresszió analízis A korrelációs együttható megmutatja a kapcsolat irányát és szorosságát. A kapcsolat vizsgálata során a gyakorlatban ennél messzebb
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
RészletesebbenBiometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára
Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára 1. Egy üzem alkalmazottainak megoszlása az elért teljesítmény %-a szerint a következı: Norma teljesítmény % Dolgozók száma 60-80 30 81-90 70 91-100 90
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése
2. Rugalmas állandók mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2012. 12. 15. I. A mérés célja: Két anyag Young-modulusának
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,
RészletesebbenScan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5
evaluation 1/5 interscience Feladat Összefoglalónk célja a Scan 1200 teljesítmény-értékelése manuális és automata telepszámlálások összehasonlításával. Az összehasonlító kísérleteket Petri-csészés leoltást
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenA mérési eredmény megadása
A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű
RészletesebbenNövények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
1. A téma célkitűzés Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet A kutatási téma célja különböző haszon- és gyomnövények,
RészletesebbenLogisztika és minőségügy a zöldség-gyümölcs kereskedelemben
Logisztika és minőségügy a zöldség-gyümölcs kereskedelemben Szállítmányozás 1 Szállítmányozás Áru továbbítása Minőség megőrzése Q U A L I T R A N S Szárazföldi Közúti Szállítási módok 2 3 Szállítási módok
RészletesebbenA derivált arány és a polár minsít rendszer kiértékelése adatelemzési szempontból gyógyszeripari tabletták transzmittancia adatainak felhasználásával
A derivált arány és a polár minsít rendszer kiértékelése adatelemzési szempontból gyógyszeripari tabletták transzmittancia adatainak felhasználásával Norris K.H. a Seregély Zs. b és Kaffka K.J. c a konzultáns,
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
Rugalmas állandók mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. április 23. (hétfő délelőtti csoport) 1. Young-modulus mérése behajlásból 1.1. A mérés menete A mérés elméleti háttere megtalálható a jegyzetben
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 11/09/011 Beadás ideje: 11/16/011 1 1. A mérés rövid leírása
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 10.
Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László
RészletesebbenA nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu
RészletesebbenHeckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.
Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
RészletesebbenKőzetállapot-előrejelzés mélyfúrás-geofizikai mérések alapján vágathajtás irányítás céljából. Tartalom
Bányászati Geológus Fórum Mátrafüred, Kőzetállapot-előrejelzés vágathajtás irányítás céljából Szongoth Gábor Tartalom Bevezetés Az alkalmazott mélyfúrás-geofizikai módszerek RMR/Q rendszerű kőzettest-osztályozás
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenAtomi er mikroszkópia jegyz könyv
Atomi er mikroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc III. Mérés vezet je: Szabó Bálint Mérés dátuma: 2010. október 7. Leadás dátuma: 2010. október 20. 1. Mérés leírása A laboratóriumi mérés
RészletesebbenJASCO FTIR KIEGÉSZÍTŐK - NE CSAK MÉRJ, LÁSS IS!
JASCO FTIR KIEGÉSZÍTŐK - NE CSAK MÉRJ, LÁSS IS! Szakács Tibor, Szepesi Ildikó ABL&E-JASCO Magyarország Kft. 1116 Budapest, Fehérvári út 132-144. ablehun@ablelab.com www.ablelab.com JASCO SPEKTROSZKÓPIA
RészletesebbenSugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.
Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16
RészletesebbenA Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
RészletesebbenNagy hidrosztatikai nyomással végzett kezelés okozta változás vizsgálata darált húsban, közeli infravörös reflexiós spektroszkópiával
Nagy hidrosztatikai nyomással végzett kezelés okozta változás vizsgálata darált húsban, közeli infravörös reflexiós spektroszkópiával Kaffka Károly 1, József Farkas 1, Seregély Zsolt 2 és László Mészáros
Részletesebben1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása
HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat
Részletesebben19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata
19. A fényelektromos jelenségek vizsgálata PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolyam Mérőpár: Balázs Miklós 2006.04.19. Beadva: 2006.05.15. Értékelés: A MÉRÉS LEÍRÁSA Fontos megállapítás, hogy a fénysugárzásban
RészletesebbenMérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal
Mérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal MTA CSFK CSI szeminárium 2012. december 13 http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/ Medium resolution.html http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenA hallgató neve Minta Elemér A NEPTUN kódja αβγδεζ A tantárgy neve Fizika I. vagy Fizika II. A képzés típusa Élelmiszermérnök BSc/Szőlész-borász
A hallgató neve Minta Elemér A NEPTUN kódja αβγδεζ A tantárgy neve Fizika I. vagy Fizika II. A képzés típusa Élelmiszermérnök BSc/Szőlész-borász /Biomérnök A gyakorlat ideje pl. Hétfő 18-20 Ez egy fiú
RészletesebbenGeokémia gyakorlat. 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek. Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka
Geokémia gyakorlat 1. Geokémiai adatok értelmezése: egyszerű statisztikai módszerek Geológus szakirány (BSc) Dr. Lukács Réka MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport e-mail: reka.harangi@gmail.com ALAPFOGALMAK:
RészletesebbenA mágneses szuszceptibilitás vizsgálata
Bán Marcell ETR atonosító BAMTACT.ELTE Beadási határidő: 2012.12.13 A mágneses szuszceptibilitás vizsgálata 1.1 Mérés elve Anyagokat mágneses térbe helyezve, a tér hatására az anygban mágneses dipólusmomentum
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T O K
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T O K a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez Érvényes: 2016. szeptember 1-től, az 56/2016 (VIII.19.) FM
RészletesebbenDifferenciaegyenletek
Differenciaegyenletek Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Debrecen, 2009/10 tanév, I. félév Losonczi László (DE) Differenciaegyenletek 2009/10 tanév, I. félév 1 / 11
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)
Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
RészletesebbenA kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9
A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálata 9a. mérés B4.9 Név: Pitlik László Mérés dátuma: 2014.12.04. Mérőtársak neve: Menkó Orsolya Adatsorok: M24120411 Halmy Réka M14120412 Sárosi
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv. 1. mérés: Abszorpciós spektrum meghatározása. Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium
Mérési jegyzőkönyv 1. mérés: Abszorpciós spektrum meghatározása A mérés helyszíne: Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium A mérés időpontja: 2012.02.08. A mérést végezte:
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 3. MÉRÉS Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 23. Szerda délelőtti csoport 1. A
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési adatok feldolgozása A mérési eredmény megadása A mérés dokumentálása A vállalati mérőeszközök nyilvántartása 2 A mérés célja: egy
Részletesebben2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
RészletesebbenSegítség az outputok értelmezéséhez
Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenKutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
RészletesebbenA VÍZ ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA ROSTOS ÉLELMISZEREKBEN KÖZELI INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIÁVAL
Acta Alimentaria, Vol. 19 (2), pp. 125-137 (1990) A VÍZ ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA ROSTOS ÉLELMISZEREKBEN KÖZELI INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIÁVAL K.J. Kaffka, L. Horváth, F. Kulcsár és M. Váradi Szabad víz és
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Matematika középszint 0513 ÉRETTSÉGI VIZSGA 005. május 8. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók
Részletesebben1. szemináriumi. feladatok. Ricardói modell Bevezetés
1. szemináriumi feladatok Ricardói modell Bevezetés Termelési lehetőségek határa Relatív ár Helyettesítési határráta Optimális választás Fogyasztási pont Termelési pont Abszolút előny Komparatív előny
RészletesebbenFajhő mérése. (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre február 26. (hétfő délelőtti csoport)
Fajhő mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2006. február 26. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elméleti háttere Az anyag fajhőjének mérése legegyszerűbben a jólismert Q = cm T m (1) összefüggés
RészletesebbenA hőterjedés dinamikája vékony szilikon rétegekben. Gambár Katalin, Márkus Ferenc. Tudomány Napja 2012 Gábor Dénes Főiskola
A hőterjedés dinamikája vékony szilikon rétegekben Gambár Katalin, Márkus Ferenc Tudomány Napja 2012 Gábor Dénes Főiskola Miről szeretnék beszélni: A kutatás motivációi A fizikai egyenletek (elméleti modellek)
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen
RészletesebbenSpektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer
Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera
RészletesebbenÁtlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen. matematikából és szövegértésből
Átlageredmények a 2011. évi Országos Kompetenciamérésen Általános iskola 8. osztály matematikából és szövegértésből Matematika Szövegértés Iskolánkban Ált. iskolákban Budapesti ált. iskolákban Iskolánkban
RészletesebbenSikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben
Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési
Részletesebben7. Mágneses szuszceptibilitás mérése jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
7. Mágneses szuszceptibilitás mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 10. 22. Leadás dátuma: 2008. 11. 05. 1 1. A mérési összeállítás A mérési összeállítás sematikus ábrája
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXII. évfolyam 4. szám 2017 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2017. augusztus 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
Részletesebben11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?
Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A
RészletesebbenMŰANYAGOK és CSOMAGOLÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA,
MEGHÍVJUK ÖNT ÉS KOLLÉGÁIT A az és a szervezésében, a MŰANYAGOK és CSOMAGOLÓ ANYAGOK VIZSGÁLATA, gyakorlati bemutatóra. Az esemény védnöke: prof. Dr. Belina Károly dékán Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Anyagvizsgálati
RészletesebbenNagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem
agy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem A mérés mint statisztikai mintavétel A méréssel az eloszlásfüggvénnyel
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE
A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE Manga László 1, Apáthy István 2, Deme Sándor 2, Hirn Attila 2, Lencsés András 1, Pázmándi Tamás 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 MTA Energiatudományi
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
Részletesebben1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 16 pont
1. feladat Összesen: 7 pont Gyógyszergyártás során képződött oldatból 7 mintát vettünk. Egy analitikai mérés kiértékelésének eredményeként a következő tömegkoncentrációkat határoztuk meg: A minta sorszáma:
RészletesebbenA Planck-eloszlásokról és a fényforrások ekvivalens színhőmérséklet -eiről Erbeszkorn Lajos
A Planck-eloszlásokról és a fényforrások ekvivalens színhőmérséklet -eiről Erbeszkorn Lajos VTT Szeminárium, Budapest, 2017-10-10 Bevezetés Néhány szó a fényről A fényforrások csoportosítása Az emberi
RészletesebbenA leíró statisztikák
A leíró statisztikák A leíró statisztikák fogalma, haszna Gyakori igény az, hogy egy adathalmazt elemei egyenkénti felsorolása helyett néhány jellemző tulajdonságának megadásával jellemezzünk. Ezeket az
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenKompetenciamérés eredményei a Bajai III. Béla Gimnáziumban
Kompetenciamérés eredményei a Bajai III. Béla Gimnáziumban A mérést 2016. májusában írták. A mérés alatt a felügyeletet a diákok tanárai biztosították. Mérési ellenőr az iskolában nem jelent meg. Az elemzésben
RészletesebbenOptika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető
Optika gyakorlat. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető. példa: Fényterjedés planparalel lemezen keresztül A plánparalel lemezen történő fényterjedés hatására a fénysugár újta távolsággal
RészletesebbenArany Dániel Matematikai Tanulóverseny 2016/2017-es tanév első (iskolai) forduló Haladók II. kategória
Bolyai János Matematikai Társulat Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny 016/017-es tanév első iskolai) forduló Haladók II. kategória Megoldások és javítási útmutató 1. A k valós paraméter értékétől függően
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenA mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Newton-gyűrűkkel Folyadék törésmutatójának mérése Abbe-féle refraktométerrel
A mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Newton-gyűrűkkel Folyadék törésmutatójának mérése Abbe-féle refraktométerrel Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina
Részletesebben9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv
9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 008. 11. 1. Leadás dátuma: 008. 11. 19. 1 1. A mérési összeállítás A méréseket speciális szögmérő eszközzel
Részletesebben