A TISZADOBI SZELEPI-MOROTVA ORNITOCÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA, MINT MODELL AZ ALFÖLDI MOROTVÁK JELENTŐSÉGÉNEK IGAZOLÁSÁRA. Abstract

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TISZADOBI SZELEPI-MOROTVA ORNITOCÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA, MINT MODELL AZ ALFÖLDI MOROTVÁK JELENTŐSÉGÉNEK IGAZOLÁSÁRA. Abstract"

Átírás

1 AQUILA VOL.: 102 ( ) A TISZADOBI SZELEPI-MOROTVA ORNITOCÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA, MINT MODELL AZ ALFÖLDI MOROTVÁK JELENTŐSÉGÉNEK IGAZOLÁSÁRA Legány András Abstract Legány, A. (1995): Orni-cenological studies on the Szelep-oxbozv, Tiszadob, as a model for the assessment of the ornithological importance of oxbows on the Hungárián Great Plain. Aquila, 102. p The present paper summarises the qualitative and qualitative analysis of the bird fauna of the Szelep-oxbow in the Tiszadob flood-plain Reserve. Trophic and nesting levels were identified by the author and attempts were made to assess the Saturation levels of the birds concerned. Tlie arrival and occupation of territories by birds were also studied with special regard to the influences of human activity on the area. The "refuge" role of flood-plain forests and oxbows, the importance of conserving natural and semi-natural flood-plains and the urgent need for them to be surveyed were emphasised. Suggestions were made for nature conservation managcment particulary as regards disturbance at oxbows due to human activity (tourism, hunting, fishing, illegal waste disposal). Key zvords: bird fauna, Hungary, nature conservation, oxbozv Bevezetés Napjaink természetvédelmének egyik kardinális kérdése a vizes területek természetes kiszáradása, illetve emberi tevékenység okozta kiszárítása. Ez a tendenciózus folyamat hovatovább oda vezetett, hogy a vizekben oly gazdag Alföldünkön ma már alig találunk természetes vagy természetközeli vizes biotópokat, amelyek menedéket nyújtanak a vízi flóra és fauna számára. Ezen élőhelyek egyik - és kiemelkedő jelentőséggel bíró - élőhelytípusai a folyóink menti ártéri erdők és ezen belül a folyók menti morotvák. Ebben a megközelítésben hazai folyóink közül kiemelkedő jelentőséggel bír a Tisza, mert ártéri erdeinek egy részét az emberi tevékenység még nem tette teljesen tönkre. Különösen értékesek a tiszai morotvák. Ezek részben természetes lefűződéssel keletkeztek, részben a folyamszabályozás során alakultak ki. Sokféleségük közismert, Kolosván/t (1958) idézve: Általában megállapíthatjuk azt, hogy mindegyiknek a növénytakarója, állatvilága eltér a másikétól kifejlődési fokában, összetételében, fekvésében, tehát sajátos". Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a hazai madártani kutatás mintha elhanyagolná e területek vizsgálatát. Néhány elszórt adaton kívül alig található olyan publikáció, amely a morotvák célzott, szisztematikus vizs- 179

2 Legány, A. (1995) gálatárói számolna be. Pedig ezek az élőhelyek - mint fentebb is említettem - refúgiumszerepük miatt is felbecsülhetetlenül fontosak. Vizsgálataimban a következő kérdésekre kerestem választ: - Milyen madárfajok, milyen számban és arányban telepednek meg? - Hogyan osztják fel a madárfajok egymás között ezeket az élőhelyeket? - Milyen habitatban építik fészkeiket és hol táplálkoznak? - Beszélhetünk-e olyan szabályosságokról, amelyek általánosnak is tekinthetők? Ezért választottam vizsgálatom tárgyául - mintegy modellként - a Tiszadobi-ártér Természetvédelmi Terület egyik morotváját, a Szelepimorotvát. A döntésben az is motivált, hogy e területről korábbi adatok is rendelkezésemre álltak, ami lehetővé tett számomra némi összehasonlítást is (Legány, 1967). Anyag és módszer A Szelepi-morotva Tiszadobtól északnyugatra, a folyó jobb oldalán, a hullámtéren kívül, a mentett oldalon található. Természetes lefűződéssel keletkezett, már jóval 200 évvel ezelőtt, amelyet az is bizonyít, hogy a XVIII. század végén készített első katonai térképeken már mint mocsarat jelzik. Területe 33,5 ha, amelyet a két végén közel 3 hektárnyi rét keretez. Megközelítően 22 hektárt borít nádas, a többi szabad vízfelszín, amelyet a nyár végére jórészt - megközelítően 9 ha - kolokán- és hínárvegetáció lep el. Hossza 1600 m, szélessége m között változik. Klímájában a kontinentális hatások dominálnak. Évi középhőmérséklete 10 C, ami 24 C ingadozást takar. A lehullott éves csapadékátlag 550 mm. A 110 fagyos és a 35 téli nap hideg télről tanúskodik. Vegetációjára alapvetően két típusú növénytársulás jellemző, amely meghatározóan hat az ornitofaunára is (1. ábra). A parti részeket nádasok (Scirpo-Pliragmitetum) szegélyezik - amelyet helyenként szinte teljesen tiszta állományú nád (PJiragmites communis) alkot -, a parti szegélyben tavi kákával (Scirpus lacustris) színezve. A terület délnyugati csücskében - kisebb önálló foltot képezve - a vízi harmatkása (Glyceria maxiina) is fellelhető. A víz mélyebbé válásával a nádat felváltja egy összefüggő keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) zóna, amely egészen a szabad vízig tart. Érdekes, hogy széleslevelű gyékényt (Typha latifolia) csak a morotva keleti végében találunk egy kisebb önálló foltban. A gyékényzóna mélyebb, víz felőli peremén több helyen is ingólápot találunk. A másik növénytársulás az alámerülő békatutaj-kolokán-hínár asszociáció (Hydrochari-Stratiotetum), amely a gyékényzónát követő szabad vízben alakul ki és nyár végére már szinte az egész vízfelületet beborítja, 180

3 A tiszadobi Szclcpi-iiiorotva. alig hagvva meg néhány szabad foltot. Zömében kolokán (Stratiotcs aloidesj alkotja, melvbe foltonként keveredik békatutaj (Hydrocharis nwrsus-ranae) és rucaöröm (Salvinia natans). í. ábra. A Szelepi-morotvaföldrajzi helyzete és vegetációs viszonyai Figure 1. Geographica! location and vegetation types at the Szelep-oxbözu 1993-ban folyamatosan, egész évben - lehetőleg hetenként - jártam a területet, összesen 33 alkalommal, amelyből 11 alkalom esett a költési időszakra. Az adatfelvételezés során a territóriumtérképezés módszerét alkalmaztam. Minden alkalommal minden észlelt példányt térképen rögzítettem. Az állománv nagyságának és összetételének megállapításánál a hangot adó egvedek, a megtalált fészkek, a fiókáikat vezető vagy etető szülők, a revírt féltő példányok voltak segítségemre. Tehát minden olyan tényt felhasználtam, amely valamely faj jelenlétére, megtelepedésére utalt. Tekintettel a terület áttekinthető méreteire és a nagyszámú megfigyelésre, a felmért állomány teljesnek tekinthető. Meg kell azonban jegyezni - mert erre éppen az itt végzett vizsgálatok hívták fel a figyelmet -, hogy ha egy terület teljes állományára vagyunk kíváncsiak, akkor feltétlenül szükséges a költési időszakban - különösen a legalább hetenként - végzett adatfelvételezés, mert a különböző fajok ebben a periódusban más-más időben aktívak. Csak ily módon válik lehetővé a teljes fajspektrum és az állományok megismerése. A terület 3-4 alkalommal történő ellenőrzése a fészkelési aszpektusban elégtelen. 181

4 Legány, A. (1995) 1. táblázat. A Szelepi-morotva fészkelő madáregyüttese 1993-ban Table 1. Bird species in the Szelep-oxbow community in Költő faj Pár Fészkelési Táplálék Dominancia Breeding species N umber of szint fogyasztás Dominancy pairs Nest location Food Tachybaptus ruficollis 5 H R R Podiceps eristatus 3 H H R Podiceps grisegena 1 H H R Ardea purpurea 6 Ph H A Ixobrychus minutus 2 Ph R R Anas platyrhynchos 15 T N Sd Anas querquedula 2 T N R Aythya ferina 3 T N R Aythya nyroca 3 T N R Circus aeruginosus 4 T H R Rallus aquaticus 2 Ph V R Porzana parim 4 Ph V R Gallinula chloropus 9 Ph V A Fulica atra 23 Ph V D Cldidonias hybrida 2 H R R Cldidonias niger 3 H R R Cuculus canorus 4 Ph R R Corvus corone cornix 1 A V R Aegithalos caudatus 1 A R R Remiz pendulinus 4 A R R Panurus biarmicus 2 Ph R R Saxicola torquata 1 T R R Locustella luscinioides 7 Ph R A Acrocephalus arundinaceus 32 Ph R D Acrocephalus scirpaceus 21 Ph R D Acrocephalus palustris 4 Ph R R Acrocephalus schoenobaenus 3 Ph R R Hippolais paliida 1 A R R Emberiza schoeniclus 14 T N Sd Fészkelő fajok száma - Number of breeding species: 29 Dominancia kategória - Dominancy categories Fészkelő párok száma - Number of breeding pairs: 182 D = domináns - dominant: (10.09}- vagy magasabb Fajdiverzitás - Species diversity: 2, % or higher). Egyenletesség - Consistency value: 84,73 Sd = szubdomináns - subdominant ( %) A = akcesszorikus - accessoric (3,01-7%) R = ritka-rare (0-3%) Magyarázat: - Explanation of acronyms Fészkelési szint - Nest location: H = hidroöcikus, T = terrikol. Ph = phragmitidikol. A = arborikol Fogyasztott táplálék - Food rangé: H = húsevő - carnivorous. R = rovarevő - insectivorous, N = növényevő - herbivorous, V = vegyes táplálkozási) - omnivorous 182

5 A tiszadobi Szelepi-inorotva. A diverzitás értéket a Shannon-Weaver-fiiggvény s alapján számoltam: H s = I P i -In P i i = 1 Az egyenletességet pedig Odúm összefüggése alapján értékeltem: H E = lo S2S Eredmények A morotva madárélete több, egymástól alapvetően különböző szakaszra osztható. Az egyik a téli szakasz - a téli aszpektus - befagyott és jéggel borított állapota. Ekkor a madárvilág összetételére a szárazföldi, a terresztris fajok jellemzőek, a vízi fajok teljesen hiányoznak. A másik egy jégmentes időszak, amelyre viszont a vízi fajok jellemzőek. Ezek a vízhez kötődő fajok minden évben a jég elolvadása után jelennek meg, territóriumot foglalnak, benépesítik a területet. Ezért - ha modellként kezeljük - úgy is felfoghatjuk, mint egy minden évben újra betelepülő szigetet. Ebben az időszakban a madárélet vizsgálatát két irányban kell nyomon követni: figyelemmel kell lenni a költő faunára és a vonulás, kóborlás, táplálékszerzés során megjelenő fajokra is. A Szelepi-morotvában költő faunát az 1. táblázatban mutatom be. Megállapíthatjuk, hogy a Szelepimorotva madárállománya fajokban és egyedszámban egyaránt gazdag. Ez matematikailag is igazolt, hiszen 10 ha-ra 8,6 faj és 108,6 egyed jut. A fészkelő avifauna a morotva kínálta lehetőségeket mind kihasználta. A térbeli szintek szerinti megoszlást a 2. táblázatban mutatom be. Domináns a nádban fészkelők csoportja, amely a nagyszámú és nagy egyedszámmal képviselt nádiposzátákkal magyarázható. Az itt költő terrikol fajok tulajdonképpen zsombékokon, ingólápon fészkeltek. A vizsgálat során egyértelműen megállapítható volt, hogy az egyes fajok a morotván belül következetesen ragaszkodtak bizonyos habitatokhoz, ahol fészkelőbiotópjaikat kialakították. Ez a habitatbeli elkülönülés különösen a nádiposzáták esetében volt szembetűnő. Míg a nádirigó (Acroceplialus arundinaceus) a nád középső részén fészkelt, addig a cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) inkább annak belső pereme közelében. A foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus) és az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) viszont a nádas külső szegélyén telepedett meg. A folyamatos megfigyelés lehetővé tette, hogy a territóriumfoglalást, a költő avifauna kialakulását nyomon követhessem. Megállapítható, hogy vannak jelentősebb territóriumot nem igénylő - pl. telepesen fészkelő - fajok (Ardea purpur ea, Cldidonias niger, Cldidonias hybrida). 183

6 Legány, A. (1995) 2. táblázat. A fajok megoszlása a fészkelőhely-választás alapján Table 2. Distribution of breeding species within the different nesting habitats Fészkelési szint Fajok száma és aránya Költő párok száma és aránya Nest location No. of species No. of breeding pairs (ratio in brackets) (ratio in brackets) Hidroöcikus 5 (17,2%) 14 (7,1%) Hydro-oecic Terrikol 7 (24,1%) 42 (23%) Terricol Phragmitidikol 13 (44,8%) 119 (65,3%) Phragmitidicol Arborikol 4 (13,8%) 7 (3,8%) Arboricol Feltételezhető, hogy a költő fajok egy része nagyobb territóriumot igényel és tart. Ezek között csak olyanok szerepelnek, amelyekből 1-3 pár költött a területen, a revir nagyságát nem lehetett pontosan megállapítani. (Podiceps grisegena, Ixobrychus minutus, Anas querquedula, Aythya ferina, Acrocephalus schoenobaenus, Aegithalos caudatus, Panurus biarmicus, Saxicola torquata, Hippolais paliida). Más fajok (Podiceps ruficollis, Podiceps eristatus, Aythya nyroca, Circus aeruginosus, Rallus aquaticus, Porzana parva, Gallinula chloropus, Fulica atra, Remiz pendulinus, Acrocephalus palustris, Locustella luscinioides) vagy az egész területet, vagy csupán annak egy részét osztották fel maguk között és revirjeiket ennek megfelelően alakították ki. Végül voltak fajok (Acrocephalus arundinaceus, Acrocephalus scirpaceus, Emberiza schoeniclus), amelyek az egész morotvát benépesítették, de nem egyenletesen, hanem jól kivehető kisebb csoportokat képezve. E csoportokon belül meglehetősen egyenletes volt a revirek nagysága. A territóriumok felosztása és kialakulása viszonylag hosszú időn keresztül zajlott, mindaddig, amíg fészkelésre alkalmas hely volt. A revirek kialakulása április első napjaiban indul. A szárcsák, kis vöcskök és barna rétihéják a le nem égett északkeleti nádszegélyben már párban mozogtak és védték területüket. A terület többi részén még minden faj (szárcsa, tőkés réce, cigányréce, böjtiréce, barátréce) vegyes csapatokban táplálkozott, bár a récéknél a párba állás első jelei már látszottak. A nádégetés után egy héttel a leégett terület megmaradt kisebb foltjaiban is megjelentek a szárcsapárok, noha ezek a helyek megítélésem szerint nem 184

7 A tiszadobi Szelepi-morotva. Füzek nád gyékény úszóláp kolokán gyékény nád tölgy vadkörte zsombékokkal Salix, sp. Reed Sedge Marsches Stratiotes Sedge Reed Oak WildPear 2. ábra. Az egyes fészkelő'fajok megoszlása a Szelepi-morotva különböző habitatjai között Figure 2. Distribution of different breeding species among different habitats at the Szelep-oxbow voltak olyan jó minó'ségűek, mint a le nem égett részek. Ekkor kezdó'dött a leégett délnyugati részen a nádi sármányok területfoglalása is, de még vonulásban levő hímek is énekeltek. Április közepére a szárcsák zöme már párban mozgott és territóriumot tartott. Kialakultak a barna rétihéják, a búbos vöcskök revirjei is. A vízityúkok is az épen maradt nádasban foglaltak revirt és ezzel egy időben megkezdődött a cserregő nádiposzáták helyfoglalása is. Négy éneklő hím a leégett terület megmaradt gyékényszálain énekelt és territóriumukat végig meg is tartották. A későbbiek során is szívesebben tartózkodtak a nád és gyékény határán. Április 25-re a táplálkozó csapatok feloszlottak. Kialakult a vízityúkok és a kis vízicsibék 3 revírje. Erre az időre a friss gyékényhajtások már cm magasan a víz felett voltak és a növekvő nád elérte a vízszint magasságát. Megkezdődött a kis vöcskök helyfoglalása és a vörösgém- 185

8 Legány, A. (1995) telep kialakulása. A le nem égett nádasban megjelentek a nádirigók (6 revir) és a nádi tücsökmadarak (4 revir). Április 29-én a gyékény már 40 cm, de a nád csak néhány cm magas volt. A madarak zöme a lábon maradt nádban tartózkodott. Revirjükben mozogtak a cigányrécék, guvat (2 pár), cserregő' nádiposzáta (15 pár) és nádirigó (11 pár). Május 6-án a gyékény 60 cm, a nád pedig 20 cm magas volt. Az avas nádban befejeződött a vízityúkok és a kis vöcskök helyfoglalása, a vörösgémek (6 pár) telepének kialakulása. Május 13-án a nád és a gyékény magassága meghaladta az 1 métert és a kolokán is egyre jobban elterjedt. Befejeződött a kis vízicsibék (4 pár) megtelepedése (az utolsó már az új gyékényesben foglalt territóriumot). A nádirigók száma 21 párra emelkedett, a cserregő nádiposzáták (18 revir) nádasban és gyékényesben találtak megfelelő költőterületet. Május 24-ére a leégett területet teljesen benőtte a nád és a gyékény. Befejeződött a nádirigók (32 pár), a cserregő nádiposzáták (21 pár), a kormos szerkők (3 pár) helyfoglalása és megjelentek az énekes nádiposzáták (2 revir). Június 2-án a nád és gyékény magassága a 2 métert is meghaladta. Revirt foglal a halvány geze és egy újabb énekes nádiposzáta pár. Befejeződött a nádi tücsökmadarak megtelepedése (7 pár). Csak június 9-én jelentkeztek a foltos nádiposzáták (2 pár), (melyekhez július 8-án még 1 pár társult). Megtelepedett a fattyúszerkő (2 pár) is. Megfigyelésem alapján megerősítést nyert, hogy a madarak csak számukra minden tekintetben alkalmas helyeken telepszenek meg. A leégett területeket csak a vegetáció kialakulása után vették birtokba. Nem előnyös tehát a mocsarak égetése és vágása és különösen nem úgy, hogy az egész területen eltávolítják az avas nádat. A területfoglalás során az először érkező példányok előnyben vannak. Azonnal elfoglalják az alkalmas területeket, amelyeket a költés végéig meg is őriznek (3. táblázat). Egy madáregyüttes vizsgálatánál nem nélkülözhető a különböző trofikus csoportok nagyságának és arányainak elemzése (4. táblázat). A felmérések alapján a Szelepi-morotván abszolút dominanciával bírnak a rovarevők, amelyeknek jelentősége azért nagy, mert táplálékuk egészét a morotva területén szerzik. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy itt a trofikus sor teljes, mert a sok helyen hiányzó húsevők is képviseltetik magukat. Ugyanakkor tudni kell, hogy a barna rétihéják táplálékuk jelentős részét a morotván kívül, a környező agrárterületekről szerezték be. A természetes vagy természetközeli élőhelyek esetében fontos, hogy csupán olyan változások történjenek a flórában és a faunában, amelyek összefüggésben állnak a természetes folyamatokkal (pl. szukcesszió). Mivel a morotváknak fontos flóra- és faunamegőrző szerepe van, igen lényegesnek tartom ezek természetes vagy természetközeli állapotban 186

9 A tiszadobi Szelepi-morotva. 3. táblázat. Egyes madárfajok revírszáma és revírnagysága a Szelepi-morotván Table 3. Number of territories and territory sizes of selected species at the Szelep-oxbow Revirek távolsága (m) Faj - Species Revirek száma átlag + szórás No. of territories Average distance between territories in metres (standard deviation in brackets) Tachybapfus ruficollis Podiceps eristatus Aythya nyroca Circus aeruginosus Porzana parva Gallinula chloropus Fulica atra Locustella luscinioides Remiz pendulinus Acrocephalus arundinaceus Acrocephalus scirpaceus Acrocephalus palustris Emberiza schoeniclus táblázat. A fészkelő fajok megoszlása a fogyasztott táplálék alapján Table 4. Distribution of breeding species based on their food consumption (relative abundance in brackets) Fajok - No. of species Költő párok - No. of pairs Húsevő - Carnivorous 4 (13,8%) 14 ( 7,7%) Rovarevő - Insectivorous 15 (51,7%) 92 (50,5%) Növényevő - Herbivorous 5 (17,2%) 37 (20,3%) Vegyesevő - Omnivorous 5 (17,2%) 39 (21,4%) való megőrzését. Hogy ez mennyire lehetséges, ezt a Szelepi-morotvánál végzett 1966-os (Legány, 1976) és a jelenlegi felmérések összehasonlítása révén kívánom bemutatni. Ha a két időszak fészkelő avifaunáját összevetjük, akkor a fajazonosság értéke (Jaccard-féle szám) igen magas, 66,5%. A korábbi vizsgálat fészkelőmadarai 1993-ban is költöttek itt. Egyetlen olyan fajt sem találtam, amely az eltelt 22 évben eltűnt volna a 187

10 legány, A. (1995) területről. A különbség csupán az újabb és sokszor alkalmi fészkelők (Policeps grisegena, Saxicola torquata, Hippolais paliida) megtelepedésében rejlik. A korábban költő fajok is nagyobb egyedszámmal jelentkeztek. Mindez arra utal, hogy ha durva (pl. antropogén eredetű) hatások nem érik a területet, akkor annak ornitofaunája még jelen körülmények között is meglehetős állandóságot mutat. Ugyanezt tapasztaltam a Tisza menti kubikerdőkben végzett vizsgálataim során is (Legány, 1993). Értékelés A különböző területek állandósága - stabilitása - sokat vitatott dolog. Megfigyeléseim során azt tapasztaltam, hogy a madaraknál ez összefügg az élőhely nyújtotta lehetőségek sokféleségével. Más szóval minél inkább természetközeli egy élőhely, annál gazdagabb, diverzebb annak madárállománya és annál valószínűbb, hogy összetétele hosszú időn keresztül megőrzi sokféleségét. Változásokat csupán a szukcessziós folyamatok hoznak. A természetközeli élőhelyeken élő madáregyütteseknél mindig nagy az alacsony dominanciájú (ritka) fajok száma. Ezért használtam fel az ornitofauna állandóságának jellemzésére a D R értéket. Az eddigi tapasztalataim ugyanis azt mutatták, hogy ott, ahol természetközeli az élőhely és ennek megfelelően gazdag a madáregyüttes is, ott a D R értéke 30-40% körül mozog. Ez tehát egy tapasztalati érték, amely viszont - úgy tűnik - használható paraméter. Esetünkben - a Szelepi-morotvánál - 21 ritka faj mellett 30%. A jelzőszám tehát egy olyan állományt jellemez, amely változatos élőhelyen él, fajokban és egyedszámban gazdag. Ugyanakkor reális a lehetőség újabb fajok megjelenítésére is. Természetes, hogy a madárállomány összetétele minden területen szezonális változásokon megy át, az időjárási tényezőkkel és az élőhelyek pillanatnyi állapotával mutat összefüggést. Ezek az aszpektusváltozások eredményezik végső soron a fészkelőfauna kialakulását is. A folyamatos megfigyelések lehetővé tették a Szelepi-morotván zajló aszpektusváltozások követését is. Az év a téli aszpektussal indult, amely március közepéig tartott. Jellemző volt rá a faj- és egyedszámbeli szegénység, valamint az ebből is eredő alacsony diverzitás. Az egyenletesség magas értéke is megtévesztő lehet, mert az észlelt fajok egyenletesen kis számban jelentkeztek. Március közepétől a tavaszi aszpektusban rohamosan növekedett a fajés az egyedszám. A tavaszi vonulás során jórészt megérkeztek a költőfajok, kezdetét vette a fészkelő madáregyüttes kialakulása. A diverzitás a fészkelési periódustól eltekintve itt érte el a legmagasabb értéket és viszonylag magas egyenlegességi értékkel párosult. 188

11 A tiszadobi Szelepi-morotva táblázat. Az egyes aspektusok madáregyüttesei a Szelepi-morotvában Table 5. Bird communities in different time periods at the Szelep-oxbow Faj - Species Tavasz - Spring ( ) Ősz- Autumn ( ) Télíll Winter 15.) Tachybaptus ruficollis + + Podiceps eristatus + Podiceps grisegena + Ardea cinerea + + Ardea purpurea + + Egretta alba + Botaurus stellar is + + Anas platyrhynchos + + Anas querquedula + Anas crecca + Anas clypeata + Aythya ferina + Aythya nyroca + + Haliaeetus albicilla + Circus aeruginosus + + Phasianus colchicus + Rallus aquaticus + Porzana parva + Gallinula chloropus + Fulica atra + + Vanellus vanellus + Actitis hypoleucos + + Gallinago gallinago + Larus ridibundus + Hirundo rustica + Delichon urbica + Corvus corone cornix + Parus major + + Parus caeruleus + Aegithalos caudatus + Remiz pendulinus Panurus biarmicus Troglodytes troglodytes Turdus pilaris Phocn icu rus pl wen icu rus + Saxicola torquata + + Erithacus rubecula Locustella luscinioides + Acrocephalus arundinaceus + Acrocephalus scirpaceus + + Acrocephalus schoenobaenus + + Motacilla alba + Motacilla flava + Sturnus vulgaris + Emberiza schoeniclus

12 legány, A. (1995) Augusztus elejétől november közepéig tartott az őszi aszpektus, ebben az időszakban zajlott az őszi vonulás. Az idő előrehaladtával fokozatosan csökkent a fajok száma és a morotvára jellemző higrofil avifauna fokozatosan átadta helyét egy szárazföldi, terresztris ornisznak. Csökkent a diverzitás és az egyenletesség értéke is. Fajok száma No. of species lo J F M Á M J J A S Z O N D Hónap - Month 3. ábra. A fajok számának változása 1993 év folyamán a Szelepi-morotván Figure 3. Change in the number of species at the Szelep-oxbow in 1993 (letters refer to different months) Az aszpektusok vizsgálata mutatta ki egyértelműen, hogy e területnek a madárvonulásban nincs jelentős szerepe. Nem szállnak meg nagy madártömegek. Nem lévén sekély parti vize, a partimadarak is alig keresik fel. Jelentősebb szabad vízfelszín hiányában és a vadászati terhelés miatt a récék csak kis számban jelentkeznek, a ludak pedig egyáltalán nem fordulnak elő. Az ornitocönológiai vizsgálatoknál szükségszerű az emberi tényezőket is számba venni, amelyek rendszeresen vagy csupán alkalmanként, de hatnak a területre, annak élővilágára. Az emberi hatás néha olyan mértékű lehet, hogy akár a terület jellemző élővilágának teljes pusztulását is okozhatja. Gondoljunk csak a lecsapolásokra vagy tarvágásokra. Terepbejárásaim során tehát minden olyan emberi behatásra is figyelemmel voltam, amely a Szelepi-morotva életét befolyásolhatta. Ezek között voltak olyanok, amelyek több alkalommal jelentkeztek, míg mások csupán alkalmanként. Évente egy alkalommal - az utóbbi időben minden évben - illegálisan felégetik a nádat. Az égetés 1993-ban március közepére esett, de a tűz ekkor a vízi faunát még nem károsította. A morotva északi-északnyugati részén égett le a nádas, csak kisebb, zsombékszerű foltokat hagyva meg. Avas, öreg nád a terület déli-délkeleti szegélyén maradt meg és ez tette 190

13 A tiszadobi Szelepi-morotva.. lehetővé a madarak korai helyfoglalását, megtelepedését. A nádégetés hatása a madarakra általában negatív hatású. Fészkelő- és búvóhelyet csak akkor találnak, amikor már az új nád is kinőtt. Ennek következtében csak később tudnak a költéshez fogni, ami csökkenti az új nemzedék túlélési lehetőségét. Ősszel és télen rendszeresen vadásznak a területen. A vízivad vadászata gyakorlatilag a morotva decemberi befagyásáig folyamatosan tart. Ennek káros hatása jól lemérhető, mert a szezon megindulása után jelentősen csökken a terület madárállománya. Ez természetesen elsősorban a récék, a gémek és a kócsagok számán látszik meg. A téli fácán- és vaddisznóhajtások érdemben nem befolyásolták a terület orniszát. Rendszeres a vadetetés, amely a morotva északi partján két ponton is folyik. Ez nagy mennyiségű rostalj kiszórásából áll, ami az etetés helyének közvetlen környezetét teljesen degradálja, gyomosítja. Természetvédelmi területeken a vadetetésnek semmilyen formája sem engedhető meg, ezért a természetvédelmi hatóságnak ezen a téren szigorúbb korlátozásokat kell előírnia. A morotvában halászat, illetve horgászat is folyik. A Szelepi-morotva halászati jogát egyetlen ember bérli, aki sem elektromos halászgép segítségével, sem pedig hálóval nem halászik a területen, csupán hagyományos eszközöket használ, horgot és varsát. Megfigyeléseim szerint tevékenysége a madarakat nem zavarta. Az egyetlen csónakot, amely időnként megjelent a kolokántól alig szabadon hagyott vízen, megszokták. A madárvilág nyugalmát inkább a rendszeres haletetés befolyásolhatja és a telepítés jelenthet rá nézve veszélyt. Részben a tájidegen halfajok (pl. amur, busa), részben a víz jelentős szervesanyagterhelése révén. Ha meggondoljuk, hogy ebben a morotvában már régtől ismert halfaj a lápi lóc (Umbra kramen), akkor ezek az aggodalmak megalapozottak. A halászattal összefüggő tevékenység a befagyott vizek lékelése - hogy a halak elegendő oxigénhez jussanak -, aminek hatását a rendszer egészére nézve pozitívnak kell értékelni. Morotváink legfőbb - és már krónikusnak mondható - problémája, különösen az utóbbi aszályos évtizedben a vízhiány. Ez természetesen itt is jelentkezik, azonban éppen a halászat miatt minden tavasszal - a tiszai árvizek alkalmával - egy métert is meghaladó vízszintet is pótolnak. Erre égetően szükség is van, mert 1993 nyarán 120 cm-es vízszintcsökkenést mértem, ami, ha korábbi pótlás nem lett volna, katasztrofális következményekkel járt volna. Ez a beavatkozás tehát nem csupán hasznos, de föltétlenül szükséges is. A morotvák jelentősége a vízben szegény Alföldön elsősorban abban áll, hogy megtelepedési, megélhetési lehetőséget jelentenek a vízi élővilág számára. Ugyanakkor refúgiumai is a hajdan volt alföldi mocsárvilágnak. Fennmaradásukat azonban komolyan veszélyezteti, hogy vi- 191

14 legány, A. (1995) szonylag kis kiterjedésűek, így sérülékenyebbek. Szigetszerűen fordulnak elő, a környező területek nem védettek és nincs védőzónája. Tapasztalatom szerint ezek a problémák szinte minden alföldi morotvánál jelentkeznek, súlyosbítva még a fürdőzéssel és esetleg a szemétlerakással is. A Szelepi-morotvát modellként kezelve szükséges a problémák minél sürgősebb megoldása. Nevezetesen: - az összes morotva számba vétele, feltérképezése, - az értékes, természeti értékekben gazdag, védelemre méltó területek védetté nyilvánítása védőövezettel, - az optimális vízszint biztosítása, együttműködve a vízügyi szervekkel, - a halászat és vadászat megtiltása vagy korlátozás a terület jellegétől függően, - a védetté nyilvánított morotvákra kezelési tervet kell kidolgozni, amely biztosítja a fennmaradásukat és azt, hogy rendkívül fontos refúgiumszerepüket betöltsék. A magyar természetvédelem elodázhatatlan feladata mindezek mielőbbi végrehajtása, ha a biológiai sokféleség védelmében vállalt nemzetközi kötelezettségeinek eleget kíván tenni. Irodalom-References Kolosváry G. (1958.): A második Tisza-kutató expedíció. Élővilág, III. 3. p A. Legány (1967.): Vergleichende ornithologische Untersuchungen an drei Altwässern entlang der Tisza. Tiscia. Szeged. 3. p Legány A. (1985.): Magyarország madarainak faunaelemenkénti megoszlása. Puszta. Budapest. 3 (12) p Legány A. (1993.): A Felső-tiszai kubikerdők madártani szerepe és természetvédelmi jelentősége. Aquila p Autlwr's address: Dr. Legány András Bessenyei György Tanárképző Főiskola Nyíregyháza, Sóstói u. 31. H

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN

VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN VIZES ÉLŐHELYEKHEZ KÖTŐDŐ MADÁRFAJOK VIZSGÁLATA A SINKÁR- TAVON KÉT ÉV FELMÉRÉSE ALAPJÁN Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Budapest,

Részletesebben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

A TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI

A TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI A TISZAVASVÁRI FEHÉR- SZIK MADÁRVILÁGÁNAK ÖKOLÓGIÁJA ÖKOLOGIE DER VOGELWELT DES FEHÉR SZIK'S BEI TISZA VASVÁRI Dr. Legány András A tisza vas vári Fehér-sziken 16 éve végzek ornitológiai megfigyeléseket

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton

Részletesebben

Víztározók madártani és természetvédelmi jelentősége a Sinkár-tó példáján bemutatva

Víztározók madártani és természetvédelmi jelentősége a Sinkár-tó példáján bemutatva Aquila (2011), Vol. 118, p. 97 110 Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011 Víztározók madártani és természetvédelmi jelentősége a Sinkár-tó példáján bemutatva Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2 1 Budapesti

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12

Tartalomjegyzék. A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK (Faragó Sándor) 12 NYUGAT-MAGYARORSZÁG FÉSZKELŐ MADARAINAK ELTERJEDÉSI ATLASZA Tartalomjegyzék ELŐSZÓ (Kárpáti László) 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 BEVEZETÉS (Faragó Sándor) 5 KUTATÁSI MÓDSZEREK 5 A TEREPI MEGFIGYELÉSEK AJÁNLOTT MÓDJA

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. MADÁRVILÁGA 2000. A Puszta 1999. 1/16, pp. 158-192. A TÓCÓ-VÖLGY MADÁRVILÁGA PÁSTI CSABA, DEBRECEN MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 2000. I. A TÓCÓ-VÖLGY FÖLDRAJZI FEKVÉSE, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA Debrecen fő

Részletesebben

AQUILA VOL.: 102 ( ) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN

AQUILA VOL.: 102 ( ) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN AQUILA 1995. VOL.: 102 (171-177) A MADÁRKÖZÖSSÉG FAJI ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS SZERKEZETÉNEK SZEZONÁLIS VÁLTOZÁSA A CSÖRNÖC-PATAK VÖLGYÉBEN Gyurácz József & Bánhidi Péter Abstract Gyurácz, J. & P. Bánhidi (1995):

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Pusztamizsei Holt-Zagyva és ártere Utoljára módosítva: 2013-08-22 21:54:25 Megye: Jász-Nagykun-Szolnok Községhatár: Jásztelek A terület kiterjedése: 70.942

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 2016. 3: 35-46. A KIS-BALATON VÍZI ÉS VIZES ÉLŐHELYEIHEZ KÖTŐDŐ FÉSZKELŐ MADÁRPOPULÁCIÓK VÁLTOZÁSA (2003 2007) Boros Emil*

Részletesebben

A vízparti növények. Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága?

A vízparti növények. Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága? A vízparti növények Melyik tónak lehet gazdagabb élővilága? Ennek vagy ennek? Jellemzően milyen növények lehetnek a vízparton? A NÁD: és a GYÉKÉNY: Mi jellemző a nádasra? hozzájárul a vizek öntisztulásához

Részletesebben

JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL

JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL Magyar Vízivad Közlemények 3. (217) Hungarian Waterfowl Publications 3. (217) DOI: 1.17242/MVvK_3.4 JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) 216. AUGUSZTUS 217. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR

Részletesebben

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése

A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Natura Somogyiensis 26 117-122 Ka pos vár, 2015 A Tóközi-berek (Zamárdi) madártani felmérése Kovács Gyula 1,2 & Jakus László 2 1Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

Részletesebben

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget

Molnár László. Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget ADATOK A LABODÁRI ZSUP-SZIGET MADÁR VILÁGÁRÓL Molnár László Beiträge zur Vogelwelt des Labodár-Zsup-sziget A közelmúltban fokozottabban megindult a folyóárterek rendezése (az áradások szabad lefutásának

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998

Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 1 Cinege Vasi Madártani Tájékoztató 3. szám Szerkesztette: Dr. Gyurácz József Szombathely 1998 2 Herman Ottó emlékének ISSN 1416-6356 Kiadja a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon

Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Vízimadár Monitoring a Ferencmajorihalastavakon (2006-2007) TDK dolgozat Készítette: Bátky Gellért Természetvédelmi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI

ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI ADATAI A dorozsmai hosszúháti A Puszta trágyaszikkasztó 2004 1/21. pp. madárfaunisztikai 223-234. adatai Engi László A DOROZSMAI HOSSZÚHÁTI TRÁGYASZIKKASZTÓ ÉS A KÖZELBEN LÉTESÜLT HOMOKBÁNYA MADÁRFAUNISZTIKAI

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL

JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ ( fkm) AUGUSZTUS ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL Magyar Vízivad Közlemények 28. (216) Hungarian Waterfowl Publications 28. (216) DOI: 1.17242/MVvK_28.7 JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) AUGUSZTUS 215. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000. A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló

Részletesebben

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára. Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT

TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT TIZ EV A YELEACEI-TO MELLETT írta : Nagy László Gyermekkori vágyam teljesedett be, amikor 1931 január havában szolgálattételre Székesfehérvárra helyeztek át, közvetlen a Velencei-tó szomszédságába. 1931

Részletesebben

A MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK ÉS FASOROK MADÁRTANI SZEREPE ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE

A MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK ÉS FASOROK MADÁRTANI SZEREPE ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE A MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK ÉS FASOROK MADÁRTANI SZEREPE ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE Dr. Legány András Bevezetés Soó Rezső (1931) A magyar puszta fejlődésének problémája című tanulmányában írja, hogy... az

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:27:59 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVI. ker. A terület kiterjedése: 149.7194 hektár Védetté

Részletesebben

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk

Részletesebben

Vízimadár közösség monitorozása a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukció területén

Vízimadár közösség monitorozása a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukció területén Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 446-456, 2009 Vízimadár közösség monitorozása a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukció területén Ferenczi Márta 1, Pellinger Attila 2 és Csörgő Tibor 3 NYME, Vadgazdálkodási

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

A GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE

A GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE A GÓLYAORR BIOTIKUS TÁJTÉNYEZŐINEK FELVÉTELEZÉSE Abstract Soós Gergő 1 - Varga János 2 - Dobos Anna 1 In this article we present the analysis of biotic and antropogenic factors in case of Gólyaorr situated

Részletesebben

Nycticorax nycticorax

Nycticorax nycticorax Állatok Magyar név Madarak Feketenyakú vöcsök Kis vöcsök Búbos vöcsök Kárókatona Kis kárókatona Bölömbika Törpegém Bakcsó Selyemgém Kiskócsag Nagy kócsag Szürke gém Vörös gém Fehér gólya Fekete gólya Kanalasgém

Részletesebben

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A Puszta 2005 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület évkönyve A CSANÁDI-PUSZTÁKON FÉSZKELŐ JELENTŐSEBB MADÁRFAJOK ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA 2005-2007 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI EGYESÜLET

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Madártani megfigyelések a Cserhátból

Madártani megfigyelések a Cserhátból Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Madártani megfigyelések a Cserhátból SOLTI Béla Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: Ornithological observations in the Cserhát Mountains. Ornithofaunistical observations

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi

Részletesebben

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag

Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag Svájci Hozzájárulás Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken SH/4/8 Natura-2000 fenntartási tervek a Kiskunságban Egyeztetési munkaanyag MTA ÖKOLÓGIAI KUTATÓKÖZPONT Fenntartható

Részletesebben

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT Gémtelepek a Dél-Tiszántúlon A Puszta és a 2004 Maros 1/21. határszakaszán pp. 199-206. 1999 és 2005 között Kotymán László GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT KOTYMÁN

Részletesebben

Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata)

Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata) Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6 257272 Pécs, 1992 BédaKarapancsa Tájvédelmi Körzet gerincesfaunája (Vertebrata) MAJER József MAJER, József: The vertebrates of BédaKarapancsa nature protection area,

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A védetté nyilvánítás célja

A védetté nyilvánítás célja Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 6/2004.(V.24.) számú R e n d e l e t e a Pécsi tó védetté nyilvánításáról. Orfű Község Önkormányzati Testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII-as

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN

A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A 2011. NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZESÉLŐHELYEKEN RESULTS OF WATERBIRD CENSUS

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

Adatok az uhu (Bubo bubo) táplálkozásához. 98 Regionális védelem, felmérések / Regional protection and monitoring

Adatok az uhu (Bubo bubo) táplálkozásához. 98 Regionális védelem, felmérések / Regional protection and monitoring Adatok az uhu (Bubo bubo) északkelet-magyarországi állományának táplálkozásához Petrovics Zoltán* & Solti Béla *Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, H-3758 Jósvafő, Tengerszem-oldal 1. Email: z.petrovics55@gmail.com

Részletesebben

A 2008 NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZES ÉLŐHELYEKEN

A 2008 NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZES ÉLŐHELYEKEN Magyar Vízivad Közlemények 23. (2013) Hungarian Waterfowl Publications 23. (2013) A 2008 NOVEMBERI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A BALATONON ÉS A KÖRNYEZŐ VIZES ÉLŐHELYEKEN RESULTS OF WATERBIRD CENSUS

Részletesebben

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból)

Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Tesztminta (válogatás az előző évek anyagaiból) Madárfajismeret Énekesmadarak 1. Az alábbi csoportok közül melyik tartalmaz csak olyan fajokat, amelyeknél csupán tollazati bélyegek alapján az ivar meghatározható?

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN

ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN AQUILA 1992. VOL.: 99(149-154) ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A GELLÉRTHEGY MADÁRFAUNÁJÁRÓL 1982 ÉS 1985 AUGUSZTUS-OKTÓBERÉBEN Schmidt Egon Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Abstract

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum

SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum \ Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Adatok a Hevesi-sík madárvilágához SOLTI Béla Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: Author writes about his ornithological observations at the flood-area along the Tisza

Részletesebben

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest

A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK. Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest A BUDAPESTI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN ÉSZLELT MADÁRFAJOK Dr. Simig Lajos Über die Vogelwelt des Sas-hegy Naturschutzgebietes in Budapest Az 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánított budapesti

Részletesebben

A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE

A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE A Puszta 2001. 1/18. pp. 116-124. A SZERECSENSIRÁLY (LARUS MELANOCEPHALUS) VÉDELMÉNEK LEHETŐSÉGEI HALASTAVI KÖRNYEZETBEN A FAJ TERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE 1 2 VEPRIK RÓBERT BAKACSI GÁBOR 1 SZEGEDI VADASPARK,

Részletesebben

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2) 1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

2014 hidrometeorológiai értékelése

2014 hidrometeorológiai értékelése 2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Merzse-mocsár Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:28:48 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVII. ker. A terület kiterjedése: 39.3424 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be

standard hálóállást használtunk, 33 darab 12 méteres és 1 darab 7 méteres lengyel hálóval. Az adatfelvételezést a protokoll szerint végeztük. Jelen be MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 26. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

IV. A BALATON ÁTVONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIM AD ARAINAK ÁLLOM ÁNYBECSLÉSE

IV. A BALATON ÁTVONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIM AD ARAINAK ÁLLOM ÁNYBECSLÉSE IV. A BALATON ÁTVONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIM AD ARAINAK ÁLLOM ÁNYBECSLÉSE Dr. Bankovics Attila Magyar Madártani Intézet, Budapest A Nemzetközi Vízivad Kutató Iroda (IVVRB) 1981 őszén Magyarországon, Debrecenben

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ

VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ Prof. Dr. Faragó Sándor Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Gerinces állattani Intézet 1 Magyar Vízivad Információs Rendszer (FARAGÓ, 1998)

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

400 FENYÕSI LÁSZLÓ ÉS HORVÁTH ZOLTÁN 1.ábra: A Barcsi Borókás vizes élõhelyei (forrás: Juhász Magdolna)

400 FENYÕSI LÁSZLÓ ÉS HORVÁTH ZOLTÁN 1.ábra: A Barcsi Borókás vizes élõhelyei (forrás: Juhász Magdolna) A Barcsi Borókás területén fészkelõ vízimadarak 1999. évi állományfelmérése, a felmérés tapasztalatai 1 FENYÕSI LÁSZLÓ 2 HORVÁTH ZOLTÁN 1 Danube-Dráva National Park, H-7570 Barcs, Petõfi S. u. 10., HUNGARY

Részletesebben

A NOVEMBER 10-i BALATONI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI RESULTS OF WATERBIRD CENSUS (10 NOVEMBER 2007) AT LAKE BALATON AND ITS SURROUNDINGS

A NOVEMBER 10-i BALATONI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI RESULTS OF WATERBIRD CENSUS (10 NOVEMBER 2007) AT LAKE BALATON AND ITS SURROUNDINGS Magyar Vízivad Közlemények 16.(28) Hungarian Waterfowl Publications 16.(28) A 27. NOVEMBER 1-i BALATONI VÍZIMADÁR-FELMÉRÉS EREDMÉNYEI RESULTS OF WATERBIRD CENSUS (1 NOVEMBER 27) AT LAKE BALATON AND ITS

Részletesebben

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) Magyar Vízivad Közlemények 26. (215) Hungarian Waterfowl Publications 26. (215) JELENTÉS A GÖNYŰ SZOB KÖZTI DUNA-SZAKASZ (1791 178 fkm) AUGUSZTUS 213. ÁPRILIS IDŐSZAKÁNAK VÍZIMADÁR FELMÉRÉSEIRŐL REPORT

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) VONULÓ ÉS TELELŐ VÍZIMADÁR ÁLLOMÁNYOK A SZIGETKÖZBEN (2012/2013 2014/2015) MIGRATING AND WINTERING WATERBIRD POPULATIONS

Részletesebben

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai

A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék HUKN10002 kmt célkitűzései és prioritásai A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi

Részletesebben

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki

Részletesebben

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István

4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István 4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek Barati Sándor Béres István Bevezetés A Föld felszínén az élővilág megtelepedésére alkalmas területeket az élőhelyek szövevényes rendszere hálózza be. Ezek az élőhelyek

Részletesebben

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán

Részletesebben

A Duna Dunaföldvár és Baja közti szakasza vízimadár-állományának

A Duna Dunaföldvár és Baja közti szakasza vízimadár-állományának Magyar Vízivad Közlemények 23. (213) Hungarian Waterfowl Publcations 23. (213) A DUNA DUNAFÖLDVÁR ÉS BAJA KÖZTI SZAKASZA (156 1479 FKM) VÍZIMADÁR-ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA STUDY OF WATERBIRD POPULATIONS

Részletesebben

MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa

Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2012 36: 123 138 Radetzky Jenõ tojásgyûjteményének katalógusa SOLTI BÉLA ABSRACT: (The catalogue of Jenõ Radetzky s bird egg collection) The author deals with

Részletesebben

Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához

Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Adatok a Dél-bükki Hór-völgy és környékének madár faunájához BARTA Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ABSTRACT: On the bird-fauna of the Hór-Valley in

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben