ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 26. szám 122. évfolyam július 13. TARTALOM

Átírás

1 26. szám 122. évfolyam július 13. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 18/2007. (VII. 13. MÁV Ért. 26.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV vállalatcsoport számviteli politikájáról és konszolidált éves beszámolójának elkészítési szabályzatáról... 26/2007. (VII. 13. MÁV Ért. 26.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a TCV IV. Füzet 1. sz. módosításáról... 27/2007. (VII. 13. MÁV Ért. 26.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a RailPlus Díjszabás Kelet-Nyugat Különleges Mellékletének megjelenéséről... 28/2007. (VII. 13. MÁV Ért. 26.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a RailPlus Díjszabás TCV Különleges Mellékletének megjelenéséről... Oldal /2007. (VII. 13. MÁV Ért. 26.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a TRENITALIA MÁV, CFR, SŽ, HŽ,ŽS,UZ,RZD, FS 2006 december 10-től hatályos közös ajánlatáról... 30/2007. (VII.13. MÁV Ért. 26.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a 74-08/B. Hitelezett utazási utalvány megszüntetéséről... Egyéb közlemények MÁV ZRt Szabványügyi Központ közleménye... MÁV ZRt Ügykezelési és Dokumentációs Központ és Könyvtárba érkezett UIC Döntvények... Elveszett bélyegző és felügyeleti igazolvány érvénytelenítése.. Helyesbítések... Oldal Utasítások 18/2007. (VII. 13. MÁV Ért. 26.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV vállalatcsoport számviteli politikájáról és konszolidált éves beszámolójának elkészítési szabályzatáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) 10. (1) bekezdésének értelmében minden olyan vállalkozás, amely közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakorol egy vagy több vállalkozásra, összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést köteles készíteni azzal a céllal, hogy abból megítélhetővé váljék a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete, illetve azok változása. A MÁV ZRt. a Sztv. 3. (2) bekezdésének 1. a-d. pontjai alapján anyavállalatnak minősül és ezért az általa egységesen irányított vállalatcsoportról konszolidált-összevont (halmozódás mentes) éves beszámolót is köteles összeállítani. A Sztv. az éves konszolidált beszámoló összeállítására vonatkozó szabályait a ig terjedő paragrafusok tartalmazzák. Ezek a szabályok tételesen tartalmazzák az elvégzendő feladatokat, az alkalmazható módszereket és azokat a lehetőségeket, amelyek tekintetében a Sztv. szabadságfokot biztosít az éves konszolidált beszámolót összeállító anyavállalkozás számára annak egyszerűbb és költséghatékonyabb megvalósítására olyan módon, hogy az a megbízható, valós összképet elfogadható keretek között tartja. A Sztv. által felkínált lehetőségek közti választás döntés, ha nem is jelentősen, de kihat a megbízható valós képre. Ezért azokat, akik számára az éves konszolidált beszámoló releváns információkat tartalmaz, tájékoztatni kell ezekről a döntésekről annak érdekében, hogy számukra a beszámoló mélyebb értelmezése is lehetővé váljon. Ugyanakkor a szabályok tömörsé-

2 838 A MÁV ZRt. Értesítője 26. szám ge szükségessé teszi, hogy azokat a beszámoló összeállítói, illetve az összeállításhoz adatokat szolgáltató személyek számára tovább részletezzük és ezáltal az egységes értelmezést és gyakorlatot biztosítsuk. Jelen utasítás ezért: egyrészt azokat a döntéseket tartalmazza, amelyek az éves konszolidált beszámolót hasznosító érdekhordozók céljait információit szolgálják és ebben az értelemben a vállalatcsoport számviteli politikáját képezik (4.1. pont), másrészt azokat a részletezéseket, értelmezéseket, kiegészítéseket, amelyek a számviteli politika elemeinek figyelembe vételével a beszámoló összeállítását segítik. Ebben az értelemben ez a vállalatcsoport konszolidált éves beszámoló elkészítési szabályzata (4.2. pont). 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasításban foglalt szabályokat a konszolidált beszámoló összeállítása során kell alkalmazni. Az utasítás szervezeti hatálya kiterjed valamennyi, főkönyvi könyvelést végző szervezetre, a konszolidálás előkészítésében és végrehajtásában részt vevő munkavállalókra, továbbá a MÁV ZRt. vállalatcsoportjára, amelyek a törvény értelmében adatszolgáltatási kötelezettséggel rendelkeznek az anyavállalat felé. Jelen szabályozás magába foglalja a Sztv. azon módszereit és eszközeit, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez szükségesek. A szabályzatban foglaltak a MÁV ZRt-vel érdekeltségi viszonyban lévő vállalkozásokra január 1-től kötelező érvényűek. A szabályzat megjelenésével a K- 912/2001. számú utasítás hatályát veszti. 2.2 AZ UTASÍTÁS IDŐBELI HATÁLYA Az utasítás a MÁV ZRt., mint anyavállalat konszolidálási kötelezettségének ideje alatt visszavonásig hatályos. 2.3 AZ UTASÍTÁS KIDOLGOZÁSÁÉRT ÉS KARBANTARTÁSÁÉRT FELELŐS A Számviteli Főosztály Vezetője 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Konszolidált éves beszámoló összevont (konszolidált) mérlegből, összevont (konszolidált) eredménykimu tatásból és összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll. Konszolidált éves beszámoló fordulónapja az üzleti év utolsó napja, amelyet a Sztv. előírása alapján az anyavállalkozás határozhat meg. Konszolidált éves beszámoló összeállításának időpontja az a mérlegfordulónapot követő időpont, ameddig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges konszolidálási feladatokat el lehet és el kell végezni. Az éves főkönyvi zárás időpontja az a nap, ameddig a vállalatcsoport tagjainak főkönyvi számláikat le kell zárnia. Anyavállalat az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásra közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. Leányvállalat az a vállalkozás, amelyre egy másik vállalkozás anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. Közös vezetésű vállalat az a vállalkozás, amelynek irányítását és ellenőrzését egy vagy több vállalkozás maximum három paritásos alapon gyakorolják. Társult vállalat az a vállalkozás, amelynek az üzleti és pénzügyi politikájára az anyavállalat vagy konszolidálásba bevont leányvállalata vele részesedési viszonyban levő vállalkozás mértékadó befolyást gyakorol. (Mértékadó befolyást gyakorlónak tekinthető az a vállalkozás, amely az adott vállalkozás szavazati jogaiból legalább 20%-kal közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik). Egyéb részesedési viszonyban levő vállalat az a vállalkozás, amelynek üzleti és pénzügyi politikájára a vele részesedési viszonyban levő anyavállalat vagy annak leányvállalata jogosultságai alapján mértékadó befolyást nem tud gyakorolni. MÁV vállalatcsoport azoknak a vállalkozásoknak a strukturált halmaza, amelyekkel a MÁV ZRt mint anyavállalkozással közvetlen vagy közvetett részesedési viszonyban áll. A vállalatcsoport belső köre (kemény mag), azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV ZRt. mint anyavállalkozás a konszolidálásba teljes körűen (teljes körűen bevont leányvállalkozások), vagy kvóta alapján (közös vezetésű vállalkozás) von be. Társultként kezelt vállalkozások köre (lágy mag) azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV ZRt mint anyavállalkozás a konszolidálásba a részesedés értékelése útján von be (teljes körű bevonás alól mentesített leányvállalkozások, közös vezetésű vállalkozások, valamint a társult vállalkozások).

3 26. szám A MÁV ZRt. Értesítője 839 Konszolidálásba bevont társaság az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat és a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen. A vállalatcsoport külső köre azoknak a vállalkozásoknak a halmaza, amelyeket a MÁV ZRt. mint anyavállalkozás nem von be a konszolidálásba azért, mert forgatás céljából szerezték be a belső tulajdonosok, vagy lényegtelen voltuk miatt mentesítésre kerültek a kötelező jellegű bevonás alól (leányvállalkozások, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások), illetve egyéb részesedési viszonyú vállalkozások. Látens adó olyan fiktív a konszolidálás során számított társasági adókülönbözet, amely a belátható időn belül megforduló gazdasági események eredményre gyakorolt hatásaként jelenik meg. Előjelétől függően lehet aktív, illetve passzív látens adó. Aktív látens adó keletkezik abban az esetben, ha a belső-belátható időn belül megforduló-tranzakciók hatására a vállalatcsoport eredménye csökken, ilyen módon a vállalatcsoport belső tagjai által elszámolt társasági adó ráfordítás meghaladja a vállalatcsoportot terhelő társasági adó ráfordítást. Passzív látens adó keletkezik abban az esetben, ha a belső-belátható időn belül megforduló-tranzakciók hatására a vállalatcsoport eredménye növekszik, ilyen módon a vállalatcsoport belső tagjai által elszámolt társasági adó ráfordítás kevesebb, mint a vállalatcsoportot terhelő társasági adó ráfordítás. Tőkekonszolidációs különbözet egy társaságnak a konszolidálásba való bevonásakor, illetve a konszolidálásba bevont társaságokban lévő részesedés növekedésekor számított érték, ami a részesedés és a részesedésre jutó saját tőke különbségeként jelentkezik. Aktív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik abban az esetben, ha a részesedés értéke meghaladja a részesedésre jutó saját tőke értékét. Ez az érték: könyv szerinti módszer alkalmazása esetén ha a részesedés könyv szerinti értékét, a részesedésre jutó saját tőke könyv szerinti értékével állítjuk szembe rejtett tartalékokat és goodwillt foglalhat magában, amiből a rejtett tartalékokat azokhoz az eszközökhöz kell hozzárendelni, amelyeknél a rejtett tartalék jelentkezik (újraértékelt értéke meghaladja a könyv szerinti értéket), újraértékelési módszer alkalmazása esetén ha a részesedés könyv szerinti értékét a részesedésre jutó saját tőke újraértékelt (piaci) értékével állítjuk szembe csak goodwillt tartalmaz. Passzív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik abban az esetben, ha a részesedés értéke kisebb, mint a részesedésre jutó saját tőke értéke. Ez az érték: könyv szerinti módszer alkalmazása esetén, rejtett terheket és badwillt foglalhat magában, amiből a rejtett terheket azokhoz a forrásokhoz kell rendelni, amelyeknél a rejtett terhek jelentkeznek, újraértékelési módszer alkalmazása esetén csak badwillt tartalmaz. Rejtett tartalék a részesedésre jutó saját tőke értékének és a részesedés könyv szerinti értékének különbsége, ha a részesedésre jutó saját tőke érték meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét, és ez az adott eszközhöz hozzárendelhető. Goodwill pozitív üzleti érték (nem realizált veszteség)- a részesedésre jutó saját tőkéért fizetett érték a részesedés könyv szerinti értékének és a részesedésre jutó saját tőke értékének a különbsége, ha a fizetett érték meghaladja a saját tőke értéket. Ez az érték eszközhöz hozzá nem rendelhető. Rejtett teher a részesedésre jutó saját tőke értékének és a részesedés könyv szerinti értékének különbsége, ha a saját tőke érték kisebb mint a részesedés könyv szerinti érték. Ez az érték feltárása esetén az eszközhöz és/ vagy a forrásokhoz hozzá rendelhető. Badwill negatív üzleti érték (nem realizált eredmény) a részesedésre jutó saját tőkéért fizetett érték a részesedés könyv szerinti értékének és a részesedésre jutó saját tőke értékének a különbsége, ha a fizetett érték kisebb mint a saját tőke érték. Ez az érték eszközhöz és/vagy forrásokhoz hozzá nem rendelhető. Belső kibocsátás olyan gazdasági esemény, amely a konszolidálásba teljes körűen, illetve kvóta alapján bevont vállalkozások között jött létre azáltal, hogy egy, a belső körbe tartozó vállalkozás olyan eszközt vagy szolgáltatást fogadott, amelyet egy másik belső körbe tartozó vállalkozás bocsátott ki számára. Közbenső eredmény olyan belső kibocsátásból keletkező nyereség vagy veszteség, ami a belső kör tagja által fogadott eszköz értékében jelentkezik, ilyen módon külső piaci megmérettetése még nem valósult meg. Tekintettel arra, hogy a konszolidáció során a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásokat egy cégnek tekintjük, a közbenső eredmény jellegétől függően a fogadott eszköz fel-, vagy leértékelésre került, amit a konszolidálás során kiszűréssel kell megszüntetni. Leányvállalkozások saját tőke változása a konszolidálásba teljes körűen bevont leányvállalkozásoknál illetve kvóta alapján bevont közös vezetésű vállalkozásoknál a bevonás óta keletkezett saját tőke változásból a vállalatcsoport belső tulajdonosát megillető érték.

4 840 A MÁV ZRt. Értesítője 26. szám Társultként kezelt vállalkozásban levő részesedés értékváltozása, a társultként kezelt vállalkozásoknál a részleges bevonás óta keletkezett saját tőke növekmény vállalatcsoportra jutó részét tartalmazza, kiegészítve azt a tárgyidőszakra jutó, de a befektető által el nem számolt osztalékkal. Külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből csak a konszolidálásba teljes körűen bevont leányvállalkozások esetében értelmezett fogalom, arra mutat rá, hogy a leányvállalkozás külső tulajdonosai annak saját tőkéjéből tulajdonosi hányaduk alapján az adott időpontban milyen nagyságú értékkel rendelkeznek. Fordulónapon ezt az értéket a források között a saját tőkén belül elkülönítetten, mint külső tagok részesedése kell kimutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az eredménykimutatás jóváhagyott osztalék, részesedés során a Sztv (4) szerint kimutatott összegnek a leányvállalat éves beszámolójában kötelezettségként el nem számolt részét is. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 KONSZOLIDÁLT SZÁMVITELI POLITIKA Konszolidált beszámoló összeállításának kötelezettsége A Sztv a értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie annak a vállalkozónak, amely más vállalkozás(ok)hoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség további törvényi feltétele, hogy a vállalatcsoportba tartozó konszolidálásba bevont vállalatok (anyavállalat és leányvállalatai) konszolidálás előtti adatait összesítve a tárgyévet megelőző két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alábbi három mutató közül kettő meghaladja az előírt határértékeket: mérleg főösszeg millió Ft, éves nettó árbevétel millió Ft, átlagos foglalkoztatottak létszáma 250 fő. A MÁV ZRt. esetében valamennyi fent említett feltétel fennáll. A részvénytársaság nem leányvállalata valamely fölérendelt vállalkozásnak, így a Sztv. anyavállalatokra vonatkozó egyéb mentesítő előírásai sem alkalmazhatók esetében. Mindezek következtében a MÁV ZRt. konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozás anyavállalati pozícióban. Beszámoló készítési kötelezettségének a Sztv. konszolidálásra vonatkozó szabályai és azoknak a vállalatcsoport számviteli politikájában rögzített kiegészítő szabályai alapján tesz eleget. A MÁV vállalatcsoporton belül leányanya vállalkozások olyan anyavállalatok, amely a MÁV ZRt. (mint anyavállalkozás) leánya is találhatók. A törvényben rögzített határértékek alapján ezek a vállalkozások is konszolidált beszámoló összeállítására kötelezettek lehetnek. A MÁV ZRt. élve a Sztv (1) bekezdésének pontjában rögzített lehetőséggel, felmentést ad a konszolidált beszámoló összeállítása alól, mindazon vállalatcsoporthoz tartozó leányanya vállalkozásnak, amelyek a Sztv. 10. (1) bekezdése alapján a vállalatcsoporton belül rész-konszolidált beszámoló összeállítására lennének kötelezettek. A mentesítés nem jelenti azt, hogy az érintett leányanya vállalkozások saját döntés alapján, saját célra ne készíthetnének csoportjukról konszolidált éves beszámolót. Ez esetben azonban az éves konszolidált beszámoló összeállítása során a vállalatcsoport számviteli politikájának és a vállalatcsoport konszolidált beszámoló összeállításának szabályai azaz a jelen utasítás szerint járhat el Konszolidált beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályok MÁV ZRt. a konszolidált beszámoló részeként a Sztv (1) bekezdése alapján: konszolidált mérleget, konszolidált eredménykimutatás, konszolidált kiegészítő mellékletet és konszolidált üzleti jelentést állít össze a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének bemutatása céljából. MÁV ZRt. a konszolidált mérleget a Sztv. 6. számú mellékletének I/A előírásai szerint állítja össze azzal a kiegészítéssel, hogy : az arab számmal jelzett tételek összevonásával, illetve elhagyásával nem él, a saját tőkén belül az eredménytartalék részét képező, társultként kezelt vállalkozásokban lévő részesedések értékváltozásából eredő saját tőke változást önálló mérlegtételként kezeli a D/VIII/A megjelöléssel, saját tőkén belül a Külső tulajdonosok részesedése soron (X) mutatja be a külső tulajdonosok részesedését a tárgyévi mérleg szerinti eredményből. A MÁV ZRt. a konszolidált eredménykimutatást a Sztv. 6. számú mellékletének II/2/A előírásai szerint állítja össze, azzal a kiegészítéssel, hogy: a 13/a és 13/b sorok értékét külön nem mutatja be azok a 13. sor értékében szerepelnek és ebből kiemelten bemutatja a kapcsolt beleértve ebbe a teljes körűen be nem vont leány, illetve kvóta alapján be nem vont közös vezetésű vállalkozásoktól kapott (járó) osztalék és részesedés értékét, a 22. sorszám alatt a külső tulajdonosok részére az eredménytartalék terhére fizetett vagy fizetendő osztalék értékét mutatja be. A 23. sorszám alatt a külső tulajdonosok részesedését mutatja be a tárgyévi eredményből.

5 26. szám A MÁV ZRt. Értesítője 841 A konszolidált éves beszámoló kiegészítő melléklete igazodik a MÁV ZRt. kiegészítő mellékletéhez. Ezen túlmenően tartalmazza mindazon mellékleteket, amelyeket a Sztv. a ban előír és amelyek az összevonás szintjén szükségesek a megbízható valós kép bemutatásához. A MÁV ZRt. a konszolidált kiegészítő melléklet összeállítási kötelezettségének jelen utasítás mellékleteként kialakított táblázatok összeállításával tesz eleget. Egyegy táblázat összeállításától akkor tekint el, ha annak adattartalma szöveges formában egyszerűbben is leírható. Ilyen esetben az adattartalom szöveges leírása kötelező. A konszolidált éves beszámolóban szereplő értékek millió Ft-ban (M Ft) kerülnek bemutatásra. Maga a konszolidálás ezer Ft-ban történik, tekintettel arra, hogy a vállalatcsoport kemény és lágy magjában szereplő vállalkozások döntő többsége ezer Ft-ban állítja össze éves beszámolóját. A Sztv ának előírása alapján a konszolidált éves beszámolóhoz kapcsolódóan üzleti jelentést is össze kell állítani. Mivel a vállalatcsoport által mutatott vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet döntő mértékben az anyavállalkozástól függ, ezért az összevont üzleti jelentés az anyavállalkozás, vagyis a MÁV ZRt. üzleti jelentését foglalja magában, amely kiegészítésre kerül a konszolidálásba teljes körűen bevont leányvállalkozások tevékenységének bemutatásával, a leányvállalkozások egyedi üzleti jelentései alapján. A vállalatcsoport konszolidált éves beszámolójának mérleg, eredménykimutatás és kiegészítő melléklet öszszeállításáért a MÁV ZRt. Számviteli Főosztálya a felelős. A vállalatcsoport konszolidált éves beszámolójához kapcsolódó üzleti jelentés elkészítéséért a MÁV ZRt. Központi Kontrolling Főosztálya a felelős. A MÁV vállalatcsoport üzleti évének időtartama az anyavállalat (MÁV ZRt) üzleti évével összhangban megegyezik a naptári évvel, azaz január 1-től december 31-ig tart. A konszolidált éves mérleg fordulónapja: az üzleti év utolsó napja, azaz minden év december 31. A konszolidált éves beszámoló készítéséhez kapcsolódó zárlati határidőket az 1.sz. melléklet tartalmazza. A zárlati dátumok minden évben az adott év munkarendje szerint kerülnek aktualizálásra, és a vállalatcsoport tagjai részére kiadásra kerülnek a tárgyév november 20-ig. A Sztv. alapján a MÁV ZRt. az alapító által elfogadott, könyvvizsgálói záradékkal ellátott összevont éves beszámolóját a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Cégbíróságnál letétbe helyezni és a céginformációs szolgálatnak megküldeni. Előterjesztő: MÁV ZRt. Számviteli Főosztály Aláíró: MÁV ZRt. vezérigazgató Teljes körűen bevont vállalkozás esetén az egyedi éves beszámoló mérlegfordulónapja az üzleti év utolsó napja azaz december 31. Az éves főkönyvi zárás és így az előzetes mérleg és eredménykimutatás összeállításának időpontja az üzleti évet követő február 20. Az auditált, alapító által elfogadott éves beszámoló összeállításának időpontja ami a konszolidáció alapja március 1. Ettől eltérő dátumot a leányvállalatok beszámoló készítési sajátosságaira tekintettel az anyavállalkozás engedélyezhet. Közös vezetésű vállalkozás esetén, ha a társtulajdonos(ok) a leányvállalkozásokra vonatkozó szabályokat elfogadják, akkor a leányvállalkozásra vonatkozó szabályok érvényesek. Ha a konszolidálásba teljes körűen bevonásra kerülő leány illetve közös vezetésű vállalkozás a Sztv-ben rögzített feltételeket figyelembe véve az egyedi éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapját több mint három hónappal december 31-e elé teszi, akkor a konszolidált éves beszámoló összeállításához december 31-ei fordulónappal közbenső éves beszámolót köteles készíteni, és így a konszolidációt ez, illetve a kapcsolódó adatszolgáltató lapok alapján kell megvalósítani. Társult vállalkozások esetén minden esetben a társult vállalkozás utolsó ismert egyedi éves beszámolója alapján kell a konszolidálást elvégezni A konszolidációs körök kialakításának szabályai A MÁV ZRt. az éves konszolidált beszámoló összeállítása érdekében a vállalatcsoport tagjait előbb a Sztv. 3. (2) 1-7 pontja és a 115. (1-4) bekezdése alapján minősíti, majd élve a Sztv és 128., illetve ában biztosított lehetőségekkel, a vállalkozásokat konszolidálási körökbe sorolja. Amennyiben a szavazati jogok alapján nem határozható meg egyértelműen az irányítás, ellenőrzés, döntő befolyás ténye, mértéke, akkor az anyavállalkozás a MÁV ZRt. egyedi elbírálás alapján minősíti az adott társaságnak a vállalatcsoporton belüli viszonyát. A vállalkozások minősítése egyrészt a vállalkozások típusa, másrészt a vállalatcsoporton belül elfoglalt helye, szerepe és hatása alapján kerül meghatározásra. Ezért minden vállalatcsoporthoz tartozó társaság tekintetében a MÁV ZRt-t megillető szavazati jogot kell meghatározni. A szavazati jog meghatározása a következő képlet alapján történik: Szj%= A vállalatcsoportot megillető az anyavállalkozás által közvetlenül vagy közvetve gyak. szavazati jogos részesedések névértéke A vizsgált vállalkozásban érvényesíthető szavazati jogok-a szavazati jogos jegyzett tőke-névértéke

6 842 A MÁV ZRt. Értesítője 26. szám Közvetlenül gyakorolhatók azok a szavazati jogok, amelyeket a MÁV ZRt. leányvállalkozásain keresztül érvényesíthet, azaz amelyeket a leányvállalkozások saját tulajdonukban levő részesedések alapján gyakorolhatnak. A saját tulajdon azt jelenti, hogy a szavazati jog meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a szavazati jogos részesedéseket, amelyek az anyavállalkozás vagy leányvállalkozásaik birtokában vannak ugyan, de az azokkal kapcsolatos szavazati jogokat csak azok tulajdonosainak érdekében gyakorolhatják. A vizsgált vállalkozásban lévő szavazati jogos jegyzett tőke mértékének meghatározásakor a jegyzett tőke mértékéből le kell vonni a szavazati joggal nem rendelkező jegyzett tőke mértékét, azaz: a jegyzett, de be nem fizetett tőke mértékét, a vizsgált vállalkozás által visszavásárolt saját részvény vagy üzletrész névértékét, elsőbbségi részvények névértékét, ha azok szavazati jogát az alapszabály korlátozza, a vizsgált vállalkozásban ha az egyben anyavállalkozás is a saját leányvállalata által birtokolt részesedések névértékét. A vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások típusának meghatározásánál a szavazati jogok mellett a tisztségviselők választási és visszahívási lehetőségeit illetve a tulajdonosokkal kötött és érvényben lévő irányítási szerződéseket is figyelembe kell venni. Ezek létezése a típus meghatározásnál prioritást élvez és a szavazati jogtól függetlenül anya és leányvállalkozás kapcsolatot eredményez. A fenti ismérvek alapján elvégzett minősítés eredményeként a vállalatcsoport tagjai a következő típusokba sorolhatók: anyavállalkozás (MÁV ZRt.) leány-anyavállalkozások leányvállalkozások közös vezetésű vállalkozások társult vállalkozások egyéb részesedési viszonyú vállalkozások A vállalkozások típusának meghatározását követően a MÁV ZRt. a vállalkozásokat konszolidációs körökbe sorolja, amelyek tekintetében különbséget tesz: a konszolidálásba teljes körűen bevonásra kerülő vállalkozások (kemény mag) a társultként kezelt részlegesen (equity módszerrel) bevont vállalkozások köre (lágy mag) az egyéb részesedési viszonyként kezelt vállalkozások köre (külső kör) között. A konszolidációs körökbe való besorolásnál a MÁV ZRt. a következő alapelvekből indul ki: a leányvállalkozásokat teljes körűen kell bevonni a konszolidációba, a közös vezetésű vállalkozásokat a kvóta (tulajdoni hányad) alapján történő redukció után teljes körűen kell bevonni a konszolidációba, a társult vállalkozásokat részlegesen (equity módszerrel) a bennük lévő részesedés értékelése alapján kell bevonni a konszolidált beszámolóba, az egyéb részesedési viszonyú vállalkozásokat a befektető egyedi mérlegében lévő értéken kell szerepeltetni a konszolidálásban. Az alapelvek mellett a konszolidációs körbe sorolandó vállalkozás helyét, szerepét és vállalatcsoportra gyakorolt hatását figyelembe véve a MÁV ZRt.: Leányvállalkozások tekintetében: mentesítést biztosít a teljes körű bevonás alól azoknak a leányvállalkozásoknak és úgy azokat a társultként kezelt vállalkozások körébe sorolja amelyek: a konszolidált beszámolóhoz szükséges adatokat késedelmesen és/vagy aránytalanul magas költségen tudnák biztosítani. (Ezt a mentesítést a MÁV ZRt. akkor alkalmazza, ha a leányvállalkozás megszerzésére az üzleti év második felében (június 30-a után) került sor.) Ekkor a társaság a lágy mag részét képezi. teljes körű bevonása nélkül is megbízható, valós kép alakítható ki a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről (azaz, a leányvállalkozás nem jelentősnek minősül). részlegesen sem vonja be a konszolidációba azokat a leányvállalkozásokat és úgy azokat egyéb részesedési viszonyú vállalkozásként kezeli amelyek: tovább értékesítési céllal kerültek megszerzésre és a részesedést egy éven belül értékesítik, irányítás gyakorlása szempontjából jogi korlátozások akadályozzák (felszámolás, végelszámolás alá vont vállalkozások). Közös vezetésű vállalkozások esetében: mentesítést biztosít a redukció után a teljes körű bevonás alól, azoknak a közös vezetésű vállalkozásoknak, amelyeknél az értékelés egységesítése a tulajdonos(ok) egyet nem értése miatt nem valósítható meg, ezért ezeket a közös vezetésű vállalkozásokat társultként vagy egyéb részesedési viszonyként kezelt vállalkozók körébe sorolja, mentesíti a részeleges bevonás alól azokat a közös vezetésű vállalkozásokat, amelyek a vállalatcsoport megbízható, valós összkép kialakítása szempontjából nem jelentősek (ezek az egyéb részesedési viszonyú vállalkozásként kezelt körbe kerülnek). Társult vállalkozások esetén mentesítést biztosít a részleges bevonás alól, azoknak a társult vállalkozásoknak, amelyek a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható, valós összképe szempontjából nem bírnak jelentőséggel.

7 26. szám A MÁV ZRt. Értesítője 843 Leányvállalkozások és közös vezetésű vállalkozások körében azok jelentőségét a MÁV ZRt. hat mutató (mérlegfőösszeg, saját tőke, jegyzett tőke, értékesítés nettó árbevétele, adózás előtti eredmény, bérköltség) alapján dönti el. Nem jelentősnek tekinti azt a vállalkozást, amelynek részaránya a hat mutató tekintetében három mutató esetén sem haladja meg a vállalatcsoport halmozott értékének 1%-át. (Közös vezetésű vállalkozás esetén a számításokba a tulajdoni hányad alapján redukált értékeket kell figyelembe venni). A társultként kezelt vállalkozások körébe sorolandó vállalkozásokat teljes körű bevonás alól mentesített leány és közös vezetésű vállalkozások, valamint a társult vállalkozások a MÁV ZRt. akkor tekinti nem jelentősnek, amikor az azokkal kapcsolatos és a konszolidálásban figyelembe veendő értékváltozás nem éri el az alapként szolgáló részesedés könyv szerinti értékének 20%-át és ezek összesítve sem haladják meg a vállalatcsoport kemény magjába sorolt vállalkozások tárgyidőszaki adózás előtti eredményének 5%-át. A teljes és részleges bevonás alól mentesített leányvállalkozások, a kvóta alapján be nem vonható közös vezetésű vállalkozások, valamint a részleges bevonás alól mentesített társult vállalkozások az egyéb részesedési viszonyú vállalkozásokként kezelt külső körbe kerülnek. A MÁV ZRt. a fent rögzített mentesítési szabályokat, egyedi döntés alapján felülírhatja. A MÁV ZRt. Igazgatósága dönthet tehát úgy is, hogy az egyébként mentesíthető vállalkozásnak a mentesítést nem adja meg. A fentiek alapján a MÁV vállalatcsoport konszolidációs körei a következő típusú vállalkozásokat foglalják magukban: KEMÉNY MAG LÁGY MAG KÜLSŐ KÖR A konszolidálásba teljes körűen bevonásra kerülő vállalkozások: MÁV ZRt., mint anyavállalkozás Teljekörű bevonás alól nem mentesített: Leányvállalkozás Közös vezetésű vállalkozás A konszolidálásban a részesedés értékelésen keresztül szereplő vállalkozások A teljes körű bevonás alól mentesített, de a lágy magba bevonás alól nem mentesített: Leányvállalkozások Közös vezetésű vállalkozások A lágy magba való bevonás alól nem mentesített társult vállalkozások A konszolidálásban az egyedi mérlegben kimutatott részesedés értéken szereplő vállalkozások - A helyzetük alapján eleve a külső körbe sorolt vállalkozások A lágy magba való bevonás alól is mentesített: Leányvállalkozások Közös vezetésű vállalkozások A lágy magba való bevonás alól mentesített társult vállalkozások A tárgyév fordulónapjával készülő minősítés és csoportba sorolás a következő évekre vonatkozóan is meghatározza a konszolidációba való bevonás módját, amelytől csak lényeges változás után lehet eltérni. Lényegesnek minősül a változás, ha: a vállalatcsoporthoz új társaság kerül, vagy egy meglévő társaság a vállalatcsoporttól teljesen elszakad, a vállalatcsoporthoz tartozó társaság felszámolás vagy végelszámolás alá kerül, ekkor a társaság átkerül a külső körbe, egy meglévő társaságban levő részesedés újabb részesedés szerzés következtében növekszik, vagy állomány és értékváltozás következtében (tipikus eset az értékesítés) csökken és ezen változások következtében az adott vállalkozás minősítése megváltozik. Lényegesnek tekintendő az a változás is, amikor egy adott vállalkozás kiemelt (hat) mutatója, illetve azok egy része a minősítési szint (1%) fölé emelkednek A konszolidálás előkészítésének szabályai A Sztv. a konszolidálással kapcsolatos előkészítő feladatokat (mérlegképesség vizsgálat, értékelés egységesítése, valutaátszámítás) a ban szabályozza. Ezeken a területeken is választási lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy a vállalatcsoportok sajátosságainak figyelembe vétele mellett a megbízható, valós képet érvényre lehessen juttatni. A konszolidálás előkészítésének szabályai a konszolidálásba teljes körűen bevonásra kerülő vállalkozásokra (kemény mag) és a társultként kezelt vállalkozásokra vonatkoznak. A konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozások mérlegét és eredménykimutatását közös vezetésű vállalkozás esetén a tulajdoni hányad alapján redukált értékeket össze kell vonni. Ezt megelőzően az egységesség biztosítása érdekében a mérlegképesség vizsgálatot, az értékelések egységesítését és a valutaátszámítást, mint előkészítő feladatokat el kell végezni. Belföldi leány és közös vezetésű vállalkozások esetén a MÁV ZRt. ezektől a feladatoktól eltekint, mert: a mérlegképesség kérdését a Sztv. rendezi és attól a belföldi vállalkozások nem térhetnek el, az értékelés egységesítése tekintetében a MÁV ZRt. él a Sztv (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel, ami kimondja, hogy a törvény szerint választható értékelési módszerek eltérését.nem szükséges egységesíteni. Tekintettel arra, hogy a belföldi vállalkozások csak a

8 844 A MÁV ZRt. Értesítője 26. szám Sztv. által biztosított lehetőséggel élhetnek az értékelés egységesítésétől el lehet tekinteni. valutaátszámítást a belföldi vállalkozások körében nem kell elvégezni, tekintettel arra, hogy a vállalatcsoportba nem tartozik olyan vállalkozás, amely idegen valuta nemben állítaná össze éves beszámolóját. Belföldi leány és közös vezetésű vállalkozások esetén ezekre a vizsgálatokra csak akkor kerül sor, ha a konszolidálási feladatok végrehajtása során az adat ütköztetésekből eredő eltérések alapján vélelmezni lehet, hogy a mérleg, illetve az eredménykimutatás összeállításában, illetve a vagyonelemek és vagyonváltozások értékelésében hibát követett el az adott vállalkozás. Külföldi vállalkozások esetén, a MÁV ZRt. a mérlegképesség vizsgálatot és az értékelés egységesítését minden olyan külföldi leányvállalkozásnál és közös vezetésű vállalkozásnál végrehajtja, amelyek a konszolidációs körök kialakítása, illetve felülvizsgálata során a kemény magba kerülnek besorolásra. A mérlegképesség vizsgálat és az értékelés egységesítése során tapasztalt eltérésekkel az egyedi mérleg és eredmény-kimutatás tételeit akkor kell módosítani, ha az eltérések a vállalatcsoport megítélését lényegesen befolyásolják. Lényeges befolyásolásnak az minősül, ha leány és közös vezetésű vállalkozások konszolidálását megelőző adatainak figyelembe vételével meghatározott halmozott értékeket tartalmazó mérlegsort az eltérés hatása 1%-ot meghaladó mértékben módosítja. A bevont vállalkozások körében valutaátszámításkor a MÁV ZRt. a Sztv (6) bekezdésének a) pontja alapján jár el, azaz a befektetett eszközöket, a saját tőke elemeit kivéve a mérleg szerinti eredményt bekerülési árfolyamon számítja át, ami azonban nem haladhatja meg az üzleti év fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos árfolyamot. A mérlegátszámításnál bekerülési árfolyamként első konszolidálás esetén a teljes körbe való bevonás időpontjában érvényes MNB által közzétett hivatalos deviza árfolyamot alkalmazza. Az eredménykimutatás tételeinek átszámításakor a MÁV ZRt. a Sztv (8). bekezdése szerint jár el, azaz az eredménykimutatás átszámításánál a mérleg szerinti eredményt mérlegfordulónapi, az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon számítja át. Az átszámítások hatásait a Sztv (7. és 9.) bekezdésének előírásai szerint rendezi. Társultként kezelt vállalkozások körében akár belföldi, akár külföldi mérlegképesség vizsgálatra és értékelés egységesítésre döntően információ hiány miatt nem kerül sor. A valutaátszámítás a MÁV ZRt. a Sztv (6) b. pontja alapján végzi, azaz a mérleg minden tételét mérlegfordulónapi, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számolja át A tőkekonszolidálás szabályai A MÁV ZRt. a tőkekonszolidálás körében a Sztv. előírásaival összhangban különbséget tesz a részesedés kiszűréssel, illetve a részesedés értékelésével történő tőkekonszolidálás között. A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálást a kemény magba sorolt vállalkozások körében alkalmazza. Részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást ezzel szemben a lágy körbe sorolt vállalkozások esetében alkalmazza A részesedés kiszűréssel történő tipikusan leányvállalkozások tőkekonszolidálásának szabályai A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás tekintetében az első tőkekonszolidálással kapcsolatban ad választási lehetőséget a Sztv Az első tőkekonszolidálás végrehajtható a megszerzés időpontjának vagy a fordulónapnak az értékviszonyai szerint. Ezeken belül a kiszűrés történhet könyv szerinti vagy újra értékelt értéken. Részesedés kiszűréssel történő első tőkekonszolidációra akkor kerülhet sor, ha egy új vállalkozás kerül a konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozások közé, vagy a társult körből lágy magból átsorolásra kerül egy vállalkozás, vagy a kemény magban lévő vállalkozásban lévő részesedés újabb szerzés következtében növekszik. Ez utóbbi esetben az első tőkekonszolidálás csak a növekményt érinti. A MÁV ZRt. a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerinti első tőkekonszolidálást csak olyan esetben hajt végre, ha új vállalkozás kerül a kemény magba, annak megszerzése a tárgyév első felében június 30.-a előtt történt és a megszerzés időpontjától történő konszolidálási feladatok elvégzésének feltételei biztosítottak. Minden más esetben fordulónapi első konszolidálásra kerül sor. A lágy körből való átsorolás esetén, illetve újabb részesedési rész szerzése esetén a fordulónap a tárgyévet megelőző fordulónap, ami megegyezik a tárgyév első napjával. Társult körből való átsorolás esetén a részesedés kiszűréssel történő első konszolidálásnál figyelembe kell venni azokat az értékeket, amelyek az átsorolásra került korábban társult vállalkozásként kezelt vállalkozással kapcsolatban a korábbi években kialakultak. A MÁV ZRt. az első tőkekonszolidálást minden esetben könyv szerinti értéken végzi el. Ebből eredően a tőkekonszolidációs különbözet aktív vagy passzív tőkekonszolidációs különbözetet eredményezhet. Az aktív tőkekonszolidációs különbözet rejtett tartalékra kerül átváltásra akkor, ha az aktív tőkekonszolidációs különbözet jelentős, a kiszűrésre kerülő részesedés értékének 5%-át meghaladja, de legalább 10 millió Ft. A rejtett tartalék felvétel utáni leírása azon eszköz mozgása alapján történik, amelyhez a rejtett tartalék hozzárendelésre került. Az aktív tőkekonszolidációs különbözet leírására 5 év alatt kerül sor (leírási kulcs 20%).

9 26. szám A MÁV ZRt. Értesítője 845 Az első évben aktív tőkekonszolidációs különbözet és rejtett tartalék időarányos leírására csak akkor kerülhet sor, ha a tőkekonszolidálás a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerint történt. A passzív tőkekonszolidációs különbözet feloldására a részesedés vállalatcsoporton kívülre történő értékesítésekor, vagy olyan esetben kerülhet sor, ha az adott vállalkozásnál történő újabb részesedésszerzés esetén a részesedés növekményre jutó saját tőke kiszűrése során aktív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik. Tekintettel arra, hogy a MÁV ZRt. az első tőkekonszolidálást minden esetben könyv szerinti értéken hajtja végre és a teljes körűen bevonásra kerülő vállalkozás eszközeit és forrásait csak akkor értékelteti újra, ha a részesedés és a részesedésre jutó saját tőke kiszűrése során jelentős aktív vagy passzív tőkekonszolidációs különbözet keletkezik. (Jelentős a különbözet akkor, ha az a kiszűrendő részesedés értékének 5%-át meghaladja, de legalább 10 millió Ft-ot) Ez esetben a tőkekonszolidációs különbözetben lévő rejtett tartalékokat vagy rejtett terheket fel kell tárni és azokhoz az eszközökhöz és forrásokhoz kell rendelni, amelyeknél azok jelentkeznek. Az első tőkekonszolidálás során elvégzendő feladatok attól függnek, hogy fordulónapi vagy megszerzés időpontja szerinti értékviszonyok mellett kerül-e sor arra. Fordulónapi első konszolidálás esetén: a részesedés könyv szerinti értékével szemben ki kell szűrni a részesedésre jutó saját tőke elemek könyv szerinti értékét (új vállalkozás esetén a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba kell átvezetni, mert eredmény-kimutatás ilyen esetben nem kapcsolódik a mérleghez) és a keletkező tőkekonszolidációs különbözetet fel kell venni a mérlegbe, akár aktív, akár passzív a tőkekonszolidációs különbözet, a ki nem szűrt saját tőke elemeket a külső tulajdonosokat megillető saját tőke mérlegbe való felvételével kell kivezetni. Megszerzés időpontja szerinti első tőkekonszolidálás esetén: a fordulónapi első tőkekonszolidációnak megfelelően el kell végezni a részesedés kiszűrést a részesedésre jutó saját tőkével szemben és a megmaradt tőkeelemeket a külső tulajdonos részesedése a saját tőke mérlegsorral szemben, ha a kiszűrés során aktív tőkekonszolidációs különbözet képződött, meg kell kezdeni annak időarányos leírását, a vállalkozás jegyzett tőkén és mérleg szerinti eredményen kívüli saját tőke változását meg kell osztani belső és külső tulajdonosok között és azokat át kell vezetni a leányvállalkozások saját tőke változása, illetve a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegsorokra, meg kell osztani a vállalkozás által a megszerzés időpontjától a fordulónapig realizált és a vállalkozásban hagyott eredményt (mérleg szerinti eredmény) és a külső tulajdonosokat megillető részt a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegtételhez kell rendelni. A megszerzés időpontja utáni első tőkekonszolidálás esetén (a vállalkozás teljes üzleti évet átfogó, illetve a nyitástól a megszerzés időpontjáig terjedő eredménykimutatás alapján) elő kell állítani a megszerzés időpontjától a fordulónapig terjedő időszakra vonatkozó eredménykimutatást és ennek mérleg szerinti eredménye alapján rendezni kell a mérlegszerinti eredményt az eredménytartalékkal szemben. Követő konszolidálások esetén nincs különbség abból eredően, hogy az első tőkekonszolidálást milyen értékviszonyok szerint hajtottuk végre. Ez esetben az elvégzendő feladatok: az előző év záró értékeinek a kiszűréssel kapcsolatos mozgások egyenlegeinek azaz a tárgyévi nyitó értékeknek a felvétele. A nyitó tételek felvételénél az aktív tőkekonszolidációs különbözetnek az előző üzleti év terhére le nem írt részét, illetve a mérleg szerinti eredményből a belső tulajdonosokat megillető részt a leányvállalkozások saját tőke változásaként kell felvenni, a külső tulajdonosokat megillető mérleg szerinti eredményt pedig a külső tulajdonosok részesedése a saját tőkéből mérlegsorra kell átvezetni, az eredménytartalékkal szemben. az aktív tőkekonszolidációs különbözet leírásának megkezdése vagy folytatása, amíg leírásra nem kerül, a saját tőke tárgyévi változás megoszlása belső és külső tulajdonok között (a megkezdés időpontjainak értékviszonyai szerinti első tőkekonszolidálásnál ismertetett módon és tartalommal), a mérleg szerinti eredmény megosztása belső és külső tulajdonosok között is annak a fent vázolt módon való bemutatása. A részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás során többlépcsős konszolidálásra is sor kerülhet abban az esetben, ha a konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozások között unokavállalkozások, vagy azok vállalkozásai is szerepelnek. Ez esetben a részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás a láncmódszer alkalmazásával egészül ki. Abban az esetben, ha a vállalatcsoport kemény magjában lévő vállalkozások között kölcsönös részesedési kapcsolat is előfordulna, akkor a kiszűrésnél figyelembe veendő tényleges tulajdoni hányadokat a kapcsolat összetettségétől függően iterációs módszerrel, vagy mátrix módszerrel kell meghatározni, amiből az anyavállalat a mátrix módszert alkalmazza.

10 846 A MÁV ZRt. Értesítője 26. szám A részesedés értékeléssel történő tipikusan társult vállalkozások tőkekonszolidálásának szabályai A MÁV ZRt. a részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást a társultként kezelt vállalkozások körében lágy mag alkalmazza. A Sztv. ez esetben is az első konszolidálással kapcsolatban kínál fel választási lehetőségeket. (130. ) Első konszolidálásra ebben a körben akkor kerül sor, ha a társultként kezelt vállalkozások köre: egy új vállalkozással bővül, vagy egy korábban is társultként kezelt vállalkozásban újabb részesedési rész megszerzésre kerül sor, ami azonban a kapcsolat minőségét nem változtatja meg, a kemény magból, vagy a külső körből egyéb részesedési viszonyként kezelt vállalkozások köre egy vállalkozás a lágy körbe kerül átsorolásra. A MÁV ZRt. az első részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálást: új vállalkozásnak a társultként kezelt vállalkozások körébe való felvétele esetén fordulónapi értékviszonyok mellett könyv szerinti értéken végzi el, minden más esetben a megszerzés időpontjának értékviszonyai szerint és könyv szerinti értéken végzi el, de ezekben az esetekben a megszerzés időpontjaként az üzleti év első napja kerül megjelölésre, ami értelemszerűen megegyezik az előző üzleti év utolsó napjával. Tekintettel arra, hogy a részesedés értékeléssel történő tőkekonszolidálás minden esetben könyv szerinti módszerrel történik, az első és az újabb részesedés szerzés értékelésekor aktív és passzív tőkekonszolidációs különbözet egyaránt keletkezhet. Az aktív tőkekonszolidációs különbözet a megbízható, valós kép és az egyértelmű kezelés érdekében a mérlegbe a részesedés értékének csökkentésével szemben kerül felvételre és 5 év alatt leírásra. Ilyen módon az aktív tőkekonszolidációs különbözet évenkénti leírása nem a részesedéssel szemben, hanem a mérlegbe is felvett társultként kezelt vállalkozások aktív tőkekonszolidációs különbözetet érintve történik. A passzív tőkekonszolidációs különbözet és annak alakulása csak a kiegészítő mellékletben kerül bemutatásra. Átsorolások esetén ha az kemény magból eredően történik az aktív vagy passzív tőkekonszolidációs különbözetet a nyilvántartott érték figyelembe vételével kell meghatározni. A leányvállalkozás saját tőke változását pedig a társultként kezelt vállalkozásokban lévő részesedés értékváltozásaként kell kezelni. A megszerzés időpontjának értékviszonyai alapján végzett első tőkekonszolidálás esetén a részesedés értékét: növelni kell, a tárgyévi saját tőke növekedésnek a részesedésre jutó értékének és a tárgy év után fizetendő, de a befektető által a tárgyévre el nem számolt osztalék részesedésre jutó értékével, csökkenteni kell, a tárgyévi saját tőke csökkenésének a részesedésre jutó értékének és az előző évben a konszolidálás során felvett a részesedés értékébe beszámított osztalék értékével. A részesedés értékelésből eredő tárgyévi hatások a pénzügyi műveletek bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben kerülnek elszámolásra, így azok a vállalatcsoport mérleg szerinti eredményében jelentkeznek. Ezzel szemben a tárgyévet megelőzően végrehajtott értékelések hatásai eredmény semlegesen a vállalatcsoport saját tőkéjének részeként a VIII/A Társultként kezelt vállalkozások értékváltozása mérlegsoron fognak megjelenni Az adósságkonszolidálás szabályai A MÁV ZRt. az adósságkonszolidálást (a követelések és kötelezettségek egymással szembeni kiszűrését) a Sztv a alapján a konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozások körében (kemény mag) érvényesíti. A követelések és kötelezettségek ütköztetése során lényegtelennek tekinti azokat a különbözeteket, amelyek a kiszűrendő követelés, illetve kötelezettség értékének 0,1%-át maximum 500 ezer Ft-ot nem haladják meg. Ezekben az esetekben a különbözet okának feltárásától a MÁV ZRt. eltekint és a kiszűréseket sem valósítja meg. Ilyen esetekben a követelés és kötelezettség kiszűrésére az alacsonyabb értéken kerül sor, ez képezi az azonos értéket. (A lényegtelen eltérések értéke összességében nem haladhatja meg a 10 millió Ft-ot.) Lényeges eltérés esetén a különbözet oka feltárásra kerül, majd az ok ismerete alapján fel kell venni vagy ki kell vezetni a követelés vagy kötelezettség értékét azzal a mérleg vagy eredménytétellel szemben, amellyel a feltárás alapján kapcsolatba hozható. Ha az eltérés oka nem deríthető ki, akkor a követelés illetve a kötelezettség felvételét, illetve kivezetését az adósságkonszolidálásból eredő egyéb bevétellel vagy egyéb ráfordítással szemben kell elszámolni. Az eltérések rendezését követően megmaradt azonos értékű követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben a létezésüknek megfelelő mérlegsorok szembeállításaival kell kiszűrni. Az előző évi különbözetek nyitáskori felvétele eredménysemlegesen a saját tőke elemeként megjelenő, adósságkonszolidálásból eredő konszolidációs különbözet mérlegtétellel szemben történik, tárgyévi változásukat viszont eredményhatékonyan kell kezelni, ezért az megjelenik az üzleti év mérleg szerinti eredményében és csak a következő év konszolidálása során a nyitást követően hat a saját tőkében lévő adósságkonszolidációs különbözet értékére.

11 26. szám A MÁV ZRt. Értesítője 847 A különbözeteket abból a szempontból is minősíteni kell, hogy azok megforduló vagy meg nem forduló, illetve belátható időn belül megforduló vagy belátható időn belül meg nem forduló különbözetek. Továbbá, hogy vane társasági adóvonzata vagy sem. A belátható időn belül megforduló és adóvonzattal járó valódi lényeges különbözetek után látens adó ráfordítás növekedést vagy csökkenést kell elszámolni az aktív latens adó miatti követelés illetve a passzív látens adó miatti kötelezettséggel szemben. Megszűnésekor a látens adóhatást ugyancsak kezelni kell az aktív latens adó miatti követelés, illetve a passzív látens adó miatti kötelezettséggel szemben. Egyszerre látens adó miatti követelés, illetve kötelezettség nem lehet a vállalatcsoport mérlegében, ezért ezek egymás terhére, vagy javára eliminálhatók. Az adósságkonszolidálással kapcsolatban jelentkező látens adó hatást a MÁV ZRt. az adósságkonszolidálás keretében rendezi A hozamok és ráfordítások konszolidálásának szabályai A hozamok és ráfordítások konszolidálását a MÁV ZRt. a konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozások körében (kemény mag) végzi. A kemény magban végrehajtott tranzakciókból eredően a vállalatcsoportban olyan hozamok és ráfordítások képződnek és halmozódnak fel, amelyek a Sztv (5) bekezdése alapján nem tekinthetők realizált vagyonváltozások hatásainak. Ezért azokat egymással szemben az Sztv alapján ki kell szűrni. A belső tranzakciókból eredő hozamok és ráfordítások kiszűrésének előkészítése érdekében a MÁV ZRt. elsőként a belső kör tagjai által jelentett fogadásokat és kibocsátásokat ütközteti. Az ütköztetés során feltárt különbözetek egyeztetéssel, illetve a lényegesség elvének alkalmazásával kerülnek felszámolásra. A MÁV ZRt. lényegtelennek tekinti a különbözetet akkor, ha az eltérés a kiszűrendő hozam, illetve ráfordítás értékének 0,5%-át maximum 500 ezer Ft-ot nem éri el. Lényegtelen eltérés esetén a kiszűrést az eltérés nélküli értékeket figyelembe véve hajtja végre. Ha a kibocsátó hozama meghaladja a fogadó által jelentett fogadott értéket, akkor a kibocsátó hozamát és az ahhoz kapcsolódó ráfordítást arányosan a fogadott értékre redukálja. Lényeges eltérések esetén az eltérés okait figyelembe véve átrendezi, vagy generálja azokat a tételeket, amelyek az eltérést megszüntetik. Az új a valóságnak megfelelő tétel felvétel az adósságkonszolidálásban vagy a közbenső eredmény konszolidálásban érezteti hatását. (Ezért az adósságkonszolidáláshoz vissza kell nyúlni, a közbenső eredmény konszolidáláshoz pedig automatikusan rendeződnek az értékek). A MÁV ZRt. hozamok és ráfordítások konszolidálása során különbséget tesz: eszközökre és költségekre fogadott saját előállítású készlet és szolgáltatás kibocsátása, eszközökre és költségekre fogadott vásárolt eszközök kibocsátása, egyik tag által elszámolt ráfordítás, másik tag által elszámolt hozam, illetve az egyoldalúan elszámolt ráfordítás, vagy egyoldalúan elszámolt hozam között. Az egyeztetések és az eltérések felszámolását követően a hozamok és ráfordítások egymással szembeni kiszűrése a megkülönböztetett csoportokban a következők szerint történik: Az eszközökre és költségekre fogadott saját előállítású készlet vagy szolgáltatás kibocsátása esetén tekintettel arra, hogy a MÁV ZRt. összköltség eljárásra épített eredménykimutatást alkalmazva végzi a konszolidálást a hozam és ráfordítás kiszűrés a nettó árbevételnek a saját termelésű készletek állomány változásává vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékévé való átalakításával valósul meg, a kibocsátó ráfordításának megfelelő értéken. Ez esetben a MÁV ZRt. figyelemmel kíséri, hogy a fogadott eszközzel és költséggel mi történt a tárgyidőszakban (az üzleti évben), és ha az a belső körből kibocsátásra került, akkor a saját előállítású eszközök aktivált értékét a kibocsátáskor elszámolt ráfordítással szemben eliminálja. A közvetett költségre fogadott kibocsátás esetén a kibocsátó hozamát és a fogadó ráfordítását is kiszűrjük, a kibocsátó hozamának értékével. Az eszközökre és költségekre történő vásárolt eszköz fogadása esetén a hozam és ráfordítás kiszűrés a kibocsátó által elszámolt ráfordítás szintnek megfelelő hozam és ráfordítás kiszűréssel valósul meg. A költségek terhére fogadott hozam esetén, ha az nem termelő tevékenységhez kapcsolódik azaz a költség tárgyilag el nem határolható (nem épül be eszközértékbe) a kiszűrést a hozam értékének megfelelően a kibocsátó által elszámolt hozam és a fogadó által elszámolt költség eliminálásával kell végrehajtani. Egyik tag által elszámolt hozam és a mások tag által elszámolt ráfordítás esetén a hozam és ráfordítás kiszűrés egymással szemben a kibocsátó, illetve a fogadó által megjelölt hozam, illetve ráfordítás helyen tételesen történik, Egyoldalúan elszámolt hozam, vagy egyoldalúan elszámolt ráfordítás esetén, az egyoldalú elszámolást megszűntetjük, ami eredmény változást idéz elő, ez esetben, ha annak latens adó vonzata van, latens adó változást, illetve ahhoz kapcsolódó latens adó miatti követelést vagy kötelezettséget képez. Egyoldalú hozam, illetve egyoldalú ráfordítás esetén bár az a hozam és ráfordítás keretében szűnik meg lényegét tekintve közbenső eredmény kiszűrésre kerül sor. Ezért az ilyen típusú kiszűréseket a következő üzleti évben eredménysemlegesen fel kell venni a mérlegbe (saját tőkén belül a közbenső eredmény kiszűrésből eredő változás elnevezésű mérlegtétellel szemben), majd figyelem-

12 848 A MÁV ZRt. Értesítője 26. szám mel kell kísérni, hogy mi történik azzal a tárgyidőszakban. Ha nem változik állományban marad és a következő konszolidálás nyitó tételeként is megjelenik. Ha változik, mert az egyoldalú elszámolást az érintett tag megszüntette, vagy maga az eszköz szűnik meg, vagy kerül ki a kemény magból akkor az első esetben mint a tárgyidőszakban jelentkező egyoldalú elszámolást kell kezelni, a második esetben viszont, mint egyoldalú elszámolásból eredő közbenső eredmény kiszűrést fel kell oldani. A tárgyidőszakban ezek a mozgások eredményhatásúak, ezért ha azokhoz látens adó kapcsolódott, a látens adóra való hatásukat is rendezni kell. A mérleg szerinti eredményen keresztül a következő év nyitásakor a saját tőkén belül elkülönítetten kimutatott közbenső eredményből eredő változás értéke automatikusan a mérleg szerinti eredmény felosztás eredményeként rendeződik A közbenső eredmény kiszűrésének szabályai A közbenső eredmény kiszűrést a MÁV ZRt. a Sztv a alapján a konszolidált beszámoló összeállítása során akkor alkalmazza, ha a konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozások egymással körön belül olyan tranzakciókat kötöttek és valósítottak meg, amelyek egyedi beszámolóikban eredmény hatékonyan jelentkeztek. A közbenső eredmény kiszűrése során a kibocsátó által elszámolt bevétel kerül csökkentésre a fogadott eszköz értékével szemben, a kibocsátó által elszámolt bevétel és ráfordítás különbözetével. A módszerből adódóan a közbenső eredményt tartalmazó eszköz tárgyévi mozgását nyomon kell követni és ez alapján a kiszűrést fel kell oldani vagy át kell rendezni. A nyilvántartás bonyolultságára, időtartamára (ingatlanok esetében 50 év, egyéb tárgyi eszköz esetében 3-10 év) és az összegszerűség nagyságrendjére való tekintettel a költség haszon számviteli elv figyelembe vételével közbenső eredményt a MÁV ZRt. csak akkor mutat ki, ha az egyedi eszközre megállapított közbenső eredmény lényeges, azaz a következő korlátokat meghaladja: hosszú élettartamú ingatlanok esetében: 50 millió Ft, de nem haladhatja meg a kiszűrendő közbenső eredmény 20%-át, de maximum a 250 millió Ft-ot évente, egyéb tárgyi eszközök esetében: 10 millió Ft, de nem haladhatja meg a kiszűrendő közbenső eredmény 20%- át, de maximum a 200 millió Ft-ot évente, készletek esetében készlet fajtánként: 1 millió Ft, de nem haladhatja meg a kiszűrendő közbenső eredmény 10%-át, de maximum a 10 millió Ft-ot évente. Ezt követően pedig, már csak a lényegesnek minősített közbenső eredményt szűri ki és áramoltatja. A lényeges közbenső eredményt tartalmazó eszköz vagy költség útját a tárgyidőszakban nyomon követi és ha az: az adott társaságon belül új eszközformában jelenik meg, akkor arra átvezeti, az adott társaságon belül megszűnik vagy elhasználódik, a kiszűrést az elhasználódás, illetve megszűnés arányában feloldja a társaság által elszámolt ráfordítást (esetleg költséget mint ráfordítást) módosítva. (Tárgyi eszközt és Immateriális javakat érintő kiszűrés esetén az elhasználódás az értékcsökkenési leírás miatti közbenső eredmény feloldást, csak a következő évben kezdi meg.) az adott társaságból kiáramlik, de a kemény magba kerül, akkor a fogadó társaság eszközére vagy költségére azt a korábban kiszűrt eredményt is tovább vezeti, az adott társaságból kiáramlik és a fogadó nem kemény maghoz tartozó társaság, akkor a kiszűrt eredményt az elszámolt ráfordítással szemben feloldja. A közbenső eredmény kiszűrés latens adó változást von maga után, amit a MÁV ZRt mint anyavállalkozás összevontan, egyrészt a tárgyévben kiszűrt közbenső eredmény feladása, másrészt a tárgyévben kiszűrt és a tárgyévi mozgások alapján feloldott közbenső eredmény feladása alapján számol el. A fent vázolt eljárás következtében a tárgyévben kiszűrt, de fel nem oldott közbenső eredmény állományban marad, azaz módosította a közbenső eredményt tartalmazó eszköz értékét és a hozam kiszűrésén, valamint a látens adó kezelésén keresztül a mérleg szerinti eredmény értékét. Ezért: az előző években kiszűrt és állományban maradt közbenső eredményt a nyitáskor eredménysemlegesen fel kell venni a saját tőkén belül elkülönítetten kezelt közbenső eredmény kiszűrésből eredő változás elnevezésű tétellel szemben (el nem feledkezve arról, hogy a kiszűréshez aktív látens adó miatti követelés vagy passzív látens adó miatti kötelezettség kapcsolódik), azoknak az eszközöknek a mozgását amelyek előző években kiszűrt közbenső eredményt tartalmaznak a tárgy évben figyelemmel kell kísérni és a bennük lévő közbenső eredményt áramoltatni és/vagy feloldani kell a tárgyévben kiszűrt közbenő eredménnyel kapcsolatos leírás szerint. Az előző évben kiszűrt és a tárgyévben feloldott közbenső eredmény elszámolása eredményhatékonyan történik, ezért hatása a tárgyévi mérleg szerinti eredményben jelentkezik. Ilyen módon a saját tőkén belül elkülönítetten nyilvántartott értéket csak a nyitás után rendezi Konszolidálással kapcsolatos egyéb szabályok A konszolidálással kapcsolatos egyéb szabályok körébe a MÁV ZRt. a látens adó és bázis korrekció szabályozását sorolja.

13 26. szám A MÁV ZRt. Értesítője A látens halasztott adó kezelésének szabályai A konszolidálás során látens adóhatás az adósságkonszolidálás, a hozam és ráfordítás konszolidálás illetve a közbenső eredmény kiszűrése és feloldása során keletkezhet. Látens adó keletkezésekor a MÁV ZRt. minden esetben a tárgyévben hatályos társasági adókulcsot alkalmazza, akárcsak annak feloldásakor. Ezért a hivatalos társasági adókulcs változása esetén a látens adóhatást előidéző kiszűrt eredmény értékét megtartva annak megoszlását az aktív látens adó miatti követelés illetve a paszszív látens adó miatti kötelezettség és a saját tőkén belül elkülönítetten nyilvántartott konszolidálásból eredő változások (adósságkonszolidálásból illetve közbenső eredmény változás) között átrendezi. A látens adó keletkezését nem befolyásolja az a körülmény, hogy a konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozás elhatárolt negatív adóalappal rendelkezik vagy nem rendelkezik. Látens adó kezeléséből eredően a vállalatcsoportnak egy időben látens adó miatti követelése, illetve látens adó miatti kötelezettsége nem lehet, ezért feloldásuk során figyelembe kell venni a meglévő állományt, és egymással szemben is rendezni kell azokat A bázis korrekció szabályai A tárgyidőszaki konszolidálást megelőző év (bázis év) korrekcióját a MÁV ZRt. olyan esetekben hajtja végre, amikor az előző évhez képest: a kemény vagy lágy magból kivezetésre kerül egy vállalkozás, mert az abban lévő részesedés részben, vagy egészben belső körbe nem tartozó természetes, vagy jogi személyek kezébe került (a szavazati jogok változásának következményeként, egy kemény magban lévő vállalkozást a lágy magba, vagy fordítva kell átsorolni) a belső kör tagjai előző üzleti évre vagy évekre szóló beszámolóikat módosítják és azokban kiszűrést módosító tranzakció is található. A bázis korrekciót az előző évi konszolidálásban szereplő záró értékkel kell végrehajtani, függetlenül attól, hogy az adott körből való kiválás, illetve a belső és társult kör közötti mozgás a tárgyidőszakon belül mikor valósult meg. A vállalatcsoportból való kiválás esetén a bázis korrekció a konszolidálásban szereplő és kiszűrt értékek kivezetésére terjed ki. Körök közötti átsorolás esetén a záró értékek kivezetésén kívül a bázis korrekció magában foglalja a kivezetett értékeknek az új kör szerinti átalakítását is. A MÁV ZRt. a korrigált bázis értékeit a mérleg és az eredménykimutatás e célt szolgáló oszlopaiban mutatja be. Ettől csak akkor tekinthet el, ha a bázis korrekciót társultként kezelt vállalkozás vállalatcsoportból történő kivezetése idézi elő és ilyen módon a konszolidált mérleg és eredménykimutatás néhány sorának értékében jelentkezik változás. Ez esetben a bázis korrekcióról a konszolidált beszámoló kiegészítő mellékletében nyújt részletes tájékoztatást. 4.2 KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁL- LÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA A konszolidálás előkészítésének és menetének szabályai A konszolidálás menetének szabályozása A vállalatcsoport konszolidált éves beszámolójába a MÁV ZRt. a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozásokat minősítésüktől függően különböző módszerek alkalmazásával vonja be. A bevonásukhoz szükséges adatokat az egyedi éves beszámolók illetve az A-B jelű táblázatok valamint a konszolidálásba teljes körűen bevonásra kerülő vállalkozások esetén a C-F jelű adatszolgáltató táblázatok tartalmazzák. Az adatszolgáltató táblázatok kitöltésének és egyeztetésének időpontjait a MÁV ZRt. mint anyavállalkozás minden évben külön utasításban (feladattervben) szabályozza, amit az üzleti év november 20-ig juttat el a konszolidálásba teljes körűen bevonásra kerülő vállalkozásokhoz, valamint külön rendelkezésben a társultként kezelt vállalkozásokhoz. A táblázatok az alábbiak szerint épülnek be a konszolidáció menetébe: A-B jelű táblázatok tartalmazzák a konszolidációs körök kialakítására vonatkozó adatokat C jelű táblázatok tartalmazzák az adósságkonszolidáláshoz szükséges adatokat D, E jelű táblázatok a belső körből érkezett eszközök mozgásait és év végi állományát tartalmazzák F jelű táblázatok az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet elkészítéséhez szükséges adatokat foglalják magukba. Az adatszolgáltatások határidejét az 1.sz. melléklet tartalmazza A konszolidálási körök kialakításának szabályai A MÁV ZRt. a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozásokat az üzleti év során kétszer, a június 30.-ai és december 31.-ei értékviszonyok alapján minősíti. A június 30-ai minősítésnél és konszolidációs körbe sorolásnál az előző üzleti év december 31-éhez rendelt konszolidálási körből indul ki és azokat csak akkor változtatja meg, ha azokban a június 30-ai minősítés alapján lényeges változás következik be.

14 850 A MÁV ZRt. Értesítője 26. szám A június 30-ai minősítés és konszolidációs körök alakulásairól (változtatásairól) a konszolidációba teljes körűen bevonásra kerülő vállalkozásokat a MÁV ZRt. legkésőbb július 30-ig értesíti. Az üzleti évet követő január 20-ig a MÁV ZRt. a vállalatcsoport leányvállalkozásaitól bekért A és B jelű adatszolgáltató lapok alapján a június 30-ai minősítés és csoportba sorolást felülvizsgálja és ez alapján végzi el az üzleti év konszolidálását, a vállalkozások végső besorolását. (A teljes körnek június 30- ai változásból eredő bővülése esetén, az első konszolidálást fordulónapi értékviszonyok alapján és könyv szerinti értéken végzi el. Ezért külön adatszolgáltatást nem igényel). A december 31-ei minősítés felülvizsgálatáról és konszolidációs körről a MÁV ZRt. a konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozásait február 20-ig értesíti, azzal a megjegyzéssel, hogy az a következő üzleti évre irányadó. Az A jelű táblázatok tartalmazzák a szavazati jogok és a tulajdoni hányadok meghatározásához szükséges információkat. A B jelű táblázatok alapján a társaságok tartós részesedéseinek tárgyévi változása követhető nyomon. Az adatszolgáltató táblázatokat a vállalatcsoporthoz tartozó leány-, közös vezetésű és társult vállalkozásoknak, valamint az anyavállalat tekintetében a MÁV ZRt. Portfoliógazdálkodási Igazgatóságának kell kitölteniük és megküldeniük december 15-ig (amennyiben a megjelölt határidő hétvégére esik, úgy az időpont az azt megelőző pénteki napra módosul). A táblázatok adattartalmának meg kell egyezni a főkönyvben ill. a mérlegben szereplő megfelelő adatokkal, valamint a cégnyilvántartással való egyezőségnek is fenn kell állnia A konszolidálásba teljes körűen bevonásra kerülő vállalkozások konszolidálásának szabályai Részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás szabályai A teljes körűen bevont vállalkozások tőkekonszolidációs feladatai a vállalkozások egyedi éves beszámolója valamint a B jelű adatszolgáltató táblázatok alapján kerül elvégzésre. Jelen utasítás pontja részletesen tartalmazza a részesedés kiszűréssel történő tőkekonszolidálás szabályait Az adósságkonszolidálás szabályai A követelések és kötelezettségek egymással szembeni kiszűrését a MÁV ZRt. a konszolidálás mellé rendszeresített C jelű adatszolgáltató táblázatok alapján végzi el. Ezek az adatszolgáltató lapok egyrészt mérlegtételhez kötődnek, azon belül pedig attól függően különülnek el egymástól, hogy milyen tartalmú követelésről vagy kötelezettségről van szó. Az egyeztetéseket kizárólag csak lezárt folyószámla után lehet elvégezni. A kiküldött valamint visszaigazolt egyenlegközlők alapján a főkönyvi egyezőségnek fenn kell állnia. Az adatszolgáltató táblázatokba csak az elismert, elfogadott értéket lehet bemutatni, az esetleges eltérésekről részletes indoklást és magyarázatot szükséges adnia mindkét félnek. Az adatszolgáltató táblázatokat a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásoknak, valamint a MÁV ZRt. Főkönyvelőségeinek kell kitölteniük az egymással történő egyeztetés után. A táblázatok adattartalmának meg kell egyezni a főkönyvben ill. a mérlegben szereplő megfelelő adatokkal. A beérkezett C jelű adatszolgáltató lapokon lévő követelés és kötelezettség jellegű tételeket a MÁV ZRt. ütközteti és az előforduló eltéréseket minősíti abból a szempontból, hogy azok a megbízható, valós összkép szempontjából lényegesek-e vagy lényegtelenek A hozamok és ráfordítások konszolidálásának szabályai A MÁV ZRt. a hozamok és ráfordítások kiszűrését D jelű eszköz, költség és ráfordítás fogadás és áramoltatás és E jelű kibocsátói hozamok és ráfordítások adatszolgáltató táblázatok alapján végzi a konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozásokkal. Az adatszolgáltató táblázatokat a vállalatcsoport belső körébe tartozó vállalkozásoknak, valamint a MÁV ZRt. Főkönyvelőségeinek kell kitölteniük az egymással történő egyeztetés után. A táblázatok adattartalmának meg kell egyezni a főkönyvben ill. az eredménykimutatásban szereplő megfelelő adatokkal. A vállalkozásoknak az egymással szemben fogadott, illetve kibocsátott értékkel egyezniük kell. Eltérés esetén az eltérés okát is meg kell jelölni az adatszolgáltató lapokon, illetve azok mellékleteként. A MÁV ZRt. a D és E jelű adatszolgáltató lapokon jelentett tranzakciókat (fogadásokat és kibocsátásokat) ütközteti és az ütköztetés során jelentkező különbségeket a lényegesség elve alapján minősíti A közbenső eredmény kiszűrés szabályai A MÁV ZRt. minden belső tranzakciót megvizsgál abból a szempontból, hogy azon közbenső eredmény keletkezett-e, vagy sem. Ehhez a kemény magba tartozó társaságok által egyeztetés után kitöltött és beküldött D és E jelű adatszolgáltató táblázatokat hasznosítja.

15 26. szám A MÁV ZRt. Értesítője 851 Az adatszolgáltató táblázatokban egyeztetésre kerülő eszközök esetén, az eszköz azonosító kódját minden esetben kötelező feltüntetni, hogy annak leltározhatósága biztosított legyen A társultként kezelt vállalkozások konszolidálásának szabályai A MÁV vállalatcsoporthoz tartozó, társultként kezelt vállalkozások konszolidálásához az A jelű adatszolgáltató táblázatokat szükséges megküldeniük minden, társultként kezelt vállalkozásnak, az 1.sz. mellékletben foglalt határidőre. A társultként kezelt vállalkozásokkal kapcsolatban csak a tőkekonszolidációs feladatokat kell elvégezni, adósságkonszolidálásra, hozam és ráfordítás konszolidálásra és közbenső eredmény konszolidálásra nem kerül sor. A társultként kezelt vállalkozásoknak az auditált éves beszámolójukat az 1.sz mellékletben foglalt határidőre meg kell küldeniük A kiegészítő melléklet összeállításának szabályai A konszolidált éves beszámoló kiegészítő melléklete az egységes megjelenés és összehasonlíthatóság miatt igazodik a MÁV ZRt. kiegészítő mellékletéhez. A vállalatcsoport konszolidált kiegészítő melléklete tartalmazza mindazokat a mellékleteket, amelyeket az anyavállalkozás kiegészítő melléklete is tartalmaz, kiegészítve a Sztv. konszolidált kiegészítő mellékletére vonatkozó pótlólagos előírásaival (Sztv ), továbbá mindazon adatokkal, szövegrészekkel és szöveges magyarázatokkal, amelyek az összevonás szintjén szükségesek a megbízható, valós összkép bemutatásához. A konszolidált éves beszámoló kiegészítő mellékleteinek táblázatait jelen utasítás 2.sz. melléklete tartalmazza. A kiegészítő mellékletek táblázatainak összeállításához a MÁV ZRt. a konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozásoktól az F jelű adatszolgáltatási lapokon célirányos információkat kér be. Ezek összevonása, majd a konszolidálás során végzett kiszűrésekkel történő módosítása után alakulnak ki a kiegészítő melléklet azon részei, amelyek az egyedi éves beszámoló részeit is képezik. Ezt meghaladóan a MÁV ZRt. külön mellékletben mutatja be azokat a mérleg és eredménykimutatás sorokat, amelyek csak a konszolidált mérlegben és eredménykimutatásban jelentkeznek. A konszolidált kiegészítő melléklet kiemelt része: a vállalatcsoport számviteli politikájának bemutatása, ami a beszámoló elkészítése során alkalmazott módszerekről és azokról a választási lehetőségekre adott döntésekről ad tájékoztatás, amelyeket a MÁV ZRt. a konszolidált beszámoló összeállítása során érvényesített, a vállalatcsoport tagjainak bemutatása konszolidációs körök szerint, ezen belül a konszolidációba teljes körűen bevont vállalkozások kiemelt bemutatása. Az F jelű táblázatokat a belső körbe tartozó leányvállalkozásoknak és a MÁV ZRt.-nek kell kitöltenie a vállalatcsoport kiegészítő mellékleteinek összeállítása érdekében. F11.sz. tábla: az immateriális javak és tárgyi eszközök értékeinek év közi mozgásait tartalmazza. F12.sz. tábla: a vállalkozások cash-flow kimutatását tartalmazza F13.sz. tábla: a vállalkozások hosszú lejáratú kötelezettségeinek kiemelt tételeit mutatja be. F14.sz. tábla: a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségeket részletezi. F15.sz. tábla: vállalkozásoknak zálogjoggal és hasonló joggal biztosított kötelezettségeit mutatja. be. F16.sz. tábla: a mérlegben nem szereplő mérleg alatti kötelezettségeit tartalmazza. F21.sz. tábla: az értékesítés nettó árbevételét mutatja be a társaságot jellemző termék, terméktípus és tevékenység szerinti megbontásban. F22.sz tábla: az értékesítés nettó árbevételét mutatja be piaci szegmens szerinti megbontásban. F31.sz. tábla: a vállalatcsoport anyavállalkozásának vezető tisztségviselői által szerzett tárgyi járandóságokat tartalmazza. F32. sz. tábla: az anyavállalkozás tisztségviselői számára nyújtott előlegeket és kölcsönöket mutatja be. F33.sz. tábla: a táblázat a vállalkozások munkavállalóinak létszámát, bérköltségét és személyi jellegű kifizetéseit részletezi. 5.0 HIVATKOZÁSOK évi C. törvény a Számvitelről 6.0 HATÁLYBA LÉPÉS Az utasításban foglaltakat január 1-jét követően kell alkalmazni. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A MÁV ZRt. vállalatcsoport konszolidált beszámolójának összeállítási feladatterve 2. sz. melléklet: A konszolidált éves beszámoló kiegészítő mellékletének táblázatai Heinczinger István s. k. vezérigazgató

16 852 A MÁV ZRt. Értesítője 26. szám 1. számú melléklet A MÁV ZRT. VÁLLALATCSOPORT KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓJÁNAK ÖSSZEÁLLITÁSI FELADATTERVE MÁV ZRt. MÁV Cargo ZRt. Összes Leányvállalat ANYAVÁLLALATI ÉS LEÁNYVÁLLALATI BESZÁMOLÓK kimenő számlák kibocsátása egymás felé január 15. január 15. január 15. Előzetes Mérleg, Eredménykimutatás várható adatokkal (értékvesztés és prémiumértékelés alapja) január 30. január 25. január 19. Folyószámla konszolidációs adatközlő egyeztetésének befejezése, különbözetek lekönyvelése Tulajdonosi döntés a prémium könyvelésére vonatkozóan (jan.19-i M/E alapján) január 25. január 25. január 25. február 12-ig február 5-ig Mérleg, Eredménykimutatás(Cargo nemzetközi, február 15. február 15. február 7. osztalék nélkül, KV nélkül) Könyvvizsgálat kezdete február 15. február 15. február 5. Nemzetközi leszámolás március 1. nincs Tulajdonosi döntés az elvonandó osztalék könyvelésére vonatkozóan március 6. február 12. Társult vállalkozások Osztalék követelések lekönyvelése március 6. március 1. február 16. Könyvvizsgálat vége, záró tárgyalás március 5. március 2. február Mérleg, Eredménykimutatás (végleges) március 6. március 2. február Kiegészítő Melléklet és Üzleti március 14. március 8. február 19. Jelentés(végleges) ÉVES BESZÁMOLÓ VÉGLEGES március 19. március 10. február 20. március 20. FB, IG beszámoló elfogadása lsd. lent március február alapítói döntés a beszámoló elfogadásáról, osztalékról lsd. lent március 15. március 1. ADATSZOLGÁLTATÁSOK Konszolidációs kör kialakítása A táblák december 15. december 15. december 15. december 15. beérkezése Adósságkonszolidációs C táblák beérkezése február 2. február 2. február 2. Hozam-ráfordítás konszolidációs D táblák február 23. február 23. február 23. beérkezése Közbenső eredmény konszolidációs E táblák február 23. február 23. február 23. Kiegészítő Melléklet F jelű táblák beérkezése KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ Konszolidált Mérleg, Eredménykimutatás elkészítése Konszolidált Kiegészítő Melléklet és Üzleti Jelentés március 9. március 9. március 9. április 6. április 10.

17 26. szám A MÁV ZRt. Értesítője 853 MÁV ZRt. Konszolidált beszámoló könyvvizsgálatának április 6. kezdete Konszolidált beszámoló könyvvizsgálatának április 13. vége Konszolidált Beszámoló Vége április 20. MÁV Cargo ZRt. Összes Leányvállalat Társult vállalkozások Igazgatósági előterjesztés (anya és konszolidált besz.) május 2. FB elé terjesztés (anya és konszolidált besz.) május 9. Alapító elé terjesztés (anya és konszolidált besz.) május 20. Cégbírósági letétbe helyezés (anya és konszolidált) május 31.

18 854 A MÁV ZRt. Értesítője 26. szám 2. számú melléklet MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. A konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozások eszközeinek halmozott értékei A 501/A A konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozások forrásainak halmozott értékei A 501/A-2 3. A konszolidálásba teljes körűen bevont vállalkozások hozamainak és ráfordításainak halmozott értékei. A 501/B. 4. A vállalatcsoport konszolidált mérlegének kialakítása (eszközök) E/601/A A vállalatcsoport konszolidált mérlegének kialakítása (források) E/601/A A vállalatcsoport konszolidált eredménykimutatásának kialakítása E/601/B. 7. Befektetési tükör (1): Az immateriális javak értékeinek alakulása G 501/A. 8. Befektetési tükör (2): A tárgyi eszközök értékeinek alakulása G 501/B. 9. Befektetett pénzügyi eszközök (Részesedések) alakulása G 502/A. 10. Egyéb befektetett pénzügyi eszközök alakulása G 502/B. 11. Az aktív tőkekonszolidációs különbözet alakulása G Készletek alakulása G Követelések alakulása G Az aktív latens adó miatti követelés alakulása G Értékpapírok alakulása G Cash-flow alakulás bemutatása G Aktív időbeli elhatárolások alakulása G A vállalatcsoport saját tőkéjének alakulása G A vállalatcsoport céltartalékainak alakulása G A vállalatcsoport hosszú lejáratú kötelezettségeinek alakulása G A passzív tőkekonszolidációs különbözet értékének alakulása a konszolidálásba G teljeskörűen bevont vállalkozások körében 22. A passzív tőkekonszolidációs különbözet értékének alakulása a konszolidálásban társultként G kezelt vállalkozások körében 23. A vállalatcsoport rövid lejáratú kötelezettségeinek alakulása G A vállalatcsoport rövid lejáratú kötelezettségeinek alakulása G Passzív időbeli elhatárolás alakulása G A vállalatcsoport értékesítésének nettó árbevétele termék, illetve tevékenységtípusok szerint G 521/A. 27. A vállalatcsoport által külső körbe kibocsátott termék, tevékenység típusok nettó árbevételének G 521/B. alakulása 28. A vállalatcsoport export árbevételének piaci szegmensenkénti alakulása G A konszolidálásba teljeskörűen és részesedés értékeléssel bevont vállalkozások belső G tulajdonosainak bemutatása (1) 30. A konszolidálásba teljeskörűen és részesedés értékeléssel bevont vállalkozások belső G tulajdonosainak bemutatása (2) 31. A vállalatcsoport munkavállalóival kapcsolatos kiemelt adatok társaságonkénti bemutatása G 534/A. 32. A vállalatcsoport munkavállalóival kapcsolatos kiemelt adatok alakulása G 534/B. 33. A vállalatcsoport állományba tartozó dolgozói létszámának és bérköltségének alakulása társaságonként G 534/C.

19 26. szám A MÁV ZRt. Értesítője /2007. (VII. 13. MÁV Ért. 26.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a TCV IV. Füzet 1. sz. módosításáról Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy a címben megnevezett díjszabás 1. sz. módosítása június 1- jén lép életbe. dr. Mosóczi László s. k. üzletági általános vezérigazgató-helyettes 27/2007. (VII. 13. MÁV Ért. 26.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a RailPlus Díjszabás Kelet-Nyugat Különleges Mellékletének megjelenéséről Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy a címben megnevezett díjszabás új kiadása június 11-én lép életbe. Ezzel egyidejűleg a díjszabás V-4422/2003. számon meghirdettet kiadása minden pótlékával és módosításával együtt hatályát veszti. A Díjszabás új kiadása Budapest Keleti pályaudvar (1087 Budapest, Kerepesi út 2-4.) erre kijelölt nemzetközi pénztárában vásárolható meg. dr. Mosóczi László s. k. üzletági általános vezérigazgató-helyettes 28/2007. (VII. 13. MÁV Ért. 26.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a RailPlus Díjszabás TCV Különleges Mellékletének megjelenéséről Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy a címben megnevezett díjszabás új kiadása június 11-én lép életbe. Ezzel egyidejűleg a díjszabás V-3277/2005. számon meghirdettet kiadása minden pótlékával és módosításával együtt hatályát veszti. A Díjszabás új kiadása Budapest Keleti pályaudvar (1087 Budapest, Kerepesi út 2-4.) erre kijelölt nemzetközi pénztárában vásárolható meg. dr. Mosóczi László s. k. üzletági általános vezérigazgató-helyettes 29/2007. (VII. 13. MÁV Ért. 26.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a TRENITALIA MÁV, CFR, SŽ, HŽ,ŽS,UZ,RZD, FS 2006 december 10-től hatályos közös ajánlatáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV, a CFR (Román Vasutak), a SŽ (Szlovén Vasutak), a HZ (Horvát Vasutak), a ŽS (Szerb Vasutak), az UZ (Ukrán Vasutak), az RŽD (Orosz Vasutak), és az FS (Olasz Vasutak) díjszabási megállapodása alapján e vasutak Olaszországba irányuló forgalmában a globáldíjas jegykiadás szabályozása. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO- ZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Jelen utasítás hatálya kiterjed a SZÜ valamennyi szervezeti egységére és szakmai irányítása alá tartozó munkavállalókra Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A Személyszállítási Üzletág vezetője. 3.0 FOGALOM MEGHATÁROZÁS Globáldíj (GMP): nem TCV alapú, globál piaci ár, mely tartalmazza a menetjegy és helybiztosítás díját 4. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA DIJSZABÁSI HATÁROZMÁNYOK 4.1. Az ajánlat neve Globáldíjas rendszer a Trenitalia-val való forgalomban 4.2. Igényjogosultság Egyéni utasok és csoportok 4.3. Érvényességi terület Az ajánlat az alábbi globáldíjas vonatokra érvényes:

20 856 A MÁV ZRt. Értesítője 26. szám 4.4. Menetjegyek érvénytartama, kötöttségek A globáldíjas menetjegyek csak a foglalás napjára érvényesek.