A Jegyzék 49. sorszáma szerint kiadott ortopédiai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

Átírás

1 A Jegyzék 49. sorszáma szerint kiadott ortopédiai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: Szakképesítés megnevezése: ortopédiai műszerész II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3249 egyéb humán egészségügyhöz kapcsolódó foglalkozások 2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése A munkaterület rövid, jellemző leírása Az ortopédiai műszerész tevékenységi körében végzi a gyógyászati segédeszközök elkészítését és javítását. Munkája során önállóan végzi, illetve alkalmazza: - méretvételi eljárásokat, - a szükséges gipszmodelleket, negatív és pozitív mintákat, - a gyártásközi próbát, - az eszközök minta alapján történő gyártását, - a gyógyászati segédeszközök javítását, - az eszközök használatával kapcsolatos tanácsadást, - a korszerű technikai eszközöket és eljárásokat, - a különböző kommunikációs technikákat. A munkája során orvosi felügyelet mellett végzi az eszköz ügyfélre történő próbálását, és annak elkészülése után az átadást. Amennyiben a próba során korrekciós lehetőséget lát, azt jelzi az orvosnak, s egyben tájékoztatja annak technikai, kivitelezési lehetőségeiről. Munkáját hivatásként gyakorolja, betartja a szakmai, etikai normákat. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok 1. Alkalmazza ortopédiai ismereteit: - a medenceöv és az alsó végtag csontszerkezete, - a vállöv és a felső végtag csontszerkezete, - a törzs csontos váza, - az ízület szerkezete, - az ízületekben létrejövő mozgások, - a medenceöv és az alsó végtag izomszerkezete, - a vállöv és a felső végtag izomszerkezete, - lépés-járás létrejötte és biomechanikája,

2 - tehermentesítés fogalma és végrehajtása, - a bénulás fogalma és konzervatív kezelése, - a térd- és csípőízületi gyulladás, - a csípőficam és konzervatív kezelése, - jellegzetes deformitások, - az amputációról általában, - a csonk élet- és kórtana, - a lábcsonk ellátása, - a lábszárcsonk és ellátása, - a combcsonk és ellátása, - a felső végtag-protétika, - a saját és idegenerővel működő mellső végtag protézisei. 2. Alkalmazza anyag- és gyártásismereteit: - a fémek kristályos szerkezete, - az ötvözetek, - az acélok ötvöző- és szennyezőanyagai, - a réz, - az alumínium, - a hőkezelés, - az edzés, mint hőkezelési eljárás, - az edzést követő hőkezelő eljárások, - az anyagvizsgálati eljárások, - a szakítóvizsgálat, - a szilárdsági vizsgálatok, - a keménységmérések, - a kenőanyagok, - a korrózióvédelem, - a kérgesítő hőkezelő eljárások, - a természetes alapú műanyagok, - a mesterséges alapú (szintetikus) műanyagok, - az ortopédiában használt faanyagok, - a gipsz szerepe az ortopéd technikában, - műanyagok az ortopéd technikában. 3. Alkalmazza pszichológiai alapismereteit: - a pszichológia fogalma és tárgya, - az érzékelés pszichológiája, - a látás, - a figyelem, - a figyelem és a szelekció, - a figyelem elterelése, - a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználása, - az egyéb érzékleti modellációk, - a tanulás fogalma, - az emlékezés teljesítményei, - a próba-szerencse tanulás, belátásos tanulás, - a latens-tanulás, utánzásos tanulás, - a rövidtávú agresszió, - a szóbeli (verbális) tanulás, - mozgás tanulás. 4. Alkalmazza munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismereteit: - a munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása; a munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolása, közlekedési utak biztosítása, - a saját és a környezetben dolgozók baleset-elhárításának biztosítása; a különböző technológiák, munkafolyamatok elvégzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása és a védőfelszerelések használata; a

3 munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó szolgálat haladéktalan értesítése, - a baleset kivizsgálásában és a jegyzőkönyv készítésében közreműködés, - a munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása, - a tűz- és robbanásveszély megelőzésére vonatkozó előírások betartása, - a tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások alkalmazása, - az anyagok tárolására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védő- és egyéb eszközök használata, - áramütéses balesetnél a további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből való kiszabadítása, - a környezetvédelem területeinek, céljainak ismeretében az előírások betartása, - a munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása; az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok és a keletkező hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása, - a levegőszennyeződés csökkenése érdekében elszívóberendezések alkalmazása. 5. Alkalmazza munkajogi és gazdálkodási ismereteit: - a munkahelyre vonatkozó szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre, munkarendre vonatkozó szabályozások) betartása és alkalmazása, - a munkahelyen működő szakmai képviseletekkel, érdekképviseletekkel a közreműködésre való készség, illetve segítségük igénybevétele, - az államszervezet felépítésének ismerete, a polgárjog alapfogalmainak, jogrendszerének megismerése, - a gazdasági társaságok megkülönböztetése, - a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmak, a próbaidő és a szabadság fogalmainak megértése, - a tanulószerződés tartalmának megismerése, különös tekintettel a szerződő felek jogaira és kötelességeire, - a kollektív szerződéssel kapcsolatos alapfogalmak definiálása, - a dolgozóknak adott bizonylatokon szereplő adatok és összegek magyarázata, - személyi jövedelemadó-előleg számítása, - az adózási mulasztások jogkövetkezményeinek felsorolása, adózási morál lényegének megértése, - a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb előírások megfogalmazása, - költség és kiadás kategóriák megkülönböztetése, költségszámítás egyszerű példák alapján, - az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak alkalmazása, önéletrajz, pályázat, munkaszerződés fogalmának meghatározása, önéletrajz készítése, - a kommunikáció megfelelő formáinak alkalmazása felettesekkel és munkatársakkal szemben (bemutatkozás, megszólítás), - az adott időszakban használatos kommunikációs technikai eszközök használata, gyakorlati alkalmazása, - vállalkozói tulajdonságok megismerése, vállalkozói szemlélet megalapozása, - a termékek forgalomba hozatalához szükséges engedélyeztetés. 6. Alkalmazza szakmai gyakorlati ismereteit, végzi az alábbi feladatokat: - a lábcsonk ellátása, - a lábszárcsonk ellátása, - a combcsonk ellátása, - a csípőízületi exartikulációs protézis készítése, - a térdízületi exartikulációs protézis készítése, - a felső végtag protézisek készítése, - a condylusokra támaszkodó bokatehermentesítő készülék készítése, - a condylusokra támaszkodó szandálos készülék készítése, - a bénult alsó végtagra alkalmazott készülék készítése, - a térdízületi gyulladásnál használatos rögzítő tok készítése, - a térdízület támasztására használatos ortézis készítése, - a csípőízületi gyulladásnál használatos rögzítő tok készítése, - a csípőízület támasztására használatos ortézis készítése, - a felső végtag ízületeit támasztó és rögzítő készülék készítése, - törzskezelő készülékek készítése. III/2. Követelmények

4 1. A tanuló/hallgató legyen képes az ortopédiai ismereteket alkalmazni: - a medenceöv és az alsó végtag csontszerkezetét (a csontszövet fejlődését, növekedését, a méretvételi és tájékozódási pontokat, felületeket), - a vállöv és a felső végtag csontszerkezetét (csontszövet fejlődését, növekedését, a függesztési pontokat), - a törzs csontos vázát (a gerincoszlopot alkotó csigolyákat, a gerinc élettani szakaszait és görbületeit), - az ízület szerkezetét (az ízület állandó és járulékos alkotórészeit, az ízületek csoportosítását, fajtáit), - az ízületekben létrejövő mozgásokat (a mozgási síkokat és irányokat, az ízületi tengely fogalmát), - a vállöv és a felső végtag izomszerkezetét (izmok eredése, tapadása, funkciói), - a medenceöv és az alsó végtag izomszerkezetét (az izomtónus fogalmát, flexorokat, extensorokat), - a lépés-járás létrejöttét és biomechanikáját (a lépés fázisait, a csípőmozgást járáskor, a súlypont eltolódást, a térdízület működését és szerepét járás közben), - a tehermentesítés fogalmát és végrehajtását (a teherviselő felszíneket a direkt- és indirekt testsúlyátvitelt), - a bénulás fogalmát és konzervatív kezelését (a bénulás előidéző okait, a járványos gyermekbénulást, konzervatív kezelését), - a térd- és csípőízületi gyulladást (a gyulladás fogalmát előidéző okokat, a betegség lefolyását, a rögzítés fogalmát és technikai végrehajtását), - a csípőficamot és konzervatív kezelését (a preventív tevékenység jelentőségét, a ficam fogalmát és fajtáit, az előidéző okokat, a kezelési elveket és eszközöket), - a jellegzetes deformitásokat (a deformitások fogalmát, a támasztás és korrekció fogalmát, skolyosist, pes varust és valgust, pes planovalgust, a konzervatív kezelést), - az amputációt (az azt előidéző okokat, a csonkok osztályozását, az elfogadott csonkolási sémákat az alsó végtagon, a jó és a rossz csonk sajátosságait), - a csonk élet- és kórtanát (az amputáció utáni jelenségeket, csonkatrophiákat, ödémákat, contraktúrák kialakulását, synergizmust, antagonizmust), - a lábcsonkot és annak ellátását [a leggyakoribb csonkformákat a lábon, a hagyományos (fatokos) és a korszerű (öntőgyanta) ellátást], az összehasonlítást elvégezni, - a lábszárcsonkot és annak ellátását (a teherviselés felszínét, P.T.B., P.T.S., K.B.M. típusok jellemzőit, csonkbeágyazást), - a combcsonkot és annak ellátását (a csonkbeágyazási formákat, a totálkontakt elvet, a passzív és az aktív protézisek összehasonlítását), - a felső végtag protetikát (az ellátás alapelveit, protetikai lehetőségeket), - a saját és idegenerővel működő mellső végtag protéziseket (a passzív munkakarokat, a kozmetikus protéziseket, a saját izomerővel működő, bowden huzalos műkarokat, az idegen energiaforrással működő karművégtagokat). 2. A tanuló/hallgató legyen képes az anyag- és gyártásismereteket alkalmazni: - a fémek kristályos szerkezetét (a legismertebb rácsszerkezeteket, a fémek kristályosodását), - az ötvözeteket (az ötvözés jelentőségét, az ötvözetek állapotábráját), - az acélok ötvöző- és szennyezőanyagait (az ötvözés hatását az acélok jellemzőire és az edzhetőségre), - a rezet (a réz tulajdonságait, a fontosabb rézötvözeteket), - az alumíniumot (az alumínium fontosabb tulajdonságait, a főbb ötvözeteit ortopédiai felhasználását), - a hőkezelést (a hőkezelés jelentőségét, célját, a hőkezelési eljárások csoportosítását), - az edzést mint hőkezelési eljárást (mortenzitet, mint szövetelemet, az edzés folyamatait és célját, jellemzőbb edzési eljárásokat), - az edzést követő hőkezelő eljárásokat (az edzés utáni megeresztést, a mélyhűtést, a nemesítést), - az anyagvizsgálati eljárásokat (az anyagvizsgálati eljárások felosztását, alkalmazási területeiket), - a szakítóvizsgálatot (a szakítóvizsgálatok eszközeit, a szakító diagramot, pl. lágyacél), - a szilárdsági vizsgálatokat (a dinamikus vizsgálatokat, a kifáradási határt), - a keményméréseket (a keménységmérések általános jellemzőit, típusait), - a kenőanyagokat (a kenőanyagok csoportosítását, fontosabb jellemzőit), - a korrózióvédelmet (a korrózió fogalmát, a galvanizálás elvét, a műanyagbevonatok alkalmazását), - a kérgesítő hőkezelő eljárásokat (a felületi edzéseket, betétedzést, a nitridálást), - a természetes alapú műanyagokat (a műanyagok csoportosítását, felhasználási területüket), - a mesterséges alapú (szintetikus) műanyagokat (csoportosításukat, felhasználásukat), - az ortopédiában használt faanyagokat (a fa szerkezetét, a fa fizikai-mechanikai tulajdonságait, a megmunkálhatóságukat), - a gipsz szerepét az ortopéd technikában (a gipsz előfordulását a természetben, az őrlést, égetést, gipszpólya készítését, a használatos gipszfajtákat),

5 - a műanyagok szerepét az ortopéd technikában [a plasztik anyag jellemzőit, a termoplasztok, duroplasztok jellemzőit, a PVA fólia és az ortholen jellemzőit, a habanyagok jellemzőit, felhasználásukat (PUR)]. 3. A tanuló/hallgató legyen képes a pszichológiai alapismereteket alkalmazni: - a pszichológia fogalmát és tárgyát (a lelki jelenséget, életjelenséget, az alkalmazkodást, a lelki jelenségeket, mint a cselekvés meghatározóit), - az érzékelés pszichológiáját (érzékelést és cselekvésirányítást, inger és érzékszerveket, receptorokat), - a látást (a fényinformáció nyújtását, a látás receptorát, a kinesztézis szerepét a látásban, a mozgáslátást), - a figyelmet (a figyelem fiziológiai alapjait, a figyelmet meghatározó tényezőket), - a figyelem és szelekciót (a figyelem folyamatát, a figyelem napszakos ingadozásait, a figyelem terjedelmet), - a figyelem elterelését (megosztását, fluktuációját), - a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználását (a figyelem zavarait), - az egyéb érzékleti modellációkat (a hallást, szaglást, ízlelést, tapintást, hőérzékelést, az éhség, szomjúság, fáradtság érzékelését, látás nélküli érzékelést a belső fül szerepét), - a tanulás fogalmát, definícióját (emlékezés szerepét a tanulásban), - az emlékezés teljesítményeit (a bevésődést, a felidézést, a felismerést, az asszociációt), - a próba-szerencse tanulást, a belátásos tanulást (a tapasztalást, kiiktatást, Köhler-belátást, intuíciót), - a latens tanulást az utánzásos tanulást (a lappangó tanulás magyarázatát, az utánzásos tanulást és szocializációt, a szereptanulást), - a rövid távú agresszió tanulását (hibát és büntetést, agresszióval teli film hatását, modelleket az egyén számára), - a szóbeli (verbális) tanulást (az idő elosztását, alkalomra való tanulást, a konszolidációs időt, reprodukálást), - a mozgástanulást (szenzomotoros koordinációt, munkamegosztás készségszintre fejlesztését, a kinesztikus érzékelés kialakulását, a hibás mozgás áttanulását). 4. A tanuló/hallgató legyen képes a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai eljárásokat betartani, alkalmazni: - a szakmára és a munkahelyre érvényes általános munkavédelmi előírásokat alkalmazni; a munkahelyet megfelelő módon kialakítani az előírások szerint, a termékek gyártásának a belső anyagmozgatásnak és a közlekedésnek megfelelően, - a szakmára vonatkozó speciális biztonsági előírásokat alkalmazni a munkafolyamatokban a biztonsági berendezések és felszerelések használata útján, - a baleseteknél és tűzeseteknél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani (szabályszerű elsősegélynyújtás, az illetékesek haladéktalan értesítése, a baleset kivizsgálásához információk szolgáltatása), - a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket megérteni, a szabályokat betartani, szükség esetén a tűzoltó készüléket szakszerűen kezelni, - a mérgező, gyúlékony anyagokat kezelni, a vonatkozó előírásokat értelemszerűen alkalmazni, - az elektromos áram élettani hatásainak ismerete alapján az elektromos áram által (további balesetet nem okozó) okozott balesetnél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani, a sérültet kiszabadítani az áramkörből, áramtalanítani), - hatékonyan alkalmazni a szakmában, környezetben a munkahelyen a környezetkárosítást megelőző, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket. 5. A tanuló/hallgató legyen képes a munkajogi és gazdálkodási ismereteket alkalmazni: - a munkahelyre vonatkozó szabályokat megérteni, adott helyzetben értelemszerűen alkalmazni, - a munkahelyeken működő szakmai képviseletekkel - az esetleges problémák megoldásában - együttműködni, - az adott témára vonatkozó szabályok segítségével a szükséges információkat megszerezni, - a jogi és gazdasági kritériumok alapján a gazdasági társulásokat megkülönböztetni, - a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos fogalmakat megfelelően használni, a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó előírásokat betartani, - a tanulószerződéssel és a kollektív szerződéssel kapcsolatos fogalmakat megérteni és használni, - a dolgozókat érintő bizonylatokon szereplő adatokat értelmezni, - a hatályos jogszabályok szerint a személyi jövedelemadót (előleg) kiszámítani (példák alpján), - a költségeket és kiadásokat vezetni, összesíteni, - az álláskereséssel kapcsolatos teendőket végrehajtani, - az útmutató és a tapasztalatok alapján a kommunikációs technikai eszközöket használni, - önképzést végezni, továbbképzésben részt venni, azt megszervezni és végrehajtani, - a vállalkozói szemlélet kialakításához szükséges információkat gyűjteni, - a hivatalos ügyrendnek megfelelő módon az ortopédiai lábbeli forgalomba hozatalához szükséges engedélyeket megszerezni.

6 6. A tanuló/hallgató legyen képes a szakmai gyakorlat területén jelentkező feladatokat végrehajtani, elvégezni - a lábcsonk ellátását (Piragoff-Boyd- és Syme-féle csonk), - a lábszárcsonk ellátását (bőr-fém, fa, műanyag protézis elkészítése), - a combcsonk ellátását (bőr-fém, fa, műanyag protézis elkészítése), - a csípőízületi exartikulációs protéziseket elkészíteni, - a térdízületi exartikulációs protézist elkészíteni, - a felső végtag protéziseket elkészíteni (passzív munkakarok, kozmetikus protézisek, saját izomerőre működő bowden huzalos műkarok, idegen energiaforrással működő karprotézisek), - a condylusokra támaszkodó bokatehermentesítő készülékeket elkészíteni, - a condylusokra támaszkodó szandálos készülékeket elkészíteni, - a bénult alsó végtaghoz szükséges készülékeket elkészíteni (konturrajz alapján készített járógépet, pozitív gipszminta alapján készített járógépet), - a térdízületi gyulladás esetén alkalmazott rögzítő tokot (gonitis) elkészíteni. - a csípőízületi gyulladás esetén alkalmazott rögzítő tokot (coxitis) elkészíteni, - a térdízület támasztására (mozgás megvezetés) szolgáló ortézist elkészíteni, - a csípőízület támasztására (mozgás megvezetés) szolgáló ortézist elkészíteni, - a felső végtag ízületeit támasztó és rögzítő készüléket (könyökízületet támasztó készülék, könyökízületet rögzítő tokot) készíteni, - a törzskezelő készülékeket elkészíteni (sagittalis, hibás tartás esetén készítendő, ún. gerincegyenesítőt, háti és ágyéki gerincszakasz esetén készítendő eszközöket, a három és négy fix ponton támaszkodó készülékeket, a scoliosis esetén készítendő törzsfűzőket). IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei Iskolai rendszerű képzésben - a szakmunkásképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése. Egyéni vizsgázó (iskolarendszeren kívüli képzés) esetén - az alapvizsga letételének igazolása, - legalább két év szakmában eltöltött és igazolt gyakorlat, vagy, óra elméleti és 200 óra gyakorlati irányított képzés; az irányított szakmai gyakorlat célja: a szakma alapvető - valamennyi munkáltatónál nem gyakorolható - munkafogásainak megismertetése, felkészülés az egységes követelmények alapján szervezett szakmai vizsgára, - tantárgyi vizsga letételének igazolása (tantárgyi vizsgát kell tenni azokból a tantárgyakból, amelyek a szakmai vizsga szóbeli részén, mint önálló tantárgy nem szerepeltek). IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. -a alapján adható. IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével Azonosak A szakképesítés szakmai követelményei című részben meghatározottakkal. IV/4. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga (írásbeli, gyakorlati és szóbeli )vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga és időtartama Az írásbeli vizsga során a tanulók/hallgatók komplex feladatot oldanak meg. A komplex feladat (ortopédiai ismeretek, anyag- és gyártásismeretek, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai és munkajogi és gazdálkodási ismeretek) témaköreit tartalmazza. A kidolgozási idő: 240 perc. A komplex írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki. A gyakorlati vizsga részei és időtartama A gyakorlati vizsga: egy vagy több, az ortopédiai műszerész szakképesítés területéhez tartozó vizsgamunka (például protézis) elkészítése. A gyakorlati vizsgamunka elkészítésére fordítható idő: 480 perc A gyakorlati vizsga feladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és azt a szakmai vizsga elnöke és a kamarai képviselő hagyja jóvá. A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

7 - Ortopédiai ismeretek. - Anyag- és gyártásismeretek. - Pszichológiai alapismeretek. A vizsgázónak tantárgyanként egy-egy tételt kell megválaszolni (a tételek altételeket tartalmazhatnak). Egy-egy feleletre perc fordítható. A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki. IV/5. A vizsga értékelése A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni: Szakmai elméleti vizsga - az írásbeli vizsga értékelését az írásbeli tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni, - a szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsga osztályzatát a három tantárgyból kapott érdemjegyek átlagából kell kialakítani (kerekítő tényező az ortopédiai ismeretek tantárgy). A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: - az írásbeli és a szóbeli vizsga osztályzatának átlagolásával megállapított eredményt, az írásbeli vizsga osztályzata felé kerekítve kell megállapítani, - eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli dolgozatára vagy a szóbeli vizsgán bármely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. A szakmai gyakorlati vizsga A gyakorlati vizsga értékelését az elnök és a kamarai tag által jóváhagyott tételekhez kiadott útmutató alapján kell végezni. Útmutatóban foglaltaktól függetlenül elégtelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgát, ha - több feladat esetén a jelölt bármely feladatmegoldásra elégtelen érdemjegyet kapott, - a jelölt által elkészített munkadarab javíthatatlanul selejt, - a jelölt az előírt idő alatt nem készült el a munkadarabbal, a jelölt az egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat súlyosan megszegte. V. Egyéb tudnivalók V/1. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 2. -ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel. V/2. A szakmai bizonyítvány Az eredményes szakmai vizsgát és az ortopédiai műszerész szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított Bizonyítvány tanúsítja. * * *