A QUAESTOR ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

Átírás

1 A QUAESTOR ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE

2 1. Általános rész A Certus Önkéntes Nyugdíjpénztár évben alakult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993/XCVI.. Törvény alapján. A i közgyűlés értelmében a Pénztár neve QUAESTOR Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár lett, ezzel is erősítve a köztudatba a QUAESTOR cégcsoporthoz való tartozását a pénztárnak. (továbbiakban: QUAESTOR néven hivatkozunk) A Nyugdíjpénztár támogatója: QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaság. A Nyugdíjpénztár székhelye: 1132 Budapest Váci út 30. A pénztár a tagsági kör szerint nyílt pénztár. pénztártagok körét nem korlátozza. A Nyugdíjpénztár tagja lehet minden személy, aki vállalja a tagdíj megfizetését és önkéntes döntése alapján belép a pénztárba. 2. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A számviteli politika meghatározó elemei A QUAESTOR Önkéntes Nyugdíjpénztár működését és számviteli politikáját meghatározó jogszabályok: A számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény, Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény, Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóra vonatkozólag: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot. Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - működési 2

3 eredményt, nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba szerinti értékhatárt. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok értékét lényegesen, a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összegét 3 százalékkal megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők ben nem került sor olyan eseményre, amely szükségessé tette volna a évi mérleg módosítását. A Nyugdíjpénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével zár le. A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évről december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredménykimutatás, 3. kiegészítő melléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak. Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A QUAESTOR Önkéntes Nyugdíjpénztár mérlegkészítési időpontja: a tárgyidőszakot követő március 31. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. 3

4 A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik. A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak. A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvektől és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését, a Pénztár letétkezelője, a Deutsche Bank Rt. végzi. 3. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása 2006-hoz képest: Év Taglétszám A Pénztár taglétszáma 2007-ben 15 fővel növekedett. 4

5 A taglétszám és a fedezeti tartalék alakulása Év taglétszám értékpapírok piaci értéken eft fedezeti céltartalék eft egy főre jutó fedezeti céltartalék átlaga eft fedezeti céltartalék az előző év 100 %-ban ,6 115,00% ,0 110,45% Az fedezeti céltartalék 2007-ben tovább növekedett, viszont a növekedés üteme lassult az előző évhez képest. Ugyanez mondható el az egy főre jutó fedezeti céltartalék átlagáról is, ahol az érték 2006-hoz képest 7,9%-kal változott évi taglétszámváltozások: Nyitó taglétszám: Átlépett másik pénztárba: 3 fő - Kilépett: 7 fő - Nyugdíjszolgáltatást igénybevevő: 16 fő - Járadékos: 1 fő - Elhalálozott: 0 fő - Egyéb megszűnés: 0 fő - Új belépő: 29 fő: - Pénztárunkba átlépő: 12 fő Záró taglétszám: ben 7 fő vette igénybe a 10 éves tagság lejárta utáni kilépés lehetőségét, míg 2006-ban ez 4 fő volt. Egyéb megszűnés nem csökkentette a Pénztár taglétszámát. Várakozási idő leteltéhez kapcsolódó kifizetést (a tagsági jogviszony fenntartásával) 2007-ben 35 fő vette igénybe. A szolgáltatások összértéke eft volt. A kifizetett összeg a létszám növekedésével nem arányos. Az összeg az előző évi 520%-a. 1 éven belül szolgáltatásra jogosulttá válók adatai eft-ban: Megnevezés Létszám Összeg Kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló tag

6 4. Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása (adatok eft-ban: Működés Fedezet Likviditás Összesen Bevételek Befektetési tevékenység bevétele Bevételek összesen Kiadások Befektetési tevékenység ráfordításai Kiadások összesen Eredmény (befektetési tevékenységből) Eredmény A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szereplő eredmény-kimutatás alapján ben összesen eft-ot, kiadásai eft-ot tettek ki, így a 2007-ben felhasználható eredmény összesen eft. Az eft felhasználható eredményből eft a fedezeti céltartalék, 256 eft a likviditási céltartalék állományát növelte, eft pedig a Pénztár működési eredményében jelentkezett. A negatív működési eredmény azzal indokolható, hogy a 2006-hoz képest 3%-kal csökkentek a működési célú bevételek, valamint 25,7%-kal növekedtek a működéssel kapcsolatos ráfordítások. A tagdíjbevétel nem érte el a tervezettet (tervezett: eft; tény: eft). A tagdíjbevétel tekintetében a Pénztár elmaradt a tervezettől, melynek oka, hogy nagyobb taglétszám növekedéssel (tervezett: 100, tény: 15) hoz képest azonban 9,7%-os tagdíjbevétel növekedést ért el a Pénztár, ami a pénztártagok által havonta fizetendő tagdíjak emelkedésével magyarázható. A fizető tagok befizetései eft-tal, a munkáltatói hozzájárulás eft-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok eft-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) eft-ot tettek ki. Adomány címen 434 eft érkezett be a Pénztárhoz. A működési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai nélkül) eft-ot (2006-ban eft) tesznek ki, ami 4,2%-kal több aa tervezett értékhez viszonyítva. (tervben szereplő kiadás eft). Az eltérés minimális. Oka, hogy 2007 évre a pénztár nem tervezett személyi jellegű kiadásokat, ezzel szemben ténylegesen merült fel ilyen jellegű költség, illetve a nyilvántartási díj, az anyagjellegű kiadások viszont elmaradtak a tervezettől. A Pénztár befektetési tevékenységének összegszerű eredménye elmaradt a tervezettől.. A ténylegesen elért hozam összege eft, ami eft-tal kevesebb a tavalyi évben elért hozamhoz viszonyítva és eft-tal kevesebb, mint a tervezett.. 6

7 A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelelően alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása január 1-től az alábbiak szerint változott meg: Fedezeti tartalék: 93,0 % 94,5% Működési tartalék: 5,0 % 5,5% Likviditási tartalék: 1,0 % 0,5% Az egységes alaptagdíj mértéke 2007-ban sem változott, Ft maradt. A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következőképpen történik: Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhelő összeget arányosítással határozza meg. Az arányosítás módszere: a kiszámlázott időszak befektetett állományának kiszámítása tartalékonként (tehát külön a likviditási, működési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyon időszak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámított értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetett vagyon időszak végi (záró) állományához. A számla összege a fent kiszámított arányok szerint terhelődik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. Az átlépő tagoktól levont átlépési költség a Pénztár működési eredményét növeli. Az átlépési költség mértéke Ft. 5. A működési tevékenység eredménye, a működési céltartalék és a tartaléktőke alakulása (1. számú melléklet) A működési tevékenység eredménye A működési tevékenység bevételei 2007-ben eft-ot, ráfordításai eft-ot tettek ki, így a működési tevékenység eredménye eft, ami 2.063eFt-tal kevesebb, mint a tervezett 741 eft pozitív eredmény. Oka, hogy a tagdíjbevételek elmaradtak a tervezett étéktől, valamint 2007-ban a pénztár nem igényelt alapítói támogatást a kiadások fedezésére. A működési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) eft-ot (2006-ban eft), kiadásai eft-ot (2006-ban eft-ot) tettek ki, így a szokásos működési tevékenység eredménye eft (2006-ban -556 eft). Pénzbeli alapítói támogatást a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt-től 2007-ben nem vett 7

8 igénybe a Pénztár működési kiadásainak fedezéséhez. A Pénztár augusztusában napi likviditás figyelést indított a folyamatos likviditás biztosítása érdekében, amit azóta is naprakészen vezet. A vizsgálat megkezdésétől ig a működési alap folyamatos feltöltődése volt megfigyelhető, ezért nem volt indokolt az alapítói támogatás igénybevétele. A működési célú befektetési tevékenység eredménye 93 eft (2006-ban 89 eft). Az egyéb bevételek közé tervezett, a tagdíj-nemfizető pénztártagoktól levonható költségek működési tartalékra jutó része (tény: 254 eft) a számviteli előírásoknak megfelelően közvetlenül a tartaléktőkét növelte, így a bevételek között nem szerepelhet. (Az Önkéntes Pénztárakról szóló törvény évtől lehetővé teszi, hogy azoktól a pénztártagoktól, akik nem fizetnek tagdíjat kivéve a szüneteltetőket költség levonást lehessen alkalmazni. A nem fizető pénztártagokra vonatkozó szabályokat a Pénztár Alapszabály -a tartalmazza. A költséglevonás mértéke az egységes tagdíjnak a működési illetve likviditási tartalékra jutó része. Ez a Pénztár esetében 5,5 illetve 0,5 %. A levonható költségtérítés összege maximum az adott évre jóváírt hozam, tehát a pénztártag egyéni számláján lévő tőkét nem érinti.) A működés ráfordításainak részletes vizsgálata: 2007-ben Anyagjellegű ráfordítások: 87,29 % Személyi jellegű ráfordítások: 7,83% Egyéb ráfordítások: 4,88% Összesen: 100,00% A eft anyagjellegű ráfordítások jelentősebb tételei Nyomtatványok, Irodaszerek: Nyilvántartási díj: Könyvvizsgálat: Szaktanácsadás díja: Aktuáriusi díj: Bankköltség: Marketing: Egyéb szolg. költségei: 146 eft eft 720 eft 8 eft 77 eft 226 eft 339 eft 7 eft A 308 eft személyi jellegű ráfordítások jelentősebb tételei: Bérköltség: Bérjárulékok: 280 eft 28 eft Az 188 eft egyéb ráfordítások jelentősebb tételei: Felügyeleti díj: Egyéb ráfordítás: Céltartalékképzés: 186 eft 12 eft -10 eft 8

9 A Pénztár működési költségeinek elemzése illetve a tényszámoknak a tervszámokhoz való viszonyítása előtt megemlíteném, hogy a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Rt. az alakuláskor vállalt kötelezettségeit változatlanul teljesíti, a Pénztár helyiségeiért nem kell bérleti díjat fizetni, a Pénztár az ingyenes telefon használatot, valamint a működéshez szükséges valamennyi irodaszert és számítástechnika eszközt térítésmentesen kapja. A működési tevékenység kiadásai 2007-ben 4,2 %-kal meghaladták a tervezett összeget (tény: eft, terv: eft). Jelentősebb eltérés a következő tételekben jelentkezett: A személyi jellegű ráfordítások között szereplő bérköltség és járulékaiban jelentkező a jelentős különbség (terv: 0 eft, tény: 308 eft) okozta a működési tevékenység kiadásainak eltérését. Azzal magyarázható, hogy a Pénztár 2007-ban nem rendelkezett alkalmazottal, a tervezés során nem számolt ezen tételekkel. A fenti eltérést részben kompenzálta a nyilvántartási díjak összegének csökkenése, ami abból adódott, hogy a könyvvizsgálói díj illetve az adminisztrációs költségek emelkedtek. Igénybevett szolgáltatások tervezett értéke: eft, tényleges: eft. A felügyeleti díj ráfordításként elszámolt összege növelte a tervezett és a tényleges működési kiadások közötti különbséget, mert a tervszám 46 eft-tal volt magasabb. A tényleges felügyeleti díjmérték pontosan előre nem tervezhető, hiszen a tényleges tagdíjbevételek a tervezési időszakban még nem ismertek. Összességében megállapítható, hogy a Pénztár működési költségei kis mértékben tértek el a tervezettől. 6. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása A fedezeti céltartalék alakulása A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a eft nyitó állományhoz képest eft-ra, eft-tal nőtt 2007-ben. Ez az összeg 2006-hoz képest ( eft) növekedést mutat, vagyis az elmúlt évhez képest 10,57%-kal emelkedett az egyéni számlák összege. Oka, hogy 2007-ben csökkent a szolgáltatást igénybevevők száma és ezáltal a szolgáltatásra kifizetett összeg is. ( eft (2006). A szolgáltatási számlákon lévő összeg pedig 888 eft-ról 617 eft-ra módosult. 9

10 Az egyéni számlákon kimutatott változás főbb tényezői a következők: eft Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon Egyéni számlákat megillető hozambevételek Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba Tagoknak, kedvezményezetteknek, munkáltatóknak visszatérítés Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások Egyéb változás ben az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevétel 2006-hoz képest 23,4 %-kal növekedett ( eft-ról eft-ra változott). Ez a növekedés nagyobb arányú,mint az elmúlt évben, amikor 12,9%-al javult a bevétel növekedése. Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye az elmúlt évhez képest 17%-kal romlott eft-ról eft-ra csökkent. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlépő tagok áthozott egyéni fedezete nőtt az elmúlt évhez képest, eft-ról eft-ra. Ez a növekedés azonban az átlépők számának növekedésével nem arányos, hiszen 3 főről 12 főre nőtt az átlépések száma, ami azt jelenti, hogy a más Pénztárból áthozott főre jutó tagi követelések összege csökkent. A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma 3 fővel csökkent 2007-ban, s ezzel arányosan az átadott tagi követelések összege is csökkent. Az átlépett tagoktól 4000 Ft. átlépési díj került levonásra. A Pénztárhoz átlépők, illetve a Pénztárból más pénztárba átlépő tagok teljes taglétszámához viszonyított aránya az előző évekhez hasonlóan alacsony ben nem hunyt el pénztártag. Az elmúlt évekhez képest 2007-ben növekedett a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma (amely kevesebb, mint a tervezett létszám), és ebből adódóan nőtt a szolgáltatásként kifizetett összeg ban 16 fő eft, míg 2007-ben 16 fő eft összegben részesült egyösszegű szolgáltatásban. A 50 főből 18 fő nyugdíjba vonulás miatt, 32 fő pedig a várakozási idő leteltéhez kapcsolódóan vette igénybe a szolgáltatást. A járadékszolgáltatást igénybevevő tagok száma 2007-ban is változatlanul 1 fő maradt. Összességében a beszámolási időszakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg eft volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg eft. 10

11 2007-ben is élt a Pénztár azzal a jogszabály adta lehetőséggel, hogy tagdíj-nemfizető tagjaitól költséget vonjon le. A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezdő időpontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó hozamot az egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni ben ilyen jogcímen 254 eft-tal terheltük meg a nem fizető tagok számláját. A likviditási céltartalékok alakulása A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékot, az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya 88 eft, záró állománya 53 eft. Oka, hogy 200-ben a kedvezőtlen piaci helyzet következtében a Pénztár tulajdonában lévő értékpapírok piaci értéke csökkent 2006-hoz képest. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a hozamfelosztás időpontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai a hozamfelosztás után is befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. A Pénztár az egyéni számlákra jutó nettó hozamból a hozamfelosztási szabályzatának megfelelően a tárgyidőszakban 1 eft-ot különített el, előző évekről 4 eft-tal rendelkezett. Ezen céltartalékból évközben 3 eft került felhasználásra. A tartalék záró állománya 1 eft. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya 123 eft, záró állománya 133 eft. A tárgyévben 300 eft került átcsoportosításra a működési alap javára a likviditásból. A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának záró állománya 2006-ban eft volt, melyhez képest a 2007-es záró állomány csökkent, 362 eft-tal. A tartalék csökkenése azzal magyarázható, hogy az elmúlt évhez képest csökkent a meg nem fizetett tagdíjak összege. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások A Pénztár a nyugdíjszolgáltatások folyósításakor felmerülő költségeket a számviteli politikájában meghatározottak szerint nem tekinti jelentősnek, ezért azokat külön nem nevesíti, és nem terheli rá a tagok számláira. 11

12 7. Azonosítatlan (függő) befizetések Az azonosítatlan, munkáltatóhoz rendelhető függő befizetések évi változásai Állomány adott évi csökkenése 30 napos bontásban adatok eft-ban: 30 napos bontásban Csökkenések eft-ban Jóváírás Csökkenés jogcíme Ebből 17 eft jóváírás és 1 eft likvidbe való átvezetés 9 eft visszautalás, 46 eft jóváírás Tárgyévi változások adatok eft-ban: Tárgyévi Záró Nyitó érték növekedés Tárgyévi csökkenés érték ben a Pénztár 16 eft-tal zárta, az azonosítatlan, munkáltatóhoz rendelhető függő befizetések állományát, amelyből 0 eft negyedéven túl azonosítatlan. Az azonosítatlan, munkáltatóhoz nem rendelhető függő befizetések évi változásai Tárgyévi változások adatok eft-ban: Nyitó érték Tárgyévi növekedés Tárgyévi csökkenés Záró érték

13 Állomány adott évi csökkenése 30 napos bontásban adatok eft-ban: 30 napos bontásban Csökkenések eft-ban Csökkenések jogcíme Jóváírás Jóváírás Jóváírás 2007-ben a Pénztár 0 eft-tal zárta az azonosítatlan, munkáltatóhoz nem rendelhető függő befizetések állományát, amelyből 0 eft negyedéven túl azonosítatlan. Az azonosítatlan befizetések állományáról megállapítható, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan nem jelentős a nagyságuk, folyamatosan alacsony szinten tudja tartani a Pénztár. 8. A cash-flow kimutatás értékelése A Pénztár immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, és nem is vásárolt 2007-ben. A beruházásra adott előlegek összege 70 eft-tal növekedett a tárgyévben, ami a pénztári program fejlesztésének költségnövekedésével indokolható. A követelésállomány az előző évhez képest csökkent, ez részben tagdíjkövetelések illetve a tagi kölcsönök állomány csökkenéséből keletkezett. Az értékpapír állomány változásánál kiemelhető, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állománya növekedet, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állománya viszont csökkent. A pénztár szállítói állománya kis mértékben növekedett, illetve az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek állománya növekedett szintén kis mértékben. A rövidlejáratú kötelezettségek növekedése 2007 évben is a szolgáltatások utáni SZJA kötelezettség növekedéséből adódott. A tagokkal szembeni kötelezettség állománya növekedett, ami a kilépők számának növekedésével indokolható. 13

14 Cash-Flow kimutatás: Megnevezés Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (+/-) Immateriális javak nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (+/-) Immateriális javakra adott előlegek állomány változása (+/-) Tárgyi eszközök (beruházások és beruházásra, felújításra adott előlegek kivételével) nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (+/-) Beruházások, beruházásra, felújításra adott előlegek állomány változása (+/-) Befektetett pénzügyi eszközök (hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) állomány változása (+/-) Készletek (készletekre adott előlegek kivételével) értékében bekövetkezett állományváltozás (+/-) Készletekre adott előlegek állományváltozása (+/-) Tartaléktőke állomány változása (+/-) Követelésállomány változása (+/-) Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományváltozása (+/-) Működési céltartalék állományváltozása, céltartalékok egymás közötti átcsoportosítása miatt (+/-) Meg nem fizetett tagdíjak tartalék állományának változása (+/-) Hosszú lejáratú kötelezettségek állomány változása (+/-) Tagokkal szembeni kötelezettségek állomány változása (+/-) Szállítói kötelezettség állomány változása (+/-) Hitelfelvétel, kapott kölcsönök (+) Hitel, kölcsön visszafizetés (-) Azonosítatlan függő befizetés állomány változása (+/-) Egyéb rövid lejáratú kötelezettség állomány változása (+/-) Hosszú lejáratú bankbetétek elhelyezése (-) Hosszú lejáratú bankbetétek megszüntetése (+) Aktív időbeli elhatárolások állomány változása (+/-)

15 Passzív időbeli elhatárolások állomány változása (+/-) Fedezeti céltartalékképzés (+) Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás likviditási céltartalékból (+) Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) Más pénztártól átlépő pénztártagok áthozott tagi követelése (+) Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti tartalékból (+) Más pénztárba átlépő pénztártagok átvitt tagi követelése (-) Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés fedezeti céltartalékból (-) Fedezeti céltartalék felhasználás szolgáltatásnyújtásra (-) Egyéb fedezeti céltartalék -43 állományváltozás (+/-) -589 Likviditási céltartalékképzés (+) Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti céltartalékból (+) Likviditási céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+) Likviditási céltartalékból átcsoportosítás fedezeti tartalékba (-) 0 0 Likviditási céltartalék átcsoportosítás tartaléktőkébe (-) Egyéb likviditási céltartalék állományváltozás (+/-) 0 16 Pénzeszköz változás Készpénz állomány változása (forint- és valutapénztár) Számlapénz (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állomány változása Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási időszakban kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért. 15

16 10. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A évben az alábbi munkáltatókkal kötött szerződést a Pénztár: MAG- Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt Aktuár-Med Kft Unicredibank Hungary Zrt 2007-ben a Pénztár 10 munkáltatót szólított fel arra, hogy a vállalt kötelezettségét szerződés szerint és időben teljesítse, valamint hogy az elmaradásait rendezze. Az év végére három munkáltató kivételével a tartozások rendezésre kerültek. 11. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatott fedezetre jutó tagdíjkövetelés összesen eft, amire a Pénztár eft értékben képezte meg a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát.. A tagdíjkövetelés záró állománya 2006-ról 2007-re 14,2%-kal csökkent. Ezen követelések a következő éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében. 12. Alkalmazotti állomány, választott tisztségviselők A pénztárnak főállású alkalmazottja 2007-ban nem volt. Megbízási szerződéses jogviszonyban áll a Pénztárral a Vicsekné Jakab Zsuzsanna, aki a pénzügyi (mérlegkészítési, adóbevallási) feladatokat látja el és Strack Bernadett, aki a tagdíjforgalom könyvelését, az egyéni számlákon történi könyvelési feladatokat látja el. Az Igazgatótanács tagjai: Bors Róbert Dr. Ferencz Beatrix elnök Aladics Kinga ig Strack Bernadett tól 16

17 Az Ellenőrző Bizottság tagjai tól: Girhiny Anikó Farner Balázs elnök Eőry Erika Dobó Judit Béres Katalin Az Igazgatótanács és az Ellenőrző Bizottság tisztségviselői 2007-ben tiszteletdíjban nem részesültek. 13. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezelő: Letétkezelő: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Számlavezető: QUAESTOR Befektetési Alapkezelő NyRt. Deutsche Bank ZRt. dr. Rocskai János Pareto-Fact Bt. Simon Zsolt OTP Bank ZRt. 14. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése A pénztár befektetéseinek hozamai az egyes negyedévekben, illetve évesítve a következő módon alakultak: Teljes pénztár Fedezeti t. Likviditási t. Működési t. Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó 2007.I 0,87 1,01 0,87 1,01 0,87 1,01 0,87 1, II 5,48 5,62 5,48 5,62 5,48 5,62 5,48 5, III 0,17 0,31 0,17 0,31 0,17 0,31 0,17 0, IV -1,80-1,67-1,80-1,67-1,80-1,67-1,80-1,67 Teljes 2007 év 4,66 5,23 4,66 5,23 4,66 5,23 4,66 5,23 A Pénztár referencia hozama: 6,47% volt. A referenciahozamtól történő eltérés egyik magyarázata pénztár befektetéseinek befektetési típusok szerinti megoszlásában keresendő. 17

18 A fenti táblázat adattartalma és a referencia index közötti eltérés mögött a következő tényezők említésre méltók. A kezelt vagyon változása: A 2007-es évben a kezelt vagyon eft-tal emelkedett, ami 10%-os emelkedést mutat. A piacon található önkéntes nyugdíjpénztárak referenciahozama összességében 6% és 7% között szóródott, pénztárunknál 2007 évben 6,47% volt, így egységes elvárások mutatkoztak pénztárakkal szemben, biztosítva ezzel a korrekt összemérhetőséget. A piaci helyzet ugyanakkor konzervatív befektetési politika megvalósítását tette szükségessé ezért eltértünk a referenciaindextől ami számszerűen közel 3%-os eltérést eredményezett. A referencia indexben maximum 25%-os súllyal szerepel BUX index, valamint 75% CMAX index (MAX composite). A 25% részvényaránytól alacsonyabb mértékben el lehet térni, így az év eleji 17%%-os részvényarányt év végére már megközelítőleg a portfólió ötödére emeltük. A nettó hozamokat tekintve Pénztárunk a 2007-es évben a középmezőnyben végzett. Igyekeztünk szem előtt tartani, hogy az ügyletszámot minél alacsonyabb szinten tartsuk, így a nettó és bruttó hozamok eltérése szintén a középmezőnybe sorolja Pénztárunkat. BUX Index A Piaci környezet bemutatása Állampapírpiac 2007 A makrogazdaság javuló egyensúlyi helyzete március elejétől ismét jelentékeny volumenű tőkebeáramlást generált a hazai állampapírpiacon. Mind az egy évnél rövidebb lejáratú, mind a többéves futamidejű papírok hozama mérséklődött. Március elején, Simor András jegybankelnöki hivatalának kezdetekor globális miniválság 18

19 söpört végig a tőkepiacokon, ami alól a magyar részvény- és állampapírpiac sem vonhatta ki magát. A kínai részvénypiacon február utolsó napján látott 9%-os zuhanás, illetve a Fed nagy tekintélyű exelnöke, Alan Greenspan beszéde - miszerint 30%-os valószínűséget ad egy as egyesült államokbeli recessziónak - néhány napig pesszimista hangulatot váltott ki a tőkepiacokon. A nemzetközi befektetői hangulat javulása éppen akkor éreztette hatását a hazai állampapírpiacon, amikor a makrogazdasági helyzet is javulni kezdett. Az év első hónapjainak államháztartási adataiból már látszott, hogy akár a kormány által előrejelzett 6,8%-os hiánynál is alacsonyabbra csökkenhet a büdzsé hiánya. A reálbérek mérséklődése nyomán láthatóan lassult az import növekedésének üteme, miközben az európai konjunktúra erősödésével az export lendületesen bővült, így a külső egyensúlyi pozíció érdemben javultak tavaly. Ez az országkockázat csökkenését hozta. A június végére kialakult hozamgörbe már nagyrészt tükrözte azokat a várakozásokat, amelyeket a hazai kamatpálya alakulását, illetve a nemzetközi tőkepiacok hosszú távú kilátásait értékelve fogalmaztak meg a pénzügyi piacok. A három hónapos kincstárjegy 7,5% körüli, illetve a 15 éves államkötvény 6,45% körül mozgó hozama jelzés volt arra, hogy a nemzetközi tőkepiacokat fenyegető inflációs veszélyek miatt az ütemesebb hazai kamatcsökkentés esélye is mérsékelt. A május júniusi időszak állampapír-piaci eseményeit a június 25-i hazai kamatcsökkentés, az erre irányuló várakozások alakulása, illetve a hosszú lejáratú kötvényhozamok fejlett piacokon látott emelkedése határozta meg. A fejlett piacokon a hosszú hozamok emelkedését az Egyesült Államokban és a globális piacokon is érezhető inflációs félelmek váltották ki. Ez nemcsak az olajár alakulása miatt volt így, a globális gazdasági folyamatok is ebbe az irányba mutattak. Az állampapírpiac második félévének folyamataira a 2007 őszén kirobbant egyesült államokbeli másodlagos jelzálogpiaci válság volt a legnagyobb közvetett hatással. A hatás a közép-európai térségben kezdetben mérsékelt, később viszont már markáns volt. Augusztusban a Magyar Nemzeti Banknak is le kellett mondania a kamatcsökkentésről.az utolsó őszi hónapban még azt lehetett leszűrni, hogy ha a nemzetközi piacok hangulata nem romlik érdemben, akkor ismét a hazai fundamentumokra terelődhet a figyelem. Ezek után novemberben újra gyengülni kezdett a forint, amit a hónap elején a GDP akkor publikált rekordrossz adatával lehetett magyarázni. Az év végén pedig ismét a nemzetközi folyamatok váltak az állampapírpiac elsődleges mozgatóivá. Összességében elmondható, hogy a hazai állampapír-befektetésekkel a MAX Composite index alapján 2007-ben +6,4%-os hozamot lehetett elérni, ami a 8%-os átlagos éves inflációhoz viszonyítva nem bizonyult kiemelkedő teljesítménynek. Továbbra sem tört meg az a trend a hazai, fix jövedelmet generáló befektetések piacán, hogy a hosszabb lejáratú befektetésekkel nem lehet számottevően nagyobb hozamot elérni, mint a rövid távúakkal. Az éven belüli lejáratú állampapírok piacát reprezentáló RMAX index hozama (+7,7%) 2007-ben - már nem először felülteljesítette a hosszú lejáratú állampapírok indexét (+6,1%). Részvénypiac 2007 Az év első hónapjaiban nem változott kardinális módon a hangulat a Budapesti Értéktőzsde 19

20 részvényszekciójában. A makrogazdasági híreknek nem volt igazán hatásuk, pedig a márciusi 9%-os infláció arra utal, hogy az előrejelzésekhez képest hamarabb és magasabb ütemet produkálva jár csúcsra a pénzromlás. A Magyar Nemzeti Bank felől hallatszó hírek sokkal fontosabbak voltak. A forint intervenciós sávjának eltörléséről (az elnökváltás apropóján) kibontakozó vita nyomán is megerősödött a forint, s ennek természetesen megvoltak a szokásos következményei. A külföldi vevők lényegesen nagyobb fantáziát láttak a magyar részvénypiacban, ám az erős forint által negatívan érintett gyógyszeripari cégek papírjaihoz diszkontált áron lehetett hozzájutni. A megszorítási csomagnak általában is a gyógyszergyártók voltak a legnagyobb vesztesei. Így annak bejelentése után az Egis kurzusa a harmadával, a kicsit kevésbé érintett vagy jobban diverzifikált forgalmú Richteré a negyedével zuhant. Április közepén azután éppen a gyógyszeripari cégek vezették a jelzett felívelést, a vevők bizonyára úgy értékeltek, hogy a piac már túlságosan megbüntette a két papírt. A többi blue-chippel kapcsolatban is jelent meg olyan információ, amelyik alapvetően érinthette volna az árfolyamokat, ám a befektetők láthatóan súlyoztak az információk között. A Magyar Telekom leginkább annak a híresztelésnek a kapcsán szerepelt a gazdasági sajtóban, amely szerint a Deutsche Telekom eladhatja érdekeltségét a Szisztema nevű orosz távközlési társaságnak. A lapok titkosszolgálati eszközökkel vívott harcról cikkeztek, a DT azonban cáfolt, s a részvénybe fektetők sem árazhattak be új kockázatot, mert a papír még drágult is. Annak sem tulajdonított alapvető jelentőséget a piac, hogy kiderült: az OTP enyhíteni kívánja alapszabályának a kisebbségi részvényeseket (a menedzsmentet mindenképpen) védő "felvásárlásvédelmi" pontjait. A szavazati maximumot érintő szabály ugyanis az igazgatóság javaslata szerint nem módosul, az egy-egy külföldi részvényes kezében lévő pakett maximálizálása pedig eddig sem nyújtott "tökéletes" védelmet, legalábbis bizonyos befektetői körben. Nyár végén az ún. subprime jelzáloghitelek piacán kirobbanó válság világszerte megrengette a részvénypiacokat. Az események eleinte az érdekelt társaságok papírjait érintettét, azokéit, amelyek ügyfelei tömegesen nem tudtak fizetni. A problémák azonban gyorsan terjedtek, előbb kereskedelmi bankok, befektetési alapok, majd pillanatokon belül a régi gazdaság valamennyi ágazata, végül pedig a globális részvénypiacok is veszítettek értékükből. Az éves csúcsát július második felében bemutató Budapesti Értéktőzsde indexe előbb pár hét alatt 3000 pontot esett, majd intenzív erősödéssel szeptember végére pontig jutott, de a nyugat-európai és a tengerentúli tőzsdékkel ellentétben így is mínusszal zárta a nyárutót. Októberben pár nap kivételével lefelé menetelt a BUX, sőt novemberben zuhanórepülésre váltott. Pedig az MNB folytatta a júniusban megkezdett kamatcsökkentést, és a szeptember 24-i újabb 25 bázispontos vágásával 7,5%-ra mérsékelte az alapkamatot, ami támogathatta volna a részvénypiacot. A kamatok esése azonban nem volt képes ellensúlyozni annak hatását, hogy a Mol felvásárlásáért a nyáron kibontakozó versenyben rekordmagasságokba röpített részvény árfolyama korrigált. Akkor 30 ezer forintig szárnyalt (az eseményekben szintén érintett OTP 10 ezerig jutott), de a szeptemberi záróár forint volt, november utolsó előtti hetét pedig forinttal fejezte be a részvény. Átlagosnak tekinthető évet zárt a hazai részvénypiac, a BUX 16%-os éves növekedésével a világ tőzsdéinek rangsorában a lista első felében foglalt helyet. A hazai börzemutató ezúttal a 2007-es év szélsőségeit jelentő +153%-os kínai illetve -34%-os venezuelai index-változástól is jócskán elmaradt. Egyedül a Mol produkált számottevő növekedést (+13%) a blue chipek közül (OTP: 0%; Richter: -5%; Magyar Telekom: -16%). Az indextagok között az EGIS 29%-os éves árfolyamvesztése jelentette az egyik szélsőséget, amit a kisebb papírok árfolyam-emelkedése ellensúlyozott (pl.: Econet: +168%; Állami Nyomda: +112%). 20

21 A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének alakulása A nyilvántartási és a piaci érték leltára én adatok Ft-ban: Megnevezés Névérték Nyilvántartási érték Értékelési különbözet Piaci érték DKJ DKJ Aranytallér Borostyán Deviza Alap Kurázsi Tallér FJ09NV FJ12NV ÉMÁSZ FHB A FOTEX MOL M. Telekom OTP RICHTER TVK /F /D /A /D /C /A A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (eft-ban): Nyilvántartási érték Piaci érték Kötvények Jelzáloglevél Egy éven belül lejáró állampapírok 0 0 Egy éven túl lejáró állampapírok Befektetési jegyek Részvények A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben mind nyilvántartási, mind pedig piaci értéken folyamatosan növekedett. 21

22 A befektetési arányok alakulása A befektetési arányok alakulása 2007-ben befektetés típusok szerint: Megnevezés éves Záró Állampapírok 55,0 Kötvények 4,29 Jelzáloglevelek 2,56 Befektetési jegyek 15,49 Részvények 22,66 + Befektetett pü-i eszközök 77,66 + Forgóeszk.köz.kim.értpap 22,44 = Mindösszesen 100,0 15. Az elért eredmények illetve a működést jellemző mutatók Összefoglalva a Pénztár 2007-ben elért eredményeit elmondható, hogy a 2006-os évhez képest mind a vagyonunk (vagyon: 2006: eft; 2007: eft), mind a taglétszámunk (taglétszám: 2006: 649 fő; 2007: 664 fő) növekedett. A növekedés ellenére, a tervezett eredményektől elmaradt a Pénztár, azonban az elmúlt évek tendenciáját megközelítőleg sikerült tartania. - Működést, gazdálkodást jellemző mutatók és változásai: Mutatószám megnevezése év év Fedezeti tartalék tagdíjbevétele / 55,77% 63,96% Fedezeti tartalék összes bevétele Fedezeti tartalék bef. hozam és kamatbevételei / 44,23% 27,15% Fedezeti tartalék összes bevétele Működési tartalék tagdíj bevétele / 95,33% 92,48% Működési tartalék összes bevétele Működési tartalék bef. hozam és kamatbevételei / 4,77% 4,31% Működési tartalék összes bevétele Likviditási tartalék tagdíj bevétele / 75,25% 99,5% Likviditási tartalék összes bevétele Likviditási tartalék bef. hozam és kamatbevételei / 24,75% 36,07% Likviditási tartalék összes bevétele Bér és személyi jellegű kiadások / 4,99% 7,89% Működéssel kapcsolatos ráfordítások Igénybe vett szolgáltatások kiadásai / Működéssel kapcsolatos ráfordítások 81,35% 77,45% 22

23 A bevételek összetétele mindhárom tartalék esetében kis mértékben módosult, azonban ez a változás nem mondható jelentősnek. A működéssel kapcsolatos ráfordítások összetétele 2006-hoz képest változott. A bér és személyi jellegű kiadások összege duplájára növekedett 2007-ben, ami azzal indokolható, hogy a két megbízási jogviszonyban lévő munkavállaló bére megemelkedett. Az igénybevett szolgáltatások értéke növekedett az adminisztrációs és nyilvántartási költségek megkétszereződése miatt, ez a növekedést mérsékelte a könyvvizsgálói díj és a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj csökkenése. A többi igénybevett szolgáltatás aránya változatlan maradt. 16. Biztosításmatematikai jelentés értékelése Tagi lekötéssel 2007-ben a Pénztár nem rendelkezett. Járadékszolgáltatásban a korábbi évekhez hasonlóan 1 fő részesült, melynek az évente indexált járadék összege kifizetésre került. Szolgáltatások igénybevétele az idősebb, nyugdíjkorhatár közeli tagokra jellemző, míg a kilépések a középkorú korosztályra volt jellemző. Szüneteltetők létszáma a Pénztárnál nagyon alacsony, éves szinten néhány tagot érint, akik átmenetileg nem tudnak eleget tenni vállalt kötelezettségüknek, és így kívánják ezen időszakot áthidalni év végén 3 fő szüneteltet a Pénztárban. A tagdíjat nemfizetők száma 2007 év végén: 206 fő, számláik egyenlege: eft. A tagok átlagéletkora a Pénztárnál év végén 42 év volt, ami középkorúnak mondható. Az átlagéletkort tekintve a nyugdíjszolgáltatás szempontjából nem veszélyeztet a Pénztár rövid távon a nagyarányú nyugdíjszolgáltatás igénybevételével. A kiegészítő mellékletben leírtak megpróbálják bemutatni a Pénztár életének legfontosabb mozzanatait, a külön nem részletezett adatok megtalálhatók a mérleg táblák soraiban, illetve nem voltak olyan jelentősek, amelyek külön említést érdemelnének. Budapest, május 08. Készítette: Szászné Szűcs Szilvia Dr.Ferencz Beatrix IT elnök 23