És végül egy szokásos mérési eredményt is mutatunk a megfelel 22-bl, hogy szemünk újra hozzászokjon az általában jellemz süllyedési görbe képéhez is:

Átírás

1 Észrevételek Tompai Zoltán úr Földmvek és kötanyag nélküli alaprétegek teherbírásának és tömörségének ellenrzése könny-ejtsúlyos módszerekkel Ph.D. értekezéséhez Subert István Okl.ép.m, okl.gazd.m, A disszertáció munkájából csak a B&C által érintett kis szegmenst vetettük mint szakmailag általunk gyakorolt területet - górcs alá. A dinamikus tömörségmérés számunkra átadott adatsorait áttekintve megállapítható: én 15db mérés történt án 7db én 5db án 19db án 7db án 2db én 2db mérés volt, azaz összesen 57 db (50%), több vizsgálati adat nem lelhet fel. Megjegyezzük, hogy a mszerrel mért minden mérés a memóriában rögzül. Mivel a mérések azonosítóit, st a mérési összesítt sem kaptuk meg, a felülvizsgálat (esetleges következtetésekkel) szándékunk ellenére lehetetlennek bizonyult. A labormunka ezen a területen a legkevésbé található áttekinthetnek, vagy következetesnek. A mérési adatsor 27-dik mérésétl (alacsony tömörségek) sorozatosan és jellegzetesen hibásak, végig, az összes mérés. Nem tudni mi okból döntött a jelölt úgy, hogy nem a dinamikus tömörségmérés joghatásokkal járó, vagy minsítési esetekre elírt módját, a 18 ejtéses teljes mérést választja, hanem a 10 ejtéses közelít mérést (BCP)! Ezt a tényt az adatsor (sok más adat, dátum, id mellett rögzítette), így azonosítható. Az ábrákon jól látható, hogy a mérés tömörödési jellegét elveszítette. A számítási program a minimum értéket veszi, emiatt az els tíz érték az elsvel azonos lesz, lehelyettesíti. A tizedik ejtéstl mutatkozó törés számított érték, nem mért. Ez a BCP hatása, mely csak az ÚME-ban rögzített esetekben és feltételekkel alkalmazható, jelen esetben nem. Ebben az ábrában mért pontokból, sikeresen egy pont marad eredeti, az els. Mivel összenyomódást (maradó alakváltozást) nem mutat, a tömörségi fok nem a valóságot tükrözi

2 36 db BCP egyszersített, közelít mérés volt az összes 56-ból (64%) mintegy fél napos munkára degradálja az összes, következtetésekre szánt adatsor begyjtését, annak komoly következtetéseit sajnos csökkentve, majdhogynem kétségbe vonva. A szúrópróba szerinti ellenrzésünk két adatzavaros, valamint további 5+7=12 db (21%) számszaki hibásnak minsül adatsort is talált. Sajnálatos, hogy az adatok vizsgálatára, ellenrzésére jelölt részérl nem jutott id, így azonban ezekbl mérnöki következtetés sem lenne megalapozottan tehet. Nem szerepel az általunk vizsgált mérési összesítben 21db (38%) mért dinamikus tömörségmérési adat, ezek eltntek, vagy csak más munkához tartoztak, nem tudni. Az összesítben szerepel, de a mért adatokban nem található viszont 72db (128%) B&C mérés, vélheten ez lehet a csak kiolvasott és megsemmisült (?) dinamikus tömörségmérési adat. Ez - mint látható - a rögzített mérések számát is jócskán meghaladja És végül egy szokásos mérési eredményt is mutatunk a megfelel 22-bl, hogy szemünk újra hozzászokjon az általában jellemz süllyedési görbe képéhez is:

3 B&C statisztika: Több alkalommal is jeleztük jelölt felé a dinamikus tömörség- és teherbírás adataiban és méréssoraiban tapasztalt hibákat (st azok ellenrzését is szívesen vállaltuk volna). Nem tudjuk nem szóvá tenni, hogy e javítások a mai napi nem történtek meg, és a következtetéseken sem lettek átvezetve. Nem tehetünk mást tehát, mint statisztikával adjuk meg e mérések alapját szolgáló adatokat, illetve áttekintjük az ebbl bátran tett következtetéseket. Az összes most mért dinamikus tömörségmérés 114 db volt. Ebbl nem szabványos mérés 100%, mert az ÚME két párhuzamos mérés átlagolását írja el mértékadó esetekre. Ez a munka az, mert összefüggéseket keresünk. Ma már egy ember egy nap alatt mér ennyi mintaszámot, melyet jelölt elegendnek értékel következtetései megtételére. Ha ettl eltekintenénk, akkor a következ probléma, hogy szabvány pontjaiban rögzített vastagsági követelményt nem teljesíti, azaz a mérés feltételeinek nem felel meg a mérés a következ esetekben: - ahol a réteg vastagsága kisebb mint 15cm (28+3+3=34db) - ahol a vastagság meghaladja a 30cm-t (20+24=44 db) 78 eredményt 114-bl (68%) bemutatni, mint jellemzen alkalmatlan mérési eloszlást figyelmetlenségnek tnik. Nem értem igazán, hogy a számok mögött miért nem látja a gyakorlatot a jelölt. Arra gondolok, hogy egy optimális víztartalom mellett tömörít egy szemcsés anyagot a dicsért és kiváló hatékonyságú vibrátorával vékony rétegekben és annak számomra - alacsonynak tn tömörségi értékét mégis elfogadja, nem kevesli. A tömörség átlaga 85,5% - min 67,2% max 95,1% volt. Nem korai talán tudatosítani, hogy a dinamikus tömörségmérés alapját adó módosított Proctor vizsgálat Gsz=constans modellje adataiból (mint jelen mért esetben is) 70% tömörséghez 82,2mm alakváltozás tartozna 25cm rétegvastagsághoz (164mm 50cm-es rétegvastagsághoz). Ez gyakorlatilag lehetetlen, mert a legkisebb relatív tömörségi fok 70,8% lehet, még elméletileg is. Más okból mérhetetlen ez a tömörségi fok dinamikus tárcsával, mert a súlyt nem lehet elkapni (10cm-t sem emelkedik vissza). Aki tehát ezt állítaná, az csak bvész lehet, nem laboráns. A mérési adatokban nem lettek kijavítva az elejtések értékei, hibái. Ha a mér személyzet úgy helyezi a tárcsára az ejt-súlyt, hogy azt a koppanás miatt mérésnek veszi, az a mérési adatsorból kiolvasható (0,05mm után nem jöhet 9,34mm). Mivel jelölt a valósághoz alig hasonlító feltételeket támasztva teremtett mérési állapotokat, azok jelentsen megbosszulták ezt. Mivel a dinamikus mérésben a mérési adatsorának hullámzását a minimumértékek figyelembe vételével csökkentjük, ezért ezek a mérések az els adattal a feldolgozóprogram szerint automatikusan le lettek helyettesítve és magasabb tömörségi fokot nyújtanak, nem azt, amit a valóságban mértek. A dianmikus tömörségmérés során a tömörödés a jellemz görbe, nem az egyre növekv alakváltozás. Sajnálatos a B&C mszerrel való mérési gyakorlat hiánya, melyre több paraméter utal (elejtés, leolvasott értékek?, feldolgozási problémák, jártasság hiánya, vizsgálati jogosultság kérdése és akkreditáció). 3

4 Súlyos hiány, hogy ahol alacsony tömörségi fok volt gyanítható, a kötelez ismételt mérés (a tárcsa elmozdítása nélkül) nem valósult meg. Több irodalmi adat, szabályozás utal arra, hogy e nélkül felels következtetés nem tehet. Konzultációim alatt ezeket az észrevételeket sohasem mulasztottam el. Ha az ismételt mérés 99% feletti tömörséget mutat, akkor bizonyítottnak kell tekinteni, hogy a kell tömörödés létrejött. Ha ez az érték alacsonyabb, úgy annak arányában a mért TrE% értéket százalékosan arányosítani kell (pl 0,97*92%=89%). Jelölt következtetéseiben néha olyan adatokra támaszkodik dinamikus tömörségmérést érint következtetéseiben, amik nem lelhetk fel, hiányoznak. Jelzése szerint azért hiányzik a meglév (és vizsgálható) adatok közül számos dinamikus tömörségmérés, mert azt csak leolvasták az LCD kijelzrl, de az adatok nem lettek lementve. Észrevételek (kisebb súllyal): táblázathoz: A B&C készülék esetében a tárcsában, egy üregben, annak aljára ragasztva van elhelyezve a gyorsulásmér, nem a tárcsa tetején mér fejezet: A statikus tárcsás teherbírásmérések végrehajtásával kapcsolatosan felmerül, hogy a vékonyabb rétegek mérései alatt összenyomódhatott-e a polisztirol lap. Volt-e ilyen tapasztalat a mérések során? Ha igen, akkor úgy maradt-e, vagy kicserélték és újra építették a rétegeket, vagy maradt ahogy lett? táblázathoz: az összes Evd mérés száma 293db ( ig), mely kissé kevésnek tnik, ma már több mint száz dinamikus tömörség- és teherbírás mérést végeznek a laborok naponta fejezethez megjegyzés: B&C mérésrl szóló publikációkból hiányolok egy-két szerintem fontos irodalmat, mint Anna Petrusek, Dr Imre Em, Phong, Király Ákos táblázathoz: B&C-E2 elemzés 437 eredményt dolgoz fel. A táblázatban javasolt határértékek nem illeszkednek a korrelációhoz, a B&C elírás aránytalanul magasnak tnik. Mi ennek az indoka? ponthoz. A javasolt Ed=2,37Evd összefüggés aránytalanul eltér az idézett szlovén eredménytl, mely Ed=2,37Evd-32,5. Az Evd értékekben 33MPa igen nagy érték, közel E2=40MPa-t jelent. Ekkora eltérés legalább magyarázatara szorul. Ez túl nagy eltérés ahhoz, hogy elhanyagoljuk ponthoz: sehol nem készült a témában összefoglaló vizsgálat.... elméletileg bizonyított egyezés. Az aspiráns rendelkezésére állt három összehasonlítás, továbbá a COLASban..-án eladott nyilvános korreferátum, mely a Szent István Egyetem tanulmányára adott kielégít választ és bizonyította az F és T-próba szerinti egyezést (st tartalmazza a javított értékpárokat is és úgy az F és T próba is megfelelt) oldalhoz: 2006 Almássy Kornél Subert István: semmilyen összefüggés nem állítható fel a dinamikus és az izotópos tömörség eredményei között. Ennek oka a jelentsen eltér szórás. Az elemzés bonyolult lehet amiatt, ha a mérés szk összehasonlítási tartományban történik és a mérés szórása nagy. Egy véletlenszám generálással képzett eredménysorból összefüggését képezve megállapítható, hogy a pontfelh mennyire hasonló a jelenlegi esethez. Itt teljes egyezséget vettünk fel az izotópos és a dinamikus tömörség átlagai között, kizárólag a próbabeépítéseken meghatározott, valóságos szórásokat alkalmaztuk, a víztartalom, a srségmérés és a Proctor-srség viszonyítási értékeire. Mindezt pont azért számítottuk, hogy igazoljuk, nem lehet a szórás figyelmen kívül hagyásával, csak regressziós analízissel megállapítani összefüggést, vagy össze nem függést. Az csak egy szerszám egy mérnök kezében és tévedéseket is okozhat. 4

5 Trg iz% - Trd% dinamikus % egyben Trg iz% - Trd% dinamikus % láthatóan Trg% izotópos 90 Trg% izotópos Trd% dinamikus Trd% dinamikus táblázat, izotópos és dinamikus tömörségmérés eredményeit tartalmazza 2003 óta ban még a korábbi ÚME volt érvényben, eltér számítással. Megjegyezem, hogy az összefüggést rétegenként (vastagság), és anyagonként (zúzott, szemcsés, kötött), elkülönítetten lehet egy adott próbabeépítésen összehasonlítani, megfelel feltételek fennállása esetén ponthoz (72.oldal): Az ÚME szerint szabványos mértékadó mérés 2 egyedi mérés átlaga, feltételekkel. Nem lehet feljogosítást szerezni egyedi mérésekre való áttérésre azzal, hogy az túl sok mérést igényel. Ezzel akár a kiszúró hengeres mintavételek száma is sokallható lett volna, mind a négy (aztán csak három) darab, amibl még így sem sikerült megfelel szórású referenciasrséget biztosítani aspiránsnak ponthoz (72.oldal): Fejleszt által javasolt két sorozat mérés -t nem sikerült magvalósítani. Itt aspiráns nem hangsúlyozza kellen, hogy a konzultáció ellenére nem alkalmazta az összehasonlításokra alkalmazott és bevált mérnöki eljárási utasítást, mely elírja, hogy a próbabeépítéseken az els B&C mérésnél a tárcsa elmozdítása nélkül egy újabb mérést kell végezni. Egyetlen mérést pluszban. Ebbl ugyanis kiderül, hogy lehetséges-e további tömörítés, vagy sem (mint Ézsiásnál). Aspiráns e mulasztásának következményeit a összes dinamikus tömörségméréssel kapcsolatos következtetésein át kell vezesse, mert így nem megalapozottak ponthoz (73. o) 3.bekezdés: a zavartalan mintavétellel kapott tömörség értékek % tartományban mozogtak.. következ bekezdéssel nem harmonizál: Trg%=80-95% a vizsgált tartomány - 75.oldalhoz: túl nagy Dm-mel rendelkez mérés nem volt... Aspiráns figyelmét többször felhívtam a számítások hibáira, mindhiába. Ha a számszaki hibákat kijavítja lett volna Dm hiba. Minden kétséges eredmény esetén els, hogy analizálni kell a mérési eredményeket és azok összhangját. Rájött volna, hogy nincs tömörödési görbe egyes, kritikus méréseknél (hungarocell rugalmas mindaddig, amíg be nem szakad). Ha aspiráns a mért értékeit ábrázolta (vagy megnézte) volna, a téves eredményeket felismerhette volna. A mérési módszert ugyanis nem hungarocelles mérésekre dolgozták ki. - Adathiba módosítja a B&C eredményeket több helyen. Az elejtéseket aspiráns a figyelemfelhívás ellenére nem javította. A vastagság kérdése lényeges (hungarocell nélkül is), mert a rétegvastagságon bekövetkezett alakváltozás nem mindegy, mekkora rétegvastagsághoz tartozik - Kifogásolom, hogy a kiszúró hengerekbl kapott srségek és tömörségek jelents eltérésére, magas bels szórására aspiráns nem figyelt fel. Az esetenként 14Trg%-ot 5

6 elér (!) eltéréseket négy mintából egyszeren leátlagolja, majd ez állítja szembe a lényegesen kisebb bels szórású dinamikus tömörséggel. (Pláne, ha a dinamikus tömörség 100% közeli, hibás számításait korrigálta volna). Az meg nem is hasonlít erre, amibl az a következtetése, hogy nem jó a dinamikus tömörség eredménye, mert magas - Aspiránsnak nem tnt fel, hogy a kiszúró-hengeres srségek és tömörségi eredményei igen furcsák. A kiváló tömörít eszköze és a kis rétegvastagságok, az optimális víztartalom (megfelel Tt és E2) ellenére átlagosan csak 85,5%, minimuma 67,2% míg maximuma 95,1. Nos, a gyakorlatban a srségméréseken alapuló eljárásoknál mindig nagyobb a maximum, mint 100%. De a minimum sem stimmel a gyakorlattal, mivel az legföljebb 71% lehet, 67% nem. Ráadásul itt tökéletes tömörítés történt, optimális víztartalommal. Nem csoda tehát, hogy a dinamikus tömörség magasabbra adódik táblázathoz: Észre kell venni, hogy a részletes eredményekkel, bels szórással e táblázat már nem foglalkozik. A 114 adat feldolgozása után (egy napi mérési teljesítmény) a dinamikus tömörség 92-94%, a kiszúró hengeres 85-87%-ra adódott. A 114 dinamikus mérés ÚME szerinti feldolgozása esetén ennek fele 57db eredmény lenne. A hibákat, problémás méréseket ezért tételes ellenrzésnek vetettük alá és az összehasonlíthatóságot megkérdjelez, de inkább kizáró megállapításokat kellett tegyünk. Érthet, hogy ha ezen eredmények alapján aspiráns sem a T-próbára, sem az F-próbára nem kapott azonos statisztikai halmazra utaló eredményt ponthoz (78.o.): sem a T-próbára, sem az F-próbára nem kapott azonos statisztikai halmazra utaló eredményt. Lásd elbb oldal: vitatom, hogy a jelenlegi összehasonlítás Trg%=Trd% eddigi összehasonlításai nem készültek: ám ennek komplex helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló elemzése nem készült. Csak a Balatonkeresztúri M7 szakaszon a jelenleginél lényegesen nagyobb mintaszámmal, 38 szakaszon, próbabeépítéssel, három-három szelvénnyel próbaszakaszonként e munkától lényegesen nagyobb mintaszámokkal és vizsgálatokkal készültek összehasonlítások, kedvez eredménnyel. Mindez több anyagon hatásmélység témakörhöz: A statikus teherbírás (és a többi mérésfajta) hatásmélységénél nem lehet elhallgatni, hogy a VALÓSÁGBAN merev aljzat szinte soha, míg a lágy aljzat (ha nem is hungarocell formájában), de szinte állandóan jellemz. Az értékelés a görbe görbeségében feltnen szubjektív. A mérnöki gondolkodást jobban közelítette volna, ha pl E2=5MPa-hoz tartozó rétegvastagság különbség, vagy bármi más, kissé objektív megítélés lehetett volna. A lágy alaphoz illetve merev aljzathoz tartozó vastagság, az én szubjektív megítélésem szerint (a közölt görbék alapján, fenti deltához) a következ: statikus teherbírás 45cm(merev) 52,5cm (lágy), Evd mérés 22,5(merev) 52,5cm (lágy), illetve B&C 30cm(merev) 55cm (lágy). Ismét jelzem, hogy bár én is megadtam e határt, a merev aljzat értelmetlen eset, mert a valóság az alacsonyabb teherbírás az alsó alapon ábrához: Feltn, hogy az ábra léptéke jelentsen eltér a korábbiaktól. Összefoglalóan külön hangsúlyozandó, hogy a gyakorlatban nincs ilyen merev aljzat, ezért bár a következtetés érdekes, de hangsúlya elenyész kellene legyen ponthoz:.. nagyobb mint 30cm rétegvastagság esetén már nincs jelents különbség az E2 mérési eredményekben. Meg kell jegyezzük, hogy a mellékletben megadott E2 mérési jegyzkönyv jelentsen ellentmond aspiráns e megállapításának. A lágy aljzatnál mért alakváltozás az els felterhelésre 40mm közeli, míg a merev aljzatnál 3,8mm volt. Mi ez, ha nem jelents különbség? 6

7 - Összefoglalóhoz, 10.ponthoz: Nem hangsúlyozza a tanulmány eléggé azt, hogy a jelenleg hazánkban elterjedt izotópos módszert Európában nem kívánják alkalmazni, valamint, hogy ez a módszer sem a környezetvédelmi, sem az egészségügyi szempontoknak nem képes kielégíten megfelelni. Mi lehet a jöv mérése ez esetben? - Összefoglalóhoz: igyekeztem olyan elemzéseket és méréseket elvégezni, mely a köny-ejtsúlyos dinamikus mérések pontosságát és megbízhatóságát növelik. Nos, ha errl nincs is szó, azért az FWD mérések fajtáit összefoglaló tanulmány végül is teljességre törekedett. - Összefoglalóhoz: alacsonyabb tömörségeknél a dinamikus mérési módszer nem azonos, határértéke más legyen nagyon elhamarkodott, értelmetlen javaslat. Megjegyzem, fél éve tudomással bír aspiráns a dinamikus méréseinek tartalmi problémáiról, a hibákról, változtatatás azonban sem a feldolgozásban, sem a következtetésekben, pláne a tézisekben nem történt meg ezek ellenére. - két módszer statisztikailag nem azonos az Fés T-próba szerint Nos csodának tartanám, ha ilyen hibatömeg mellett ez nem így lenne. - javasolható a két módszert elkülönítetten kezelni mind a szabályozás, mind a minsítés során nem nevezhet alapos következtetésnek, ilyen elzmények és eredmények mellett. Tézisek pontosításához gondolatok, észrevételek: - Legvitathatóbb kérdés a hatásmélységnél a modellnek választott hungarocelles rendszer. Másképpen viselkedik statikus, illetve dinamikus hatásokra. Dinamikus vizsgálatnál rugalmasságával ugyan puhának tnik, de a zárt cellák miatt, valójában nem az. Mérésünk szerint kis fedéssel 90-92% tömörséget mutat, értékelhetetlenül alacsony teherbírási érték mellett. Emiatt az ÚME elírása szerint nem értékelhet, azaz következtetésekre sem alkalmas. Ez sajnos a dinamikus tömörségmérésre vonatkozó téziseket alapveten megkérdjelezi. - A tanulmányon végigvonul egy statisztikai értékelési kérdés, az, hogy R legyen a korrelációs együttható, vagy annak a négyzete? Hol ilyent, hol olyant látunk táblázatban javaslatot kaptunk az E2-Ed összefüggés bevezetésére, mely az elemzésekben kimutatott E2==0,89Ed-hez képest nagyságrenddel eltér. Indoklás szükséges további mérésekkel, részemrl így még nem fogadható el tézis: Mivel durva hibákkal nagy számban terhelt mérési eredményen alapul, sajnos nem fogadható el tézis: elbbiek miatt egyszeren tévedés tézis: 58-60cm nem a tárcsaátmér legalább kétszerese, mivel azt NEM haladja meg. Különbséget kell tenni a hatásmélység jelentségénél, megítélésénél a kemény (ritka) és lágy (jellemz, gyakori) alapréteg között. Lágy 52,5 cm jellemz, tehát nem a kétszerese, hanem legföljebb a kétszerese tézis: Ragaszkodva az elbbiekhez, a hatásmélységben külön kell kezelni a kemény lágy aljzatot, azt NEM lehet összevontan kezelni. Jelen esetben pl a német berendezések az eredményekbl láthatóan 22,5(lágy!)-52,5cm (kemény) között mozgott. Hiba itt meg nem említeni, hogy a német berendezéssel a mérés 0,1MPa tárcsa alatti terheléssel történik, ami ugye igen messze áll a statikus teherbírási modulus 0,3MPa terhelés melletti mérésétl (lehet, hogy a B&C-t nem kell átszámítani ). - Irodalomjegyzékhez: a dinamikus tömörség méréshez hiányolok néhány alapvet publikációt... 7

8 - Mellékelt (131.o): A legtöbb ejtsúlyos készülék konstans Poisson-tényezt alkalmaz (0,5).., mert ezt alkalmazzuk statikus méréseknél is. egyszeren ez nem így van: a.) statikus mérésnél a szemcsés-kötött anyagtól függen szelektálva alkalmazzuk, újabban a 0,4-et, mint félig kötött anyagot is; b.) az ÚT nél a szabvány szerinti jelüléssel µ=0,4-nek van feltüntetve a szövegben (Függelék 1. (1 képlet). - IV. melléklet (135.o): Meg kell ismételten jegyezni, hogy durva hiba, ha a Proctorgörbe a telítési vonalak közé nem besimulóan van ábrázolva, hanem azt merlegesen metszeni akarja (elzetes figyelemfelhívás ellenére sem lett javítva, célszer). - V. melléklet: Rétegvastagság mérése acélrúddal történt. Be lett verve. A hungarocellbe is be lett verve? Hányszor? (12 réteg, 3 ponton) o.: kiszúró hengerbl nagyobb vastagságú réteghez a 75mm magas hengert használtam kissé túlzásnak tnik, amikor az összesít táblázat szerint 20 ilyen eset volt a 144-bl (13%) o.: Trw értéke 0,98-1 között változott helyett majdnem: átlagban 0,98 min 0,97, max 1,0 volt - A rétegek srségmérését jelölt kiszúróhengerrel oldotta meg, melynek pontossága az izotópos közelít mérésnél is rosszabb. Sajnos, erre vonatkozó (pontosságmegbízhatóság) elemzést nem végzett. A kiszúró-hengerekkel végzett mérések tömörségmérési eredményeire nem lehet nem fel figyelni, amikor 79,9-79,8-94,1-89,9 tömörségi fokokat áltagol le, mint azonos rétegen mért eredményeket, szemrebbenés nélkül. Ehhez képest a dinamikus mérés más eredményt? Fel kell figyelni arra, hogy a Trρ bels szórása hihetetlenül magas (átlag 0,25 min 0,02 max 0,72) a dinamikus mérés lényegesen kisebb szórású (átlag 0,01). Összefogalás Összefoglalásként megállapítható, hogy a dinamikus tömörségi fokot érint fejezet mérési-, adathibák, feldolgozási hiányosságok adatok ellenrizhetetlensége, szabványnak meg nem felel vizsgálatai miatt sajnos alkalmatlan arra, hogy abból bármilyen tendenciára következtetni lehessen. Jelölt elmulasztotta a kontroll lehetségeit, így állításai legföljebb véleménynek tekinthetk, melyet hangsúlyoznia kellene. A hibák, szabványtalan és nem megengedhet mérések aránya magas. Mindössze 22db (19,2%) dinamikus tömörségmérési eredményt lehet megfelelnek, vagy szabványosnak tekinteni. Ha lenne párhuzamos vizsgálata, illetve átlaga, akkor ez még kevesebb, tizenegy eredmény lenne. Budapest Subert István Okl építmérnök, Közl. Gazd mérnök 8