HÁTTÉRANYAG. elkészítéséhez

Átírás

1 HÁTTÉRANYAG Szerencs Város Önkormányzatának Ifjúságpolitikai Koncepciója és Ifjúsági Cselekvési Terv ( ) elkészítéséhez Szerencs, június 6. Készítette: Király Judit

2 TARTALOMJEGYZÉK Felhasznált szakmai anyagok, tájékoztatók: 1 BEVEZETÉS 2 Az ifjúsági korosztály meghatározása 3 Koncepció készítésének szükségessége 3 Ifjúságpolitika jogszabályi háttere, az önkormányzatok ifjúsági feladatai 3 Az ifjúsági feladatok ellátásának pénzügyi forrásai: 4 IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS 5 Országos kitekintés 5 Régiós helyzetkép 7 SZERENCSI HELYZETKÉP 9 Lakosságszám 9 Ifjúsági referens, ifjúsági cselekvési terv 11 Nevelési-oktatási intézmények 11 Ifjúsági részvétel, diákönkormányzatok, civil szervezetek 12 Ifjúsági információ 13 Nemzetközi kapcsolatok 13 Szociális ellátás, gyermek- és családvédelem, támogatások 14 Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások 14 Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: 15 Lakáshelyzet, fiatalok lakáshoz jutása 16 Egészségi állapot, káros szenvedélyek 16 Sport 18 Művelődés, szórakozás 19 Munkanélküliség 20 Bűnügyi helyzet 21 KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS ÁPRILIS 23 A felmérés hipotézise 23 A felmérés ismertetése 23 A felmérés kiértékelése 24 Általános kérdések 24 Tanulás, képzettség 27 Munkavállalás, munkanélküliség 30 Lakáskörülmények, lakáshelyzet 33 Család 36 Vagyoni helyzet 38 Szabadidő, szórakozás 39 Sport, egészség 43 Káros szenvedélyek 45 Internet-használat 48 Ifjúsági szervezetek 49 Hosszútávú tervek 52 Önálló vélemények 54 A felmérés eredménye 56 CÉLOK, FELADATOK 58 Cselekvési terv MELLÉKLET 61 Ifjúsági kérdőív 61

3 Felhasznált szakmai anyagok, tájékoztatók: 1. IFJÚSÁG 2004 Gyorsjelentés 2. Észak-Magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Készítette: Észak-Magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda 3. Tóth Bernadett: Deviáns magatartásformák különös tekintettel a serdülők alkoholfogyasztására, szakdolgozat, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai kar Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal adatközlése (2007. május 11.) 5. Szerencsi Rendőrkapitányság tájékoztatója (2007. május 15.) 6. Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer hírlevele március 7. Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja 8. Központi Statisztikai Hivatal adatközlése 9. Szerencsi népesség-nyilvántartó adatközlése 10. Oktatási, Közművelődési és Városmarketing Osztály adatközlése, intézményi statisztikák 11. Statisztikai jelentések: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal, Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztály Képviselő-testületi előterjesztések: 1. Tájékoztató a szerencsi ifjúság helyzetéről február 2. Előterjesztés a szerencsi fiatalok helyzetéről június 3. Tájékoztató a Szerencsi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat megalakulásáról Szerencs Város Egészségterve Iskoláskorú gyermekek egészségi állapota, veszélyeztető tényezői, a megelőzés lehetőségei A pályakezdők különös tekintettel a diplomás fiatalok elhelyezkedési és letelepedési, családalapítási lehetőségei Szerencsen Szerencs város munkaerő-piaci helyzete Tájékoztató a Szerencsi Ifjúsági Információs Pont működéséről (2006. január 1.-júnus 30.) Beszámoló a város évi egészségfejlesztési tervének Káros szenvedélyek (drog, alkohol, nikotin) az ifjúság körében című fejezetéről az elmúlt három év tükrében Beszámoló Szerencs város bűnügyi, közbiztonsági helyzetéről Az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának átfogó értékelése Beszámoló a városi sportlétesítmények helyzetéről, kihasználtságáról Az önkormányzat intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve közötti időszakra

4 BEVEZETÉS Az ifjúságról való felelősségteljes gondolkodás alapja, hogy az ifjúságot ne társadalmi problémaként kezeljék, hanem komplex jelenségként, önálló társadalmi csoportként tekintsenek rá. A fiatalság a jövő, a velük való foglakozás hosszú távú befektetés. Az ifjúság a társadalom legérzékenyebb, legkritikusabb, leginkább mobil, mérhetetlenül kreatív és könnyen befolyásolható rétege. Az emberek igényeit számos kategóriába sorolhatjuk: - elemi szükségletek (táplálkozás, ruházkodás, egészséges környezet) - tanulás, szellemi fejlődés - szakma, hivatás megszerzése, pályaválasztás, elhelyezkedés - családalapítás - lakáshoz jutás, önálló életvitel - megélhetés, tisztes jövedelem - társas élet, szabadidő, szórakozás - politikai, gazdasági, társadalmi részvétel, szerepvállalás, stb. A fentiek fontossági sorrendje minden embernél más és más: befolyásolja a személy életkora, iskolai végzettsége, lakóhelye, szociális, anyagi körülményei. Lehetetlen olyan világot építeni, amelyben minden egyén tökéletesen kielégítheti igényeit, elérheti céljait. Törekedni rá azonban kötelező. Az egész országot, vagy a régiónkat, megyénket általánosan jellemző negatív tendenciák megfordítását, problémák megoldását nem lehet számon kérni az önkormányzaton, ezek meghaladják a város lehetőségeit, világrengető változásokat az önkormányzat saját eszközeivel elérni nem tud. Viszont sokat tehet a lakosok szociális, gazdasági biztonságáért, komfortérzetének javításáért, hogy Szerencs ténylegesen egy élhető város legyen. Jelen koncepció bemutatja a szerencsi fiatalok körülményeit, lehetőségeit, a velük foglalkozó szervezeteket, önkormányzati intézkedéseket; és egy reprezentatív kérdőíves felmérés adatai alapján gazdasági, társadalmi helyzetüket, kulturális, szórakozási, sportolási szokásaikat, egészségügyi állapotukat. A koncepció alapján felmerült hosszú távú, elméleti célok megfogalmazása mellett, egy rövidebb távú, két éves cselekvési terv elfogadását javasoljuk az önkormányzatnak, melyben meghatározza a szükséges feladatokat, azok forrásait, felelősöket, végrehajtás idejét. Az önkormányzat a megfogalmazott célokat csak egy összetett folyamat eredményeként érheti el oly módon, hogy bevonja az ifjúsági-feladatellátásba az ifjúsági korosztállyal foglalkozó intézményeket, civil szervezeteket, és magukat a fiatalokat is. 2

5 Az ifjúsági korosztály meghatározása Különböző jogágak, tudományos értekezések, minisztériumok, szervezetek más-más életkorok közé teszi a fiatalokat. Van, ahol a 29 év, máshol a 30, vagy a 35 év a felső határ. A polgári jog a 18 év alattiakat kiskorúnak, mindenki mást felnőttnek tekint. A büntetőjog már árnyaltabb: 0-14 év gyermekkorú, év fiatalkorú, a 18 éven felülieket felnőtt korúnak tekintik Más felosztás szerint a 14 év alatti gyermek, éves serdülő, éves fiatal felnőtt, 24 évtől pedig felnőtt. Ezekből is látszik, hogy az ifjúsági korosztály lehatárolása nem egyszerű feladat. Jelen koncepcióban a szerencsi alapfokú oktatási-nevelési intézményekbe járó gyerekeket (3-14), ill. a 14 és 29 év közötti korosztályt tekintettük vizsgálódásunk tárgyának. A koncepcióhoz adatszolgáltatás céljából megkeresett szervezetek nem mindegyike használ korcsoportos bontást a tevékenysége bemutatásához, emiatt nehéz ezt a korosztályt statisztikai adatok, számok tükrében vizsgálni, leginkább azért, mert nem állnak rendelkezésre a megfelelő statisztikák. Koncepció készítésének szükségessége A koncepció elkészítésének két fő okát, egy belső és egy külső okát lehet meghatározni. Szerencs városa rengeteg intézkedést tett, és tesz az itt élő fiatalokért, viszont ezeket az intézkedéseket nem foglalja egységes keretbe egy intézkedési terv, amely meghatározná az ifjúságpolitikai tevékenység felelőseit, határidőket, anyagi forrásait, számonkérés módját. Néhány évvel ezelőtt készült egy ifjúsági koncepció, melynek alapján elfogadott az önkormányzat egy cselekvési tervet. Ennek intézkedései nagyrészt megvalósultak, másrészt túlhaladottakká váltak. Vagyis feltétlenül szükséges, hogy a képviselő-testület egyben lássa a fiatalokat érintő problémákat, és ezek tükrében megalkothassa az elkövetkező 2 évre szóló cselekvési tervét. A külső ok, amiért a dokumentum elkészítése szükséges, az, hogy az ifjúsági témájú pályázatok elbírálásánál előnyt jelent a pályázó önkormányzat számára, ha ifjúsági cselekvési tervvel rendelkezik. Cselekvési tervet pedig egy, a helyi ifjúság helyzetét feltáró koncepció alapján lehet elkészíteni. Ifjúságpolitika jogszabályi háttere, az önkormányzatok ifjúsági feladatai Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely kimondja, hogy az állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Közvetlen jogi szabályozást a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény tartalmaz, amely az önkormányzat feladatai között felsorolja a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. A települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei és anyagi lehetőségei függvényében, hogy mely feladatot, milyenmértékben és módon old meg.. A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A törvény értelmében a megyei önkormányzat köteles gondoskodni a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról és a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról. 3

6 Miután a törvényből nem derül ki, hogy pontosan milyenifjúsági feladatai vannak az önkormányzatnak, rendkívül fontos, hogy az önkormányzatok saját maguknak kidolgozzák ifjúsági koncepciójukat. A fenti törvényen kívül számos ágazati törvény, rendelet határoz meg tennivalókat az önkormányzatoknak, valamint nemzetközi egyezmények fogalmaznak meg olyan elveket és jogokat, amelyekhez az önkormányzat támogató közege szükséges. Ilyenek pl.: évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi LXXVI. törvény a szakképzésről évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről évi I. törvény a sportról évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről - Gyermek jogairól szóló New York-i Egyezmény - Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata - Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya - Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről szóló Egyezmény Szerencs önkormányzata számos rendeletben intézkedik a fiatalokat érintő kérdésekről decemberében az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter törvényjavaslatban fogalmazta meg az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokat. A törvényjavaslat sajnos még nem került az országgyűlés elé, így késik az ifjúsági törvény. Az ifjúsági feladatok ellátásának pénzügyi forrásai: Az önkormányzat gyermekvédelmi, szociális, kulturális, stb. feladatainak ellátásához állami normatívát igényel. Ezen felül saját bevételeiből áldozhat, és áldoz is az ifjúság életkörülményeinek fejlesztésére. A pályázati támogatások gyakoriak az ifjúsági területen: a minisztériumok (főként a gyermek- és ifjúsági ügyekkel foglalkozó), a Civil Alapprogram, a Gyermek- és Ifjúsági Alap, az operatív programok, alapítványok hazai országos pályázatai mellett egyre gyakoribbak az európai uniós pályázati lehetőségek, valamint a regionális ifjúsági tanácsok pályázatai. Évek óta visszatérő pályázati lehetőség az önkormányzatok ifjúsági feladatainak ellátását segítő pályázat, melyből ifjúságsegítő szakemberek bérének egy részére lehet pályázni, ifjúsági tanácsadó irodák, ill. ifjúsági információs pontok fejlesztésére, vagy ifjúsági koncepciók elkészítésére. Szintén rendszeresen írják ki az ifjúsági közösségi terek fejlesztésére, ifjúsági programok, sportlétesítmények felújítására, nemzetközi kapcsolatok alakítására a pályázatokat. 4

7 IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Országos kitekintés 2005-ben készült el az IFJÚSÁG 2004 című gyorsjelentés, amely egy széleskörű országos ifjúságkutatás segítségével felmérte Magyarország ifjúsági korosztályának szociális, társadalmi körülményeit, önállósodási, boldogulási esélyeit, életmódjukat, szabadidős, kulturális szokásaikat. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy meghosszabbodik az ifjúsági korszak. A fiatalok egyre több időt töltenek az oktatási intézményekben éve a szakma megszerzése, illetve az iskolarendszer elhagyása egyet jelentett a munkavállalással, sőt a családalapítással, gyermekvállalással. Ezek a meghatározó események szorosan követték egymást. Az elmúlt évek tendenciája azonban azt mutatja, hogy a fiatalok csak jóval később lépnek ki a munkaerőpiacra. Az oktatásban eltöltött idő megnövekedésével a párkapcsolati elköteleződés is szintén később, a 20-as évek második felében következik be. A fiatalok függetlenné válása később következik be, vagyis nő az az idő, amit a szülőkkel együtt töltenek. Általános tapasztalat, hogy az elköltözés nem az iskola befejezésével, vagy a munkába állással jön el, hanem inkább a házasságkötés, ill. együttélés kezdetével esik egybe. A csökkenő gyermeklétszám miatt egyre kevesebben mennek középiskolába. A 14 évesek számára nem az a kérdés, hogy továbbtanulnak-e, hanem az, hogy hol. A felsőoktatásban továbbra is erős az expanzió. Egyre többen jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, akár az első, akár a második, vagy többedik diploma megszerzése reményében. Azok száma is jelentősen megnőtt, akik az iskolát a munka mellett kezdik meg. A vizsgálat szerint a munkanélküliek között is megemelkedik a diplomások aránya. Ennek ellenpólusaként viszont nem csökken az alacsony iskolázottságú fiatalok aránya, ez pedig később komoly akadálya lesz a munkakeresésnek, ill. az állás megtartásának. A korosztály gazdasági aktivitása vegyes képet mutat: sokan még tanulnak, főleg a éves korosztály. A nők körében magas a GYES-en, GYED-en levők száma. Sokan kezdik munkanélküliként a felnőtt életüket. A legtöbb foglalkoztatott a éves korosztályból kerül ki. A munkanélküliség komoly probléma a fiatalok körében. Az országos felmérés szerint a korosztály legalább 1/3-a már volt munkanélküli. A végzettséget tekintve a legnagyobb arányban a segédmunkások, ill. a betanított munkásokat sújtja a probléma. A diplomásoknak csak 37% volt már munkanélküli. A problémát tovább fokozza, hogy 30 5-uk már többször is került ilyen helyzetbe, illetve 70%-uknál több mint 3 hónapig tartott ez az állapot. Nem meglepő, hogy a fiatalok nagy része fél a munkanélküliségtől, és ez nem csak az iskolázatlan, szakmával nem rendelkező csoportokra igaz, hanem a szakmunkásokra és diplomásokra is. A fiatal korosztály jelentős része még tanul, vagyis nem rendelkezik önálló jövedelemmel, eltartott, általában a szülők a keresők a családban. A korosztály 36% folytat önálló életvitelt, egyedül vagy saját családjával él. Az önállók átlagéletkora 25,6 év, az eltartottaké 20,6 év. A vagyoni helyzetet legobjektívebben a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság tükrözi. Azok a fiatalok, akik otthon élnek, sokkal jobban ellátottak ilyen javakkal még akkor is, ha nem a saját tulajdonuk. ezzel szemben az önálló életet élőknél jóval kevesebb ezen javak aránya, sőt még itt is különbség van a családos, ill. egyedülállók között. A saját családjukkal élőknél már 5

8 több fogyasztási cikk van, mint ez egyedül élőknél. Ami arra utal, hogy az egy fizetésből élő fiataloknak még nem volt elég ideje, anyagi ereje a nagyobb beruházást igénylő háztartási gépek, autó, stb., beszerzésére. A lakáshelyzetre az jellemző, hogy a fiatalok jelentős része él együtt szüleikkel. Azoknak, akik év közben kollégiumban, vagy albérletben élnek, állandó lakhelyük akkor is a szülőknél van. Csupán 20% rendelkezik saját lakással, ők is inkább a éves korosztályból kerülnek ki. Aki a szüleivel él, általában elégedettebb a lakáskörülményeivel, mint az, aki kénytelen önállóan ugyan, de kisebb, rosszabb környéken lévő lakásban élni. Saját anyagi helyzetüket megítélve, sokan vallották azt, hogy beosztással, vagy éppen csak kijönnek a pénzből. Csak néhány százalék érzi úgy, hogy gond nélkül él. Közel 50%-a a fiataloknak nem is tud megtakarítani pénzt. Azt, hogy mire gyűjtenek, jól mutatja, hogy mit preferálnak. Első helyen lakásfelújítás, majd a lakásvásárlás következik. A harmadik az autóvásárlás, a negyedik az utazás. Mindennapi téma a sajtóban, oktatásban, sőt a napi életünkben is az információs és kommunikációs technológiai eszközök szerepe. Sokan félnek tőle, mások elképzelhetetlennek tartják a jövőnket számítógép, Internet, stb. adta lehetőségek nélkül. Más kutatások azt mutatják, hogy az idősebb korosztályok szinte képtelenek lépést tartani a fejlődéssel és nem tud bekapcsolódni a számítógép világába. Ezzel szemben a fiatalok már ebben a digitális környezetben szocializálódnak. Számukra teljesen természetessé válik a technológia alkalmazása. Az ország összességét tekintve szinte megállt az információs társadalom fejlődése, a fiatalok körében azonban robbanásszerű a fejlődés. Természetesen a fiatalok családi háttere, iskolázottsága, az, hogy mely országrészben laknak, nagyban befolyásolja az információs és kommunikációs technológiához való viszonyukat. Nincs esélyegyenlőség. A háztartások számítógéppel való ellátottsága jóval magasabb Budapesten, mint a községekben, jóval magasabb Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon, mint Észak-Magyarországon vagy az Észak-Alföldön. Azokban a családokban, ahol van fiatal, szintén több a számítógép, mint ott ahol csak idősebbek élnek. A fiatalok 59 %-a legalább havonta internetezik. A háztartásokban azonban kevesebb az Internet-kapcsolat, mint amennyi a számítógép. A fiatalok leginkább az iskolában, ill. a munkahelyén internetezik. És hogy mire használják? Fontossági sorrendben a következők: 1. levelezés 2. hírek, tájékozódás 3. tanulás, munka 4. kikapcsolódás, hobbi 5. beszélgetés (chat) 6. játék-, zene-, filmletöltés 7. vásárlás, banki tranzakciók Az országos felmérésben megkérdezett fiatalok 41 % sportol. Kedvező jelenség, hogy a sport már nem csak az egészséges életmód része, hanem a társas élet színtere is. A különbségek itt is kimutathatók a nagyvárosok és kistelepülések, az ország különböző régiói, az iskolázottsági, vagyoni viszonyok között. A sportban is van divat. Habár a labdarúgás ma is népszerű főleg a férfiak körében, egyre több híve van a kerékpározásnak, kocogásnak, testépítésnek. Mindkét nemnél növekszik az extrém sportokat űzők száma. A nem sportolók jó része időhiányra panaszkodott. 6

9 A dohányzás országosan probléma a fiatalok körében. Az első dohányos élmény megszerzése egyre korábbra tevődik, általában az általános iskola utolsó osztályaiban próbálják ki először. A tapasztalatok azt mutatják, hogy aki 20 éves koráig nem gyújt rá, az nagy valószínűséggel nem lesz aktív dohányos. Sajnos az országos vizsgálat is azt mutatja, hogy a fiatalok nagy része, 40 %-a legalább alkalmanként rágyújt. Az egész korosztályt tekintve 37 % aktívan dohányzik. Közöttük a legkevesebb a éves. A évesek között a leggyakoribb a dohányzás, 24 év felett megint csökken a szám. Az iskolai végzettség emelkedésével szintén csökken a dohányosok száma. Az országos felmérés adatai szerint a fiatalok 59%-a állítja, hogy az elmúlt egy évben soha, vagy csak nagyon ritkán fogyasztott alkoholt. Két százalék azonban napi, 13% pedig heti rendszerességgel iszik alkoholt. Az alkoholfogyasztási szokásoknál fontos szempont az iskolai végzettség: a leginkább a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők és a diplomások isznak, és a fővárosiak kétszer annyian fogyasztanak rendszeresen szeszes italt, mint a községekben élők. Az erősen ittas állapotba kerülés is a szakmunkásokra, valamint a munkanélküliekre jellemző leginkább. A fiatalok 20%-a már használt valamilyen drogot. A férfiak sokkal nagyobb arányban próbálják ki, de sajnos a korábbi felmérésekhez képest a nők aránya is egyre növekszik. A vizsgálat azt mutatta, hogy a dohányzással és alkoholfogyasztással ellentétben a kábítószer-használat a magasabb társadalmi státuszhoz köthető. A drogot használók és kipróbálók leginkább a éves korosztályból kerülnek ki. A legnépszerűbbek a marihuána, a különböző altató- és nyugtatószerek, és a diszkódrogok. A fiatalok több mint kétharmada alapvetően jónak, 20% inkább jónak ítéli meg a saját egészségi állapotát. Több mint 90%-nak nincs komolyabb, diagnosztizált egészségügyi problémája. A kulturális javakhoz való hozzáférés tekintetében az ország két részre oszlott. Kialakult egy olyan csoport, amely dúskál a kultúra javaiban, míg a másik csoport alig jut hozzá. Nagy különbségek mutatkoznak a lakóhely tekintetében. A nagyvárosi, fővárosi fiatalok könnyen hozzájutnak olyan szórakozási formákhoz (színház, mozi, hangverseny, könyvtár), amely a községekben élők számára csak nagyon ritkán adatik meg. A magasabb iskolai végzettségűek körében sokkal nagyobb az egyéni igény a színvonalas, tartalmas kulturális élmények iránt. Ezzel szemben az alacsonyabban iskolázottak az ingyenes tömegrendezvények iránt érdeklődnek. A szabadidő mennyiségénél megfigyelhető, hogy minél idősebb a kérdezett, annál kevesebb szabadidővel rendelkezik. Ez igaz a hétköznapokra és a hétvégekre is. Fontos kérdés, hogy hol töltik el a szabadidejüket. A vizsgálat a kutatók számára is meglepetéssel szolgált, mert azt feltételezték, hogy sok fiatal jár a hétvégeken szórakozó- és vendéglátóhelyekre. De hipotézisük megdőlt, mert a fiatalok több mint fele leginkább otthon, vagy (35%) barátoknál tartózkodik, csupán 5% tölti szabadidejét szórakozóhelyeken. Régiós helyzetkép 2006-ban készült el az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés, melyet az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Iroda készített a Miskolci Egyetem Szociológia 7

10 Tanszékének vezetője lektorálása mellett. Az észak-magyarországi régió (B-A-Z, Heves, Nógrád) lakosságának 40%-a gyermek és fiatal. A fiatalok közül minden harmadik naponta dohányzik, főként a férfiak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Nem csak a dohányzás jelent veszélyt a régió fiataljaira, hanem az alkohol- és drogfogyasztás is. A régió fiataljainak fele soha nem iszik, csak 5% fogyaszt heti rendszerességgel. Ugyanilyen az arány azoknál, akik már kipróbáltak valamilyen kábítószert. Ezek a deviáns magatartásformák egyre inkább a fiatalok szórakozási szokásainak elválaszthatatlan részévé válnak. A testmozgás nem igazán jellemző a fiatalokra. Csupán 30% sportol rendszeresen. Szabadideje a legtöbb fiatalnak van, általában 1-3 óra és főleg a hétvégeken. A régió művelődési és szabadidős intézményei nem tudják a fiatalok igényeit kielégíteni. A megyeszékhelyeken élő fiatalok kétszer annyian járnak színházba, moziba, múzeumba, mint a kistelepüléseken élő társaik. A kulturális programok látogatását az iskolai végzettség és a közlekedési lehetőségek is befolyásolják. A régióban élő fiatalok az országos átlaghoz képest több időt töltenek televízió nézéssel. A fentiek azt mutatják, hogy a kulturális kikapcsolódási formák közül a fiatalok körében a teljes mértékben passzivitást elváró formák a legnépszerűbbek. A régióban élő fiatalok éves fiatalok közül 9% diplomás, magas az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma. A legtöbb tanuló (40%) szakmát adó iskolába jár. Sajnos a munkanélküliség veszélye őket fenyegeti leginkább, mivel 18 évesen megjelennek a munkaerőpiacon olyan tudástőkével, amely nem garantál élethosszig tartó foglalkoztatást. Az idegennyelvtudás szempontjából is elmaradott a régió, ami szintén növeli a fiatalok hátrányos helyzetét a munkaerő-piacon. A régióban a fiatalok 50%-ának háztartásában van számítógép, 38%-nak Internet-elérése is van. Az összes fiatal 62%-a használ számítógépet (leggyakrabban otthon, iskolában, munkahelyen). Kevés azok száma, akik teleházakban, könyvtárban interneteznek, ami azt jelzi, hogy nem megfelelően hozzáférhetőek ezek a lehetőségek. Egyébként is az a tapasztalat, hogy a rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező régióban és településeken az információs társadalom módszerei és eszközei kevésbé hozzáférhetőek. A foglalkoztatottság tekintetében az ország sajnos két részre, keletire és nyugatira szakadt. Az észak-magyarországi régióban különösen kedvezőtlen a helyzet, főként az elmúlt 15 évben lezajlott gazdasági szerkezetváltás miatt. A munkanélküliség veszélyének leginkább a éves korosztály van kitéve. Az iskolai végzettség növekedésével csökken a munkanélküliségi ráta. A lakáshelyzet megoldatlansága általános probléma. A régió fiataljainak 2/3-a szülői házban lakik, csupán 10% rendelkezik saját lakással. A fiatalok körében nagy az igény az önkormányzati bérlakások iránt, mivel ez lehet az egyik kiút az önálló életvitel megteremtéséhez. A régió fiataljainak helyzetét, lehetőségeit összehasonlítva az ország fejlettebb részében élőkével, nem meglepő, hogy magas s térséget elhagyni kívánók száma. Az alapvető regionális törekvéseket az alábbiakban határozták meg: - ifjúsági információs ellátottság erősítése - települési, kistérségi, regionális ifjúsági fejlesztő munka segítése - a civil szervezetek ifjúsági szolgáltató szerepének erősítése 8

11 - szervezetfejlesztés, kapacitásbővítés, szakember- és kortárssegítő képzés támogatása - ifjúsági közösségi terek fejlesztése, létrehozása - ifjúsági mobilitás, aktív szabadidő eltöltés ösztönzése SZERENCSI HELYZETKÉP Lakosságszám Szerencs lakosságszáma folyamatosan csökken, a településen évről-évre kimutatható, hogy a születések száma alatta marad a halálozások számának, valamint az elköltözők száma kevéssel több, mint a betelepülőké. 1. sz. táblázat: A lakosságszám alakulása Szerencsen Év Lakosságszám Év Lakosságszám , , , , , , , , , , , , n. a , , , ,103 Forrás: Szerencsi Okmányiroda, Lakcím- és Népességnyilvántartó 1. sz. grafikon: A lakosságszám alakulása Szerencsen

12 A lakcímnyilvántartó a lakosság korcsoport szerinti megoszlását nem tudja kimutatni, ilyen adat csak a Magyar Államkincstártól áll rendelkezésünkre, azonban ez a felosztás nem tükrözi vissza a fiatalok tényleges számát. Olyan statisztikáért, amely a éves korosztály létszámát megmutatja a Központi Statisztikai Hivatal B-A-Z megyei irodájához fordultunk. (A hitelesség érdekében fontos megemlíteni, hogy a Statisztikai Hivatal csak közelítő adatokkal dolgozik, szerintük Szerencs lakosságszáma már 2 éve a fő alatt van.) 2. számú táblázat: A szerencsi fiatalok száma (0-29 év) Összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 2. számú grafikon: A szerencsi fiatalok száma (0-29 év)

13 Ifjúsági referens, ifjúsági cselekvési terv Szerencs Város Önkormányzata felismerve felelősségét az ifjúság segítése, problémáinak megoldása terén már 2000 óta folyamatosan napirenden tartja a fiatalság témáját között ifjúsági referens dolgozott a polgármesteri hivatalban, aki 2001 februárjában a szerencsi ifjúság helyzetéről szóló tájékoztatót terjesztett a képviselő-testület elé. Már ekkor is az alábbi problémákat fogalmazta meg az elkészült jelentés: - hogyan tudja a város megtartani, letelepíteni a fiatalokat, munkát adni nekik - az itt élő fiataloknak miként tud kulturált szórakozási lehetőséget (közösségi teret) teremteni - mely intézmények, szervezetek lehetnek partnerek ebben a munkában év során a képviselő-testület további két alkalommal tért vissza az ifjúság témájára, majd a szerencsi ifjúság helyzetéhez kapcsolódó cselekvési programot fogadott el. Ez javaslatokat tartalmazott a lakástámogatási rendszert, lakáshoz jutási támogatást illetően, szólt a szerencsi fiatalok foglalkoztatásának előtérbe helyezéséről, beiskolázási segélyről, szórakozási, sportolási lehetőségekről, stb. A cselekvési programban foglalt feladatokat az önkormányzat jó arányban meg is valósította. Nevelési-oktatási intézmények A város intézményi ellátottsága magas szintű: két középiskola (gimnázium és közgazdasági szakközépiskola, valamint megyei fenntartású szakképző iskola), középiskolai kollégium, két általános iskola (a tehetségfejlesztés és művészeti oktatás kiemelt jelentőségű), alapfokú zeneiskola, három óvoda, egy tagóvoda és egy bölcsőde működik. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltatóban a szakszolgálat a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást és a gyógytestnevelést biztosítja, a szakmai szolgáltatás keretében a pedagógusok szakmai munkáját segítik. Az intézmények tanulólétszáma: (2006. október) Intézmény létszám szerencsi tanuló Napsugár Napközi Otthonos Óvoda Gyárkerti óvoda Bolyai János Tehetségfejlesztő és Informatikai Általános Iskola Rákóczi Zsigmond Általános Kéttannyelvű Iskola, AMI Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Szerencsi Szakképző Iskola

14 Összesen Scholtz Jenő Alapf. Zeneoktatási Int. 318 Középiskolai Kollégium 155 Az önkormányzat 2007 februárjában döntött az intézményhálózat átszervezéséről, de ez a tanulókat nem hozza hátrányos helyzetbe májusában a képviselő-testület elfogadta intézményhálózati működtetési és fejlesztési tervét vonatkozásában. Az elmúlt években folyamatosan zajlott az intézmények, épületek felújítása, amelynek köszönhetően a szerencsi oktatási-nevelési intézménybe járó fiatalok megfelelő körülmények között tanulhatnak. Ifjúsági részvétel, diákönkormányzatok, civil szervezetek A felmérések, tapasztalatok azt mutatják, hogy térségünkben még gyerekcipőben jár a civil szféra, az önszerveződés és az önkéntesség. A fiatalok nem aktivizálják magukat, szívesebben vesznek részt nekik, és nem pedig a velük, részvételükkel szervezett programokon. A legtöbb fiatal nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy a helyi ügyekben, az őt érdeklő kérdések megoldásában részt vegyen. Az aktív részvétel formáit, az érdekérvényesítés lehetőségeit ugyanúgy meg kell tanítani a fiatalokkal, mint bármi más tantárgyat. Az elmúlt években főként az iskolai önkormányzatok vállalták fel azt a feladatot, hogy a fiatalokat már egészen fiatal kortól a demokrácia, a részvétel alapelveinek elsajátítására neveljék. Szerencsen valamennyi oktatási intézményben működik diákönkormányzat. Valamennyi iskolában pedagógus segíti diákönkormányzatok munkáját. Feladataikat a közoktatási törvény és miniszteri rendelet rögzíti. A diákönkormányzatoknak sok iskolai ügyben véleményezési, egyetértési joga van (SZMSZ, házirend, osztálylétszám emelés, minőségirányítási program, fegyelmi eljárás, intézmény átszervezés, megszüntetés, munkaterv, stb.) Minden olyan esetben ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét, amikor a tanulók nagyobb közösségét érinti a kérdés. Valamint a diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzatok működésének igazi célja és lényege, hogy a tanulók megtanulják saját érdekeik felismerését, megfogalmazását, védelmét; a kooperáció, kompromisszumkötés, a különböző érdekcsoportok közötti konfliktuskezelés technikáit, a döntéselőkészítés, döntéshozás gyakorlatát, felelősségét. Valamint megtanulják felismerni a közéletben való részvétel fontosságát, felelősségét. A szerencsi iskolák képviselői rendszeresen részt vesznek a megyei diákparlament ülésein. A kistérségi társulás keretében pedig közös tréningeket, szakmai programokat szerveznek, és működik a kistérségi diákönkormányzati munkaközösség is ben létrejött a Szerencsi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, melynek működését, a munkatervében szereplő programok megvalósulását a városi önkormányzat költségvetéséből 12

15 támogatta, valamint a Mobilitástól és más pályáztatóktól nyert el pályázati támogatást. Az ifjúsági önkormányzat megalakításának célja az volt, hogy a diákok elsajátítsák a település ügyeiben való felelős gondolkodást, megtanulják a közös, csoportos érdekérvényesítés formáit, eljárásmódjait. Az önkormányzat hosszútávú célkitűzései között szerepelt egy ifjúsági ház létrehozása Szerencsen, illetve a meglévő ifjúsági klub felújítása, működtetése Ondon (Szerencs társtelepülése). Sajnos az ifjúsági önkormányzat működése a kezdeti lendület után megtorpant, a 2 évvel később esedékes választásokat nem tartották meg. Fontos, hogy az ifjúsági önkormányzat megalakuljon Szerencsen, ám nem csak a tanulók, hanem a éves korosztály bevonásával. Az ifjúsági önkormányzat választásának módja nagyvonalakban megegyezik a helyhatósági választásokkal (jelöltállítás, választói névjegyzék, korteskedés, szavazás, stb), aminek legbonyolítása komoly feladatot jelent az önkormányzat számára. A városban számos civil szervezet tevékenykedik, melyek közül többnek is fiatalok teszik ki a tagságát. Kifejezette ifjúsági célú egyesületként az Oázis Ifjúsági Egyesület működik. Több alapítvány és egyesület jött létre a gyermekek, fiatalok támogatására: pl. Beteg Gyermekekért Alapítvány, Diáksport Egyesület, Városi Sportegyesület, Szerencsi Tehetségekért Alapítvány, stb. Felsorolásunk nem teljes körű. A civil szervezetek között nincs városi szintű együttműködés, önállóan végzik tevékenységüket. Ezidőtájt kezdeményezzük egy városi v fórum létrehozását, ahol a civil szervezetek bemutathatnák működésüket, információt cserélhetnének, esetleg közös akciókat szervezhetnének. Ifjúsági információ Az ifjúság korosztályi sajátosságainak, szükségleteinek megfelelő és élethelyzetével összefüggő információ elérhetőségét térítés nélkül biztosító alacsony küszöbű humán szolgáltatás az ifjúsági információs pont. A Szerencsi Ifjúsági Információs Pont január 1-jén kezdte meg működését az akkori Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázati támogatásával és az önkormányzat segítségével. Jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával működik. Elsődleges feladatuk az ifjúság korosztályi sajátosságainak, szükségleteinek megfelelő információ elérhetőségét biztosítani (tanulás, munka, álláskeresés, sport, kultúra, ifjúsági turizmus, hivatalok, önkormányzati rendeletek, szociális ellátások, stb.), másodsorban a fiatalok számára szerveznek tájékoztatókat (pl. pályaorientációs tréning), valamint részt vesznek városi rendezvényeken. A tanuszoda épületében található irodában az ingyenes internetezési lehetőség biztosított. Az információs pont 2006 augusztusában beszámolt tevékenységéről a képviselő-testületnek. Nemzetközi kapcsolatok Szerencs öt településsel ápol testvérvárosi kapcsolatot: a luxemburgi Hesperange (1997), a németországi Malchin (1989) és Geisenheim (1990) a szlovákiai Rozsnyó (1991) és 2005 óta a romániai Nyárádszereda településeivel. A testvérvárosi kapcsolatok kialakításának céljai elsősorban diákok, fiatalok, hagyományőrző csoportok és családok cserelátogatása, a kulturális értékek kölcsönös bemutatása szerepelt, mely 13

16 célok megvalósítása a legszélesebb körben napjainkra teljesedett ki. Pezsgő nemzetközi kulturális kapcsolat színesíti a testvértelepülések ifjúsági életét: 2004-ben a felsorolt testvérvárosok fúvós zenekarai adtak fesztivál jelleggel közös koncerteket Szerencsen és a kistérség településein hazánk uniós csatlakozásának megünnepléseként, év májusában pedig szerencsi néptánc és előadóművészeti csoportok találkoztak a többi testvérváros fellépőivel a luxemburgi Hesperange-ban és mutatták be kultúrájuk, hagyományaik gyöngyszemeit a többi európai országból érkezett fiatal és számos luxemburgi, francia érdeklődő részére júniusban a németországi Malchin adott otthont a testvérvárosokból érkezett fiataloknak, akik közös fúvóshangversenyt mutattak be luxemburgi és szerencsi zeneművelő társaikkal, 2007-ben pedig ismét a nagyhercegségbeli Hesperange szervezi a rendezvényt Európa Kulturális Fővárosaként. Az önkormányzatok minden évben közös tapasztalatcserén alapuló nemzetközi konferenciát szerveznek legtöbbször luxemburgi, németországi, szlovákiai, romániai, valamint a visegrádi partnerek közül még csehországi és lengyelországi résztvevőkkel az Európai Unió támogatásával. A Visegrádi Négyek országaiból Szerencs a szlovákiai Rozsnyó testvérvárosa mellett a csehországi Český Těšín és a lengyelországi Cieszyn településekkel 2001 óta működik együtt a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatottság, az ifjúság és a kultúra területén. A négy település minden évben képzőművészeti pályázatot hirdet iskoláskorú fiataljai részére, melyről minden évben egy négynyelvű színes évkönyv jelenik meg, amely a négy város pályázatán nyertes gyerekek alkotásait tartalmazza, a településeket és azok könyvtárait bemutató fotókkal együtt. Szociális ellátás, gyermek- és családvédelem, támogatások Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások Az önkormányzat saját pénzeszközei és állami normatíva felhasználásával biztosítja ezen ellátásokat. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma 454 fő (2006. dec. 31.). A rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzat általi folyósítása megszűnt. Ezzel kikerült a gyámhatóság kezéből az az eszköz, hogy a családok gazdálkodását befolyásolhassa, a családtámogatásnak közvetlenül a gyermek érdekében és javára történő felhasználását ellenőrizni nem tudják. Egyszeri gyermekvédelmi támogatást 396 főnek állapítottak meg eft összegben (2006. dec. 31.). Szerencs önkormányzata évek óta csatlakozik a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj rendszerhez. A 2005/2006-os tanév II. félévére, ill. a 2006/2007. tanév I. félévére 93 fő részére állapította meg a képviselő-testület az A típusú ösztöndíjat. A B típusú támogatást az előző évből 20 főnek folyósították tovább, és újabb 12 fővel bővült a létszámuk. E célra ban több mint 2400 eft-ot használt fel az önkormányzat. Az ösztöndíjat a megyei önkormányzat kiegészíti, a minisztérium pedig megduplázza. Az önkormányzat helyi rendeletben biztosít a felsőoktatási intézményben tanulóknak jegyzettámogatást, melyet pályázat útján vehetnek igénybe a hallgatók ban 5 hallgató részesült 150 ezer forint támogatásban. A gyermekétkeztetés valamennyi gyermek számára biztosított, 2006-ban 553 fő vette igénybe, a gyermek/tanuló létszám 28%-a. 100%-os támogatásban 208 fő ( eft), 50%-os 14

17 támogatásban 345 fő részesült (közel 3,5 millió Ft). Sikeres pályázat révén 150 gyermek nyári étkeztetését biztosították eft összegben. Az iskolatej programban 2006-ban közel 8 millió Ft értékben (ebből minisztériumi támogatás: 6,5 millió) értékben 1400 óvodás, és iskolás kapott naponta tejet. A gyermekes családok létbiztonságát szolgálja a törvényben biztosított átmeneti segély és a lakásfenntartási támogatás. Átmeneti segélyt 567 alkalommal közel 6 millió forint összegben nyújtottak. (2006. decemberében összesen 31 fő, ebből 6 fő 30 év alatti.) Lakásfenntartási támogatást 3646 esetben pénzben, 256 alkalommal természetben nyújtott az önkormányzat, közel 19 millió forint összértékben. (2006 decemberében 345 fő, ebből 26 fő 30 év alatti.) decemberében 30 év alatti korosztályból 54 fő részesült szociális segélyben. A rendszeres szociális segélyben részesítettek közül közcélú foglalkoztatásban részt vettek közül 15-en voltak év közöttiek. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: A szerencsi önkormányzat a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat társulási keretben látja el (Tállya, Golop, Legyesbénye) ban a gyermekjóléti szolgálat Szerencs vonatkozásában az alábbi statisztikát tudja felmutatni: alapellátás 23, védelembe vétel 7, utógondozás 1 fő. A munkájuk során az alábbi problémákkal találkoznak: gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség, anyagi, megélhetési gondok, magatartás- és teljesítményzavar, családi konfliktus, szülők/család életvitele, gyermeknevelési problémák, szülői elhanyagolás, szenvedélybetegség. A már kialakult súlyos veszélyeztetettség főként a szülőők életvitelére vezethető vissza. Ezekben az esetekben a szolgálat a védelembe vételt kezdeményezi. Az ideiglenesen elhelyezettek száma 2006-ban 2 fő volt. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2006 februárjában Baba-Mama Klubot indított el, a szenvedélybetegségek elleni harcban együttműködnek a Református Iszákosmentő Misszióval és a Magyar Kékkereszt Alapítvánnyal, az ADRA Adventista Szeretetszolgálattal, és a Magyar Vöröskereszt szerencsi szervezetével. Jó a kapcsolatuk a Középiskolai Kollégiummal, ahol hátrányos helyzetű gyermekeket sikerült elhelyezni, elkerülve ezzel a gyermek családból történő kiemelését. Gyermekvédelmi feladatokat a jegyző is ellát a jegyzői hatáskörbe tett gyámhatósági intézkedések során. A gyermekvédelmi gondoskodásban lévő kiskorúak száma csekély, köszönhetően az intézményekben működő jelzőrendszer hatékonyságának és a gyermekjóléti szolgálat hatékony munkájának ban ideiglenes hatályú elhelyezés nem is volt, december 31-én a védelem vett kiskorúak száma 3 fő. A városi gyámhivatal 18 település tekintetében látja el a kb. ötvenféle feladatát (pl. átmeneti neveltek, tartós neveltek, családba fogadás, gondnoksági ügyek, gyámsági ügyek, örökbefogadási ügyek, kiskorúak vagyoni ügye, otthonteremtési támogatás, stb.). Szerencs város vonatkozásában a gyámhivatali feladatokat elsősorban a felnőtt lakosság tekintetében a gondnoksági ügyek adják, valamint a 93 vagyonos kiskorú ügye. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a jegyzői I. fokú gyámhatóság hatékonyságának köszönhetően gyermekvédelmi gondoskodás alatt (ideiglenes, átmeneti, tartós nevelés) csupán 9 gyermek áll. 15

18 Lakáshelyzet, fiatalok lakáshoz jutása Az önkormányzat a fiatalok lakáshoz jutását több, különböző eszközzel segíti. Elsősorban az önkormányzati telkek kialakításával, valamint önkormányzati bérlakások építésével. Másodsorban pedig pénzügyi támogatás nyújtásával. Az önkormányzati telkek kialakítása folyamatban van januárjától áll az igénylők rendelkezésére a 21, különböző nagyságú önkormányzati bérlakás. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lakások folyamatosan bérbe adottak, azonban a nagyobb alapterületű és szobaszámú lakások iránt kisebb érdeklődés mutatkozik. A kisebb lakások iránti igényt viszont a kezelő nem tudja kielégíteni. A fiatalok letelepítését segíti elő a lakásépítéshez, ill. lakásvásárláshoz, önkormányzati telekvásárláshoz nyújtandó első lakáshoz jutók támogatása. A támogatás összege 400 eft, melyből 100 eft vissza nem térítendő, 300 eft pedig kamatmentes kölcsön. (2006-ban 2,5 millió forint vissza nem térítendő, 5,6 millió forint kamatmentes kölcsön, 25 személy/család részére). A támogatást a 35 év alatti, 5 éve Szerencsen lakó fiatalok igényelhetik. (A korhatártól a Szociális Bizottság eltérhet.) Szerencs önkormányzata rendelkezik lakásgazdálkodási koncepcióval, melynek aktualizálása folyamatban van. Egészségi állapot, káros szenvedélyek Városunkban biztosított az alapfokú egészségügyi ellátás. Több háziorvosi, gyermekorvosi rendelő működik, fogászati ellátás üzemel. Biztosított a védőnői, iskolaorvosi ellátás. A szakellátást a Szántó J. Endre Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet biztosítja. A Szerencs Város Egészségképe c. dokumentum aktualizálása folyamatban van. Az önkormányzat 2003-ban fogadta el a évekre vonatkozóan Szerencs Város Egészségtervét, melyben konkrét intézkedéseket, határidőket, felelősöket határozott meg többek között fiatalok, iskoláskorúak egészségmegőrzésével, betegségmegelőzéssel kapcsolatosan is. A képviselő-testület 2005 júniusában hallhatott tájékoztatót az iskoláskorú gyermekek egészségügyi állapotáról, veszélyeztető tényezőkről. A jelentést az iskolaorvos és a vezető védőnő készítette. Jelent koncepcióban nem kívánjuk részletesen elismételni a jelentésben foglaltakat, csupán néhány fontosabb adatot emelünk ki. A vizsgált diákoknál a leggyakoribb egészségügyi problémák az alábbiak: 1. mozgásszervi elváltozás 45 % (gerincferdülés, hanyagtartás, lúdtalp, stb.) 2. szemészeti eltérések: 17 % 3. túlsúly: 10,5 % A fentiek kialakulásában szerepet játszó veszélyeztető tényezők a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és a szabadidő nem megfelelő, passzív eltöltése (televízió, számítógép előtti ülés) Egyéb veszélyeztető tényezők: drog, alkohol, dohányzás, rossz szociális körülmények, szakvizsgálatok, kezelések elutasítása. A jelentés rámutatott, hogy az egészséges táplálkozás tanítása mellett rendkívül fontos, hogy az iskolai büfék kínálata is egészségesebbé váljon. Ezen a területen azóta örvendetes változás következett be. 16

19 Az Egészséges Városok Koordinációs Bizottsága ban végzett vizsgálatot a szerencsi iskolások között a dohányzási, drog- és alkoholfogyasztási szokásaikról, melyet 2006-ban terjesztettek a képviselő-testület elé. A felmérés teljes körű volt: 2014 kérdőívet osztottak ki a város általános és középiskolás tanulói között, melyből 1907 darab vissza is érkezett. A vizsgálat minden eredményét nem ismételjük el, hiszen az elolvasható az előterjesztésben, csak néhány fontosabb eredményre hívjuk fel a figyelmet. A tanulók 61,14%-a kipróbálta már a dohányzást (a középiskolásoknál 68,43%), rendszeresen dohányzik több mint 15%, alkalmanként pedig közel 15%. A miértre a leggyakoribb válaszok: a barátok hatása, ill. a kíváncsiság, de sajnos sokan jelölték meg a családi hatást is. Kedvező viszont, hogy 97% tudja, milyen káros következményei vannak a dohányzásnak. Az alkohol kipróbálása is magas arányban jellemző az iskolásokra (81%). Itt is a középiskolások száma emeli meg a százalékértéket, mivel közülük 90% ivott már alkoholt. A legfőbb okként a családi ünnepeket, a szülők, rokonok hatását jelölték meg, a második helyen a bulizás, diszkó áll. A káros hatását szinte 100%-ban ismerik a középiskolások, és csak 65%-ban az általános iskolások. A kábítószer-fogyasztásnál szerencsére sokkal kevesebb volt az igen válaszok száma. Az általános iskolásoknál alig 1 %, míg a középiskolásoknál több mint 10% próbált már ki valamilyen drogot. A motivációnál első helyen a barátok, a második helyen a saját elhatározás, ill. a kíváncsiság áll. A megkérdezettek közül 14 középiskolás válaszolta azt, hogy rendszeresen használ kábítószert, és négyen (ebből egy általános iskolás) alkalmanként. (A Miskolci Drogambulancia jelentése szerint június augusztus 31. között Szerencsről és környékéről 67 fiatal járt hozzájuk kezelésre). A diákok nagy része tudja, milyen káros hatása van a drognak. Remélhetőleg ebben a rendszeres felvilágosításnak is szerepe van. Sajnos a válaszadók 36%-a úgy ítéli meg, hogy könnyű beszerezni Szerencsen kábítószert. Sokan azt is tudják, hogy hol, kinél lehet kábítószerhez jutni a környéken. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának végzős szociális munka szakos hallgatója szakdolgozati témájául a szerencsi fiatalok alkoholfogyasztási szokásait választotta, és a Szakképző Iskola éves diákjai között végzett kérdőíves felmérést. A vizsgálat kimutatta, hogy a szülők is rendszeresen (még ha csak az ünnepeken is) fogyasztanak alkoholt. A család negatív hatását erősíti, hogy sok fiatalnak a testvére is iszik, és nem csak az ünnepeken, hanem hétvégenkénti rendszerességgel. A barátoknak is nagy szerepe lehet, de a vizsgálat szerint közel azonos azok száma, akiknek a barátai is fogyasztanak alkoholt, mint akiknek nem. Szinte az összes megkérdezett fogyasztott már szeszes italt, és ebben nincs nagy különbség a fiúk és a lányok között. A válaszolók több mint ¾-e felelte azt, hogy nem a barátai biztatják az ivásra, viszont annál a kérdésnél, hogy kivel próbálták ki először az alkoholt, kimagaslóan sokan jelölték meg a barátokat, második helyen a szülőket, rokonokat. Arra a kérdésre, hogy miért ittak, a válasz főként a bulizás szerepelt, a helyen a kíváncsiság, 17

20 ill. a baráti kínálás szerepel, vagyis nagyon erős a kortárs csoport szerepe. A szeszes ital fogyasztásának hatásánál sokan számoltak be szédülésről, rosszullétről. Sokan nem éreztek semmi különöset, viszont többen jókedvre derültek. A fiúknál pedig az agresszió is hatásként jelentkezett. Mind a fiúk, mind a lányok nagy százaléka nyilatkozott úgy, hogy többé nem szeretne alkoholt inni. Ám sajnos azt, hogy ezt komolyan is gondolták, nem vehetjük biztosra. A kérdőív az alkoholfogyasztás mellett a szórakozási szokásokra is rákérdezett. A válaszadók számára a szórakozás elsősorban a diszkózást jelenti. A lányoknál jelenik meg inkább más lehetőség is (mozi, cukrászda, beszélgetés, otthon a családdal lenni). A fiúknál a kocsmába járás a második. Az is kiviláglik a vizsgálatból, hogy a lányok kevésbé járnak el otthonról, főként azért, mert a szülők nem engedik el őket. A második ok, amit a legtöbben megjelöltek, hogy nem akarnak csavarogni. A fiúknál ez utóbbi válasz fel sem merült, viszont sokan hivatkoztak arra, hogy nincs pénzük. Sport A táplálkozás mellett az egészségmegőrzés másik fontos területe a testmozgás. Az iskolákban a kötelező testnevelés órákon felül is biztosított a testmozgás lehetősége. A városban bőven van sportolási lehetőség. A Városüzemeltető Kht. üzemeltetésében működik a Városi Tanuszoda, a Tatay Zoltán Ifjúsági Sporttelep és a Városi Sportcsarnok. Valamennyi sportlétesítményt legnagyobb arányban az iskolások, a fiatalok használják. A sportcsarnokot 8-14 óráig a Bolyai iskola használja testnevelés órákra. Délutánonként óra között a város oktatási intézményei veszik igénybe, 17 és 19 óra között pedig a Városi Sportegyesület kézilabda és kosárlabda szakosztálya. A tanuszoda 2005 áprilisa óta áll a város lakóinak rendelkezésére. Két medencéje van, melyek közül a versenymedence 25 m hosszú, 5 versenysávval (a legkisebb szabványméretű versenymedence), a tanmedence pedig 12 m hosszú. A szerencsi iskolák veszik legnagyobb arányban igénybe az uszodát fővel (halmozott adat). Az óvodások 2006-ban 604 fővel vettek részt az úszásoktatásban februárjában megalakult 37 taggal az úszószakosztály (ebből 28 gyerek). A Tatay Zoltán Ifjúsági Sporttelepet 2004 novemberében adták át a nagyközönségnek. A látogatók jelentős számban gyerekek és fiatalok. Hétköznap 8-14 óráig a Szakképző Iskola használja, 14 órától pedig az SZVSE szakosztályainak, valamint a Diáksport Egyesületnek ad helyet. Az iskolákban szintén biztosított a sportolás: a Rákóczi iskola rendelkezik tornacsarnokkal, ill. szabadtéri sportpályával. A gimnáziumnak tornaterme, konditerme, salakos teniszpályája, műfüves focipályája és betonozott pályái is vannak, amelyeket a tanulókon kívül térítés ellenében a lakosság is használhatja. Mindezeken felül magánkézben üzemelő bowlingpálya, teniszpályák, edzőtermek, fittnesterem biztosítják a változatos sportolási lehetőséget. Elmondhatjuk tehát, hogy a városban adottak a sportolási lehetőségek, most már a lakosság, és így fiatal korosztály körében is a mozgásszegény életmód megváltoztatására kell összpontosítani. 18