centrope Stratégia centrope Akcióterv

Átírás

1 centrope Stratégia centrope Akcióterv hu

2 centrope Stratégia & centrope Akcióterv A tartalomért felelős: centrope ügynökség centrope Koordinációs iroda I tematikus és operatív koordináció, kommunikáció & titkárság: Europaforum Wien centrope Osztrák iroda I fejlesztési terület: tudásrégió Regionalmanagement Niederösterreich Regionalmanagement Burgenland Vienna Business Agency Cseh iroda I fejlesztési terület: humántőke HOPE-E.S., v.o.s. Magyar iroda I fejlesztési terület: területi integráció CEURINA NKft Szlovák iroda I fejlesztési terület: kultúra & turizmus Slovenský Dom centrope A dokumentum a centrope Stratégia teljes verzióját tartalmazza. Egy rövidített változat centrope Stratégia információs brosúraként került kiadásra. Minden centrope capacity jelentés letölthető az alábbi oldalról: centrope centrope strategy 2013+

3 Tartalom A Rész centrope Stratégia Bevezető... 4 centrope vízió... 5 Tudásrégió Stratégia Helyzet Célok Stratégiák és intézkedések Humántőke-stratégia Helyzet Célkitűzések Stratégiák és intézkedések Területi Integráció Stratégia Helyzet Célkitűzések Fő stratégiák és intézkedések Kulturális és Turisztikai Stratégia Helyzet Célkitűzések Stratégiák és intézkedések Jövőbeli együttműködésünk B Rész centrope Akcióterv centrope strategy 2013+

4 A Rész centrope Stratégia centrope strategy 2013+

5 Bevezető A centrope 2003-as indulásától kezdve hatalmas utat tett meg. Ahol egykor az EU-n belüli és kívüli országok voltak csupán, egymás mellett, kihasználatlan gazdasági lehetőségekkel és zárt munkaerő-piaccal, araszoló tempóban haladó forgalommal és útlevél-ellenőrzéssel, ott most közös gazdasági teret találunk, amely minden oldalon egyenlő lehetőségeket kínál teljes munkaerő-mobilitással, jobban átlátható valutákkal, új autópályákkal és sűrű tömegközlekedéssel. A városlakók mindennapjainak természetes része, hogy a határokon túl is gond nélkül hozzájuthatnak a kulturális, szabadidős és vásárlási lehetőségekhez. A centrope partnerrégióinak politikusai és köztisztviselői rendszeresen találkoznak egymással, hogy megbeszéléseket tartsanak, és döntéseket hozzanak konkrét tevékenységekről, amelyek tovább mélyíthetik a négyszögben a multilaterális együttműködést. A centrope Stratégia annak az együttműködésnek a szemmel látható eredménye, amely egy egész eves fejlesztési és konzultációs időszakot takar, ami az EU támogatással megvalósult centrope capacity projekt keretei között vált lehetővé. A stratégia fő értéke átfogó együttműködésünk és együttműködési céljaink közös értelmezésében rejlik, ahogyan ezt stratégiánkba is több helyen beépítettük ez az, amiért a centrope létrejött, és amit a következő évek során el szeretnénk érni. E stratégia segítségével is hangsúlyozzuk a széleskörű együttműködés melletti elkötelezettségünket, amely a kutatástól és innovációtól a humántőke-fejlesztésen keresztül a területi integráció, illetve a kultúra és turizmus területére is kiterjed. Egyetértünk abban, hogy mindezen területek kapcsán közös célokat határozunk meg, és széles körben támogatjuk ezen ambícióink különféle projektek vagy kezdeményezések segítségével történő tényleges megvalósítását. Mindenekelőtt azonban stratégiánk kiemeli közös régiónk vízióját, amely megalakításától kezdve inspirálta a centrope-ot az együttműködés vízióját, amely egyaránt előnyös lakosságunk és a világ egésze számára. A centrope lakói számára az előnyök az erőteljesebb konjunktúrán, a fenntarthatóságon és komfortérzetük növekedésén keresztül érzékelhetők; Európa és a világ más térségei számára előnye abból fakad, hogy a kontinens szívében integrált, magasan fejlett és dinamikus kapurégiót alkot. Meggyőződésünk, hogy ez egy folytatásra és elmélyítésre érdemes ambíció. A centrope partnerrégióinak kormányzói, elnökei és polgármesterei 4 centrope strategy 2013+

6 centrope vízió közös régió, amely az országaink közötti együttműködés és integráció kulcsfontosságú támogatója, régiók és városok fóruma, amely felelősséget vállal a határoktól független, kiegyensúlyozott fejlődésért, és hidat képez polgáraink között. a ténylegesen közös, határokon átívelő piacnak köszönhetően az erőteljesebb növekedés, foglalkoztatás és konjunktúra forrását, a tudásgazdaságban rejlő lehetőségek feltárásának kulcsát, és a nagy társadalmi kihívások közös megoldásának lehetőségét jelenti. Európa jövőjén dolgozó kísérleti laboratórium négy EU-tagország kereszteződésében, amely modellként szolgál a magabiztos és közösen növekedő Európa kialakításához, és elmélyültebb együttműködéshez vezet a Duna-medencében.... Közép-Európa középpontja, amely összeköti a Közép-Duna vidékét a kontinens gazdasági és lakossági központjaival, illetve gyors és hatékony folyosóként kapcsolja egymáshoz Európa részeit. csatlakozási pontot hoz létre a világ és Közép-Európa között, ahonnan a piacok, az emberek és az utazási célpontok könnyen elérhetők, és ahol egy nagyobb régióra vonatkozó gyakorlati és intellektuális ismeretek állnak rendelkezésre. nemzetközi és elfogulatlan régió, ahol magas az életszínvonal, ahol a Föld bármely részéről érkező embereket örömmel látják, és ahol bárki lehetőséget találhat a letelepedésre, a munkára, a tanulásra, a kutatási és feltalálói tevékenységre. emberek, üzleti vállalkozások és szervezetek találkozóhelye, ugyanakkor ötletek és innovációk piactere, kiválóan felkészült a nemzetközi találkozók, vásárok, tárgyalások és főbb események házigazdaként való megrendezésére. igazi kulturális és nyelvi mozaik, ahol a közös örökség táplálja a vibráló, egymást élénkítő kulturális életet, amelyben a világhírű és az élő kortárs művészeti produkciók eredményei ötvöződnek egymással. különféle tájak együttese, amelyek gazdag és változatos természeti adottságai a fenntartható fejlődés és növekedés forrásává válnak a zöld technológiáknak és szénmentes energiaformáknak köszönhetően. 5 centrope strategy 2013+

7 Tudásrégió Stratégia (tartalomfelelős: centrope Iroda Ausztria) 1 Helyzet 2012 Jó, de nem elég jó ahhoz, hogy fenntartsuk A kutatás eredményeinek és hatásainak szempontjából vizsgálva elmondhatjuk, hogy a tudományos és innovációs helyszínek meglehetősen jól teljesítettek a centrope régióban. Ez még akkor is igaz, ha a teljes európai kutatási rendszert tekintve félig-meddig perifériálisnak tetszik is a pozíciójuk, amelyből kiindulva inkább hajlanak rá, hogy a vezető nyugat-európai kutató nemzetek körében keressenek együttműködő partnereket, mint egymás között. Léteznek ugyanakkor tudományos kiválóság-szigetek és kiemelkedően innovatív vállalkozások számos kulcsfontosságú ágazatban; vannak világszínvonalú intézményeink és kutatócsoportjaink is. A kutatás, a technológia és az innováció számos regionális fejlesztési stratégiának áll a középpontjában, ennek az eredményeként áramlott jelentős befektetés a kutatási infrastruktúra, humán tőke és tudástranszfer intézmények területére. 25 állami egyetemmel, és két ország tudományos akadémiájának központjával a centrope a tudományos- és felsőoktatási intézmények rendkívüli sűrűségével büszkélkedhet. A diákok és K+F, valamint a csúcstechnológia és a tudásintenzív ágazatok terén foglalkoztatottak aránya egyaránt meghaladja az EU átlagát. Azok az alapok azonban, amelyekre a jelenlegi erősségek épülnek, nem feltétlenül lesznek fenntarthatóak: Strukturális kihívások. Számos entitás esetében a kicsiny méretből fakadnak a strukturális nehézségek, vagyis abból, hogy az innovatív vállalkozások nem jutnak kockázati tőkéhez, és hiányoznak az erőforrásaik, amelyekre szükségük lenne ahhoz, hogy új piacokra is ki tudjanak terjeszkedni, valamint abból, hogy a kutatóintézetek mérete nem éri el azt a kritikus tömeget, amelyre a nemzetközi szintű láthatósághoz és versenyképességhez szükségük lenne. Tovább a régió számos technológiaorientált cége nagy nemzetközi szereplők leányvállalata, így csak korlátozott relevanciával bírnak. Az, hogy a régiónk nem tartozik a technológia főhadiszállásai közé, gyakran azzal jár, hogy az innováció csúcsaitól lemaradunk, külső befektetési döntéseknek vagyunk kiszolgáltatva, vagy, hogy piaci rések területére szorítkozik csak a tevékenységünk. A nemzetközi vállalatok adott területhez való hosszútávú elkötelezettsége könnyen elpárologhat. A kutatási és innovációs rendszerek határokon átívelő kapcsolatai gyengék, ami elejét veszi az esetleges klaszterhatások érvényesülésének, és annak, hogy az innovatív ötletek a hálózatépítés és a releváns gondolatok megosztása révén felszínre 6 centrope strategy 2013+

8 kerüljenek. A tudományos tér nemzetközi láthatósága általában gyenge, még Bécsnek a centrope legnagyobb és leginkább elismert egyetemi városának a hírneve is inkább csak bizonyos tudományos szakterületek eredményeire alapozódik mintsem arra, hogy a tudomány és innováció terén nemzetközi vezető szereppel bírna. A tudásgazdasághoz való alkalmazkodás irányába mutató nyomás. Az erőteljes kutatási és innovációs rendszerek fejlesztése irányába mutató nyomás ugyanakkor egyre erőteljesebbé válik az összes partnerrégióban. Azáltal, hogy (jelenleg vagy előreláthatólag) magas jövedelemmel rendelkező országok részét alkotják, meg kell őrizniük versenyképességüket, és a humántőkéből, kreativitásból és csúcstechnológiából származó hozzáadott értéket termelő tudásgazdaság építése által el kell kerülni, hogy a konjunktúra és a foglalkoztatottság visszaessen. Ezen háttér ellenére is fennáll a veszélye annak, hogy a centrope agyelszívástól szenvedő régióvá váljon, amelynek küzdenie kell azért, hogy megtartsa a szürkeállományt, amelyet számos egyetemén képez, vagy, hogy szürkeállományt vonzzon az agyelszívás következményeinek kompenzálása érdekében. A pénzügyi támogatási struktúrák hiánya. A tudományos és innovációs ágazat szereplőinek a támogatási politikák és eszközök jelentős eltéréseivel kell tehát megbirkózni a centrope régióban. Míg egyes kormányok jelentős forrásokat osztanak ki, másokban a tudomány és a technológia kulcsfontosságú szerepe melletti szóbeli elkötelezettséget nem támasztják alá elégséges volumenű támogatási összegek vagy támogatási struktúrák. Az állami szint alatt a partnerrégióknak a kutatás és innováció előmozdítására saját jogon rendelkezésre álló kapacitásai méginkább eltérőek. A gyakran csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló országos és regionális források tekintetében a határokon átívelő törekvések gyakran még jobban függenek az EU kutatási és regionális politikája keretében felkínált finanszírozási lehetőségektől. Ezzel ellentétben a magánszektor részaránya a K+K befektetések terén viszonylag alacsony. Ezért a különféle formában biztosított állami támogatás alapvető fontosságú a belső forrásból megvalósuló és versenyképes kapacitások jövőbeli növekedéséhez. Az elmélyültebb transzregionális kutatási és fejlesztési integráció eléréséhez hiányzik azonban az állami finanszírozási szerkezet, amely képes bármely meghatározott centrope agendát elkötelezett, határokon átívelő vezető projektekké alakítani. A regionális kutatási és innovációs stratégiák meglehetősen töredezettek. A regionális szintű kutatási és innovációs stratégiák relevanciája nagyon eltérő az egyes centrope partnerek számára. Míg egyesek saját forrásaik és intézményeik összefogásával tényleges stratégiai folyamatokat hoztak létre, amelyek teljes körű kutatási-technológiai-innovációs politikák kialakításához vezettek (Cseh Köztársaság és osztrák partnerrégiók), más partnerek sokkal gyengébb intézményi és pénzügyi háttérre alapozott innovációs és lokációs stratégiát folytatnak (szlovák és magyar partnerrégiók). A szomszédos régiók K+F erőforrásainak 7 centrope strategy 2013+

9 koordinációja vagy hasznosítása egyik regionális innovációs stratégiának sem központi célja. Szintén hiányzik a centrope partnerek és a KTI érdekeltjeinek tartós fóruma, amelynek célja az egész centrope régióra kiterjedő fejlesztési célok elemzése, megtárgyalása és megalkotása lenne. Mindezek eredményeként a kutatás és innováció által vezérelt stratégiák kölcsönös konzultáció hiányában, gyakran egymással párhuzamosan tűznek ki hasonló célokat. Az egymással párhuzamosan folyó befektetések és fejlesztések még versenyhelyzeteket is előidézhetnek olyan helyzetekben, ahol a kooperatív tevékenységek nagyobb hozamot eredményezhetnének a régió egésze számára. Feltárandó lehetőségek Mindezen korlátok dacára a centrope kiváló keretfeltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy Európa egyik vezető tudásrégiójává váljon, ahol a tudomány, az üzlet és a politika ügyes összjátékának eredményeként új technológiák és innovációk születhetnek. A centrope elhelyezkedése különösen kedvező ahhoz, hogy jelentős ipari szektorának és az ehhez kapcsolódó human tőkének a révén tegyen szert eredményre olyan mértékben, ahogy a helyi cégek K+F intenzitását és a tudástranszfer intenzitását növelni tudják, és az új iparorientált szolgáltatások bevezetésére nyíló lehetőségeket teljes egészében kihasználják. A centrope régió előnyét jelentő lokációs tényezők egyre erősebbek lesznek, ahogy a következő évtizedek során a termelés egyre kevésbé függ majd az importált fosszilis eredetű energiától, és ahogy a centrope egyre nagyobb mértékben számíthat majd alternatív és esetleg olcsóbb energiaforrásaira. Ahogyan egyre több ipari nyersanyag lesz hatékony módszerekkel visszanyerhető a hulladékból innovatív technológiák segítségével, úgy fog tudni a centrope egyre költséghatékonyabban termelni (még a növekvő munkaerőköltségek dacára is). Ha hozzáadjuk a centrope-ból a nyugat-európai országok kulcsfontosságú piacai irányában felmerülő alacsony szállítási költséget (ami várhatóan a jövőben is felszívja a centrope exportjának legnagyobb részét), ami központi helyzetének és jó megközelíthetőségének köszönhető, továbbá a továbbfejlesztett kapcsolatoknak az Adria és az Északi-tenger kikötői és Kelet-Ázsia szárazföldi vasúti szállítási lehetőségei felé, valamint azoknak a kiváló adottságoknak, amelyekkel rendelkezik ahhoz, hogy jövője kézzel foghatóvá váljék. 8 centrope strategy 2013+

10 1 Célok Kormányzati cél: Közös stratégiai közelítéssel a centrope tudásrégió felé Egy régió, amelyben a partnerek megbeszélik egymással saját regionális kutatási és innovációs stratégiáikat, és közös alapot találnak a prioritások, a kiegészítő fejlesztés és a források összeegyeztetett allokációja kapcsán annak érdekében, hogy versenyképes tudományos és technológiai specializációt valósíthassanak meg. A centrope támogathatja a koherens és integrált határokon átívelő innovációs rendszer kialakításának lehetőségére vonatkozó közös álláspont kialakítását. A centrope transzregionális orientációja lehetővé teszi a teljes K+F potenciál átgondolását, és a regionális alrendszerek közötti esetleges szinergiák értékelését. Ezért a többoldalú és többszintű együttműködés olyan kerettel szolgálhat, aminek a kontextusában minden releváns érintett egyetért a centrope-nak, mint tudásrégiónak a céljai és prioritásai tekintetében: regionális hatóságok, regionális K+F közvetítő szervek, egyetemek, kutatási intézmények és kutatásorientált vállalkozások. Az országos kormányzati egységek és kutatás-finanszírozási testületek részvétele is elengedhetetlen továbbá, intézményesített szinten és ad hoc alapon egyaránt. Az eredményként születő stratégiák kialakítása magával vonná azoknak az ígéretes kutatási és innovációs területeknek a meghatározását, amelyeken a két-, három-, vagy négyoldalú határokon átívelő együttműködésnek értelme lehet, rávilágít, hogy hol szükséges partneri viszonyt kialakítani, és érvel a megfelelő finanszírozási módok mellett. Megfelelő esetben ezek a stratégiák ösztönzik majd az új klaszterek létrehozását. A megvalósítás során egy ilyen fórum értékelhetné a kezdeményezés alakulását, és az eredményként létrejött innovációs kapacitás-növekedést. 2.2 Eszközökkel kapcsolatos célkitűzés: A tudásrégió stratégiai alapjának létrehozása Egy régió, amelyben a határokon átívelő tudományos és innovációs együttműködés céljára, célzott támogatási, illetve finanszírozási formák keretében biztosított, önálló eszközök vehetők igénybe a közös tudásrégió érdekében létrejövő kulcsfontosságú projektek létesítéséhez, fenntartásához és előmozdításához. A centrope együttműködés ernyője alatt kialakítható lenne egy olyan stratégiai finanszírozási konstrukció, amely lehetővé tenné a közös tudásrégió kialakítása felé ható, élenjáró kezdeményezések finanszírozását. Bizonyos kutatási témáknak, vagy együttműködési tevékenységeknek a centrope régió szempontjából alapvető fontosságúként történő 9 centrope strategy 2013+

11 azonosítása alapján, a célirányos forráskérelmeket ennek az alapnak a terhére lehetne biztosítani. Ezek a rendszeres forráskérelmi lehetőségek felhívnák a kutatási és innovációs ágazat szereplőit, hogy kristályosítsák ki az interregionális projektekre vonatkozó elképzeléseiket, és új partnerkapcsolatok kialakítására ösztönözné őket. Erős ösztönzőt jelentenének arra nézve, hogy innovatív javaslatokat fogalmazzanak meg és dolgozzanak ki, és így előmozdítaná a centrope tulajdon fogalmának elterjedését a tudósok, fiatal kutatók és vállalkozók körében. Maguknak a kérelmeknek az előkészítése és megfogalmazása is járna bizonyos mobilizációs hatással, hiszen az érintetteknek párbeszédes formában kellene megtárgyalni a legsürgetőbb és legígéretesebb együttműködési témákat. 2.3 Alapcél: A tudás globálisan látható színtere Egy régió, ahol a kutatás és fejlesztés erősségeit koordináltan összefogják és előremozdítják annak érdekében, hogy globálisan látható és az intelligens, innováció által mozgatott és technológiaorientált gazdasági növekedés motorjaként jelentőségre szert tevő, stabil tudásteret hozzanak létre. A centrope nyújthat csak segítséget igazán ahhoz, hogy a tudásrégióhoz szükséges méreteket el tudjuk érni a hozzánk hasonló észak/nyugat-európai, észak-amerikai vagy ázsiai területekkel összehasonlítva. A globális láthatóság és jelentőség kulcsa az lehet, ha a kutatás és fejlesztés terén meglévő erősségeinket összevonjuk, és közösen fejlesztjük azokat. A drága, speciális kutatási infrastruktúra terén koordináltan megvalósuló befektetések, és ezek közös hasznosítása (a kis távolságokat kihasználva) elősegítené a korlátozott mértékben hozzáférhető állami források optimális allokációját. A hálózati platformok által elősegített szoros kutatói együttműködés, az informális kapcsolatok, az adatbázisok és az elmélyült tudás, amely a határokon átívelő egyetemi oktatás eredménye, új ötletek kibontakozásához, és a tudományos kutatás korlátainak csökkentéséhez vezetne. A transzregionális integráció a kutatás és fejlesztés területén így olyan klaszterhatást és technológiai innovációt gerjeszt, amely ténylegesen meggyökeresedett a régióban a humántőke építése, bevonzása és megtartása során. Ennek eredményeként rugalmas tudásrégió jöhet létre, amely saját, generikus erősségeire támaszkodik, és képes vezetői vagy koordinációs szerephez jutni a nemzetközi kutatási rendszerben. Az erős technológiai transzfer segítségével a centrope keretei között történő együttműködés megkönnyítheti a tudásalapú gazdaságba történő átmenetet, amely javítja a partnerrégiók versenyképességét. Hosszabb távon a régió a szélesebb körű Közép-dunai Kutatási Tér központja lehet, amely más, a jelenlegi centrope előszobájában található fontos kutatási helyszíneket is magába foglalhatna. 10 centrope strategy 2013+

12 2 Stratégiák és intézkedések Innovációs előretekintési folyamat: Közös témák jelentős kormányzati mellékhatással A transzregionális innovációs előretekintés folyamata beindíthatná a strukturált együttműködést a centrope kutatási, technológiai és innovációs (KTI) szereplői: a regionális hatóságok, a regionális K+F közvetítő testületek, az egyetemek, a kutatóintézetek, az országos kormányzati részlegek, valamint az országos kutatásfinanszírozási testületek között. A előretekintési folyamat két- vagy hároméves időszakra nézve meg tudná határozni a határokon átívelő erősségek területét, és biztosítani tudná a résztvevők célorientált interakcióihoz az intézményes kapcsolatot. Ez nemcsak a jelenleg transznacionális jelentőséggel bíró kutatási szektorokra és a közös eszközökre irányulna, hanem specifikusan azokra az interdiszciplináris témákra, amelyek a jövő gazdasági növekedésének esetleges mozgatói lehetnek, mint az anyaghatékonyság, energiahatékonyság, az intelligens hálózatok vagy az intelligens városok. Így a folyamat kevésbé koncentrálna egyes szektorokra vagy adott méretű intézményekre, mint a témáiknak a specializált tudásgazdaság kialakításával egybevágó relevanciájára. Lényegi eredményei mellett ez a folyamat hatékony kialakítaná a centrope régió hatékony kutatási, technológiai és innovációs kormányzati szerkezetét. A előretekintési folyamat eredményeként ezek a struktúrák (pl. az összes országos vagy regionális szintű támogató ügynökséget összefogó csoport, a centrope egyetemeinek konferenciája, stb.) a stratégia megvalósítására és továbbfejlesztésére tekintettel tartóssá válhatnának. A teljes centrope régióra vonatkozó előretekintés figyelembe fogja venni a Regionális Innovációs Stratégiákat (RIS), amelyeket partnerrégiók fognak kidolgozni az EU ig terjedő programidőszaka során, különös tekintettel az intelligens specializáció céljára, és arra, hogy az EU forrásokat hasznosítani tudják. Ideális esetben a centrope előretekintése nemcsak a partnerrégiók RIS törekvéseinek kiegészítésére szolgál majd, de határokon átívelő szinergiákat is létrehoz azáltal, hogy a különféle RIS fejlesztési folyamatok integráns részévé válik (például egy centrope régión belüli kollegiális tapasztalatcsere és a releváns szereplők egymás közötti konzultációjának segítségével). 3.2 A stratégiai finanszírozási konstrukció kialakítása: Állami-magán alapítvány és EU támogatás A határokon átívelő tudásrégió finanszírozási konstrukciójának kialakításához számos út vezet, és ideális esetben ezeken párhuzamosan kell előre haladni. Először is a centrope kutatási és innovációs agendája mellett elkötelezett állami és magán szereplők 11 centrope strategy 2013+

13 létrehozhatnának egy új transzregionális alapítványt az ehhez szükséges eszközökkel, továbbá a kezelésükhöz szükséges szervezeti kapacitással. A donorok közé tartozhatnának a centrope partnerei, a nemzeti kormányok ügynökségei vagy részlegei éppen úgy, mint üzleti vállalkozások a nagy transznacionális vállalatoktól egészen a helyi KKF-ekig, amelyek a régióban érdekeltséggel rendelkeznek. Alapvetően ez az alapítvány képviselné a szilárd pénzügyi alapra épülő tartós szerkezetet, amely a gondoskodhatna a nagyon is szükséges folyamatosságról és a privát szektorral való nélkülözhetetlen kapcsolatokról. Másodsorban, a megszerezhető EU finanszírozást a stratégiai finanszírozási célok megvalósításához lehetne bekanalizálni. A Strukturális alapok 2014-től 2020-ig terjedő keretrendszerében a transznacionális CENTRAL EUROPE (Közép-Európa) program nyújthatna finanszírozást ennek a mini-programnak a célára. Ennek a mini-programnak a keretében az állami hatóságok közös kereteket építhetnének az alprojektek sorának segítségével, rendkívül rugalmas, ám célzottan, célirányosan, tenderfelhívások alapján megvalósítandó együttműködésükhöz. A multilaterális tevékenységekkel kapcsolatos korlátaik dacára, a bilaterális ETC (Európai Területi Együttműködés) programok bizonyos centrope kezdeményezések céljára is hasznosíthatók az osztrák-cseh program például támogathatná a brünni tudományos helyszínről kiinduló együttműködési tevékenységeket. Továbbá az EU új Kutatási és Innovációs Keretprogramja, a Horizont 2020 az intelligens regionális specializációs stratégiákhoz. Mindezen EU-támogatással megvalósuló tevékenységek működési keretét a fent említett transzregionális alapítvány tudná biztosítani, amelyben az EU támogatásai lényegében a finanszírozást csak kiegészítenék. Végezetül a centrope finanszírozási konstrukcióját párhuzamosan lehetne kialakítani és programozni a tervbe vett Duna Régió Kutatási és Innovációs Alappal (DRRIF), ami lehetővé tenné a szinergiák kihasználásának lehetőségét, és a centrope alapnak, mint a közvetlenül a határ menti területekre fókuszáló, és a magánszektort, de a regionális ügynökségeket és közreműködőket egyaránt bevonó alapnak az egyediségét is kiemelné. 3.3 Tematikus vezérkezdeményezések Élettudományos kezdeményezés Az élettudományról és a biotechnológiáról különösen világosan látszik, hogy ezek nagyon nagy transzregionális lehetőségeket rejtő területek. Úttörő szerepet játszhatnának a centrope tudásrégió agendájában a tudományos és vállalkozási szféra tekintetében egyaránt. Fontos aspektusa lenne ennek a törekvésnek az infrastruktúrához való kölcsönös hozzáférés, és a létesítmények megosztása, kapcsolt menedzsmenttel, amely a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kérdéseivel, a szabályozott belépéssel és hasonló kérdésekkel foglalkozik. Különösen az élettudomány Bécsben, Brünnben/Dél-Morvaországban, Alsó-Ausztriában és Pozsonyban 12 centrope strategy 2013+

14 található színterein lehetne szinergiákat elérni ilyen típusú együttműködéssel. Szükség van továbbá a hálózatépítést, információ-megosztást és kapcsolatszerzést erősítő intézkedésekre éppúgy, mint a rendelkezésre álló adatbázisokkal kapcsolatos adatbázisokra és tudományos kompetenciákra. A kutatók mobilitása különösen a fiataloké és jövőbelieké kulcsfontosságú terület, amelynek szempontjából viszonylag kis költséggel sokat lehet előrelépni. A tevékenységek a nyári iskolák első lépésként történő létesítésétől a közös diplomák és diplomás programok támogatásáig, illetve ezeken is túlterjedhetnének. A célirányos menedzsment minden szinten előmozdítaná az együttműködést a szereplők mobilizálásától a releváns tenderfelhívások terjesztéséig és a kutatási projektek megvitatásának koordinálásáig. Továbbá egy online platform és rendezvények segítségével hoznánk össze az élettudományos területen tevékenykedő cégeket, a finanszírozó és kutatási intézményeket,ami az ágazatban rejlő lehetőségeket nagymértékben tudná áttételezni a régióban. Hasonló kezdeményezések léteznek a Medicon-Valley (Koppenhága, Malmö) és a BioValley (Bázel, Freiburg, Mulhouse térség) esetében is. Az EU finanszírozás stimulálhatná az ágazat terén zajló tevékenységeket. Energiaklaszter kezdeményezés: A megújuló energiaforrások és az energiaügyi autonómia ügyének előmozdítása A centrope régiónak már ma is fontos eszközt jelent, hogy az energiatermelési lehetőségek széles köre áll itt rendelkezésre a szerteágazó és innovatív energiaügyi kutatási és vállalkozási szektor mellett. Az egész régióban feltűnően gyorsan nőtt az energiaszektorba történt befektetések volumene, illetve a magas technológiai színvonalú cégek beáramlása. Következésképpen ez a kutatás és fejlesztés iránti igény növekedéséhez, a dolgozók magasabb végzettségének és műszaki képzésének elvárásához, illetve az energiaszektor legfrissebb innovációinak bevezetésének szükségességéhez vezettek. Az eddig létrehozott hálózatok alapján a határokon átívelő partnerségek, a know-how és információ terjedése, a technológia-transzfer és felsőfokú képzés továbbra is életfontosságúak lesznek a kritikus tömeg és a jelentős klaszterhatás fenntartásához. A multilaterális partnerség keretében a centrope energiaklaszter kezdeményezésének a következő évek során az együttműködés kapcsolati fókuszába a megújuló energiaforrásokat és az energiafüggőség csökkentését kell állítania. Intelligens mobilitási kezdeményezés: A megújuló energiaforrások korának gépkocsijai és alkatrészei Bármilyen nagy és jól-felépített is, a centrope gépjárműiparának jövőbeli versenyképessége jelentős mértékben függ majd attól, hogy képes-e két fő trendhez alkalmazkodni: először is a növekvő munkaerőköltségek ténye mellé erőteljesebb kutatási komponensnek és magasabb 13 centrope strategy 2013+

15 termelékenységnek kell társulnia. Másodrészt az alternatív hajtási technikák irányába történő eltolódás új szakmai ismereteket kívánnak majd meg az alkalmazottaktól, és szükségessé teszik majd a gyártó létesítményekbe történő befektetéseket is. Ez megnyitja a centrope előtt azt a nagy lehetőséget, hogy a szén-alapú energiát hasznosító gépjárművek után következő időszak közlekedésének és intelligens mobilitásának kompetencia-régiójává válhasson: olyan régióvá, ahol az új hajtási technikákat nemcsak fejlesztik, hanem a napi gyakorlat során is hasznosítják azokat, ahol az ipar és a kutatóintézetek együttműködő partneri kapcsolatba lépnek egymással, ami értéket ad a centrope régióban történő termeléshez, ahol az állami hatóságok előmozdítják az új fűtő- és üzemanyagokhoz szükséges infrastruktúra ügyét és az IT-alapú közlekedésmenedzsmentet, ahol a technológiai transzfer és az ellátási láncok határokon átívelő jelleggel működnek, és ahol a több nyelven beszélő szakértők és mérnökök az integrált járműipari munkaerőpiac szükségleteinek megfelelő képzettséggel rendelkeznek. Ahhoz, hogy élhessünk ezzel a lehetőséggel, a centrope járműipari klaszterének az e- mobilitás technológiáira, a költséghatékony tervezésre és innovatív berendezésekre, a Járműakadémia modelljének kiszélesítésére és a további (e-mobilitási) tananyagok bevezetésére, valamint közös diploma-programok kialakítására kell majd összepontosítania folyamatos marketingtevékenység mellett. 3.4 Meet innovation. Meet centrope: Lokációs marketing a tudásrégióért A régiók számára kihívást jelent, hogy európai, vagy akár nemzetközi szinten versenytársai lehetnek egymásnak a befektetésekért és a felvevőpiacokért folytatott küzdelem során. Egy olyan határokon átívelő régió, mint a centrope számára nagyon ajánlatos, hogy különféle adottságait egymást kiegészítő erősségekként hasznosítsa a közös transznacionális üzleti gócpontjának részeként annak érdekében, hogy folytatni tudja a robbanásszerűen növekvő külföldi működőtőke-befektetések célpontjaként befutott sikertörténetét. A centrope alrégiói számára, különösen a globális piacok esetében, nehéznek tűnik, hogy saját jogon láthatóságra tegyenek szert: a célcsoportoknak problémát jelenthet, hogy az egyes centrope alrégiókat be tudják azonosítani, de Közép-Európáról azért már minden bizonnyal hallottak. Míg az európai piacot lefedi a centrope régió számos országos/regionális üzleti és promóciós irodája, a tengeren túli piacokat gyakran figyelmen kívül hagyják a költségekkel vagy a szervezeti kérdésekkel kapcsolatos ügyek okán. Bár ezek az irodák (ügynökségek) képesek lehetnének rá, hogy közösen kiépítsék állandó regionális reprezentációs bázisukat, és ugyanakkor az egész centrope régió adottságainak is szélesebb körét tudnák kiajánlani, ami által elérnék azt a kritikus tömeget, ami szükséges ahhoz, hogy más, magasan fejlett agglomerációkkal versenyezni tudjanak. A centrope régiónak, mint egésznek a tudásalapon mozgatott üzleti színtérként való közös promóciójára ezért úgy kellene tekinteni, mint a centrope piacainak és gazdaságának termelékeny növekedéséhez történő hozzájárulásra. 14 centrope strategy 2013+

16 Humántőke-stratégia (tartalomfelelős: centrope Iroda Cseh Köztársaság) 1 Helyzet 2012 Az EU integráció folyamata új regionális társadalomgazdasági térképet rajzolt Európáról. A határrégiók különösen erőteljes változásokon mennek keresztül. A tevékenységek, lehetőségek és veszélyek átrendeződése megváltoztatja a társadalomgazdasági szerepüket és jelentőségüket. Ezt a fejlődési folyamatot nagyban befolyásolja a gazdasági válság is. A gazdasági válság negatívan hatott a munkaerőpiac pozitív fejlődésére, és a legtöbb régióban jelenősen nőtt a munkanélküliségi ráta a 2008-as negatív csúcshoz viszonyítva. Az Eurostat jelentései alapján a centrope régióban 2010-ben a munkanélküliség elérte a 6,5%- ot, vagyis 3,1 százalékponttal az EU-27-ek 9,6%-os átlaga alatt van, ugyanakkor 1,8 százalékponttal meghaladja a 2008-as negatív csúcsot (Regionális Fejlődési Jelentés 2011). A jelenlegi fejlesztéseket nagyon erősen visszatükröződnek a humántőke minden területén a centrope régióban, ahogyan ezt a munkanélküliségi ráta is jelzi, a régió egészét egyrészről nagyon hasonló fejlesztésekkel lehetne jellemezni, másrészről pedig a humán tőkét érintő jelentős eltérésekkel. Egyik részről a hatóságok, amelyeknek a humántőke különféle szempontok szerinti fejlesztése a feladata, minden régióban különbözőek. Ezt a heterogenitást még hangsúlyosabbá teszik az ezen hatóságokhoz leosztott különféle hatalmi szintek, amelyek legtöbb esetben az országos szervek alárendelt szervei. A humántőke ügyeit szintén eltérően kezelik a régiókban. Továbbá a humántőkével kapcsolatos stratégiai koncepciók is nagyon változatosak. Ezek mellett a makroökonómiai indikátorok is meglehetősen eltérőek a különféle régiókban, mint a munkanélküliségi ráta, ami az alsó-ausztriai 3,6%-tól a vas megyei 10,1%-ig változik, illetve a női munkanélküliség részaránya, illetve a munkanélküliség szerkezete (RDR 2011). Másrészt az összes centrope régió hasonló fejlesztésekkel néz szembe számos, a humántőkével kapcsolatos területen, és ezek jelentős közös kihívást jelentenek a jövőre nézve. Min más európai országok esetében is, az egyik kihívást az idősödő populáció jelenti immár az 50-ik életévüket betöltött lakosok dolgoznak minden ötödik munkahelyen; és ez a részarány hamarosan egy a négyhez lesz. A centrope régióban Bécs az egyetlen régió, ahol az aktív korú népesség csekély növekedése várható 2030-ig. Mostanáig a centrope régióban az állami és magánszektorban működő munkáltatók jobbára támogatták, hogy az idősebb 15 centrope strategy 2013+

17 dolgozók ne vállaljanak már munkát. Ahogyan a munkaerőpiacra belépő fiatalok száma csökken, az lesz a kihívás, hogy ezeknek az idősebb munkavállalókat vissza tudjuk tartani, és támogatni tudjuk a közreműködésüket. A világ más tájairól érkező fiatalabb munkavállalók versenyével szembesülve a munkáltatóknak szükségük lesz rá, hogy fenntartsák idősebb munkavállalóik munkaképességét és termelékenységét. Az idősebb és fiatalabb munkavállalókat kiegyensúlyozottan megába foglaló munkaerő-állományt tekintjük úgy, hogy a legjobban megfelel arra, hogy a globalizációval kapcsolatos változó körülményeket a legjobban megválaszolja. Nehézségek is felmerülnek majd a munkavállalók számára, akiknek késznek kellene lenniük arra, hogy változzanak, és képesek legyenek a munkájuk során az innovatív trendeket megválaszolni. Az EU munkaerő-állományának korosodása és szűkülése a következő két évtized során a korosodás kezelésének új megközelítésére hív föl mind a munkahelyi, mind pedig a gazdasági és társadalompolitikai szempontok alapján. A centrope határrégiói magas strukturális munkanélküliségtől szenvednek mind a társadalomgazdasági fejlettség szintjének, mind a határhoz kapcsolódó foglalkoztatás csökkenése, illetve megszűnése miatt. A régió továbbá a magasan képzett felsőfokú, akadémiai képesítéssel rendelkező - szakemberek kifelé irányuló migrációjával szembesül. Bizonyos szempontból a centrope régió nyelvi sokszínűsége miatt is speciális. Bár ez a határokon átívelő régió közös történelemmel rendelkezik, és a nemzeti kultúrák természetesen befolyásolták egymást, nincs közös nyelv, ami sok nehézséget okoz, és akadályokat gördít a határokon átívelő együttműködés útjába. Néhány területen említésre méltó, folyamatos erőfeszítések történnek a szomszédos országok nyelvének oktatására és tanulására (NÖ Sprachenoffensive). Míg a magyar, szlovák és cseh centrope régiók csak a viszonylag fejlett német nyelvoktatást tudják felmutatni a szomszédos nyelvek közül, az osztrák régiók esetében az a probléma, hogy viszonylag kevesen tanulnak és tanítanak cseh, szlovák és magyar nyelvet. Az ezekhez a nyelvekhez adott oktatási segítség nem megfelelő mértékben érinti a határokon átívelő professzionális kommunikációt. Az angol nyelvnek, amelyet szintén gyakran használnak a határokon átívelő kommunikáció során, szintén gyakran nem megfelelő az ismerete. Ezért a nyelvi készségek fejlesztése alapvető előfeltétele a további határokon átívelő együttműködésnek a centrope régió területén. Ez összhangban van az EU Bizottságának a ténylegesen több nyelven beszélő európai közösség megteremtésére irányuló célkitűzésével, amely szerint a lakosság körében a több nyelv párhuzamos ismerete folyamatosan növekszik, amíg minden lakos a saját anyanyelve mellett legalább két nyelvből el nem éri a felsőfokú tudásszintet. 16 centrope strategy 2013+

18 2 Célkitűzések A fent említett szűk keresztmetszetek és a centrope régió esetében azonosított szűk keresztmetszetek és a centrope régió előtt álló kihívások alapján, a következő célokat tűztük ki: Egyszerű munkaerő-mobilitás válasz a munkanélküliségre, sz egyes szakmák iránt mutatkozó igényt kielégíteni és leküzdeni a közös munkaerőpiac útjában fennmaradó akadályokat Oktatás a versenyképesség érdekében válasz az elöregedő népesség és munkanélküliség problémájára, és közös nyelv hiánya, továbbá az angol nyelvtudás alacsony szintje által okozott nehézségek A humántőke-fejlesztés stratégiai keretrendszere visszatükrözi a regionális humántőke stratégiák heterogenitását a centrope régióban, és előmozdítja a humántőke jövőbeli fejlesztését a régió versenyképességének fejlesztése érdekében 2.1 Könnyű munkaerő-mobilitás A könnyű munkaerő-mobilitás a versenyképes régió előfeltételét jelenti. Először is lehetővé teszi a munkáltatók (munkavállalók) számára, hogy munkavállalókat (munkát) keressenek a határokon túl, és így bizonyos mértékben bezárja a határon átívelő régióban a kereslet és a kínálat között mutatkozó szakadékot. Másodsorban a határokon átívelő régió, amely könnyű határokon átívelő mobilitást kínál, hozzáadott értéket képvisel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Még amikor a határokon átívelő mobilitás a helyén van, különféle adminisztratív korlátok és az állami igazgatás rendszerszerű különbségei még mindig számos területen okoznak problémákat. Az egységesített munkaerőpiac akadályozása magába foglalja a munkaprofilt érintő különbségeket, az országos foglalkoztatási politikák eltéréseit, a jogrendszer különbözőségeit, a nyelvi sokszínűséget a szociális és akár egészségügyi biztosítási rendszerek terén. Ez mind nemzeti, mind határokon átívelő szinten megoldásokat kíván. Másodsorban, az oktatás és tananyagok eltérései még mindig léteznek. Az együttműködést nehezítik továbbá a kulturális és nyelvi korlátok, valamint a szaktudás hiánya, amelyek tekintetében közösen gondoskodni tudnának a cserekapcsolatok és az együttműködés biztosításáról. A cél tehát az, hogy egyszerű hozzáférést biztosítsunk a centrope régión belüli munkaerőpiacokhoz, és lehetővé tegyük az idegenek számára, hogy problémamenetesen bejuthassanak a szomszédos munkaerőpiacokra. A másodlagos célok közé tartozik hosszabb távon a fenti akadályok lebontása, és a munkaerőpiaci liberalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása. 17 centrope strategy 2013+

19 A centrope régiók stratégiai célját így a külföldiek számára nyújtott közigazgatási szolgáltatások színvonalának javításában kellene látni, ami gyakran az első és legfontosabb akadályt jelenti a bejövő alkalmazottak és diákok számára. A regionális közigazgatási hivataloknak segíteniük kellene a külföldieket, hogy meg tudjanak birkózni a nemzeti törvényalkotás okozta nehézségekkel ahelyett, hogy maguk is csak fokoznák ezeket. Az innovációs lehetőségekkel jellemezhető egyetemeknek otthont adó centrope régiókban lehetséges támogatni az olyan új intézmények megalapítását, mint a külföldieket segítő expat centromok, és elő kellene mozdítani a hálózatosodásukat. Különösen nagy figyelmet kellene fordítani a harmadik országokból érkező külföldiekre, akik gyakran nem tudnak információt szerezni az anyanyelvükön, ami komoly akadályt jelent a centrope munkaerő-piacába történő integrációjuk során. 2.2 Oktatás a versenyképesség érdekében A munkaerőpiac hatékony működésének alapvető előfeltétele a versenyképes oktatás. A centrope régió esetében ez számos kihívást hordoz a jövőre nézve. Először is a nyelvi készségek fejlesztése szükséges, hiszen ez biztosítja a sokkal hatékonyabb és egyszerűbb jövőbeli együttműködést. Ez a cél különféle oktatási szinteket foglal magába. Másodsorban a centrope munkaerő-állományának késznek kellene lenni az élethosszig tartó tanulás elfogadására. A mai gazdaság dinamikusan változó és bizonytalan piacán a cégeknek képesnek kell lenniük arra, hogy a folyamataikat ehhez igazítsák, és technológiai innovációkat vezessenek be a jelenlegi piaci szükségletekre adott válaszként. Ez megkívánja a munkavállalók rugalmasságát, amely a tanulás és az új kihívásokkal való szembenézés készségben rejlik ami a centrope régióban különféleként kezel feladat. A határokon átívelő együttműködés a hatékony know-how-csere kialakításának egyedülálló módja, ami lehetővé teszi a centrope régiói számára, hogy megfelelő választ adjanak a kihívásra. Harmadrészt több figyelmet kell szentelni az egyes dolgozók interregionális képességei fejlesztésének fontosságára amelyek az interregionális kapcsolatteremtésnek a speciális szükségleteiből következnek, mint a határokon átívelő tevékenységekkel kapcsolatos stratégiai, kommunikációs, társadalmi és interkulturális képességek a munkaerőpiaci eredmények elérése érdekében. Azáltal, ha erőteljesebben összpontosítunk az ilyen képességekre, főként a közép- és informális oktatás terén, úgy a versenyképes munkaerőállomány képének kirakásához egy hiányzó darabbal járulunk hozzá. A múltbeli projektek eredményei azt mutatták, hogy a vonatkozó határokon átívelő együttműködés hatékony útja a kérdés kezelésének. 18 centrope strategy 2013+

20 Végezetül, a centrope versenyképességének javítása érdekében alapvető fontosságú a régió vonzerejének a növelése a tehetséges diákok és a kiváló szakemberek szemében egyaránt, főleg a műszaki tudományok és természettudományok területén. Ez az egyetemi diákok, szakértők és befektetők növekvő beáramlását fogja eredményezni az innovatív üzletágak területére. A munkaerő-szükséglet a hagyományos (szakmunkások, mesteremberek, stb.) és műszaki foglalkoztatási területeken meghaladja a kínálatot, mivel nem vesz részt elegendő számú diák az ilyen képzési programokban. A fiatalok számára ezek a szakmák nem elég vonzóak. Ezért mindkét szakág népszerűségét növelni kellene, hogy az ilyen irányba specializálódott szakközépiskolák képzései iránti érdeklődést is növeljük. 2.3 A humántőke-fejlesztés stratégiai keretrendszere A centrope régióba tömörülő régióknak és városoknak az acéljuk, hogy a fenntartható, határokon átívelő együttműködést előmozdítsák annak érdekében, hogy erős és versenyképes régiót kovácsoljanak össze. Ennek a közös célnak a megvalósítása érdekében közös stratégiai keretrendszert kell létrehozni az önkormányzati és regionális közhatóságok körén belül. A humántőke-fejlesztés eredményességének növelése és versenyképességének a teljes centrope régióban történő javítása érdekében fel kell ismerni a főbb közös, releváns kérdéseket, és be kell azonosítani a verseny területeit éppúgy, mint azokat, ahol hasznos lehet az együttműködés vagy a koordináció. A multilaterális, határokon átívelő szinten alapvető, hogy elemezzük a közös problémák megoldási lehetőségeinek erősségeit és gyengeségeit. Ez, a legjobb tapasztalatok megosztásán keresztül, segíteni fog a problémák hatékonyabb megoldásában. A humántőke-stratégia keretrendszerének kialakításához szükséges rugalmas együttműködés is alapvető fontosságú továbbá az egész régió jövőbeli versenyképességének a növeléséhez. A centrope régió és Európa egésze hasonló demográfiai változásokon megy keresztül. Ezekre a trendekre, valamint a belőlük eredő kérdésekre kellene tehát alapozni a közös stratégiai keretrendszert. 3 Stratégiák és intézkedések Könnyű munkaerő-mobilitás Könnyű munkaerő-mobilitásról akkor beszélhetünk, ha két feltételcsoport teljesül. Az első a közlekedési infrastruktúrát és a multimodális szállítási szolgáltatásokat vonja össze a technológiai szempontokkal. Ez a közelítésmód a területi integráció szempontjában is erősen tükröződik, de a munkaerő-mobilitás tágabb nézőpontjából is figyelembe kell venni. Ebből a szempontból a határokon átívelő mobilitást támogathatják olyan kezdeményezések, mint a 19 centrope strategy 2013+