centrope Stratégia centrope Akcióterv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "centrope Stratégia 2013+ centrope Akcióterv"

Átírás

1 centrope Stratégia centrope Akcióterv hu

2 centrope Stratégia & centrope Akcióterv A tartalomért felelős: centrope ügynökség centrope Koordinációs iroda I tematikus és operatív koordináció, kommunikáció & titkárság: Europaforum Wien centrope Osztrák iroda I fejlesztési terület: tudásrégió Regionalmanagement Niederösterreich Regionalmanagement Burgenland Vienna Business Agency Cseh iroda I fejlesztési terület: humántőke HOPE-E.S., v.o.s. Magyar iroda I fejlesztési terület: területi integráció CEURINA NKft Szlovák iroda I fejlesztési terület: kultúra & turizmus Slovenský Dom centrope A dokumentum a centrope Stratégia teljes verzióját tartalmazza. Egy rövidített változat centrope Stratégia információs brosúraként került kiadásra. Minden centrope capacity jelentés letölthető az alábbi oldalról: centrope centrope strategy 2013+

3 Tartalom A Rész centrope Stratégia Bevezető... 4 centrope vízió... 5 Tudásrégió Stratégia Helyzet Célok Stratégiák és intézkedések Humántőke-stratégia Helyzet Célkitűzések Stratégiák és intézkedések Területi Integráció Stratégia Helyzet Célkitűzések Fő stratégiák és intézkedések Kulturális és Turisztikai Stratégia Helyzet Célkitűzések Stratégiák és intézkedések Jövőbeli együttműködésünk B Rész centrope Akcióterv centrope strategy 2013+

4 A Rész centrope Stratégia centrope strategy 2013+

5 Bevezető A centrope 2003-as indulásától kezdve hatalmas utat tett meg. Ahol egykor az EU-n belüli és kívüli országok voltak csupán, egymás mellett, kihasználatlan gazdasági lehetőségekkel és zárt munkaerő-piaccal, araszoló tempóban haladó forgalommal és útlevél-ellenőrzéssel, ott most közös gazdasági teret találunk, amely minden oldalon egyenlő lehetőségeket kínál teljes munkaerő-mobilitással, jobban átlátható valutákkal, új autópályákkal és sűrű tömegközlekedéssel. A városlakók mindennapjainak természetes része, hogy a határokon túl is gond nélkül hozzájuthatnak a kulturális, szabadidős és vásárlási lehetőségekhez. A centrope partnerrégióinak politikusai és köztisztviselői rendszeresen találkoznak egymással, hogy megbeszéléseket tartsanak, és döntéseket hozzanak konkrét tevékenységekről, amelyek tovább mélyíthetik a négyszögben a multilaterális együttműködést. A centrope Stratégia annak az együttműködésnek a szemmel látható eredménye, amely egy egész eves fejlesztési és konzultációs időszakot takar, ami az EU támogatással megvalósult centrope capacity projekt keretei között vált lehetővé. A stratégia fő értéke átfogó együttműködésünk és együttműködési céljaink közös értelmezésében rejlik, ahogyan ezt stratégiánkba is több helyen beépítettük ez az, amiért a centrope létrejött, és amit a következő évek során el szeretnénk érni. E stratégia segítségével is hangsúlyozzuk a széleskörű együttműködés melletti elkötelezettségünket, amely a kutatástól és innovációtól a humántőke-fejlesztésen keresztül a területi integráció, illetve a kultúra és turizmus területére is kiterjed. Egyetértünk abban, hogy mindezen területek kapcsán közös célokat határozunk meg, és széles körben támogatjuk ezen ambícióink különféle projektek vagy kezdeményezések segítségével történő tényleges megvalósítását. Mindenekelőtt azonban stratégiánk kiemeli közös régiónk vízióját, amely megalakításától kezdve inspirálta a centrope-ot az együttműködés vízióját, amely egyaránt előnyös lakosságunk és a világ egésze számára. A centrope lakói számára az előnyök az erőteljesebb konjunktúrán, a fenntarthatóságon és komfortérzetük növekedésén keresztül érzékelhetők; Európa és a világ más térségei számára előnye abból fakad, hogy a kontinens szívében integrált, magasan fejlett és dinamikus kapurégiót alkot. Meggyőződésünk, hogy ez egy folytatásra és elmélyítésre érdemes ambíció. A centrope partnerrégióinak kormányzói, elnökei és polgármesterei 4 centrope strategy 2013+

6 centrope vízió közös régió, amely az országaink közötti együttműködés és integráció kulcsfontosságú támogatója, régiók és városok fóruma, amely felelősséget vállal a határoktól független, kiegyensúlyozott fejlődésért, és hidat képez polgáraink között. a ténylegesen közös, határokon átívelő piacnak köszönhetően az erőteljesebb növekedés, foglalkoztatás és konjunktúra forrását, a tudásgazdaságban rejlő lehetőségek feltárásának kulcsát, és a nagy társadalmi kihívások közös megoldásának lehetőségét jelenti. Európa jövőjén dolgozó kísérleti laboratórium négy EU-tagország kereszteződésében, amely modellként szolgál a magabiztos és közösen növekedő Európa kialakításához, és elmélyültebb együttműködéshez vezet a Duna-medencében.... Közép-Európa középpontja, amely összeköti a Közép-Duna vidékét a kontinens gazdasági és lakossági központjaival, illetve gyors és hatékony folyosóként kapcsolja egymáshoz Európa részeit. csatlakozási pontot hoz létre a világ és Közép-Európa között, ahonnan a piacok, az emberek és az utazási célpontok könnyen elérhetők, és ahol egy nagyobb régióra vonatkozó gyakorlati és intellektuális ismeretek állnak rendelkezésre. nemzetközi és elfogulatlan régió, ahol magas az életszínvonal, ahol a Föld bármely részéről érkező embereket örömmel látják, és ahol bárki lehetőséget találhat a letelepedésre, a munkára, a tanulásra, a kutatási és feltalálói tevékenységre. emberek, üzleti vállalkozások és szervezetek találkozóhelye, ugyanakkor ötletek és innovációk piactere, kiválóan felkészült a nemzetközi találkozók, vásárok, tárgyalások és főbb események házigazdaként való megrendezésére. igazi kulturális és nyelvi mozaik, ahol a közös örökség táplálja a vibráló, egymást élénkítő kulturális életet, amelyben a világhírű és az élő kortárs művészeti produkciók eredményei ötvöződnek egymással. különféle tájak együttese, amelyek gazdag és változatos természeti adottságai a fenntartható fejlődés és növekedés forrásává válnak a zöld technológiáknak és szénmentes energiaformáknak köszönhetően. 5 centrope strategy 2013+

7 Tudásrégió Stratégia (tartalomfelelős: centrope Iroda Ausztria) 1 Helyzet 2012 Jó, de nem elég jó ahhoz, hogy fenntartsuk A kutatás eredményeinek és hatásainak szempontjából vizsgálva elmondhatjuk, hogy a tudományos és innovációs helyszínek meglehetősen jól teljesítettek a centrope régióban. Ez még akkor is igaz, ha a teljes európai kutatási rendszert tekintve félig-meddig perifériálisnak tetszik is a pozíciójuk, amelyből kiindulva inkább hajlanak rá, hogy a vezető nyugat-európai kutató nemzetek körében keressenek együttműködő partnereket, mint egymás között. Léteznek ugyanakkor tudományos kiválóság-szigetek és kiemelkedően innovatív vállalkozások számos kulcsfontosságú ágazatban; vannak világszínvonalú intézményeink és kutatócsoportjaink is. A kutatás, a technológia és az innováció számos regionális fejlesztési stratégiának áll a középpontjában, ennek az eredményeként áramlott jelentős befektetés a kutatási infrastruktúra, humán tőke és tudástranszfer intézmények területére. 25 állami egyetemmel, és két ország tudományos akadémiájának központjával a centrope a tudományos- és felsőoktatási intézmények rendkívüli sűrűségével büszkélkedhet. A diákok és K+F, valamint a csúcstechnológia és a tudásintenzív ágazatok terén foglalkoztatottak aránya egyaránt meghaladja az EU átlagát. Azok az alapok azonban, amelyekre a jelenlegi erősségek épülnek, nem feltétlenül lesznek fenntarthatóak: Strukturális kihívások. Számos entitás esetében a kicsiny méretből fakadnak a strukturális nehézségek, vagyis abból, hogy az innovatív vállalkozások nem jutnak kockázati tőkéhez, és hiányoznak az erőforrásaik, amelyekre szükségük lenne ahhoz, hogy új piacokra is ki tudjanak terjeszkedni, valamint abból, hogy a kutatóintézetek mérete nem éri el azt a kritikus tömeget, amelyre a nemzetközi szintű láthatósághoz és versenyképességhez szükségük lenne. Tovább a régió számos technológiaorientált cége nagy nemzetközi szereplők leányvállalata, így csak korlátozott relevanciával bírnak. Az, hogy a régiónk nem tartozik a technológia főhadiszállásai közé, gyakran azzal jár, hogy az innováció csúcsaitól lemaradunk, külső befektetési döntéseknek vagyunk kiszolgáltatva, vagy, hogy piaci rések területére szorítkozik csak a tevékenységünk. A nemzetközi vállalatok adott területhez való hosszútávú elkötelezettsége könnyen elpárologhat. A kutatási és innovációs rendszerek határokon átívelő kapcsolatai gyengék, ami elejét veszi az esetleges klaszterhatások érvényesülésének, és annak, hogy az innovatív ötletek a hálózatépítés és a releváns gondolatok megosztása révén felszínre 6 centrope strategy 2013+

8 kerüljenek. A tudományos tér nemzetközi láthatósága általában gyenge, még Bécsnek a centrope legnagyobb és leginkább elismert egyetemi városának a hírneve is inkább csak bizonyos tudományos szakterületek eredményeire alapozódik mintsem arra, hogy a tudomány és innováció terén nemzetközi vezető szereppel bírna. A tudásgazdasághoz való alkalmazkodás irányába mutató nyomás. Az erőteljes kutatási és innovációs rendszerek fejlesztése irányába mutató nyomás ugyanakkor egyre erőteljesebbé válik az összes partnerrégióban. Azáltal, hogy (jelenleg vagy előreláthatólag) magas jövedelemmel rendelkező országok részét alkotják, meg kell őrizniük versenyképességüket, és a humántőkéből, kreativitásból és csúcstechnológiából származó hozzáadott értéket termelő tudásgazdaság építése által el kell kerülni, hogy a konjunktúra és a foglalkoztatottság visszaessen. Ezen háttér ellenére is fennáll a veszélye annak, hogy a centrope agyelszívástól szenvedő régióvá váljon, amelynek küzdenie kell azért, hogy megtartsa a szürkeállományt, amelyet számos egyetemén képez, vagy, hogy szürkeállományt vonzzon az agyelszívás következményeinek kompenzálása érdekében. A pénzügyi támogatási struktúrák hiánya. A tudományos és innovációs ágazat szereplőinek a támogatási politikák és eszközök jelentős eltéréseivel kell tehát megbirkózni a centrope régióban. Míg egyes kormányok jelentős forrásokat osztanak ki, másokban a tudomány és a technológia kulcsfontosságú szerepe melletti szóbeli elkötelezettséget nem támasztják alá elégséges volumenű támogatási összegek vagy támogatási struktúrák. Az állami szint alatt a partnerrégióknak a kutatás és innováció előmozdítására saját jogon rendelkezésre álló kapacitásai méginkább eltérőek. A gyakran csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló országos és regionális források tekintetében a határokon átívelő törekvések gyakran még jobban függenek az EU kutatási és regionális politikája keretében felkínált finanszírozási lehetőségektől. Ezzel ellentétben a magánszektor részaránya a K+K befektetések terén viszonylag alacsony. Ezért a különféle formában biztosított állami támogatás alapvető fontosságú a belső forrásból megvalósuló és versenyképes kapacitások jövőbeli növekedéséhez. Az elmélyültebb transzregionális kutatási és fejlesztési integráció eléréséhez hiányzik azonban az állami finanszírozási szerkezet, amely képes bármely meghatározott centrope agendát elkötelezett, határokon átívelő vezető projektekké alakítani. A regionális kutatási és innovációs stratégiák meglehetősen töredezettek. A regionális szintű kutatási és innovációs stratégiák relevanciája nagyon eltérő az egyes centrope partnerek számára. Míg egyesek saját forrásaik és intézményeik összefogásával tényleges stratégiai folyamatokat hoztak létre, amelyek teljes körű kutatási-technológiai-innovációs politikák kialakításához vezettek (Cseh Köztársaság és osztrák partnerrégiók), más partnerek sokkal gyengébb intézményi és pénzügyi háttérre alapozott innovációs és lokációs stratégiát folytatnak (szlovák és magyar partnerrégiók). A szomszédos régiók K+F erőforrásainak 7 centrope strategy 2013+

9 koordinációja vagy hasznosítása egyik regionális innovációs stratégiának sem központi célja. Szintén hiányzik a centrope partnerek és a KTI érdekeltjeinek tartós fóruma, amelynek célja az egész centrope régióra kiterjedő fejlesztési célok elemzése, megtárgyalása és megalkotása lenne. Mindezek eredményeként a kutatás és innováció által vezérelt stratégiák kölcsönös konzultáció hiányában, gyakran egymással párhuzamosan tűznek ki hasonló célokat. Az egymással párhuzamosan folyó befektetések és fejlesztések még versenyhelyzeteket is előidézhetnek olyan helyzetekben, ahol a kooperatív tevékenységek nagyobb hozamot eredményezhetnének a régió egésze számára. Feltárandó lehetőségek Mindezen korlátok dacára a centrope kiváló keretfeltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy Európa egyik vezető tudásrégiójává váljon, ahol a tudomány, az üzlet és a politika ügyes összjátékának eredményeként új technológiák és innovációk születhetnek. A centrope elhelyezkedése különösen kedvező ahhoz, hogy jelentős ipari szektorának és az ehhez kapcsolódó human tőkének a révén tegyen szert eredményre olyan mértékben, ahogy a helyi cégek K+F intenzitását és a tudástranszfer intenzitását növelni tudják, és az új iparorientált szolgáltatások bevezetésére nyíló lehetőségeket teljes egészében kihasználják. A centrope régió előnyét jelentő lokációs tényezők egyre erősebbek lesznek, ahogy a következő évtizedek során a termelés egyre kevésbé függ majd az importált fosszilis eredetű energiától, és ahogy a centrope egyre nagyobb mértékben számíthat majd alternatív és esetleg olcsóbb energiaforrásaira. Ahogyan egyre több ipari nyersanyag lesz hatékony módszerekkel visszanyerhető a hulladékból innovatív technológiák segítségével, úgy fog tudni a centrope egyre költséghatékonyabban termelni (még a növekvő munkaerőköltségek dacára is). Ha hozzáadjuk a centrope-ból a nyugat-európai országok kulcsfontosságú piacai irányában felmerülő alacsony szállítási költséget (ami várhatóan a jövőben is felszívja a centrope exportjának legnagyobb részét), ami központi helyzetének és jó megközelíthetőségének köszönhető, továbbá a továbbfejlesztett kapcsolatoknak az Adria és az Északi-tenger kikötői és Kelet-Ázsia szárazföldi vasúti szállítási lehetőségei felé, valamint azoknak a kiváló adottságoknak, amelyekkel rendelkezik ahhoz, hogy jövője kézzel foghatóvá váljék. 8 centrope strategy 2013+

10 1 Célok Kormányzati cél: Közös stratégiai közelítéssel a centrope tudásrégió felé Egy régió, amelyben a partnerek megbeszélik egymással saját regionális kutatási és innovációs stratégiáikat, és közös alapot találnak a prioritások, a kiegészítő fejlesztés és a források összeegyeztetett allokációja kapcsán annak érdekében, hogy versenyképes tudományos és technológiai specializációt valósíthassanak meg. A centrope támogathatja a koherens és integrált határokon átívelő innovációs rendszer kialakításának lehetőségére vonatkozó közös álláspont kialakítását. A centrope transzregionális orientációja lehetővé teszi a teljes K+F potenciál átgondolását, és a regionális alrendszerek közötti esetleges szinergiák értékelését. Ezért a többoldalú és többszintű együttműködés olyan kerettel szolgálhat, aminek a kontextusában minden releváns érintett egyetért a centrope-nak, mint tudásrégiónak a céljai és prioritásai tekintetében: regionális hatóságok, regionális K+F közvetítő szervek, egyetemek, kutatási intézmények és kutatásorientált vállalkozások. Az országos kormányzati egységek és kutatás-finanszírozási testületek részvétele is elengedhetetlen továbbá, intézményesített szinten és ad hoc alapon egyaránt. Az eredményként születő stratégiák kialakítása magával vonná azoknak az ígéretes kutatási és innovációs területeknek a meghatározását, amelyeken a két-, három-, vagy négyoldalú határokon átívelő együttműködésnek értelme lehet, rávilágít, hogy hol szükséges partneri viszonyt kialakítani, és érvel a megfelelő finanszírozási módok mellett. Megfelelő esetben ezek a stratégiák ösztönzik majd az új klaszterek létrehozását. A megvalósítás során egy ilyen fórum értékelhetné a kezdeményezés alakulását, és az eredményként létrejött innovációs kapacitás-növekedést. 2.2 Eszközökkel kapcsolatos célkitűzés: A tudásrégió stratégiai alapjának létrehozása Egy régió, amelyben a határokon átívelő tudományos és innovációs együttműködés céljára, célzott támogatási, illetve finanszírozási formák keretében biztosított, önálló eszközök vehetők igénybe a közös tudásrégió érdekében létrejövő kulcsfontosságú projektek létesítéséhez, fenntartásához és előmozdításához. A centrope együttműködés ernyője alatt kialakítható lenne egy olyan stratégiai finanszírozási konstrukció, amely lehetővé tenné a közös tudásrégió kialakítása felé ható, élenjáró kezdeményezések finanszírozását. Bizonyos kutatási témáknak, vagy együttműködési tevékenységeknek a centrope régió szempontjából alapvető fontosságúként történő 9 centrope strategy 2013+

11 azonosítása alapján, a célirányos forráskérelmeket ennek az alapnak a terhére lehetne biztosítani. Ezek a rendszeres forráskérelmi lehetőségek felhívnák a kutatási és innovációs ágazat szereplőit, hogy kristályosítsák ki az interregionális projektekre vonatkozó elképzeléseiket, és új partnerkapcsolatok kialakítására ösztönözné őket. Erős ösztönzőt jelentenének arra nézve, hogy innovatív javaslatokat fogalmazzanak meg és dolgozzanak ki, és így előmozdítaná a centrope tulajdon fogalmának elterjedését a tudósok, fiatal kutatók és vállalkozók körében. Maguknak a kérelmeknek az előkészítése és megfogalmazása is járna bizonyos mobilizációs hatással, hiszen az érintetteknek párbeszédes formában kellene megtárgyalni a legsürgetőbb és legígéretesebb együttműködési témákat. 2.3 Alapcél: A tudás globálisan látható színtere Egy régió, ahol a kutatás és fejlesztés erősségeit koordináltan összefogják és előremozdítják annak érdekében, hogy globálisan látható és az intelligens, innováció által mozgatott és technológiaorientált gazdasági növekedés motorjaként jelentőségre szert tevő, stabil tudásteret hozzanak létre. A centrope nyújthat csak segítséget igazán ahhoz, hogy a tudásrégióhoz szükséges méreteket el tudjuk érni a hozzánk hasonló észak/nyugat-európai, észak-amerikai vagy ázsiai területekkel összehasonlítva. A globális láthatóság és jelentőség kulcsa az lehet, ha a kutatás és fejlesztés terén meglévő erősségeinket összevonjuk, és közösen fejlesztjük azokat. A drága, speciális kutatási infrastruktúra terén koordináltan megvalósuló befektetések, és ezek közös hasznosítása (a kis távolságokat kihasználva) elősegítené a korlátozott mértékben hozzáférhető állami források optimális allokációját. A hálózati platformok által elősegített szoros kutatói együttműködés, az informális kapcsolatok, az adatbázisok és az elmélyült tudás, amely a határokon átívelő egyetemi oktatás eredménye, új ötletek kibontakozásához, és a tudományos kutatás korlátainak csökkentéséhez vezetne. A transzregionális integráció a kutatás és fejlesztés területén így olyan klaszterhatást és technológiai innovációt gerjeszt, amely ténylegesen meggyökeresedett a régióban a humántőke építése, bevonzása és megtartása során. Ennek eredményeként rugalmas tudásrégió jöhet létre, amely saját, generikus erősségeire támaszkodik, és képes vezetői vagy koordinációs szerephez jutni a nemzetközi kutatási rendszerben. Az erős technológiai transzfer segítségével a centrope keretei között történő együttműködés megkönnyítheti a tudásalapú gazdaságba történő átmenetet, amely javítja a partnerrégiók versenyképességét. Hosszabb távon a régió a szélesebb körű Közép-dunai Kutatási Tér központja lehet, amely más, a jelenlegi centrope előszobájában található fontos kutatási helyszíneket is magába foglalhatna. 10 centrope strategy 2013+

12 2 Stratégiák és intézkedések Innovációs előretekintési folyamat: Közös témák jelentős kormányzati mellékhatással A transzregionális innovációs előretekintés folyamata beindíthatná a strukturált együttműködést a centrope kutatási, technológiai és innovációs (KTI) szereplői: a regionális hatóságok, a regionális K+F közvetítő testületek, az egyetemek, a kutatóintézetek, az országos kormányzati részlegek, valamint az országos kutatásfinanszírozási testületek között. A előretekintési folyamat két- vagy hároméves időszakra nézve meg tudná határozni a határokon átívelő erősségek területét, és biztosítani tudná a résztvevők célorientált interakcióihoz az intézményes kapcsolatot. Ez nemcsak a jelenleg transznacionális jelentőséggel bíró kutatási szektorokra és a közös eszközökre irányulna, hanem specifikusan azokra az interdiszciplináris témákra, amelyek a jövő gazdasági növekedésének esetleges mozgatói lehetnek, mint az anyaghatékonyság, energiahatékonyság, az intelligens hálózatok vagy az intelligens városok. Így a folyamat kevésbé koncentrálna egyes szektorokra vagy adott méretű intézményekre, mint a témáiknak a specializált tudásgazdaság kialakításával egybevágó relevanciájára. Lényegi eredményei mellett ez a folyamat hatékony kialakítaná a centrope régió hatékony kutatási, technológiai és innovációs kormányzati szerkezetét. A előretekintési folyamat eredményeként ezek a struktúrák (pl. az összes országos vagy regionális szintű támogató ügynökséget összefogó csoport, a centrope egyetemeinek konferenciája, stb.) a stratégia megvalósítására és továbbfejlesztésére tekintettel tartóssá válhatnának. A teljes centrope régióra vonatkozó előretekintés figyelembe fogja venni a Regionális Innovációs Stratégiákat (RIS), amelyeket partnerrégiók fognak kidolgozni az EU ig terjedő programidőszaka során, különös tekintettel az intelligens specializáció céljára, és arra, hogy az EU forrásokat hasznosítani tudják. Ideális esetben a centrope előretekintése nemcsak a partnerrégiók RIS törekvéseinek kiegészítésére szolgál majd, de határokon átívelő szinergiákat is létrehoz azáltal, hogy a különféle RIS fejlesztési folyamatok integráns részévé válik (például egy centrope régión belüli kollegiális tapasztalatcsere és a releváns szereplők egymás közötti konzultációjának segítségével). 3.2 A stratégiai finanszírozási konstrukció kialakítása: Állami-magán alapítvány és EU támogatás A határokon átívelő tudásrégió finanszírozási konstrukciójának kialakításához számos út vezet, és ideális esetben ezeken párhuzamosan kell előre haladni. Először is a centrope kutatási és innovációs agendája mellett elkötelezett állami és magán szereplők 11 centrope strategy 2013+

13 létrehozhatnának egy új transzregionális alapítványt az ehhez szükséges eszközökkel, továbbá a kezelésükhöz szükséges szervezeti kapacitással. A donorok közé tartozhatnának a centrope partnerei, a nemzeti kormányok ügynökségei vagy részlegei éppen úgy, mint üzleti vállalkozások a nagy transznacionális vállalatoktól egészen a helyi KKF-ekig, amelyek a régióban érdekeltséggel rendelkeznek. Alapvetően ez az alapítvány képviselné a szilárd pénzügyi alapra épülő tartós szerkezetet, amely a gondoskodhatna a nagyon is szükséges folyamatosságról és a privát szektorral való nélkülözhetetlen kapcsolatokról. Másodsorban, a megszerezhető EU finanszírozást a stratégiai finanszírozási célok megvalósításához lehetne bekanalizálni. A Strukturális alapok 2014-től 2020-ig terjedő keretrendszerében a transznacionális CENTRAL EUROPE (Közép-Európa) program nyújthatna finanszírozást ennek a mini-programnak a célára. Ennek a mini-programnak a keretében az állami hatóságok közös kereteket építhetnének az alprojektek sorának segítségével, rendkívül rugalmas, ám célzottan, célirányosan, tenderfelhívások alapján megvalósítandó együttműködésükhöz. A multilaterális tevékenységekkel kapcsolatos korlátaik dacára, a bilaterális ETC (Európai Területi Együttműködés) programok bizonyos centrope kezdeményezések céljára is hasznosíthatók az osztrák-cseh program például támogathatná a brünni tudományos helyszínről kiinduló együttműködési tevékenységeket. Továbbá az EU új Kutatási és Innovációs Keretprogramja, a Horizont 2020 az intelligens regionális specializációs stratégiákhoz. Mindezen EU-támogatással megvalósuló tevékenységek működési keretét a fent említett transzregionális alapítvány tudná biztosítani, amelyben az EU támogatásai lényegében a finanszírozást csak kiegészítenék. Végezetül a centrope finanszírozási konstrukcióját párhuzamosan lehetne kialakítani és programozni a tervbe vett Duna Régió Kutatási és Innovációs Alappal (DRRIF), ami lehetővé tenné a szinergiák kihasználásának lehetőségét, és a centrope alapnak, mint a közvetlenül a határ menti területekre fókuszáló, és a magánszektort, de a regionális ügynökségeket és közreműködőket egyaránt bevonó alapnak az egyediségét is kiemelné. 3.3 Tematikus vezérkezdeményezések Élettudományos kezdeményezés Az élettudományról és a biotechnológiáról különösen világosan látszik, hogy ezek nagyon nagy transzregionális lehetőségeket rejtő területek. Úttörő szerepet játszhatnának a centrope tudásrégió agendájában a tudományos és vállalkozási szféra tekintetében egyaránt. Fontos aspektusa lenne ennek a törekvésnek az infrastruktúrához való kölcsönös hozzáférés, és a létesítmények megosztása, kapcsolt menedzsmenttel, amely a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kérdéseivel, a szabályozott belépéssel és hasonló kérdésekkel foglalkozik. Különösen az élettudomány Bécsben, Brünnben/Dél-Morvaországban, Alsó-Ausztriában és Pozsonyban 12 centrope strategy 2013+

14 található színterein lehetne szinergiákat elérni ilyen típusú együttműködéssel. Szükség van továbbá a hálózatépítést, információ-megosztást és kapcsolatszerzést erősítő intézkedésekre éppúgy, mint a rendelkezésre álló adatbázisokkal kapcsolatos adatbázisokra és tudományos kompetenciákra. A kutatók mobilitása különösen a fiataloké és jövőbelieké kulcsfontosságú terület, amelynek szempontjából viszonylag kis költséggel sokat lehet előrelépni. A tevékenységek a nyári iskolák első lépésként történő létesítésétől a közös diplomák és diplomás programok támogatásáig, illetve ezeken is túlterjedhetnének. A célirányos menedzsment minden szinten előmozdítaná az együttműködést a szereplők mobilizálásától a releváns tenderfelhívások terjesztéséig és a kutatási projektek megvitatásának koordinálásáig. Továbbá egy online platform és rendezvények segítségével hoznánk össze az élettudományos területen tevékenykedő cégeket, a finanszírozó és kutatási intézményeket,ami az ágazatban rejlő lehetőségeket nagymértékben tudná áttételezni a régióban. Hasonló kezdeményezések léteznek a Medicon-Valley (Koppenhága, Malmö) és a BioValley (Bázel, Freiburg, Mulhouse térség) esetében is. Az EU finanszírozás stimulálhatná az ágazat terén zajló tevékenységeket. Energiaklaszter kezdeményezés: A megújuló energiaforrások és az energiaügyi autonómia ügyének előmozdítása A centrope régiónak már ma is fontos eszközt jelent, hogy az energiatermelési lehetőségek széles köre áll itt rendelkezésre a szerteágazó és innovatív energiaügyi kutatási és vállalkozási szektor mellett. Az egész régióban feltűnően gyorsan nőtt az energiaszektorba történt befektetések volumene, illetve a magas technológiai színvonalú cégek beáramlása. Következésképpen ez a kutatás és fejlesztés iránti igény növekedéséhez, a dolgozók magasabb végzettségének és műszaki képzésének elvárásához, illetve az energiaszektor legfrissebb innovációinak bevezetésének szükségességéhez vezettek. Az eddig létrehozott hálózatok alapján a határokon átívelő partnerségek, a know-how és információ terjedése, a technológia-transzfer és felsőfokú képzés továbbra is életfontosságúak lesznek a kritikus tömeg és a jelentős klaszterhatás fenntartásához. A multilaterális partnerség keretében a centrope energiaklaszter kezdeményezésének a következő évek során az együttműködés kapcsolati fókuszába a megújuló energiaforrásokat és az energiafüggőség csökkentését kell állítania. Intelligens mobilitási kezdeményezés: A megújuló energiaforrások korának gépkocsijai és alkatrészei Bármilyen nagy és jól-felépített is, a centrope gépjárműiparának jövőbeli versenyképessége jelentős mértékben függ majd attól, hogy képes-e két fő trendhez alkalmazkodni: először is a növekvő munkaerőköltségek ténye mellé erőteljesebb kutatási komponensnek és magasabb 13 centrope strategy 2013+

15 termelékenységnek kell társulnia. Másodrészt az alternatív hajtási technikák irányába történő eltolódás új szakmai ismereteket kívánnak majd meg az alkalmazottaktól, és szükségessé teszik majd a gyártó létesítményekbe történő befektetéseket is. Ez megnyitja a centrope előtt azt a nagy lehetőséget, hogy a szén-alapú energiát hasznosító gépjárművek után következő időszak közlekedésének és intelligens mobilitásának kompetencia-régiójává válhasson: olyan régióvá, ahol az új hajtási technikákat nemcsak fejlesztik, hanem a napi gyakorlat során is hasznosítják azokat, ahol az ipar és a kutatóintézetek együttműködő partneri kapcsolatba lépnek egymással, ami értéket ad a centrope régióban történő termeléshez, ahol az állami hatóságok előmozdítják az új fűtő- és üzemanyagokhoz szükséges infrastruktúra ügyét és az IT-alapú közlekedésmenedzsmentet, ahol a technológiai transzfer és az ellátási láncok határokon átívelő jelleggel működnek, és ahol a több nyelven beszélő szakértők és mérnökök az integrált járműipari munkaerőpiac szükségleteinek megfelelő képzettséggel rendelkeznek. Ahhoz, hogy élhessünk ezzel a lehetőséggel, a centrope járműipari klaszterének az e- mobilitás technológiáira, a költséghatékony tervezésre és innovatív berendezésekre, a Járműakadémia modelljének kiszélesítésére és a további (e-mobilitási) tananyagok bevezetésére, valamint közös diploma-programok kialakítására kell majd összepontosítania folyamatos marketingtevékenység mellett. 3.4 Meet innovation. Meet centrope: Lokációs marketing a tudásrégióért A régiók számára kihívást jelent, hogy európai, vagy akár nemzetközi szinten versenytársai lehetnek egymásnak a befektetésekért és a felvevőpiacokért folytatott küzdelem során. Egy olyan határokon átívelő régió, mint a centrope számára nagyon ajánlatos, hogy különféle adottságait egymást kiegészítő erősségekként hasznosítsa a közös transznacionális üzleti gócpontjának részeként annak érdekében, hogy folytatni tudja a robbanásszerűen növekvő külföldi működőtőke-befektetések célpontjaként befutott sikertörténetét. A centrope alrégiói számára, különösen a globális piacok esetében, nehéznek tűnik, hogy saját jogon láthatóságra tegyenek szert: a célcsoportoknak problémát jelenthet, hogy az egyes centrope alrégiókat be tudják azonosítani, de Közép-Európáról azért már minden bizonnyal hallottak. Míg az európai piacot lefedi a centrope régió számos országos/regionális üzleti és promóciós irodája, a tengeren túli piacokat gyakran figyelmen kívül hagyják a költségekkel vagy a szervezeti kérdésekkel kapcsolatos ügyek okán. Bár ezek az irodák (ügynökségek) képesek lehetnének rá, hogy közösen kiépítsék állandó regionális reprezentációs bázisukat, és ugyanakkor az egész centrope régió adottságainak is szélesebb körét tudnák kiajánlani, ami által elérnék azt a kritikus tömeget, ami szükséges ahhoz, hogy más, magasan fejlett agglomerációkkal versenyezni tudjanak. A centrope régiónak, mint egésznek a tudásalapon mozgatott üzleti színtérként való közös promóciójára ezért úgy kellene tekinteni, mint a centrope piacainak és gazdaságának termelékeny növekedéséhez történő hozzájárulásra. 14 centrope strategy 2013+

16 Humántőke-stratégia (tartalomfelelős: centrope Iroda Cseh Köztársaság) 1 Helyzet 2012 Az EU integráció folyamata új regionális társadalomgazdasági térképet rajzolt Európáról. A határrégiók különösen erőteljes változásokon mennek keresztül. A tevékenységek, lehetőségek és veszélyek átrendeződése megváltoztatja a társadalomgazdasági szerepüket és jelentőségüket. Ezt a fejlődési folyamatot nagyban befolyásolja a gazdasági válság is. A gazdasági válság negatívan hatott a munkaerőpiac pozitív fejlődésére, és a legtöbb régióban jelenősen nőtt a munkanélküliségi ráta a 2008-as negatív csúcshoz viszonyítva. Az Eurostat jelentései alapján a centrope régióban 2010-ben a munkanélküliség elérte a 6,5%- ot, vagyis 3,1 százalékponttal az EU-27-ek 9,6%-os átlaga alatt van, ugyanakkor 1,8 százalékponttal meghaladja a 2008-as negatív csúcsot (Regionális Fejlődési Jelentés 2011). A jelenlegi fejlesztéseket nagyon erősen visszatükröződnek a humántőke minden területén a centrope régióban, ahogyan ezt a munkanélküliségi ráta is jelzi, a régió egészét egyrészről nagyon hasonló fejlesztésekkel lehetne jellemezni, másrészről pedig a humán tőkét érintő jelentős eltérésekkel. Egyik részről a hatóságok, amelyeknek a humántőke különféle szempontok szerinti fejlesztése a feladata, minden régióban különbözőek. Ezt a heterogenitást még hangsúlyosabbá teszik az ezen hatóságokhoz leosztott különféle hatalmi szintek, amelyek legtöbb esetben az országos szervek alárendelt szervei. A humántőke ügyeit szintén eltérően kezelik a régiókban. Továbbá a humántőkével kapcsolatos stratégiai koncepciók is nagyon változatosak. Ezek mellett a makroökonómiai indikátorok is meglehetősen eltérőek a különféle régiókban, mint a munkanélküliségi ráta, ami az alsó-ausztriai 3,6%-tól a vas megyei 10,1%-ig változik, illetve a női munkanélküliség részaránya, illetve a munkanélküliség szerkezete (RDR 2011). Másrészt az összes centrope régió hasonló fejlesztésekkel néz szembe számos, a humántőkével kapcsolatos területen, és ezek jelentős közös kihívást jelentenek a jövőre nézve. Min más európai országok esetében is, az egyik kihívást az idősödő populáció jelenti immár az 50-ik életévüket betöltött lakosok dolgoznak minden ötödik munkahelyen; és ez a részarány hamarosan egy a négyhez lesz. A centrope régióban Bécs az egyetlen régió, ahol az aktív korú népesség csekély növekedése várható 2030-ig. Mostanáig a centrope régióban az állami és magánszektorban működő munkáltatók jobbára támogatták, hogy az idősebb 15 centrope strategy 2013+

17 dolgozók ne vállaljanak már munkát. Ahogyan a munkaerőpiacra belépő fiatalok száma csökken, az lesz a kihívás, hogy ezeknek az idősebb munkavállalókat vissza tudjuk tartani, és támogatni tudjuk a közreműködésüket. A világ más tájairól érkező fiatalabb munkavállalók versenyével szembesülve a munkáltatóknak szükségük lesz rá, hogy fenntartsák idősebb munkavállalóik munkaképességét és termelékenységét. Az idősebb és fiatalabb munkavállalókat kiegyensúlyozottan megába foglaló munkaerő-állományt tekintjük úgy, hogy a legjobban megfelel arra, hogy a globalizációval kapcsolatos változó körülményeket a legjobban megválaszolja. Nehézségek is felmerülnek majd a munkavállalók számára, akiknek késznek kellene lenniük arra, hogy változzanak, és képesek legyenek a munkájuk során az innovatív trendeket megválaszolni. Az EU munkaerő-állományának korosodása és szűkülése a következő két évtized során a korosodás kezelésének új megközelítésére hív föl mind a munkahelyi, mind pedig a gazdasági és társadalompolitikai szempontok alapján. A centrope határrégiói magas strukturális munkanélküliségtől szenvednek mind a társadalomgazdasági fejlettség szintjének, mind a határhoz kapcsolódó foglalkoztatás csökkenése, illetve megszűnése miatt. A régió továbbá a magasan képzett felsőfokú, akadémiai képesítéssel rendelkező - szakemberek kifelé irányuló migrációjával szembesül. Bizonyos szempontból a centrope régió nyelvi sokszínűsége miatt is speciális. Bár ez a határokon átívelő régió közös történelemmel rendelkezik, és a nemzeti kultúrák természetesen befolyásolták egymást, nincs közös nyelv, ami sok nehézséget okoz, és akadályokat gördít a határokon átívelő együttműködés útjába. Néhány területen említésre méltó, folyamatos erőfeszítések történnek a szomszédos országok nyelvének oktatására és tanulására (NÖ Sprachenoffensive). Míg a magyar, szlovák és cseh centrope régiók csak a viszonylag fejlett német nyelvoktatást tudják felmutatni a szomszédos nyelvek közül, az osztrák régiók esetében az a probléma, hogy viszonylag kevesen tanulnak és tanítanak cseh, szlovák és magyar nyelvet. Az ezekhez a nyelvekhez adott oktatási segítség nem megfelelő mértékben érinti a határokon átívelő professzionális kommunikációt. Az angol nyelvnek, amelyet szintén gyakran használnak a határokon átívelő kommunikáció során, szintén gyakran nem megfelelő az ismerete. Ezért a nyelvi készségek fejlesztése alapvető előfeltétele a további határokon átívelő együttműködésnek a centrope régió területén. Ez összhangban van az EU Bizottságának a ténylegesen több nyelven beszélő európai közösség megteremtésére irányuló célkitűzésével, amely szerint a lakosság körében a több nyelv párhuzamos ismerete folyamatosan növekszik, amíg minden lakos a saját anyanyelve mellett legalább két nyelvből el nem éri a felsőfokú tudásszintet. 16 centrope strategy 2013+

18 2 Célkitűzések A fent említett szűk keresztmetszetek és a centrope régió esetében azonosított szűk keresztmetszetek és a centrope régió előtt álló kihívások alapján, a következő célokat tűztük ki: Egyszerű munkaerő-mobilitás válasz a munkanélküliségre, sz egyes szakmák iránt mutatkozó igényt kielégíteni és leküzdeni a közös munkaerőpiac útjában fennmaradó akadályokat Oktatás a versenyképesség érdekében válasz az elöregedő népesség és munkanélküliség problémájára, és közös nyelv hiánya, továbbá az angol nyelvtudás alacsony szintje által okozott nehézségek A humántőke-fejlesztés stratégiai keretrendszere visszatükrözi a regionális humántőke stratégiák heterogenitását a centrope régióban, és előmozdítja a humántőke jövőbeli fejlesztését a régió versenyképességének fejlesztése érdekében 2.1 Könnyű munkaerő-mobilitás A könnyű munkaerő-mobilitás a versenyképes régió előfeltételét jelenti. Először is lehetővé teszi a munkáltatók (munkavállalók) számára, hogy munkavállalókat (munkát) keressenek a határokon túl, és így bizonyos mértékben bezárja a határon átívelő régióban a kereslet és a kínálat között mutatkozó szakadékot. Másodsorban a határokon átívelő régió, amely könnyű határokon átívelő mobilitást kínál, hozzáadott értéket képvisel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Még amikor a határokon átívelő mobilitás a helyén van, különféle adminisztratív korlátok és az állami igazgatás rendszerszerű különbségei még mindig számos területen okoznak problémákat. Az egységesített munkaerőpiac akadályozása magába foglalja a munkaprofilt érintő különbségeket, az országos foglalkoztatási politikák eltéréseit, a jogrendszer különbözőségeit, a nyelvi sokszínűséget a szociális és akár egészségügyi biztosítási rendszerek terén. Ez mind nemzeti, mind határokon átívelő szinten megoldásokat kíván. Másodsorban, az oktatás és tananyagok eltérései még mindig léteznek. Az együttműködést nehezítik továbbá a kulturális és nyelvi korlátok, valamint a szaktudás hiánya, amelyek tekintetében közösen gondoskodni tudnának a cserekapcsolatok és az együttműködés biztosításáról. A cél tehát az, hogy egyszerű hozzáférést biztosítsunk a centrope régión belüli munkaerőpiacokhoz, és lehetővé tegyük az idegenek számára, hogy problémamenetesen bejuthassanak a szomszédos munkaerőpiacokra. A másodlagos célok közé tartozik hosszabb távon a fenti akadályok lebontása, és a munkaerőpiaci liberalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása. 17 centrope strategy 2013+

19 A centrope régiók stratégiai célját így a külföldiek számára nyújtott közigazgatási szolgáltatások színvonalának javításában kellene látni, ami gyakran az első és legfontosabb akadályt jelenti a bejövő alkalmazottak és diákok számára. A regionális közigazgatási hivataloknak segíteniük kellene a külföldieket, hogy meg tudjanak birkózni a nemzeti törvényalkotás okozta nehézségekkel ahelyett, hogy maguk is csak fokoznák ezeket. Az innovációs lehetőségekkel jellemezhető egyetemeknek otthont adó centrope régiókban lehetséges támogatni az olyan új intézmények megalapítását, mint a külföldieket segítő expat centromok, és elő kellene mozdítani a hálózatosodásukat. Különösen nagy figyelmet kellene fordítani a harmadik országokból érkező külföldiekre, akik gyakran nem tudnak információt szerezni az anyanyelvükön, ami komoly akadályt jelent a centrope munkaerő-piacába történő integrációjuk során. 2.2 Oktatás a versenyképesség érdekében A munkaerőpiac hatékony működésének alapvető előfeltétele a versenyképes oktatás. A centrope régió esetében ez számos kihívást hordoz a jövőre nézve. Először is a nyelvi készségek fejlesztése szükséges, hiszen ez biztosítja a sokkal hatékonyabb és egyszerűbb jövőbeli együttműködést. Ez a cél különféle oktatási szinteket foglal magába. Másodsorban a centrope munkaerő-állományának késznek kellene lenni az élethosszig tartó tanulás elfogadására. A mai gazdaság dinamikusan változó és bizonytalan piacán a cégeknek képesnek kell lenniük arra, hogy a folyamataikat ehhez igazítsák, és technológiai innovációkat vezessenek be a jelenlegi piaci szükségletekre adott válaszként. Ez megkívánja a munkavállalók rugalmasságát, amely a tanulás és az új kihívásokkal való szembenézés készségben rejlik ami a centrope régióban különféleként kezel feladat. A határokon átívelő együttműködés a hatékony know-how-csere kialakításának egyedülálló módja, ami lehetővé teszi a centrope régiói számára, hogy megfelelő választ adjanak a kihívásra. Harmadrészt több figyelmet kell szentelni az egyes dolgozók interregionális képességei fejlesztésének fontosságára amelyek az interregionális kapcsolatteremtésnek a speciális szükségleteiből következnek, mint a határokon átívelő tevékenységekkel kapcsolatos stratégiai, kommunikációs, társadalmi és interkulturális képességek a munkaerőpiaci eredmények elérése érdekében. Azáltal, ha erőteljesebben összpontosítunk az ilyen képességekre, főként a közép- és informális oktatás terén, úgy a versenyképes munkaerőállomány képének kirakásához egy hiányzó darabbal járulunk hozzá. A múltbeli projektek eredményei azt mutatták, hogy a vonatkozó határokon átívelő együttműködés hatékony útja a kérdés kezelésének. 18 centrope strategy 2013+

20 Végezetül, a centrope versenyképességének javítása érdekében alapvető fontosságú a régió vonzerejének a növelése a tehetséges diákok és a kiváló szakemberek szemében egyaránt, főleg a műszaki tudományok és természettudományok területén. Ez az egyetemi diákok, szakértők és befektetők növekvő beáramlását fogja eredményezni az innovatív üzletágak területére. A munkaerő-szükséglet a hagyományos (szakmunkások, mesteremberek, stb.) és műszaki foglalkoztatási területeken meghaladja a kínálatot, mivel nem vesz részt elegendő számú diák az ilyen képzési programokban. A fiatalok számára ezek a szakmák nem elég vonzóak. Ezért mindkét szakág népszerűségét növelni kellene, hogy az ilyen irányba specializálódott szakközépiskolák képzései iránti érdeklődést is növeljük. 2.3 A humántőke-fejlesztés stratégiai keretrendszere A centrope régióba tömörülő régióknak és városoknak az acéljuk, hogy a fenntartható, határokon átívelő együttműködést előmozdítsák annak érdekében, hogy erős és versenyképes régiót kovácsoljanak össze. Ennek a közös célnak a megvalósítása érdekében közös stratégiai keretrendszert kell létrehozni az önkormányzati és regionális közhatóságok körén belül. A humántőke-fejlesztés eredményességének növelése és versenyképességének a teljes centrope régióban történő javítása érdekében fel kell ismerni a főbb közös, releváns kérdéseket, és be kell azonosítani a verseny területeit éppúgy, mint azokat, ahol hasznos lehet az együttműködés vagy a koordináció. A multilaterális, határokon átívelő szinten alapvető, hogy elemezzük a közös problémák megoldási lehetőségeinek erősségeit és gyengeségeit. Ez, a legjobb tapasztalatok megosztásán keresztül, segíteni fog a problémák hatékonyabb megoldásában. A humántőke-stratégia keretrendszerének kialakításához szükséges rugalmas együttműködés is alapvető fontosságú továbbá az egész régió jövőbeli versenyképességének a növeléséhez. A centrope régió és Európa egésze hasonló demográfiai változásokon megy keresztül. Ezekre a trendekre, valamint a belőlük eredő kérdésekre kellene tehát alapozni a közös stratégiai keretrendszert. 3 Stratégiák és intézkedések Könnyű munkaerő-mobilitás Könnyű munkaerő-mobilitásról akkor beszélhetünk, ha két feltételcsoport teljesül. Az első a közlekedési infrastruktúrát és a multimodális szállítási szolgáltatásokat vonja össze a technológiai szempontokkal. Ez a közelítésmód a területi integráció szempontjában is erősen tükröződik, de a munkaerő-mobilitás tágabb nézőpontjából is figyelembe kell venni. Ebből a szempontból a határokon átívelő mobilitást támogathatják olyan kezdeményezések, mint a 19 centrope strategy 2013+

meet europe. meet centrope. www.centrope.com

meet europe. meet centrope. www.centrope.com meet europe. meet centrope. www.centrope.com meet europe. meet centrope. Ausztria, Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia találkozási térségében a centrope régió új és virágzó transznacionális régióvá

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

meet europe. meet centrope. 2011. május 5. Győri Városháza Politikai Bizottság Munkaerő mobilitása & telephely választás

meet europe. meet centrope. 2011. május 5. Győri Városháza Politikai Bizottság Munkaerő mobilitása & telephely választás 2011. május 5. Győri Városháza Politikai Bizottság Munkaerő mobilitása & telephely választás Nyilvános konferencia Egy határok nélküli régió Workshop Telephely marketing és branding a centrope térségben

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

meet europe. meet centrope. www.centrope.com

meet europe. meet centrope. www.centrope.com stratégia 2013 hu stratégia 2013 centrope vízió 4 Fókuszban a tudásrégió 6 Fókuszban a humántőke 12 Fókuszban a területi integráció 18 Fókuszban a kultúra & turizmus 24 Jövőbeli együttműködésünk 30 centrope

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben