a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 13-ai ülésére

Átírás

1 Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet 8200 Veszprém, Kórház u. 1. Tel: 88/ Fax: 88/ Szám: 02/228-21/2007. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 13-ai ülésére Tárgy: A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet gazdasági társasággá alakítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Rácz Jenő főigazgató Az előterjesztés készítésében részt vett: Dr. Brúszel László ügyvéd Dr. Vancsura Miklós szakértő Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Sándor Tamás irodavezető Dr. Győri István egészségügyi szakreferens Az előterjesztést megtárgyalta: Egészségügyi Bizottság Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság Gazdasági és Területrendezési Bizottság

2 Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése október 10-ei ülésén tárgyalta a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet költségvetési intézmény működtetési formájának megváltoztatásáról készített előterjesztést. A közgyűlés 170/2007. (X. 10.) MÖK határozatában arra kért fel, hogy együttműködve a megyei kórház főigazgatójával, a döntés megalapozása érdekében készítsem el a nonprofit, kiemelkedően közhasznú, zártkörűen működő részvénytársasággá alakítás részletes hatástanulmányát, továbbá a költségvetési intézmény megszüntető okiratát, valamint a nonprofit, kiemelten közhasznú gazdasági társaság megalapításához, működéséhez szükséges okiratokat. Tekintettel a hatásvizsgálat elkészítésének, valamint a gazdasági társaság alapításának speciális szakértelmet igénylő jellegére, a munka elvégzéséhez a megyei kórház főigazgatójával egyetértésben külső szakértők bevonását tartottuk szükségesnek: a feladat elvégzésére a tárgyban elismerten szakmai jártassággal rendelkező dr. Vancsura Miklós szakértőt és dr. Brúszel László ügyvédet kértük fel. A szakértők a közgyűlés határozatának megfelelően elvégezték a döntés előkészítéséhez szükséges feladatokat, elkészítették a megyei kórház gazdasági társasággá alakításáról szóló hatástanulmányt, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet költségvetési intézmény megszüntető okiratát, valamint a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Zrt) alapszabályának, az alapító önkormányzatok és a gazdasági társaság között létrehozandó vagyonkezelési szerződésnek, továbbá ellátási szerződésnek és a közhasznúsági szerződésnek a tervezeteit. I. A Zrt létrehozásának feltételei Az elkészült hatástanulmány amely jelen előterjesztés 1. számú mellékletét képezi támogatja a Zrt létrehozását. Megállapításai amelyeket alátámaszt az üzleti terv is visszaigazolják az átalakítás tárgyában október 10-én tett előterjesztésben foglaltakat, ezért azok megismétlése jelen előterjesztésben nem indokolt. Ki kell mondani ugyanakkor, hogy a közeljövőben várhatóan megjelenő, az egészségügyi közszolgáltatások ellátásra vonatkozó jogszabályok több ponton módosíthatják a Zrt működésének jelenleg látszó feltételeit, de ezek nagy valószínűséggel szervezeti formától független hatások lesznek (pl. egészségbiztosítás). A változások tényleges hatását azonban kiszámítani felelőséggel nem lehetséges, de egy, a költségvetési szervnél rugalmasabb szervezeti forma mint a Zrt vélhetően alkalmasabb lehet a jobb és hatékonyabb alkalmazkodásra. Nem lehet kiszámítani azon hatásokat sem, amelyek a külső pénzforrások megszerzésére szolgáló pályázati feltételek közeljövőben történő kialakításában rejlenek, különös tekintettel a kedvezményezett szervezeti formákra (pl. nonprofit társaság). Az előterjesztés szükségképpen a jelenleg látható tényekre, feltételekre és tapasztalatokra támaszkodhat, ugyanakkor megkísérli felvázolni a lehetséges változások következményeit is.

3 2 I.1. A közfeladat ellátásának jogi feltételrendszerét illetően mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. (1) bekezdés b) pontja szerint az egészségügyi szakellátásról a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. (3) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. (2) bekezdés b) pontja szerint, egészségügyi közszolgáltatás a részben vagy egészben a központi költségvetés és az egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás. Ugyanezen szakasz c) pontja szerint pedig egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: az egészségügyi közszolgáltatás biztosítására kötelezett szerv. Az Etv. 2. -a pedig kimondja, hogy a települési és megyei önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szakellátási kötelezettségüket a törvény mellékletében meghatározott kapacitásnak megfelelően, illetve meghatározott területen teljesítik. Az Etv. 2. (3) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségét más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval, illetve egészségügyi szolgáltatóval történő egészségügyi ellátási szerződés megkötése által is teljesítheti. Amennyiben a helyi önkormányzattal szerződéskötésre az Ötv. 80/A.-80/B. - aiban foglaltak szerint vagyonkezelői jog átadásához kapcsolódóan kerül sor, a szerződéskötés során a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény szerinti közbeszerzési eljárást a helyi önkormányzatnak nem kell lefolytatni. Tehát a megyei önkormányzat a törvényekben meghatározott ellátási kötelezettségét megtartja (Sümeg Város Önkormányzata korábban felvállalt kötelezettségét e téren átadta a megyei önkormányzatnak), de a jövőben nem egy költségvetési szervvel, hanem az általa és egy másik ellátásra kötelezett önkormányzattal megalapított Zrt keretében kívánja ellátni, amellyel e feladatra ellátási szerződést (előterjesztés 1/B. számú melléklete) köt. I.2. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 90. (3) bekezdése alapján a megyei önkormányzat, mint a megszüntetésre kerülő kórházi költségvetési szerv alapítója a megyei kórház vagyoni jogai és kötelezettségei tekintetében a Zrt-t nevezi meg a kórház jogutódjának. Az Etv. 16. (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő gazdasági társaság, a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. A Zrt ezen törvényi rendelkezés alapján vállalja a megszűnő kórházi költségvetési szerv ellátási kötelezettségét és a meglévő kapacitások továbbvitelét. A fentiekből látható, hogy a jelenleg hatályos törvények nem mondják ki a költségvetési szerv megszűnésével kapcsolatos ún. általános jogutódlást, de az Áht. és az Etv. idézett rendelkezései egy-egy jogilag meghatározott körre kimondva a jogutódlást, lényegében a munkajogi terület kivételével átfogják a megyei kórház és az őt felváltó Zrt teljes jogi státuszát.

4 3 I.3. Amint azt a közgyűlés októberben hozott határozata tartalmazza, a kórház, mint költségvetési szerv egészségügyi közszolgáltatási feladatait a Zrt csak április 1-jétől látná el, miközben megalapítása jelen előterjesztés elfogadásával (ugyanígy Sümeg Város Önkormányzatánál) megtörténik. A köztes időszak arra szolgál, hogy a Zrt felkészüljön a teljes körű működtetés ellátására. A Zrt alapító részvényesei a Veszprém Megyei Önkormányzat és Sümeg Város Önkormányzata. Az alapítás 30 millió Ft alaptőkével, készpénzzel történne, melyből a Veszprém Megyei Önkormányzat 28,1 millió forint, Sümeg Város Önkormányzata 1,9 millió forint készpénzzel részesedne, az alapítással egyidejű befizetési kötelezettséggel. Az arány kiszámításának alapja a korábban két önálló kórház OEP finanszírozási összegének, az alaptőke összegéhez viszonyított aránya. Ez Sümeg város tekintetében 6,22 %, kerekítve 1,9 millió Ft, 19 darab részvény. Javaslatunk szerint a Zrt tulajdonba kapná (apportként, könyvvizsgálói hitelesítéssel) az eddig a megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingó eszközöket is, mégpedig a saját tőke részeként. Ennek részletes indokát a hatástanulmány tartalmazza. Ezt azonban az alapításkor még nem lehet megtenni, tekintettel arra, hogy a leltár, az éves beszámoló (és értékelés) december 31-i fordulónappal készül el. Ezért a Zrt még a tényleges működésének megkezdése április 1-je előtt, tőkeemeléssel (alaptőkébe és töketartalékba) kapná meg ezen ingóságokat. A január 1-jével hatályba lépő új, általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 17. -a mentesíti az apportot az ÁFA alól, ha a törvény 18. (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek beállnak. Ezek: belföldön nyilvántartásba vett adóalany, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő, az Áfatv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt terhelik és nincs olyan jogállása, amely összeegyeztethetetlen lenne ezen kötelezettségek teljesítésével, vagy csorbítására alkalmas. Ezen feltételek a Zrt esetében várhatóan fennállnak. A két önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat pedig amelyek a feladatellátáshoz szorosan kötődnek a Zrt vagyonkezelési szerződéssel (előterjesztés 3. számú melléklete), kijelölés alapján kapná meg. Ennyiben tehát a hatástanulmányra támaszkodva jelen előterjesztés eltér a október 10-ei javaslattól. Ez utóbbi kérdés azért is fontos, mert a különböző kormányzati, európai uniós, cél- és címzett támogatások, pályázatok, programok, a beruházási-fejlesztési pénzeket az ingatlanok önkormányzati tulajdonjogához kötik. Ez a megoldás jobb induló pozíciót és tőkeszerkezetet ad a Zrt számára (9 milliárd forint bevételű Zrt alaptőkéje nem 5 millió Ft), ugyanakkor eleget tesz az önkormányzati vagyon védelmének is (ingatlanok tulajdonjoga). I.4. Az a tény, hogy a Zrt nonprofit besorolású, azt jelenti, hogy nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet folytat, és üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel végezhet, nyeresége vagyonát gyarapíthatja, s ezen belül mint közhasznú szervezet az egészségügyi közszolgáltatási tevékenységére fordíthatja. Magához a nonprofit formához amely nem önálló társasági forma(!) viszont közvetlen pénzügyi, támogatási kedvezmény általában nem kapcsolódik, csak akkor, ha a Zrt egyúttal közhasznú

5 4 szervezet is. Erre egyébként az Áht. 104/A. (1) bekezdése is rákényszeríti az alapítót, mivel ezen rendelkezés kimondja, hogy az államháztartás alrendszerének vagyonából (ilyen az önkormányzat) alapított nonprofit társaság csak közhasznú szervezetként hozható létre. A Zrt olyan közszolgáltatásokat látna el, amelyek egyúttal megfelelnek a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 5. a) pontjában megjelölt feltételeinek is (egészségügyi ellátás, amelynek ellátási kötelezettje az önkormányzat) tehát kiemelkedően közhasznú nyilvántartásba vehető. Ezen kötelezettség átvállalására a Zrt-nek közhasznú szerződést kell kötnie a megyei önkormányzattal, amelyről a mellékelt szerződés tervezete szól (előterjesztés 4. számú melléklete) A nonprofit társaságot, az új Gt. hatálybalépése óta a különböző adókról szóló jogszabályok nem kezelik eleve (ab ovo) adókötelezettség mentesnek, mint a kht-t július 1-ig. Emiatt a Zrt-nek nem lesz személyes illetékmentessége, de a nem jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége miatt (Gt. 4. ) - álláspontunk szerint az ilyen tevékenysége után, várhatóan nem kell iparűzési adót fizetnie. Ez is lényeges szempont a Zrt létrehozásakor. (Az más kérdés, ha van üzletszerű tevékenysége amely csak kiegészítő jelleggel lehet, akkor az után már kell iparűzési adót fizetnie.) A Zrt viszont a társasági adó alanya, de azon közhasznú tevékenységéből származó bevétele, amely a közszolgáltatásra kötelezett önkormányzattal kötött szerződésből származik, nem minősül vállalkozási tevékenységnek. Tehát nincs adófizetési kötelezettsége. Ez jelentős kedvezmény és ezért fontos az, hogy a Zrt-vel kötött közhasznú megállapodás mindazon feltételeket tartalmazza, amelyeket a társasági adó törvény 6. sz. melléklete előír. A szerződéstervezet ennek megfelelően készült el. Összességében, a Zrt működését érzékelhetően nem nehezítik a hatályos adózási feltételek, nem kerül emiatt hátrányosabb helyzetbe, mint a költségvetési intézmény. I.5. A Zrt belső szervezeti rendjét alapvetően meghatározzák a Gt. vonatkozó rendelkezései. Az alapítók szabad mozgása a Gt.-ben nem meghatározott nem kizárólagos testületi hatáskörök tekintetében (pl. kötelezettségvállalás összeghatárai) és a belső szervezeti rend részleteiben (pl. testületek létszáma) vannak. E tekintetben él az alapító a főigazgató tisztségének létesítése mellett. Ez a tisztség a Gt. szerinti cégvezető, aki ellátná az ún. operatív menedzseri feladatokat. A főigazgató egyúttal tagja lenne az igazgatóságnak is. A Gt. és az alapszabály tervezet szerint a főigazgatót a Zrt közgyűlése nevezi ki, tekintve, hogy a Gt. 32. szerint a cégvezetőt a munkavállalók közül kell kinevezni. (Ezért most a megyei közgyűlés csak jelöli a cégvezetőt.) I.6. A Zrt alapszabályát mindkét alapító részvényesnek alá kell írnia, majd 30 napon belül be kell nyújtani az iratokat cégbejegyzésre (és közhasznú nyilvántartásba vételre). A cég a cégbejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre, addig, mint előtársaság létezik. Az Ötv. 10. (2) bekezdés k) pontja alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének át nem ruházható hatásköre, állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, október 10-i ülésén hozott 170/2007. (X. 10.) MÖK határozatában kinyilvánította a kórházi költségvetési szerv megszüntetésének szándékát. Ez határozat kihirdetésre került, de mindez ideig egyetlen települési önkormányzat sem küldött állásfoglalást, a megszüntetéssel kapcsolatban.

6 5 A cégbejegyzés amennyiben mindent rendben talál az iratok körül a cégbíróság várhatóan harminc nap alatt megtörténik. A tőkeemelést amennyiben így döntenek az alapítók ezt követően lehet végrehajtani, és ha ez valamilyen okból április 1-jéig nem történik meg, úgy az ingó vagyont (is) vagyonkezelési szerződéssel kaphatja meg a Zrt. II. A költségvetési szerv megszüntetése Ahhoz, hogy a Zrt az előző fejezetben meghatározottak szerint megkezdje működését, az egészségügyi közszolgáltatásokat eddig ellátó költségvetési szervet meg kell szüntetni. Ez március 31-e napjával történne, az előterjesztés 2. számú mellékletében foglalt megszüntető okirat szerint. A jogutódlás a I. 2. pontjába foglaltak szerint történne. A jelenleg a kórház használatában lévő önkormányzati tulajdonú vagyonból az ingókat tehát alaptőkeemeléssel kapná meg a Zrt, az ingatlanokat pedig a megyei önkormányzattal, valamint a sümegi önkormányzattal megkötött vagyonkezelési szerződések útján április 1-jétől. Nagyon fontos kérdés a kórházi közalkalmazottak továbbfoglalkoztatásának ügye, amelyről ugyancsak részletesen szól a hatástanulmány. A továbbfoglalkoztatást vállaló közalkalmazottak április 1-jétől átkerülnek az eddigi bérfeltételekkel a Zrt-hez, velük a Zrt munkaszerződést köt. Aki a továbbfoglalkoztatást nem vállalja, azzal a kórházi költségvetési szervnek el kell számolni, a hatályos törvényi rendelkezések szerint, amennyiben pedig valamilyen okból az későbbi időszakra húzódna, úgy a Zrt-vel. Biztosítva van tehát, hogy a továbbfoglalkoztatást vállaló munkavállalókra nézve a működtetési formaváltozás nem jár hátránnyal, azaz bérük marad, munkaviszonyuk folyamatos lesz a Zrt-nél, eddigi egyéb juttatásaikat is megtartják. A továbbfoglalkoztatást nem vállalókról jelenleg még adatokat nem ismerhetünk. Tisztelt Közgyűlés! Szükségesnek tartjuk leszögezni: a megyei kórház működtetési formájának megváltoztatása nem cél, hanem eszköz annak érdekében, hogy a megyei önkormányzat törvényben előírt szakellátási kötelezettségét a változó gazdasági és finanszírozási feltételek között is, hosszú távon és megbízhatóan teljesíthesse. A fentiek alapján kérjük a Tisztelt Közgyűlés tagjait, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek.

7 6. /2007. (XII. 13.) MÖK határozat: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az egészségügyi szakellátás feladatának április 1-jétől történő ellátására Sümeg Város Önkormányzatával közösen megalapítja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságot. A megyei közgyűlés ennek érdekében a következőkről rendelkezik: 1.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint fenntartó a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervet március 31-gyel megszünteti, egyben elfogadja megszüntető okiratát az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti tartalommal. Felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a megszüntető okiratot küldje meg a Magyar Államkincstár részére, a törzskönyvi nyilvántartásból való törlés érdekében. Határidő: december 22. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre főjegyző 2.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint alapító részvényes elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Zrt) alapszabályát, az előterjesztés 1/A. számú melléklete szerint. A Veszprém Megyei Önkormányzat a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság alaptőkéjébe 28,1 millió forint pénzbeli hozzájárulás alapításkori befizetésével 281 darab Ft értékű részvényt szerez névértéken, melynek átvételére kötelezettséget vállal. 3.) A Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlése, mint a megszűnő költségvetési szerv alapító-fenntartója a megszűnő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jogutódjaként, annak megszűnésével egyidejűleg a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében beleértve a kórházi költségvetési szerv szerződéses és szerződésen kívüli jogait, a mérleg szerinti követeléseket és kötelezettségeket is az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. (3) bekezdése alapján a zrt.-t nevezi meg. Az egészségügyi rendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény 16. (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv megszűnésével egyidejűleg a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő és az ellátási kötelezettséget és meglévő kapacitások továbbvitelét vállaló Zrt. a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. Határidő: Felelős: azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

8 A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság első igazgatóságába az alapszabály szerint, annak aláírásától kezdve, május 31-ig, a következő személyeket jelöli ki: (név, lakóhely), aki egyben a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának elnöke is. (név, lakóhely), akit a főigazgatói tisztség betöltésére is kijelöli. (név, lakóhely), Az igazgatóság díjazását április 1-től az alábbiak szerint javasolja: Elnök: Ft, tagok: Ft A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság első Felügyelő Bizottságába az alapszabály szerint, annak aláírásától kezdve, május 31-ig, a következő személyeket jelöli ki: (név, lakóhely, anyja neve), aki egyben a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felügyelő Bizottságának elnöke is, (név, lakóhely), (név, lakóhely), (név, lakóhely), (név, lakóhely), (név, lakóhely). A Felügyelő Bizottság díjazását az alábbiak szerint javasolja: Elnök: Ft, Tagok Ft 4.3. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság első könyvvizsgálójának, az alapszabály szerint, annak aláírásától kezdve, május 31-ig, a következő személyt jelöli: (név, lakóhely)

9 8 Díjazását a feladatok és a szakmai standardok alapján, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság közgyűlése állapítja meg A megyei közgyűlés felkéri elnökét, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, Felügyelő Bizottságának díjazására tett javaslatot a Zrt közgyűlésében képviselje, valamint a könyvvizsgáló megbízási szerződésének megkötését a fentiek szerint támogassa A közgyűlés az alapító képviseletében felhatalmazza elnökét az alapszabály aláírására, valamint a Zrt alapításához szükséges pénzbeli hozzájárulás befizetésére. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy az alapszabály aláírását követően a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatósága elnökénél kezdeményezze a cégbejegyzési kérelem benyújtását. Határidő: Felelős: 30 napon belül Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 5.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jogszabályban meghatározott ellátási kötelezettségét április 1-jétől a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött ellátási szerződés útján teljesíti. A megyei közgyűlés elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötendő ellátási szerződést az előterjesztés 1/B. számú melléklete szerint és felhatalmazza elnökét a szerződés aláírására. Határidő: Felelős: azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 6.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a jogszabályokban meghatározott egészségügyi közfeladatainak ellátására a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal közhasznúsági szerződést köt. A megyei közgyűlés elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötendő közhasznúsági szerződést, felhatalmazza elnökét a szerződés aláírására. Határidő: Felelős: azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 7.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése április 1-től a szakellátási feladat ellátását biztosító, a megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkezelőjének a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit

10 9 Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kijelöli és vele az előterjesztés 3. számú mellékletét képező vagyonkezelési szerződést április 1-jei hatállyal, határozatlan időre megköti. A megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingók (eszközök, gépek, berendezések, műszerek, készletek) a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság cégbejegyzését követően a december 31-e fordulónappal elkészített mérleg és értékelés alapján, tőkeemeléssel kerülnek a Zrt tulajdonába. Amennyiben a tőkeemelés március 31-ig nem valósul meg, úgy annak megtörténtéig, április 1-jétől ezen ingóeszközöket kijelöléssel a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésbe kapja. A megyei közgyűlés elfogadja a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársasággal megkötendő vagyonkezelési szerződést, felhatalmazza elnökét a szerződés aláírására. Határidő: legkésőbb december 31. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 8.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a költségvetési szerv megszűnésével és a Zrt. alapításával összefüggő humánpolitikai intézkedéseket, az alábbiakban határozza meg: A közalkalmazottak, érdekképviseletek és a közalkalmazotti tanács tájékoztatása az átadás időpontjáról, okáról, a közalkalmazottakat érintő jogi, közgazdasági, gazdasági, szakmai és szociális következményekről, konzultáció a megszűnéssel és alapítással kapcsolatos egyéb kérdésekről, ajánlattétel munkaszerződés tervezet megküldésével 30 napos gondolkodási idővel a továbbfoglalkoztatásról, közalkalmazottak nyilatkozata a továbbfoglalkoztatási ajánlatra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, közalkalmazotti jogviszony megszüntetése, a továbbfoglalkoztatást vállalókkal munkaszerződés megkötése, április 1-től, a továbbfoglalkoztatást nem vállaló közalkalmazottak jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan, a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtétele. Határidő: Felelős: főigazgató azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke és általa dr. Rácz Jenő a kórház

11 10 9. A Veszprém Megyei Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a) kezdeményezze a cégvezető kinevezését dr. Rácz Jenő személyében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság közgyűlésében, b) hívja fel a részvénytársaság igazgatóságát, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a részvénytársaság április 1-től teljeskörűen elláthassa az alapszabályában megjelölt egészségügyi közszolgáltatási tevékenységét. Határidő: Felelős: azonnal Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Veszprém, november 29. Lasztovicza Jenő s. k. Dr. Rácz Jenő s. k. a megyei közgyűlés elnöke főigazgató

12 1. számú melléklet VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ NONPROFIT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁNAK INDOKOLÁSA ÉS HATÁSELEMZÉSE 2007 NOVEMBER VESZPRÉM

13 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 1. Az ellátott/ellátandó (szükséges) önkormányzati feladat megjelölése (az önkormányzati feladat ellátásának alapját képező jogszabályok hivatkozása) szakmai tartalma és feltételei Fenntartói Megyei Önkormányzati kötelezettségek: Az ellátandó önkormányzati feladatok szakmai tartalma és feltételei, a következők A Veszprém megyei Csolnoky Ferenc kórház-rendelőintézet a továbbiakban (kórház/intézmény) szolgáltatókra, szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségei: Az Intézmény környezete és adottságai Swot anlízis: A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház- Rendelőintézet feladatai és struktúrája a feladatellátás jellemzői: A Kórház feladatainak meghatározása Fekvőbeteg ellátás: Járóbetegellátás A ZRT. formában történő feladatellátás szaktevékenység szerinti indokolása Az ellátás mennyiségi jellemzői: (1 sz táblázatok 18 exel tábla) Az alapítással létrehozott nonprofit zártkörűen működő részvénytársaság típusú gazdálkodó szervezettel elérhető feladatellátás és gazdálkodási eredmény összehasonlítása, a közfeladat költségvetési szerv, formában történő ellátás esetén Szakma szintű fejlesztési programok: A régióban ellátandó, eddig nem létező funkciók meghonosítása A jelenlegi húzó ágazatok megtartása és fejlesztése Az önkormányzati támogatások tervezett változása a közfeladat ZRT. formában történő ellátása nyomán A létesítendő Zrt. alapszabályának és a két fél között kötendő közhasznúsági szerződés tervezetei, jelen hatástanulmány 1/A. és1/b. sz. mellékleteit képezik A teljes munkaidőben, a részmunkaidőben foglalkoztatottak, illetve a megbízási, vállalkozási jogviszonyban állók helyzete Az üzleti terv jelen hatástanulmány 1/C. sz. mellékletét képezi A Zrt rendelkezésére bocsátandó vagyon (eszközök) értékének, összetételének meghatározása _ Az alapító felügyeletét ellátó szerv felelős egységének (vezetőinek, beosztottainak) megnevezése, kötelezettségének meghatározása A Zrt ügyvezetés, adminisztráció, felügyelő bizottság személyi feltételeire meghatározott szakmai követelmények 81 ÖSSZEGZÉS 83

14 3 BEVEZETÉS A nagy múltú kórház, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet (a továbbiakban: kórház) szeptember 26-án kezdte meg működését, és 1990-ben vette fel első orvos-igazgatójának nevét. Mára a kórház 697 aktív, 426 krónikus, összesen 1123 ágyon látja el az Egészségügyi Miniszter által meghatározott ellátási terület, valamint a teljes Veszprém megye és egyes speciális területen a Közép-Dunántúli régió betegeit. Lehetőségeiből adódóan a kórház küldetése az, hogy egy olyan hatékony szervezet legyen, amely figyelemmel az Egészségügyi fejlesztési Koncepcióra, a Régió Operatív Programjának egészségügyi vonatkozásaira, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Program tervezetének fő irányaira - az erőforrásaira alapozott és az alapító által elfogadott ötéves szakmai fejlesztési tervet megvalósítva, a Közép-Dunántúli Régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi intézménye legyen. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint alapító a 148/2007. (IX. 13.) MÖK sz. határozatával elfogadott ötéves szakmai fejlesztési terv megfogalmazta azokat az elképzeléseket és prioritásokat, amelyek az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének átalakítására, működésének racionalizálására és fenntartására vonatkoznak. Ezek a következők: a) a megyei szintű progresszív ellátás biztosítása, b) a regionális feladatok megszervezése, elismertetése, a szakellátás biztosítása, c) a fenti ellátásokhoz történő szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, d) Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítása, e) a betegelégedettség növelése. A fenti főbb célokat szem előtt tartva döntött úgy az alapító önkormányzat, hogy a kórház által ellátott egészségügyi közszolgáltatásokat, más hatékonyabban működő szervezetben kívánja a jövőben ellátni. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, október 10-i ülésén hozott 170/2007. (X. 10.) MÖK sz. határozatában kinyilvánította azon szándékát, hogy az egészségügyi szakellátási feladatok hatékonyabb és gazdaságosabb ellátása érdekében, az általa fenntartott Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervet április 1-től nonprofit, kiemelkedően közhasznú zártkörűen működő részvénytársaságként kívánja működtetni, az elkészített hatástanulmány ismeretében. A határozat felkérte elnökét, hogy a) a megyei kórház főigazgatójával együttműködve készítse el az átalakulás részletes hatástanulmányát, a nonprofit, kiemelkedően közhasznú zártkörűen működő részvénytársasággá alakítás előnyeinek, hátrányainak a vizsgálatával, elemzésével, amely alapján terjessze elő javaslatát a működtetés módjára és az átalakítás ütemtervére, valamint

15 4 b) készíttesse el a kórházi költségvetési szerv megszüntető okiratát, a részvénytársaság alapító okiratát (alapszabályát) valamint az egészségügyi szakellátás feladatának ellátását biztosító vagyonra vonatkozó vagyonkezelési szerződés tervezetét. Ennek érdekében szükségesnek látta módosítani a saját vagyonrendeletét is. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 90. (1) bekezdés c) pontja alapján megszüntetésre kerülne a kórházi költségvetési szerv és egyúttal megalapításra kerülne egy zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság (a továbbiakban: Zrt). Elöljáróban tisztázni szükséges, hogy a tervezett intézkedéssor jogi értelemben nem tekinthető sem átalakulásnak, sem átszervezésnek, mivel költségvetési intézmény közvetlenül nem alakulhat át gazdasági társasággá. A jogi lehetőség a költségvetési intézmény megszüntetése, s az általa addig ellátott feladatok jövőbeni ellátására, gazdasági társaság alapítása. A hatástanulmány a közgyűlési határozat szóhasználatával azonban az átalakítás szót használja a könnyebb követhetőség érdekében. Az átalakítás itt tehát nem egy szervezeten belüli változtatást, nem azonos típusú szervezetek közötti formaátalakulást jelent, hanem alapvetően eltérő típusú szervezetek közötti feladatátszervezést-, -átrendezést és -átadást. A hatástanulmány a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével és a rendelkezésre álló mutatók és adatok alapján készült. Minden olyan jövőbeni tényező, amely a jogi-, és felelősségi-, finanszírozási környezet változásából adódhat a következő időszakban, egzaktan és felelősséggel előre nem jelezhető következményekkel járhat. Ezek ugyanakkor szükségessé tehetik az elhatározott szervezeti formaváltozás működésének korrekcióját. A helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. (1) bekezdés b) pontja alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátási kötelezettségét az / MIN, valamint az / MIN számú egészségügyi miniszteri határozat mellékletét képező ellátási területen önálló költségvetési szervként működő Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet útján látja el. A kormányzati intézkedések eredményeként bekövetkezett ágyszám-csökkentés, az utolsó pillanatban meghatározásra kerülő finanszírozási feltételek, a gazdasági működésképtelenség elkerülése, a biztonságos és folyamatos betegellátás, valamint a hatékony működés biztosítása érdekében az elmúlt 2 évben megtett intézkedéseken felül további átfogó intézkedések megtételét tartotta szükségesnek a fenntartó Megyei Önkormányzat. A közszolgáltatás biztosítása érdekében egy olyan megoldás szükséges, amelyben hosszútávon megvalósul a három legfőbb cél: a) garantálni a megfelelő szintű betegellátást, b) megvédeni az önkormányzati tulajdont, c) az intézményben dolgozók számára foglalkoztatást biztosítani. Önállóan gazdálkodó költségvetési szervként történő további működtetés esetén az önkormányzati kiadások növekedésével, ugyanakkor az ellátás színvonalának további romlásával számolhatunk. A pénzügyi helyzet ellehetetlenülésének megakadályozása, a folyamatos betegellátás biztosítása és az alkalmazottak továbbfoglalkoztatása érdekében a kórház működési formájának megváltoztatását tartjuk egyik lehetséges megoldásnak.

16 5 A külső és belső környezeti tényezők együttes eredőjeként a veszprémi kórház számára egy korszerű szervezeti struktúra létrehozása és annak hatékony működtetése, a szolgáltatások hatékonyság szerinti diverzifikálása adhat lehetőséget. Csak a helyzetének stabilizálása már nem lehet eredményes, hiszen az átalakuló magyar egészségügy/gazdaság új szempontrendszerének kell folyamatosan fejlődve megfelelni. A kórház feladatainak jövőbeni ellátására, jelen hatáselemzés a feltételezhető kockázatok ellenére is -, a nonprofit, kiemelkedően közhasznú, zártkörűen működő részvénytársaság alapítását tartja megfelelőnek, és annak alátámasztására szolgáló indokolást tartalmazza. A feladatellátás új rendjének kialakítása a jelenleg működő költségvetési szerv megszüntetését és egy új szervezet a nonprofit, kiemelkedően közhasznú, zártkörűen működő részvénytársaság megalapítását jelenti. Ez az intézkedéssorozat jogilag nem a kórház átalakítása, hanem az általa ellátott feladatok átszervezése egy hatékonyabb szervezeti formába. Amint azt a közgyűlés októberben hozott határozata tartalmazza, a kórház, mint költségvetési szerv egészségügyi közszolgáltatási feladatait április 1-jétől a Zrt látná el. A megalapítása az önkormányzat döntését követően megtörténhet. A köztes időszak arra szolgál, hogy a Zrt felkészüljön a teljes körű működtetés ellátására és a kórház megszüntetéséhez a szükséges vagyon átadásának dokumentálásához szükséges előkészítő munkálatok megtörténjenek. (ugyanígy Sümeg Város Önkormányzatánál). A Zrt alapító részvényesei a Veszprém Megyei Önkormányzat és Sümeg Város Önkormányzata. Az alapítás 30 millió Ft alaptőkével, készpénzzel történne, melyből a Veszprém Megyei Önkormányzat eFt, Sümeg Város Önkormányzata eft készpénzzel részesedne, az alapítással egyidejű befizetési kötelezettséggel. A alapításkori tulajdonosi szerkezet aránya korábban két önálló kórház évi OEP finanszírozási összegének aránya. eft % Veszprém: Sümeg Összesen Veszprém Sümeg Éves költségvetés ,78 6,22 Azt javasoljuk, hogy a Zrt tulajdonba kapná (apportként, könyvvizsgálói hitelesítéssel értékelést követően) az eddig a megyei kórház használatában lévő, de önkormányzati tulajdonú ingó eszközöket is, mégpedig saját tőke részeként. Ezt azonban az alapításkor még nem lehet megtenni, tekintettel arra, hogy a leltár, az éves beszámoló (és értékelés) december 31-i fordulónappal készül el. Ezért a Zrt még a tényleges működésének megkezdése április 1-je előtt, tőkeemeléssel kapná meg ezen ingóságokat. Ez a megoldás jobb induló pozíciót és tőkeszerkezetet ad a Zrt számára, ugyanakkor eleget tesz az önkormányzati vagyon védelmének is (ingatlanok tulajdonjoga). A január 1-jével hatályba lépő új, általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 17. -a mentesíti az apportot az ÁFA alól, ha a törvény 18. (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek beállnak. Ezen feltételek a Zrt esetében várhatóan fennállnak. A két önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat pedig amelyek a feladatellátáshoz szorosan kötődnek a Zrt vagyonkezelési szerződéssel kijelölés alapján kapná meg

17 6 A további adó és illetékkérdéseket a tanulmány részletesen elemzi és az előterjesztés fejezetben is részletezésre került. Az intézmény a Pannon modell kidolgozásával elkészítette középtávú stratégiai koncepcióját, melynek megvalósítása a fenntartó döntéseinek megfelelően megkezdődött. Ebbe a programba illeszkedik az elfogadott szakmai fejlesztési koncepció is mely lényegében alapja a Zrt jövőbeni működési feltételrendszerének. E koncepció megvalósítását is elősegítheti az új társasági forma a kiemelten közhasznú nonprofit Zrt. A Zrt működési formában előnyösen megvalósíthatóak lehetnek a tervezett Pannon modellnek elnevezett programban megfogalmazott célok: a) Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már figyelembe vevő struktúra átalakítása, mely elsődlegesen az aktív ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg b) Veszprém megye kórházainak együttműködése az intézmények közötti párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb együttműködésre c).a teljes megyei szintű szakellátás összehangolása a logisztika valamint egyes diagnosztikus és terápiás ellátások területén d) A Pannon modellnek megfelelő megyei szint felett átívelő integráció létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és interdiszciplináris együttműködését jelentheti e) A koncepció kidolgozásakor még csak általánosságban megfogalmazott, mostanra azonban már részletesen kidolgozott finanszírozási, biztosítási és ellátás-szervezési modellkísérlet kezdeményezéssé is válhat Összességében az állapíthatjuk meg, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat, mint fenntartó és a Megyei Kórház, mint működtető az egészségügyi struktúraváltásból eredő feladatokat kellő alapossággal és gondossággal látta/látja el. A közelmúlt egészségügyben zajló folyamataiból megítélésünk szerint is helyesesen vonták le az önkormányzat vezetése, testület és a kórház vezetése azt a következtetést, hogy csak a felelősségi körükbe tartozó egészségügyi intézményrendszer strukturális átszervezésével javítható hosszútávon a működés. Ez a felismerés és kezdeményezés a megye többi önkormányzata számára is új lehetőséget teremthet a hatékonyabb működés tekintetében. Lásd Sümegi Önkormányzat, és további tárgyalások folyhatnak más települések önkormányzatával is. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésére október 10-i ülésén meghozott 170/2007. (X. 10.) MÖK számú határozat előkészítő anyagában a lehetséges nonprofit Zrt-vé történő átszervezés előny és kockázatrendszerét helyesen mérték fel és az akkor megállapítottakat jelen tanulmány is alátámasztja. A feladatellátás más típusú szervezetben való megszervezése a jelenleg érvényes jogszabályi lehetőségek figyelembe vételével megtörténhet. A dokumentumok valamennyi felmerülő kérdésre igyekeztek megfelelő szakmailag megalapozott választ adni melyekből a szükséges döntések meghozhatók. Az új szervezet a meglévő külső és belső bizonytalanságok ellenére is működési, irányítási, kockázatkezelési, fejlesztés és eredményorientáltságával, kikényszeríthet a megye teljes ellátás szervezésében hatékonyságnövekedés.

18 7 1. Az ellátott/ellátandó (szükséges) önkormányzati feladat megjelölése (az önkormányzati feladat ellátásának alapját képező jogszabályok hivatkozása) szakmai tartalma és feltételei 1.1. Fenntartói Megyei Önkormányzati kötelezettségek: A közfeladat ellátásának jogi feltételrendszerét illetően mindenekelőtt szükséges rögzíteni, hogy a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. (1) bekezdés b) pontja szerint az egészségügyi szakellátásról a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eü. tv.) 152. (3) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő járóbeteg-szakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működtetését biztosítja. Az Eütv (1) bekezdése szerint, az egészségügyi intézmények (amely lehet bármely szervezeti típus) fenntartójának hatáskörét képezi különösen egyebek mellett - az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés gyakorlása. A (2) bekezdés szerint a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi intézmény fenntartója a külön törvényben foglaltaknak megfelelően köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyi intézményben az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését. Az Eütv. 3. g) pontja szerint, egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. Egészségügyi intézmény: az f) pontban meghatározott egészségügyi szolgáltatók közül egyebek mellett - a rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók (a továbbiakban együtt: gyógyintézet). Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló, évi CXIX. törvénnyel módosított évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. (2) bekezdés b) pontja szerint, egészségügyi közszolgáltatás a részben vagy egészben a központi költségvetés és az egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás. Ugyanezen szakasz c) pontja szerint pedig egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv: az egészségügyi közszolgáltatás biztosítására kötelezett szerv. Az Etv. 2. -a pedig kimondja, hogy a települési és megyei önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi szakellátási kötelezettségüket a törvény mellékletében meghatározott kapacitásnak megfelelően, illetve meghatározott területen teljesítik. Az Etv. 2. (3) bekezdése szerint, a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségét más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval, illetve egészségügyi szolgáltatóval történő egészségügyi ellátási szerződés megkötése által is teljesítheti. Amennyiben a helyi önkormányzattal szerződéskötésre az

19 8 Ötv. 80/A.-80/B. -aiban foglaltak szerint vagyonkezelői jog átadásához kapcsolódóan kerül sor, a szerződéskötés során a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény szerinti közbeszerzési eljárást a helyi önkormányzatnak nem kell lefolytatni. (Ezen rendelkezés értelmezéséhez hozzá kell tenni, hogy esetünkben ez utóbbi második mondat alkalmazása sem kerülne szóba, mivel a vagyonkezelői jog átadása kijelöléssel történne.) Összességében tehát, a Veszprém Megyei Önkormányzat, mint fenntartó által, költségvetési szerv formájában működtetett kórháza által eddig ellátott egészségügyi szolgáltatást az önkormányzat ellátási kötelezettségének fenntartása mellett kiemelkedően közhasznú nonprofit zártkörűen működő részvénytársasági formában (zrt) is működtetheti. Az sem kizárt, hogy már az alapításkor a megyei kórház eddigi alapítója mellé, más települési önkormányzat is mint olyan, amely átadta a feladatellátást a megyei önkormányzatnak - alapító-tulajdonos részvényesként belépjen. Rögzíteni szükséges ugyanakkor, hogy az egészségügyi közszolgáltatás ellátásáért felelős szerv továbbra is a Veszprém Megyei Önkormányzat. Ki kell emelni, hogy az Ötv. 10. (2) bekezdés k) pontja alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének át nem ruházható hatásköre, állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. Ennek módjáról azonban jogszabály nem rendelkezik, de a végső döntés meghozatala előtt indokolt az átszervezésről értesíteni az érintett települési önkormányzatokat. Maga az állásfoglalás azonban jogilag nem köti a fenntartó szervet. A megyei közgyűlés október 10-i ülését követően tudomásunk szerint nem érkezett települési önkormányzat részéről állásfoglalás az átalakítás ügyében. Tehát a megyei önkormányzat a törvényekben meghatározott ellátási kötelezettségét megtartja (Sümeg Város Önkormányzata korábban felvállalt kötelezettségét e téren átadta a megyei önkormányzatnak), de a jövőben nem egy költségvetési szervvel, hanem az általa és egy másik ellátásra kötelezett önkormányzattal megalapított Zrt keretében kívánja ellátni, amellyel e feladatra ellátási szerződést kell kötni. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 90. (3) bekezdése alapján a megyei önkormányzat, mint a megszüntetésre kerülő kórházi költségvetési szerv alapítója a megyei kórház vagyoni jogai és kötelezettségei tekintetében a Zrt-t nevezheti meg a kórház jogutódjának. Az Etv. 16. (9) bekezdése szerint a költségvetési szerv formájában működő finanszírozott egészségügyi szolgáltató helyébe lépő gazdasági társaság, a finanszírozási szerződések, valamint hatósági engedélyek tekintetében a költségvetési szerv jogutódja. A Zrt ezen törvényi rendelkezés alapján vállalja a megszűnő kórházi költségvetési szerv ellátási kötelezettségét és a meglévő kapacitások továbbvitelét. A fentiekből látható, hogy a jelenleg hatályos törvények nem mondják ki a költségvetési szerv megszűnésével kapcsolatos ún. általános jogutódlást, de az Áht. és az Etv. idézett rendelkezései egy-egy jogilag meghatározott körre kimondva a jogutódlást, lényegében

20 9 a munkajogi terület kivételével átfogják a megyei kórház és az őt felváltó Zrt teljes jogi státuszát Az ellátandó önkormányzati feladatok szakmai tartalma és feltételei, a következők. Aktív fekvőbeteg-ellátás A hatályos beutalási rend szerint Veszprém megye lakosságának fekvőbeteg ellátása, a települési önkormányzatok által fenntartott kórházak szakmai munkájának támogatása, segítése. Veszprém megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása. A kórház a megyére kiterjedően végzi a lakosság gyógyító-megelőző intézményeiből áthelyezett, átvett magasabb szintű gyógyintézeti ellátásra szoruló betegeket, segíti az orvostanhallgatók famulálását, a szigorló orvostanhallgatókat gyakorlatra fogadja, a megye szakdolgozói és körzeti orvosainak továbbképzése. Rehabilitációt, utókezelést és gondozást nyújtó fekvőbeteg-ellátás A megye lakosságának elme-egészségügyi ellátása, szövődménymentes alkoholbetegek elvonókezelése. Krónikus fekvőbeteg ellátás Az a fekvőbeteg-ellátó intézetben végzett tevékenység, amelynek időtartama, befejezése általában nem tervezhető, hosszabb időszakot ölel fel. Az ellátásban az ápolás a meghatározó és az ellátás célja alapvetően a beteg állapotának stabilizálására irányul. Járóbetegek gondozóintézeti ellátása A megye járóbetegeinek helyi ellátása lehetőségeit meghaladó, szakorvosi gondozóintézetekben végzett gondozási tevékenység. Foglalkozás-egészségügyi ellátás A foglalkozás-egészségügyi szakrendelés és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által a dolgozók munkahelyen végzett szakellátása. Járóbetegek szakorvosi ellátása A megye járóbetegeinek helyi szakellátás lehetőségeit meghaladó szakorvosi vizsgálata, gyógykezelése. Fogorvosi ellátás Fogszabályozási tevékenység és a szájsebészeti járóbetegek ellátásával kapcsolatos feladatok. Gyógyító célú foglalkoztatás A betegek gyógyító célú foglalkoztatása. Egészségügyi ellátás egyéb feladata Azon tevékenységek, amelyek a közvetlen betegellátást nem érintik (ellenőrző főorvosok díjazása, pályázatok kezelése, szakmai rendezvények lebonyolítása). Irányított betegellátás Az irányított betegellátási modellkísérletben szervező tevékenység ellátása.