PÁLYÁZAT. A M á r i a r e m e t e - H i d e g k ú t i Ö k u m e n i k u s. Á l t a l á n o s I s k o l a

Átírás

1 PÁLYÁZAT A M á r i a r e m e t e - H i d e g k ú t i Ö k u m e n i k u s Á l t a l á n o s I s k o l a I n t é z m é n y v e z e t ő i b e o s z t á s á r a

2 TARTALOM 1. Bevezető gondolat Személyi adatok... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Szakmai önéletrajz Iskolaműködés-helyzetelemzés Intézményi célok és normák Intézményi tervezés, döntés, értékelés Társas stabilitás Helyi pedagógiai hatásrendszer tervezése, működtetése Oktatási eredményesség Szülői támogatás A működés feltételrendszere SWOT analízis PEST analízis Az Ökumenikus Iskola jövőképe Fejlesztési elképzelések Kiemelt fejlesztési területek Pedagógiai módszertani kultúra fejlesztése Érzelmi nevelés, érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztése Felzárkóztatás, tehetséggondozás és integráció Kompetenciafejlesztés helyi rendszere Szolidaritás és karitativitás fejlesztése A pedagógia hatásrendszer folyamatos megújítást igénylő területei Értékközvetítő hatásegyüttes A nevelési hatásrendszer meghatározó eleme a pedagógus Elkötelezett iskolavezetés Széles iskolai tevékenységrepertoár Kapcsolatok rendszere Sajátos tanulói helyzetek kezelése Vezetési, pedagógiai nézeteim Mellékletek - 2 -

3 1. Bevezető gondolat Az iskola mindenkor egy közösség ügye, közügy. Ez a tény fokozottan érvényes a 25. tanévét élő Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskolára, amely rendszerváltáskori létrejöttét a polgári érdekérvényesítés, a valós és jól képviselt érdekeket szervezeti formában kielégíteni képes fenntartó példaértékű együttműködéseként jött létre. Az iskola egyszerre szervezet és közösség. Mint szervezetnek az iskolának alaptevékenysége a többrétegű pedagógiai hatásrendszer működtetése, melynek célja a gyermeket fejlődésének, tökéletesedésének biztosítása. Ugyanakkor az iskola közösség is, mindazon személyek állandó alakulásban levő egysége, integrációja, akik részei a működésnek, így a neveltek, a nevelők, a családok és maga a társadalom. A folyton változó társadalmi - gazdasági környezet generálta kihívásokra azok az iskolák tudnak érdemben és kellő időben reagálni, akik az emberiség örök erkölcsi, egyetemes és nemzeti kulturális értékeinek megtartása mellett az iskolakörnyezet meghatározó szereplőinek érdekeit figyelembe véve alakítják pedagógiai hatásrendszerüket. Az ilyen iskolában az egyenrangú felek érdekeik összehangolásában érdekeltek, amely alapjául szolgálnak az előre és konszenzussal meghatározott nevelési céloknak, és az azt biztosító folyamatos pedagógiai hatásoknak. Az iskola vezetőjének általam is vallott feladata, hogy ebben a folyamatban az iskolakörnyezet mértékadó szereplőinek megelégedésére szolgáló folyamatokat, hatásegyüttest összehangolja, annak dinamikus egységét biztosítsa. Miként az előző években, úgy az elkövetkező időszakban is ilyen attitűddel kívánom végezni iskolavezetői tevékenységemet

4 3. Szakmai önéletrajz A főiskolai diploma megszerzése után a Kőfaragó Vállalat süttői telepén helyezkedtem el műszaki beosztásban. Rövid ottlétem alatt az oda kihelyezett szakképző iskolában, mint óraadó, fizikát tanítottam novemberében lehetőségem nyílt az esztergomi szakmunkásképző iskolában tanár beosztásban munkát vállalni. Műszaki tantárgyakat tanítottam. Öt esztendeig dolgoztam ebben a jó légkörű iskolában, ahol nemcsak én tanítottam diákjaimat, hanem én is tanultam vezetőimtől, kollégáimtól es tanévben Budapesten, a Bánki Donát Szakmunkásképző és Szakközépiskolában tanítottam autószerelő tanulókat matematika és mechanika tantárgyak keretében. Ekkor bekapcsolódtam az intézetben folyó felnőttképzésbe is novemberében, mint óraadó pedagógus kerültem kapcsolatba a VII. kerületi Dolgozók Általános Iskolájával, majd a következő tanévben az iskola igazgatóhelyettese lettem es tanévre az iskola fenntartója megbízott az igazgatói feladatok ellátásával, majd a következő tanévtől a pályázatot megnyervén öt esztendőre kaptam megbízást a vezetésre. Ebben az időszakban vezényeltem le az oktatási törvény változásának megfelelően az iskola profilmódosítását és átszervezését, melyet tükrözve az intézmény neve Erzsébetvárosi Ifjúsági Tagozatú Általános Iskolává lett ben pályázat útján a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola igazgatói megbízását nyertem el. Az akkor öt éve alapított a magyar oktatási rendszerben sajátos iskola vezetői időszakom alatt költözött új épületbe és érte el kapacitásának teljességét. Ez magával hozta a komplett szervezeti struktúra felépítését és működésének kialakítását. Az iskola kiegyensúlyozott és megbízható nevelési eredményességével széles körben elismert, jó iskola rangját vívta ki. Az - 4 -

5 épületben az eredetileg tervezett 16 osztály helyett már 20 tanulócsoport került elhelyezésre, annak minden hozadékával együtt. A lehetőségek függvényében illetve keretein belül az iskola és tanárai rendszeresen helyet és módot biztosítanak a tanító- és tanárképzésben részt vevő hallgatók különböző tanítási gyakorlatainak a hospitálástól a vizsgatanításig. Az Ökumenikus Iskola Pesthidegkút kulturális és közösségi életének is karakteres szereplőjévé vált, elsődlegesen kortárs alkotók képzőművészeti kiállításai okán. Az elmúlt évtizedben módomban állt kellő hangsúlyt helyeznem szakmai kvalitásaim fejlesztésére. Szakmai elismerések: Waigand József-díj (2000) az iskola ökumenikus szellemiségének kialakításában végzett tevékenységért, Polgármesteri dicséret (2002) eredményes iskolavezetői tevékenységért, Klebelsberg Kuno-díj (2004) eredményes iskolavezetői és kulturális tevékenységért, Polgármesteri dicséret (2010) eredményes iskolavezetői tevékenységért, Magyar Arany Érdemkereszt (2012) pedagógusi és iskolavezetői tevékenységért. 4. Iskolaműködés-helyzetelemzés Az iskola jelenlegi és közelmúltbeli működésének áttekintését a főbb erőterek és releváns folyamatok vizsgálatát egy általában jónak és az iskolaműködés egészének lényeges elemeit átfogó kritériumrendszer mentén fejtem ki Intézményi célok és normák - 5 -

6 A rendszerváltás lelkes és perspektivikus időszakában, a 25 évvel ezelőtt alapított Ökumenikus Iskola akkor megfogalmazott céljai, az iskolai neveléssel kapcsolatos célkitűzései időtállónak bizonyultak. Az elvi alapvetések a mára többször átdolgozott Pedagógiai programban mindvégig lényegében változatlanul jelen vannak, és az akkor deklarált alapelvek ma is zsinórmértékül szolgálnak a napi pedagógiai hatásrendszerben. Az iskolai nevelés bázisa az európai ökumenikus keresztény erkölcsi rend, a maga értékközpontúságával, az értékek felismerésével, elfogadásával és megvalósításukra törekvés belső igényével. Mindezt természetesen a nevelési környezet hármas hatásrendszerének tudatában, a szülői ház, az iskola és a társadalmi környezet együtthatásában, a család nevelési környezetével maximálisan együttműködve, optimális esetben egymást szinergikusan segítve kívánja-tudja megvalósítani. Az előző tanévben végzett Partneri igény és elégedettség mérésünk jelzi, hogy az iskolával szembeni morális biztonsági elvárások teret nyertek az oktató-nevelő munkával szemben támasztott elvárásokhoz viszonyítva. Ennek tendencia jellegét mutatja az előző két azonos témakörű mérésünk adataival történő összevetés. (1. sz. melléklet) Az iskolahasználó környezet magas elvárás szintet fogalmaz meg az iskola oktatási, képzési tevékenységével kapcsolatban is. Olyan megalapozott, korszerű és teljesítményképes ismeretrendszer, készség- és képesség repertoár kialakítása a cél, amely biztosítja a tanulók túlnyomó többségének a gimnáziumban, köztük jelentős hányaduk felekezeti gimnáziumban történő továbbtanulását. A képzési cél megalapozottságát a felmérések adatain túl igazolják a szülői környezet szociológiai adatai a szülők %-a szellemi foglalkozású, míg a célok megvalósíthatóságát pedig mutatják a végzett évfolyamok beiskolázási adatai. 4.2 Intézményi tervezés, döntés, értékelés Az Ökumenikus Iskola egyszerre intézmény és közösség. Intézményként a tanulók személyiségének fejlesztését, tökéletesedését szolgáló szervezet, míg közösségként mindazon személyeket foglalja magában, akik az iskolai nevelés folyamatában - 6 -

7 nevelőként és neveltként, a kölcsönhatás részeseként, résztvevőjeként jelennek meg. Az iskolai szervezeten belül a legfontosabb kölcsönhatások a pedagógusközösség, és a tanulóközösség interakcióiban öltenek testet, valamint a pedagógusközösségen belüli interakciókban jelennek meg, amelyre döntő hatással van a vezetés közösségfejlesztő hatása, illetőleg amely karakteresen határozza meg a tantestület légkörét. Ebben a működésfolyamatban az eljárások közös tervezésének, a tényleges működést meghatározó közösen hozott döntéseknek és az elvégzett munka közös és sokoldalú értékelésének kitüntetett szerepe van. Az Ökumenikus Iskolában a pedagógiai munka közös tervezése, a közösségi döntéshozatal élő gyakorlata a tantestületnek. A deklarált szándékok és vezetési attitűd mellett mindezen tevékenységek részére intézményesített környezet áll rendelkezésre. A tantestület évente két alkalommal tervezett és munkarendben rögzített időben pedagógiai hatásrendszerének fejlesztésére, eredményessége növelésének céljából több napra minden pedagógus részvételével elutazik. Az őszi út közvetlen célja általában operatívabb összehangolás, míg az tavaszi együttlét célja távlatosabb, az alapelvek és a napi gyakorlat harmonizálása. Havonta tart értekezletet az Iskolatanács, melynek az iskolavezetőségen túl tagja minden munkaközösség-vezető, a minőségfejlesztő csoport vezetője és a Közalkalmazotti Tanács elnöke. E grémiumnak fontos szerepe van az operatív tervezés, összehangolás mellett a belső ellenőrzési rendszer működtetésében is. Havi rendszerességgel tart tanárfórumot a tantestület, ahol a hangsúly az aktuális és közösségszintű programok tervezésén illetve azok összehangolásán, valamint a már lezajlottak értékelésén van. Ugyancsak havonta egy alkalommal megtartott tanári kerekasztal teszi lehetővé, hogy a pedagógusok akik munkabeosztásuk miatt ritkábban tudnak találkozni tudjanak egymással megbeszélni dolgokat, illetve tudjanak beszélgetni, valamint ez az időszak biztosítja a keretet a testület akár egészét, akár csak kisebb hányadát érintő képzéseknek, egyeztetéseknek, megbeszéléseknek, valamint az oly lényeges szakmai műhelymunkáknak. A pedagógiai munka értékelésének kitüntetett alkalmai a félévi az évvégi tantestületi értekezletek. Ezekre a fórumokra mindig meghívást kapnak a szülők képviselői (Iskolaszék, Szülői Közösség), akik aktívan élnek is ezzel a lehetőséggel. Az átfogó - 7 -

8 értékelések mellett (központi felvételi eredmények) természetesen helye van csoportérintettség (osztályszintű) vagy időszak determinált értékeléseknek is. Tudatos az iskola törekvése abba az irányba, hogy az értékelés bázisába minél több, az adott területtel releváns viszonyba levő adat kerüljön be. Rendszeresek az egyes pedagógiai részfolyamatokra vagy választási motívumokra vonatkozó felméréseink (pl. egy volt osztályunk kompetencia mérési eredményeinek összevetése a középiskolai minősítéseikkel). Az objektív és külső mérések kvantitatív adatai egyre markánsabban beépülnek az értékelési gyakorlatba. Tapasztalható volt, hogy egy szervesülő országos mérés jóval hatékonyabb képzési súlypontmódosítást képes elérni, mint az oktatáspolitikai szabályozó-együttes. 4.3 Társas stabilitás Az iskola pedagógusstátuszának száma 48, melyet jelenleg 50 pedagógus tölt be ténylegesen. Ezen tantestületi létszám az oktatást közvetlenül segítő kollégákkal (6 fő) és az intézményt technikai és gazdasági területen működtető munkatársakkal együtt biztosítja az iskola tevékenységrendszerének elvárható színvonalú működtetését. Az korábban kiszervezett és külső vállalkozással ellátott portaszolgálat, takarítás színvonala javult, míg a kertgondozási tevékenység romlott. A tantestület életkori összetétele jó. A kollégák között vannak nyugdíjközeli életkoruk és még gyakornoki státuszban levők is. Ez a széles életkori szórás kedvező helyzetet eredményez, egyidejűleg van jelen az áttanított tanári élet letisztult bölcsessége a pályakezdő tanár fiatalos lendülete. Jelenlege 4 pedagógus van kisgyermekével otthon. Helyettesítésük, majd pedig a tantestületbe történő visszacsatlakozásuk, mint minden személyi változás, nagy körültekintést, empátiát és tapintatot igényel. A tantestületben a férfi tanárok aránya jóval magasabb az országos átlagnál, 20%. Ez az állapot több szempontból is kedvező, így a gyerekek előtt levő férfimodell szempontjából, illetve az egész intézményre kiható tantestületi légkörre kiható pozitív hatása miatt is

9 Az iskolán belüli szakmai autonómiát biztosító munkaközösségek élén nagy szakmai tapasztalattal és morális elköteleződéssel rendelkező pedagógusok állnak, akik az iskolavezetés szerves részét alkotják. A nevelőtestület mind létszámában, mind személyi összetételében stabilnak értékelhető, annak ellenére, hogy az elmúlt tanévben két újonnan jött kollegina integrációja nem volt sikeres. Az iskolában is érzékelhető a stabil munkahely felértékelődése, ugyanakkor még mindig tapasztalható az Ökumenikus Iskolában tanítás szakmai presztízsének magas volta. Az iskola pedagógusainak személyes komfortérzete és az intézménynek, mint szervezetnek a működési igényei közötti egyensúly fenntartása a tartósan eredményes és sikeres iskolaműködés egyik pillére. A megkerülhetetlenül mégis jelentkező feszültségek eseti és egyedi megoldása kellő időben kezdeményezett és érdemi kommunikációval és az elengedhetetlen kompromisszum készséggel rendszerint megoldáshoz vezet. A pedagógusok továbbképzési rendszere szerves alkotóeleme az iskolai innovációs folyamatoknak. Sajnos az utóbbi években a továbbképzések finanszírozása átalakult, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a KLIK által ingyenesen felkínáltakra szűkült. Az ilyen formában ajánlott képzések viszont gyakran nem esnek egybe a tanár és az iskola által is kívánttal. Az elmúlt két évben a 30 órát meghaladó képzéseket gyakorlatilag mindenki maga finanszírozta. Az értelmiségi lét és a pedagógus hivatás teljes megéléséhez nagy segítség a szakmai orientációjú utazások, ahol mód van bepillantani más népek iskoláztatási világába és a nemzeti kultúrájába. Az elmúlt 4 tanévben 19 tanár és 25 tanuló járt külföldön EU pályázati támogatással, míg testvérvárosi kapcsolat keretében 4 tanár vezetésével 34 diák volt Németországban Helyi pedagógiai hatásrendszer tervezése, működtetése Minden iskola működését alapvetően határozza meg a nevelés alapjául szolgáló értékrend és a helyi pedagógiai sajátosságok együttese

10 Az Ökumenikus Iskola megalapításától fogva nevelésközpontú iskolaként határozza meg önmagát, vagyis nem csupán elsajátítandó ismereteket kíván nyújtani tanulóinak, hanem interiorizált személyiségfejlesztés a szándéka. Az iskola feladatának tekinti, hogy segítse a rábízott gyermekek betagozódását a környezetük világába, hogy ott tartósan és megalapozottan jól érezhessék magukat. Nevelési rendszerünk célja, hogy a diákjaink felnőve legyenek: - Meggyőződésükben erősek, harmonikusan fejlett személyiségűek és kiérlelt, biztos erkölcsi értékrendűek. - Szociálisan normakövetők, ahol természetes állapot az értékteremtés és értékóvás magatartás, a segítőképesség és karitativitás, ahol a tolerancia alapattitűd, és ahol a fegyelmezettség, a rend lehetővé teszi az együttműködést. - Szociálisan életképesek, akik képesek tanulni, dolgozni, önmaguk fejlődésének a magatartási és tevékenységi formáit szervezni, akik képesek önmaguk és környezetük esztétikumára energiát fordítani, és akik képesek az egészséges életmód magatartásformái életük szerves részeként kezelni. - Kulturáltak, ahol a kultúra nem szűkül le a műveltségre, hanem magába foglalja a sokirányú szellemi és testi képességet, amelyek kibontakoztatják az embert, és ami az erkölccsel együtt alapozva meg a gondolkodásmódot, a döntéseket és a cselekedetet is. Az iskola nevelési rendszerében sajátos szint képviselnek, s ezért kitüntetett figyelmet kapnak az alábbi pedagógiai hatásterületek: - bibliaismeret etika, - idegen nyelv, - szabadidő tevékenység kultúra, - érzelmi nevelés, EQ fejlesztés. A bibliaismert etika iskolánk legkarakteresebb sajátossága, amely egy összetett tevékenység- és hatásrendszert ölel át. Ennek egy része, de a legmarkánsabb része az órarendi diszciplináris képzés a maga ismeretközpontúságával, a három történelmi keresztény-keresztyén egyház által vallott közös alapra, a Bibliára épülő érték- és erkölcsi rendszer megismertetésével. De ugyanúgy e rendszer szerves eleme a reggeli

11 áhítat vagy a közös liturgikus részvétel is. A köznevelési törvény hitoktatásra vonatkozó szabályozásával teljes szinkronitást mutat az iskolára jellemző két évtizedes gyakorlat. Az idegen nyelv oktatása, mivel a kialakítandó alapkészségek egyike, kiemelt fontosságú az oktatási rendszerben. Bár a nyelvi képzés csak a negyedik évfolyamban kezdődik, kellő teret s időt hagyva más képességalapozási, fejlesztési területeknek (írás, olvasás, számolás), a tapasztalatok szerint az intenzív oktatás miatt kellő hatékonyságú és eredményességű. A tanulók szabadidős tevékenységét összefüggésében kezeli az iskola a tanításitanulási tevékenységgel, hiszen a személyiség harmonikus fejlődését segíti a pihenés, a játék és a művelődés helyes arányainak biztosítása, a diákok érzelmi életének fejlesztése, társas kapcsolatainak támogatása. Ezek formái a szakkörök, sportfoglalkozások, kirándulások, nyári táborok és minden egyéb szabadon, de célirányosan megválasztott elfoglaltság az általa okozott élmények révén segítik a kötelező tevékenységek okozta esetleges feszültségek és fáradtság oldását. Kiemelt személyiségformáló erőként kezeli az iskola a tárgyi és szellemi környezetet, amely képzőművészeti kiállítások, zenei és egyéb művészeti rendezvények formáiban szerves részét képezik a pedagógiai tevékenységrendszernek. Az érzelmi nevelés célja a tanulói személyiség nem kognitív területeinek intenciózus és tervezett fejlesztése. Ez a hatásrendszer nem kötődik szorosan a tanórákhoz, hanem átfogja a teljes iskolai életet. Jelen van az iskola és a család kapcsolatában, a tanár és a diák kommunikációjában, kitüntetett módon a tanulók kortársi kapcsolataiban, valamint a pedagógusok egymás közötti viszonyrendszerében is. A program továbbfejlesztése folyamatos. Az iskola a környezetéről, elsődlegesen a tanulók szüleitől érkező jelzéseket rendszerszinten gyűjti, proaktív módon rendszeres igény és elégedettségi méréseket készít, és ezek adatait értékelés után igyekszik nevelési hatásrendszerébe beépíteni Oktatási eredményesség

12 Az iskolai képzés eredményességének egyik feltétele, hogy a felépítendő tudásról világos kép alakuljon ki mind a tudásközvetítő pedagógusokban, mind pedig a tanulás eredményeként a tanulókban. Az ismeretanyag feldolgozásakor, elsajátításakor a minőségi tudás ismérveire, a megértés mélységére és a teljesítményképes alkalmazhatóságra, kompetenciára helyezett a hangsúly. Az iskola képes tartósan létrehozni és fenntartani olyan tanulási környezetet, amelynek eredményeként sem az ismeretek tanulása, sem pedig a képességek fejlesztése nem válik öncélúvá és egysíkúvá. Az iskola 4-8. évfolyam tanulmányi átlageredménye rendre 4 egész feletti eredményeket mutat amely igen szép eredmény és ezen értékelés validitását visszaigazolják a már kötelező középiskolai visszajelzések is. A végzett évfolyamok tanulóinak zöme olyan gimnáziumban folytatja tanulmányait, amelyhez felvételi vizsgán keresztül vezet az út, s amely így a tanulmányi eredményesség visszacsatolását is jelenti. Az ezévi központi felvételi eredményeink átlaga 16%-kal haladta meg az országos átlagot. Az egész nevelési hatásrendszerünk egyik legmarkánsabb jelzőjének tartom, hogy továbbtanulóink (2014) 70 % egyházi gimnáziumban tanult tovább. (2. sz. melléklet) Az iskola hangsúlyt helyez arra, hogy minél több tanuló vegyen részt tanulmányi versenyen. A versenyeken elért eredmények mellett fontosabbnak tartjuk, hogy a tanuló ki tudja próbálni a megszokott iskolai környezettől lényegesen eltérő helyzetben is éles versenyhelyzetben a tudását, a teljesítőképességét. Az országos és a kerületi bázisú mérések hiteles és érvényes adatokat szolgáltatnak az iskola képzési eredményességéről. Az országos kompetenciamérés eredményei a normatív teljesítményi adatok mellett biztosítják, hogy az iskola eredményei összevethetők legyenek hasonló típusú iskolák és hasonló települési környezetben működő iskolák adataival. Ugyancsak kiolvasható a központi feldolgozásból, hogy az iskola elért eredménye miként viszonyul a tőle elvárhatóhoz, amelyet az iskolakörnyezeti tényezők figyelembe vételével határoznak meg, s amely így az iskola úgynevezett hozzáadott érték mutatója. A tantestület méltán lehet büszke az elért eredményekre! (2.sz. melléklet)

13 4.7. Szülői támogatás Az iskola 25 évvel ezelőtti alapításának a körülményei máig hatóan befolyásolják egyértelműen pozitív irányba az iskola és környezetének kapcsolatát. Ez a viszonyrendszer, a napjaink alapfokú iskoláira jellemzőnél aktívabb, érdekeit hatékonyan érvényesíteni akaró és tudó, az intézmény jó működéséhez nemcsak aktuálisan, hanem távlatosan is kötődő szülői közösséget hozott létre és tart fenn ma is. A szülők iskolához való szorosabb kötődése formális és egyéb informális, ad hoc jellegű közösségek keretein belül, illetve a részemről mindenképp szándékolt nyitottságomon révén a személyes és közvetlen kapcsolatokon keresztül valósul meg. A szülői közösségeken belül különleges és kitüntetett szerepet tölt be az Iskolaszék Egyesület. Tagjai között számosan már gyermekük révén közvetlenül nem kapcsolódnak az iskolához, ám mégis továbbra is olykor meghatározó bölcsességgel munkálkodnak az intézmény jó működése érdekében. Az Egyesület az iskola sajátos ökumenikus jellege miatt morálpedagógiai kérdésekben kvázi tanítóhivatali funkciót is betölt, ami nagy segítség a folyamatokban közvetlenül résztvevők és alakítók számára. Az Egyesület, ha szükséges, az iskola és egyes szülők vagy szülői körök között fellépő konfliktusok megoldásában is hathatósan tud részt venni, elsődlegesen mediációs eljárásaival. A Széphalom Alapítványán keresztül jelentős támogatást nyújt a pedagógusok továbbképzéséhez, az őszi és tavaszi iskolán kívüli többnapos képzéseinket teljes egészében finanszírozza. A Szülői Közösség az osztályok szülői csoportjainak képviseleti formája. Tanévenként legalább három alkalommal tart üléseket, amelyek mindegyikén részt veszek én is, illetve az éppen megtárgyalt pedagógia terület iskolai felelőse. Az évek alatt így kialakult munkaforma jelentős módon támogatja, erősíti a szülők és az iskola közösségszintű információáramlásának az eredményességét. A Szülői Közösség vezetője részt vesz mindig a tanévnyitó és záró-értékelő tantestületi értekezleteken ben alakult az Önkéntes Támogatói Kör (ÖTK), melyet az alapítók és a tevékenységébe bekapcsolódók azzal a céllal működtetnek, hogy a hagyományőrzés és a közösségépítés mellett kiemelten támogassák az iskola nevelési és képzési

14 infrastruktúráját, az iskolával egyeztetett fejlesztési célok megvalósításához szükséges anyagi bázis illetve pályázati önrész megteremtésével. Támogatásukkal került új korszerű burkolat a sportpályára, újult meg az épület informatikai hálózata, valamint az általuk biztosított laptopokra építve került bevezetésre az elektromos naplórendszer. A két éve alakult Intézményi Tanács még keresi helyét az iskola belső világában. Az iskola szülői közösségei megítélésem szerint jól reprezentáltak, az iskola pedagógiai tevékenységét jelentős módon segítik, létük és hatásuk érték az intézmény pedagógiai hatásrendszerében

15 4.8 A működés feltételrendszere Az infrastrukturális feltételekre döntő hatással bír az épületben elhelyezett plusz négy osztály. Ez tanulólétszámban 410-ről 530-ra emelkedést jelent ugyanazon kapacitású kiszolgáló helyiségekkel és terekkel. A plusz tanulócsoportok elhelyezése az összes nyelvi szaktanterem megszűnését, a tanműhely alagsorba költözését, a tankonyha területének megfeleződését hozta. Az ebédlőben a zsúfoltság a tolerálhatóság határára került, a tornatermi kapacitás 10 órával alacsonyabb csak a mindennapos testnevelési órák kötelező igényéhez viszonyítva. A feltételek ilyen arányú romlása ellenére a nevelési hatásrendszer még az épp elvárhatósági szinten volt tartható a pedagógusok leleményességének, magasabb tehervállalásuknak köszönhetően. Ugyanakkor az is látható, hogy e téren már nincs érdemi tartalék, a zsúfoltság növekedése már a pedagógiai eredményesség romlásában is jelentkezni fog nagy valószínűséggel. A még éppen konszolidált helyzethez jelentős mértékben hozzájárul az iskolahasználók értékóvó attitűdje is, ami ebben a szélsőségesen individualizálódó világunkban mindenképp megőrzendő értéket képvisel. Ezt a helyzetet az iskolát működtető Önkormányzat is érzékeli és ígéretet tett a helyzet iskolabővítéssel történő javítására, a korábbi optimális infrastrukturális környeztet visszaállítására, amelynek előkészítő lépései már folyamatban is vannak. Az iskola felszereltsége, berendezései, a pedagógiai folyamatot és hatásrendszert segítő eszközökkel való ellátottsága elfogadható színvonalúnak ítélhető. Az oktatástechnológia eszköztárának szinte minden berendezése, eszköze megtalálható az iskolában, ugyanakkor az eszközök számának, azok általános használatát célul tűzve, növelése szükséges. Ezzel párhuzamosan továbbra is képzésszervező elv, hogy a pedagógiai hatásrendszer személyközpontúságát nem válthatja fel az eszközközpontúság. Az iskola műszaki és oktatástechnológiai helyzetének javítása, egyes feladatok megvalósítása érdekében az iskola a lehetőségeket felkutatva és kihasználva külső pályázati illetve egyéb forrásokat von be. Ilyen keretek közt újult meg az iskolai hangosítási rendszer, került új burkolat a sportpályára és épült újjá az informatikai hálózati hardver-együttes. Ugyanakkor az is látható, hogy csak külső források hosszútávon nem elégségesek a korszerű oktatási infrastruktúra jó szinten tartásához

16 4.9 SWOT analízis /strength (erősség), weakness (gyengeség), opportunity (lehetőség) és threat (veszély)/ A SWOT analízissel behatárolhatók azok a területek és folyamatok, amelyek kritikusak az elégedettség megteremtése vagy fenntartása szempontjából. Erősségek: - tantestületi stabilitás - képzett és elkötelezett tanárok - iskolahasználók azonos értékrendje - gazdag és élő kapcsolatrendszer - együttműködési készség - ingergazdag és jó motivációs környezet - védett környezet (inkubátor) - átlag feletti férfitanár arány Gyengeségek: - iskolai túlzsúfoltság - magas osztálylétszámok - szaktantermek hiánya - gyenge oktatási infrastruktúra - tehetséggondozási program hiánya - környezeti rend folyamatos fenntartása - pedagógus továbbképzési igények és lehetőségek közötti aszinkronitás

17 Lehetőségek: - PR javítása - pályázatok, támogatók bevonása a fejlesztésbe, működésbe - humánerőforrás belső képzése - IKT alkalmazási területeinek bővítése - önkéntes pedagógusmunka bővítése, szülők bevonása - iskolabővítés (8x3 osztály) Veszélyek: - szolgáltatási igény növekedése, nevelési felelősség áthárítása - távlati és pillanatnyi érdekek közötti hangsúlyeltolódás teljesítménycentrikus elvárások - állandósuló iskolaszintű zsúfoltság és magas osztálylétszámok - szűkülő anyagi források, amortizálódó infrastruktúra - pedagógusok kiégése, perspektívátlansága 4.10 PEST analízis politics (politika, helyi oktatásirányítás), economy (gazdaság), society (társadalom), technology (technológia) A PEST analízis a lehetőségek és a veszélyek, a külső tényezők árnyaltabb megközelítését segíti elő. A SWOT vizsgálat lehetőségek csoportjának PEST analízise: Helyi oktatáspolitikai lehetőségek: - iskolabővítés támogatása; - ÖKU óvoda kapacitásának felfutása (3 kilépő csoport). Helyi társadalompolitikai lehetőségek:

18 - PR támogatása, elvi és gyakorlati; - pályázati támogatás, információ és lebonyolítás; - IKT fejlődési igény és támogatás, infrastruktúra és képzés; - önkéntesség jelenléte. Országos és helyi technológiai lehetőségek: - pályázati célok és helyi fejlesztési igények összeesése (IKT). Országos oktatáspolitikai lehetőségek: - morális képzés országos prioritása; - önkéntesség feltételrendszerének támogatása. A SWOT vizsgálat veszélyek csoportjának PEST analízise: Helyi oktatáspolitikai veszély: - ha belátható időn belül nincs iskolai kapacitásbővítés, az iskolai eredmények romlásában is jelentkezni fog. Helyi és országos gazdasági jellegű veszélyek: - a már elért oktatási eredmények szinten tartása is forrásnövekedést igényel, ami évek óta nem tapasztalható, s a rendszer belső tartaléka és lendülete hamarosan elvész enélkül. Helyi társadalom felől jelentkező veszélyek: - érdemi veszélyállapot nem mutatkozik, az iskola ethosz és eljárásrepertoár hatékony PR-ral tartósan biztosítja és érdekazonos szereplők egymásra találását. Helyi szintű technikai technológiai jellegű veszélyek: - az épület és oktatástechnológiai eszközök túlzsúfoltság miatti amortizációjának veszélye valós és égetően aktuális, ugyanakkor látszik a megoldásra való törekvés, ami működtetői és kormányszintű forrásokkal

19 kívánja a veszélyhelyzetet megszüntetni, az elvárt állapotot és feltételrendszert visszaállítani. 5. Az Ökumenikus Iskola jövőképe Az iskola jövőképe kiemelten segít a szervezet működésének összehangolásában, útmutatást ad a stratégiai és a napi döntések meghozatalakor, valamint az iskolaszereplőket együttműködésre készteti. Küldetés Az iskola nevelési eszményének és pedagógiai hatásrendszerének kialakításakor a kereszténység 2000 éves értékei az irányadóak, ahol kitüntetett módon jelenik meg a sokszínű valóságunkban többlet értékeket hordozó ökumenikus világlátás. Az iskola minden munkatársa felelősségét érezve elkötelezett az ifjúság értékelvű nevelése irányában. Értékrend Az iskola értékrendje a kétezer éves európai kereszténység morális és kulturális bázisán áll, s amely az érintettek környezetében köztámogatott és transzparens. Értékeink: - individuális és közösségi értékek párhuzamossága és szinkronitása, - tradicionális erények céltételezése (közjó, bizalom, áldozatvállalás, szolgálat, stb.), - hazaszeret, - permanens kultúrafejlesztés, - pedagógusok szakmaisága, eredményorientáltsága, együttműködési készsége, - tanári hitelesség és kompetencia, - szervezeti és egyéni innováció és kreativitás, - kitüntetett kapcsolat a szülőkkel