M 1.1 Hosszmérés mérőszalaggal és tolómérővel
|
|
- Rezső Kelemen
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 M 1.1 Hosszmérés mérőszalaggal és tolómérővel 1 Mérőszalag 1 Tolómérő 1 Alumínium hasáb 1 DIN A4 papírlap Megismerkedünk a mérőszalag és a tolómérő mérési pontosságával. 1. Kísérlet A mérőszalaggal megmérjük a DIN A4-es papírlap oldalhosszúságait és kiszámítjuk a lap felületét. A mérőszalaggal 1 mm pontosságig tudunk mérni. Ezután megkíséreljük meghatározni a mérőszalag segítségével a csoportban lévő társaink átlagos testmagasságát. Megmérjük minden csoporttársunk magasságát, összeadjuk az értékeket, majd a kapott értéket elosztjuk a mért magasságok számával. 2. Kísérlet A tolómérővel megmérjük az alumíniumhasáb magasságát. A tolómérővel 0,1 mm pontosságig tudjuk meghatározni az alumíniumhasáb méreteit. A mérési eredményekből kiszámíthatjuk a hasáb térfogatát. Tanulságok Hosszmérést mérőszalaggal 1 mm pontosságig, tolómérővel 0,1 mm pontosságig tudunk végezni. Szabályos testek felületét és térfogatát kiszámíthatjuk méreteik meghatározásával. Tájékoztatásul: A mikrométer még pontosabb méréseket tesz lehetővé.
2 M 1.2 Szilárd és folyékony anyagok térfogata 1 Alumíniumhasáb 1 Tányér a réselt súlyokhoz 1 Mérőhenger, 100 ml, műanyag 1 Mérőedény, 100 ml, műanyag 1 Tolómérő 1 Olló Zsineg Ez a kísérlet megmutatja, hogy hogyan határozhatjuk meg folyadékok és szabálytalan testek térfogatát. 1. Kísérlet Megmérjük valamely folyadék (víz) térfogatát. A mérőedényt feltöltjük vízzel. A mérőhengerbe először pontosan 20 ml, aztán pl. 78 ml, végezetül pedig 100 ml vizet töltünk. Gyakoroljuk a betöltött víz térfogatának leolvasását. 100 ml megfelel 100 cm 3 -nek. Újra visszatöltjük a vizet a mérőedénybe. 2. Kísérlet A tolómérő segítségével megmérjük az alumínium hasáb oldalait. Kiszámítjuk a térfogatát a hossz * szélesség * magasság képlet alapján (V = h * sz * m). a hasáb térfogata:... cm 3 3. Kísérlet Ezután megmérjük az alumíniumhasáb térfogatát vízkiszorítás segítségével. A mérőhengert a 70 ml-es jelzésig feltöltjük vízzel. Az alumíniumhasábot felerősítjük a zsinegre, és teljesen bemerítjük a mérőhengerben lévő vízbe. A mérőhenger vízszintje megemelkedik. Leolvassuk a meg növekedett térfogatot a mérőhenger skáláján. A térfogat-növekedés megfelel a hasáb vízkiszorításának. Az alumíniumhasáb... ml vizet szorított ki. A hasáb térfogata így... cm 3 A két eredménynek, a mérési pontatlanságból adódó kis hibától eltekintve, meg kell egyeznie. 4. Kísérlet Ugyanúgy, mint a 3. kísérletnél, szilárd test térfogatát fogjuk meghatározni a vízkiszorítás módszerével. Most azonban szabálytalan alakú testek térfogatát fogjuk megmérni. A mérőhengerbe most is 70 ml vizet töltünk. A réssúlyok tányérját a zsinegre erősítjük és a tányérra 4 db. 50 gr-os súlyt helyezünk. A súlyokat teljesen bemerítjük a mérőhengerben lévő vízbe. Leolvassuk a megnövekedett térfogatot, és ezzel meg tudjuk adni ennek a testnek is a térfogatát (70 ml-t le kell vonni a kapott értékből!). a szabálytalan alakú test térfogata... cm 3 Tanulság Szabálytalan alakú test térfogatát úgy határozzuk meg, hogy megállapítjuk, mennyi vizet szorít ki.
3 M A gázok térfogata 1 Mérőhenger, 100 ml, műanyag 1 PVC tömlő, 45 cm 1 Olló Zsineg Szükséges még: 1 Léggömb 1 Műanyagvályú Víz Meg fogjuk tanulni, hogyan lehet megmérni valamely gáz térfogatát. Levegő térfogatot fogunk mérni. A léggömböt ráhúzzuk a (kb. 45 cm hosszú) PVC tömlő egyik végére és a zsineggel szorosan hozzákötjük. A műanyagvályút a pereme alatt 2 cm-ig feltöltjük vízzel. A mérőhengert teljesen teletöltjük vízzel. Ezután a mérőhengert a kezünkkel lezárjuk, és az ábra szerint - fejjel lefelé - belemártjuk a műanyag vályúba. Amint a mérőhenger nyílása a vályú vízszintje alá kerül, szabaddá tesszük a mérőhenger nyílását. A víz nem folyhat ki a mérőhengerből. A csoport egyik tagja kissé felfújja a léggömböt, és az ujjaival felfújva tartja. Kísérlet A PVC tömlő szabad végét bevezetjük a mérőhengerbe. Ezután egészen rövid időre szabadon engedjük a léggömb nyílását. A levegő egy része a léggömbből a mérőhengerbe áramlik, ott felemelkedik és kiszorítja a víz egy részét a mérőhengerből. A mérőhengeren leolvashatjuk, hogy mennyi vizet szorított ki a levegő. A kiszorított víz térfogata megegyezik a mérőhengerbe áramlott levegő térfogatával. Tanulság: a gázok térfogatát vízkiszorítással mérhetjük.
4 M 1.3 Az idő mérése 1 Állványsín, 30 cm 1 Szorító elem SE 1 Állványrúd, 50 cm 2 Multicsúszka SE 1 Tartócsap 1 Tányér a réssúlyokhoz 2 Réssúly, 50 gr 1 Mérőszalag 1 Olló Zsineg Ajánlott: 1 Stopperóra Egyszerű módszert fogunk bemutatni az idő mérésére. SE = tartóelemek, állványok Összeállítás az ábra szerint. Az állványsínt a szorító elemmel az asztal pereméhez erősítjük. Az állványrúdra felerősítjük az egyik csúszkát az állványsín közelében, a másik csúszkát az állványrúd felső végén rögzítjük a befeszített tartócsap segítségével. Az alsó csúszka legyen párhuzamos az asztal szélével, a felső csúszka előre nézzen. 130 cm hosszú zsineget mindkét végén hurokkal látunk el. Az egyik hurkot beakasztjuk az alsó csúszka rögzítő csavarjába. A zsineget átvezetjük a tartócsapon és lelógatjuk. A lelógó hurokba beakasztjuk a tányért 2 db, egyenként 50 g-os réselt súllyal. Az alsó csúszka lefelé vagy fölfelé történő eltolásával elérhetjük, hogy az inga hossza a tartócsaptól a réselt súlyok közepéig pontosan 99,5 cm legyen. 1. kísérlet Mozgásba hozzuk az ingát. Az inga az asztal szélével párhuzamosan lengjen, a lengési út csak kb. 10 cm legyen. Amikor az inga az egyik holtpontban éppen megáll, kapcsoljuk be a stopperórát (jegyezzük meg magunknak a másodpercmutató helyzetét a karóránkon). Pontosan 20 fél-lengés után (10 teljes lengés, 1 lengés az ingatest egy teljes ide-oda mozgása) újra kikapcsoljuk a stopperórát (leolvassuk az eltelt időt a karóránk másodpercmutatóján). Húsz fél-lengés időtartama:... sec Egy fél-lengés időtartama:... sec A másodpercinga pontosan 99,5 cm hosszú kell, hogy legyen! (folytatás a következő oldalon)
5 2. kísérlet Elvégzünk néhány időmérést a másodperc-ingával. Például meghatározhatjuk az emberi test pulzusszámát egy perc (60 másodperc) alatt. Először a test nyugalmi állapotában, azután testi erőfeszítés (pl. futás vagy lépcsőmászás) után mérünk. Összehasonlíthatjuk két különböző személy mérési eredményeit is. Tanulság A 99,5 cm hosszú inga egy fél-lengéshez 1 másodpercet igényel (másodpercinga). Időméréseket olyan inga segítségével végezhetünk, melynek lengési idejét ismerjük. Az inga lengéshossza azonban nem lehet túlságosan nagy.
6 M 1.4 Tömeg és tömegegység 1 Állványsín, 30 cm 1 Állványrúd, 25 cm 2 Műanyagsapka az állványrúdhoz 1 Multicsúszka SE 1 Tartócsap 1 Emelőkar 1 Tolóka az emelőkarhoz 2 Mérőtálca kengyellel 1 Mutató az emelőkarhoz 1 Skála 1 Tolóka a skálához, az ernyőkhöz és a mutatóhoz 1 Becher-üveg, 100 ml, műanyag 1 Mérőhenger, 100 ml, műanyag 1 Súlykészlet, 1-50 gr 1 Fémhulladék tárázáshoz, 50 gr 2 Réssúly, 50 gr Amikor vásárlásnál "1 kg cukrot kérünk", meghatározott "tömegű" cukrot veszünk. 1 kg a tömeg fizikai mértékének az egysége. Felépítés az ábra szerint. A 25 cm-es állványrudat az állványsín keresztfuratán áttoljuk. Az állványrudat a recéscsavar segítségével rögzítjük. Az állványrúd mindkét végére felhelyezzük a műanyagsapkákat. A második 25 cm-es állványrudat függőlegesen beerősítjük az állványsínbe. A függőleges állványrúdra multicsúszkát erősítünk. A mérlegkart a tartócsap segítségével beszorítjuk a multicsúszka felső furatába. A mutatót becsavarozzuk a mérlegkar közepébe. A skálát a hasított tolóka segítségével felhelyezzük az állványsínre a függőleges állványrúd elé. A mérlegkar mindkét végére felakasztjuk a mérlegserpenyőket. A mutatónak pontosan a skála középvonalára kell mutatnia. A mérlegkart a kar tolókájának segítségével lehet ebbe az állásba hozni. Kísérlet A baloldali mérlegserpenyőbe helyezzük el a Becher-üveget és tartsuk a serpenyőt addig, amíg a mérősúlyokkal és a tárareszelékkel a jobb mérőserpenyőben helyre nem állítjuk az egyensúlyt (tárázás). A jobboldali mérőserpenyőbe helyezzünk további két 50 gr-os réssúlyt. A baloldali mérőserpenyőben lévő Becher-üvegbe vizet töltünk (a mérőhengerből) mindaddig, amíg az egyensúly újra helyre nem áll. Végezetül áttöltjük a vizet az üres mérőhengerbe és meghatározzuk térfogatát. Eredmény: 100 ml víz térfogata 100 gr. Tanulságok: 1. A tömegeket a mérleg segítségével hasonlítjuk össze ml víz tömege 1 g, 1 l víz tömege 1 kg.
7 M 1.5 A szilárd testek sűrűsége 1 Állványsín, 30 cm 2 Állványrúd, 25 cm 2 Műanyagsapka az állványrúdhoz 1 Multicsúszka SE 1 Tartócsap 1 Emelőkar 1 Tolóka az emelőkarhoz 2 Mérlegserpenyő kengyellel 1 Mutató az emelőkarhoz 1 Skála 1 Tolóka a skálához, ernyők és mutató 1 Alumínium hasáb 1 Vas hasáb 1 Vas hasáb, kicsi 1 Súlykészlet, 1-50 gr 1 Tolómérő 1 Mérőhenger, 100 ml, műanyag Vajon egy nagyobb test tömege is nagyobb? (a nagyobb test azt jelenti: nagyobb térfogatú test). Ellenpéldákat fogunk kigondolni. Méréseink majd választ adnak a kérdésre. Összeállítás az ábra szerint. Az egyik 25 cm-es állványrudat áttoljuk az állványsín keresztfuratán. Az állványrudat a recéscsavar segítségével rögzítjük. Az állványrúd mindkét végére felhelyezzük a műanyag sapkákat. A másik 25 cm-es állványrudat függőlegesen beerősítjük az állványsínbe. A függőleges állványrúdra felszereljük a multicsúszkát. A mérlegkart a tartócsap segítségével beszorítjuk a multicsúszkába, a felső furatba. A mutatót felcsavarozzuk a mérlegkar közepére. A skálát a hasított tolóka segítségével felhelyezzük az állványsínre a függő-leges állványrúd elé. A mérlegkar mindkét végére felakasztjuk a mérlegserpenyőket. A mutatónak pontosan a skála középvonalára kell mutatnia. A mérlegkart a kar tolókájának segítségével lehet ebbe a helyzetbe hozni. Kísérlet Három hasáb tömegét fogjuk meghatározni mérleg segítségével. A térfogatot a test méreteiből számítjuk ki, vagy vízkiszorítással határozzuk meg. Ezután kiszámítjuk a test sűrűségét úgy, hogy elosztjuk a mért tömeget a térfogattal. Az eredményekhez az alábbi táblázatot használjuk. Test Tömeg (gramm) Térfogat (cm 3 ) Sűrűség (gr/cm 3 ) Alumínium hasáb Vas hasáb Kicsi vashasáb Tanulságok: 1. Sűrűség = tömeg osztva térfogattal. 2. Azonos anyagú testeknek azonos a sűrűsége (hacsak a testek egyike nem üreges).
8 M 1.6 Folyadékok sűrűsége 1 Állványsín, 30 cm 2 Állványrúd, 25 cm 2 Műanyagsapka állványrúdhoz 1 Multicsúszka SE 1 Tartócsap 1 Emelőkar 1 Tolóka emelőkarhoz 2 Mérlegserpenyő kengyellel 1 Mutató emelőkarhoz 1 Skála 1 Tolóka skálához, ernyők és mutató 1 Becher-üveg, 100 ml, műanyag 1 Mérőhenger, 100 ml, műanyag 1 Súlykészlet, 1-50 gr Szükséges még: Szagosított petróleum Só- vagy cukoroldat Víz A folyadékok sűrűségét, a szilárd testeknél tanultakhoz hasonlóan, a tömeg és a térfogat meghatározásával számíthatjuk ki. Összeállítás az ábra szerint. Az egyik 25 cm-es állványrudat áttoljuk az állványsín keresztfuratán. Az állványrudat a recéscsavar segítségével rögzítjük. Az állványrúd mindkét végére felhelyezzük a műanyag sapkákat. A másik 25 cm-es állványrudat függőlegesen beerősítjük az állványsínbe. A függőleges állványrúdra felszereljük a multicsúszkát. A mérlegkart a tartócsap segítségével beszorítjuk a multicsúszka felső furatába. A mutatót felcsavarozzuk a mérlegkar közepére. A skálát a hasított tolóka segítségével felhelyezzük az állványsínre a függőleges állványrúd elé. A mérlegkar mindkét végére felakasztjuk a mérlegserpenyőket. Kísérlet Helyezzük a Becher-üveget a baloldali mérlegserpenyőbe. Állítsuk helyre az egyensúlyt mérősúlyok és fémreszelék elhelyezésével a jobboldali serpenyőben ("kitárázás"). A baloldali serpenyőben lévő Becher-üvegbe öntsünk 100 cm3 vizet a mérőhengerből. A víz tömegét súlyok segítségével határozzuk meg. A sűrűség meghatározására kiszámítjuk a mért tömeg és térfogat hányadosát. A kísérletet megismételjük 50 ml szagosított petróleummal és 100 ml só- vagy cukoroldattal. A mérési eredményeket és a kiszámított sűrűséget beírjuk az alábbi táblázatba. Folyadék Tömeg Térfogat Sűrűség Víz... gr 100 ml = 100 cm3... gr/cm3 Szagos petróleum... gr 50 ml = 50 cm3... gr/cm3 Só/cukoroldat... gr 100 ml = 100 cm3... gr/cm3 Tanulság: a folyadékok sűrűségét mérleg és mérőhenger segítségével határozhatjuk meg.
9 M Folyadékok sűrűségének meghatározása (U-csöves módszer) 1 Állványsín, 30 cm 1 Állványrúd, 10 cm 2 Állványrúd, 25 cm 2 Műanyagsapka állványrúdhoz 1 Multicsúszka SE 1 Karmantyú 2 Cső, 200x8 mm, műanyag 1 PVC tömlő, 45 cm, Szükséges még: Szagosított petróleum Jelölőceruza Víz Valamely folyadék sűrűségét fogjuk meghatározni úgy, hogy ismert sűrűségű folyadékkal hasonlítjuk össze. Összeállítás az ábra szerint. Az egyik 25 cm-es állványrudat áttoljuk az állványsín keresztfuratán. Az állványrudat a recéscsavar segítségével rögzítjük. Az állványrúd mindkét végére felhelyezzük a műanyag sapkákat. A másik 25 cm-es állványrudat függőlegesen beerősítjük az állványsínbe. A függőleges állványrúdra felszereljük a multicsúszkát. A multicsúszkába beledugjuk a 10 cm-es állványrudat, és ehhez rögzítjük a karmantyút. A karmantyúba beerősítjük a műanyag csöveket és összekötjük őket a PVC tömlővel. Mindkét csőbe vizet töltünk úgy, hogy a vízszint kb. 3,5 cm-rel legyen a tömlő végei felett. Kísérlet Szagosított petróleumot öntünk az egyik műanyag csőbe. A két folyadék közötti elválasztó réteg ne süllyedjen 2 cm-nél mélyebbre. Mindkét oldalról megjelöljük az elválasztó réteg magasságát. Ezután megmérjük a folyadékoszlop magasságát mindkét oldalon e felett az elválasztó réteg felett (lehet, hogy mindkét műanyagcsövet a felerősítésnél meg kell emelni, vagy le kell süllyeszteni). A két folyadékoszlop a h1 és h2 magasságokkal egyensúlyban van egymással. Ebből kiszámítható az ismeretlen sűrűség. A kiértékeléshez ezeket használjuk. Fennáll, hogy p1 * g * h1 * A = p2 * g * h2 * A p1 * h1 = p2 * h2 p2 = p1 * h1/h2 p1:p2 = h2:h1 ahol p1, p2 = a folyadékok sűrűsége h1, h2 = folyadékoszlopok magassága g = a nehézségi gyorsulás A = a keresztmetszet területe A vízre és a petróleumra a következőket kapjuk: p1 = gr/cm 3 Tanulság: a kisebb sűrűséghez tartozik a nagyobb magasság. h1 =... cm h2 =... cm p2 = gr/cm 3
10 M 2.1 A súly (erő) 1 Állványsín, 30 cm 2 Állványrúd, 25 cm 2 Műanyagsapka az állványrúd részére 1 Állványrúd, 50 cm 1 Multicsúszka SE 1 Tartócsap 1 Tányér a réssúlyok részére 3 Réssúly, 50 gr 4 Réssúly, 10 gr 1 Erőmérő, 2 N Minden tömeg a földre "nehézségi erőt" fejt ki. Milyen összefüggés van a tömeg és a nehézségi erő között? Összeállítás az ábra szerint. Az egyik 25 cm-es állványrudat az állványsín keresztfuratába toljuk. Az állványrudat a recéscsavarral rögzítjük. Az állványrudat mindkét végén a műanyagsapkával lezárjuk. A másik 25 cm-es állványrudat a karmantyú segítségével az 50 cm-es állványrúddal összekötjük. Ezt a 75 cm-es állványrudat függőlegesen az állványsínben rögzítjük. A tartócsapot a multicsúszka segítségével az állványrúd felső részéhez rögzítjük. A 2 N-os erőmérőt a tartócsapra akasztjuk, és pontosan nullára állítjuk. Kísérlet Egymás után a 20 gr. (súlytányér + 1 db 10 gr-os réssúly), 100 gr. és 200 gr. tömegű súlyokat ráakasztjuk az erőmérőre és leolvassuk a súlyt. A súly 1 Newton (1 N) mértékegységben van megadva. Az eredményeket a táblázatba beírjuk tömeg 20g 100g 200g súly... N... N... N A mérési eredményekből kiszámítjuk az 1 kg tömeg által kifejtett súlyerőt. Tanulságok: 1. 1 kg tömeg a földfelületen (mintegy) 10 Newtont fejt ki N súlyerő a földfelületen (mintegy) 100 gr. tömeg hatására keletkezik.
11 M 2.2 Az erő mérése 1 Csavarrugó, 20 N 1 Erőmérő, 2 N 1 DIN A4-es papírlap Megmérjük egy rugalmas test alakváltoztatásához szükséges erőt. Ahogy azt az ábra mutatja, a csavarrugót egy papírlapra fektetjük és megjelöljük a végét (ez kb. a lap közepén legyen). Ezután még öt jelet rajzolunk be egymástól 2 cm távolságra. Kísérlet A 2 N-os erőmérőt a rugó jobboldali végébe akasztjuk. A rugó baloldali végét meg kell tartani. Meghúzzuk az erőmérőt és leolvassuk mennyi erő szükséges a rugó nyújtásához az egymást követő jelekig. Az eredményeket a táblázatban rögzítjük. A rugó nyúlása 2 cm 4 cm 6 cm 8 cm 10 cm Szükséges erő... N... N... N... N... N Tanulság A rugó megnyújtásához erő szükséges. Az erőt erőmérővel mérjük. Minél jobban nyújtjuk a rugót, a nyújtáshoz annál nagyobb erő szükséges.
12 M 2.3 A csavarrugó nyúlása - Hook-törvénye 1 Állványsín, 30 cm 2 Állványrúd, 25 cm 2 Műanyagsapka az állványrúdhoz 1 Állványrúd, 50 cm 1 Multicsúszka SE 1 Karmantyú 1 Tartócsap 1 Tányér a réssúlyok részére 2 Réssúly, 50 gr 1 Csavarrugó, 3 N 1 Csavarrugó, 20 N 1 Mérőszalag Meghatározzuk az összefüggést a rugó nyúlása és az ehhez szükséges erő között. Összeállítás az ábra szerint. Az egyik 25 cm-es állványrudat az állványsín keresztfuratába toljuk. Az állványrudat a recéscsavarral rögzítjük. Az állványrudat mindkét végén a műanyagsapkával lezárjuk. A másik 25 cm-es állványrudat a karmantyú segítségével az 50 cm-es állványrúddal összekötjük. Ezt a 75 cm-es állványrudat függőlegesen az állványsínben rögzítjük. A tartócsapot a multicsúszka segítségével az állványrúd felső részéhez rögzítjük. A tartócsapra akasztjuk a "lágyabb" (könnyebben nyújtható) csavarrugót és a rugóra akasztjuk a réssúlyok tányérját. A mérőszalaggal megmérjük az asztallap és a rés-súly tányér alsó éle közötti távolságot. A súlyerő 0,1 N. 1. kísérlet Először egy, majd két 50 gr-os réssúlyt helyezünk fel. Az erőnövekedés 0,5 N, ill. 1 N. Az asztallap és a réssúly-tányér alsó éle közötti távolság kisebb lett mint a terhelés nélküli tányér esetében. A mérési eredményeket beírjuk a táblázatba. 2. kísérlet A kísérletet megismételjük a "keményebb" csavarrugóval (ez kevésbé könnyen nyújtható). Az eredményeket a második táblázatba írjuk be. (folytatás a következő oldalon)
13 Lágy rugó: Erő 0,1 N 0,6 N 1,1 N (üres tányér) (tányér + 1 súly) (tányér + 2 súly) Távolság asztal-tányér... cm... cm... cm Nyúlás... cm... cm... cm Kemény rugó Erő 0,1 N 0,6 N 1,1 N (üres tányér) (tányér + 1 súly) (tányér + 2 súly) Távolság asztal-tányér... cm... cm... cm Nyúlás... cm... cm... cm Tanulság A nyúlás az erővel arányos. A lágyabb rugó azonos terhelésnél jobban nyúlik, mint a keményebb rugó.
14 M 2.4 Az erő iránya és támadáspontja 1 Állványsín, 30 cm 1 Állványsín, 50 cm 1 Asztalszorító SE 1 Multicsúszka 1 Tartócsap 1 Emelőrúd 1 Tányér a réssúlyok részére 2 Réssúly, 50 gr 1 Erőmérő, 2 N A Hook-törvény értelmében az erő hatása az értékétől (nagyságától) függ. Függ-e az erő hatása még egyéb jellemzőtől is? Összeállítás az ábra szerint. Az asztali szorítóval az állványsínt az asztalhoz rögzítjük. Az 50 cm-es állványrudat az állványsínbe függőlegesen beszorítjuk. A felső részen rögzítjük a multicsúszkát. A mérlegkart a középső furatával, és a tartócsap segítségével a multicsúszkához rögzítjük úgy, hogy elforgatható legyen. A mérlegkart függőlegesre állítjuk. Az alsó csapra felakasztjuk a réssúlytányért, 2 db 50 gr-os réssúllyal. A csapra ráakasztjuk a 2 N-es erőmérőt. 1. kísérlet Az erőmérőt függőlegesen lefelé húzzuk. Az erőmérő 1 N-t mutasson. Milyen hatása van az erőnek? Most húzzuk vízszintes irányban az erőmérőt 1 N erővel. Az erő hatása most egészen más. A hatás tehát nem csak az erő értékétől függ meghatározó módon, hanem hatásának irányától is. 2. kísérlet Az erőmérőt a középtől számított első csapra és vízszintes irányban 1 N erővel húzzuk. A hatás tehát az erő támadási pontjától is függ. Tanulság: az erő hatását három jellemző befolyásolja: értéke, iránya és támadáspontja.
15 M 2.5 Erők összeadása erő-parallelogramma 2 Állványsín, 30 cm 1 Állványrúd, 25 cm 2 Állványrúd, 50 cm 2 Műanyagsapka az állványrúdhoz 1 Sínösszekötő 2 Multicsúszka SE 1 Tolóka szorítócsavarral 2 Tartócsap 1 Súlytányér 4 Hasított súly, 50 gr 4 Hasított súly, 10 gr 2 Erőmérő, 2N 1 Háromszögvonalzó Milyen erő tart egyensúlyt két megadott erővel? Összeállítás az ábra szerint. A két állványsínt a sínösszekötő segítségével összekapcsoljuk. A 25 cmes állványrudat áttoljuk az egyik keresztfuraton. Az állványrúd végeire felhelyezzük a műanyag sapkákat. Az egyik 50 cm-es állványrudat függőleges helyzetben beleerősítjük az állványsín baloldali furatába. Az így elhelyezett állványrúdtól kb. 45 cm-re helyezzük el a másik állványrudat a tolóka és a szorítócsavar segítségével. Mindkét állványrúdra multicsúszkákat húzunk fel, melyek mindegyike egy tartócsapot hordoz. A baloldali multicsúszkát az asztallaptól számított 40 cm magasságban rögzítjük, a jobboldali csúszkát viszont 50 cm magasságban rögzítjük az állványrúdon. A tartócsapokba beakasztjuk az erőmérők felső horgait, majd az alsó horgokat egymásba akasztjuk. Ebben a helyzetben leolvassuk az erőmérőket. Ezen értékeket üres-értékként feljegyezzük. Ezeket később az erő értékekből le kell vonni. Az erőmérők horgába beakasztjuk a súlytányért 1 db 50 gr-os súllyal. Kísérlet A sín mentén eltoljuk a tolókát az állványrúddal együtt mindaddig, amíg a két erőmérő által be-zárt szög el nem éri a 90 fokot. (Ellenőrizzük szögmérővel, vagy egy darab papírral). Leolvassuk az erőmérők által mutatott erőket és levonjuk az előbb mért üres-értékeket. A függőlegesen lefelé ható erő nagysága 0,6 N (tányér + a réssúly). A mérési eredményekből erőparallelogrammát rajzolunk (1 cm megfelel 0,22 N-nak). Öszszehasonlítjuk az erő-parallelogramma átlóját a lefelé ható erővel. Tanulság Két erőt egy eredő erővé úgy összegzünk, hogy megszerkesztjük az erő-parallelogramma átlóját. A harmadik erő, mely a két erővel egyensúlyt tart, az eredő ellenerő.
16 M Három erő összeadása 2 Erőmérő, 2 N Szükséges még: 1 Erőmérő, 10 N 1 A4-es papírlap Ceruza Háromszögvonalzó Két erőhöz megkeressük azt a harmadik erőt, amely a két erővel egyensúlyt tart. Vízszintes helyzetben a három erőmérőt pontosan nullára állítjuk. A két 2 N-os erőmérőt párhuzamosan lefektetjük és beakasztjuk a 10 N-os erőmérő horgába. 1. kísérlet Egyenlő erővel meghúzzuk a két párhuzamos erőmérőt, miközben a harmadik erőmérőt fixen tartjuk. Mindkét 2 N-os erőmérő 2 N erőt kell, hogy mutasson. Leolvassuk azt az erőt, amit a 10 N-os erőmérő mutat. F1 = 2 N, F2 = 2 N F3 =... N 2. kísérlet Az erőmérők alatt elhelyezünk egy papírlapot úgy, hogy a közös támadáspont a papírlap közepén legyen. Ez után növeljük a 2 N-os erőmérők által bezárt szöget annyira, hogy a 10 N-os erőmérő pontosan 3 N-t mutasson. Ebben a helyzetben felrajzoljuk az erőmérők helyzetét a papíron. Az erőmérők középtengelyeit a metszéspontig meghosszabbítjuk. Ezután mindkét 2N-os erőt 4 cm-rel (2 cm/n) felrajzoljuk és megszerkesztjük az erőparallelogrammát. Meggyőződünk arról, hogy az átló 6 cm hosszú (3 N erőre) és pontosan az erőmérő irányával ellentétes irányban fekszik-e. Tanulság: két erő összege ("eredője") az erő-parallelogramma átlója.
17 M 2.6 A ferde sík (lejtő) 2 Állványsín, 30 cm 1 Állványrúd, 50 cm 1 Sínösszekötő 1 Karmantyú 1 Tolóka szorítócsavarral 1 Tartó az erőmérőhöz 2 Réssúly, 50 gr 1 Erőmérő, 2N 1 Mérőkocsi 1 Mérőszalag 1 Olló Zsineg Minél meredekebb egy terep, annál több erőt kell kifejteni hegymenetben. Meg akarjuk ismerni a pontos öszszefüggést. Összeállítás az ábra szerint. A két állványsínből a sínösszekötő segítségével futópályát állítunk össze. Az 50 cm-es állványrudat a sín egyik végén lévő furatba erősítjük. Az állványrúd másik végét a karmantyúba erősítjük. A sínt az állványrúd segítségével felemeljük és megtámasztjuk úgy, hogy lejtô keletkezzen. Ez után eltoljuk az állványrudat a sínen úgy, hogy a megemelt futópálya vége 12 cm-rel az asztal síkja felett legyen. Az erőmérő tartóját a tolókában a szorítócsavarral felerősítjük, és ezt az állványrúd közelében a futópályára helyezzük. Az erőmérőt a felső (átlátszatlan) végénél fogva rögzítjük a tartóban. Ebben a helyzetben pontosan beállítjuk az erőmérő nulláját. A mérőkocsi furatába beerősítünk egy zsineget. Ebbe a hurokba akasztjuk be az erőmérőt. 1. kísérlet Megkíséreljük meghatározni az összefüggést a mérőkocsi súlya és a lejtőn ható erő között, a ferde sík meghatározott hajlásszöge esetén. Ezt erőmérővel mérjük. A mérőkocsit először súly nélkül használjuk. A kocsi tömege 50 gr. Leolvassuk az erőmérő által mutatott értéket és beírjuk a táblázatba. Ezután felhelyezünk előbb 50 gr, majd még 50 gr súlyt és újra meghatározzuk a lejtőn ható erőt. A kocsi tömege most 100 gr. ill. 150 gr. Az eredményeket táblázatban foglaljuk össze. A kocsi tömege A kocsira ható súlyerő A lejtőn ható erő: 50 g 0,5 N... N 100 g 1 N... N 150 g 1,5 N... N 2. kísérlet Meghatározzuk az összefüggést a lejtőn ható erő és a lejtő hajlásszöge között. A kocsit előbb egy, majd két réssúllyal használjuk. A kocsi tömege előbb 100 gr, majd 150 gr, a súlya 1 ill. 1,5 N. A lejtő magasságát rendre 12 cm-re, 24 cm-re, majd 36 cm-re állítjuk be. A lejtő hossza 60 cm. A lejtőn ható erőt mérjük, és az értékeket beírjuk a táblázatba. Magasság Hossz Meredekség h/l Súly Lejtőn ható erő F/G 12 cm 60 cm... 1 N... N cm 60 cm... 1 N... N cm 60 cm... 1 N... N cm 60 cm... 1,5 N... N cm 60 cm... 1,5 N... N cm 60 cm... 1,5 N... N... Tanulság A lejtőn ható erő nagysága függ a lejtő meredekségétől. A lejtőn a test súlya és a ható erő viszonya éppen olyan nagy, mint a lejtő magasságkülönbségének és hosszának a viszonya. Fennáll tehát az összefüggés: F/G = h/l
18 M 2.7 Lejtőn ható erők szétbontása 2 Állványsín, 30 cm 1 Állványrúd, 50 cm 1 Sínösszekötő 1 Karmantyú 1 Tolóka szorítócsavarral 1 Tartó az erőmérőhöz 2 Réssúly, 50 gr 1 Erőmérő, 2N 1 Mérőkocsi 1 Mérőszalag 1 Olló Zsineg Az erőket két vagy három összetevőre lehet felbontani. Egyik példája ennek a súlyerő felbontása lejtőn. Összeállítás az ábra szerint. A két állványsínt a sínösszekötő segítségével futópályává szereljük öszsze. Az 50 cm-es állványrudat a sín egyik végén lévő furatba erősítjük. Az állványrúd másik végét a karmantyúba erősítjük. A sínt az állványrúd segítségével felemeljük és megtámasztjuk úgy, hogy lejtő keletkezzen. Ez után eltoljuk az állványrudat a sínen úgy, hogy a lejtő vége 12 cm-rel legyen az asztal síkja felett. Az erőmérő tartóját a tolókában a szorítócsavarral felerősítjük, és ezt az állványrúd közelében a lejtőre helyezzük. Az erőmérőt a felső (átlátszatlan) végénél fogva rögzítjük a tartóban. Ebben a helyzetben pontosan beállítjuk az erőmérő nullpontját. A mérőkocsi furatába beerősítünk egy zsineget. Ebbe a hurokba akasztjuk bele az erőmérőt. Egy másik hurkot a mérőkocsi tetejére erősítünk. Ebbe a hurokba akasztjuk be a második erőmérőt, melyet úgy tartunk, hogy a lejtővel derékszöget alkosson. Kísérlet A mérőkocsit először réssúly nélkül használjuk. Tömege ekkor 50 gr. Az erőmérőt a lejtőn célszerűen úgy tartjuk, hogy az a kocsit még éppen ne emelje el a pályáról. Leolvassuk az erőket, amit a két erőmérő mutat és beírjuk a táblázatba. Most egy, majd két 50 gr-os réssúlyt helyezünk fel és újra megmérjük az erőket. A kocsi tömege ekkor 100 gr, illetve 150 gr. Az eredményeket táblázatban foglaljuk össze. Magasságkülönbség h 12 cm 12 cm 12 cm 24 cm 24 cm 24 cm Meredekség h/l Tömeg Súlyerő 0,2 0,2 0,2 0,4 0,4 0,4 50 g 100 g 150 g 50 g 100 g 150 g 0,5 N 1 N 1,5 N 0,5 N 1 N 1,5 N Függesztő erő F H... N... N... N... N... N... N Normál erő F N... N... N... N... N... N... N Rajzolunk egy parallelogrammát, melyhez a ferde síknak és az erőknek megfelelő léptéket választunk. Meggyőződünk róla, hogy a súlyerőt az erő-parallelogramma átlója adja-e. Tanulság A lejtőn a kocsi súlyát a síkkal párhuzamos erőkomponens (hajtóerő) és a síkra merőleges erő (normál erő) komponens átlója adja.
19 M 2.8 A súrlódási erő 1 Alumínium hasáb 1 Vas hasáb, kicsi 1 Mérőkocsi 1 Erőmérő, 2 N 2 50 gr-os réssúly Megmérjük a csúszó és gördülő súrlódó erőt. Előkészítés Meghatározzuk az alumíniumhasáb és a kis vashasáb súlyát. A vashasáb súlya ugyanakkora legyen, mint az alumíniumhasáb súlya. Az alumíniumhasáb súlya:... N A kis vashasáb súlya:... N 1. kísérlet Az alumíniumhasábnak hosszirányban van egy horga. Ebbe a horogba akasszuk be a 2 N-os erőmérőt. Helyezzük a hasábot egy nem túlzottan sima papírlapra és terheljük meg 2 db 50 gr-os réssúllyal. Az összsúly:... N Az erőmérővel húzzuk az alumíniumhasábot mindaddig, amíg mozgásba nem jön. Az így mért legnagyobb erőt "nyugvó súrlódási erő"-nek nevezzük. A nyugvó súrlódási erő 2 N súlynál:... N 2. kísérlet Most az erőmérővel úgy húzzuk az alumíniumhasábot, hogy az kb. egyenletesen mozogjon. Az erőmérő által így mutatott erőt "csúszó súrlódási erő"-nek nevezzük. A csúszó súrlódási erő 2 N súlynál:... N 3. kísérlet Most az alumíniumhasábot a kis vashasábbal helyettesítjük, és ugyanúgy megterheljük a két réssúlylyal. A súly ugyanaz marad, de a felfekvő felület kisebb lesz. Most ugyanúgy, mint a 2. kísérletnél megmérjük a csúszó súrlódást. Kisebb lett? Csúszó súrlódás kis felfekvő felületnél:... N 4. kísérlet Levesszük mindkét réssúlyt a vashasábról, ezáltal a súlya mintegy feleződik. Megmérjük a csúszósurlódást. Csúszósurlódás hozzáadott teher (súly 1 N) nélkül:... N 5. kísérlet Most újra megterheljük a vashasábot mindkét 50 gr-os réssúllyal és megvizsgáljuk az alátét befolyását a csúszó súrlódásra. Megmérjük a test csúszó súrlódását egy papír zsebkendőn majd egy sima papírlapon. Csúszó súrlódás 2 N súlynál zsebkendőn:... N
20 6. kísérlet A kis vashasábot 1 db 50 gr-os réssúllyal felhelyezzük a mérőkocsira. A kocsi tömege helyettesíti a második 50 gr-os réssúlyt. Meghatározzuk a "gördülő súrlódás"-t, úgy, hogy az erőmérővel a kocsit lehetőleg egyenletesen húzzuk a papírlapon. Gördülő súrlódás 2 N súlynál, papírlapon:... N Tanulság 1. A nyugvó súrlódási erő nagyobb, mint a csúszó súrlódási erő. A gördülő súrlódás sokkal kisebb, mint a csúszó súrlódás. 2. A csúszó súrlódás függ a test súlyától, de nem függ a felfekvő felület nagyságától.
21 M A súrlódási tényező meghatározása 2 Állványsín, 30 cm 1 Állványrúd, 50 cm 1 Sínösszekötő 1 Karmantyú 1 Csúszka rögzítő csavarral 1 Csúszka a skála, az ernyő és a mutató részére 1 Nagy vashasáb 1 Erőmérő, 2 N 1 DIN A4-es ív papír Két különböző alátét esetére meghatározzuk a súrlódási tényezőt. : a 2 N-os erőmérő segítségével meghatározzuk a vashasáb súlyát Súly G =... N 1. kísérlet Meghatározzuk a csúszó súrlódási tényezőt a hasáb vízszintes alátéten való mozgatásának esetére. Ehhez megmérjük azt az erőt, ami a hasábnak az alátéten való egyenletes mozgatásához szükséges. A vashasábot a pálya egyik végére helyezzük, és az erőmérőt a hasáb horgába akasztjuk. Ezután a hasábot egyenletesen húzzuk a pályán és leolvassuk az erőmérő által mutatott erőt. F R =... N A µ súrlódási tényezőt az alábbi képlet segítségével kapjuk meg: F R = µ*g µ =F R /G µ =... Most tehát ismerjük a vashasábnak a pályára (alumínium-bevonat) vonatkoztatott súrlódási tényezőjét. Egy ív papírt helyezünk a pályára, és azt az egyik csúszkával rögzítjük. Most a vashasábot ismét - lehetőleg egyenletesen - húzzuk a papírlappal fedett pályán. Újra megmérjük a súrlódási erőt és kiszámítjuk a súrlódási tényezőt. F R =... N µ = kísérlet Először felépítjük a lejtőt. Az 50 cm-es állványrudat beszorítjuk a pálya egyik végén lévő furatba. Az állványrúd másik végére a karmantyút rögzítjük. A pályát az állványrúd segítségével úgy állítjuk fel, hogy az egy ferde síkot alkosson. Az állványrudat a pályán úgy csúsztatjuk el, hogy a pálya vége kb. 5 cm-rel legyen az asztal síkja felett. Most a vashasábot felhelyezzük a ferde pályára. Megemeljük a ferde sík végét mindaddig, mígnem a hasáb csúszni kezd. Ebben a helyzetben meghatározzuk a h magasságot és a b bázismagasságot (a pálya vízszintes, két vége közötti távolság). Az F R (nyugvó súrlódás) ebben az esetben egyenlő az F H lejtőn ható erővel. h =... cm, b =... cm Az F R súrlódó erőre érvényes, hogy F R = µ * F H ahol F H = normál erő A ferde sík erő összetevőire érvényes, hogy: F H = h/l * G F N = b/l * G F R = F H -ból következik, hogy µ * b/l * G = h/l * G, ezért µ = h/b
22 Ezekkel az összefüggésekkel meg tudjuk határozni a nyugvó súrlódási tényezőt µ =... A két csúszka segítségével egy papírlapot feszítünk fel a pályára és megismételjük a kísérletet. A ferde sík lejtése ebben az esetben lényegesen nagyobb lesz, mint akkor, amikor a vashasáb csúszni kezd. Újra meghatározzuk a súrlódási tényezőt. µ =... Tanulság Az F R súrlódó erőre érvényes az F R = µ * F N összefüggés, ahol F N a normál erőt jelenti (a súly vízszintes mozgatása mellett). Ennek az összefüggésnek segítségével lehet a µ súrlódási tényezőt meghatározni. A nyugvó súrlódási tényező nagyobb, mint a csúszó súrlódási tényező.
23 M 3.1 A kétkarú emelő 1 Állványsín, 30 cm 1 Állványrúd, 25 cm 2 Műanyagsapka az állványrúdhoz 1 Állványrúd, 50 cm 1 Multicsúszka SE 1 Csapágycsap 1 Emelőkar 1 Tolóka emelőkarhoz 2 Tányér réssúlyokhoz 4 Réssúly, 50 gr 4 Réssúly, 10 gr Keressük az egyensúly feltételét azon emelőnél, melynek mindkét oldalán (a forgáspontból nézve) erők hatnak. Felépítés az ábra szerint. Az egyik 25 cm-es állványrudat az állványsín keresztfuratába toljuk, és a végeire felhelyezzük a műanyag sapkákat. Az állványrudat a recéscsavarral rögzítjük. Az 50 cm-es állványrudat függőleges helyzetben beerősítjük az állványsínbe. Fent, az állványrúd tetejére felerősítjük a multicsúszkát. Az emelőkart, a tartócsap segítségével, elforgathatóan erősítjük be a csúszka furatába. Az emelőkar tolókáját felerősítjük az emelőkarra. Így beállíthatjuk a pontos egyensúlyt. Az emelőkaron 2 cm-ként műanyag csapocskák vannak. A forgástengelytől való távolság így könynyen kiszámítható. Hatóerőként két tömeg nehézségi erejét használjuk, melyeket a tányérból (tömege 10 gr) és a réssúlyokból (tömegük 10 vagy 50 gr) állítunk össze. Kísérlet A baloldal erőkarját (azaz a távolságát a forgástengelytől) előre megadjuk, az egyensúly eléréséhez szükséges jobboldali erőkart kísérletezéssel határozzuk meg. A kísérlet eredményeit írjuk be az alábbi táblázatba: Baloldali tömeg Baloldali erő F1 Baloldali erőkar l1 Jobboldali tömeg Jobboldali erő F2 Jobboldali erőkar l2 60 gr 60 gr 60 gr 20 gr 20 gr 20 gr 10 gr 10 gr 10 gr 60 gr... N... N... N... N... N... N... N... N... N... N 4 osztás 8 osztás 10 osztás 3 osztás 6 osztás 9 osztás 6 osztás 7 osztás 8 osztás 8 osztás 120 gr 120 gr 120 gr 60 gr 60 gr 60 gr 60 gr 70 gr 80 gr 80 gr... N... N... N... N... N... N... N... N... N... N Tanulság: a kétkarú emelő akkor van egyensúlyban, ha teljesül az alábbi feltétel: Erő x erőkarral (bal) = Erő x erőkarral (jobb)... osztás... osztás... osztás... osztás... osztás... osztás... osztás... osztás... osztás... osztás Tájékoztatás A súlyerőt mindig egy kis hibával adjuk meg akkor, ha 10 gr tömegnél 0,1 N súlyerővel számolunk. Az emelőkar osztásainak átszámítása cm-re szükség esetén könnyen elvégezhető.
24 M 3.2 Egykarú mérleg modellje 1 Állványsín, 30 cm 2 Állványrúd, 25 cm 2 Műanyagsapka az állványrúdhoz 1 Multicsúszka SE 1 Tartócsap 1 Emelőkar 1 Tolóka emelőkarhoz 2 Mérlegserpenyő kengyellel 1 Tolóka a skálához, ernyők és mutató 1 Mutató az emelőkarhoz 1 Skála 1 Súlykészlet, 1-50 gr Az emelőkar segítségével könnyen összeállítható egy egyszerű egyenlőkarú mérleg. Felépítés az ábra szerint. Az egyik 25 cm-es állványrudat az állványsín keresztfuratába toljuk. Az állványrudat a recéscsavarral rögzítjük. Az állványrudat mindkét végén műanyagsapkával lezárjuk. A másik 25 cm-es állványrudat függőlegesen beerősítjük az állványsínbe. A függőleges állványrúdra ráerősítjük a multicsúszkát. Az emelőkart a tartócsap segítségével a multicsúszka felső furatába erősítjük. A mutatót felcsavarozzuk az emelőkar közepére. A skálát a tolóka segítségével felhelyezzük az állványsínre a függőleges állványrúd elé. Az emelőkar mindkét végére felakasztjuk a mérlegserpenyőket. Az emelőkar tolókáját felültetjük a karra, mely ezen eltolható, így a pontos egyensúlyi helyzet beállítható. 1. kísérlet A jobboldali mérlegserpenyőbe 1 gr-os mérősúlyt helyezünk. A kar elfordulását a mutató jelzi. Leolvassuk a skálán mutatott osztásokat. Hosszú emelőkar: elfordulás... osztással. 2. kísérlet Ezután a mérlegserpenyőket az emelőkar mindkét oldalán a hetedik csapra akasztjuk fel. Az emelőkar hatásos hossza tehát lerövidült. Újra beállítjuk az egyensúlyt terheletlen serpenyőkkel. Ezután meghatározzuk az emelőkar elfordulását 1 gr tömeg okozta terhelésre. Rövid emelőkar: elfordulás... osztással. 2. kísérlet Ezután a mérlegserpenyőket az emelőkar mindkét oldalán a hetedik csapra akasztjuk fel. Az emelőkar hatásos hossza tehát lerövidült. Újra beállítjuk az egyensúlyt terheletlen serpenyőkkel. Ezután meghatározzuk az emelőkar elfordulását 1 g tömeg okozta terhelésre. Rövid emelőkar: elfordulás... osztással. Tanulság A mérleg érzékenyebb, ha hosszabb a karja. A mérleg érzékenyebbé válik, ha a súlypont közelebb kerül a forgásponthoz.
25 M 3.3 Az egykarú emelő 1 Állványsín, 30 cm 2 Állványrúd, 25 cm 1 Állványrúd, 50 cm 1 Szorító SE 2 Multicsúszka SE 1 Karmantyú 1 Tartócsap 1 Emelőkar 2 Erőmérő, 2 N Ha az emelőre ható erők mindegyike (a forgáspontból nézve) ugyanazon az oldalon hat, akkor egykarú emelőről beszélünk. Felépítés az ábra szerint. Az állványsínt a szorítóval az asztal pereméhez rögzítjük. Az 50 cm-es állványrúdra multicsúszkát erősítünk. Az 50 cm-es állványrúdhoz a karmantyú segítségével 25 cmes állványrudat erősítünk. Ezt a most már 75 cm-es állványrudat függőlegesen az állványsínbe erősítjük. Az emelőkart a tartócsap segítségével az 50 cm-es állványrúdon lévő multicsúszkába erősítjük a középső furatba, elforgatható módon. Legfölül felerősítjük a másik multicsúszkát, melybe előzőleg beerősítettük a vízszintes helyzetű 25 cm-es állványrudat. Kísérlet A vízszintes állványrúdra ráakasztunk egy 2 N erőmérőt és beállítjuk a nullpontját. Az erőmérő horgát az emelőkar hatodik csapocskájába akasztjuk (a forgástengelytől számítva). Most a multicsúszkát a tartócsappal, mely az emelőkart hordozza, eltoljuk a függőleges állványrúdon annyira, hogy az emelőkart vízszintesen tartva az erőmérő 0,6 N-t mutasson. Az előállított erő x erőkar tehát 0,6 x 6 = 3,6 Newton szorozva osztások számával. Most a második erőmérőt, skálával felfelé tartjuk, és ebben a helyzetben állítjuk be a nullpontot. Ezt a második erőmérőt rendre más és más távolságokra akasztjuk be a forgásponttól. Lefelé irányuló húzással a felső erőmérőt pontosan 0,6 N-ra nyújtjuk meg. Azt az erőt, amit ennek során kell kifejteni, az alsó erőmérőn olvassuk le. Kiegészítjük az alábbi táblázatot:
26 Erő felfelé Erőkar Teherkar Teher 0,6 N 0,6 N 0,6 N 0,6 N 0,6 N 6 osztás 6 osztás 6 osztás 6 osztás 6 osztás 2 osztás 3 osztás 4 osztás 6 osztás 9 osztás... N... N... N... N... N Teher x Teherkar (lefelé húzás) Tanulság: Az egykarú emelő esetén is érvényes az egyensúlyra, hogy: Erő x erőkar = teher x teherkar
27 M 3.4 A rögzített görgő 1 Állványsín, 30 cm 1 Állványsín, 25 cm 2 Műanyag sapka az állványrúdhoz 1 Állványrúd, 50 cm 1 Multicsúszka SE 1 Tartócsap 1 Görgő a görgőkészletből 1 Erőmérő, 2 N 1 Tányér a réssúlyok részére 3 Réssúly, 50 gr 2 Réssúly, 10 gr 1 Olló Zsineg Építkezéseknél láthatjuk, ahogy valamely terhet egy rögzítetten szerelt görgőn emelnek. Vajon lehete így erőt megtakarítani, azaz kisebb erővel emelni, mint ami a teher súlya? Felépítés az ábra szerint. Az egyik 25 cm-es állványrudat átdugjuk az állványsín keresztfuratán. Az állványrudat a recéscsavarral rögzítjük. Az állványrúd mindkét oldalára felhelyezzük a műanyag sapkákat. Az 50 cm-es állványrudat függőlegesen rögzítjük az állványsínhez. A függőleges állványrúdra rögzítjük a multicsúszkát. A görgőt a tartócsappal a multicsúszkához erősítjük. Egy kb. 30 cm hosszú zsineg mindkét végére hurkot kötünk. A zsineget átvetjük a görgőn. A 2 N-os erőmérőt függőlegesen tartjuk (mozgó része lefelé) és a nullpontot ebben a helyzetben állítjuk be. Kísérlet A réssúlyokból sorra összeállítunk 60 gr-os, 120 gr-os és 180 gr-os terhet. Ezeket a terheket sorra a zsineg egyik végére akasztjuk és az erőmérővel, amit a zsineg másik végére akasztunk, a terhet tartjuk. Az erőmérővel mért húzóerőt a beírjuk táblázatba. Az erőmérőt tartsuk ferde irányban. Ez alatt nem léphet fel eltérés, mivel a nullpontot nem ebben a helyzetben állítottuk be. A teher tömege 60 gr 120 gr 180 gr A teher súlya 0,6 N 1,2 N 1,8 N Húzóerő... N... N... N A húzóerő minden esetben ugyanakkora, mint a teher. Tanulság A rögzített görgővel nem érhetünk el erőmegtakarítást. Segítségével az erő irányát más, nekünk kedvező irányúra változtathatjuk.
28 M 3.5 Mozgó görgő 1 Állványsín, 30 cm 1 Állványrúd, 25 cm 2 Műanyagsapka állványrúdhoz 1 Állványrúd, 50 cm 1 Multicsúszka SE 1 Tartócsap 1 Görgő kengyellel a görgőkészletből SE 2 Erőmérő, 2N 1 Tányér réssúlyokhoz 3 Réssúly, 50 gr 1 Réssúly, 10 gr 1 Olló Zsineg A fix görgő nem hoz létre erőmegtakarítást. Most megvizsgáljuk a mozgó görgőt. Felépítés az ábra szerint. A 25 cm-es állványrudat áttoljuk az állványsín keresztfuratán. Az állványrudat a recéscsavarral rögzítjük. Az állványrúd mindkét végére felhelyezzük a műanyag sapkákat. Az 50 cm-es állványrudat függőlegesen az állványsínbe erősítjük. A függőleges állványrúdra felerősítjük a multicsúszkát, és a multicsúszkába beszorítjuk a tartócsapot. Egy kb. 30 cm hosszú zsineget mindkét végén hurokkal látunk el. Az egyik hurkot a tartócsapra akasztjuk, a másik hurokba beakasztjuk a 2 N-os erőmérőt. A görgőt a kengyellel úgy helyezzük el a zsinegen, hogy a kengyel lefelé mutasson. Az erőmérő nullpontját beakasztott görgő mellett állítjuk be pontosan (ezzel a felakasztott görgőt táráztuk ki). 1. kísérlet Rendre 60 gr-os, 120 gr-os és 180 gr-os terheket állítunk össze a súlytányérból és a réssúlyokból. A terheket a görgőkengyel függesztő-szemébe akasztjuk. A szükséges húzóerőt az erőmérőn lemérjük. Az értékeket beírjuk a táblázatba. A teher tömege 60 gr 120 gr 180 gr A teher súlya 0,6 N 1,2 N 1,8 N Húzóerő... N... N... N A húzóerő rendre a teher fele. Vajon eltűnt a súly egy része? 2. kísérlet Eltávolítjuk a zsineget a tartócsapról, és a multicsúszkát a tartócsappal az állványrúd felső végére toljuk. Most a tartócsapra egy másik 2 N-os erőmérőt akasztunk. Az erőmérőt nullpontra állítjuk. A zsineget az egyik hurkával az erőmérőre akasztjuk, a zsineg másik végére a másik erőmérőt akasztjuk. A tartócsapon elhelyezett erőmérő azt az erőrészt méri, amit a felfüggesztésnek kell viselni. Meggyőződhetünk róla, hogy a felfüggesztés minden esetben a maradék erőt adja. Tanulság A mozgó görgő erőmegtakarítást tesz lehetővé. A szükséges erő fele a tehernek.
29 M 3.6 Egyszerű csigasor 1 Állványsín, 30 cm 1 Állványrúd, 10 cm 1 Állványrúd, 25 cm 2 Műanyagsapka az állványrúdhoz 1 Állványrúd, 50 cm 2 Multicsúszka SE 1 Tartócsap 1 Görgő a görgőkészletből SE 1 Görgő kengyellel a görgőkészletből SE 1 Erőmérő, 2 N 1 Tartó az erőmérő részére 1 Tányér a réssúlyok részére 3 Réssúly, 50 gr 2 Réssúly, 10 gr 1 Olló Zsineg Egy csigasor legegyszerűbb esetben egy álló- és egy mozgócsiga kombinációjából áll. Felépítés az ábra szerint. A 25 cm-es állványrudat az állványrúd keresztfuratába illesztjük. Az állványrudat a recéscsavarral rögzítjük. Az állványrúd mindkét oldalára felhelyezzük a műanyag sapkákat. Az 50 cm-es állványrudat egyik végével függőlegesen befogjuk az állványsínbe. A függőleges állvány-sínen rögzítjük a multicsúszkát. A kengyel nélküli görgőt, mint álló görgőt a tartócsapra illesztjük. Az állványsín másik végébe befogjuk a 10 cm-es állványrudat. Erre az állványrúdra helyezzük el a másik multicsúszkát, ami az erőmérő tartójaként szolgál. Egy kb. 70 cm zsineg mindkét végére hurkot kötünk. Az egyik hurkot a tartócsapra akasztjuk és átvetjük először a kengyeles (mozgó) görgőn, majd az állógörgőn. A zsineg másik végébe a 2 N-os erőmérőt akasztjuk és az erőmérő tartójánál fogva a multicsúszkához rögzítjük (mozgórész felül). Kísérlet Egymás után 60 gr-os, 120 gr-os és 180 gr-os terheket alakítunk ki a tányérból és a réssúlyokból. A terheket a mozgó görgő kengyelének függesztő-szemére akasztjuk. A szükséges húzóerőt leolvassuk az erőmérőn. Az értékeket beírjuk a táblázatba. A teher tömege 60 g 120 gr 180 gr A teher súlya 0,6 N 1,2 N 1,8 N Húzóerő... N... N... N Tanulság A csigasor az álló- és a mozgócsiga előnyeit egyesíti. Az egyszerű csigasor egy álló- és egy mozgócsigából áll, és a teher felének megfelelő erőmegtakarítást tesz lehetővé. Az erőmegtakarítást a mozgócsiga, míg az erő irányának megváltozását az állócsiga hatása eredményezi.
30 M 3.7 Összetett csigasor 1 Állványsín, 30 cm 1 Állványrúd, 10 cm 1 Állványrúd, 25 cm 2 Műanyagsapka az állványrúdhoz 1 Állványrúd, 50 cm 2 Multicsúszka SE 1 Tartócsap 1 Görgőkészlet SE 1 Erőmérő, 2 N 1 Tartó az erőmérő részére 1 Tányér a réssúlyok részére 3 Réssúly, 50 gr 1 Olló Zsineg Az egyszerű csigasorénál kedvezőbb erőmegtakarítás érhető el a több álló- és mozgógörgőből összeállított csigasorral. Ezt mutatjuk be két álló- és két mozgócsigából összeállított csigasorral. Felépítés az ábra szerint. A 25 cm-es állványrudat az állványrúd keresztfuratába illesztjük. Az állványrudat a recéscsavarral rögzítjük. Az állványrúd mindkét oldalára felhelyezzük a műanyag sapkákat. Az 50 cm-es állványrudat egyik végével függőlegesen befogjuk az állványsínbe. A függőleges állvány-sínen rögzítjük a multicsúszkát. A két kengyel nélküli görgőt, mint álló görgőt a tartócsapra egymás mögé illesztjük. Az állványsín másik végébe befogjuk a 10 cm-es állványrudat. Erre az állványrúdra helyezzük el a másik multicsúszkát, ami az erőmérő tartójaként szolgál. Egy kb. 2 m hosszú zsineg mindkét végére hurkot kötünk. Az egyik hurkot a tartócsapra akasztjuk és átvetjük először az egyik kengyeles (mozgó) görgőn, majd az egyik állógörgőn. Ezután a zsineget a másik mozgó-, majd a másik állógörgőn vetjük át. A zsineg másik végébe a 2 N-os erőmérőt akasztjuk és az erőmérő tartójánál fogva a multicsúszkához rögzítjük (mozgó rész felül). Kísérlet Egy 160 gr-os tömeget (tányér és 3 db réssúly) akasztunk a két mozgógörgő kengyelére. A teher most kb. 1,6 N. Mekkora erő szükséges a teher felhúzásához? Figyeljük meg azt az úthosszat is, amit a teher és a húzóerő-mérő megtesz. Tanulság A két álló- és két mozgógörgőből összeállított csigasorral a kifejtett erő a teher súlyának negyed része.
31 M 3.8 Mechanikai munka 1 Vashasáb 1 Erőmérő 2 N 1 Mérőszalag A kifejtett munkát két példa számításán keresztül mutatjuk be. 1. kísérlet: emelőmunka A nagy vashasábot a 2 N-es erőmérőre akasztjuk és megmérjük a súlyerőt: A vashasáb súlya:... N Ezt követően a vashasábot függőlegesen 60 cm magasra emeljük fel. Az út tehát s = 0,6 m. Kiszámítjuk a munkát a "munka = erő x út" képlettel. A munka mértékegysége az 1 Joule (1 J). munka =... N *... m =... J 2. kísérlet: súrlódási munka A nagy vashasábot az asztalra helyezzük, és a 2 N-es erőmérőt ráakasztjuk a vashasáb horgára. A hasábot egyenletesen 60 cm távolságra elhúzzuk az asztalon és megmérjük a súrlódási erőt. Ezután kiszámítjuk a súrlódási munkát. Súrlódási erő:... N munka =... N *... m =... J Tanulság A munkát az erő és az út szorzata adja. A számításnál figyelembevett erőnek az út irányába kell mutatnia.
32 M 3.9 Munka ferde síkon 2 Állványsín 30 cm 1 Állványrúd 50 cm 1 Sínösszekötő 1 Karmantyú 3 Réssúly 50 gr 1 Erőmérő 2 N 1 Mérőkocsi 1 Mérőszalag 1 Olló Zsineg A ferde síkon való mozgás során erőt lehet megtakarítani. Vajon munkát is meg lehet takarítani? Felépítés az ábra szerint. A két állványsínt a sínösszekötővel összeépítve pályát alakítunk ki. Az 50 cm-es állványrudat rögzítjük a sín egyik végén lévő furathoz. Az állványrúd másik végéhez a karmantyút rögzítjük. A sínpályát az állványrúd segítségével úgy állítjuk fel, hogy az egy ferde síkot alkosson. Ez után az állványrudat a sínben úgy toljuk el, hogy a felemelt pályavég 36 cm-re legyen az asztallap felett. 1. kísérlet A mérőkocsi tornyában lévő furatba egy hurkot kötünk. A mérőkocsit megterheljük 3 db 50 gr-os réssúllyal. Tömege így 200 gr lesz, súlya 2 N. Az erőmérőt függőlegesen tartva nullpontra állítjuk. A mérőkocsit a 3 db réssúllyal együtt az erőmérőre akasztjuk, és az asztallapról függőlegesen megemeljük a megemelt pálya magasságáig. A szükséges erő 2 N. Kiszámítjuk a végzett munkát. Erő G = 2 N, út h = 0,36 m Munka W 1 = G * h =... J 2. kísérlet Az erőmérőt a ferde síkkal párhuzamosan tartjuk, és nullpontra állítjuk. A kocsi furatába hurkot kötünk, amibe az erőmérő beakasztható. A pálya aljára ráhelyezzük a mérőkocsit, és az erőmérővel felhúzzuk a pálya felső végéig. A lejtőirányú erőt az erőmérőn leolvassuk, és a munkát kiszámítjuk. A ferde sík hossza 60 cm. Erő F H =... N, út l = 0,6 m Munka W 2 = F H * l =... J Tanulság A ferde sík segítségével nem lehet munkát megtakarítani. Amit az erőn megtakarítunk, azt a hoszszabb úttal kell pótolni. Az erő és út szorzata mindig azonos lesz.
33 M 3.10 Stabilitás (állásszilárdság) 1 Vashasáb 1 Alumíniumhasáb 1 Vashasáb, kicsi 1 Erőmérő 2 N 1 Laprugó 0,3 mm Megvizsgáljuk, hogy mitől függ egy test stabilitása. A kis vashasábot és az alumíniumhasábot egymás mellé, a laprugó mellé állítjuk. A 2 N-os erőmérőt vízszintesen tartva beállítjuk a nullpontot. Az erőmérő horgát a kis vas hasábra akasztjuk. 1. kísérlet Megkíséreljük a vashasábot a laprugón felbillenteni, és megmérjük a billentéshez szükséges erőt (az erőmérőn mért maximális érték). Megismételjük a kísérletet az alumíniumhasábbal is. Ennek a tömege megegyezik a kis vashasábéval. A súlypontja az alumíniumhasábnak azonban magasabban van. Újra meghatározzuk a hasáb felbillentéséhez szükséges erőt. Az erőmérő most kisebb értéket mutat. Minél nagyobb egy test felbillentéséhez szükséges erő, annál nagyobb a test stabilitása. 2. kísérlet A nagy vashasábot és az alumíniumhasábot egymás mellé állítjuk, a laprugó elé. Az erőmérőt a vashasáb horgába akasztjuk. Megmérjük a hasáb felbillentéséhez szükséges erőt. Ezután az erőmérőt az alumíniumhasábra akasztjuk. Ennek tömege kisebb, mint a vashasábé, súlypontja azonban ugyanolyan magasan van, mint a vashasábé. Az erőmérő most a vashasáb felbillentéséhez erőnél kisebb erőt mutat. Tanulság Egy test stabilitása annál nagyobb, minél alacsonyabban van a súlypontja és minél nagyobb a tömege.
34 M 3.11 A billentőmunka 1 Állványrúd 10 cm 1 Multicsúszka SE 1 Erőmérő 2 N 1 Laprugó 0,3 mm 1 Olló Zsineg Egy test felbillentéséhez munkát kell végezni. A súlypontot egy meghatározott úton emelni kell. A rövid állványrudat befogjuk a multicsúszkába, éspedig a hasított furatba. Az állványrúd furatának felül kell lenni. Ebbe a furatba egy darab zsineget hurkolunk. A testet a laprugó mellé helyezzük. Az állványrúd először a laprugó oldalán kell, hogy legyen. A zsinóron lévő hurokba beakasztjuk az erőmérőt. A 2 N-os erőmérőt vízszintesen tartjuk, és ebben a helyzetben beállítjuk a nullpontot. Kísérlet Megkíséreljük a multicsúszkát felbillenteni és meghatározzuk az ehhez szükséges erőt. A billentés során a súlypontot kissé meg kell emelni. A multicsúszkából eltávolítjuk a pillanatnyilag szükségtelen recéscsavart, és a multicsúszkát úgy állítjuk a laprugó mellé, hogy az üres furat legyen a laprugó oldalán. Újra meghatározzuk a test billentéséhez szükséges erőt. A súlypontot most nagyobb útvonalon kell emelni és a szükséges erő nagyobb. A munka nagyobb, mivel az az erőtől és az úttól függ. A stabilitás tehát kisebb, ha a súlypont a billentési élhez közelebb van. Tanulság A billentőmunka nagyobb, ha a súlypont a billentési éltől távolabb van.
Mit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenNewton törvények, erők
Newton törvények, erők Newton I. törvénye: Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja (amíg külső
RészletesebbenNewton törvények, lendület, sűrűség
Newton törvények, lendület, sűrűség Newton I. törvénye: Minden tárgy megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja
RészletesebbenDINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő
DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban
RészletesebbenMunka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása
Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő
RészletesebbenAz emelők működés közbeni megfigyelésének célja: Arkhimédész görög fizikust és matematikust az ókor egyik legnagyobb tudósa volt.
Az emelők működés közbeni megfigyelésének célja: Arkhimédész görög fizikust és matematikust az ókor egyik legnagyobb tudósa volt. Adjatok egy szilárd pontot, hol lábamat megvethetem és kimozdítom helyéből
Részletesebben3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében:
1. A mellékelt táblázat a Naphoz legközelebbi 4 bolygó keringési időit és pályagörbéik félnagytengelyeinek hosszát (a) mutatja. (A félnagytengelyek Nap- Föld távolságegységben vannak megadva.) a) Ábrázolja
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenFigyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!
Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS! 1. példa Vasúti kocsinak a 6. ábrán látható ütközőjébe épített tekercsrugóban 44,5 kn előfeszítő erő ébred. A rugó állandója 0,18
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
RészletesebbenMérések állítható hajlásszögű lejtőn
A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
RészletesebbenA nyomás. IV. fejezet Összefoglalás
A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező
RészletesebbenNyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny
Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek
RészletesebbenEGYSZERŰ GÉPEK. Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét.
EGYSZERŰ GÉPEK Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét. Az egyszerű gépekkel munkát nem takaríthatunk meg, de ugyanazt a munkát kisebb
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenA kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata.
A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata. Eszközszükséglet: Mechanika I. készletből: kiskocsi, erőmérő, súlyok A/4-es írólap, smirgli papír gyurma
RészletesebbenHomogén testnek nevezzük az olyan testet, amelynek minden része ugyanolyan tulajdonságú. ρ = m V.
SZILÁRD TESTEK SŰRŰSÉGÉNEK MÉRÉSE 1. Elméleti háttér Homogén testnek nevezzük az olyan testet, amelynek minden része ugyanolyan tulajdonságú anyagból áll. Homogén például az üveg, a fémek, a víz, a lufiba
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor
légnyomás függ... 1. 1:40 Normál egyiktől sem a tengerszint feletti magasságtól a levegő páratartalmától öntsd el melyik igaz vagy hamis. 2. 3:34 Normál E minden sorban pontosan egy helyes válasz van Hamis
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor
Melyik állítás az igaz? (1 helyes válasz) 1. 2:09 Normál Zárt térben a gázok nyomása annál nagyobb, minél kevesebb részecske ütközik másodpercenként az edény falához. Zárt térben a gázok nyomása annál
RészletesebbenNyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny
Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenDigitális tananyag a fizika tanításához
Digitális tananyag a fizika tanításához Ismétlés Erőhatás a testek mechanikai kölcsönhatásának mértékét és irányát megadó vektormennyiség. jele: mértékegysége: 1 newton: erőhatás következménye: 1N 1kg
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenTestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor
gészítsd ki a mondatot! egyenes vonalú egyensúlyban erő hatások mozgást 1. 2:57 Normál Ha a testet érő... kiegyenlítik egymást, azt mondjuk, hogy a test... van. z egyensúlyban lévő test vagy nyugalomban
RészletesebbenTestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor
gészítsd ki a mondatokat Válasz lehetőségek: (1) a föld középpontja felé mutató erőhatást 1. fejt ki., (2) az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre hat., (3) két 4:15 Normál különböző erő., (4) nyomja
RészletesebbenTanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens
Tanulói munkafüzet FIZIKA 9. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Az egyenletes mozgás vizsgálata... 3 2. Az egyenes vonalú
RészletesebbenForgatónyomaték, egyensúlyi állapotok Az erőnek forgató hatása van. Nagyobb a forgatóhatás, ha nagyobb az erő, vagy nagyobb az erő és a forgástengely
Forgatónyomaték, egyensúlyi állapotok Az erőnek forgató hatása van. Nagyobb a forgatóhatás, ha nagyobb az erő, vagy nagyobb az erő és a forgástengely közti távolság. A forgató hatás mértéke: forgatónyomaték,
Részletesebben2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek
Keresés (http://wwwtankonyvtarhu/hu) NVDA (http://wwwnvda-projectorg/) W3C (http://wwww3org/wai/intro/people-use-web/) A- (#) A (#) A+ (#) (#) English (/en/tartalom/tamop425/0027_fiz2/ch01s03html) Kapcsolat
RészletesebbenKERESZTMETSZETI JELLEMZŐK
web-lap : www.hild.gor.hu DEME FERENC okl. építőmérnök, mérnöktanár e-mail : deme.ferenc1@gmail.com STATIKA 50. KERESZTMETSZETI JELLEMZŐK A TARTÓK MÉRETEZÉSE SORÁN SZÁMOS ESETBEN SZÜKSÉGÜNK VAN OLYAN ADATOKRA,
RészletesebbenDÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam
Bor Pál Fizikaverseny 2012/2013-as tanév DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Versenyző neve:.. Figyelj arra, hogy ezen kívül még két helyen (a belső lapokon erre kijelölt téglalapokban) fel kell írnod
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenMechanika - Versenyfeladatok
Mechanika - Versenyfeladatok 1. A mellékelt ábrán látható egy jobbmenetű csavar és egy villáskulcs. A kulcsra ható F erővektor nyomatékot fejt ki a csavar forgatása céljából. Az erő támadópontja és az
RészletesebbenRugalmas állandók mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 2. MÉRÉS Rugalmas állandók mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 16. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés rövid leírása Mérésem
RészletesebbenA mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.
A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. Eszközszükséglet: Bunsen állvány lombik fogóval 50 g-os vasból készült súlyok fonál mérőszalag,
Részletesebben28. Nagy László Fizikaverseny Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika február 28. március osztály
1. feladat a) A négyzet alakú vetítővászon egy oldalának hossza 1,2 m. Ahhoz, hogy a legnagyobb nagyításban is ráférjen a diafilm-kocka képe a vászonra, és teljes egészében látható legyen, ahhoz a 36 milliméteres
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 17. Leadás dátuma: 2008. 10. 08. 1 1. Mérések ismertetése Az első részben egy téglalap keresztmetszetű
RészletesebbenConcursul Preolimpic de Fizică România - Ungaria - Moldova Ediţia a XVI-a, Zalău Proba experimentală, 3 iunie 2013
Concursul Preolimpic de Fizică România - Ungaria - Moldova Ediţia a XVI-a, Zalău Proba experimentală, 3 iunie 2013 2. Kísérleti feladat (10 pont) B rész. Rúdmágnes mozgásának vizsgálata fémcsőben (6 pont)
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
ZÉHENYI ITVÁN EGYETE GÉPZERKEZETTN É EHNIK TNZÉK 6. EHNIK-TTIK GYKORLT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa Egy létrát egy verembe letámasztunk
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) Mérések alapjai SNI tananyag. m = 5 kg
TANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : A mérés: A mérés során tervszerűen a természet jelenségiről szerzünk ismereteket. amelyek valamely fizikai, kémiai, csillagászati,
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése
2. Rugalmas állandók mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2012. 12. 15. I. A mérés célja: Két anyag Young-modulusának
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenKomplex természettudomány 3.
Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott
RészletesebbenERŐRENDSZEREK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA
ALAPOGALMAK ERŐRENDSZEREK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Egy testre általában nem egy erő hat, hanem több. Legalább két erőnek kell hatni a testre, ha az erő- ellenerő alaptétel alapján járunk el. A testek vizsgálatához
RészletesebbenNYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok
Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Készítette:... kurzus Elfogadva: Dátum:...év...hó...nap NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő nyomásveszteségének mérése U-csöves
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
Részletesebben2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA I. kategória FELADATLAP. Valós rugalmas ütközés vizsgálata.
A versenyző kódszáma: 009/00. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny FIZIKA I. kategória FELADATLAP Valós rugalmas ütközés vizsgálata. Feladat: a mérőhelyen található inga, valamint az inga és
Részletesebben2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE
2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)
SZÉHNYI ISTVÁN GYT LKLZOTT HNIK TNSZÉK 6. HNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Triesz Péter egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) Négy erő egyensúlya ulmann-szerkesztés Ritter-számítás 6.. Példa gy létrát egy
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 8. osztály
Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 8. osztály 1. Igaz-hamis Döntsd el az állításokról, hogy igazak, vagy hamisak! Válaszodat az állítás melletti cellába írhatod! (10 pont) Két különböző
RészletesebbenA vitálkapacitás. 1. Miért nem folyik ki az összes víz az edényből azonnal az ábrán látható helyzetben?
1 A vitálkapacitás Követelmény: Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre.
RészletesebbenElsőként ellenőrizzük, hogy a 2,5mm átmérőjű golyóval vizsgálható-e az adott vastagságú próbadarab.
1 Keménységmérés minta példa Brinell keme nyse gme re s minta pe lda A Feladat: Határozza meg a kapott próbadarab Brinell keménységét HPO 250-es típusú keménység mérőgép segítségével. A méréssorán a próbadarab
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
Részletesebben2.9.34. POROK TÖMÖRÍTETLEN ÉS TÖMÖRÍTETT SŰRŰSÉGE. Tömörítetlen sűrűség
2.9.34. Porok tömörítetlen és tömörített sűrűsége Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.6-1 2.9.34. POROK TÖMÖRÍTETLEN ÉS TÖMÖRÍTETT SŰRŰSÉGE Tömörítetlen sűrűség 01/2013:20934 Tömörítetlen sűrűségnek nevezzük a tömörítetlen
RészletesebbenÁbragyűjtemény levelező hallgatók számára
Ábragyűjtemény levelező hallgatók számára Ez a bemutató a tanszéki Fizika jegyzet kiegészítése Mechanika I. félév 1 Stabilitás Az úszás stabilitása indifferens a stabil, b labilis S súlypont Sf a kiszorított
Részletesebben1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás
1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó
RészletesebbenEszközszükséglet: Erők összetevőit bemutató asztal 4 db csigával, nehezékekkel (Varignon-asztal)
A Varignon-féle asztallal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: Az erők testekre való hatásának és az erők összeadódásának(eredő erő) megfigyelése. Az egyensúlyi erő és az eredő erő kapcsolatának
RészletesebbenTömegmérés stopperrel és mérőszalaggal
Tömegmérés stopperrel és mérőszalaggal 1. Általános tudnivalók Mérőhelyén egy játékpisztolyt, négy lövedéket, valamint egy jól csapágyazott, fatalpra erősített fémlemezt talál. A lentebb közölt utasítások
RészletesebbenV átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3
5. gyakorlat. Tömegmérés, térfogatmérés, pipettázás gyakorlása tömegméréssel kombinálva. A mérési eredmények megadása. Sóoldat sőrőségének meghatározása, koncentrációjának megadása a mért sőrőség alapján.
RészletesebbenW 1.1 Hőmérő modell. RAPAS kft. 1184 Budapest, Üllői út 315. Tel.: 06 1 294 2900 Fax: 06 1 294 5837 e-mail: rapas@axelero.hu
W 1.1 Hőmérő modell 2 műanyagsapka állványrúdhoz 2 multicsúszka 1 készlet állványgyűrű (nagy, kicsi) 1 Erlenmeyer-dugattyú, 100 ml, szűknyakú 1 gumidugó 18/25, 1-furatos 1 műanyagcső 200x8 mm 1 zsírkréta
Részletesebben58. ročník Fyzikálnej olympiády v školskom roku 2016/2017 Okresné kolo kategórie F Texty úloh v maďarskom jazyku
58. ročník Fyzikálnej olympiády v školskom roku 2016/2017 Okresné kolo kategórie F Texty úloh v maďarskom jazyku 3. feladat megoldásához 5-ös formátumú milliméterpapír alkalmas. Megjegyzés a feladatok
RészletesebbenA nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p
Jedlik 9-10. o. reg feladat és megoldás 1) Egy 5 m hosszú libikókán hintázik Évi és Peti. A gyerekek tömege 30 kg és 50 kg. Egyikük a hinta végére ült. Milyen messze ült a másik gyerek a forgástengelytől,
RészletesebbenA középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017.
A középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017. 1. Kísérlet: Feladat: A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny 2013/2014-es tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...
Bor Pál Fizikaverseny 2013/2014-es tanév DÖNTŐ 2014. április 26. 7. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a további lapokon is fel kell írnod a neved! Iskola:... Felkészítő tanár
RészletesebbenOsztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
RészletesebbenPÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE
PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenA BEDOLGOZOTT FRISS BETON LEVEGŐTARTALMA
A BEDOLGOZOTT FRISS BETON LEVEGŐTARTALA 1 A friss beton levegőtartalmának meghatározása testsűrűségmérés eredményéből számítással 2 A levegőtartalom tervezett értéke: V 1000 cement adalékanyag levegő -
RészletesebbenGalilei lejtő golyóval (golyó, ejtő-csatorna) stopperóra, mérőszalag vagy vonalzó (abban az esetben, ha a lejtő nincsen centiméterskálával ellátva),
Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy
RészletesebbenEgyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata
Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy
RészletesebbenFogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni.
A légnyomás mérése Fogalma A légnyomáson a talajfelszín vagy a légkör adott magasságában, a vonatkoztatás helyétől a légkör felső határáig terjedő függőleges légoszlop felületegységre ható súlyát értjük.
RészletesebbenMérést végezte: Varga Bonbien. Állvány melyen plexi lapok vannak rögzítve. digitális Stopper
Mérést végezte: Varga Bonbien Mérőtárs neve: Megyeri Balázs Mérés időpontja: 2008.04.22 Jegyzőkönyv Leadásának időpontja: 2008.04.29 A Mérés célja: Hooke Törvény Vizsgálata Hooke törvényének igazolása,
RészletesebbenSzakmai fizika Gázos feladatok
Szakmai fizika Gázos feladatok 1. *Gázpalack kivezető csövére gumicsövet erősítünk, és a gumicső szabad végét víz alá nyomjuk. Mennyi a palackban a nyomás, ha a buborékolás 0,5 m mélyen szűnik meg és a
RészletesebbenH01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA
H01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA 1. A mérés célja A mérési feladat moduláris felépítésű járműmodellen a c D ellenállástényező meghatározása különböző kialakítások esetén, szélcsatornában.
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3
Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy
RészletesebbenPermetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete
Permetezőgépek folyadékfogyasztásának mérése és beállítása A permetezés anyagszükséglete Hatásos permetezés csak akkor végezhető, ha pontosan ismert a felületegységre kiszórt folyadékmennyiség. Ugyanis
RészletesebbenKemping szett TAPADÓKORONG. USA SZABADALOM no. 5647143 LNB LNB TARTÓ KAR. Rend.szám: 282600
Rend.szám: 282600 Conrad Szaküzlet, 1067 Budapest, VI., Teréz krt 23. Tel: 302 3588 Kemping szett PARABOLA TÁNYÉR RECÉS FEJŰ CSAVAR LNB LNB TARTÓ RECÉS FEJŰ CSAVAR KAR HÁROMSZÖGLETŰ GOMB TAPADÓKORONG USA
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenTipikus fa kapcsolatok
Tipikus fa kapcsolatok Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék 1 Gerenda fal kapcsolatok Gerenda feltámaszkodás 1 Vízszintes és (lefelé vagy fölfelé irányuló) függőleges terhek
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenFolyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel
Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel Név: Neptun kód: _ mérőhely: _ Labor előzetes feladatok 20 C-on különböző töménységű ecetsav-oldatok sűrűségét megmérve az
RészletesebbenA diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.
Az optikai paddal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A tanulók ismerjék meg a domború lencsét és tanulmányozzák képalkotását, lássanak példát valódi képre, szerezzenek tapasztalatot arról, mely
RészletesebbenHőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál
Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Celsius hőmérsékleti skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Kelvin hőmérsékleti skála: A beosztása 273-al van elcsúsztatva a
RészletesebbenFelvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga -
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga - Minden tétel kötelező Hivatalból 10 pont jár Munkaidő 3 óra I Az alábbi kérdésekre
RészletesebbenKutakodók Fizika verseny
Kutakodók Fizika verseny Feladatok listája 7. osztályos 1) Mozgások típusai - Mikola-cső - vasgolyó - vezetősín - stopper - mérőszalag - Mérjük meg, mennyi idő alatt tesz meg a buborék 20, 40, 60 cm-t.
RészletesebbenBALESETVÉDELMI TUDNIVALÓK ÉS MUNKASZABÁLYOK
1./ BEVEZETÉS Amikor kísérletet hajtunk végre, valójában "párbeszédet" folytatunk a természettel. A kísérleti összeállítás a kérdés feltevése, a lejátszódó jelenség pedig a természet "válasza" a feltett
Részletesebben2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
RészletesebbenRezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?
Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye
RészletesebbenMECHANIKA I. /Statika/ 1. előadás SZIE-YMM 1. Bevezetés épületek, építmények fizikai hatások, köztük erőhatások részleges vagy teljes tönkremenetel használhatatlanná válás anyagi kár, emberáldozat 1 Cél:
RészletesebbenHaladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk
Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember
RészletesebbenMérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag
Fizika érettségi 2017. Szóbeli tételek kísérletei és a kísérleti eszközök képei 1. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök
RészletesebbenASTER motorok. Felszerelési és használati utasítás
1. oldal ASTER motorok Felszerelési és használati utasítás A leírás fontossági és bonyolultsági sorrendben tartalmazza a készülékre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket. A gyakorlati lépések képpel
RészletesebbenSzámítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.
Networkshop 2005 k Geda,, GáborG Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola gedag@aries.ektf.hu 1 k A mérés szempontjából a számítógép aktív: mintavételezés, kiértékelés passzív: szerepe megjelenítés
RészletesebbenAlkalmazástechnika Oldalsz. : 2/31. TEGOLA CANADESE S. p. A. Kutatás és Fejlesztés. Kód: DRS2022. Felrakási utasítás Standard tipusú zsindelyhez
TEGOLA CANADESE Alkalmazástechnika Oldalsz. : 2/31 Felrakási utasítás Standard tipusú zsindelyhez Bevezetés: A bitumenes zsindely egyszerű és korrekt felhelyezésének előfeltétele, hogy a fogadó felület
RészletesebbenBeépítési útmutató Beépíthető hűtőfagyasztószekrények
Beépíthető hűtőfagyasztószekrények Ez a a hűtő-fagyasztószekrények bútorzatba való beépítésére vonatkozik és a szakemberek számára készült. A készülék beépítését az itt leírtak és a szerelési munkákra
RészletesebbenKéplet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt
Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti
RészletesebbenA K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS-
A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS- Forgatónyomaték meghatározása G Á L A T A Egy erő forgatónyomatékkal hat egy pontra, ha az az erővel össze van kötve. Például
Részletesebben