Zalavár-Vársziget Árpád-kori tornya"

Átírás

1 2008 Z A L A I M Ú Z E U M Ritoók Ágnes Zalavár-Vársziget Árpád-kori tornya" 1938-ban Z a l a v á r határában Zala megye emlék m ű v e t emelt Szent István tiszteletére. A z aediculát a Vársziget legmagasabb pontján építették fel. Ezt 1985ben megújították, m e l l é Cirill és M e t ó d bronzszobrát m a g á b a foglaló e m l é k o s z l o p o t állítottak, és sor került a k ö r n y e z e t r e n d e z é s é r e is. A m u n k á t régészeti kutatás előzte meg, melyet Cs. S ó s Á g n e s irányított. A terület kutatása befejezetlen maradt.' Hitelesítő ásatásra nem volt lehetőség, így az egyes j e l e n s é g e k leírása az években készült d o k u m e n t á c i ó n alapul. A t á g a b b k ö r n y e z e t teljes feltárása során ( ) kapott adatok azonban n é m i l e g segítették az értékelést. A Várszigeten á t h a l a d ó Z a l a v á r - z a l a s z a b a r i út déli oldalán - az e m l é k m ű dombját kikerülve - m á r 1982ben és 1983-ban nagyobb felületeket g é p p e l lehumuszoltak. A domb k ö r n y é k é n a levett földréteg erősen t ö r m e l é k e s volt", és a lehumuszolt felületen is mesz es k ő t ö r m e l é k e t " Egyeltek meg ben a domb tövében nyitott és kézi erővel mélyített szelvény fel tárása során bebizonyosodott, hogy a k i e m e l k e d é s nem teljesen modern s z i n t e m e l é s e r e d m é n y e. O m l a d é k m á r közvetlenül a szántás alatt, 50 c m m é l y e n jelent kezett ben m é g i s újra géppel toltak le az egykori d o m b o r u l a t r ó l közel 1 m vastag földréteget. 2 3 A feltárt maradványok (1. kép) Épület (2-3. kép) A l e h u m u s z o l á s t " k ö v e t ő feltárás egy nyugat keleti tájolású, téglalap alaprajzú (9,4 x 8,5 m) épület töredékeit hozta - részlegesen - napvilágra. A j o b b á r a bontási törmelékkel visszatöltött, cm mélyen megmaradt alapozási(falkiszedési) árkok alapján az alapfalak szélessége 1,5 m lehetett. A z északnyugati és északkeleti saroknál azonban szélesebb törmelékfolt jelentkezett, alapozási á r k o k v o n a l á h o z képest 1 m melyen hatolva be az épület t e r é b e. Ezeket a c s o m ó pontokat az a l a p á r o k átlós i r á n y ú b ő v í t m é n y é b e, átlagosan 40 c m mélyre levert cölöpsorokkal ( á t m é r ő : cm) támasztották alá, m i v e l az épületet laza homokos altalajon, illetve korábbi telepobjektumok fölött e m e l t é k. A délkeleti sarok helyén azonban csupán n é h á n y cölöplyukat találtak. Ezek egy nagy kiterjedésű és igen k e m é n y a g y a g r é t e g e t ütöttek át. A z egykori építők feltehetőleg é p p e n ebben b í z v a sűrű cölöpalapozás készítését itt s z ü k s é g t e l e n n e k ítélték. ( A z é s z a k n y u g a t i sarok r ö v i d ismert s z a k a s z á n á l azonban h a s o n l ó rétegviszonyok ellenére mégis e l k é szítették.) A nyugati fal középső s z a k a s z á n a k területe igen bolygatott volt. Alapozási árok vonalát nem sikerült rögzíteni. Ezért az ásató ide rekonstruálta az épület be járatát, és a nyílás falazatának tagolásaként é r t e l m e z t e az északnyugati saroknál is megfigyelt jellegzetes alapozástechnikát. A z észak- és délnyugati sarok alapozási (falkisze dési) árkában a legalsó k ő s o r o k részletei megmarad tak: a ferdén e g y m á s mellett álló lapos h o m o k k ö v e k sorát az ásató b o l y g a t á s e r e d m é n y é n e k vélte, de felte h e t ő l e g i n k á b b az egykori h a l s z á l k á s é p í t é s m ó d m a r a d v á n y a i. A k ö v e k között nem figyeltek meg k ö t ő anyagot, e g é s z e n k e v é s, homokos habarcs" c s u p á n az o m l a d é k felső szintjében jelentkezett. A z épületfeltárás d o k u m e n t á c i ó j a téglákat csak egy, az épület pusz tulását követő b e á s á s ( I I I. metszet) betöltésében említ. Cölöprendszer A z é p ü l e t m a r a d v á n y o k t ó l mintegy 10 m-re észak keletre (ugyancsak géppel lehumuszolt területen) t ö b b, p á r h u z a m o s cölöpsort, illetve c ö l ö p c s o p o r t o t tártak fel. A 12 m hosszú nyugat-kelet irányú sorozat közel derék szögű töréssel folytatódik dél felé ismét legalább 12 m hosszúságban. A z épület alapárkába vert c ö l ö p ö k h ö z

2 h a s o n l ó, karvastagságú ( cm), hegyesre bárdolt v é g ű cölöpöket függőlegesen verték le. K a p c s o l ó d ó j á r ó s z i n t nem ismert, a felület felszínéhez képest t ö b b s é g ü k b e n cm mélyen n y ú l t a k a talajba. Árok A z épülettől keletre 20 m hosszan északkelet-dél nyugati irányú árok foltját figyelték meg. Teljes fel tárása nem történt meg, de az ásatási napló szerint egy északi és egy déli szakaszon átvágták. S z é l e s s é g e cm, mélysége az é s z a k i átvágásban 43 cm, a déli átvágásban 30 cm. U t ó b b i helyen b e t ö l t é s é b e n nagyobb kövek voltak, e g y é b, értékelhető adata nem maradt fenn. A feltárt m a r a d v á n y o k keltezése A z épület, a c ö l ö p r e n d s z e r és az árok k ö z ö s j e l lemzője, hogy őskori és K a r o l i n g kori objektumokba mélyednek. A z épület délnyugati s a r k á r a ásott gödörből századi cserepek és c s o n t n y e l ű vaskés került nap világra. M i v e l a gödröt az alapfalba m é l y í t e t t é k, komoly é p ü l e t m a r a d v á n y o k a felszínen ekkor m á r nem látszottak. Az újabb á s a t á s o k során a d é l n y u g a t i saroktól közel 20 m-re nyugatra egy késő k ö z é p k o r i, d e s z k a p a d l ó s épület került napvilágra. K ö r n y e z e t é b e n több hasonló korú objektum volt. Valószínű, hogy az alapfalai vágó gödör is ehhez az együtteshez tartozott. A telket kerítő árok m é l y e b b szakaszai nyugaton és délen megmaradtak. Cs. Sós Ágnes a feltárás idején, illetve k ö z v e t l e n ü l u t á n a az épületet a k o r a i Á r p á d - k o r r a keltezte. (CS. S Ó S 1986, 77.) A leletanyagban az Á r p á d - k o r évszázadait mindössze n é h á n y fazéktöredék és egy o r s ó k o r o n g képviseli. E g y e d ü l az épület déli elő terében, a már lehumuszolt felület tisztítása k a p c s á n említ az ásatási napló Á r p á d - k o r i, sőt késő Á r p á d k o r i " cserepeket d e c e m b e r é b e n elhangzott e l ő a d á s á b a n az ásató a lakótornyot ' az egykori Pribina-vár" épületei k ö z é sorolta, egy, a m a r a d v á n y o k a t v á g ó, századi jellegű e d é n y t ö r e d é k e k k e l keltezett szemét gödörre hivatkozva. (CS. S Ó S 1994, 8 9. ) Ez a g ö d ö r ( J/84") az épület déli fala és az azt h e g y e s s z ö g b e n m e t s z ő észak-déli irányú szelvényfal metszéspontjánál egyetlen, a feltárás k e z d e t é n készült s z e l v é n y - a l a p rajzon szerepel, vágja a kiszedett falat" széljegyzet tel. A szelvényfalról metszet nem készült. A fennma radt fényképeken azonban az alapárok v i l á g o s a b b rétege egy faszenes b e t ö l t é s ű gödörbe m é l y e d. (3. kép 2-3) Nem kizárt, hogy az alapozás k i t e r m e l é s e k o r m e g b o l y g a t t á k a k o r á b b i b e á s á s t is, az i d ő r e n d meg 1 4 ítélése a felület j e l e n s é g e i alapján talán ezért nem volt egyértelmű. A feltárás során megfigyelt r é t e g v i s z o n y o k b ó l k ö v e t k e z ő, 9. századnál k é s ő b b i keltezést támogatják az épület k ö r n y e z e t é b e n u t ó b b kiásott j e l e n s é g e k is. A 9. században a területen sürün e g y m á s mellett (részben felett) k ü l ö n b ö z ő gazdasági é p ü l e t e k álltak. A területhasználatban l é n y e g e s m ó d o s u l á s ebben az i d ő s z a k b a n nem m u t a t h a t ó k i. Az épületet közvetlen k ö r n y é k é n m ű k ö d ő, zajos és szagos m ű h e l y e k fel ettébb szokatlan s z o m s z é d s á g o t j e l e n t e n é n e k egy ilyen tekintélyes épület (és lakói) számára. A fentiek alapján, r é s z b e n m e g e r ő s í t v e Cs. Sós Á g n e s első v é l e k e d é s é t, ú g y gondolom, hogy az épületet az Á r p á d - k o r b a n emelték a V á r s z i g e t egyik legmagasabb pontján. A z alapfalak szélessége toronyformát felételez. A f e l m e n ő falakkal összefüggésbe h o z h a t ó apró adatok nem egyértelműek: A délnyugati sarkot feltáró (a gépi f ö l d m u n k á t m e g e l ő z ő e n nyitott) s z e l v é n y b e n igen sok v a s s z ö g e t találtak. Ha ezek nem a k é s ő középkori h a g y a t é k részei, utalhatnak esetleg fa felépítményre is. De megfelelő m é l y s é g ű alapozáson állhatott habarcsos kőfal is - éppen e megfelelő m é l y s é g és a modern szint viszonya m a g y a r á z n á, hogy ebből m i n d ö s s z e e g é s z e n kevés, homokos habarcs" keveredett az o m l a d é k felső rétegeibe. A k ö r n y e z e t - n y i l v á n a gépi f ö l d m u n k á n a k k ö s z ö n h e t ő e n - m e g l e h e t ő s e n tiszta" volt. A torony déli előterében az újabb feltárások során két Árpád kori oszlopgödröt, nyugat felé pedig két h a s o n l ó korú vermet bontottunk k i. A délnyugati saroktól 20 m-re délre, egy kis g ö d ö r b e n szájával lefelé fordított, 12. századi fazék lapult. A c ö l ö p r e n d s z e r pusztulására v o n a t k o z ó a n egyetlen adatot tartalmaz Cs. Sós naplója: Egy helyen lehetett megfigyelni, hogy egy kisméretű, bizonytalan foltként j e l e n t k e z ő s z e m é t g ö d ö r r e l vágták a c ö l ö p r e n d s z e r maradványait, ebből 17. századi cserepek kerültek e l ő. " Bár a cölöpök közel felét átvágták, az ásatási napló betöltésből származó leletet nem említ. A tény, hogy kora újkori szemét a cölöpök helyére m á r nem került, az é p í t m é n y jóval korábbi m e g s e m m i s ü l é s é r e utal. A z árok b e t e m e t é s é n e k idejére v o n a t k o z ó infor m á c i ó t - a feltárás elmaradásából k ö v e t k e z ő e n - a d o k u m e n t á c i ó nem tartalmaz. A m a r a d v á n y o k t ö r e d é k e s s é g e és a k e l t e z é s r e v o n a t k o z ó adatok csekély volta miatt ellent kellett á l l n o m a csábításnak, hogy a fenti két j e l e n s é g e t egy é r t e l m ű e n az épülethez k ö s s e m. A c ö l ö p r e n d s z e r és az árok dél felé összetart - egyidejűségük ezért is meg kérdőjelezhető. A z árok ismert szakasza annak a kerít ő á r o k n a k a keleti szakasza is lehetett, amelyik a fent említett a késő k ö z é p k o r i épületet ö v e z t e.

3 Értelmezés Cs. Sós Á g n e s első, sokat sejtető első beszámolója szerint a z újabb k u t a t á s o k a I X. századi belső erőd és az Á r p á d - k o r i ispáni v á r kapcsolatához is nyújtanak adatokat." (CS. SOS 1985, 86.) Azaz - az ásatási napló v o n a t k o z ó vázlatai alapján is - úgy vélekedett, hogy az ispánsági v á r a 9. s z á z a d i belső e r ő d " területét foglalta el, és a torony az ispán l a k ó h e l y e lehetett. Ezért datálta az épületet a kora Á r p á d - k o r r a. A z épülettípus v a l ó b a n több kora Á r p á d - k o r i köz pontból ismert. ( B Ú Z Á S 2004, 7-10.) Korai, 11. szá zad eleji keltezés azonban egyedül a visegrádi, római alapokon álló torony e s e t é b e n igazolható. A z eszter gomi. 6 6 m alapterületű tornyot Nagy Emese Kálmán u r a l k o d á s á n a k idejére keltezi. ( N A G Y 1979, 97.) Búzás a l l. század utolsó harmadára datálja, és benne helyezi el az esztergomi ispán rezidenciáját. ( B Ú Z Á S 2004, 8.) A pécsi p ü s p ö k v á r 8 x 9 m-es tornyát Búzás egy, az ásatások során talált románkori oszlopfőre t á m a s z k o d v a keltezi a 11. század m á s o d i k felére. (G. S Á N D O R 1999, ; B Ú Z Á S 2004, 10.) X A zalavári torony azonban építésmódját tekintve inkább a közelebbi és t á g a b b k ö r n y é k 12. század végére, 13. század első felére keltezett, h a s o n l ó épít m é n y e i h e z kötődik: a kis zalai e r ő d í t m é n y e k Vándor László által kutatott s o r o z a t á h o z ( V Á N D O R 1989; V Á N D O R 1996; , ^ ; V Á N D O R 2001, 50.) vagy távolabb a Vas megyei Zalakon (KISS 1996.), de leginkább Jakon ( V A L T E R 2005.) feltárt é p ü l e t h e z. M í g ugyanis az előbbi esetekben az é p ü l e t m a r a d v á n y t sánc és árok ö v e z t e, Jakon ennek n y o m á t nem sikerült kimutatni. A torony csatári k ö v e k b ő l, h a l k s z á l k a formában agyagba rakott, 1,65-1,70 m széles és 80 c m m é l y alapokon áll. A f e l m e n ő fal azonban s á r g a murvás, kavicsos habarccsal kötött téglából k é s z ü l t. (VALTER 2005, 543.) A Ják n e m z e t s é g l a k ó h e l y é n e k topográfiája - a Szent Jakab k á p o l n a és a világi é p ü l e t helyzete - ugyancsak a z a l a v á r i t e l e p ü l é s k é p h e z hasonló. (4. kép) A Zalavár-Várszigeten ben feltárt é p ü l e t az ispán t o r o n y f o r m á j ú " l a k ó h e l y e lehetett. ( F E L D 2007, 155.) Erődítettségének akár legcsekélyebb v o l t a - palánk és árok - kérdés marad. ( A Várszigetet ö v e z ő m é g magasan álló - s z ü k s é g szerint f e l t e h e t ő e n javított - 9. századi v é d m ü v e k e n belül komolyabb e r ő dítésre nyilván nem is volt s z ü k s é g. ) A korszakra jellemző terminológiai bizonytalanságok miatt ( K U B I N Y I 1989, ) azonban nem zárható k i, hogy j ú l i u s á b a n ez v o l t Castrum Z a l a ", melyben Róbert érsek ítélkezett M a d á r asszony h i t b é r e ügyében. Jegyzetek: kezése 1984-ben 108,40. A modern felszín 1984-ben a VS 117 mellett 108,93." Az épület pusztulását a Hadrianus zarándoktemplom utolsó korszakához kötötte. A templom periodizációja az újabb kutatások alapján nem tartható: SZŐKE 2001, 34, 30 jegyzet. A zalavári feltárással egyidőben, között Sós vezette a Kis-Balatoni tározó építése miatt szükségessé vált Esztcrgályhorváti-Huszárváron folyó leletmentést is. VS 117. szelvény. A lehumuszolt terület átlagos szintje 108,00 körüli. Az 1984-ben, VS 117 szelvényben feltárt fal(sarok) metszete 107,90 körül rajzolódott ki. Legfelső omladék jelent Irodalom: BUZAS 2004 Búzás. CL: Az esztergomi vár románkori és gótikus épületei. In: Búzás G.-Tolnai G. szerk.: Az eszter gomi Vármúzeum középkori kőtárának katalógusa. Esztergom 2004, CS. SÓS 1985 Cs. Sós, Á.: Zalavár-Vár. In: Czeglédy I. szerk.: Az év régészeti kutatásai. RégFüz 38(1985) CS. SÓS 1986 Cs. Sós, Á.: Zalavár-Vár. In: Czeglédy I. szerk.: Az év régészeti kutatásai. RégFüz 39(1986) CS. SOS 1994 Cs. Sós, Á.: Zalavár az újabb ásatások tükrében. In: Kovács L. szerk.: Honfoglalás és régészet. Budapest 1994, FELD 2007 Feld, L: A jáki földesúri lakóhely. Castrum 2007/ G. SÁNDOR 1999 G. Sándor, M. : Die mittelalterlichen Gebäude und Gebäudereste der Bischofsburg zu Pécs. A pécsi püs pökvár középkori épületei és épületmaradványai. In:

4 Die Bischofsburg zu Pécs. Archäologie und Bauforschung. Pécs püspökvár. Régészet és épületkutatás. ICOMOS Hefte des deutschen Nationalkomitees XXII, 1999, KISS 1996 Kiss, G.: A 13. századi zalaki vár fatornya (Adatok a Nyugat-Dunántúl Árpád-kori facpítészetéhez). In: Cseri M. szerk.: Nyugat-Dunántúl népi építészete. Szentendre-Velem 1996, KUBINYI 1989 Kubinyi, A.: Árpád-kori váraink kérdése. Kísérlet egy közbülső kutatási mérleg felállításához. In: In: Horváth L. szerk.: Castrum Bene. Gyöngyös 1990, NAGY 1979 Nagy, E.: Az esztergomi királyi, majd érseki palota. In: Tonna I. szerk.: Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. 8/11. lh. Budapest, 1979, ; 101. SZŐKE 2001 Szőke, B. M.: Zalavár a Karoling-korban. In: Takács I. szerk.: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Pannonhalma 2001, VALTER 2005 Valter, I.: A Ják nemzetség Árpád-kori lakóhelye Jakon. CommArchHung 2005, VÁNDOR 1989 Vándor, L.: A várépítészet kezdetei Zala megyében. In: Horváth L. szerk.: Castrum Bene. Gyöngyös 1990, VÁNDOR 1996 Vándor, L.: Archäologische Forschungen in den mittelalterlichen weltlichen und kirchlichen Zentren des Hahót-Buzád-Geschlechts. ANTAEUS 23(1996) VÁNDOR 2001 Vándor, L.: A középkori várépítészet Zalában. In: Vándor L. szerk.: Zala megye ezer éve. Zalaegerszeg 2001, A towerlike building of Zalavár-Vársziget Zalavár is located 9 km SW from the lake Balaton, by the lower course of the river Zala. The present day village is situated on a lawer ridge running alongside the river. The archaeological site known as Zalavár-Vársziget lies to the west of the village, on one of the 'islands' of a former marshland. In the 9th c. there was a fortified and densely populated urban settlement ('civitas Priwinae', 'Mosapurc') here, that belonged to the eastern confines of the Carolingian Empire. The depopulation of the site after the Hungarian Conquest (here in 900 AC) was stopped by the consecration of a monastery church in In the ll-13 t h c. the administrative centre of the county was also here. A parish church was also built for its local servants north of the monastery in the 2nd half of the 11th c. At the same time a manorsite(?), enclosed by a timber palisade was formed between the two churches.(fig. 4) In , over 9 th c. settlement features a towerlike foundation was was brought to light on an elevation of the Vársziget. (Fig I, 2, 3) A th c. rubbish pit cut into the remains of the foundation proves, that no ruins could be seen on the surface by that time. This stratigraphical situation indicates that the construction was erected in the th c. Some recently excavated similar buildings of the region (VÁNDOR 1996, KISS 1996, VALTER 2005) render the datation more precise: to the 2 n d half of the 12 th and the 13 t h c. These towers" belonged to the manorial centers of the local landowners. In the case of Zalavár this building was probably used by the 'comes' ('ispán'), the royal officer of the county. Signs of some enclosure (a timber construction and a ditch) appeared to the north and east of the building, but there has not been certain evidence of their coexistence. Translated by Agnes Ritoók

5 1. kép: Az épület és környezete (ásatások: , ) 1: épület; 2: cölöprendszer; 3: árok; 4: Árpáddcori gödrök; 5: századi telcpjelenségek; 6: 9. századi telepjclenségek Fig. 1: The building and its envinron (excavations , ) 1: building; 2: timber construction; 3: ditch; 4: 12-13* c. pits; 5: th c. features; 6: 9 th c. features

6 2. kép: Az épület. 1: lehumuszolt, de fel nem tárt felület; 2: 9. századi telepjelenségek; 3: alapozási árok; 4: cölöphelyek; 5: metszet vonala; 6: későbbi bolygatás Fig. 2: The building. 1 : unexcavated arca; 2: 9 th c. pits; 3: foundation trench; 4: post holes (foundation support); 5: section wall; 6: younger pits

7 3. kép: 1: Az alapozási árok metszetei; 2: a délnyugati sarok dél felöl; 3: a délnyugati sarok nyugat felől; 4: az északnyugati sarok cölöpös alapozásának részlete Fig. 3. 1: Section walls of the foundation trench; 2: the SW comer from S; 3: the SW comer from W; 4: post holes under the N W comer

8 4. kép: Zalavár-Vársziget. A századi topográfia vázlata 1: monostortemplom és temető; 2: körítőfal; 3: majorság('?); 4: plébániatemplom és temető; 5: torony" Fig. 4: Zalavár-Vársziget. Schema of the th c. topography 1: monastery church and churchyard; 2: surrounding wall; 3: manorf?); 4: parish church and churchyard; 5: tower"