AZ INTERKULTURÁLIS DIALÓGUSOK ÉVÉNEK MÉDIAPREZENTÁCIÓJA. Tanulságok az Önkéntesség Évére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INTERKULTURÁLIS DIALÓGUSOK ÉVÉNEK MÉDIAPREZENTÁCIÓJA. Tanulságok az Önkéntesség Évére"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nappali tagozat Nemzetközi üzleti kommunikáció szakirány AZ INTERKULTURÁLIS DIALÓGUSOK ÉVÉNEK MÉDIAPREZENTÁCIÓJA Tanulságok az Önkéntesség Évére Budapest 2011 Készítette: Hosszu Adrienn 55

2 Tartalomjegyzék Ábrajegyzék... 4 Bevezetés Problémafelvetés, hipotézis Kutatási módszerek Primer kutatás Szekunder kutatás Az EU kulturális politikája Az év meghirdetésének háttere Európai identitás? Migráció az Európai Unióban Eurobarométer összefoglalója A Kultúrák Közötti Párbeszéd Évéről Az Év meghirdetése Az év céljai A program költségvetése Az év lebonyolítása Az év kiemelt témái Az év kiemelt projektjei Az év médiaprezentációja Nyomtatott sajtó figyelése Országos napilapok Az Év médiapartnere, Metró Újság Helyi napilapok Programajánló füzetek Internetes sajtófigyelés Az Év megjelenítése az Origo internetes újságban Az év honlapja Videók a YouTube-on Kérdőíves felmérés Összegzés Összefoglaló Tanulságok az Önkéntesség Évére Irodalmi jegyzék Melléklet számú melléklet: Az ötletpályázaton kiválasztott negyven projekt számú melléklet: Az Év hazai lebonyolítás főbb állomásainak és a két kiválasztott vidéki rendezvény média-megjelenései számú melléklet: A YouTube-on közzétett kisvideók listája számú melléklet: A kérdőíves kutatás eredménye

3 Ábrajegyzék 1. ábra: Az EU tagállamaiban tartózkodó külföldi állampolgárok száma és aránya január 1-jén ábra: Bevándorlók földrészek szerinti megoszlása a jelentős fogadó országokban és Magyarországon ábra: Magyar válaszok a következő kérdésre: Mi jut először eszébe, ha következő kifejezést hallja:"interkulturális dialógusok Európában?" ábra: Magyar válaszok a következő kérdésre: 2008-ban a Kultúrák Közötti Párbeszéd Évében megrendezésre kerülnek események, ahol különböző kulturális hátterű emberek találkozhatnak. Érdekelnék ilyen jellegű események? ábra: Az év hazai lebonyolítás állomásainak kapcsán az országos napilapokban megjelent cikkek száma ábra: A YouTube-on látható minivideók megtekintéseinek száma 2011 áprilisában ábra: A YouTube-on közzétett minivideók átlagos látogatottsági száma kategóriánként és a kategóriák megoszlása ábra: "Kiss Tibor a kultúrák közötti párbeszédről című videó megtekintések számának alakulása a YouTube-on ábra:"szipőcs Krisztina a kultúraközi párbeszédről" című videó megtekintések számának alakulása a YouTube-on ábra: "Tudjunk egymásról" című videó megtekintések számának alakulása a YouTube-on ábra: A Kultúrák Közötti Párbeszéd Évéről információval rendelkezők, illetve arról nem is hallók aránya ábra: A kulturális eseményekről való tájékozódás forrásai ábra: A kérdőívet kitöltők véleménye az idei európai év tematikájára vonatkozóan

4 Bevezetés Ha újra kellene kezdenem az európai integráció megvalósítását, valószínűleg a kultúrával kezdeném. 1 (Jean Monet) Az Európai Unió a tematikus évek sorában 2008-ban az Interkulturális Dialógusok Évét hirdette meg. Dolgozatom témáját az Év médiaprezentációja képezi. Témaválasztásomat két dolog motiválta. A Párbeszéd Évében egy félévet Portugáliában tölthettem Erasmusösztöndíj keretében. A félév során számtalan európai és nem európai nemzet diákjai ismerkedhettek meg egymással és a másik kultúrájával. A Portugáliában töltött félév során testközelből tapasztalhattam meg azt, hogy egymás elfogadásához a legcélravezetőbb út a másik megismerése, és ennek előfeltétele az egymásra nyitott párbeszéd kezdeményezése. Témaválasztásom másik oka az idén zajló Önkéntesség Évéhez kapcsolódik; rendszeresen végzek önkéntes munkát, így lehetőségem volt részt venni az Önkéntes Turné rendezvényen, amelynek keretében sor került a tematikus év megnyitójára. A megnyitót széles médiaérdeklődés övezte, mert a soros EU-elnökség nyitóeseményeinek sorába illesztették be a Turnét. Az esemény hangsúlyos volta ellenére is azt tapasztaltam, hogy az ismerőseim nagy része nem is hallott az idei év témájáról. Ennek tükrében kíváncsi lettem, hogy a Párbeszédek Évének milyen volt a médiaprezentációja, illetve elég hatékonynak bizonyult-e a lezajló médiakampány. Dolgozatom témája több okból is aktuális. Az Év meghirdetésének hátterében olyan okok húzódnak meg, melyek rendkívül időszerűek napjainkban, és megoldandó feladat elé állítják az Európai Unió politikusait, államait, de a mindennapi embereket is. Az EU elöljárói mára felismerték, hogy az integráció bővülésének együtt kell járni az európai identitás megteremtésével, mert csak ezáltal teremthető meg valódi közösség, ami fontos feltétele annak, hogy az Unió képes legyen megállni a helyét a globalizálódó világban. Az európai identitás megteremtéséhez a kultúra felé kell a figyelmet fordítani, hiszen a közös és sajátosan európai hagyományoknak, vonásoknak, kulturális kincseknek lehet identitásformáló erejük. Az EU egyre nagyobb figyelmet fordít a kultúrára, ennek a tendenciának egyik bizonyítéka a tematikus év meghirdetése. Az Év még egy problémára ráirányította rá a figyelmet. Európa nyugati felén egyre nagyobb gondot okoz a nagyszámú bevándorló 1 Trompenaars, F: Riding the wawes of culture, London, Nicholas Brealey Publishing, 1995, in: FALKNÉ dr BÁNÓ Klára, Kultúraközi kommunikáció, Püski Kiadó Kft, Budapest, 2001, 67p. 5

5 csoportok kezelése, míg a keleti felén a különböző etnikumok egymás mellett élése jelentős feszültség forrás. Mind a bevándorlókkal, mind a különböző etnikumúakkal úgy lehetséges az együttélés, ha kialakul valamiféle párbeszéd az egyes csoportok között. A téma aktualitását adja az is, hogy 2011-ben hazánk tölti be az EU soros elnöki posztját, melynek programjai között kiemelt szerepet kapnak az Önkéntesség Évéhez kapcsolódó rendezvények. Dolgozatom eredményei tanulságosak lehetnek az idei, illetve az elkövetkező tematikus évek médiakampányai számára. Szakdolgozatom írása közben két problémával szembesültem. Egyfelől a téma szerteágazó volta okozott nehézségeket, mert az interkulturális dialógusok kapcsán igen sok irányba el lehetett volna indulni. Végül azt választottam koncepciónak, hogy szigorúan néhány olyan aspektusát ragadom meg a témának, melyek időszerűek napjainkban és relevánsak az európai közösség szempontjából. A másik problémám a médiafigyelés során merült fel, a nehézség kettős volt. A médiakampány három éve zajlott; ilyen időtávlatban jóval nehezebb a médiafigyelést végezni, mint egy jelenben futó téma kapcsán. A másik nehézségem akkor merült fel, amikor felvettem a kapcsolatot az Év hazai lebonyolítójával, a KultúrPont Irodával. Előzetesen úgy terveztem, hogy médiafigyelésem kiterjedhet a televíziós és rádiós megjelenésekre is, ehhez az Iroda munkatársaitól szerettem volna adatokhoz jutni. Nagy meglepetésemre az derült ki, hogy részletes statisztika nem készült ezzel kapcsolatban. Így dolgozatom a nyomtatott sajtóra és internetes megjelenésekre koncentrál. Szakdolgozatom alapvetően három részből épül fel; az első részben információelemzést végeztem az Év meghirdetésének hátteréről szakirodalmi forrásokat felhasználva, a második rész a nyomtatott és elektronikus sajtóbeli megjelenéseket vizsgálja, valamint a médiakampány egyéb fontos elemeit képező YouTube-on megjelent videókat és az Év honlapját. A harmadik részt kérdőíves kutatásom képezi, mely a 2008-as médiakampány hatékonyságával kapcsolatban igyekezett információkhoz jutni Problémafelvetés, hipotézis Kutatásaim előtt az első kérdés a médiakampánnyal kapcsolatban vetődött fel. Őszintén szólva szakdolgozatom megírása előtt vajmi keveset hallottam a Párbeszédek Évéről, és ezzel hasonlóképpen voltak ismerőseim, barátaim is. 6

6 Hipotézisem ezért az, hogy az Év során kisszámú média megjelenés volt a témában, így a kampány kevés embert ért el. Dolgozatom főbb vizsgálódási körét ennek az állításnak a megerősítésére vagy megdöntésére vonatkozó információk összegyűjtése jelentette. A téma kapcsán a fő kérdés mellett több kisebb kérdésre is választ kerestem: 1) Hogyan illeszkedik a Kultúrák Közötti Párbeszéd Éve az Európai Unió kulturális politikájába? 2) Milyen megfontolások állnak az Év meghirdetésének hátterében? 3) A médiakampánynak melyek voltak a fő eszközei, és elemei? 4) Hogyan alakult a megjelenések száma a nyomtatott és elektronikus sajtó esetében? 5) Hatékonynak bizonyult-e a médiakampány? 1.2. Kutatási módszerek Primer kutatás Primer kutatást (kérdőív) az ötödik vizsgálandó kérdésem megválaszolására végeztem. Kvantitatív vizsgálatom során arra kerestem a választ, vajon mennyire volt sikeres a médiakampány. Az összeállított kérdőívet az internet segítségével a honlapon szerkesztettem meg, majd a kérdőívhez kapcsolódó linket főként ismerőseimnek e- mailben elküldtem. Két közösségi portálon is, az iwiw-en és a Facebook-on kértem ismerőseim segítségét. A mintavétel tehát nem véletlenszerű volt Szekunder kutatás Szekunder kutatásom két célt szolgált. A dolgozat kapcsán megfogalmazott első két kérdés információ-tartalomelemzést igényelt, megválaszolásukhoz a szakirodalom áttanulmányozására volt szükség. Kutatásomhoz könyvtárakban fellelhető könyvek, folyóiratok ide vonatkozó számaiból merítettem anyagot, illetve sok esetben internetes források segítségéhez folyamodtam. Szekunder kutatásaim másik, médiafigyelésre irányuló részét adatbázisokban megjelent cikkek gyűjtése jelentette. Napilapok, internetes hírportálok archívumaiban kerestem előre meghatározott tematikájú cikkeket. Mivel keresésem igen kisszámú találatot eredményezett ezzel a módszerrel, illetve több esetben az archív számok nem voltak 7

7 hozzáférhetőek az Interneten, saját gyűjtésbe kezdtem. Az Országos Széchényi Könyvtárban az általam vizsgált sajtóorgánumok archív számait kértem ki, és ezekben kutattam az Évvel kapcsolatban megjelent írások után. A napilapok és az Origo internetes Újság vizsgálatára az alábbi szempontrendszert dolgoztam ki: 1) Megjelenés helye, prioritása: Címlap, főoldal Belső oldal, al- oldal 2) Tartalom célja és hatása: Informálás, promótálás Kis színes, nincs cél Beszámoló jellegű Fizetett hirdetés 3) Megjelent tartalom műfaja: Rövid hír, mínuszos hír Tudósítás Interjú Riport 4) Terjedelem: Hosszú Átlagos hosszúságú Rövid 5) Kép/ Összes megjelenés Vizsgálódásaim körét kiterjesztettem a médiakampány két fontos elemére is, az Év honlapjára és a YouTube-on közzétett egyperces videókra. A honlap megfigyelésére a Magyar Médiaszövetség által minden évben megrendezett, Év honlapja verseny elbírálási szempontjait 2 választottam, ezek a következőek: 1) Design 2) Impresszió 3) Innovatívitás 2 letöltés dátuma: április 1. 8

8 4) Interaktivitás 5) Tartalom 6) Navigálás A YouTube-on látható videók vizsgálata során két szempontot tartottam szem előtt: 1) a videók nézettségét (az összes nézettséget és az egyes videók nézettségét) 2) a nézettség és az interjúalany személye közti összefüggést. 9

9 2. Az EU kulturális politikája Az EU nemcsak 2008-ban a Kultúrák Közti Párbeszéd Éve kapcsán fordít figyelmet a kultúrára. A kulturális politika mégis viszonylag későn, a Maastrichti Szerződéssel jelent meg a közösségi szinten. A Maastrichti Szerződés nagy jelentőséget tulajdonított a kulturális politikának, mely eszközül szolgál az állampolgárok jobb eléréséhez, és erősítheti az európai egységhez tartozás érzését. A Maastrichti Szerződés az EK Szerződés 3. cikkébe beleillesztette azt a feladatot, hogy a Közösségnek hozzá kell járulni a tagállamok kultúráinak virágzásához, ezen felül a kulturális politika önálló címként is bekerült a Szerződésbe. A kulturális politika konkrét céljait a Szerződés 151. cikke pontosítja. A cikk tartalma és célkitűzései nagy hasonlóságot mutatnak a Kultúrák Közti Párbeszéd Európai Évének célkitűzéseivel. Az Év elsődleges feladata tehát a Szerződésben lefektetett célok elérése volt. A fő célkitűzése az Európai Uniónak, hogy úgy segítse a tagállamok kultúráinak virágzását, hogy közben tiszteletben tartja a nemzet és regionális különbségeket, és előtérbe emeli a közös kulturális örökséget. 3 Később e kettős célkitűzésből született meg az azóta az EU jelmondatává vált kifejezés: Egység a sokféleségben. 4 A Kultúrák Közötti Párbeszéd Évének mottója kissé tér csak el a fenti szlogentől: Együtt a sokféleségben. Az EU-nak kulturális politikája megfogalmazásánál tehát összetett, és közel sem könnyű a feladata, hiszen egyrészt meg kell találni a közös pontokat az európai népek hagyományaiban, de figyelembe kell vennie a különbözőségeket is, mintegy egyensúlyba hozva a két oldalt. A 151. cikk értelmében fontos a tagállamok közötti együttműködés, melyet az EU támogat, különös tekintettel néhány kiemelt területre: az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása; az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme; a nem kereskedelmi jellegű kulturális csere ösztönzése; a művészeti és irodalmi alkotások, beleértve az audiovizuális szektort támogatása. 5 3 HORVÁTH Zoltán, Kézikönyv az Európai Unióról, Hvgorac Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2005, A jelmondat egy 11 és 19 éves fiataloknak meghirdetett verseny keretében került kiválasztásra májusában. 5 KIRÁLY Miklós, Egység és sokféleség. Az Európai Unió jogának hatása a kultúrára, Új Ember Kiadó, 2007, 248p. 10

10 Ezen felül a cikkely azt is előírja, hogy az EU más tevékenységei során tekintettel kell, hogy legyen a kulturális szempontokra. A kulturális dimenziók így más területek politikai stratégiájában is felmerülnek, mint az oktatás, a kutatás, a külkapcsolatok, vagy regionális fejlesztés. A kulturális politika terén nem valósult meg jogharmonizáció, a tagállamok önállóak e területen, tehát a kultúra és a kulturális élet szabályozása elsősorban a tagállamok autonómiájába tartozik. Az EU csak ott lép fel erősebb jogi eszközökkel (például irányelvi szabályozással), ahol valamilyen összközösségi érdek forog veszélyben. Ilyen terület például az audiovizuális szektor szabályozása. Így az Európai Unió kulturális politikája leginkább közösségi programokban, kezdeményezésekben jut érvényre. A programok főként a kulturális együttműködések fejlesztését, különböző kulturális együttműködési megállapodások és projektek létrejöttét hivatottak szolgálni. 1. A Kaleidoscope program: A közösségi programok a kilencvenes évektől indultak. Az első jelentős program a Kaleidoscope program volt, mely 1996 és 1999 között támogatott különböző művészeti tevékenységeket, valamint igyekezett a kulturális termékek piacát szélesíteni, és célul tűzte ki az európai művek jobb megismertetését. A Kaleidoscope tulajdonképpen a közös kultúrpolitika alapját hivatott lefektetni, és élénkebb kapcsolatrendszert kialakítani a tagállamok között. A program összköltségvetése 36,6 millió euró volt, amely 518 projekt finanszírozását biztosította. A program nemcsak a tagországok számára volt nyitott, az EGT országai azonos besorolást éveztek a tagországokkal, más országok köztük Magyarország - is részt vehettek saját társulási és kooperációs szerződésükben meghatározott módon. 2. Az Ariane program: 1997-ben indult el az Ariane program, mely két év alatt 11,1 millió euróval támogatta az irodalmi művek terjesztését, és ösztönözte azok más tagállamok nyelvére való lefordítását. Az Európai Unióban a könyveknek a kultúraközvetítők között kiemelt szerepet tulajdonítanak. Az Ariane program céljai a következők voltak: 6 ösztönözze az EU tagállamai közötti együttműködést a könyv-és olvasáskultúra területén; 6 Forrás: Kultúra és az Európai Unió, szerk. ZONGOR Attila, KultúrPont Iroda, 2005, 47.p. 11

11 támogassa és kiegészítse a tagállamok e területen végzett tevékenységét, hozzájárulván kultúrájuk kibontakozásához a nemzeti és regionális különbözőségek tiszteletben tartásával; bővítse az európai népek történelméről és irodalmi alkotásairól szóló ismereteket, valamint elősegítse az európai polgárok ezen ismeretekhez való hozzáférését irodalmi, színpadi és referenciaművek fordításának támogatása; a könyv- és olvasáskultúra terén létrejövő együttműködések támogatása; az e területen dolgozók szakmai tudásának fejlesztése. A programhoz tartozott az Aristeion-díj, azaz az európai műfordítási díj bevezetése is. 3. A Raphael program: A Raphael program indításáról 1997-ben döntött a Tanács és a Parlament, négyéves időtartama alatt 30 millió euróval járult hozzá a kulturális örökség megőrzéséhez, illetve helyreállításához 360 projekt keretében. A kulturális örökség fogalma igen sok területet ölelt fel: minden olyan képző-és iparművészeti alkotást, műkincset, írott/nyomtatott könyvet, levéltári anyagot, tárgyi emléket, régészeti leleltet, amely az adott ország történelme szerves részének tekint, és az a területén megtalálható. A programon belül öt különálló akciót jelöltek ki: ingatlanörökség védelme, megőrzése és hasznosítása; ingóörökség védelme; múzeumok közötti együttműködés, hálózatépítés; szakmai rendezvények szervezése; szakemberek mobilitása, továbbképzése. 4. Kultúra 2000: 2000-ben a Tanács és a Parlament döntésének értelmében egyesítették a három programot Kultúra 2000 néven. Először négyéves tervet és költségvetést tűztek ki, majd ezt meghosszabbították 2006-ig. Erre az időszakra 236,5 millió eurót különítettek el. A program egyszerre támogatta a zenét, az irodalmat, a képzőművészetet, és ezen túl a kultúra más megjelenési formáit is. A korábbi programokhoz képest nagyobb szerepet kapott az általános kreativitás és részvétel ösztönzése. A Kultúra 2000 a nemzetek korábbinál szorosabb uniójának megteremtése érdekében célul tűzte ki a sokszínűség megőrzését, és az interkulturális párbeszédek további fokozását. 12

12 A Kultúra 2000 a Szerződés 158. cikkének értelmében eleget tesz tehát a sokszínűség tiszteletének és a szubszidiaritás elvének; az államok kulturális önrendelkezése továbbra is megmaradt, saját identitásukat megőrizve járulhatnak hozzá az európai identitás kialakításához. A program számára elkülönített forrásokat háromféle célra lehetett felhasználni: ösztönző és kísérleti tevékenységek számára, amelynek legalább három tagállamból vannak résztvevői; többéves kulturális megállapodások számára, amelyek egy kulturális érdek céljából strukturált tevékenység végzésére irányulnak, és több tagállamból vannak résztvevői; különleges európai vagy nemzetközi dimenzióval bíró kulturális események számára. 5. Kultúra 2007: Az EU a Kultúra 2000 program folytatásaként meghirdette a Kultúra keretprogramot, melynek költségvetése 400 millió Euró. Az új program céljaiban sok hasonlóságot mutat az addigi kezdeményezésekkel. Fontos feladatának tartja a kulturális élet szereplői közötti az együttműködés fellendítését különböző tevékenységi területeken (művészeti ágakon) átívelő projektek segítése révén, de elődjénél átfogóbb programot kínál. Három pontban fogalmazták meg a fő célkitűzéseket: 1. a kulturális szektorban dolgozók nemzetközi mobilitásának elősegítése; 2. a műalkotások és kulturális javak nemzetközi áramlásának ösztönzése; 3. a kultúraközi párbeszéd ösztönzése a tagállamok között. A harmadik pontban megfogalmazott célkitűzés a 2008-as tematikus évnek, az Interkulturális Dialógusok Évének meghirdetésében is kifejezésre jutott. Az Interkulturális Dialógusok Éve és annak célkitűzései tehát az EU jelenlegi kulturális politikájának egyik alapvető iránya, részterülete. 6. Az EU egyéb kulturális kezdeményezései A fentebb említett programok mellett az EU számos más módon is igyekszik a 151. pontban megfogalmazott célokat megvalósítani, érvényesíteni a gyakorlatban. Az Európai Unió például ratifikálta az UNESCO-egyezményt, mely a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szól. Hazánk az Egyezményt a évi törvénnyel hirdette ki. 13

13 A kulturális sokszínűség támogatását szolgálja az Európa kulturális fővárosa kezdeményezés is, mely egyszerre szolgálja a helyi és regionális identitás erősítését és az európai identitás előmozdítását. Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre, 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen. A program kezdete óta számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és megismertesse magát Európa-szerte ben Pécsnek volt lehetősége erre; amellett, hogy öregbítette a kultúra hírnevét, ismertebbé is tette azt az EU-ban, jelentős előnyökhöz jutott a kulturális főváros címmel; 35 milliárd forint 7 értékben valósultak meg kulcsberuházások Többek között megszépültek a város központi terei, parkjai; létrejött a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, autópálya épült. Az előző kezdeményezéshez kapcsolható az Európai Kulturális Hónap programja, melyet 1990-ben hívott életre a Miniszteri Tanács azzal a céllal, hogy bővítsék a nem tagországok (elsősorban Közép- és Kelet Európa országai) felé az Európa Kulturális Fővárosa programot. A programot jelenleg felfüggesztés alatt van (nagyrészt értelmét veszítette a régió országainak csatlakozása után). Az Európai Unió kulturális kezdeményezéseinek sorában említést érdemel még az Európai Unió Ifjúsági Zenekara, mely megalakulásának az volt a célja, hogy a zenén keresztül bizonyítsák az európai ifjúság együttműködését és egységét. A zenekart száznegyven 14 és 24 év közötti európai fiatal alkotja, akiket évente választanak ki. Szintén a zene területéhez köthető az Európai Unió Barokk Zenekarának 1985-ös megalapítása. A program elsősorban azzal a céllal indult, hogy a tehetséges fiatal európai zenészek számára tanulmányaik sikeres befejezése után speciális barokk zenekari gyakorlatot adjon. A jelentkezések alapján minden évben 100 fiatal zenészt hívnak meg szerte Európából, s a válogatási lépcsők során közülük választják ki az adott szezonra a zenekar hozzávetőlegesen 20 fős tagságát. Az Európai Unió támogatást nyújt az építészet területén is; a Tanács, a Parlament kezdeményezésére, rendszeres, több éven tartó támogatást adott Európa nagy jelentőségű történelmi és építészeti emlékeinek. A Mies van der Rohe-díjat 1987-ben az Európai Bizottság és az Európai Parlament kezdeményezésére alapították, mely a kortárs építészetet támogatja. A díj mottója: Európa városainak építészeti jelene a jövőbeli város múltja lesz. Az irodalom területén két díjat oszt ki az EU; az európai irodalmi díjat (European Literature Prize) és az európai műfordítói díjat (European Translation Prize). 7 Forrás: letöltés dátuma: március

14 Az EU által kezdeményezett programok sorában említést érdemel még a Fiatalok Lendületben Program, amely a fiatalok mobilitását segíti elő. A program öt alprogramjának keretében megvalósulhatnak ifjúsági cserék, nemzetközi ifjúsági és ifjúságpolitikai projektek, más országokban végzett önkéntes tevékenység. Az egyik legújabb kezdeményezése az Európai Bizottságnak az Európa a polgárokért elnevezésű 2007-től 2013-ig tartó programja, melynek célja a szorosabb kapcsolat kialakítása az állampolgárok és az unió között, annak érdekében, hogy kialakuljon a polgárokban az összetartozás érzése és az európai identitástudat. Az EU kulturális kezdeményezéseinek felsorolását a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve zárhatja. Az Év megrendezésének ötlete jól mutatja, hogy az Európai Unió milyen nagy jelentőséget tulajdonít az interkulturális dialógusoknak, amelyek a tulajdonképpeni alapját képezik az EU kulturális politikájának. 15

15 3. Az év meghirdetésének háttere 3.1. Európai identitás? Az EU kulturális politikájának elsődleges célja röviden összefoglalva: úgy segíteni a tagállamok kultúráinak virágzását, hogy közben tiszteletben tartja a nemzeti és regionális különbségeket, és előtérbe emeli a közös kulturális örökséget, megerősítve egyúttal a regionális, nemzeti és ez európai identitást. Az Unió politikusai is felismerték, hogy az Európai Unió csak akkor állhatja meg helyét a globalizálódó világban, ha igazi közösséggé válik, aminek előfeltétele, hogy a nemzeti és lokális identitások mellett kialakuljon és megerősödjön az európai identitás, amivel azonosulni képes az európai állampolgárok nagy része. Rostoványi Zsolt tanulmányában így fogalmaz: A kérdés éppen az, vajon sikerül-e Európának megteremtenie önmagát, megteremtenie a 21. századi Európát a gazdasági és politikai egységen túlmenően kulturális értelemben is. Az önmagát kereső Európa előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hogy olyan kulturális identitást teremtsen, amely egyidejűleg megkülönböztet és magában foglal, differenciál és asszimilál, és úgy képes integrálni az etnikai kultúrákat, hogy azok megőrizhessék sajátosságaikat. 8 Bár Európa országai, népei sok közös vonást mutatnak, a világtörténelem folyamán az öreg kontinens sohasem volt egységes. Egymás mellett élnek faji, nemzeti vagy etnikai kisebbségek. E csoportok száma és mérete országonként is változó. Becslések szerint minden nyolcadik európai polgár valamely kisebbségi közösséghez tartozik. 9 Azt lehet mondani, hogy napjainkban Európa legfőbb jellemzője a multikulturalizmus. Az Európai Közösségek 1957-es megalakulásukkor az alapító országok sem gondoltak gazdasági együttműködésnél szorosabb kooperációra. Az 1957-es, Római Szerződésben még nem foglalkoztak a kultúra kérdéskörével. A hetvenes években kezdték felismerni, hogy ha olyan európai közösséget akarnak létrehozni, amely az európai identitáson alapul, akkor nemcsak gazdasági, de valamilyen szintű kulturális egységet is meg kell teremteni az európai országok között. A mai európai ember identitásáról viták folynak, felmérések készülnek. Rostoványi Zsolt 10 tanulmányában többek között arra keresi a választ, hogy létezik-e egységes európai 8 ROSTOVÁNYI Zsolt, Identitás és integráció, in: Világosság, 1999., 12. szám, 18p. 9 KALTENBACH Jenő, Jog és identitás: Lehetséges-e európai szabályozás?, in: Érték és valóság, Egység a különbözőségben, az Európai Unió és nemzeti kisebbségek, szerk. TÓTH Ágnes és VÉKÁS János, 2005, 9.p. 10 ROSTOVÁNYI Zsolt, Identitás és integráció, in: Világosság, 1999., 12. szám, 3-23p. 16

16 identitás. Véleménye szerint a kérdésre nem adható kielégítő válasz, mert a nyelv, vallás, jog vagy akár a politikai rendszer terén gyakran olyan nagyok a különbségek az európaiak között, mint európaiak és nem európaiak között. A szerző úgy véli, hogy a napjainkban zajló folyamatok egy része segíti, másik része pedig inkább akadályt képez az egységes európai identitás kialakulása előtt. Az identitás kialakulásának kedvez az integráció folyamatának előrehaladása, az elért eredmények. Ellene hat az egyre nagyobb teret hódító regionalizmus, a szubszidiaritás, az erősödő nemzeti, illetve helyi csoportidentitások, a nacionalizmus és a xenofóbia. Rostványi Zsolt felveti, hogy az európai identitás leginkább európai uniós identitásként ragadható meg, még akkor is, ha az EU nem fedi le az egész, földrajzi értelemben vett Európát. Bayer József 11 tanulmányában felteszi a kérdést, vajon napjainkban a nemzeti identitás dominanciája gyengül-e, és végül feloldódhat-e egy nemzetnél tágabb közösségben, mint ami például az Európai Unió? A tanulmány szerzője választ keres arra is, hogy az európai identitás kerülhet-e az eddig domináns nemzeti identitás helyére. A szerző úgy véli, a két identitás nem egymás helyettesítői, más szinten jelentkezik a kettő. Bár keresztezhetik egymást, de nem állnak ellentétben. A nemzeti identitást elsődlegesnek tartja a szerző az európaival szemben, hiszen a nemzeti tudathoz hasonló horderejű közös európai tudat ma még nem létezik. Mégsem tartja lehetetlennek az európai identitás kialakulását, de ehhez közös európai kommunikációs térre lenne szükség, és épp úgy meg kell alkotni, mint annak idején a nemzeti identitást. Ehhez a feladathoz szolgálhatnak eszközül bizonyos jelképek (európai zászló, európai logó, közös európai útlevél), a közös pénz bevezetése. Hideg Gergely 12 tanulmányában az identitásra vonatkozó Eurobarometer felmérések eredményeit összegzi. Az Eurobarometer vizsgálatok rendszeres időközönként felmérik az európai és a nemzeti identitás viszonyát. A megkérdezéseket 1992 óta rendszeresen elvégzik. Az eredmények azt mutatják, hogy jelentősen nem változnak az identitások, tehát nem mutat szignifikáns emelkedést vagy csökkenést azoknak az aránya, akik elsősorban európainak tartják magukat, de a csupán nemzeti tudatúnak vallottak aránya is nagyjából állandónak tekinthető. Az integráció egyre gyorsuló üteme tehát nem jelenti szükségszerűen az állampolgárok Európai kötődésének erősödését. A megkérdezettek válaszaiból is az derül ki, 11 BAYER József, Az európai identitás és a nemzetállamok, in: Érték és valóság, Egység a különbözőségben, az Európai Unió és nemzeti kisebbségek, szerk. TÓTH Ágnes és VÉKÁS János, HIDEG Gergely, A nemzeti identitás és az európai identitás empirikus vizsgálata Európában, in: Érték és valóság, Egység a különbözőségben, az Európai Unió és nemzeti kisebbségek, szerk. TÓTH Ágnes és VÉKÁS János,

17 hogy a nemzeti és európai identitás nem áll egymással szemben; azok a válaszadók, akik büszkék nemzeti hovatartozásukra, azok európaiságukra is büszkék. Az európai identitás kialakításában fontos szerepe lehet az európai uniós állampolgárságnak. Az uniós állampolgárság erősítésének hátterében az áll, hogy az Európai Unió politikusai felismerték, az európai integráció további előrehaladása nagyban függ az egyénektől. Az egyén és az Unió kapcsolata pedig úgy erősödhet, ha ez egyes emberek egyre inkább érdekeltté válnak az integráció támogatásában. Az európai uniós állampolgárság koncepciója már a Római Szerződésben megjelent, de az uniós polgárság fogalmát csak a Maastrichti Szerződés vezette be 1993-ban. Az emberek kötődése erősödik az Európai Unióhoz azáltal, hogy különböző mértékű beleszólási és részvételi joggal rendelkeznek az unió életében; joguk van többek között a szabad mozgáshoz és letelepedéshez az Unió valamennyi tagállamának területén, diplomáciai és konzuli védelemhez harmadik országban, petíciót nyújthatnak be az Európai Parlamenthez, ombudsmanhoz fordulhatnak, és választójoggal rendelkeznek a helyhatósági és európai parlamenti választásokon. Ezen felül minden uniós polgár szabadon hozzáférhet az EU intézményei (Európai Bizottság, Európai Parlament, és a Tanács) által létrehozott dokumentumokhoz, és mindenkit megillet az alapvető emberi jogok gyakorlásához való jog. A legújabb vívmány az állampolgárok bevonására az európai polgári kezdeményezés 13, melyet a Lisszaboni Szerződés vezetett be (2012 áprilisától lehet majd az első kezdeményezést elindítani). A kezdeményezés lehetővé fogja tenni, hogy legalább 1 millió és a tagállamok legalább egy negyedéből származó polgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen. A polgári kezdeményezések szervezőjének (egy legalább hét tagállamból származó természetes személyekből álló polgári bizottságnak) egy év áll rendelkezésére, hogy összegyűjtse a szükséges támogató nyilatkozatokat. Az európai identitás tehát még csak kialakulóban van. Az EU politikusainak véleményem szerint az integráció elmélyítése során nagy figyelmet kell fordítania a kulturális aspektusokra, melyek eszközei lehetnek az integrációnak és az európai identitástudat kialakulásának. Az európai identitás megteremtéséhez elengedhetetlen az érzelmi kötődés megteremtése, és ebben nagy szerepe lehet az olyan kezdeményezéseknek, mint például a Kultúrák Közötti Párbeszéd Éve, a szimbólumok alkalmazása (zászló, himnusz, egységes pénz), és az uniós állampolgárság erősítése. 13 A rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjának március 11-i számában tették közzé: 18

18 3.2. Migráció az Európai Unióban A Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Évének elsődleges célja, az európai identitástudat kialakítása, míg mások szerint ennek további erősítése volt. Az Év meghirdetésének hátterében azonban ott áll még egy nagyon lényeges tényező, a migráció. A bevándorlás egyre erősödő folyamata új problémákkal és lehetőségekkel szembesíti az európai polgárokat, és politikusokat. Az egyre növekvő számú migráns csoportok jelenléte a tagállamokban mindennapi szinten teszi szükségessé a kultúrák közötti kommunikációt. A KSH adatai szerint és 2007 között egyre növekvő számban érkeztek migránsok az EUba. Spanyolországban például öt év alatt megduplázódott az ide érkező külföldiek száma. Hazánkban ez az arány jóval kevesebb, körülbelül 2%. 1. ábra: Az EU tagállamaiban tartózkodó külföldi állampolgárok száma és aránya január 1-jén Forrás: Az Európába vándorló csoportok kapcsán nem elhanyagolható kérdés, hogy honnan érkeznek a migránsok, hiszen minél nagyobbak a különbségek a fogadó ország és az érkezettek kultúrája között, annál nehezebb az integráció ban az EU-27 tagállamában tartózkodó külföldi állampolgárok csaknem kétharmada, 20 millió fő valamely EU-n kívüli 14 A statisztikai adatok forrása: KSH, Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban, in: Statisztikai Tükör, 4. évfolyam 63 szám, május 26, letöltés dátuma: március

19 országból érkezett. Ebből mintegy 10 millió az európai kontinensről származott, a többiek közel azonos arányban ázsiai, afrikai és amerikai állampolgárok voltak. A legnagyobb migráns csoportot a törökök képezik (2,4 millió), háromnegyedük Németországban él. A törököket követi a marokkóiak csoportja (1,7 millió), harmadik helyen a román bevándorlók állnak. 2. ábra: Bevándorlók földrészek szerinti megoszlása a jelentős fogadó országokban és Magyarországon Forrás: A migráció jelentős változásokat okoz a népesség összetételében, hatást gyakorol a küldő és befogadó országok társadalmi helyzetére. A befogadó országokban segítheti a népesség és a munkaerő pótlását, míg a küldő országokban népességcsökkenést okozhat. A statisztikák azt mutatják, hogy 2008-ban, az EU-27 honos lakosságának alig több mint fele tartozik a gazdaságilag aktív korcsoportba, míg a tagállamokban tartózkodó külföldiek 70%-a éves. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a bevándorlók népességhez viszonyított aránya is folyamatosan növekszik a legtöbb tagállamban. A fenti számok tükrében különösen fontos, hogy az egyes kultúrák egymás mellett tudjanak élni, hiszen Európa népessége rohamosan fogy, ugyanakkor a bevándorlók száma folyamatosan nő. A helyzet kihívás elé állítja a fogadó országokat és az Európai Unió jogalkotóit, politikusait is. Az Európai Unió kiemelten foglalkozik a migráció kérdésével, számos egyezmény, határozat született a témában. Kiemelkedik közülük a Hágai Program, amely szoros együttműködést szorgalmaz a menekültügy és a bevándorlás-politika területén a tagállamok között (például a menekültstátusz igénylési rendjének egységesítése, az Európai Menekültügyi Alap felállításának kezdeményezése, úti okmányok egységesítése, közös vízumpolitika terve). A Hágai Program támogatja a jogszerűen tartózkodó harmadik 20

20 országbeli állampolgárok integrációjának elősegítését, mert az integráció révén elkerülhető a migráns közösségek elszigetelődése és szociális kirekesztődése. Az EU a programban kinyilvánította, hogy a beilleszkedés akadályait meg kell szüntetni, és biztosítani kell az egyenlő esélyek megteremtését Eurobarométer összefoglalója15 Az Eurobarométer felmérése EU polgárok interakcióit vizsgálta más kulturális hátterű egyénekkel. A felmérés célja az volt, hogy az Interkulturális Dialógusok Éve előtt feltérképezze a polgárok általános attitűdjét a kulturális különbségekkel szemben. A kutatást november 13. és 17. között végezték, több mint véletlenszerűen kiválasztott 15 évesnél idősebb EU polgár részvételével a 27 tagállamból. A kutatás nagyrészt telefonon zajlott, de egyes országokban (Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) személyes interjúk zajlottak. A felmérésből az derült ki, hogy általában véve az EU polgárok nyitottak a sajátjuktól eltérő kultúrákra. A polgárok csaknem háromnegyede szerint a különböző hátterű (etnikai, vallási vagy nemzeti) emberek gazdagítják hazájuk kulturális életét. A felmérés azt mutatta, hogy különösen azok az országok vélekednek így, akik a legnagyobb számú interakciót alakítják ki eltérő kultúrákkal. A tanulmány kimutatta, az EU polgárok nap mint nap interakcióba kerülnek különböző kulturális hátterű emberekkel. Luxemburgban a legmagasabb azoknak az aránya, akik naponta kerülnek kapcsolatba különböző kultúrájú egyénekkel (82%), hazánk kissé az EU-s átlag alatt marad, Magyarországon az emberek alig több mint fele mondta azt, hogy kapcsolatba került ilyen egyénekkel az interjút megelőző hét nap során. Általánosan elmondható, hogy a legtöbb interkulturális interakciót a fiatalok, a magasabb iskolai végzettségű, városi egyének alakítják ki. Az interkulturális interakciók nagy része különböző etnikumokkal alakul ki (48%), kisebb százalékban (42%) az interakció különböző EU országok polgárai között valósul meg, és a megkérdezettek 36%-a válaszolt úgy, hogy az elmúlt hét nap során EU-n kívüli egyénnel, vagy egyénekkel találkozott. A válaszadók közül legtöbben különböző etnikai csoportokkal kerülnek kapcsolatba, majdnem minden harmadik válaszadó eltérő vallásúakkal, míg minden ötödik más EU ország lakójával lépett interakcióba az interjút megelőző hét 15 Forrás: Intercultural dialogue in Europe, letöltés dátuma: március 3. 21

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

39. Párbeszéd a kultúrák között

39. Párbeszéd a kultúrák között 39. Párbeszéd a kultúrák között A kultúrák közötti párbeszéd európai éve 2008 Az Európai Unió 2008-ban különleges hangsúlyt fektet a kultúrák párbeszédére: ez a téma a következő a kiemelt európai évek

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Eurobarometer: először a kulturális értékekről

Eurobarometer: először a kulturális értékekről 34. Eurobarometer: először a kulturális értékekről Eurobarometer: először a kulturális értékekről - a 2007 szeptemberében publikált felmérés összefoglalása - 2007 szeptember végén tette közzé az Eurobarometer

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM EMLÉKHELYEK ÉS AZ EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM LEHETŐSÉGEK AZ EURÓPAI UNIÓS FELLÉPÉSRE BUDAPEST, 2014.09.05. BENKŐNÉ KISS ZSUZSANNA FŐOSZTÁLYVEZETŐ, MINISZTERELNÖKSÉG Az Európai Örökség cím felhívja a figyelmet

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

NEM támogatható! Film és audiovizuális!

NEM támogatható! Film és audiovizuális! Kultúra Program információs nap 2011 Együttműködési projektek - 1.1 terület - 1.2.1 terület Kultúra Program: célok Kulturális szereplők transznacionális mobilitása Kulturális javak mobilitása Kultúrák

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés

EDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára

Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára Pályázati Hírlevél 1. évfolyam - 22. szám 2013. október 28. Hallgatók számára Tisztelt Olvasó! A Pályázati Hírlevél célja, hogy heti rendszerességgel összegyűjtse a Magyarországon és nemzetközi viszonylatokban

Részletesebben

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd)

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) 2014-2020 Támogatást biztosít: Kulturális és kreatív szakemberek/művészek képzése Műfordítások Határokon átnyúló együttműködések Európai filmek, TV műsorok, videojátékok

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2015. április 23-i ülésére Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592 660. Pf.: 76. fax: 592 676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

2014. július szeptember EPSA Hírlevél

2014. július szeptember EPSA Hírlevél Kedves Önérvényesítők! Ez az Önérvényesítők Európai Platformjának hírlevele. Az Önérvényesítők Európai Platformját röviden EPSA-nak hívják. Ebben a számban sok érdekes hírt szeretnénk megosztani veled.

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ 2004 KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK 1. Mit jelent a tematikus konferencia és a training szeminárium? 2. Ki szervezhet konferenciákat és szemináriumokat? 3. Ki pályázhat? 4.

Részletesebben

41. A 2008-as francia EU- elnökség kulturális prioritásai

41. A 2008-as francia EU- elnökség kulturális prioritásai A 2008-as francia EUelnökség kulturális prioritásai 41. Az Európai Unió 2008-as francia elnökségének kulturális prioritásai Franciaország az Európai Unió soros elnöke 2008. július 1. és december 31. között.

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2014/12. szám Kedves Klaszter Tagok! Továbbra is korlátozott a pályázati lehetőségek száma, de a friss lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk Önöket. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Kultúra Program 2007-2013. Előadó: Pinizsi Gábor (KultúrPont Iroda)

Kultúra Program 2007-2013. Előadó: Pinizsi Gábor (KultúrPont Iroda) Kultúra Program 2007-2013 Előadó: Pinizsi Gábor (KultúrPont Iroda) A Kultúra Program céljai - A program célja, hogy erősítse az a kulturális teret, melyet Európa népei egymással is megosztanak, és ami

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyúléshezaz

ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyúléshezaz Ügyiratszám: 59.863/2012/XIV. Ügyintéző: Véghné Sinkovicz Ágnes NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE -> 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-520, Fax: (42) 524-521 E-maii:

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Kultúra Program 2007-2013

Kultúra Program 2007-2013 Kultúra Program 2007-2013 A kultúra és az EK szerződés 151. 151. cikk cikk A A közösségnek közösségnek hozzá hozzá kell kell járulnia járulnia a a tagállamok tagállamok kultúrájának kultúrájának virágzásához,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

2008. évi Közhasznúsági jelentése

2008. évi Közhasznúsági jelentése ÚTON Ifjúsági - Kulturális Egyesület 4024 Debrecen, Rákóczi u. 62./A. 2008. évi Közhasznúsági jelentése Debrecen, 2008. május 30. Szűcs Kornél Balázs Elnök 1 A z ÚTON Ifjúsági Kulturális Egyesület Közhasznúsági

Részletesebben

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről

Részletesebben

Kultúra Program 2007-2013. Előadó: Kovács Imre (KultúrPont Iroda)

Kultúra Program 2007-2013. Előadó: Kovács Imre (KultúrPont Iroda) Kultúra Program 2007-2013 Előadó: Kovács Imre (KultúrPont Iroda) A kultúra és az EK-szerződés 151. 151. cikk cikk A A közösségnek közösségnek hozzá hozzá kell kell járulnia járulnia a a tagállamok tagállamok

Részletesebben