BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR MARKETING MESTERKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR MARKETING MESTERKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR MARKETING MESTERKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT A MAGYARORSZÁGI CSR VÁLLALATI GYAKORLATÁNAK ELEMZÉSE Budapest, 2011 Tóth Szabolcs

2 2

3 Előszó Fejezet Háttér felelős vállalkozások terjedése Probléma CSR helytelen értelmezése és használata Cél megvizsgálni a hazai CSR gyakorlatát Kutatás... 9 Módszer meghatározása... 9 Minta kiválasztása Fejezet Szakirodalmi áttekintés A CSR fogalma A társadalmi felelősségvállalás kialakulása A fenntarthatóság fogalma A fenntarthatóság tézisének kialakulása CSR és a vállalati stratégia kapcsolata A fenntarthatóság mérhetősége Fejezet - Tartalomelemzés Holcim Hungária Zrt Stratégiai koncepció Gazdasági felelősség Környezeti felelősség Társadalmi felelősség Önkéntesség, etikus működés Elkötelezettség érintettekkel szemben CIB Bank Zrt Stratégiai koncepció Gazdasági felelősség Környezeti felelősség

4 3.2.4 Társadalmi felelősség Önkéntesség, etikus működés Állami Autópálya Kezelő Zrt Stratégiai koncepció Gazdasági felelősség Környezeti felelősség Társadalmi felelősség Önkéntesség, etikus magatartás Elkötelezettség érintettekkel szemben Zwack Unicum Nyrt Stratégiai koncepció Gazdasági felelősség Társadalmi felelősség Környezeti felelősség Önkéntesség, etikus működés Elkötelezettség érintettekkel szemben Fejezet Tartalom kiértékelés Stratégiai értelmezés Gazdasági felelősség Társadalmi felelősség Környezeti felelősség Önkéntesség, etikus működés Érintettekkel szembeni elkötelezettség Példák a gyakorlatban Munkahelyi Közlekedési Terv CIB Bank Holcim Hungária Otthon Alapítvány Holcim Hungária Zrt Összefoglalás

5 Irodalomjegyzék Ábrák jegyzéke Grafikonok jegyzéke

6 Előszó Embernek lenni pontosan annyit jelent, mint felelősnek lenni. Érezni hogy a kővel, melyet lehelyez a világot építi tovább Antoine de Saint-Exupéry Napjainkban egyre többet hallani a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának szükségességéről. Egyre több vállalat állítja, hogy működése során a felelősség és fenntarthatóság irányelveit figyelembe véve jár el. Különösebb előképzettség nélkül, ha máshonnan nem is, a saját életünkből tudhatjuk mit is jelent felelősnek lenni és, hogy miért is fontos felelősséget vállalni saját tetteinkért. De mi a helyzet a vállalatokkal? Az ő esetükben, hogyan értelmezhetjük a felelősségvállalást? Milyen területekért kell egyáltalán felelősséget vállalnia egy vállalatnak? A gazdasági érdekein, a profit termelésen felül terheli-e bármi egyéb felelősség? Számtalan kérdést fogalmazhatunk meg, melyek megválaszolása a téma alaposabb megismeréséhez vezethet. Ami engem elsősorban mégis érdekelt az a CSR gyakorlati megvalósulása és annak, vizsgálata, hogy a számtalan definíció és elméleti megközelítés mellett miként sikerült a gyakorlatba való átültetés, mindez hazánkban, Magyarországon. Az elkövetkezendő oldalakon legjobb tudásom szerint igyekszem betekintést nyújtani a Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalásának (Corporate Social Responsibility CSR) elméleti hátterébe és hazai gyakorlatába. Egy rövid történelmi és szakirodalmi kitekintés után, a fejezet legfontosabb megállapításainak figyelembe vételével fogom a kutatásomat elvégezni. A kutatással a célom, hogy megvizsgáljam Magyarországon helyesen értelmezik-e a társadalmi felelősségvállalás mibenlétét és, hogy megalapozottak-e azok a kritikák, melyek szerint idehaza a CSR csupán az adományozásra és mecenatúrára szűkül le. 6

7 1. Fejezet 1.1 Háttér felelős vállalkozások terjedése A globalizáció terjedésével, a határokon átnyúló együttműködések fejlesztésével és a világméretű kereskedelmi hálózatok kiépülésével napjainkra a gazdasági, társadalmi és a környezetvédelmi problémák szinte mindennapossá válnak. A globális felmelegedés, az élőhelyek pusztulása, az ivóvízhiány, a fejlett és fejlődő gazdaságok közötti szakadék tágulásával, a fajok pusztulásával és még számtalan egyéb negatív hatással együtt járó folyamat szinte a föld minden emberét érinti. Hol kevésbé konkrétan, hol pedig konkréten megfogalmazva de a társadalmi igény egyre nagyobb mértékű ezen negatív globális trendek terjedésének megakadályozására, mérséklésére. A problémák súlyosságát tanulmányozva a 20. század második felére egyre inkább felismerték a világ vezetői vállalkozásai a felelősségüket a folyamatban. A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételével sok esetben a vállalat egész működését meghatározó stratégiát megváltoztatták és a gazdasági eredményeken felül a társadalmi és környezeti szempontokat is integrálták a működésbe. Ennek következtében ezen vállalkozások nem csak a fenntartható fejlődés elősegítéséhez járultak hozzá, de sok esetben profitáltak is belőle. Stabilabb, hosszabb távon jobban fenntartható gazdasági pilléreket építettek, jelentős mértékben megnövelték vállalatuk jó hírnevét és ezzel a vállalat és annak márkájának, márkáinak értékét megnövelték. Számos kutatás bebizonyította, hogy a felelős működés és a versenyképesség között közvetlen kapcsolat mutatható ki. A CSR, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása ezzel új vezetői eszköz lett. Ma már szinte el sem képzelhető egy nagyvállalat külön CSR-menedzser vagy fenntarthatósági vezető nélkül. Trendi lett a felelős vállalatirányítás. A rendszerváltás után, a privatizáció következményeként, a nemzetközi vállalatok jelentek meg a hazai piacon, és velük együtt új szemléletek, szervezeti kultúrák, irányítási módok és stratégiák. Noha ebben az időben még nem beszélhetünk kiforrott CSR stratégiáról és szemléletmódról, de ezen vállalkozások voltak a legfontosabb csatornái annak hazai meghonosításában és úgy tűnik a mai napig azok is maradtak. 7

8 1.2 Probléma CSR helytelen értelmezése és használata A fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételével folytatott CSR gyakorlat széles körű elterjedése és valódi jelentőségének megértése még gyermekcipőben jár Magyarországon. Találhatóak természetesen jó gyakorlatok és helyes értelmezések, csakúgy, mint az ennek elősegítését támogató civil és non-profit kezdeményezések, szervezetek (pl. KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért), de az egész hazai CSR piacot figyelembe véve az adaptáció és a gyakori félreértelmezés a jellemző. A probléma gyökere alapvetően a megértés hiánya és az ok-okozati összefüggés félreértelmezése. A CSR valódi célja, hogy a vállalat gazdálkodását fenntarthatóvá tegye és ezáltal járuljon hozzá a környezet és a társadalom fenntarthatóságához. Ez csak abban az esetben működhet, ha a felelősség kérdését stratégiai szinten értelmezik és kezelik, hiszen annak az egész működést át kell hatnia és nem szabad, hogy célja csupán a jó hírnév növelése legyen. Sajnos ezt a mélyebb értelmezést hazánkban nem igazán veszik figyelembe. A CSR gyakorlata leginkább az adományozásra, mecenatúrára és támogatásokra szűkül. 1 Az ilyesfajta tevékenység nem elítélendő és nem helytelen, az egyetlen gond, hogy önmagában nem fedi a CSR tevékenységet, ez annak csupán egy részterülete. A legnagyobb probléma vele, hogy rövid távon segítséget jelenthet, de a hosszú távú fenntarthatósághoz nem járul hozzá. Erre a helyzetre tökéletesen illik az alábbi idézet: "Adj halat az éhezőnek és aznap megmented a haláltól. Tanítsd meg őt halászni örök életére jóllakott lesz, sem ő sem családja nem szenved majd hiányt" 2 Csupán azzal tehát, hogy különböző szervezeteket támogatok, nem végzek CSR tevékenységet. Ellenben CSR-nek tekinthetjük, ha a valódi érintettekkel, hosszú távú stratégiai együttműködést folytat a cég. 1.3 Cél megvizsgálni a hazai CSR gyakorlatát Szakdolgozatom célja, hogy megvizsgáljam mennyire valós probléma a CSR helytelen értelmezése hazánkban és, hogy csupán felületesen vagy valóban stratégiai szinten értelmezik-e a felelősség kérdését? 1 letöltés ideje: Az idézetet több formájában is megtaláltam az interneten, de sehol sem volt pontos forrás, illetve szerző jelölve. 8

9 A vizsgálat során az alábbi területekre, illetve kérdésekre fogok kitérni: Miként vélekedik a vállalat legfelsőbb vezetése a CSR stratégiai szintű értelmezéséről? Miként érvényesül a fenntarthatóság 3 dimenziója a CSR tevékenységben? Miként valósul meg az önkéntesség és az érintettekkel szembeni elkötelezettség a vállalat tevékenységében? 1.4 Kutatás Dolgozatom következő részében bemutatom, hogy a fentebbi kérdéseket milyen módon kívánom megválaszolni, miként vizsgálom meg a CSR hazai gyakorlatát. Módszer meghatározása A kutatásoknak általában két fajtáját szoktuk megkülönböztetni, a kvalitatív és a kvantitatív kutatást. Ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni az alapvető különbséget a két kutatási módszer között, akkor mondhatjuk, hogy a kvantitatív kutatást inkább számszerű, statisztikailag kimutatható adatok gyűjtésével és elemzésével, megfelelő nagy elemszámú mintán folytatják, míg a kvalitatív kutatás mélyebb feltáró jellegű kutatás, mely alkalmas attitűdök, érzelmi-értelmi hatások feltárására egy kisebb elemszámú mintán. Kvantitatív kutatás abban az esetben lenne alkalmas számomra, ha a vizsgálatom célja a társadalmi felelősségvállalás hazai gyakorlatának elterjedése lenne. Én azonban nem elterjedését akarom vizsgálni, hanem az értelmezésének és gyakorlatba való átültetésének helyességét. Erre viszont a kvalitatív kutatás sokkal inkább megfelelő. Szakdolgozatom megírásához és a kérdéseim megválaszolásához tehát a kvalitatív kutatást választottam. Kutatásom megkezdése előtt két opciót határoztam meg annak elvégzésére. Az egyik a személyes mélyinterjúk formájában végzett kutatás, a másik pedig egyfajta tartalomelemzés. Végül is az utóbbi mellett döntöttem, hiszen úgy éreztem több információt és mélyebb összefüggéseket is feltárhatok ezzel a módszerrel. A tartalom pedig, amiket elemeztem a kiválasztott cégek honlapjai és fenntarthatósági jelentésük volt. Ezáltal nem csak kellő mennyiségű információhoz jutottam, de lehetőségem nyílt megvizsgálni, hogy az egyes vállalatok miként kommunikálják a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket. 9

10 Mindezeken felül úgy tekintettem a fenntarthatósági jelentésekre, mint strukturált mélyinterjúk leiratára, hiszen mindegyik jelentés a GRI keretrendszernek megfelelő formátumban készült. A GRI lényege, hogy a jelentő cégeknek előre meghatározott kérdésekre kell válaszolniuk, így egy jelentés gyakorlatilag olyan mint egy mélyinterjú leirat. Az egyetlen probléma ezzel a módszerrel, hogy a jelentések valódiságát és hitelességét nem kell külső fél által hitelesíttetni, vagyis az abban leírtak nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak. A fenntarthatóság és a társadalmi felelősség mértékének mérése amúgy is egy igen vitatott és homályos szakterület, melyre a későbbiek során röviden kitérek. A módszer kiválasztásakor mégis mindezek ellenére azzal az alapfeltevéssel éltem, hogy a jelentésben megfogalmazottak fedik a valóságot, így azok egységes alapot teremtenek a kutatás elvégzésére. Minta kiválasztása Az elemzés tárgyául szolgáló vállalatok kiválasztásakor önkényes mintavételt alkalmaztam. Kvalitatív kutatásról lévén szó az elsődleges célom nem az volt, hogy minél nagyobb legyen a mintám, hanem a minta milyenségére helyeztem a hangsúlyt. Ez alatt gyakorlatilag azt értem, hogy a honlapja és a fenntarthatósági jelentése is kellő mennyiségű és minőségű információt tartalmazzon a kutatás alapos elvégzéséhez. Szerettem volna kisebb hazai vállalkozásokat is megvizsgálni, de egy rövid előzetes kutatás során azt tapasztaltam, hogy sajnos a hazai kkv-k esetében nem alkalmazhatom a tartalomelemző eljárást, hiszen sok esetben még honlappal sem találkozhattam, nem, hogy fenntarthatósági jelentéssel. 3 Ezt felismerve kénytelen voltam belátni, hogy a kutatást csak nagyvállalatok esetében tudom ezzel a módszerrel elvégezni. Ennek is voltak azonban pozitív oldalai. Abból indultunk ki korábban, hogy a multinacionális vállalatok az elsődleges csatornái a hazai CSR gyakorlatának meghonosításában. Ha ezt az állítást elfogadjuk, akkor ezen vállalatok vizsgálata nyújtja a legjobb alapot, hiszen az ő felelősségük is egyben az edukáció, a helyes értelmezés vagy félreértelmezés. Az esetükben mindent rendben találunk, akkor mondhatjuk, hogy a pozitív példa adott. Az összehasonlíthatóság végett hazai vállalatokat is kiválasztottam az elemzésre. 3 Jó szakdolgozati téma lenne a CSR gyakorlatának vizsgálata a hazai kkv k körében és javaslat kidolgozása az elterjesztésére. 10

11 Igyekeztem úgy választani, hogy közel azonos méretű vállalatokról legyen szó (multinacionális cégek esetében a hazai leányvállalatot vettem alapul) hiszen ezáltal is közös alapot teremtettem a kutatás elvégzésére. Mindezen szempontokat figyelembe véve az alábbi vállalatokat választottam ki: CIB Bank Zrt. Holcim Hungária Zrt. Állami Autópálya Kezelő Zrt. Zwack Unicum Nyrt. A probléma és a kutatás céljának, valamint módszerének meghatározása után első körben vizsgáljuk tehát meg, mi is a társadalmi felelősségvállalás, hogyan alakult ki és melyek a hozzá kapcsolódó legfontosabb fogalmak. A fejezet nem csupán elméleti áttekintést ad, de egyben segít a kutatás főbb szempontjainak meghatározásában is. A tartalomelemzést ugyanis a fejezet a következő fejezet megállapításai alapján végzem el. 11

12 2. Fejezet Szakirodalmi áttekintés Dolgozatom első fejezetében, mintegy a későbbiekben elhangzó állítások, vélemények megalapozásaként igyekszem alapos és mélyreható áttekintést nyújtani a társadalmi felelősségvállalás mibenlétéről. Röviden bemutatom elméletét, kialakulásának folyamatát, a fenntartható fejlődéssel való kapcsolatát, valamint, hogy a vállalati stratégiába milyen módon integrálódik. 2.1 A CSR fogalma Miként dolgozatom bevezetőjében már utaltam rá a társadalmi felelősségvállalás elméleti és gyakorlati alkalmazása körül még számos téveszme és félreértés kering. A szakmai szervezetek, szakemberek és a CSR területén élen járó vállalatok véleménye között bizonyos szintű konszenzus figyelhető meg, melyek alapján nagyjából egységes kép rajzolódhat ki az érdeklődőkben a felelős vállalati viselkedés mibenlétéről. Az alábbiakban felsorolok néhány olyan definíciót, melyek összehasonlítása alapján végső konklúziót vonhatunk le. 4 A CSR a vállalkozásnak az a permanens elkötelezettsége, hogy etikusan viselkedjék, és hozzájáruljon a gazdasági fejlődéshez, miközben javítja a munkavállalói és családjuk, valamint a helyi közösség és az egész társadalom életminőségét - (WBCSD- a Fenntartható Fejlődés Üzleti Világtanácsa) A CSR az "üzletelés" új útja azon vállalatok részére, amelyek törődnek gazdasági, szociális, ökológiai, és politikai környezetükkel. A CSR szorosan kötődik a fenntartható fejlődéshez, és figyelemmel van a vállalat etikus vitelére. -(CEC) 4 letöltés dátuma

13 A vállalati társadalmi felelősségvállalás azt az elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének érdekében folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is támogat. 5 A vállalati társadalmi felelősségvállalás olyan törekvés, melynek értelmében a vállalatok önkéntes alapon üzleti tevékenységükbe integrálnak társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket is, és ezen elvek mentén alakítják kapcsolataikat érintettjeikkel. (Európai Bizottság, 2001) 6 Mi a közös mindezek alapján a fentebbi definíciókban? A jobb átláthatóság érdekében igyekeztem mindegyik megfogalmazásból kiemelni azokat a kulcsfontosságú szavakat, kifejezéseket, melyek nagyjából egységes képet festenek a felelős vállalati magatartásról. Önkéntesség Gazdasági, környezeti és szociális hatás Érintettek Elkötelezettség Az én összefoglalásomtól némiképp eltérően Bartus Gábor az alábbi három jellemző meglétében látja a társadalmi felelősségvállalás megnyilvánulását 7 : - a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés érdekében tett intézkedések - jogkövető és azon túli etikus magatartás - támogatás, jótékonykodás és a szponzoráció 5 Philip Kotler Nancy Lee: Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása HVG Kiadó Zrt. Bp oldal 6 bovebben.php, letöltés ideje: Bartus Gábor; Szükségünk van e jóléti vállalatokra? e_joleti_vallalatokra.pdf; letöltés ideje:

14 Az Európai Bizottság szintén három követelményt fogalmaz meg 8 : - önként, jogszabályi és szokásjogi elvárásokon túlmenő cselekvés - külső, belső érintettekkel való együttműködés - szociális és környezeti aspektusok integrálása Ezek alapján egy vállalat társadalmilag felelős tevékenységet folytat, amennyiben működésének gazdasági, környezeti és társadalmi hatásait figyelembe véve, az érintettek érdekeit szem előtt tartva jár el. Mindezt külső kényszer és előírás nélkül, önkéntes alapon, hosszú távon végzi. A felelősség kérdésének egy másik megközelítése Carroll nevéhez köthető. Ő a vállalatok felelősségét négy dimenzióban határozta meg: gazdasági, jogi, etikai és filantróp felelősség, melyek az érintettekkel való kapcsolat függvényében értelmezhetőek. Maslow piramisához hasonlón a szintek itt is egymásra épülnek és közöttük jól meghatározható kapcsolat van. Az egész piramis és ezzel a felelős vállalati irányítás, működés alapja a gazdasági felelősség. Noha a fenntarthatóság a három alappillér figyelembevételét egyaránt fontosnak tartja nem szabad megfeledkezni, hogy a felelős gazdálkodás teremti meg az alapját az egész cég működésének. A vállalat gazdasági felelősséggel tartozik a részvényesek, tulajdonosok és dolgozói iránt is. A jogi felelősség kérdése a törvények és jogszabályok betartására vonatkozik. Ez az első két dimenzió kötelezőérvényű a vállalat számára. A gazdasági érdekeltségek és jogi kötelezettségeken felül elvárható a vállalattól az etikai felelősség. Végül a piramis legfelsőbb fokán található a filantróp felelősség, mely a közösségi adományozás, szponzorálás és különböző formában történő támogatásokat foglalja magába. Ezen utóbbi két dimenzió már nem kötelező érvényű, de elvárható, kívánatos kötelezettségek letöltés dátuma: Vállalatok társadalmi felelőssége és a versenyképesség, Csillag Sára, Versenyben a világgal című kutatása 14

15 1. sz. Ábra Carroll CSR piramisa 10 A modell értelmében akkor beszélhetünk valódi felelősségvállalásról, ha a vállalat működése során figyelemmel van mind a négy dimenzióra és azokat együttesen integrálja működésébe. 2.2 A társadalmi felelősségvállalás kialakulása Mint a legtöbb ideológiának a társadalmi felelősségvállalás kialakulásának sem lehet a pontos dátumát megadni az első jelentősebb mérföldkőről azonban viszonylagos konszenzus van a szakemberek között. A legtöbb irodalom Howard Bowen 1953-ban megjelent Az üzletember társadalmi felelőssége című könyvét tartja az első hiteles forrásnak, melyben a társadalmi felelősség kérdése megjelenik. A többek által a CSR atyjának tekintett szakember szerint az SR (Social Responsibility társadalmi felelősség) az üzletember azon kötelessége, hogy olyan álláspontra törekedjen, olyan döntéseket hozzon és olyan cselekvést kövessen, mely a társadalom céljai és értékei értelmében kívánatos letöltés dátuma: bovebben.php, letöltés dátuma:

16 Persze vannak, akik jóval korábbra teszik a jelenség elterjedésének valódi kezdetét, a XIX. század végi, XX. század eleji nagyvállalatok kialakulásának idejére. 12 Ezen elmélet szerint a saját munkásaival szemben önként kötelezettségeket vállaló tőkések voltak a CSR mozgalom előfutárai. Gondoskodtak a munkavállalók egészségügyi ellátásáról, óvodákat, iskolákat üzemeltettek, magában a gyárban laktak és a munkásokkal étkeztek. A társadalmi, illetve a társadalom egy szűk csoportja irányába mutatott felelősség mellett természetesen a saját gazdasági érdekeket is szem előtt tartották. Hosszútávon kifizetődő volt ugyanis egészséges, elkötelezett munkásokat alkalmazni, akik megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkeztek. Ennek a gondolatmenetnek megfelelően a gazdaságosság és a hosszú távon realizált nyereség a hatvanas években megfogalmazott CSR elméletekben ölt újra testet és a hetvenes, nyolcvanas években vált széles körben elterjedtté és elfogadottá. Keith Davis ebben az időben fogalmazza meg a társadalmi felelősség és üzleti hatalom kapcsolatát vizsgáló felelősség vastörvényét, mely szerint a társadalmilag felelős döntés legalább részben túlmutat a cég direkt gazdasági vagy technikai érdekén. 13 Ennek az elméletnek a középpontjában bizonyos szinten még mindig a gazdasági teljesítmény áll, hiszen a hosszú távú gazdasági nyereség érdekében látja szükségét a felelős viselkedésnek. A társadalmi pillér, illetve a társadalommal szembeni kötelezettség megfogalmazása J.W. McGuire nevéhez köthető, aki túllépet a vállalat gazdasági szervezetként való értelmezésén és kötelezettségeit egy ember, egy állampolgár kötelezettségeihez mérte. Ezzel a felelősség kérdését egy új szintre emelte, hiszen konkrét területeket határoz meg a társadalommal szembeni felelősség megnyilvánulására, mint például az oktatásban, a politikában vagy a közösség életében való részvétel. A CSR alapkoncepciójának lefektetésére egészen a hetvenes évek végéig kellett várni, mikor is egy bizonyos A.B. Carroll megalkotta A vállalati társadalmi teljesítmény háromdimenziós modelljét. A modell tulajdonképpen nem más, mint egy útmutató, egy segédlet ahhoz, miként határozhatjuk meg a vállalatok felelősségvállalásának mértékét. 12 Tóth Gergely, A Valóban Felelős Vállalat, 10. oldal 13 bovebben.php, letöltés ideje:

17 Ennek három alapkövetelménye van: - rendelkezzen a vállalat CSR definícióval - ismerje érintettjeit és legyen tisztában azzal, milyen társadalmi ügyekért felelős - határozza meg, milyen filozófia alapján reagál ezen ügyekre A CSP modell (Corporate Social Performance) már nem csupán elméleti síkon foglalkozik a CSR-rel, de mintegy empirikus módon valódi segítséget hatékonyságának megállapításában is. Ha a vállalat a modell és annak követelményei alapján végiggondolja tevékenységét választ kap azon kérdéseire, hogy miért folytasson felelős tevékenységet (1. követelmény), milyen ügyek, milyen társadalmi csoport/csoportok mellé álljon (2. követelmény) és végül, hogy mindezt hogyan, milyen formában tegye meg (3. követelmény). A CSP modellnek számtalan ellenzője akadt és sok kritika érte rugalmatlan használhatósága végett ennek ellenére a mai napig használják teljesítmény-értékelésre. A modell megjelenését követően a 80-as 90-es években már nem születnek újító erejű elméletek, a tudományos világ a kutatások, alternatív elméletek és modellek (Wartick&Cochran modell) kidolgozása majd ezek kombinációja felé fordul. 14 A társadalmi felelősségvállalás elméleti és gyakorlati fejlődésének XX. századi történelméből egy meghatározó lépést eddig szándékosan kihagytam a dolgozatomból hiszen azzal egy kicsit bővebben kívánok foglalkozni. Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász számos ponton vitába szállt a cégek társadalmi felelősségvállalásának létjogosultságával, az 1970-ben a New York Times-ban megjelent cikkével. Véleménye szerint egy vállalat nem kell, hogy elsődleges célján felül egyéb dolgokkal is foglalkozzon. Három hipotézisben fejtette ki véleményét: 15 - Csak az emberek tartoznak erkölcsi felelősséggel tetteikért. - A vezetők egyetlen felelőssége, hogy a részvényesek érdekeit szolgálják. - A társadalmi problémák az állam és nem a vezetők hatáskörébe tartoznak izelito.pdf, letöltés ideje: bovebben.php, letöltés dátuma:

18 A cikk rendkívül széles körű vitát váltott ki a szakemberek körében a gazdaságetika és érintettség kérdésében. Noha véleményét számos esetben támogatták az arra adott válaszok azonban inkább megerősítették a cégek társadalom irányába történő felelősségvállalásának szükségességét. Smith láthatatlan keze nem képes önmaga a társadalom számára kedvező irányba terelni a folyamatokat, de az állami beavatkozás sem tudott hosszú távú megoldással szolgálni. A piac önmaga nem elegendő, hogy napjaink gazdasági és környezeti kihívásaira megoldást kínáljon és az állami szerepvállalás is messze elmarad a várható teljesítménytől. A gazdasági fejlődés és profitmaximalizálás érdekében tett törekvések hosszú távon nem fenntarthatóak és mind a társadalom, mind pedig a környezet számára káros hatással vannak. A felelős vállalati magatartás tehát ismét csak túl kell, hogy nyúljon a gazdasági érdekek megvalósításán és fenntartható válasszal kell szolgálnia napjaink kihívásaira. Ezt felismerve 1987-ben a Brundtland Bizottság megalkotta a CSR egyik központi fogalmát, a fenntartható fejlődést. 2.3 A fenntarthatóság fogalma A fenntarthatóság napjaink egyik talán leggyakrabban használt de legkevésbé megértett fogalma. A definíció széles körben elterjedt és használt, de valójában igen kevesen tudják, hogy pontosan mit is jelent fenntartható módon élni. A BCSDH-GFK 2006-os felmérése szerint az emberek közel negyede hallotta már élete során a fenntartható fejlődés kifejezést, de ennek a 26%-nak is csupán 12%-a (tehát a megkérdezettek mindösszesen 3%-a) van tisztában a fogalom mibenlétével. 16 Vannak csoportok akiket egyáltalán nem is érdekel, hogy mit tesz fenntartható módon élni, hiszen a környezeti és gazdasági folyamatokban játszott szerepüket olyannyira jelentéktelennek érzik, hogy mely predesztinálja a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásukat. Ez a csoport jellemzően az állampolgárok csoportja. Néhány környezetvédőtől és aktivistától eltekintve ebben a kategóriában a legkevésbé megértett a fogalom valódi jelentősége. Az államok tisztában vannak súlyukkal és szerepükkel, de amíg a saját belső gazdasági problémáikkal vannak elfoglalva koránt sem életszerű, hogy hangzatos definíciókon, állásfoglalásokon és véleményeken kívül komoly szerepvállalást várhassunk el tőlük. Maradt hát a harmadik és egyben utolsó csoport a vállalatok, akik fenntartható fejlődés érdekében valóban fontos és felelős lépéseket tehetnek. 16 Tóth Gergely, A Valóban Felelős Vállalat, 22. oldal 18

19 A társadalmi felelősségvállalástól eltérően a fenntarthatóság jelentésében és értelmezésében viszonylagos konszenzus figyelhető meg. Kutatásaim során a legtöbb forrás tanulmányozásakor egyetlen, többé-kevésbé azonos megfogalmazással találkoztam, mely körülbelül így foglalható össze: A jelen szükségleteinek kielégítése úgy, hogy közben a jövő generáció szükségleteit is figyelembe vesszük. Egy kicsit szofisztikáltabb megfogalmazásban a Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozatában: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg." 17 Hivatalosan a fenntarthatóság egyik első és legismertebb megfogalmazása az 1987-es Közös jövőnk című Brundtland jelentésben lett megfogalmazva: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". 18 Amint láthatjuk tehát nem egy fundamentalista, a modern kor vívmányait és magát a fejlődést elutasító nézetről van szó, hanem egyfajta optimalizálási folyamatról, melynek során készleteinkkel annak tükrében és azzal a felelőséggel gazdálkodunk, hogy azokból a jövőben is lehessen használni. Nézzünk egy gyakorlati példát a fenntarthatóság iparág-specifikus alkalmazására! Az OECD becslése alapján az épületek felelősek a CO2 kibocsátás mintegy 33-35%-ért, valamint az energiafogyasztás 40%-ért. 19 Megdöbbentő számok, melyeket első hallásra az ember el sem akar hinni. Mit tehet ebben az esetben például egy építőipari alapanyagokat gyártó cég. Miként teheti fenntarthatóvá, fenntarthatóbbá az iparágát? Egy jó megoldás lehet például az új technológiák kifejlesztése a kibocsátás csökkentés vagy az újrahasznosítás területén. Jelentősen csökkenthető az épületek lábnyoma alternatív energiaforrások felhasználásával (napenergia, szélenergia, hőszivattyú stb.). Napjainkban több olyan passzív és autonóm ház is van, melyek az energiaszolgáltatóktól szinte teljesen függetlenül önállóan képesek üzemelni. 17 letöltés ideje: letöltés ideje: Fontos megjegyeznem, hogy itt az életciklus elmélet alapján számolt kibocsátásról van szó. Magyarul egy épület már akkor szennyezi a környezetet, mikor az építéséhez szükséges alapanyagokat gyártják, de ide tartozik az épület bontásakor keletkező becsült környezetszennyezés is. 19

20 De ide sorolhatnánk még az épületek fenntarthatóságát osztályozó zöld rendszereket is, mint például a LEED, a BREAM vagy a DGNB. Térjünk vissza azonban egy kicsit magához a fogalomhoz. Ha alaposabban megvizsgáljuk jól látható, hogy itt nem csak a természeti felelősség kérdése, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásról van szó. Megjelenik benne az egyén, mint a társadalom képviselője és az erőforrások kiterjednek a gazdasági erőforrásokra is. A gazdasági, a társadalmi és a környezeti dimenziók összekapcsolódnak és együttesen jelennek meg. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy gazdasági szervezet bármilyen tevékenysége csupán egy aspektusra van hatással. 2. sz. ábra A fenntarthatóság három dimenziója 20 Egy másik fontos szempont a fenntarthatóság hatásainak mérlegelésekor, hogy nem lehet őket határok sem ország sem pedig intézményi közé szorítani. Globális problémákat nem lehet csupán lokális eszközökkel megoldani, így az intézkedések meghozatalakor át kell lépnünk ezek határait. 21 Mint korábban említettem a fenntarthatóság fogalma feltételezi a fejlődést a gazdasági, a társadalmi és a környezeti hatások együttes figyelembevételével folyatatott felelős fejlődést. Téves az az elképzelés, mely teljes mértékben kizárja ennek lehetőségét. Forrásanyagok kutatása során megdöbbenve tapasztaltam például, hogy a Fenntartható fejlődés hazai honlapján is ebbe az alapvető hibába estek. A nyitó oldalai flash banner a 20 letöltés ideje: OECD bepillantások, Fenntartható fejlődés: a gazdaság, a társadalom és a környezet összekapcsolása; letöltés ideje:

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD

Dr. Szuchy Róbert, PhD Az ületi bizalom erősítése Magyarországon a felelős vállalatirányítás fejlesztéséve Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szuchy Róbert, PhD Társadalmi értékteremtés és felelős vállaltirányítás Budapest, 2012.

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció:

2. Sikeres CSR kommunikáció. 3. Hogyan? 4. Alap 1. 6. Alap 2. 5. Alap 1 2014.02.17. Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen. Sikeres CSR kommunikáció: 2. Sikeres CSR kommunikáció Jót, s jól - CSR kommunikáció hitelesen 2014. 02. 15. Sikeres CSR kommunikáció: megfelelő üzenet megfelelő mennyiségű információ megfelelő eszköz (mindig a média???) 3. Hogyan?

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek. Energy Online - szinte ingyen

Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek. Energy Online - szinte ingyen Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek Energy Online - szinte ingyen Energiafelügyelet a legmodernebb eszközökkel Intelligens és célirányos információ akkor és ahogy Ön szeretné Napjainkban már végtelen

Részletesebben

Tapasztalatok és teendők a szabvány változások kapcsán

Tapasztalatok és teendők a szabvány változások kapcsán Tapasztalatok és teendők a szabvány változások kapcsán Előadó: Turi Tibor, vezetési tanácsadó 1 Az előadás témái Új irányítási rendszerszabványok A legfontosabb változások áttekintése Teendők 2 Új irányítási

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29.

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29. AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL 2013. Október 29. MENNYIRE KÖZPONTI KÉRDÉS HAZÁNKBAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG? (az import aránya a teljes energiafogyasztáson belül - nukleáris fűtőanyaggal

Részletesebben

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence

ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence ISO 9001:2015 ÉS ISO 14001:2015 FELKÉSZÜLT A VÁLTOZÁSOKRA? Move Forward with Confidence MI AZ, AMI ÚJ AZ ISO 9001:2015-BEN ÉS AZ ISO 14001:2015-BEN? ÜZLETORIENTÁLTABB KULCSSZAVAK VEZETŐI KÉPESSÉG ÉS ELKÖTELEZETTSÉG

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2010

CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2010 CIB Csoport Fenntarthatósági jelentés 2010 értékeink Értékeink Tisztesség Céljainkat tisztességesen, korrektül és felelôsségteljesen kívánjuk elérni, teljes mértékben tiszteletben tartva a jogszabályokat,

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára Stratégia és analízis G4-1 A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára 3-4. Szervezeti profil G4-3 A szervezet neve 52. G4-4 Elsődleges

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL dr. Prónay Gábor 15. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2012. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA Aki úgy gondolja, hogy rátalált a saját módszerére,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Kritikus barátok Feltérképezés, priorizálás, párbeszéd

Kritikus barátok Feltérképezés, priorizálás, párbeszéd Kritikus barátok Feltérképezés, priorizálás, párbeszéd Működésünk során mindig is fontosnak tartottuk, hogy folyamatosan kommunikáljunk érintetti csoportjainkkal, hiszen ők kritikus barátként, hasznos

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT MŰHELYMUNKA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA AZ ISO 9001:2015 SZERINT GYAKORLATI FOGÁSOK. TOHL ANDRÁS TECHNIKAI VEZETŐ SGS HUNGÁRIA KFT. NAPIREND Bevezetés, problémák,

Részletesebben

és s a fenntarthatóság

és s a fenntarthatóság Vállalatok társadalmi t felel ss sségvállalása és s a fenntarthatóság EOQ 55. Kongresszusa 15. szekció 1 Nyikos Györgyi: Fenntartható fejl dés A fejl dést hagyományosan a GDP-vel szokták mérni: gazdasági

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21.

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA 2011-2015 FŐ CÉLKITŰZÉS, VÍZIÓ, MEGKÖZELÍTÉS

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Cégvezetési trendek 2015 KKV- AKADÉMIA BKIK IX. Osztály Piac & Profit 2015. április 29. Bemutatkozás Akadémia Üzleti tanácsadás + execusve coaching Karitatív

Részletesebben

Az energiairányítási rendszer alkalmazása a Dunastyrnél

Az energiairányítási rendszer alkalmazása a Dunastyrnél Az energiairányítási rendszer alkalmazása a Dunastyrnél Dunastyr Polisztirolgyártó Zrt. 2014. November 4. Monostoriné Ország Mária A Dunastyr az ENI csoportban Az olasz Eni az egyik legnagyobb energiával

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate

avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate A válság hatása avagy az elveszett bizalom nyomában Fenntarthatósági jelentések vizsgálata Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Bemutatkozás Magamról: Jogi szakokleveles környezetmérnök,

Részletesebben

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft.

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft. Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás OTP Hungaro-Projekt Kft. Vállalati célok, problémák Elég versenyképesek a termékeink? Hogyan javítsuk versenyképességünket? Hogyan növeljük az árbevételünket

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR)

Társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) Társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, CSR) Tóth Gergely: valóban felelős vállalat Angyal Ádám Vállalatok társadalmi felelőssége http://www.kovet.hu/ Társadalmi felelősségvállalás

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság

Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve. Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Az FTP és Stratégiai Kutatási Terve Birte Schmetjen, Lengyel Atilla CEPF Titkárság Tartalom Bevezető / FTP általában Stratégiai Kutatási Terv (SRA) Az SRA megvalósítása = FTP FTP szervezetei Összefoglalás

Részletesebben

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Osztály, osztályvezető 2009.06.25. 1 Tartalom 1. Vállalati fenntarthatóság 2. Magyar Telekom gyakorlat

Részletesebben