Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi"

Átírás

1 ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY MUNKAÜGYI TÁRGYÚ KUTATÁSOK CZIKE KLÁRA BARTAL ANNA MÁRIA Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi Zárótanulmány Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsaba

2 TARTALOM A KUTATÁS PROBLÉMAFELVETÉSE 3 A KUTATÁS HIPOTÉZISEI 10 A KUTATÁS CÉLJAI 11 A KUTATÁS MÓDSZEREI 12 AZ ÖNKÉNTESSÉG MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA (CZIKE KLÁRA) ELMÉLETI HÁTTÉR A MAGYARORSZÁGI ÖNKÉNTESSÉGRŐL AZ ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓI AZ EMPIRIKUS KUTATÁS TÜKRÉBEN A RÉGI ÉS AZ ÚJ TÍPUSÚ ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉGEK VÉGZŐINEK JELLEMZŐI 33 AZ ÖNKÉNTESEKET FOGLALKOZTATÓ SZOCIÁLIS CÉLÚ NONPROFIT 40 SZERVEZETEK VIZSGÁLATA (BARTAL ANNA MÁRIA) 1. ELMÉLETI HÁTTÉR AZ ÖNKÉNTESEKET FOGLALKOZTATÓ SZOCIÁLIS CÉLÚ NONPROFIT 53 SZERVEZETEK JELLEMZŐI 3. ÁLLAM-KÖZELI, A VÁLLALKOZÁS-KÖZELI, BÁZIS- KÖZELI ÉS ADOMÁNYÓZÓI NONPROFIT SZERVEZETEK AZ ÖNKÉNTESEK FOGLALKOZTATÁSÁBAN 4. TIPIKUS SZERVEZETEK VALAMINT RÉGI ÉS ÚJ TÍPUSÚ ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉGEK A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE 79 FELHASZNÁLT IRODALOM

3 A KUTATÁS PROBLÉMAFELVETÉSE Az Európai Közösség Foglalkoztatási Irányvonala három átfogó cél elérését tűzi ki a tagországok számára: a teljes foglalkoztatást, a munkavégzés minőségének és eredményességének javítását, illetve a társadalmi kohézió erősítését és a társadalmi integráció elősegítését. A három átfogó cél mellett további specifikus irányvonalakat jelöl meg a tervezet. E speciális irányvonalak többek között: az aktív és preventív programok a munkanélküliek és az inaktívak foglalkoztathatósága érdekében, a munkaerő kínálat növelése és az időskori aktivitás ösztönzése, a munka vonzóbbá tétele és a be nem jelentett munka legális foglalkoztatássá alakítása. A foglalkoztatáspolitikai célok kidolgozásához és eléréséhez nagyban hozzájárulhatnak az olyan alapkutatások, amelyek a nonprofit szektor és szervezeteinek foglalkoztatásban betöltött szerepét vizsgálják és elemzik (pl.frey,2001;zám és LUX, 2001). A magyar nonprofit szektor másfél évtizedes kutatása joggal nevezhető sikertörténetnek, hiszen a rendszeres statisztikai adatgyűjtések, illetve elemzések és tanulmányok feltárták a szektor méreteit, főbb jellemzőit valamint fejlődésének jellemző folyamatait. A kilencvenes évek vége óta a magyar nonprofit szektor minőségi változásával egyidejűleg a nonprofit működés egyre speciálisabb területei kerültek a kutatások és elemzések középpontjába. Ilyen speciális, új területnek számít a hazai nonprofit kutatások terén az önkéntesség, illetve a nonprofit szervezetek funkcionális vizsgálata. Interdiszciplináris jellegüknél fogva ezeknek a kutatási irányoknak az eredményei nemcsak a nonprofit szektor számára hasznosíthatók, hanem gyakorlati vonatkozásaikból eredően jövőbeni kormányzati stratégiák kialakításakor is figyelmet érdemelnek. 1. Az önkéntesség elméleti megközelítései és kérdésfelvetései Általában a nemzetközi szakirodalom az önkéntesség szerepét főként annak társadalomban (integráció, kiilleszkedés csökkentése), illetve gazdaságban (teljes foglalkoztatottság) betöltött szerepe mentén elemzi. A civil társadalommal foglalkozó kutatások (pl. PUTNAM, 2000) szerint az országok közötti, vagy az egyes országokon belüli régiós különbségeket elsősorban az úgynevezett társadalmi tőkének lehet tulajdonítani, amely - többek között például - az önkéntes tevékenységekben való részvételben nyilvánul meg. Ahol magas részvételt találtak az adott terület társadalmi mozgalmaiban vagy az önkéntesek számát illetően, ott más gazdasági, társadalmi mutatók is jobbnak bizonyultak. Ebből következően az állam, a kormányzati politika felé irányuló elvárás kettős: egyrészt teremtse meg az önkéntes munkavégzéshez szükséges infrastruktúrát, hiszen az önkéntes alkalmazása pénzbe kerül (szervezési munka a szervezet számára, esetleges költségtérítés az önkéntes részére), másrészt stratégiai 3

4 tervezéssel, célzott támogatásokkal, a közfigyelem felkeltésével, a civil és a piaci szektorral való együttműködés elősegítésével, koordinálásával vállaljon aktív szerepet az önkéntesség társadalmi elismertetésében. A gyakorlatban, és a kutatások során számos esetben felmerül, hogy a szervezetek, az önkéntesek, és a kutatók is más-más önkéntes definíciókkal dolgoznak. A évet az ENSZ az Önkéntesek Nemzetközi Évének nyilvánította. Nem kis problémát jelentett az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének az önkéntesség, és az önkéntességgel kapcsolatos alapfogalmak nemzetközi szintű definíciójának megtalálása. Az önkéntes munka, az önkéntesség megjelenése egy adott társadalomban a történelmi helyzetek, a politika, a vallás és a kultúra függvénye. Három jellemző tulajdonság azonban általánosan is meghatározható 1 : Önkéntes tevékenységet elsősorban nem anyagi ellenszolgáltatásért végeznek, de a kiadások megtérítése, vagy jelképes fizetség megengedhető. A tevékenység önkéntes. Az önkéntesség más személy vagy a társadalom hasznára irányul (bár köztudott, hogy az önkéntesség jelentős haszonnal jár az önkéntes személyére nézve is). Az önkéntesség társadalmi funkciói Sokan hiszik, hogy az önkéntesség a középkorú, unatkozó középosztályi háziasszonyok tevékenysége. Az önkéntesség a kutatások és a nemzetközi tapasztalatok szerint azonban sokkal szélesebb korosztályokat és társadalmi rétegeket érinthet. A gyerekek szocializációja, oktatása, nevelése során például fontos cél, hogy később közösségük aktív tagjaivá legyenek. A fiatalok, pályakezdők szempontjából előnyös, ha első munkahelyi gyakorlatukat segítő környezetben végzik, ahol a felelősséget még mások viselik helyettük. A fiatalok körében növekvő tartós munkanélküliség tendenciáit figyelembe véve még nagyobb a társadalmi felelősség: sokan karrierjük első állomásaként passzivitásba kényszerülnek. Különösen fontos a nők munkaerőpiacra való vissza- és bekerülésének elősegítése. A nyugdíjas önkéntesek számára a magány, a passzivitás, a betegségekbe menekülés és az elszegényedés elkerülésének lehetősége jelenthet vonzást. Emellett egyre több piaci szervezet figyel fel arra, hogy szakembereinek önkéntes munkára való ösztönzése elősegíti az alkalmazottak kreativitásának, munkakedvének növekedését, felfogható az alkalmazottak sokoldalúvá tételének egyik állomásaként, javítja a cég közösségen belüli reputációját, növeli a vállalaton belüli munkamorált. 1 A kutatásban ezt az önkéntes definíciót használjuk. 4

5 Informális és formális önkéntes munkák Magyarországon először 1995-ben végeztek az önkéntességgel kapcsolatos felmérést. A Nonprofit Kutatócsoport adatai szerint az informális (nem szervezethez kapcsolódó) önkéntesek száma ben meghaladta a főt (ami akkor a felnőtt korú népesség 29%- át jelentette). A formális szervezetekben önkéntes munkát végzők száma ugyanekkor fő, a felnőtt korú népesség 5%-a volt. A formális önkéntes munkáról azóta is készültek felmérések, ezek szerint az önkéntesek száma 1995 óta folyamatosan csökken. A lakosság körében 1995 óta sajnos nem volt újabb felmérés, így azt nem tudjuk, hogy az informális önkéntesség esetében is elmondható-e ez a tendencia. Hivatalosan, szervezetekhez kapcsolódóan 2000-ben a Központi Statisztikai Hivatal (a szervezetek önbevallására építve) önkéntes regisztrált. Az adatok egy része szerint az önkéntesek száma növekszik, más adatok stagnálásról beszélnek. A gyakorlat szakembereinek egy része az önkéntesek számának csökkenését tapasztalja a saját területén, mások az önkéntesek számának emelkedését jelzik. Ebben a témakörben az amerikai, a nyugat- és a kelet-európai összehasonlítások is meglehetősen vegyes képet mutatnak. Ezek az egymásnak ellentmondó kutatói és gyakorlati, valamint a hazai és a nemzetközi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy az elemzések pontosítására, a kutatások egyfajta mélyítésére van szükség. A szervezeti statisztikák tanúsága szerint Magyarországon a nonprofit szervezetek 16,6 %-a (8 012 szervezet) foglalkoztat fő-, mellék-, és részállásban munkaerőt. Mivel a civil szervezetek megfelelő számban nem engedhetik meg maguknak a fizetett, bejelentett munkaerőt, céljaik megvalósítása érdekében megbízási szerződéses munkaerőt, vagy önkénteseket kell alkalmazniuk. A megbízásos szerződéses kifizetéseket tevő szervezetek száma , ami a szervezetek 21,4%-át jelenti. A szervezetek elég alacsony százaléka fizet valamilyen formában az elvégzett munkáért. Az adatok szerint tehát a szervezetek többségének céljai megvalósítása érdekében önkénteseket kell alkalmaznia. Úgy véljük, foglalkoztatáspolitikai szempontból rendkívül fontos, hogy differenciálni tudjuk az úgynevezett informális és formális önkéntes munkák motivációit, és a kemény szociológiai adatok alapján megmutatkozó jellemzőket annak érdekében, hogy az önkéntes munka ösztönzése célzottan váljon lehetővé. Az önkéntesség motivációi Számos kutatás (pl.: TAUSZ, 1997; TALYIGÁS, 2003) foglalkozott eddig az önkéntesek motivációival, azonban az önkéntességet egy egészként vizsgálták, és nem állítottak fel különböző típusokat a motiváció szerint. 5

6 Az önkéntesek motivációi alapján három hipotetikus csoportot tudunk megkülönböztetni: a régi, az új vagy modern és a vegyes típusú önkéntességet. A világi vagy polgári önkéntesség megjelenése Amerikában, Nyugat- és Kelet-Európában is a városiasodással és a polgárosodással párhuzamosan kapott egyre nagyobb társadalmi figyelmet. Az önkéntességnek ez a korai vagy régi típusa főként adományozáson, jótékonykodáson alapult. Ezeket a tevékenységeket akkor is, és jelenleg is főként a már családdal, és/vagy felnőtt gyermekekkel rendelkező, középkorú, vagy idősebb nők végzik, az alaptevékenységekhez a ruhaosztás, az ebédosztás, a különböző segélyprogramok, illetve a véradás tartozik. Számos önkéntes vallási indíttatásból, a szolidaritás, vagy más személyes érték mentén, a szegényebbeken való segítés szándékával végez önkéntes munkát. Ez az önkéntesség a korábbi társadalmi értékekhez kötődik, a szegényekről való középosztályi gondoskodáson, a humanitárius társadalmi szerepvállaláson, a szolidaritáson alapul. Tipikus példa erre a Vöröskereszt szervezete, amely mint nemzetközi mozgalom, Magyarországon 1881-ben jött létre, és a mai napig működik. A mozgalom az önkéntesek számának csökkenésével, illetve a fiatalok bevonhatatlanságával küzd mindenütt a világon. A hagyományos értékekhez kötődik a szintén nemzetközi United Way szervezet is, amely 1974 óta segíti Európában a rászorulókat adományaival, főként gyermekek, idősek, fogyatékosok támogatását vállalva fel. Az Amerikában alakult szervezet több mint 100 éves, így korát tekintve szintén a régi típusú szervezetek sorát gazdagítja. Európába kerülve azonban nagy átalakulásokon ment keresztül, fiatalos lendületet kapva, főként Kelet-Európában számos helyi szervezete alakult a rendszerváltást követően. A szervezet régi típusúsága miatt, mára sokhelyütt nehéz helyzetben van, önkénteseinek száma nem növekszik, sőt a helyi szervezetek működése is nehézkes. Ugyanebbe a csoportba sorolhatók, de ellenpéldát képeznek a szintén hagyományos értékeken alapuló kórházi önkéntes segítők (hospice-mozgalmak, egyéb ápolók). Felfutásuk oka, hogy a mai magyar társadalom egyik legégetőbb problémája az egészségügy, amelyben valamilyen módon (betegként vagy hozzátartozóként, illetve beteggondozóként) a társadalom egésze érintett, ezért ez a terület ma az egyik legdinamikusabban fejlődőnek számít Magyarországon az önkéntesség szempontjából. Ez a csoport átmenetet képez a három tipikusnak tekinthető önkéntesség felosztásban. A harmadik csoportot a modern önkéntesség jelenti, ahol már az új társadalmi értékek a meghatározók. A tudásalapú társadalmakban egyre nagyobb az értéke a szaktudásnak, a gyakorlati tapasztalatnak, a tudás megőrzésének, az élethosszig tartó tanulás elvárásának való megfelelésnek. Már nem egy életre választunk szakmát, és a választott szakma elméleti anyagának elsajátítása hosszú éveket vesz igénybe, melynek során gyakorlati tudásra nehéz szert tenni. Ennek következménye az a folyamat, amelyben számos fiatal önkéntes kapcsolódik be az önkéntes munkavégzésbe annak érdekében, hogy 6

7 tapasztalatokat, kapcsolatokat szerezzen, hiszen ennek hiányában nehéz megállnia a helyét egy gyorsuló és pénzközpontú világban. Nem elhanyagolható ebből a szempontból az Európai Unió önkéntességgel kapcsolatos támogatási rendszere sem, amellyel számos fiatal külföldön próbálhatja ki magát, mielőtt elkezdi felnőtt életét. Ebbe a típusba tartozó szervezet Magyarországon pl. a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, melynek egyik célkitűzése, hogy középiskolásokat csatornázzon be az önkéntes munkába. Ez a csoport motivációját tekintve érdekalapú, a szó pozitív értelmében, hiszen a fiatalokat elsősorban a tudás vágya, a kreatív, innovatív munka vonzza, és nem a jótékonyság polgári értékeken alapuló eszméje. A felvázolt típusok persze nem jelentik azt, hogy a régi típusú szervezeteknek leáldozott, munkájukra nincsen szükség. A társadalmi folyamatok és az értékváltozás nyomon követése azonban magyarázhatja az önkéntesek számával, és motivációival kapcsolatos egymásnak ellentmondó ismereteinket, és választ adhat az önkéntesség szerkezetén belül végbemenő változásokra. 2. A funkcionális elemzés és jelentősége - az önkénteseket foglalkoztató - nonprofit szervezetek vizsgálatában Az önkéntesség motivációinak kutatása azonban nem lehet teljes anélkül, ha nem tudjuk milyen jellemzőkkel írhatók le azok a szervezetek, amelyek önkénteseket foglalkoztatnak. A nemzetközi nonprofit szakirodalomban a kilencvenes évek elejétől a formális ismérveken (jogi, szervezeti forma, hatókör, szervezet nagyság, stb.) nyugvó szervezetleírások mellett egyre inkább előtérbe kerültek a nonprofit szervezetek funkcionális szempontú értelmezései (pl. EVERS és OLK, 1996; WALCHER, 1997; BADELT, 2002; ZAUNER, 2002). Anett ZIMMER (2002) szerint ennek a szemléletváltásnak az egyik magyarázata az, hogy az elsődlegesen empirikus irányultságú nonprofit kutatások erősen interdiszciplináris jellegűekké váltak, és ennek megfelelően a szervezetek társadalmi és politikai beágyazódása kapott hangsúlyt a strukturális és kvantitatív statisztikai elemzésekben is. A másik magyarázat pedig az, hogy az aktuális kutatások súlypontja a nonprofit szervezetek jóléti államban betöltött szolgáltatói szerepéről eltolódott a szervezetek civil társadalmi funkcióinak vizsgálata felé. Ezt a fajta szemléleti trendváltást tükrözi, hogy - a nemzetközi összehasonlító nonprofit kutatások (SALAMON, ANHEIER, 1996) eredményeit felhasználva - az Európai Közösség Bizottságának 1997-ben megjelent közleménye is már funkciók szerinti csoportosítást ad az alapítványokról és az önkéntes szervezetekről. Magyarországon a kilencvenes évek közepétől a nonprofit szektor egyre sokszínűbbé és heterogénebbé vált. A kutatásokban is mind erősebben felmerült annak az igénye, hogy a formális osztályozási szempontok felhasználásával, de azon túllépve, a szervezetek gyakorlatközeli, tényleges tevékenységének jellemzői alapján határozzák meg a szektor tipikus csoportjait (pl. KUTI, 1998; PAVLUSKA, 1999; SEBESTÉNY, 2002). 7

8 Mit kínál nonprofit szervezetek funkcionális megközelítése? A funkcionális szempontú megközelítések, csoportosítások a nonprofit szervezeteket a betöltött közös funkciók, illetve vállalt szerepeik szerint értelmezik. A funkció ugyanis a motivációk, célok teljesülését feltételezi. A szociológiában a funkcionalista megközelítésnek széles szakirodalma van (l.: PARSONS, LUHMANN). A funkcionalizmus három szempontból igyekszik megragadni sajátos tárgyát: a rész-egész, a rendszer és környezet, valamint az azonosság és a különbözőség viszonylatában. A nonprofit kutatások az utóbbi egy évtizedben egyre inkább interdiszciplináris megközelítésekkel operálnak annak érdekében, hogy minél árnyaltabban és pozitívabban írják le a nonprofit szervezeteket, amelyek az egyes intézményi kihívásokra (állam-piacközösség/társadalom) is adhatnak válaszokat. A nonprofit szervezetek funkcionális elemzésének fő célja tehát az, hogy a szektor mélyebb elemzéséhez, megismeréséhez járuljon hozzá (PAVLUSKA, 1999). A funkcionális elemzések legfőképpen a nonprofit szektor és szervezeteinek a társadalmi, a gazdasági és politikai szerepeit emelik ki. A nonprofit szervezetek társadalmi szerepét illetően minden elemző hangsúlyozza, hogy a szervezetek a demokrácia fontos intézményei: megjelenítik az autonóm, szabad cselekvés jogát, a civil társadalmi törekvéseket és a pluralizmust. Kezdeményezéseik és újításaik révén hozzájárulnak a társadalom formálásához, a társadalmi integrációs folyamatok megvalósulásához, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint a harmonikus társadalmi élet megteremtéséhez, a társadalom szellemi gazdagodásához az által, hogy erősítik az állampolgári, öntudatot és a toleranciát. Gazdasági szerepeikben mérhető gazdasági teljesítményeket hoznak létre, megjelennek, mint foglalkoztatók és a redisztribúció fontos intézményei. Politikai szerepkörükben a hatalmi döntések befolyásolói, kontrolljai és jól működő társadalmakban számottevő aktorai. A nonprofit szervezetek funkcionális elemzéskor főként négy kérdésre keressük a választ: miért, milyen célra jönnek létre nonprofit szervezetek, illetve milyen szerepekkel tudjuk azonosítani az ide sorolható szervezeteket, végezetül pedig milyen hatással van működésük a társadalomra? A leíró jellegű, szektorspecifikus tevékenységek és funkciók szerinti megközelítések és csoportosítások előnye abban mutatható ki, hogy nagyon fontos, árnyalt információkat nyújtanak a nonprofit szervezetek társadalomban, gazdaságban, a kultúrában és nem utolsó sorban magában a szektorban elfoglalt szerepéről, jelentőségéről. A funkcionális jellegű csoportosítások továbbá azt a gyakorlati célt szolgálják, hogy megváltoztassák a politikai döntéshozatalban tetten érhető téves nézeteket, miszerint a nonprofit szektor egy homogén struktúra. Ezért a funkcionális elemzések a nonprofit szektort alkotó szervezetek 8

9 sokszínűségére és működésbeli sajátosságaira igyekeznek a figyelmet felhívni, melyeknek érvényesülniük kellene a jogi, gazdasági szabályozásokban és politikai döntéshozatalban is. A nonprofit szervezetek funkciói egy jóléti pluralista modellben Míg a kilencvenes évek első felében a nemzetközi szakirodalom a jóléti állam szerepének újradefiniálása jegyében az egyes szektorok (piac, állam, háztartások, nonprofit szektor) közötti feladatmegosztással foglalkozott, addig Magyarországon a rendszerváltást követően, a szociálpolitikai és közgazdaságtani elemzések középpontjában főként az állami és a piaci szektor jóléti ellátásokban betöltött szerepvállalása és arányai álltak 2. Ez utóbbi talán nem véletlen, hiszen Magyarországon a háromszektoros gazdaság két tényezője, a valódi piaci és nonprofit szektor csaknem egyidőben, egymást feltételezve született újjá. A megszakított fejlődésű és csak részben szervesen intézményesült magyar nonprofit szektor ekkor még csak mint potenciális szereplő jelent és jelenhetett meg az elgondolásokban (BARTAL, 1998). Jól mutatja ezt, hogy a kérdések leginkább úgy merültek fel, hogy "állam helyett piac" vagy "állam helyett civil társadalom", és kevésbé úgy, hogy "állam és/vagy piac és/vagy civil társadalom". Magyarországon a három szektor viszonyáról vallott felfogások a harmadik évezred elején mintha tovább egyszerűsödtek volna. Egy jóléti pluralista modell kormányzati kidolgozása helyett, egy üzleti modell, a piaci és az állami szektor kapcsolatát megfogalmazó public-private partnership került előtérbe a magyar társadalompolitika alakításában. A jóléti pluralista koncepció, amely a kilencvenes évek óta Nyugat- Európában társadalmi gyakorlattá vált négy szektor az állam, a piac, a nonprofit szektor és az informális szektor (háztartások) együttműködésére helyezi a hangsúlyt. Témánk szempontjából az önkéntesség vizsgálatakor - a jóléti pluralista koncepció azért is érdemel figyelmet, mert nem a megszokott állam-piac-nonprofit trigonometriában gondolkodik, hanem beemeli ebbe a modellbe az informális szektort is. Az informális szektor egyrészt már nem(csak) mint a társadalmi jólét 2 A társadalom- és szociálpolitika "rendszerváltó" jellegét tekintve három elvi álláspont körvonalazódott a magyar szakirodalomban. Terjedelmi keretek miatt, nagyon leegyszerűsítve: az első álláspont szerint a szociálpolitika finanszírozásában az államnak továbbra is központi szerepet kell játszania és a jóléti szolgáltatások pluralizálása inkább kiegészítheti, mint kiválthatja az államot (FERGE, 1992) A második nézet (ANDORKA, KONDRATAS, TÓTH, 1995) a magyar jóléti rendszer reformját szorgalmazta, a jóléti ellátások szélesebb körű piacosítása mellett. A nézetek egy harmadik típusa egy szociálpolitikai vegyes rendszerben (piac állam - nonprofit szektor) gondolkodott, bemutatva a nyugat-európai és az amerikai modellek közötti választás alternatíváit (KUTI, 1991; LÉVAI, SZÉMAN, 1993;). A három szektor kapcsolatát a jóléti szolgáltatások finanszírozásában és nyújtásában az előnyöket maximalizáló és a hátrányokat minimalizáló együttműködési mechanizmusban látták. Az elmúlt évtizedben a szociálpolitika gyakorlati megvalósulásában egyik nézet sem vált "tiszta" formájában uralkodóvá. A leglátványosabb változások az ellátások piacosításában amely a Bokros-csomag idején kormányprogrammá is vált, és a társadalmi biztonság rendszereinek segéllyel való felváltásában nyilvánultak meg. Ugyanakkor kevésbé látványosan, de bizonyos szolgáltatások (hajléktalan ellátás, idősgondozás) területén kialakultak az állami és nonprofit szereplők hatékony együttműködései. 9

10 fogyasztója, hanem egyik termelője és előállítója is, másrészt az a szféra ahonnan a civil társadalmi kezdeményezések elindulnak. A nonprofit szektor a jóléti pluralista modellben egyfajta intermedier területként van értelmezve, amely komplex kapcsolatok színtere azáltal, hogy összekapcsolja a jóléti háromszög többi elemét. A nonprofit szektor köztes jellege számos, különböző fejlődési folyamat és kapcsolat hatékonyságából ered, amelyek által a szektorok közötti határok áteresztőbbek és a közöttük lévő interakciók intenzívebbé vál(hat)nak. A hazai szakirodalmi elemzésekben kevés figyelmet kapott jóléti pluralista koncepciót három szempontból is érdemes részletesebb elemzés tárgyává tenni: 1. A jóléti pluralista koncepció egyik figyelemre méltó egyben más modellektől eltérő teljesítménye, hogy megvilágítja a szolgáltatások területén az újonnan belépő - különösen az informális szektorból rekrutálódó - szereplőket is, tehát nem egy statikus, hanem egy dinamikus állapotot próbál rögzíteni. 2. A kormányzat számára a jóléti pluralista koncepció különösen a szociálpolitikai alternatívák választásakor - ráirányíthatja a figyelmet olyan politikai döntések meghozatalára, amikor többfunkciós intézkedéseket, szabályozásokat monitoringokat kell kialakítani, működtetni. Érdemes itt SVETLIK (1991) figyelemre méltó gondolatát idézni, mely szerint: Az igaz kérdés a társadalompolitika számára (...) nem az, hogy egyik vagy másik szektort válasszuk, hanem az, hogy a gazdasági és társadalmi életben hogyan tudjuk őket a leghatékonyabban kombinálni. 3. A jóléti pluralista koncepció törekszik a különböző szociális partnerek (szektorok), szerveződési formák cselekvési lehetőségeit és korlátait, illetve azt megmutatni, hogy ezek a szereplők miként tudnak egy társadalmi környezetben hálózatként viselkedni. Ebben a hálózati megközelítésben a családok, szomszédok és más informális elemek (szomszédság, önkéntesek) által kialakított kapcsolatok kitüntetett szerepet kapnak, mint a nonprofit szektorban formalizálódó törekvések előfutárai. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI A szakirodalomból leszűrhető tanulságok és a fentebb részletezett problémafevetésből kiindulva a kutatás számára az alábbi hipotéziseket tudjuk megfogalmazni: 1. A formális és informális önkéntességet mérő statisztikák ellentmondásai az önkéntesség sokféleségében és a különböző csoportok pontos definícióinak hiányában keresendők. 10

11 2. A szervezetekhez kötődő, formális önkéntesség motivációi alapján három típusa mutatható ki ma, az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek körében: a hagyományos, a vegyes, és az új típusú önkéntesség. 3. Ezek a különböző önkéntes-típusok közötti különbségek - szociológiai vizsgálatuk során - különböző kemény adatokkal írhatók le: más életkorúak és neműek, más élethelyzetben vannak, más motivációkkal rendelkeznék, más-más társadalmi csoportokat képviselnek. 4. Az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek foglalkoztatási pontenciáljának kimutatására az intézményi közelség -elve (ZAUNER, 2002) alapján történő funkcionális csoportosítás ad kellő lehetőséget. 5. Statisztikailag jól megalapozott módszerekkel az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek körében legalább három típus az államközeli, a vállalkozásközeli és a bázisközeli modellálható. 6. Ezek a különböző típusú szervezetek más-más jellemzőket mutatnak az önkéntesek foglalkoztatása terén. Míg a bázis közeli szervezetekre leginkább az önkéntesek, addig a vállalkozás közeli nonprofit szervezetekre a fizetett fő- és mellékfoglalkoztatású alkalmazottak foglalkoztatása a meghatározó. Az államközeli nonprofit szervezeteknél kvázi önkéntes foglalkoztatás történik. 7. Végezetül, úgy véljük, a városi bázisközeli nonprofit szervezetek inkább az úgynevezett modern önkéntességgel, míg a községi szervezetek a régi, hagyományos típusú önkéntességgel jellemezhetők. A KUTATÁS CÉLJAI Ma a hazai foglalkoztatáspolitika egyik legnagyobb kihívása a foglalkoztatási színvonal növelése. Ennek egyik akadályának tartjuk, hogy a foglalkoztatáspolitikában kevéssé és nem elég elterjedt módon sikerült érvényesíteni, alkalmazni az alternatív foglalkoztatási modelleket. Úgy gondoljuk, hogy az önkéntesség társadalmi elismerésének növelése, az Önkéntes Törvény megszületése egyfelől jelentős mobilizáló erőként hathat az alternatív foglalkoztatási formák elterjedéséhez. Másfelől növelheti a nonprofit szervezetek ma még viszonylag alacsonynak mondható foglalkoztatási potenciálját is. A fentiekből következően a kutatás egyik fő célja - a témához kapcsolódó elméleti keretek ismertetése után -, hogy elemezze és leírja az önkéntesség és az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek tipikus csoportjait. Ennek a differenciálódásnak a megmutatásával egyrészt cáfolni kívánjuk azt a politikai döntéshozatalban gyakran tetten érhető téves felfogást, amely a magyar nonprofit szektort egy homogén 11

12 struktúraként (vagy csak közszolgáltatói, vagy csak civil/érdekérvényesítési szerepét kiemelve) kezeli. Másrészt azt kívánjuk megmutatni, hogy az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek mind szervezeti típusuk, mind önkénteseik tekintetében eltérő foglalkoztatási potenciállal rendelkeznek és e jellemzőikből következően eltérő ösztönzőket igényelnek a foglalkoztatáspolitika részéről. A kutatás további célja, hogy hozzájáruljon a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulásához, illetve reagáljon a nonprofit szervezetek kutatási igényeire az által, hogy vizsgálja és feltárja az önkéntesség és az önkénteseket foglalkoztató szociális célú nonprofit szervezetek típusainak főbb jellemzőit, látens és manifeszt tulajdonságait. A KUTATÁS MÓDSZERTANA A Központi Statisztikai Hivatal 2003-ban teljeskörű felvételt végzett a szociális célú nonprofit szervezetek körében. A 4008 szociális célú nonprofit szervezet közül 1671 szervezet (42%) nyilatkozott úgy, hogy foglalkoztat önkénteseket. A fenti adatokból is jól látható, hogy az önkéntes foglalkoztatás területén az egyik, ha nem a legdominánsabb területnek számít a szociális nonprofit szervezetek működése. Mivel a kutatásban jellemző sajátosságokat akartunk megmutatni, ezért nem minden tevékenységtípusra kiterjedő, hanem egy homogén jellemzőkkel leírható alapsokaságból indultunk ki. További szempont volt a szociális célú, önkéntesek foglalkoztató nonprofit szervezetek kiválasztásánál, hogy a hagyományos önkéntesség leginkább ezen nonprofit szervezetek körében figyelhető meg. Úgy véltük, hogyha ebben a körben sikerül kimutatni az új típusú önkéntességet is - tehát amikor az önkéntes elsősorban tapasztalatszerzés céljából végez önkéntes tevékenységet - akkor a tipizálás releváns, hiszen minden más tevékenységi területen jóval inkább találhattunk volna új típusú önkénteseket (pl. környezetvédelem, gazdasági tevékenységi kör, oktatás, stb.) Módszertanilag mind az önkéntesek, mind az önkénteseket foglalkoztató szervezetek tipizálása újdonságnak számít, ezért munkánkat egyben kísérletnek is szánjuk, amelyet a későbbiekben hasznos lenne egy teljeskörű mintán is igazolni. Jelen kutatás területileg és szervezetileg is rétegzett mintáját az 1671 szociális célú nonprofit szervezet jellemzői mentén állítottuk fel, melynek megoszlását a következő táblázat mutatja. 12

13 A kutatás mintájának jellemzői Alapítvány Egyesület Közalapítvány/ Összesen Közhasznú társaság 3 főváros megyeszékhely város község Összesen Meg kell jegyezni, hogy önkéntességet és az önkéntes munkát vizsgáló kutatások eddig az önkéntes szervezetek egy igen szűk és nagyon közismert csoportjára terjedtek ki (pl. Vöröskereszt, Hospice, stb.). A kutatás egyik fő célja volt a mintavétel során, hogy feltérképezzük az olyan szervezeteket és önkénteseiket is, amelyek eddig nem kerültek a kutatások figyelmének középpontjába (pl. vidéki községekben működő kis szervezetek). Postai kérdőíves megkérdezés során a kiküldött 247 szervezeti kérdőívből 104 érkezett vissza, melyből 96 kérdőív (39%) volt alkalmas számítógépes adatfeldolgozásra (ebből 15 szervezettel készítettünk strukturált mélyinterjút is). A szervezeti kérdőív négy nagy kérdéscsoportot ölelt fel: Az első kérdéscsoportban az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek formális jellemzőit (alapítási év, szervezeti forma, másodlagos célok, alapítók, az alapítás motívumai, közhasznúság, szervezeti hatókör, foglalkoztatási helyzet, bevétel nagyság és bevételtípusok) vettük számba. A második kérdéskörben a szervezetek nonprofit szektorral kapcsolatos és a saját szervezet működtetésének problémáira kérdeztünk rá azzal a céllal, hogy megmutassuk melyek azok a valódi nehézségek, amelyekkel az önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezeteknek megítélésük szerint szembe kell nézniük, illetve hogy a különböző típusú szervezetek számára melyek a működést leginkább meghatározó és behatároló problématerületek. A harmadik kérdéscsoport a szervezetek konkrét - mint a közszolgáltatói, az adományozói és vállalkozói tevékenységét vizsgálta. Célunk ezzel az volt, hogy a hagyományos tevékenység-tipizálást meghaladva a szervezetek részletesebb, az önkéntes foglalkoztatást is meghatározó tevékenységi körét határoljuk be. Végül a negyedik, legnagyobb kérdéskör a szervezetek önkéntességgel és az önkéntes foglalkoztatással kapcsolatos attitűdjére és szükségleteire kérdezett rá: a szervezet múltja az önkéntes foglalkoztatás terén, a foglalkoztatott önkéntesek tipikus jellemzői, milyen módon és 3 A szervezeti megoszlásnál a civil-állami dimenziót akartuk lehatárolni, ezért kezeltük a nonprofit statisztikáktól eltérően egy kategória alatt a közalapítványokat és a közhasznú társaságokat. 13

14 mely területeken foglalkoztatnak önkénteseket, melyek az önkéntesek foglalkoztatásának főbb problémái, illetve mely tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ideális önkéntesnek. Mindezen kérdések elemzése révén a szociális célú, önkénteseket foglalkoztató nonprofit szervezetek olyan jellemző tulajdonságait tárjuk fel, amelyek mind az alternatív foglalkoztatások terén, mind az önkéntesség módszertanának kidolgozásában hasznosítható eredményeket jelenthetnek. Módszertanilag a kutatás egyik újdonságának tartjuk, hogy a vizsgálat egyszerre irányult a nonprofit szervezetek és önkénteseik sajátosságainak vizsgálatára. Ezért a kutatás második szakaszában a válaszadó szervezetek közül véletlen mintaválasztás útján 56 szervezetet emeltünk ki, amelyek két-két önkéntesével, összesen 112 önkéntessel kérdőíves vizsgálatot is készítettünk (ebből 30 önkéntessel történt strukturált mélyinterjús felvétel, míg 82 önkéntes megkérdezése postai úton valósult meg). A szociális célú nonprofit szervezetek önkénteseit vizsgáló kérőív ugyancsak négy kérdéscsoportot tartalmazott: A kérdések első köre az önkéntesek alapvető társadalomstatisztikai jellemzőinek feltárására irányult, úgymint: nem, életkor, családi és foglalkoztatási státusz, lakóhely. Ezen adatok felvétele azt a célt szolgálta, hogy a motivációkat össze tudjuk párosítani ezekkel az adatokkal annak érdekében, hogy a csoportok egymástól elkülöníthetőek legyenek A második kérdéscsoport kérdései legfőképpen az önkéntesek szakmai életútjára vonatkoztak, mivel úgy gondoltuk, ezek alapján választ kapunk arra a feltevésünkre, hogy az önkéntesség a munkából és így a közösségekből való kiesést akadályozza, vagy a munkaerőpiacra való reintegrációt/integrációt segíti elő. Az önkéntesség motivációra kérdező harmadik kérdéscsoport célja az volt, hogy az általunk hipotetikusan meghatározott új típusú, régi vagy vegyes típusú csoportosítás valódiságát igazoljuk, vagy elvessük, illetve megtudjuk, hogy az önkéntesek milyen elvek, értékek, célok mentén végeznek önkéntes tevékenységet. Végezetül az önkéntes munka jellege kérdéskör azt a célt szolgálta, hogy tisztázzuk: az adott önkéntes milyen típusú tevékenységeket vállal el és végez szervezeteknél, vagy azok keretein kívül. A kérdőívek kódolását követően az adatokat SPSS Statisztikai Adatkezelő programba vittük fel, az elemzések alapjául szolgáló alaptáblák, kereszttáblák, valamint a szervezettípusok lehatárolására szolgáló homogenitás analízis is ebben a programban készültek. 14

15 AZ ÖNKÉNTESEK MOTIVÁCIÓINAK VIZSGÁLATA (CZIKE KLÁRA) 1. ELMÉLETI HÁTTÉR A korábbi önkéntességgel kapcsolatos kutatások kevésbé foglalkoztak azokkal az ellentmondásokkal, amelyeket az önkéntesek számának alakulásával kapcsolatosan, illetve a különböző motivációk feltérképezése során találtak. Az önkéntesek számának megítélésében számos szerző (illetve sok civil szervezet is) azon a véleményen van, hogy az önkéntesek száma mindenütt a világon csökken. A csökkenés indokául a társadalmi értékek megváltozását, az információs technológia vívmányainak (TV, számítógép, stb.) térhódítását szokás emlegetni (többek között PUTNAM, 2000). Ugyanakkor, ezzel szemben, az önkéntesek számának növekedése is számos kutató végkövetkeztetése. A növekedést érzékelő civil szervezetek, és a növekedést kimutató kutatók érvei között szokott szerepelni, hogy egyre jellemzőbb tendencia, hogy újfajta önkéntes tevékenységek jelennek meg, és az önkéntes tevékenységeket fiatalok, vagy pl. a forprofit vállalkozások munkatársai végzik, s ez hosszú távon az önkéntesek számának növekedését idézte elő. Az ellentmondások csak látszólag azok, ugyanis feltevésünk szerint az eredmények mindkét oldalon igazolhatók, két szempont figyelembevételével: 1. az önkéntesség nem homogén tevékenység, és 2. az önkéntesek nem képeznek homogén társadalmi csoportot, ahogyan ezt korábban feltételezni lehetett. Általában a középkorú, magasabb végzettségű, stabil családi háttérrel rendelkezők vállalnak önkéntes munkát. A nyugdíjasok is kiveszik részüket, bár nem olyan mértékben, mint az feltételezhető lenne szabadidejüket tekintve. 4 A legjobb adományozók a középkorú, 30 és 60 közötti emberek. A legjobb önkéntes segítők viszonylag fiatalabbak: a 18 és 50 közöttiek lényegesen nagyobb arányban végeznek önkéntes munkát, mint az idősebbek. A nők jobb adományozók, de kevésbé vállalnak önkéntes munkát, mint a férfiak. 5 Több ezer önkéntesünk nagyobb részét a 60 év feletti nők adják. 6 4 Angyal Mária: Hogyan működjünk együtt önkéntesekkel, 5 Lakossági adományok és az önkéntes munka. Nonprofit Kutatócsoport Egyesület-Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, o. 6 Adányi László a Katolikus Karitász főtitkára, személyes közlés. 15

16 A legutolsó reprezentatív vizsgálat szerint - amelyet a Nonprofit Kutatócsoport végzett 1994-ben -, az önkéntesek motivációja általában a segítségnyújtás öröme volt, amelyet kiegészített az az általánosnak tekinthető meggyőződés, hogy a gyerekeken, öregeken, súlyos betegeken segíteni erkölcsi kötelesség (a szegényeken, menekülteken való segítés már kevésbé találtatott annak). A vizsgálat eredményeiben valószínűleg nagy szerepet játszottak a kilencvenes évek radikális társadalmi változásai, a nehéz helyzetek napvilágra kerülése, a szegénység hirtelen láthatóvá válása. Emellett a Nonprofit Kutatócsoport kutatásának célja nem feltétlenül a motivációk vizsgálata volt, így a zárótanulmány sem tér ki részletesen arra, hogy a különböző korcsoportok, illetve például a férfiak és a nők motivációiban találhatóak e különbségek. (Annyi bizonyos, hogy az azóta eltelt 10 évben is nagy társadalmi változások zajlottak, érdemes volna tehát a kutatást megismételni, hogy láthatóvá váljanak e változások hatásai az önkéntes tevékenységekre.) Vizsgálódásunk szempontjából fontos R. D. PUTNAM 2000-ben megjelent Bowling Alone című munkája, amelyben a szerző egy tudományos módszerekkel, statisztikákkal alaposan alátámasztott számítási módszert dolgozott ki arra, hogy megvizsgálja, hogy a társadalmi változások milyen arányban hatottak az emberek civil társadalomban való aktivitására (pl. önkéntes tevékenységeikre), illetve hogy milyen százalékban csökkentették ezt a részvételt. Vizsgálódása során úgy találta, hogy számos ilyen ok fedezhető fel az utóbbi évtizedek amerikai társadalmának fejlődésében. Ezen okok közé sorolja az idő és a pénz egyénekre gyakorolt nyomását, a gazdasági nehézségeket, a családok szerepének változásait, a földrajzi mobilitást, a televízió és az elektronikus forradalom hatásait, a globalizációs hatásokat, a jóléti állam növekedését, a polgári jogok forradalmát, és az 1960-as évek társadalmi történéseinek befolyását. Számításai minden esetben statisztikákon, másodelemzéseken alapulnak, a vizsgálat végén körvonalazódott számok alapján becsüli meg az egyes történések százalékos arányát a társadalmi mozgalmakban, civil megmozdulásokban való részvétel csökkenésének egyes okaira vonatkozóan. Összefoglalva a lehetséges okokat, az alábbi ábrát rajzolja fel: 16

17 a1.ábra A civil megmozdulásokban való részvétel csökkenésének lehetséges okai az USA-ban 5% 10% 10% 50% 25% egyéb idő,pénz mobilitás Tv, elektronikus forradalom generációs változások forrás: Putnam 2000:284 A kötet empirikus igazolására jelent meg 2002-ben a Democracies in Flux című kötet, amely kiváló összefoglalását adja a társadalmi tőke európai és amerikai alakulásának, amelynek szerves részét képezik az önkéntességgel kapcsolatos megállapítások is. A kötetben számos ország elemzése található a civil megmozdulások és a bizalom alakulása, az önkéntesség mibenléte stb. szempontjából. A bizalom terminusának a társadalmi tőkéhez hasonló, jól körülírt változatai léteznek a társadalomtudományokban. A téma egyik legjelesebb feldolgozója SELIGMAN (2000), aki a bizalmat a szolidaritás fontosságával veti össze. A bizalom alapja lehet vallásosság (pl. Németország) vagy a család szentsége (pl. Japán). A szerző a bizalmat a durkheimi organikus szolidaritás modern formájának tekinti. A bizalom olyan általános értelemben vett csereüzlet, amely egyértelműen megkülönböztethető a speciális piaci csereüzlettől. Ha ez az általános csereüzlet jól működik egy társadalomban, akkor alapjául szolgálhat a bizalomnak és a szolidaritásnak. A M. MAUSS-féle ajándéktól és a LÉVY- STRAUSS-féle csereüzlettől az különbözteti meg, hogy a cserének nincs azonnal várható vagy időben ugyanattól a személytől később visszakapható jellege. SELIGMAN és PUTNAM is használják azt a példát, hogy a zsidó közösség temetési szertartásában 10 fő imája szükséges a halottól való búcsúhoz. Így az ima, melyet odaajándékozunk egy ismeretlen temetésén, akit nincs ki eltemessen, olyan kölcsönné válik, amely nem kapható vissza attól akinek adtuk. Ugyanakkor a közösség tagjaként biztosak lehetünk abban, hogy hozzánk hasonlóan lesznek majd mások, akik részt vesznek majd a mi temetésünkön. 17

18 LUHMANN (1979; 2000) kétféle bizalmat különböztet meg egymástól. A bizalom (trust) csak személyek felé lehetséges, míg a megbízhatóság (confidence) az intézményekben való bizalmat jelöli. A bizalom olyan fogalom, amely csak interperszonális kapcsolatokban értelmezhető. A bizalom kérdése akkor válik élessé, amikor egy személy úgy kerül bele egy szituációba, hogy a helyzetre közvetlen ráhatással nem rendelkezik, nincs lehetősége megérteni, felfogni, vagy ellenőrizni a másik ember cselekedetét. Ebben az esetben nincs tehát választási lehetősége, csak bizalma (SELIGMAN 2000). Ahol a civil élet és a civil kezdeményezés erős, ott az állampolgárok elköteleződnek közügyek mellett, de nem személyeskedéssel vagy patrónus-kliens viszonyban. A polgárok bíznak egymás cselekedeteinek tisztességében és abban, hogy kölcsönösen betartják a törvényeket. A vezetők ezekben a régiókban aránylag tisztességesek. Hisznek a kormányzatban és hajlandóak politikai ellenfeleikkel kompromisszumokat kötni. Az embereknek és vezetőiknek azonos kötelezettségeik és jogaik vannak. A társadalmi és politikai hálózatok horizontálisan és nem vertikálisan szervezettek. A közösség értékei közé tartozik a szolidaritás, a civil kezdeményezés, az együttműködés és az őszinteség. A kormányzat dolgozik. Ahol a civilitás gyenge, ott egy-két ember hoz döntéseket a közjót illetően, kevesek számára adatik meg, hogy a folyamatban részt vegyen. A politikai részvétel személyi függőségeken vagy magánérdekeken nyugszik, nem kollektív célok vezérlik. A szociális és kulturális megmozdulásokban való részvétel minimális. A magán kegy áll szemben a közösségi célokkal. A korrupció normaként elfogadott a politikusok körében is, akik a demokrácia alapelveivel kapcsolatosan meglehetősen cinikusan nyilvánulnak meg. A kompromisszumnak negatív felhangja van. A törvényeket - mindenkivel egyetértésben - megszegik, de a mások törvénytelenségétől való félelmükben az emberek egyre szigorúbb szabályokat követelnek. E csapdában majdnem mindenki megéli a tehetetlenséget, a kisemmizettséget és boldogtalanságot. Mindent figyelembe véve nem meglepő, hogy a kormányzat ebben a helyzetben kevésbé hatékony, mint a civilségben fejlettebb közösségekben lenne (PUTNAM, LEONARDI 1993:113). A megbízhatóság az intézményi hatékonyságot növelő, javító feltétel. Ha a társadalom tagjai megbíznak abban, hogy a köztisztviselők nem élnek vissza a rájuk bízott egyéni (pl. személyes adatok) vagy közjavakkal (pl. közpénzek), akkor az ügyek intézése sima, gyors, és egyszerű lesz a hivatalokban. Hasonlóan, ha a bankkártyával való személyes és Internetes vásárláskor az egyéneknek van bizalmuk a rendszerben, akkor a vásárlás 18

19 gyors és egyszerű. Ebben az esetben a rendszer szereplői hisznek abban, hogy senki nem él vissza a helyzettel, az eladó nem fél attól, hogy a kártya hamis, a vevő pedig nem hiszi azt, hogy vásárláskor lemásolják a kártyáját és később visszaélnek vele. Ebben a rendszerben hatékony, gyors és olcsó a kereskedelem. Ha a bizalomnak ezek a formái nem működnek egy társadalomban, akkor csak azt lehet tudni, és abban lehet megbízni, amiről az egyénnek személyes relációin keresztül közvetlen tapasztalata van. Ebben az értelemben a trust típusú bizalom nem alapozza, hanem pótolja a confidence hiányát. Az ipari társadalomból az információs társadalomba való átmenet a Gemeinschaft-ból a Gesellschaft-ba való átmenethez hasonlítható (FUKUYAMA 2000). Akkor a mezőgazdasági társadalom alakult át iparivá, most az ipari társadalom válik információs társadalommá, ahol a fizikai munka szellemi munkává, a termék információvá, a termelés szolgáltatássá változik. E változás során átalakulnak a közösségek is. A modernitás előtti társadalomban a bizalom alapvető jelenség volt a közösség személyes kapcsolatrendszerében. A kapcsolatokban lehetett érzelmi intimitás, de nem ez volt a feltétele a bizalom fenntartásának (TÖNNIES 1983). A bizalomnak ez a formája a mai közösségekben már nem létezik, mert a bizalom szubjektívvé, átpszichologizálttá vált (LUHMANN 2000). A modern élet váratlan struktúrák és változó kondíciók tömege. A nagy társadalmi rendszerekben a bizonyosság és a bizalom egyaránt fontos tényező. Ha nincs bizonyosság, a társadalom tagjai elidegenednek egymástól, a kiilleszkedés (exclusion) nagy méreteket ölt. Ha nincs bizalom, akkor az egyén személyes tapasztalása, cselekvései átkerülnek a magánéletbe, a környezet és az együttműködések elenyésző szerephez jutnak. WEBERnél (1989) a modernitás lényege a racionális, hierarchikus tekintély társadalmat összetartó ereje volt. Mára ez megváltozni látszik, és a spontán, közösségi megmozdulások ennél jóval erősebb kötések létrehozására képesek. Bizalom híján egy társadalomban nincsenek prevenciós, csak korrekciós megoldások, csökken a köz érdeklődése a közös dolgok iránt, csökken az újítás, a reprodukció, a fejlődés szerepe. Az információs társadalmakban csökkent a bizalom az emberekben az állam, a politika, és a nagy társadalmi intézmények iránt, és ez - több szerző szerint is - a civil társadalom előtérbe kerülését eredményezte. A folyamat részben Kelet-Európában is megfigyelhető. Magyarországon részben a regisztrált civil szervezetek és szerveződések számának hirtelen növekedése láttatja a jelenséget, ugyanakkor e növekedés jelenkori stagnálása hívja fel a figyelmet egy ellenkező irányú folyamatra. A PUTNAM (2002) által szerkesztett kötet egyik szerzője, Peter A. HALL (2002) megállapítása szerint Nagy-Britanniában azért nem csökkent a 19

20 társadalmi tőke és ezzel együtt az önkéntesség, mert a közép- és felsőoktatás egyre szélesebb rétegek számára vált hozzáférhetővé (számos statisztika támasztja alá, hogy az önkéntes tevékenységet végzők nagyobb arányban találhatóak a magasabb iskolai végzettségűek körében). A másik ok, hogy a kormányzat ösztönző munkája eléggé kiterjedtnek tekinthető ezen a területen. Az általános bizalom, amely fontos a társadalmi tőke építéséhez és így az önkéntesség elterjedéséhez is, csökkent Nagy-Britanniában az utolsó évben, de a civil szervezeti tagság nőtt. Hall elemzése szerint az angol nemzet kettéválasztható a társadalmi intézményekhez jól kapcsolódó, és kapcsolódni nem tudó csoportokra. A kapcsolódni nem tudó csoportok főként a fiatalok és az alacsonyabb végzettségű fizikai dolgozók csoportjai. A társadalom e két rétege közötti szakadék az ötvenes évek óta növekszik. Hasonló kérdés foglalkoztatja a kötet másik szerzőjét, Robert WUTHNOW-t, (2002) aki az amerikai társadalomról ír ebben a témakörben. Az ő felvetése, hogy a társadalmi tőkének híd szerepet kellene betöltenie a privilegizált és a marginalizált társadalmi csoportok között. Tanulmányában kifejti, hogy az önkéntesség a társadalmi tőke megnyilvánulásának egyik legjobban fejlődő módja ben a felnőtt lakosság 26%-a mondta kérdésre válaszolva, hogy részt vesz adományozásban, vagy önkéntes munkában, 1990-ben már 46% vallotta magát adományozónak, vagy önkéntesnek. Ugyanakkor a civilség más formái, tehát pl. a szervezeti tagság valóban csökkent ugyanebben az időszakban. Hipotéziseink, és jelen kutatásunk eredményeivel cseng össze a szerző megállapítása, hogy az önkéntesség a Vöröskereszt típusú nagy szervezetek esetében csökken, míg a fiatalok, tanulók bevonása pl. a helyi közösségi feladatok ellátásába újabban nem okoz nehézséget (1985:27%, 1992: 55%). A munka világának változásai, az élethosszig tartó tanulás elve, a gyakorlati tudás előtérbe kerülése újra helyzetbe hozta az új típusú önkéntességet, amely tevékenység során a tudás az iskolarendszeren kívül válik megszerezhetővé. A fiatalok számára ugyanis a munka (legyen az fizetett, vagy önkéntes) az önfejlesztés részévé vált, és az önkéntesség nem feltétlenül jelent elsősorban altruista jótékonykodást. Ezen túl, az önkéntes tevékenységeknek ez a típusa könnyebbé teszi az egyik élethelyzetből a másikba (a gyermekek kirepülése vagy nyugdíjba kerülés alkalmával) illetve az egyik szakmából a másikba való átmenet időszakát is. Claus OFFE és Suzanne FUCHS (2002) tanulmánya a németországi társadalmi tőke fejlődéséről ad képet. Németországban is növekedést mutat az önkéntesek száma ( :17%, 1994:27%). A német adatok szerint a férfiak önkéntesek inkább (ez Magyarországon is így van az utolsó adatok szerint, mert az egyesület, alapítványi vezetői 20

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ. Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ. Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet végzők motivációi ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY MUNKAÜGYI TÁRGYÚ KUTATÁSOK KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ CZIKE KLÁRA BARTAL ANNA MÁRIA Nonprofit szervezetek és önkéntesek új szervezeti típusok és az önkéntes tevékenységet

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK INTEGRÁLT FOGLALKOZTATÁSA Megváltozott munkaképességű munkavállalók Makrogazdasági szint Társadalmi

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS. László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS. László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS László Tamás, Szabó Dávid kutatási beszámoló 2o11. november 23. Közösség és építészet BME Építőművészeti Doktori Iskola TARTALOM "segíts magadon" CIVIL SZERVEZŐDÉS A SZOCIÁLIS LAKHATÁS

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal

O F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet

Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai. Növekedési workshop MTA KRTK KTI. Muraközy Balázs. MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Magyar beszállítók - egy vállalati felmérés tanulságai Növekedési workshop MTA KRTK KTI MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 2015. November 5 Beszállítás és nemzetközivé válás Kis, nyitott, feltörekvő

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben