Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola ISASZEG. SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Módosítva: 2013.

Átírás

1 Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola ISASZEG SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Módosítva: március

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az intézmény: Az intézmény alapítója: Az intézmény fenntartója: Az iskolai alapító okirat: Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény jogállása: jogi személy Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Az intézmény tevékenysége: Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 7 II. AZ ISKOLA VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSA, ÁTRUHÁZÁSA, A HELYETTESÍTÉS RENDJE, ELLENŐRZÉS, BELSŐ KAPCSOLATOK Az intézmény vezetője Általános igazgatóhelyettes Az iskolavezetőség A helyettesítés rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: Az ellenőrzés módszerei: A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület A szakmai munkaközösségek Az osztályfőnök feladatai és hatásköre A vezetők és a szülői munkaközösség /ha van / közötti kapcsolattartás rendje A szülői munkaközösség részére biztosított jogok Az intézményi tanács /ha van/ A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása, az igazgató és a diákvezetők kapcsolata...13 III. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Tanári fogadóórák A szülők írásbeli tájékoztatása A diákok tájékoztatása Az iskolai dokumentumok nyilvánossága...15 IV. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje A létesítmények és helyiségek használati rendje Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A dohányzással kapcsolatos előírások A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai... 20

3 3 1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje Tanórán kívüli szervezett foglalkozások A szakkörök és a sportkör vezetője A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolat tartás formái és rendje A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolai védőnő feladatai A tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A diákigazolványok kiadása A tanulók jutalmazásának elvei és formái Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A tankönyvrendelés - tankönyvtámogatás szabályai V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK...30 Az SZMSZ elfogadása a szülői szervezet illetve a diákönkormányzat részéről Az SZMSZ elfogadása a nevelőtestület és a fenntartó részéről.30 VI. MELLÉKLETEK...32

4 4 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi háttere. A köznevelési - oktatási intézmény szervezeti működési szabályzata meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, melyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti, működési szabályzat létrehozásának jogszabályi háttere: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról A 229/2012 (VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999.évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001.évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 20/2004./VIII.27./OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997/IX.3/ NM-rendelet az iskolai egészségügyi ellátásról I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az intézmény: Neve: Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Székhelye: 2117 Isaszeg, Gábor Dénes köz Az intézmény alapítója: Isaszegi Gábor Dénes Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskoláért Alapítvány 2117 Isaszeg, Széchenyi u.13. Az alapító okirat: Kelte: március 6.

5 5 Nyilvántartásba vétel száma: A.32/ Az intézmény fenntartója: augusztus 31-ig: Isaszegi Gábor Dénes Számítástechnikai és Informatikai Oktatóközpont Alapítvány 2117 Isaszeg, Széchenyi u szeptember 1-től: Magyar Pünkösdi Egyház 1143 Budapest, Gizella út szeptember 1-től az intézmény fő támogatója az Alapítvány 4. Az iskolai alapító okirat: Kelte: június 15. Száma: 1/1997. Működési engedély száma: /2001. (módosított) Módosítva:2007. május 11. (Nyilvántartásba véve: június 11) Működési engedély:3858-4/ augusztus 15. Működési engedély 2009-es: /2009. Működési engedély 2011-es: 45PM-270/1/ Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény jogállása: jogi személy 7. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Feliratokat, lenyomatokat a 1. számú melléklet tartalmazza. A bélyegző használatára az alábbi személyek jogosultak: a főigazgató az igazgató, az általános igazgatóhelyettes, iskolatitkár érettségi dokumentumok készítésekor a vizsga jegyzője, érdemjegyek adminisztrálásakor az osztályfőnökök.

6 6

7 7 8. Az intézmény tevékenysége: óvoda (nagycsoportos, iskola- előkészítő foglalkozás) ( tanévekben szünetel) - általános iskolai oktatás nappali munkarend szerint - középiskolai oktatás gimnáziumi oktatás nappali munkarend szerint szakközépiskolai oktatás nappali munkarend szerint, szakmai oktatás nappali munkarend szerint, gimnáziumi oktatás levelező munkarend szerint melynek feladata: - az érettségi vizsgára felkészítő, - a képesítő vizsgára felkészítő, - a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés, oktatás. 9. Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi tanulójára és alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Jelen szervezeti és működési szabályzat szeptember 1-én lép hatályba és határozatlan időre szól. 10. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, megtekintése - Az SZMSZ módosítását az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület tagjainak 100 %-os igenlő szavazatával fogadja el. - Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolja a szülői szervezet és a diákönkormányzat. - A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó hagyja jóvá.

8 8 II. AZ ISKOLA VEZETÉSE, HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSA, ÁTRUHÁZÁSA, A HELYETTESÍTÉS RENDJE, ELLENŐRZÉS, BELSŐ KAPCSOLATOK 1. Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes(ek) és a munkaközösség- vezetők közreműködésével látja el. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét az Nkt. állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok és alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jog gyakorlása, - kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása, - a személyi és a tárgyi feltételek biztosítása a költségvetés alapján, - a folyamatos belső ellenőrzés, - a külön megállapított ügyekben a kiadványozás, - az intézmény képviselete, - együttműködés a diákönkormányzattal és a szülők képviselőjével. Hatásköréből átruházhatja az igazgatóhelyettes(ek)re: - a nevelő-oktató munka részbeni ellenőrzését, irányítását, - a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését. 2. Igazgatóhelyettes Vezető beosztás ellátásával megbízott vezető. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, kölcsönösen együttműködve, egymással mellérendeltségi viszonyban látja el. Segíti és irányítja az oktatást, ellenőrzi a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelmények teljesítését, a pedagógiai programban meghatározott feladatok végrehajtását, a tanügy-igazgatási nyomtatványok kitöltését. Szervezi a versenyeket, szabadidős programokat, szakmailag koordinálja a tankönyvrendelést. Segíti az igazgató munkáját a statisztikák és

9 9 egyéb kimutatások elkészítésekor. Rendszeres óralátogatásokat végez, ellenőrzi az osztályokban tanító pedagógusok, a pedagógiai asszisztens munkáját. 3. Az iskolavezetőség Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A vezetőség tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettes(ek), - a diákönkormányzatot segítő tanár, - a munkaközösség-vezetők humán reál általános iskolai Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján, szükség esetén havonta tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Operatív vezetési ügyekben az igazgató és az igazgatóhelyettes(ek) - a hét első munkanapján - megbeszélést tartanak. 4. A helyettesítés rendje Amennyiben, az igazgató is távol van, távolléte esetén az igazgatóhelyettes(ek) helyettesít(ik) beszámolási kötelezettség mellett. Az igazgató tartós akadályoztatása esetén helyettesítéséről a fenntartó dönt. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettes(ek), a munkaközösség-vezetők.

10 10 A főigazgató és az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladat megosztásából következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes vezetőt. 2. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata, - beszámoltatás szóban vagy írásban, - eredményvizsgálatok, felmérések. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat -a feladatok egyidejű meghatározásával- tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A pedagógus munkaidejének kiszámítását az Nkt. tartalmazza. 6. A nevelőtestület működésére, valamint a szakmai munkaközösségekre vonatkozó általános szabályok. 1. A nevelőtestület A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt.70. határozza meg. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleteken kívül: tanévnyitó, tanévzáró és nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezleten dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról.

11 11 A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató a rendkívüli értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 3 nappal korábban átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. A nevelőtestületi értekezlet az alábbiakra vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét, valamint a diákönkormányzat tanuló képviselőjét meg kell hívni. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az főigazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti, a jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. 2. A szakmai munkaközösségek A Nkt.71. a szerint javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe:

12 12 o o o o A munkaközösségek a munkaprogramjuk meghatározásakor figyelembe veszik az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. Javítják a nevelő, oktató munka szakmai színvonalát, fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Javaslatot tesznek az iskola belső vizsgarendszerének kialakítására és az ott számon kért anyag témaköreire. A munkaközösségek vezetői az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetőleg az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott és az iskola főigazgatója által megbízott pedagógusok. A munkaközösség vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösséget a munkaközösség vezető képviseli. 3. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diák önkormányzati képviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése/elektronikus napló ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, lebonyolításában. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, támogatására. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. A különböző fórumokon képviseli az osztály érdekeit.

13 13 4. A vezetők és a szülői munkaközösség /ha van / közötti kapcsolattartás rendje A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 5. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok Az iskolai szülői munkaközösség véleményezési jogkört gyakorol a következők alapján: - a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, - a házirend megállapításában, - a fakultatív tárgyak meghatározásában, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. 6. Az intézményi tanács /ha van/ A köznevelési törvény 73. a (3) bekezdése biztosít lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121. a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. 7. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása, az igazgató és a diákvezetők kapcsolata Az iskola biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. A diákönkormányzat élén választott diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. Feladatai: közéletiségre, demokráciára, az állampolgári jogok gyakorlására nevel, szervezi az iskolai diákmozgalmat (közgyűlés, rendszeres megbeszélések formájában), rendszeres kapcsolatot tart az iskola vezetőivel.

14 14 A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó/ tájékoztató fóruma, amely tanévenként egy alkalommal tanácskozik. III. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA Az iskolát a külső kapcsolatokban a főigazgató képviseli. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: a fenntartóval, az iskolát támogató intézményekkel és jogi személyekkel, a pedagógiai intézetekkel, a minisztériumokkal, az egyetemekkel, felsőoktatási intézményekkel, egyéb oktatási intézményekkel. 1. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 1. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából a főigazgató tudtával az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. 2. Tanári fogadóórák A fogadóórákon legalább tanévenként két alkalommal a pedagógusok megjelenése kötelező. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva időpont-egyeztetés után kerülhet sor. 3. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző, a napló, elektronikus napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel az ellenőrző vagy levél útján, telefonon, ben vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy kisebb fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek

15 15 időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. (Ezek az adatok az iskola honlapjára is felkerülnek) 4. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követően legkésőbb a második tanítási órán, szóbeli feleletnél viszont azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból a heti óraszámhoz kötődő osztályzatot adunk, az alábbiak szerint: - heti 1 órás tantárgy: minimum 2 osztályzat/félév - heti 2 órás tantárgy: minimum 3 osztályzat/félév - heti 3 vagy több órás tantárgy: minimum 5 osztályzat/félév 5. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: alapító okirat pedagógiai program szervezeti és működési szabályzat házirend A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatóságon munkaidőben szabadon megtekinthetők, illetve a Házirend, a Pedagógiai program és a Szervezeti és Működési Szabályzat megtalálható az iskola honlapján. IV. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1. A működés rendje, nyitva tartás, vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézménybe történő felvétel feltételeiről a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet előírásainak figyelembevételével tanévenként a nevelőtestület dönt. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 00 órától óráig tart nyitva, szombaton tól óráig. Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet tanévenként az főigazgató határozza meg.

16 16 Iskolánk levelező tagozata csütörtökönként h-ig, szombatonként 8-13h-ig működik. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az intézményben portaszolgálat működik. A reggeli ügyelet 7 30 órakor kezdődik. A tanítás kezdete 8 00 óra. A tanítási órák 45 percesek. A szünetek idejét a házirend határozza meg. A folyosókon és az udvaron 7 30 órától a tanítás kezdetéig, valamint az óra-közi szünetekben tanári ügyelet működik. A tanuló a tanítási idő alatt csak kilépési engedéllyel hagyhatja el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 00 és óra között. Az épületbe belépő szülők, látogatók a portásnak bejelentik jövetelük célját, aki felvilágosítást ad az ügyintézés helyéről. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7 30 óra és du óra között az igazgató és vezetőtársai közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus/vezető tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. Teendők bombariadó esetén Bombariadó fenyegetés telefonon érkezésekor a külső hívást vevő kolléga próbálja felmérni a fenyegetés komolyságát. Közli az iskolavezetéssel a tényt. Amennyiben az iskolavezetés úgy ítéli meg, értesíti az ügyeletes tűzszerész parancsnokot. Intézkedés a Polgári védelmi szabályzatban foglaltak szerint. Az iskola pedagógusai osztályonként közlik a tanulókkal a bombariadó tényét. A tanulók a pedagógusok vezetésével a tűzriadó esetén érvényes terv szerint hagyják el az iskolát. A kiesett tanítási nap pótlása a bombariadó hetében, szombaton történik. 2. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.

17 17 Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A továbbiakról a Házirend rendelkezik. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az főigazgató /igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskola helyiségeinek bérbeadása külön megállapodás szerint történik, főigazgatói engedélylyel. Az intézményben kizárólag olyan reklámtevékenység engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, művelődési célt szolgál. A reklámhordozók elhelyezésére csak az igazgatóság adhat engedélyt. 3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: - tanévnyitó-tanévzáró ünnepély, - szalagavató, - megemlékezések október 6., 23., március 15., február 25., a kommunista diktatúra, április holokauszt áldozatainak emléknapja, június 4. a nemzeti összetartozás napja

18 18 - ballagás - az isaszegi csata április 6. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: - gólyatábor - gólyaavató, tücsökavató - Luca napi fordított nap, ha december 13-a péntekre esik - sport és szaktárgyi versenyek, vetélkedők - Gábor Dénes nap (iskolanap) stb. A hagyományápolás külsőségei: Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - lányok: sötét szoknya, fehér blúz, - fiúk: sötét nadrág, fehér ing. Az iskola hagyományos sportfelszerelése: - lányok, fiúk: sötét tornanadrág, fehér trikó, fehér zokni, sportcipő. 4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény főigazgatója és első számú helyettese alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítését 2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított dokumentumnak minősül, mely papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása ideiglenesen az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább tizenkét-órányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a

19 19 tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 5. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként három tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként két napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök jár el, ha szükséges, 18 /16 évet be nem töltött tanulók esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Igazolatlan órákhoz a törvényben megjelölt intézkedések kapcsolódnak. 6. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a főbejáratkörnyékét a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

20 20 Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos! (1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.) 7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. - A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. - A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. - A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. - A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. - A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

21 21 1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53..-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje 1. Tanórán kívüli szervezett foglalkozások Az intézmény az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozásokat biztosítja tanulóinak: - könyvtár, - szakkörök, - fakultáció, érettségi előkészítő, - korrepetálások, - öntevékeny diákkör, - iskolai sportkör, - tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, - iskolák közötti verseny, diáknap. Tanulószoba (Szervezhető igény szerint) A tanulószoba szervezése évfolyamon történik a tanulók igényei szerint. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik tanítási napokon órától óráig, az erre a célra kijelölt tantermekben. A tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: - A szülő igénye alapján, minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a tanulószobába való felvétel. Könyvtár Az iskolában iskolakönyvtár működik. Nyitva tartás: hétfőn, szerdán és pénteken. A könyvtár működésének szabályai az SZMSZ mellékletében szerepelnek. Szakkörök, fakultációk Az iskola a szakmai munkaközösségek javaslata és a tanulók kezdeményezése alapján indít szakköröket.

22 22 A szakköri foglalkozások létrehozását a magasabb szintű képzési igény motiválja. A fakultáció 11. és 12. évfolyam számára legalább heti egy órában kötelező, igényfelmérés alapján történik. A szakkörök, fakultációk október 1-től május 31-ig működnek. A foglalkozás időtartama heti egy vagy két óra (45 perc). Az ingyenesen igénybe vehető szakköri foglalkozások körét tanévenként az igazgató állapítja meg.

23 23 Korrepetálás A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkózás elősegítése. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör célja a tanulók testedzésének biztosítása. Formái: tömegsport órák, iskolai sportköri foglalkozások. Az iskolai sportkör ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás. 2. A szakkörök és a sportkör vezetője A szakkör, a sportkör vezetőjét a főigazgató/ igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör és a sportkör működéséért. Éves programot dolgoznak ki, amelyet a pedagógiai vezető és a szakirány vezető hagy jóvá. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a háziversenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni. Az öntevékeny diákkörök meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. Az önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozási készségének függvényében indítja. Az iskola tanulóközösségei igazgatói engedéllyel, pedagógusok részvétele mellett egyéb rendezvényeket is tarthatnak.

24 24 9. A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolat tartás formái és rendje Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkör működésének támogatásával biztosítja. Az iskola biztosítja továbbá, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem - testnevelő tanár felügyelete mellett - a tanulók rendelkezésére álljon, a testnevelő tanárok által összeállított program szerint. 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen és tüdőszűrésen vesznek részt a szakorvosi rendelőintézetben. Az iskolaorvos heti egy alkalommal, napi egy órás időtartamban áll a tanulók rendelkezésére. Tapasztalatairól minden tanév végén, az igazgató által előre meghatározott időpontban tájékoztatja az iskola vezetését. Tanévenként több alkalommal az osztályfőnöki órák keretében az iskolaorvos előadást tart a tanulókat érdeklő témákban. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatait az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. 1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25. (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári hirdetőre. 2. Az iskolai védőnő feladatai - A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók

25 25 egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). - A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. - Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. - Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. 11. A tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás tudomásulvételét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. A közoktatási intézmény vezetője felelős a nevelő és oktató munka egészséges, és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulók- és gyermekbalesetek megelőzéséért. A pedagógus alapvető feladata, hogy a nevelő-oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról tanórán. A számítógépek csak pedagógus felügyelete mellett használhatók. A pedagógus feladata továbbá, hogy szünetekben, valamint a tanórán kívüli elfoglaltság idején - amennyiben a tanuló jogszerűen tartózkodik az iskolában - gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról. A pedagógus feladata, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. A tanár első osztályfőnöki óráját erre kell fordítani. A balesetvédelmi tájékoztatón való részvételt dokumentálni kell.

26 26 A tanuló életkorának figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartására. A tanulói balesetek bekövetkezésekor a pedagógus feladata, hogy gondoskodjon az elsősegélynyújtásról, illetve igazgató/főigazgató értesítéséről, szükség esetén a tanuló orvoshoz szállításáról - küldéséről. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulói baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható, személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezekről a balesetekről elektronikus jegyzőkönyvet kell felvenni, a lehető leghamarabb. Minden tanulói balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 12. A diákigazolványok kiadása A diákigazolványok kiadásával, nyilvántartásával, érvényesítésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat az iskolatitkár végzi. Munkaidőben 8-16h. 13. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben, illetve pénzjutalomban részesíti. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez, - területi és országos versenyen helyezést ér el. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutató, egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: - szaktanári, - osztályfőnöki, - igazgatói,

27 27 - nevelőtestületi. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók, tárgyjutalomban részesíthetők. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök és a főigazgató/ igazgató dönt. A tanuló (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év kiemelkedően jó tanulója, az év legjobb sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát ballagáskor (ha 12. évfolyamos) ill. a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Csoportos jutalmazási formák - Jutalomkirándulás, jutalom szabadnap, kulturális műsorok látogatásához anyagi hozzájárulás (színház vagy kiállítás látogatásához). 14. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára tekintettel - el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: - szóbeli figyelmeztetés, - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki vagy igazgatói írásbeli intés. A figyelmeztetés, intés lehet: - szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszerelés hiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt, - ügyeletes tanári: a tanítás előtt vagy az óraközi szünetben történt fegyelmezetlenség miatt, - osztályfőnöki: a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt, és - igazgatói: a házirend súlyos megsértése, verekedés, lopás miatt. Az osztályfőnöki írásbeli intés az osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés alkalmazását teszi szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést - a körülmények mérlegelésével az osztályfőnök és az ügyeletes tanár kezdeményezheti.

28 28 Ha a tanuló kötelességeit ill. a házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, a jogszabályban meghatározott fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A felelősségre vonással kapcsolatos eljárás módjára és formájára a törvény előírásai az irányadók. 15. A tankönyvrendelés - tankönyvtámogatás szabályai A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak. A szakmai munkaközösségek minden év február 10-ig adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok február 15-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal, aki ezek megfelelő összesítésével három munkanapon belül aláírásra elkészíti az intézmény vezetője részére a rendelést. A tanulók számára a költségvetési törvény által járó ingyenes tankönyvtámogatás összege ,- Ft. A 12 ezer forinton felüli összeget ki kell fizetni. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 29. (3). szerint a tanulók tankönyvtámogatásának megállapítását, az iskolai tankönyvellátás megszervezését, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola elektronikus formában teszi közzé. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása, amely a Könyvtárellátó által beszerzett és az iskolákhoz leszállított tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadását, a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlását és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak ellátását, illetve az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzését jelenti, az iskola feladata és felelőssége. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a Könyvtárellátó látja el. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

29 29 Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet használni E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyv-ellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra a normatív kedvezmény alapján, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve állapítja meg. (Tankönyvtörvény 8. (8).) A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év március 31-ig elkészíti a tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés módosítására június 15-ig van lehetőség. A pótrendelés határideje szeptember 5-e. A tankönyvrendelést közvetlenül a köznevelés információs rendszerének, továbbá a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg.

30 30 V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Egyetértés A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.CXC. törvény 25.. (4) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva, - iskolaszék hiányában a szülők szervezete kijelentjük, hogy a Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának tartalmával egyetértünk. A Szülők Szervezete nevében: a Szülők Szervezetének elnöke Isaszeg, március Egyetértés A Nemzeti Köznevelésről szóló CXC. törvény 25. (4) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának tartalmával egyetértünk. A diákönkormányzat nevében: a diákönkormányzat elnöke Isaszeg, március

31 31 A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete fogadja el: Elfogadó határozat A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.CXC. törvény bekezdése értelmében az SZMSZ módosításához a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértését beszereztük, a törvényben biztosított jogunknál fogva a Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadjuk. A nevelőtestület nevében: Isaszeg, március 26. Keresztúri Jusztina főigazgató A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 1997 ben kelt, 2000-ben, ban, 2007-ben és 2010-ben módosított Szervezeti és Működési Szabályzata. Jóváhagyás A Nemzeti Köznevelésről szóló CXC. törvény 25.. (4) bekezdése értelmében utolsó mondata értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a Gábor Dénes Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Magyar Pünkösdi Egyház, mint az intézmény fenntartója jóváhagyja. A fenntartó nevében:. Kecser István főtitkára Isaszeg, március 28.