AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS JÖVŐJE, OPTIMISTA REALISTA MEGKÖZELÍTÉSBEN. Horn Péter. Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Kaposvár, Magyarország

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS JÖVŐJE, OPTIMISTA REALISTA MEGKÖZELÍTÉSBEN. Horn Péter. Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Kaposvár, Magyarország"

Átírás

1 17. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium 31 AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS JÖVŐJE, OPTIMISTA REALISTA MEGKÖZELÍTÉSBEN Horn Péter Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Kaposvár, Magyarország Összefoglalás A szerző rövid áttekintést ad az első zöld forradalomról és vázolja az új kihívásokat. Több prognózist közöl, amelyek az állati termékek iránti megnövekedett kereslet várható mértékét körvonalazzák. Ismerteti a szükséges növényi biomassza többletigényt, amely a következő évtizedekben várható, és amelynek célja egyrészt a közvetlen emberi élelmiszerellátás biztosítása, másrészt a növekvő állatállomány takarmányigényének kielégítése. Külön feltünteti a bio üzemanyag-ipar várható növekvő igényét is, amennyiben a jelenlegi technológiákat nem váltják fel alapvetően újak. A vásárlóerő növekedése során tapasztalt emelkedő állati termék fogyasztás humánbiológiai okait elemezve rámutat arra, hogy ennek eredendő oka az emberi evolúció során kialakult nagyméretű emberi agy rendkívüli energiaigénye, ami nyugalmi állapotban összes energiafelhasználásunk 20 %-át teszi ki. A mai ember anatómiai, élettani adottságai alapvetően eltérnek a növényevő ősökétől. Az intenzív állattenyésztési árutermelési módszerek, amelyek nagy termőképességű takarmánynövény fajtákat és nagy termelőképességű állatpopulációkat tartanak a rendszerben, a jövőben még nagyobb szerepet fognak játszani, különösen a baromfi-, a sertéshús- és a tejtermelésben, mert ezek a rendszerek használják fel a leghatékonyabban a különböző erőforrásokat (takarmány, víz, termőföld) és a környezeti lábnyom is utóbbi rendszerekben a legkisebb egységnyi mennyiségű előállított állati termékre vonatkoztatva. A szerző ismerteti az USA-ra vonatkozóan a tej- és marhahústermelésben bekövetkezett komplex hatékonysági változásokat egységnyi termékre vetítve. A tejtermelésben között például a területlekötés 91 %-ot csökkent, ami 129 millió hektár terület felszabadítással járt, a mai összes tejtermelési igényt figyelembe véve. A húsmarha vertikumban ez sokkal mérsékeltebb volt.(-31 %) Egységnyi mennyiségű tej előállításának komplex környezeti lábnyoma is drasztikusan csökkent.

2 Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium A szerző a kérődzők metán lábnyomát elemezve rámutat arra, hogy a korábbi időszakok vadon élő kérődző állománya (bölény, szarvasfélék, stb.) annyi metánt termelt, mint a mai haszonállat-állomány (USA). A szerző az akvakultúra rohamos fejlődését elemezve rámutat, hogy az úgynevezett szárazföldi állattenyésztőknek komoly konkurenciát fog jelenteni a mesterséges haltenyésztés, és annak jelentős gyári keveréktakarmány igénye. Kulcsszavak: állati termékek, trendek, környezeti lábnyom, metán paradoxon, akvakultúra Summary The author presents briefly the major developments in agriculture, inclusive the green revolution. Several datasets are presented based on well-founded analyses concerning GDP correlations with animal protein per capita consumption, forecasts regarding animal product consumption increases to be expected, till 2030, and biomass production to meat both human and animal feed requirements. Based on several forecasts, in 2020 poultry products (meat and eggs) will be the major contributors to cover the per capita protein consumption of the worlds population. Increasing animal product demand is driven by the basic anatomical-physiological feature of Homo Sapiens, the human brain is our most energy consuming organ. We need highly nutritions foods, of animal origin in suffiuent amount to maintain our health. Homo Sapiens is not a vegetarian species as were our ancestors before Homo Erectus and Sapiens evolved. Intensive livestock production systems will play an even more important role in the future in poultry, pig and milk production being efficient users pf resources (water, feed, land) and the environmental footprint per unit product can be further decreased. Regarding the methane craze the author focuses attention to the fact, that long before humans started animal industries, huge populations of wild ruminants inhabited the continents (wild cattle, horses, buffalo, deer etc.) producing probably more methane than our present domesticated ruminants. Traditional livestock producers have to take into account, that aquaculture, intensive fish breeding will be a very strong and competitive sector. In fish nutrition great edvances were achieved in reducing fish meat and oil in fish diets replacing them with

3 17. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium 33 ingredients of plant origin in raising several species. Successful experiments showed that using genetic engeneering techniques lipid composition could be favourably changed in some fish species fed diets containing less fish meat and oil. Keywords: animal product, environmental footprint, methane production, aquaculture

4 Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium Bevezetés Az emberiség történetének legutóbbi 60 éve az élelmiszertermelésben nagyobb változásokat hozott, mint korábban 2000 év. Elvitathatatlanul nagy eredmény, hogy a több mint kétszeresére 2,5-ről 7 milliárd felettire nőtt népességből ma több mint 3 milliárdnak jobb és biztonságosabb az élelmiszerellátása, mint 1950-es években a jól ellátottnak számító 900 milliónak volt. Az 1950-es években 400 millió, az akkori népesség 16%-a éhezett, napjainkban ez mintegy millió, ez a Föld jelenlegi lakosságának csak mintegy 12-13%-a. Különösen figyelemreméltó, hogy 1750 és 1950 között 200 év alatt a Föld lakossága 800 millióról nőtt 2,5 milliárdra, ez a 200 év meglehetősen folyamatos, de viszonylag lassú népességnövekedés eredménye volt, ennek a megháromszorozódó népességnek az élelmiszerellátása leginkább új területek szántóföldi termelésbe történő bevonásával, extenzív úton történhetett (Horn, 2004). A fajlagos terméshozamok az es évekig világszinten csak kis mértékben nőttek. Az igen gyors fejlődést a növénytermesztésben és az állattenyésztésben új nagyteljesítményű növény és állatfajták, új termelési, tárolási, feldolgozási, logisztikai és más eljárások széles köre tette lehetővé, hasznosítva komplex rendszerekként szinte minden tudományág és technológiai előrehaladás és vívmány eredményeit. A növényi terméshozamok ugrásszerű gyorsasággal megtöbbszöröződtek és a legtöbb háziállatfajban a fajlagos hozamokat meg is lehetett sokszorozni. Ma ezt az időszakot és különösen az közöttit zöldforradalomként említjük és fogadjuk el. Ez tette lehetővé az emberi népesség ugrásszerű növekedését, ami messze meghaladja dinamikájában és szerkezetében is minden korábbi történelmi időszakét, hihetetlenül megnövelve a fejlődő világ gazdasági súlyát és arányát a Föld népességén belül. A zöldforradalom nélkül a Föld népességének ilyen gyors növekedése nem következhetett volna be, mert az élelmiszertermelés növekedésének az 1950-es évek előtti időszakra jellemző lassú üteme ezt nem tette volna lehetővé. A zöldforradalom tartalékai azonban ma egyértelműen kimerülőben vannak. A legutóbbi időszakban számos új jelenség tanúi vagyunk a világban, amelyek mélyrehatóan változtatják meg az élelmiszertermelés feltételeit, új igények fogalmazódnak meg, változnak a peremfeltételek, sok vonatkozásban új alkalmazkodási kényszerhelyzetet, stratégiákat teremtve illetve követelve. Az egyik tényező, amivel komolyan kell számolnunk, az a mezőgazdasági alapanyag termelés

5 17. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium 35 döntően a növényi biomassza termelés peremfeltételeinek romlása, az élelmiszertermelés természeti erőforrásainak szűkülése. Ugyanakkor számolnunk kell az emberiség növekvő élelmiszerigényével, mind mennyiségi, mind minőségi, mind élelmiszerbiztonsági vonatkozásban. Fokozottan kell számításba vennünk az egyes ágazatok erőforrásigényét és környezetterhelő hatásait. A növekvő élelmiszerek iráni igény várható trendjei különös tekintettel az állati termékekre Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot. Az emelkedő életszínvonal következtében azonban nő az állati termékek aránya a humán diétán belül. A humán táplálkozási szerkezet súlypontjának akár csak részleges átrendeződése növényi élelmiszerekből állati termékekre azt jelenti, hogy sokkal több növényi termék kell egy-egy ember ellátásához, mert az állati eredetű élelmiszerek megtermelése 4-10-szeres növényi biomassza felhasználással jár a transzformációs veszteségek miatt (Horn, 2008). Amennyiben az egy családra eső éves GDP 1500 dollár alatt van gyakorlatilag állati terméket nem, vagy alig fogyaszt a lakosság, kivéve azokat az eseteket, amikor vadászat vagy halászat révén hozzájut az ember (Roppa, 2007). Az 1. táblázatban az állati eredetű élelmiszerek arányának növekedését mutatjuk be az emberi táplálkozásban annak függvényében, hogy az egy főre eső GDP hogyan változik. Az adatokból kitűnik, hogy a dollár egy főre eső éves GDP eléréséig növekvő állati eredetű termékfogyasztással számolhatunk, e fölött azonban a fogyasztás illetve arány érdemben nem nő tovább. Az inkább a magasabb értékű, sok esetben luxus termékek irányába tolódik el, ez azonban nem jelent érdemi arányeltolódást illetve mennyiségi növekményt.

6 Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium 1. táblázat Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő Az állati termékek aránya az összes energia-bevitel %-ában FAOSTAT és GGDC (2007) adatok alapján Horn (2012) Az összes állati eredetű termék fogyasztáshoz hasonló összefüggést mutat az egy főre eső GDP és az egy főre eső húsfogyasztás. Az egy főre eső nemzeti jövedelem növekedése és a húsfogyasztás közötti viszonylag szoros összefüggés kb kg/fő/év húsfogyasztási színvonalig áll fenn. Az összefüggés fordított irányban is igaz, csökkenő jövedelemszint mérsékli a húsfogyasztást, vagy olcsóbb termékek irányába tolja el azt. A húsfogyasztástól némileg eltér a tej és a tojásfogyasztás évi jövedelemtől függő alakulása, mert azt egyéb speciális okok is módosíthatják, így például a világ két legnagyobb tojásfogyasztással jellemezhető országa Kína és Mexikó. Azt, hogy várhatóan milyen mértékben fog nőni a fejlett és fejlődő világ hús és tejfogyasztása 2050-ig mutatják a 2. táblázat adatai. 2. táblázat A fejlett és a fejlődő világ várható hús és tej fogyasztása Évi egy főre eső Összes fogyasztás Év fogyasztás Hús, kg Tej, kg Hús (millió t) Tej (millió t) Fejlődők Fejlettek (Tarawali és mtsai, 2011) A fejlődő országok húsfogyasztása előreláthatólag több mint 2,3-szorosára, tejfogyasztása 2,6-szeresére nő. A hús- és tejtermelés együttes növekménye 552 millió tonnát tesz majd ki. Ehhez képest eltörpül a fejlett országokban várható alig 20%

7 17. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium 37 feletti hús- és 10 %-os tejfogyasztási növekmény, ami összesen 54 millió tonnát, a fejlődőknek várhatóan alig 10 %-át teszi ki. Figyelembe véve az állati termékek iránti növekvő keresletet és prognosztizálhatóan ezt az igényt fedezni hivatott termelés-felfutást, számításokat végeztek arra vonatkozóan, hogy a növényi termékek mennyiségét illetően (takarmány) mekkora igények fognak jelentkezni. Felmérték azt is, hogy a várható népességnövekedés által generált igény mekkora növényi terméktöbbletet igényel majd, továbbá a jelenleg tervezett bioenergia termelési célok mekkora növényi alapanyag-mennyiséget fognak lekötni. A számításokat 2030-ig terjedő időszakra végezték el (3. táblázat). 3. táblázat Az emberiség többletigénye 2030-ig a legfőbb növényi termékekből Emberi többletfogyasztás Fejlődő országok (nagy népességnövekedés) Döntően állati takarmány Gyorsan fejlődő országok Döntően energiatermelés Fejlett országok Jelenlegi igény 2800 millió tonna (Nonhebel és Kastner, 2011) Millió tonna A 3. táblázatban összefoglalt adatok rávilágítanak arra, hogy 2030-ig több mint 60 %- kal kellene növelni a főbb növényi termékek előállítását a jelenlegihez képest azért, hogy az emberiség növekvő növényi élelmiszerigényét, és az állati termékek előállítását lehetővé tevő többlet takarmányigényét fedezni lehessen. Az előrejelzések nem számolnak reálisan avval, hogy egyrészt számottevően csökkeni fog a kétségtelen, jelenkorra jellemző élelmiszer pazarlás a világban (sajnos), és nem számolnak avval sem, hogy a világra jellemző rossz elosztási rendszerek jelentősen javulnának, érdemben csökkentve az alultáplált és éhező tömegek kiszolgáltatottságát. A döntően a fejlett országok által célul kitűzött 1100 millió tonnás többlet bioenergia előállítására szolgáló növényi alapanyag igény aligha elégíthető ki. Hacsak nem születnek meg az alapvetően új eljárások, amelyek nem a jelenleg használt élelmiszer, illetve takarmány alapanyagokat alakítják át üzemanyaggá.

8 Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium A világ állati termék ellátásában tradicionálisan 3 háziállatfaj játszik meghatározó szerepet, a szarvasmarha, a sertés és a tyúk. Az állati termékeknek az emberi táplálkozásban a legdöntőbb szerepe a biológiailag teljes értékű fehérjével történő ellátásában van. 4. táblázat Az egy főre eső állati fehérje ellátás (g/fő/nap) ( ) Fehérjeforrás 1985 * 1995 * 2005 * 2020 ** Baromfihús 2,3 3,3 4,3 6,3 Tojás 1,8 2,2 2,5 2,7 Tej 4,1 4,2 4,4 4,5 Sertéshús 3,4 4,0 4,4 5,1 Marhahús 3,9 3,7 3,6 3,7 * Magdalain, 2011 nyomán ** OECD-FAO (2012), USDA (2013) termelési előrejelzések alapján számított adatok, 1 % évi népességnövekedés figyelembevételével a 2005 évi adatsort alapul véve. (Horn, 2014) Az 4. sz. táblázat a föld lakosságának egy főre jutó napi állati fehérje ellátását mutatja az as időszakra vonatkozóan, főbb termékekre bontva ben még a szarvasmarha termékek (hús és tej) az összes fogyasztás 52, a baromfitermékek 26, a sertéshús 22 %-ot tett ki, 2020-ra a szarvasmarha termékek aránya 37, a baromfitermékeké 40, a sertéshús 23 %-ra módosul. A baromfitermékek (hús és tojás) veszik át a vezető szerepet az emberiség napi teljes értékű fehérjeellátásában.(horn, 2014) Az ember evolúciója és az állati termék fogyasztás kapcsolata Az előzőekben vázolt összefüggések az elkölthető jövedelem növekedése és a lakosság állati eredetű élelmiszer fogyasztásának növekedése között, régóta ismertek. Az alapvető, a jelenség hátterében meghúzódó biológiai-élettani okokról alig hallunk. Ennek a szinte ösztönös, népektől független össztársadalmi reakciónak eredendő okát valószínűleg ősi múltunkban találhatjuk meg, evolúciós okai vannak. Az emberszabású majmok döntően tápanyagokban kevésbé koncentrált növényeket fogyasztottak. Közvetlen ősünk a Homo erectus, majd a Homo sapiens táplálóanyagokban sokkal koncentráltabb, energiában és fehérjében dús húsféléket fogyasztott jelentős mennyiségben, diétájukban visszaszorultak a rostban gazdag növényi táplálékok, béltraktusuk is megrövidült. Az energiában (és fehérjében) dús táplálkozás, az erősen fejlett, nagy térfogatú, ugrásszerűen megnőtt agy energia (és

9 17. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium 39 fehérje) igényét már ki tudta elégíteni. Míg az emberszabásúak agya mindössze 8, az ember agya már 20 %-át igényli nyugalmi állapotban a szervezet összes energiafogyasztásának. Az agyunk folyamatos energia- illetve tápanyagellátása egyedülállóan fontos feladata az emberi szervezetnek és semmilyen más földi élőlényre nem jellemző különleges táplálkozásbiológiai tehertétel is egyben. Az ember anatómiai felépítése, emésztőrendszere, agyunk különlegesen nagy energiaigénye indokolja azt, hogy egészségünk megőrzése, genetikai adottságaink sokoldalú kifejlődése és fejlesztése érdekében étrendünk legyen változatos, és növényi eredetű táplálékok mellett feltétlenül elegendő, nagy biológiai értékű állati eredetű termékeket is rendszeresen és kellő mennyiségben szükséges fogyasztanunk. Az állati termékeket rendszeresen fogyasztó népesség testmagasságának növekedése is jellemzője e folyamatoknak. (Horn, 2015). A mai ember anatómiai-élettani adottságai alapvetően eltérnek a döntően növényevő előemberekétől. Hatékonyság és környezetterhelés Aligha vitatható, hogy az állattenyésztésnek a jövő mezőgazdaságában is fontos szerepe lesz, mert termékeire szüksége lesz a föld népességének. Azokban az állattenyésztési ágazatokban, ahol a genetikai előrehaladás, a takarmányozás, a takarmánytermesztési módszerek és tartási technológiák komplex rendszerét az ember alapvetően meghatározni tudta, azokban az ágazatokban a termékegységre vetített előállítási hatékonyság nagyon nagyot javult, a környezetterhelés erősen mérséklődött, a területlekötés drámaian csökkent, így például az intenzív tej, baromfihús, tojás és sertéshústermelés esetében (Horn, 2012, 2013a). Azokban az ágazatokban, ahol a termelés, a tartás döntően környezetfüggő maradt (pl. legelőre alapozott húsmarha- és juhtartás), ott kisebb mértékben, vagy alig változtak a hatékonysági paraméterek. (Horn, 2013b) A jelenség lényegét a következőben az USA tejtermelési és hústermelési ágazatának változásán keresztül mutatom be. A 5. táblázatban foglaltam össze az USA tejtermelési rendszerére jellemző legfontosabb jellemzőket az és 2007-es időszakra vonatkozóan, valamint a vágómarha előállítás paramétereinek változását között, Capper és mtsai (2009) és Capper 2011-es tanulmányának legfontosabb adatai alapján.

10 Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium 5. táblázat Az USA tejtermelési rendszerének (1944 vs. 2007) és marhahústermelésének ( ) legfőbb jellemzői Tejtermelés * Hústermelés ** Jellemzők Tejtermelés kg/tehén/év Életkorra jutó napi súlygyarapodás g/nap Élőtömeg vágáskor kg Vágott tömeg kg Takarmányozás meghatározó szálastakarmány -takarmányozás típusa * (Capper és mtsai 2009) ** (Capper 2011) legelőfű és széna szálas + abrak silókukorica lucerna szilázs komplex keverékek 351 anyatehéntartás legelőn, véghízlalás feedlotban A 6. táblázatban az említett két tanulmány adatai alapján összesítettem a két ágazati vertikumban adott időben egy milliárd liter tej, illetve 1 milliárd kg vágottmarha előállításához szükséges teljes állatállomány létszámát. Az USA-ban a tejtermelés (sok más országhoz hasonlóan) intenzív irányba fejlődött, beleértve a fajták genetikai képességének növelését, a tartási, takarmányozási módszerek javítását, a takarmány termesztés és tartósítás rendszerének komplex és mélyreható átalakítását. A tejtermelési vertikum minden eleme gyökeresen megváltozott között. Ugyanakkor a húsmarha tartásban a legelőre alapozott anyatehéntartás az uralkodó módszer. A legelőről lekerülő hízóalapanyag véghizlalása a tipikus feedlot rendszerben történik 5-6 hónapon keresztül. A rendszer alapvetően nem változott között, sőt korábban is már hasonló volt. A 7. táblázat a tejtermelésben és marhahústermelésben bekövetkezett relatív teljesítményváltozásokat mutatja egységnyi mennyiségű tej és vágottmarha előállítására vonatkoztatva. A táblázatban hangsúlyosan olyan hatékonyságot befolyásoló legfontosabb paraméterek szerepelnek, amelyek a termelés komplex input oldalát jelentik, és számos környezetet terhelő hatást összegezve a környezeti lábnyom nagyságának változását is mutatják.

11 17. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium táblázat Állatállomány szükséglet az USA tejtermelési vertikumában 1 milliárd liter tej (1944 vs. 2007) és a marhahús-termelési vertikumban 1 milliárd kg vágott súly (1977 vs. 2007) előállításához Tejtermelés* Marhahústermelés** Állatállomány 1 milliárd liter tej 1 milliárd kg vágottsúly ezer db Laktáló tehenek 414,8 93,6 - - Szárazon álló tehenek 67,4 15,2 - - Üszők 429,2 90,3 - - Bikák 19,3 1,3 - - Növendék bikák) 17,2 1,1 - - Teljes állomány Alapanyag előállító állomány (tehén, üsző, borjak, bikák)) Legelőn nevelt hízó alapanyag Feedlot állomány Selejt Összes vágóállomány Teljes állomány *(Capper et al., 2009) **(Capper, 2011) A két ágazat között különbségek nagyok. A tejtermelés esetében négy és félszeresére nőtt a laktációs termelés, a húsmarháknál 44 %-os volt a napi tömeggyarapodás javulása. A tejtermelésben a táplálóanyag igény és víz igény % közötti tartományban csökkent egységnyi mennyiségű standardizált beltartalmi értékű tejre vonatkoztatva. A különböző környezetet terhelő paraméterek %-os tartománybon belül szóródva javultak, a karbon lábnyom 64 %-kal lett kisebb. A húsmarha vertikumban 30 év alatt a hatékonyság javulását jelző paramétersor sokkal szerényebb mértékben változott, akár a termelés input oldalát, akár a környezeti lábnyom egyes elemeit vesszük számításba. Aligha túlbecsülhető eredmény, hogy 2007-ben 91 %-kal kisebb mezőgazdasági területet igényel 1 liter tej megtermelése, mint 1944-ben. Ez annyit jelent, hogy az USA mai 84 milliárd literes évi tejszükségletét, ha az 1944-es fajtákkal és termelési módszerekkel kellene megtermelni, 143 millió hektár lenne a területigény, 2007-ben ez csupán 13,6 millió ha. Ebben természetesen a takarmánytermesztésben bekövetkezett óriási fejlődés is jelentős szerepet játszott. A felszabadított terület több mint 129 millió ha. A hústermelési szektor erős és alapvető természeti környezetfüggő volta miatt jelentősen lemarad, még az időarányosságot is számításba véve. (Horn, 2013b) Ez

12 Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium egyébként így természetes és logikus is. A 31 % terület lekötési csökkenés részben a feedlot véghízlalási fázisban elért fejlesztések eredménye. 7. táblázat Relatív teljesítményváltozás az USA tej és húsmarha vertikumában Paraméterek Tejtermelés 1944 vs Változás % Húsmarhatermelés 1977 vs Tejtermelés kg/év Napi súlygyarapodás - 44 Energiaigény Fehérjeigény Takarmány mennyiség Termőterületek Vízigény Nitrogénterhelés Foszforterhelés Trágyatermelés Metán emisszió N 2 O emisszió C lábnyom Capper és mtsai., 2009, és Capper, 2011 adatai alapján (Horn, 2013b) Bármennyire is ideálisnak tűnik sokak szemében a tejtermelés esetében a régebbi 1940-es évekre jellemző környezetbarátnak hitt, erősen legelőre alapozott termelési módszer, a mai tejszükségletet sem az erőforrások oldaláról, sem pedig a nagy fajlagos környezetterhelés miatt már nem lehetne vállalni és technikailag sem megtermelni. Ugyanakkor az extenzívebb legelőre alapozott anyatehéntartással olyan területeket lehet hasznosítani a marhahús-termelésben, amelyeket gazdaságosan más módon aligha lehetne. A kérődzők és a metántermelés A komplex környezetterhelést elemző és ágazatokat összehasonlító hatásvizsgálatokban a kérődzőkre jellemző és a bendőemésztés révén keletkező metán, jelentős tényező. Környezetért aggódók részéről gyakran elhangzó vád, hogy szinte tűrhetetlen károkat okoz és az üvegházhatásért is felelős a sok szarvasmarha, akár tejelő tehénről, akár húsmarháról vagy kiskérődzőkről legyen szó. Utóbbi vonatkozásban azt hiszem, nem árt végiggondolnunk azt, hogy ha a földtörténet bármely időszakát nézzük is, a növényekkel borított területeket mindig annyi kis és

13 17. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium 43 nagykérődző népesítette be (vagy még nagyobb testű növényevők, mint a különböző szauruszok), amennyit az adott területen megtermelődő növényi biomassza lehetővé tett. A füves és más növénnyel borított területek növény és állatvilága szoros kölcsönhatásban fejlődött, ez mind az állatok, mind a növények evolúciójára évmilliókon keresztül folyamatosan hatott. (Horn, 2013b) Nagyon tanulságosak az USA-ra vonatkozó elemzések, amelyek összehasonlítják a fehér ember megjelenése előtti észak-amerikai vadkérődző állományt az USA jelenlegi tenyésztett kérődző populációjával (Hristov, 2011). A 8. táblázat adatsora szerint a fehér ember megjelenése előtti időszakban a vadkérődzők által termelt és a bendőemésztés során keletkező metán kibocsájtás alig kevesebb, mint az USA-ban jelenleg tenyésztett kérődző állomány metán kibocsájtása illetve ezáltal okozott üvegházhatás. Egyértelmű az, hogy amennyiben kérődző állatokat tartunk metán is fog keletkezni, mert a tömegtakarmányok megemésztése a bendőben metánképződés nélkül élettani lehetetlenség. 8. táblázat A vadon élő kérődző állatfajok (15. század előtt és jelenleg), valamint a tenyésztett állományok enterális CH 4 kibocsájtása az USA területén. (Hristov, 2012) Állatfajok és időszakok Állomány létszám (millió) CH 4 emisszió Tg/év CO 2 ekvivalens emisszió Tg/év Vadon élő kérődzők Bölény * 50 (0,5) 4,89 (0,05) 102,7 (1,08) Vapiti 10 (1) 0,32 (0,03) 6,6 (0,66) Fehérfarkú szarvas 30 (25) 0,18 (0,15) 3,7 (3,11) Öszvérszarvas 13 (4) 0,08 (0,03 1,7 (0,53) Összesen: 5,47 114,7 Tenyésztett kérődzők jelenleg Húsmarha 64,8 4,74 99,6 Tejelő marha 13,8 1,58 33,2 Juh 5,7 0,05 1,0 Kecske 3,1 0,02 0,3 Összesen 6,39 134,1 * becslések középértéke ** a CH 4 emisszió CO 2 -ra átszámított potenciális üvegházhatása (100 éves idősáv) (n) jelenlegi létszám

14 Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium Az mesterséges haltermelés szerepe A halászat szerepét a világban az 9. táblázatban összefoglaltak világítják meg, néhány kiemelt jellemzőre szűkítve (Diamond, 2007). A világ lakosságának halhús és más akvakultúrás termékek (pl. rákok, kagylók, stb.) iránti igénye folyamatosan nő, a kereslet mind nagyobb. 9. táblázat A hal világélelmezési jelentősége Állati eredetű fehérjeellátásban a világon 15 % hal A fejlődő világ fehérjeigényét (összfehérje) 40 %-ban a hal fedezi 1 milliárd ázsiainak majdnem egyedüli fehérjeforrása a hal Több mint 200 millió ember megélhetése a halászat, 4 millió halászhajó üzemel a vizeken (Diamond, 2007) 1980-as évek óta vált aggasztó mértékűvé a természetes vizekben élő halállomány csökkenése, emiatt a tengerekből és édesvizekből kihalászott halak mennyisége már nem volt növelhető a túlhalászás miatt. Annak ellenére alakult ez így, hogy a halászflották a modern technológia teljes eszköztárát gyakran tiltottakat is bevetették. A vásárlóképes kereslet folyamatos növekedése miatt a mesterséges haltermelés és más akvakultúrás fajok tenyésztése hihetetlenül gyors fejlődésnek indult. A tengerből és más természetes vizekből nyert élelmiszer alapanyagoknak majdnem felét már az akvakultúrás termelés adja, a növekedés az utóbbi három évtizedben kétszámjegyű évente. A világ halgazdaságainak 90 %-a Ázsiában működik, Kínával az élen. A tenyésztett halakat etetni kell. Az új állattenyésztési ágazat, mint jelentős gyári tápfogyasztó, új konkurensként jelenik meg. A halak jól értékesítik a takarmányt, előnyük a melegvérű háziállatainkkal szemben, hogy kicsi az életfenntartó energiaigényük, hiszen hidegvérűek és a vízben kvázi súlytalanok, nem kell energiát fordítani a gravitáció ellensúlyozására. A tenyésztett halfajok többsége 1 kg gyári keveréktakarmányból állít elő egy kg súlygyarapodást. A kifejezetten ragadozó fajok viszont (pl. tonhal) egy kg súlygyarapodáshoz 2,5 3 kg halhúst igényelnek. Az akvakultúrás gazdaságok ma már a világszerte kifogott takarmányhal 70 %-át, a halolaj 90 %-át használják fel. A haltakarmányozás és takarmányipar az utóbbi 15 évben óriásit fejlődött, mert a

15 17. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium 45 tenyésztett halfajok jelentős részére vonatkoztatva a takarmányban ötödére sikerült csökkenteni a halhús arányát (a lazacok tápjában már csak 10 % a halhús). Ezt korábban elképzelhetetlennek tartottuk. A folyamat hasonló, mint az intenzív baromfihús termelés kezdetekor volt, amikor jelentős arányú állati eredetű fehérjeforrás nélkül nem lehetett elképzelni eredményes csirke vagy pulykanevelést. Általános tapasztalat, hogy a nagy biológiai értékű állati fehérjék és a halolaj helyettesítése a halak takarmányában növelik a testzsír tartalmat és rontják a halhús optimális zsírsav összetételét. Ezt a fogyasztók szempontjából káros tünetegyüttest a legújabb transzgenikus halvonalak előállításával már ellensúlyozni lehet a mesterséges halhústermelés egyes rendszereiben (Farabosco és mtsai, 2013, Swiatkiewicz és mtsai, 2015.) A tengeri és édesvízi akvakultúrás technológiák gyorsan fejlődnek és a teljes termelési folyamat minden fázisára kiterjednek (halnemesítés, szaporítás, tartástechnológiák, egészségügy, takarmányozás, intenzív édesvíz és tengervíz hasznosítás). Legújabban olyan megoldások is születtek, amelyek komplex tengeri táplálékláncot alkotva, alig szennyezik a környezetet. Egy ilyen telep Brit Columbiában létesült (Bourne, 2014). A fekete tőkehalakat tengeren úszó halketrecekben nevelik, a ketrecek alá osztrigákkal és más kagylófélékkel teli kosárrendszert függesztenek fel, ezek fogyasztják a tápok maradékát és a halak ürülékéből kivont szerves anyagot. A kagylótelepek mellett cukormoszat telepek szűrik a vizet, a halak ürülékéből származó nitrátokat és a foszfor zömét is hasznosítják. A moszat levesek és szusi alapanyaga, sőt a bioetanol előállítására is szolgálhat. 25 méterre a ketrecek alatt, az aljzaton tengeriuborka-telep tovább szűri a vizet, minden nehezebb szerves hulladékot megemésztve. A tengeri uborka a kínai konyha egyik becses alapanyaga. Ma már az akvakultúrából származó termékek volumene nagyobb, mint a marhahúsiparé, több mint 70 millió tonna. Mértékadó prognózisok szerint 20 év múlva meg fogja haladni a 100 millió tonnát évente. Az ágazat kiváló minőségű gyári keveréktakarmányokat igényel majd, körülbelül 100 millió tonnás nagyságrendben. Az akvakultúrával komoly konkurensként kell számolnia a szárazföldi állattenyésztésnek. Aligha kétséges, hogy a jövő állattenyésztése a jelenleginél még hatékonyabbá válik, különösen az olyan ágazatoké, ahol a termelés minden elemét az ember jól képes befolyásolni (állattípus, takarmányozás, tartási körülmények, trágya- és melléktermék fermentációs rendszerek, állategészségügyi kontroll, stb.) A precíziós megoldások

16 Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium átfogják majd az egész vertikumot a takarmánytermesztéstől az állati terméket fogyasztó asztaláig. Új Zöld forradalom kezdődött. A különböző tudományterületek gyors fejlődése új megoldások sokaságának alkalmazását és integrálását teszi lehetővé a mezőgazdaság minden területén (biotechnológia, bioinformatika, automatizálás, távérzékelés, mechatronika, nanotechnológia, stb.) Nem véletlen, hogy egyes országokban ma már a mezőgazdaságot a csúcstechnológiai ágazatok közé sorolják (pl. Izrael) Az állattenyésztésben e folyamatok legerősebben a tejtermelést, a baromfitenyésztést, a sertéshústermelést és az intenzív haltenyésztést érintik majd. Az extenzív ágazatokra is sok figyelmét érdemes fordítani, mert olyan területek biomasszáját hasznosítják, amelyeken szántóföldi kultúrák termelése lehetetlen vagy gazdaságtalan. A döntően húshasznosítású állattípusok (pl.: szarvasmarha, juh, farmokon tartott szarvas fajok, stb.) termékeire a jövőben is szükség lesz. A legeltetés az adott területek kulturált állapotban tartásának és a biodiverzitás (növény, rovar, madárvilág) megőrzésének alapfeltétele. Irodalomjegyzék Bourne, Jr. J.K. (2014): Haltenyésztés felsőfokon. Nat.Geographic, Capper, J. L.- Cady, R. A.- Bauman, D. E. (2009): The environmental impact of dairy production: 1944 compared with J. Anim. Sci Capper, J. L. (2011): The environmental impact of beef production int he United States compared with J. Anim. Sci Diamond, J. (2007) : Összeomlás. Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez. Tipotex p. Budapest. FAOSTAT (2007) FAOSTAT Statistical Database. Farabosco, F.- Löhmus, M.- Rydhmer, L.- Sundström, L. F.(2013): Genetically modified farm animals and fish in agriculture. Livestock Sci p. GGDC (2007) Groningen Growth and Development Centre, total Economy Database (cit.: Nonhebel és Kastner, 2011). Horn, P. (2004): Agrárgazdaság-EU-kitekintéssel., Mindentudás Egyeteme. 2. kötet. Kossuth Kiadó Horn, P. (2008): Új helyzetben a világ élelmiszerellátása. Magyar Tudomány

17 17. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium 47 Horn, P. (2012): A Föld természetes tápanyag forrásainak ésszerű hasznosításával összefüggő néhány kérdés. Magyar Tudomány, Horn, P.(2013a): Korunk fő fejlődési tendenciái az élelmiszer-termelésben, különös tekintettel az állati termékekre. Gazdálkodás, p. Horn, P. (2013b): A tej és marhahústermelés versenyhelyzete a világ állattenyésztésében. Állattenyésztés és Takarmányozás, p. Horn, P. (2014): Termelés és versenyképesség. Baromfi ágazat, 14. (3) 4-9.p. Horn, P. (2015): Milyen jövő vár az állattenyésztésre? Az MTA A fenntartható fejlődés feltételrendszere az agráriumban c. konferencián nov. 6-án elhangzott előadás. Magyar Mezőgazdaság Magdalaine, P. (2011): Egg and egg product production and consumption in Europe and rest of the World. Improving in safety and quality of eggs and egg products. Woodhead Publishing Ltd., Vol p. Nonhebel, S.- Kastner, T. (2011): Changing demand for food, livestock feed and biofuels in the past and in the near future. Livestock Sci OECD-FAO (2012): OECD-FAO Agricultural outlook Roppa, L. (2007): Protein demand drives poultry production. World Poultry p. Swiatkiewicz, S.- Swiatkiewicz, M.- Arczewska-Wlosek, A.-Jozefiak, D.(2015): The use of genetic engeneering techniques to improve lipid composition in meat, milk and fish products. Animal, Tarawali, S.- Herrero, M., Descheemaker, K., Grings, E., Blümel, M. (2011): Pathways for sustainable development of mixed crop livestock systems: Taking a livestock and pro-poor approach. Livestock Sci USDA (2013): USDA Agricultural Projections to 2022.Washington: United States Department of Agriculture, USA

Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben

Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben Mezőhegyes, 2014. április 8. Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben Horn Péter Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő Az állati

Részletesebben

Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR

Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR Á L L A T T U D O M Á N Y I KAR XXXIII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS Az állati termék előállításban várható trendek különös tekintettel az akvakultúrára Horn Péter Szarvas, 2009. május 27. A növénytermesztés

Részletesebben

Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása

Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása GTTSZ Világpolitikai trendek 2014-2030 Budapest, 2014. május 21. Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása Horn Péter Milliárd fő A Föld népességének változása 1750-2010 között (Evans, 2001) Mérföldkövek

Részletesebben

A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT

A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT CEPO KONFERENCIA ÉS WORKSHOP, KESZTHELY, 2013. OKTÓBER 18 A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FEJLESZTÉSI (TÚLÉLÉSI?) STRATÉGIÁJA Dr. Csorbai Attila Világ hústermelése Me.: millió t marha sertés baromfi 38,3 35,8 15,2

Részletesebben

összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter

összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter Időszerű kérdések a baromfitenyésztés köréből, összefüggésben más haszonállat fajokkal Horn Péter Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP

Részletesebben

Korunk f fejl dési tendenciái az élelmiszertermelésben, különös tekintettel az állati termékekre

Korunk f fejl dési tendenciái az élelmiszertermelésben, különös tekintettel az állati termékekre 516 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 TA NUL M Á N Y Korunk f fejl dési tendenciái az élelmiszertermelésben, különös tekintettel az állati termékekre HORN PÉTER Kulcsszavak: állatitermék-el állítási

Részletesebben

A DDGS a takarmányozás aranytartaléka

A DDGS a takarmányozás aranytartaléka A DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) magyarra fordítva szárított gabonatörköly, aminek az alapanyaga kukorica. Kevéssé ismert, hogy a kukorica feldolgozásával előállított bioetanol nem a folyamat

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas 75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

A magyar háztartások fogyasztásának ökológiai lábnyoma

A magyar háztartások fogyasztásának ökológiai lábnyoma (L)Egyél zöldebben A magyar háztartások fogyasztásának ökológiai lábnyoma Forrás: Csutora, Mária and Tabi, Andrea and Vetőné Mózner, Zsófia (2011) A magyar háztartások ökológiai lábnyomának vizsgálata.

Részletesebben

A hazai export lehetőségek értékelése a húsipar területén. Hollósy Tibor Beszerzési igazgató Ügyvezető igazgató helyettes

A hazai export lehetőségek értékelése a húsipar területén. Hollósy Tibor Beszerzési igazgató Ügyvezető igazgató helyettes A hazai export lehetőségek értékelése a húsipar területén Hollósy Tibor Beszerzési igazgató Ügyvezető igazgató helyettes A világ népességének növekedése milliárd fő 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Időzített populációs

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ

BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ BERGAFAT F 100 HARMADIK GENERÁCIÓS HIDROGÉNEZETT PÁLMAOLAJ A PROBLÉMA KÉRŐDZŐK A tejtermelés az ellést követően komoly energia ellátási, takarmányozási nehézségeket támaszt. Sajnálatos módon az ellést

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

Perspektívák a sertések precíziós takarmányozásában. Halas Veronika, PhD Kaposvári Egyetem Takarmányozástani tanszék

Perspektívák a sertések precíziós takarmányozásában. Halas Veronika, PhD Kaposvári Egyetem Takarmányozástani tanszék Perspektívák a sertések precíziós takarmányozásában Halas Veronika, PhD Kaposvári Egyetem Takarmányozástani tanszék Az EU országok vágott sertés kibocsájtása (millió hízó) Eurostat (2014) 1000 koca Az

Részletesebben

A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága

A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága Feed Price/100 kg A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága A sertéshústermelés hatékonyságát alapvetően befolyásolja a takarmányárak és a sertés felvásárlási árának szintje és aránya. A takarmány

Részletesebben

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,

Részletesebben

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus a jövő útja? Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk. A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez

Részletesebben

Márciusban 10,2%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak

Márciusban 10,2%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Közzététel: 2014. május 14. Következik: 2014. május 15. Bruttó hazai termék (GDP), 2014. I. negyedév (első becslés) Sorszám: 65. Márciusban 10,2%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Mezőgazdasági

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

A különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata

A különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata A különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata Dr. Kukovics Sándor Tóth Péter Kukovics Ferenc A konferencia

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)

Részletesebben

Precíziós takarmányozás a hatékonyság növelésére; Hol vannak még tartalékok?

Precíziós takarmányozás a hatékonyság növelésére; Hol vannak még tartalékok? Precíziós takarmányozás a hatékonyság növelésére; Hol vannak még tartalékok?, PhD egyetemi docens, Kaposvári Egyetem Budapest, 2018. február 20. Bevezetés Precíziós gazdálkodás 4R szabály - Right amount

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, április

Mezőgazdasági termelői árak, április Közzététel:. június 15. Sorszám: 96. Következik:. június 18. Létszám és kereset a nemzetgazdaságban Mezőgazdasági termelői árak,. április Az agrár termelőiár-szintje áprilisában 5,7%-kal csökkent az előző

Részletesebben

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS

A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, március

Mezőgazdasági termelői árak, március Közzététel: 2011. május 12. Sorszám: 74. Következik: 2011. május 13. Bruttó hazai termék (GDP) Mezőgazdasági termelői árak, 2011. március Az agrár termelőiár-szintje 2011 márciusában 48,2%-kal magasabb

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése ÁLLATTARTÁSI TECHNOLÓGIÁK, BORJÚ-, NÖVENDÉKNEVELÉS ÉS HÍZLALÁS - Az állattartási technológiák

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

Teljesítmény modellek alkalmazása a brojlerek táplálóanyag szükségletének meghatározására

Teljesítmény modellek alkalmazása a brojlerek táplálóanyag szükségletének meghatározására Teljesítmény modellek alkalmazása a brojlerek táplálóanyag szükségletének meghatározására Dr. Halas Veronika és Dukhta Galyna Kaposvári Egyetem Takarmányozástani Tanszék XXI. Kaposvári Baromfitenyésztési

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

Az egyes ágazatok főbb döntési problémái

Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

FINO CSOPORT 2013.11.06.

FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT Földrajzi elhelyezkedés Mezőgazdasági vertikum 100% magyar családi tulajdonban ÁLLATTENYÉSZTÉS 2013 2014 Tejelő tehén állomány (fő): 2.500 3.300 Tejtermelés (Liter/nap):

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, december

Mezőgazdasági termelői árak, december Közzététel: 2009. február 12. Sorszám: 22. Következik: 2009. február 13. Bruttó hazai termék (GDP) Mezőgazdasági termelői árak, 2008. december Az agrár termelőiár-szintje 2008. decemberben 22,6%-kal mérséklődött

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, november

Mezőgazdasági termelői árak, november Közzététel: 2009. január 14. Sorszám: 8. Következik: 2009. január 15. Fogyasztói árak Mezőgazdasági termelői árak,. november Az agrár termelőiár-szintje. novemberben 22,3%-kal mérséklődött az előző év

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Az állattenyésztés és az agro-kultúrális örökségünk Állatjólét, élelmiszerbiztonság,

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. Gazdasági növekedés II. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. 1. A Solow-modell alapján egy nemzetgazdaság életszínvonalának folyamatos emelkedése a technológiai haladásnak és a népesség magas

Részletesebben

rendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,

rendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest, A háztarth ztartási energia ellátás hatékonys konyságának nak rendszerszemlélet letű vizsgálata Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest, 2009 1 Tartalom A háztartási energia ellátás infrastruktúrája

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy

Részletesebben

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján Magyar Energetikai Társaság (MET) Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Budapest (Pesthidegkút), 2018. szept. 20. Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. július 10.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. július 10. STATISZTIKAI TÜKÖR 215. július 1. Élelmiszermérlegek és tápanyagfogyasztás, 213 215/41 Tartalom Bevezető...1 Mérséklődött az állati eredetű termékek fogyasztása...2 Mérséklődő zsiradékfogyasztás...3 Több

Részletesebben

A világ baromfihús-termelése és az előállítás versenyképessége*

A világ baromfihús-termelése és az előállítás versenyképessége* Acta Agraria Kaposváriensis (2014) Vol 18 No 1, 14-29. Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Kaposvár A világ baromfihús-termelése és az előállítás versenyképessége* Horn P., Sütő Z. Kaposvári

Részletesebben

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával

Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Funkcionális halhús előállítása különböző olajok alkalmazásával Biró Janka 1,2, Csengeri István 1 1 Halászati és Öntözési Kutatóintézet 2 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Takarmányozást oktatók és

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, 2010. szeptember

Mezőgazdasági termelői árak, 2010. szeptember Közzététel: 2010. november 15. Következik: 2010. november18. Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2010. III. negyedév Sorszám:178. Mezőgazdasági termelői árak, 2010. szeptember Az agrár termelőiár-szintje

Részletesebben

Az élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei

Az élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei Az élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei 1 Az élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei Erdélyi Éva Jakuschné Kocsis Tímea Lovasné

Részletesebben

Dercés és granulált takarmány Gyermelyről

Dercés és granulált takarmány Gyermelyről A Gyermelyi Vállalatcsoport Magyarország egyik meghatározó élelmiszeripari vállalkozása. Fő termékei, a tészta, a liszt és a tojás, széles körben ismertek és kedveltek. A cégcsoport egy teljesen zárt vertikumot

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, 2009. május

Mezőgazdasági termelői árak, 2009. május Közzététel:. július 10. Sorszám: 110. Következik:. július 14. Fogyasztói árak Mezőgazdasági termelői árak,. május Az agrár termelőiár-szintje májusában 21,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához

Részletesebben

Biogáz konferencia Renexpo

Biogáz konferencia Renexpo Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan

Részletesebben

Tejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények

Tejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények Tejelő tehenészetek zöldtakarmány- igényének biztosítási lehetőségei 1. Szántóföldön termelhető zöldtakarmány-növények növények Lehetséges termelési célok: 1. Tavasztól őszig a napi zöldtakarmány- igény

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés 1. Oroszország számokban 2. Oroszország mezőgazdasága 3. Oroszország és a WTO 4. Orosz magyar mezőgazdasági kapcsolatok 5. Hivatalos látogatások Magyarországról

Részletesebben

2014/58 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/58 STATISZTIKAI TÜKÖR 214/58 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. június 3. Élelmiszermérlegek, 212 Tartalom Bevezető...1 Mérsékelten nőtt a hús- és a tej-, csökkent a tojás fogyasztása...2 Mérséklődő zsiradékfogyasztás...3 Stagnáló liszt-

Részletesebben

Bioszén típusai, előállítása és felhasználása, valamint hatása a saláta, szójabab és más növények növekedésére - esettanulmányok

Bioszén típusai, előállítása és felhasználása, valamint hatása a saláta, szójabab és más növények növekedésére - esettanulmányok Bioszén típusai, előállítása és felhasználása, valamint hatása a saláta, szójabab és más növények növekedésére - esettanulmányok Készítette: Bombolya Nelli 2015.11.10. 1 A bioszén és felhasználása Forrás:

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, május

Mezőgazdasági termelői árak, május Közzététel:. július 12. Sorszám: 108. Következik:. július 13. Fogyasztói árak,. június Mezőgazdasági termelői árak,. május Az agrár termelőiár-szintje májusában 0,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, 2018.10.25. Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető A Biharugrai Halgazdaság Kft. elhelyezkedése - A Biharugrai-halastavak,

Részletesebben

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A BAROMFITENYÉSZTÉS ÉS A JÖVŐ KIHÍVÁSAI A PEKINGI XXV. BAROMFITENYÉSZTÉSI VILÁGKONGRESSZUS ÉS KIÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI ALAPJÁN Horn Péter

A BAROMFITENYÉSZTÉS ÉS A JÖVŐ KIHÍVÁSAI A PEKINGI XXV. BAROMFITENYÉSZTÉSI VILÁGKONGRESSZUS ÉS KIÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI ALAPJÁN Horn Péter Derzsy Napok - 2017 Bükfürdő, 2017. június 1-2. A BAROMFITENYÉSZTÉS ÉS A JÖVŐ KIHÍVÁSAI A PEKINGI XXV. BAROMFITENYÉSZTÉSI VILÁGKONGRESSZUS ÉS KIÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI ALAPJÁN Horn Péter Az egy főre eső

Részletesebben

Decemberben 6,6%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak

Decemberben 6,6%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Közzététel: 2015. február 16. Következik: 2015. február 20. Keresetek Sorszám: 26. Decemberben 6,6%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Mezőgazdasági termelői árak, 2014. december 2014 decemberében

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, január

Mezőgazdasági termelői árak, január Közzététel:. március 12. Sorszám: 44. Következik:. március 17. Ipar Mezőgazdasági termelői árak,. január Az agrár termelőiár-szintje januárjában 3,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest.

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0

Részletesebben

Kihívásdömping, avagy valós és vélt igények az élelmiszeripar tevékenységével kapcsolatban. Éder Tamás Szeptember 8.

Kihívásdömping, avagy valós és vélt igények az élelmiszeripar tevékenységével kapcsolatban. Éder Tamás Szeptember 8. Kihívásdömping, avagy valós és vélt igények az élelmiszeripar tevékenységével kapcsolatban Éder Tamás 2017. Szeptember 8. Az élelmiszer-előállítás végtelenül leegyszerűsített gazdaságtörténete Egyéni önellátás

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, 2009. november

Mezőgazdasági termelői árak, 2009. november Közzététel: 2010. január 13. Sorszám: 8. Következik: 2010. január 14. Fogyasztói árak Mezőgazdasági termelői árak,. november Az agrár termelőiár-szintje novemberében 5,2%-kal csökkent az előző év azonos

Részletesebben

V. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I XII. hónap

V. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I XII. hónap Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2011 I XII. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása Megjelenik negyedévente Tartalomjegyzék Összefoglaló...3 Táblázatok...7 Felelős szerkesztő

Részletesebben

BROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand

BROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand BROJLER 308 Teljesítménymutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény

Részletesebben

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG)

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) 2. cél: az éhezés megszüntetése (Véget vetünk az éhínségnek, élelmezésbiztonságot és javuló táplálékellátást teremtünk és előmozdítjuk a fenntartható mezőgazdaságot.)

Részletesebben

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon MAGYAR-ROMÁN HALÁSZATI ÉS AKVAKULTÚRA WORKSHOP SZARVAS, 2018. OKTÓBER 25-26. A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon Halasi-Kovács Béla igazgató NAIK Halászati Kutató Intézet A HAKI

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

BROJLER Teljesítménymutatók

BROJLER Teljesítménymutatók 08 BROJLER Teljesítménymutatók An Aviagen Brand ROSS 708 BROJLER: Teljesítménymutatók Bevezetés A füzet a Ross 708 Brojler teljesítménymutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak, január

Mezőgazdasági termelői árak, január Közzététel:. március 10. Sorszám: 42. Következik:. március 11. Bruttó hazai termék (GDP) Mezőgazdasági termelői árak,. január Az agrár termelőiár-szintje januárjában 39,6%-kal magasabb volt az egy évvel

Részletesebben

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET -

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - Tehenészet: MILKMEN Kft., Magyarország Összehasonlítás: deukalac UDP 41 és AminoPlus MILKMEN Kft. 800 nagy tejtermelésű

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

Telegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra

Telegdy Álmos. Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra Telegdy Álmos Emberek és robotok: az információs és kommunikációs technológia hatásai a munkaerőpiacra Az utóbbi 15 évben a magyar munkaerőpiacon a szakmunkások és gépkezelők aránya jelentősen lecsökkent.

Részletesebben

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére Ardó László, Csengeri István, Rónyai András, Jeney Zsigmond

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:

Részletesebben

Augusztusban 3,3%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak

Augusztusban 3,3%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Közzététel:. október 13. Következik:. október 16. Építőipar,. augusztus Sorszám: 134. Augusztusban 3,3%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Mezőgazdasági termelői árak,. augusztus augusztusában

Részletesebben

BROJLER. Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand

BROJLER. Teljesítmény mutatók. An Aviagen Brand BROJLER 708 Teljesítmény mutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 708 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény

Részletesebben

Októberben 5,7%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak

Októberben 5,7%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Közzététel:. december 12. Következik:. december 15. Építőipar,. október Sorszám: 162. Októberben 5,7%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Mezőgazdasági termelői árak,. október októberében a mezőgazdasági

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat)

MAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat) Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja MAGYARORSZÁG A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN (2015, forrás: FAO és Eurostat) Mivel egy tenger nélküli ország, nincs számottevő halászata,

Részletesebben

4. el ő el adás Értékkategóriák ÁKM Élelmisz Élelmis eripar z, élelmisz élelmis erf z o erf gy o as gy zt as ás zt

4. el ő el adás Értékkategóriák ÁKM Élelmisz Élelmis eripar z, élelmisz élelmis erf z o erf gy o as gy zt as ás zt 4. előadás Értékkategóriák ÁKM Élelmiszeripar, élelmiszerfogyasztás Az értékkategóriák SNA termelési mutatók Félnettó Mutatók Bruttó (elnevezésben bruttó) Megtermelt jövedelem Nettó bruttó bruttó hazai

Részletesebben