a hazai fehérje-probléma fehéren, feketén
|
|
- Mátyás Hegedűs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Újra indul a fehérjeprogram!? Indulnia kell, hiszen része a nemzeti Vidékstratégiának, ezen belül is a Nemzeti stratégiai programok címszó alatt találjuk. Több mint egy éve keresett meg a minisztérium néhány fehérjében érintett szakembert, hogy egy rövid vázlat formájában írják meg egy lehetséges, újra induló fehérjeprogram főbb kereteit. Később ennek részletesebb, de még mindig vázlatszerű bemutatását kérték. Itt tartunk most. Várakozó állásponton vagyunk, de nem tétlenkedünk. Éppen ezért jó lehetőségnek gondoltuk, hogy az Agrofórum nyilvánosságát felhasználva tájékoztatást adjunk a fehérjekérdésről, a program alapvetéseiről és lehetséges megvalósításáról. Elsőként egy helyzetelemző cikket közlünk Kralovánszky professzor tollából, majd egy riport kapcsán megtudhatjuk, hogy miként lehet Magyarországon eredményesen növényi fehérjét, illetve annak alapanyagát, jelesül a szóját termeszteni végül pedig bemutatjuk a Fehérjestratégia vázlatát. a hazai fehérje-probléma fehéren, feketén Dr. Kralovánszky U. Pál c. egyetemi tanár A fehérje-probléma gazdaságpolitikai, társadalmi rendszerektől függetlenül, agrárgazdaságunk maradandóan súlyos gondja. E mögött a humán- és a takarmányozási célú növényi, valamint állati eredetű fehérjeforrások közvetlen előállítása termelése, sokoldalú feldolgozása, továbbá a kiegyensúlyozott táplálkozás, illetve az állattenyésztés takarmányozásának igénye áll. A fehérje-probléma nem oldható meg néhány ad hoc intézkedéssel, és nem korlátozható csak a takarmánytermelés területére. Közismert, hogy az elsődleges táplálóanyag-termelést a növénytermesztéssel, a másodlagosat az állattenyésztés révén biztosítjuk, és ennek megfelelően elengedhetetlenül fontos e két ágazat szerkezeti arányának, egyensúlyának biztosítása. A prioritási sorrendet tekintve közvetlen termelési feladataink a következők: A hazai termőföld ésszerű hasznosítása érdekében olyan termelésszerkezetet kell kialakítani, mely célszerűen és arányosan teszi lehetővé: az ember élelmezési igényeinek táplálóanyag-szükségletének mennyiségi és minőségi kielégítését, az állatok takarmányalapjainak biztosítását, az élelmiszeriparok tevékenységéhez az alapanyagok termelését, az élelmiszergazdaság exportlehetőségeinek kiaknázását (piacok megteremtése), a szaporítóanyagok vetőmagvak, a gazdasági állatok biológiai alapjainak biztosítását és minőségi fejlesztését. Mivel igen összetett feladat megoldásáról van szó, jogos, hogy az alapanyagok termelésétől a végtermékek előállításáig, a felhasználástól a hasznosulásig (transzformáció) tartó több lépcsős termékpályát összefüggéseivel együtt kezeljük. Mindezek alapján lehetséges az élelmiszer-gazdaság termelésszerkezetének, ágazati összetételének meghatározása. Ismételten ki kell mondani: a mezőgazdasági termelést és az élelmiszer-ipari tevékenységet nem lehet egymástól elválasztani, vagy külön kezelni. A kettő ugyanis szorosan egymásra épül, egymásból táplálkozik, hol a mezőgazdasági termelők hatnak az élelmiszer-iparágakra, hol fordítva nyilvánul meg a húzóhatás. Sajnos a gazdaságpolitikusok sem és a termelési gyakorlat sem gondolkodik ebben a szerves egységben. 1. táblázat Az egy főre jutó napi fehérjefogyasztásunk alakulása között Megnevezés Összes fehérje (g) Ebből állati eredetű fehérje (g) Egy főre jutó éves - húsfogyasztás (kg) 59,9 75,8 65,2 61,4 - tej és tejtermékek fogyasztása (l) 109,6 168,8 132,1 158,2 - tojásfogyasztás (db) Fehérjefogyasztás és életminőség Általános nemzetközi felfogás szerint az életminőség és a táplálkozás egymással szorosan öszszefügg. Statisztikai értékelések szerint a személyi jövedelem növekedése, a lakosság fehérjefogyasz január
2 tásának emelkedését eredményezi, és ez fordítva is bekövetkezhet. Erre tekintettel annak a társadalomnak, amelyik a közép- és hosszútávon növelni kívánja a lakosság életszínvonalát, előrelátóan kell gondoskodnia arról, hogy a növényi és az állati eredetű fehérje rendelkezésre álljon, és (árban, minőségben) hozzáférhető legyen. Az 1. táblázat adatai szerint 1970 és 1990 között a hazai fehérjefogyasztásunk igen előnyösen javult. Ez a tendencia a legutolsó 20 év alatt nem folytatódott, sőt a korábbi évtizedek előtti fogyasztási szintre esett vissza. Közhelynek tekinthető, miszerint a táplálkozási fehérjefogyasztás javítása érdekében nélkülözhetetlen a biztos takarmánybázis megteremtése és ehhez szorosan kapcsolandóan a kellő számú, célszerű genetikai kapacitású hazai állatállomány. E két összetevő között évtizedek óta aránytalanságok vannak. Ebből, vagyis a másodlagos táplálóanyag-termelés hiányaiból ered a címben is jelzett fehérjeprobléma. A hazai állatállomány drasztikus csökkenése Jelen írásban nem részletezhetjük az állattenyésztésben bekövetkezett változásokat, ezért csak az ország számosállat (= 500 kg élőtömeg) létszámának csökkenését ismertetjük. Ezekhez kapcsolódóan a takarmányfehérje-igény és a hazai ellátottság adatait a 2. táblázat tartalmazza. Az állattenyésztés fehérjeigénye 1970 és 1990 között 60 %-kal emelkedett, a hazai fehérjetermelés ugyanezen időszak alatt 65 %-kal bővült, majd jelentősen visszaesett. A mindenkori fehérjehiányt importtal kellett pótolni. Az állatitermék-termelés alakulása 1970 és 1990 között hatalmas lendülettel növekedett az ország állatitermék-termelése és változott a mindenevő állatfajok száma/ aránya a kérődzőkkel szemben (3. táblázat), 1990 után drasztikus csökkenések következtek be. A politikusok végre napjainkra felébredtek és egyre erőteljesebben hangoztatják, hogy szükség van az állattenyésztés arányának növelésére. A növénytermesztés vetésszerkezete 2. táblázat Az állatállomány létszáma és a fehérjeigény Megnevezés Állatállomány, számosállat (millió db) 2,85 2,96 2,61 1,58 1,67 1,31 Az állattenyésztés fehérjeigénye (millió t) 1,19 1,67 1,92 1,36 1,41 * Hazai takarmányfehérje termelés (millió t) + 1,03 1,39 1,70 0,95 1,08 * A fehérjehiány (%) 13,5 16,8 11,5 30,2 23,4 * Megjegyzés: + = beleértve valamennyi takarmánykomponens fehérjetartalmát, * = nincs adat 3. táblázat Az állatitermék-termelés változása 40 év alatt Megnevezés Emelkedett a mindenevők esetében a sertés élőtömeg-termelés (ezer t) a baromfi élőtömeg-termelés (ezer t) Csökkent a kérődzők esetében a marha élőtömeg-termelés (ezer t) a juh élőtömeg-termelés (ezer t) Összes vágóállat-termelés (ezer t) Tejtermelés (millió liter) Tojástermelés (millió db) A szántóföldi növénytermelés vetésszerkezetének alakulása %-ban A növénytermelés hagyományos szerkezete csak nagyon lassan vállalkozik. Ez tűnik ki a 4. táblázat adataiból. Mi az, ami nem változott előnyösen? Gyakorlatilag évtizedek óta változatlan a gabonafélék és kukorica iránti termesztési kedv. Nagymértékben változott viszont a pillangósok a lucerna és a tömegtakarmányok termelésének helyzete, valamint a rét-legelő kedvezőtlen kihasználatlansága. Mindez a kérődzők létszámának nagyarányú csökkenéséhez is vezetett. A napraforgó és a repce termesztése viszont a 40 évvel ezelőtti 140 ezer hektárról több mint 800 ezer hektárra bővült. Ez utóbbiból azt gondolhatnánk, hogy ennek következtében emelkedett a hazai gyártás és az extrahált darákkal nö- 4. táblázat Megnevezés Kalászos gabonafélék 64,7 61,7 60,8 60,2 69,1 64,0 Kukorica 28,3 29,7 23,3 25,6 28,4 26,1 Hüvelyesek 1,4 1,6 3,1 1,5 0,5 0,4 Olajos növények 2,8 6,5 7,5 12,8 17,5 19,3 Egy hektárról előállított fehérje (kg) * * Szántóföld összesen (ezer ha) Rét, legelő (ezer ha) Megjegyzés: + = ténylegesen használt, legeltetett, betakarított terület * = nincs adat január 15
3 Fókuszban a fehérjenövények 5. táblázat A mezőgazdasági termékek bruttó termelési értékének aránya Év Növénytermesztés (%) Állattenyésztés (%) ,3 46, ,7 50, ,0 51, ,4 45, ,7 36,3 vekedett a hazai takarmányfehérjebázis. Mindez azonban csak vágyálom lehet, mert e mögött kereskedelemi érdekek húzódnak meg. Hiába termesztünk több olajnövényt, azok feldolgozására nincs lehetőségünk. E problémakörre a későbbiekben külön kitérünk. Súlyos és megoldandó probléma, hogy a közel 1 millió hektárnyi gyepterületet napjainkban már nem tudjuk a kérődző állatfajokkal lelegeltetni. Amíg a 80-as években egy szarvasmarhára 0,7 hektár legelő jutott, addig 2009-ben már 1,6 ha. A legelő fűfeleslegét sem lehet hasznosítani. Így napjainkban mivel meglévő (vagy a remélhetően növekvő) állatállomány még hosszú ideig képtelen a gyepterületet kihasználni a terület hasznosításával sürgősen másoknak is foglalkozni kellene (környezetvédelem, elgyomosodás, allergén hatások stb. erdőtelepítés). Növénytermesztés: állattenyésztés termelési értékének változása A növénytermesztés és az állattenyésztés termelésének alakulása az elmúlt 4 évtized alatt nem volt azonos mértékű. Amíg 1970 és 1990 között az állattenyésztés aránya fokozatosan és kedvezően emelkedett, e tendencia napjainkra gyökeresen megfordult. Az állattenyésztés teljesen háttérbe szorult, így termelési produkciója soha nem látott arányra csökkent (5. táblázat)! Közismert, hogy évtizedek óta még a legutolsó 20 év alatt is hazánk mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék export-import egyenlege folyamatosan pozitív volt. E témakörhöz kapcsolódóan kell kitérni arra, hogy a mezőgazdasági exportunkban legnagyobb arányt az alapanyagok feldolgozatlan eladása jelenti. Ugyanekkor az élőállat, nyers hús, vágott baromfi és friss tojás exportunk fokozatosan csökkenő tendenciájú. Mekkora súlya van a takarmányozásnak? Mezőgazdasági termőterületünknek mintegy 60 %-án kb. 3,5 millió hektáron takarmányokat termesztünk. Ezen a területen illene maradéktalanul előállítani menynyisében és minőségben egyaránt az állattenyésztés takarmánybázisát. Ennek elvileg semmilyen ökológiai vagy termesztéstechnikai akadálya nincs. A növénytermesztés és az állattenyésztés között egyensúlyt kell kialakítani, és a hozzájuk kapcsolódó élelmiszer-ipari feldolgozó kapacitásokat (amelyeket a privatizációk alkalmával elherdáltunk) újból megteremteni. Az évente elfogyasztott takarmányok összértéke napjainkban meghaladja a 350 milliárd Ft-ot. Ez a takarmányköltség a mezőgazdasági termelésben felhasznált öszszes anyagköltségnek %-a! A takarmányok költségéből pedig mintegy %-ot jelenleg több mint 50 milliárd Ft-ot, a mezőgazdaság legnagyobb összegű devizaterhét (meggyőződésem szerint teljesen feleslegesen) évtizedek óta a fehérjeimport teszi ki. A fehérjetakarmányok importjáról Korunkra szinte minden megváltozott, mondhatni érthetetlenül/ értelmetlenül felborult. A termelésben fajtaváltásokra került sor, az új növény- és állatfajták genetikai kapacitása és ebből eredően igényessége döntő mértékben nagyobb lett. Még nincs egy évszázada, hogy megteremtették a növényolajipart, és alig 50 éve, hogy kialakult a keveréktakarmányokat gyártó iparág. A takarmánykereskedelem pedig Európán túli világrészeket hálózott be, és a hasznot nem a termelők, hanem a kereskedelem fölözte le. Az utóbbi évek adataiból nem tudjuk, hogy mennyi jutott a gazdasági állatoknak és mennyi került a hobbi állatok keverékeibe, illetve kiszerelve exportra. (Nem hagyható említés nélkül, hogy az élelmiszergazdasággal kapcsolatos KSH adatközlés a legutolsó évtizedekben fokozatosan, és rendkívüli mértékben csökkent.) Mi a helyzet a növényolajiparral és a takarmánygyártással? Nem lehet elégszer hangoztatni, hogy a tervgazdaság idején kifejlesztett élelmiszer-iparágak meggondolatlanul és kampányszerűen zömükben idegenek tulajdonába kerültek, sőt a privatizációval egyesek olyan monopolhelyzethez jutottak, amelyek nem a beharangozott megújulási előnyökkel jártak, hanem kiszolgáltatottá tettek bennünket. És most csak a fehérje-problémához kapcsolódó ágazatokkal foglalkozzunk. Ez következett be a növényolajipar esetében. Vállalatai (Rákospalota, Kőbánya, Csepel, Nyírbátor, Győr, Martfű) világszínvonalú berendezésekkel 1990-ben évi 1 millió tonna olajmag (napraforgó) feldolgozására voltak képesek. Majd jött privatizáció, és az iparágat teljes egészében, egyszerre adták el. Az üzemeket azóta leszerelték, áttelepítették, sőt a 14 hazai élelmiszer-ipari ágazat köréből és a KSH nyilvántartásából, adatközléséből is törölték a növényolajipart (!), mondván az iparágnak egy vállalata van, adatainak közlése sérti érdekeit. A kutató-érdeklődő tehát a növényolajiparról mit sem tudhat. A hazai növényolajipar kikapcsolása nagyobb nemzetgazda január
4 6. táblázat Fehérjetakarmányok importja (ezer tonna) Év Természetes súly Ebben fehérjetartalom táblázat Olajos növények külkereskedelme 2009-ben (ezer tonna) Megnevezés Import Export Napraforgómag Repcemag Megjegyzés: A napraforgót és repcét tehát feldolgozatlanul exportáltuk. 8. táblázat Fehérjetakarmányok külkereskedelme 2009-ben (ezer tonna) Megnevezés Import Export Húsliszt 8,0 1,5 Halliszt 35,6 1,2 Növényolaj-ipari dara 954,6 - ebben: szójadara 846,4 1,0 olajpogácsa 108,2 26,8 Egyéb állati eledel 67,0 12,4 Hobbi állat- (kutya-, macska-) eledel 23,4 142,3 sági vétek a cukoripar hazai tönkretételénél. (Ez is érdemelne egy vizsgálatot!) Nemcsak több fehérjehordozó alapanyagot adunk el, de több feldolgozott fehérjetakarmány behozatalára kényszerülünk, s ezzel korlátozták a fehérjetermelés fejlesztésének jövőbeli lehetőségeit is! Mi volt a helyzet 1970 és 1990 közötti időszakban? A 60-as évtized közepén indult meg a hazai ipari abrakkeverékgyártás. Ennek recept-összeállítását nem az optimális takarmánykeverék kialakítása, hanem az akkori takarmánykészletek korlátai határozták meg. Ezekkel nem lehetett az állatok táplálóanyag szükségleteit maradéktalanul kielégíteni. Nagy változást jelentett, amikor hazánkban is megjelentek a nyugati takarmánygyártók (Purina stb.), s ezek az amerikai recept-összeállítással (15-20 % szójadara aránnyal) igen rövid idő alatt versenyelőnybe jutottak a Gabonatröszt táp -jaival szemben. E hatékony keverékeket az éppen akkor fellendülő ipari állattartás igényelte. A gabonaipar a kiépülő gyáraiban utánozni kényszerült a külföldi konkurenciát: Tekintettel arra, hogy hazai forrásból elegendő mennyiségű koncentrált fehérjetartalmú takarmányok nem álltak rendelkezésére és ezekhez az európai országokból sem tudtak hozzájutni a tengerentúlról vásárolták a hús- és hallisztet, majd egyre nagyobb mértékben az extrahált szójadarát: 1960 és 1970 között 94 ezer tonnáról négy és félszeresére, 429 ezer tonnára növelte az importot (6. táblázat). Az olajosés fehérjetakarmányok kereskedelme A keveréktakarmányok megjelenése az állattenyésztés takarmányozási gyakorlatát alapjaiban megváltoztatta. Rövid időn belül 100-nál több ipari üzemben, mindegyik állatfaj, korcsoport és termelési cél számára 1990 előtt több mint 7 millió tonna különböző teljes értékű keveréket, koncentrátumot állítottak elő. Napjainkra a gazdasági állatok részére gyártott keverékek mennyisége a mindenevők létszámához igazodóan viszszaesett, az iparág azonban erőteljesen növelte a hobbi állatok számára gyártmányainak féleségét és mennyiségét. A hazai növényolajipar megszűnése következtében előállt külkereskedelmi gyakorlatot a 7. táblázatban mutatjuk be. A hobbi állatok takarmánygyártása az utóbbi évtized legnagyobb üzlete. Nemcsak 140 ezer tonnánál többet exportálunk (e készítményekben a fehérjetartalom % közötti!), hanem a hazai vásárlás meghaladja a 30 milliárd Ft-ot és szinte elképesztő, hogy vidéken is áttértek e keverékek etetésére (8. táblázat). Még egy fontos dologgal szükséges szembenéznünk: nemcsak sokba kerül a fehérjeimport, hanem ezzel a külföldi termelőket, a közvetítő kereskedelmet, továbbá a több ezer kilométert kitevő szállítást fizetjük meg, ahelyett, hogy mindennek hazai bázisát megteremtenénk. Még egy furcsaság: az ezredfordulóig közvetlenül Brazíliából vásároltuk a szójadarát, napjainkban pedig Brazília eltűnt a legfontosabb szállító országok közül, mert termékei európai uniós tagországok közvetítésével jutnak el a hazai piacra. Vajon miért? Több ezer munkahely és sokkal olcsóbb takarmányozás lenne biztosítható (a mi takarmányáraink az EU-országok átlagához képest lényegesen drágábbak!). Szólnunk kell a takarmányozás hatékonyságáról, a fehérjetranszformációról is Néhány példát kiragadva szükséges felhívni a figyelmet a biológiai követelmények betartására: nagyobb teljesítmény elérése érdekében fehérjében koncentráltabb takarmányozást kell biztosítani az állatok számára. Amennyiben ezt nem sikerül megvalósítani az ál január 17
5 Fókuszban a fehérjenövények 9. táblázat Modell-adatok a takarmányozási igények változására Az állattenyésztés fajlagos produkciója Egy tehénre jutó évi tejtermelés (liter) Takarmányban szükséges fehérje-koncentráció (%) 13,0 14,5 15,5 - a fehérjetranszformáció (%) egy liter tejtermelésére jutó fehérje (g) Egy tojótyúkra jutó évi tojástermelés (db) Ehhez a takarmányban szükséges - fehérje-koncentráció (%) 20,0 22,0 23,5 - a fehérjetranszformáció (%) Egy tojás termelésére jutó fehérje (g) Az 1,5-kg-os broiler csirke életkora (nap) a fehérjekonctentrációs igény (%) 22,0 23,0 24,5 -a fehérjetranszformáció (%) egy kg élősúlyra jutó fehérje (g) lat képtelen genetikai kapacitását kihasználni, vagyis csökken a produkciója. A 9. táblázatból nyilvánvaló, hogy pl. a tehenek tejtermelését figyelembe véve 1970-ben az alacsonyabb tejhozamok miatt elegendő volt 13,0 %-os fehérjekoncentráció, napjainkra viszont 15,5 %-ot igényelnek takarmányukban. Ugyanezen biológiai törvényszerűség vonatkozik a tojástermelésre, vagy az élőtömeg-gyarapodásra is. Nagyobb teljesítmény minőségileg igényesebb takarmányozást kíván (nagyobb fehérjekoncentrációt és az esszenciális aminosavak kellő arányát), de ez együtt jár a táplálóanyagok hatékonyságjavulásával is; javul a transzformáció. Nem hallgatható el, hogy hazánkban a hízósertések fajlagos takarmány felhasználásának átlaga ban 5,2 kg, 1974-ben 4,4 kg volt, és jelenleg 3,7 kg, de a szélsőséges értékek még rendkívül nagyok (3,3-7,8 kg!), amikor Hollandiában, Spanyolországban, Dániában 2,6 kg takarmányból produkálnak 1 kg élőtömeg-gyarapodást. A vágócsirkék fajlagos takarmány felhasználása a korábbi 2,5-2,7 kg helyett napjainkra 1,92 kg-ra javult, (Hollandoknál 1,74 kg). Broilerállományunk genetikai kapacitását a helyi környezeti hatások tartás, takarmányozás, gondozás stb. miatt csak részben tudjuk kihasználni. Mi várható a bioetanolgyártás felfutásától? A bio-üzemanyagokkal kapcsolatos EU-előírásokhoz igazodva hazánkban is megindult ezek előállítása. (Az EU-országok 2010-ben már 8,6 milliárd liter bioetanolt állítottak elő). Itthon, Szabadegyházán már 150 millió liter etanolt gyártanak évente. Továbbá üzem épül Kabán, Dunaalmáson, Dunaföldváron, sőt hamarosan Mohácson is. Ezek évente közel 2 millió tonna kukoricát fognak feldolgozni (fajlagosan 1 tonnából liter bioetanolt állítanak elő), és ennek fehérjemellékterméke itthon marad takarmányozási célra. Az új iparág születése kikerülhetetlen: ezzel nemcsak szűkül a kukorica-export, de ezer tonna új termékkel bővül a hazai takarmányfehérje-bázis. És mi a helyzet a GM-szójával? Azokból az országokból, amelyekben a vetésterület zömét a GM-szója foglalja el, változatlanul vesszük az extrahált szójadarát. A GM-szója vetésterülete ugyanis Argentínában 98 %, az USA-ban 92 %, Brazíliában 71 %. Az exportőrök és az importőrök napjainkban már nem képesek garantálni a 0,0 %-os határértékeket a tiltott GM-összetevőkre, hiszen ehhez nemcsak a termelést, de az egész logisztikai láncot izolálni kellene. [Az elkülönített kezelés (tárolás, hagyományos és GM-szója külön történő feldolgozása, szállítása stb.) költségeit évek óta egyik fél se hajlandó elvállalni.] Nincs mit csodálkozni azon, hogy az EU-ban előállított takarmánykeverékek több mint 90 %-ában megtalálhatók a GM-öszszetevők állapítják meg az Agrárgazdasági Kutatóintézet kutatói a Nemzetközi agrárpiaci kilátások c. kiadványban. Mivel hazánk kinyilvánította GMO-mentességét, felhasználhatnánk az itthon eredményesen termesztett, világszínvonalú hagyományos szójafajtáinkat. Ugyanekkor érthetetlen, hogy számos vezető szakember hazánkban nem tartja lehetségesnek a szójatermesztést, bár köztudott, hogy a szója kimondottan a kukoricaövezet (corn belt) növénye az amerikai kontinensen. És az USAban a szója vetésterülete már meghaladja a kukorica vetésterületi nagyságát. És miért adjuk el a napraforgót, a repcét nyersanyagként, holott mindennek itthon kellene javítani fehérjebázisunkat? A felelőtlenül eladott feldolgozási kapacitást pedig újból meg kell teremteni. Mert ez is a táplálkozási, valamint a takarmányozási fehérje-probléma megoldásának nélkülözhetetlen és szerves része. n január
A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT
CEPO KONFERENCIA ÉS WORKSHOP, KESZTHELY, 2013. OKTÓBER 18 A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FEJLESZTÉSI (TÚLÉLÉSI?) STRATÉGIÁJA Dr. Csorbai Attila Világ hústermelése Me.: millió t marha sertés baromfi 38,3 35,8 15,2
RészletesebbenA sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban
A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2015. május 5. NAIK Mezőgazdasági
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)
Részletesebben2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök
2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
Részletesebben4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR
4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100
RészletesebbenÖtmilliárdból épít új takarmánygyárat Pápán a Cargill
A 150 esztendőnél is régebb múltra visszatekintő amerikai cég magyarországi leányvállalata 1995 óta van jelen hazánkban, azóta pedig három városban s öt telephelyen foglalkozik egyebek között takarmánygyártással,
RészletesebbenA BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék
A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan
RészletesebbenA DDGS a takarmányozás aranytartaléka
A DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) magyarra fordítva szárított gabonatörköly, aminek az alapanyaga kukorica. Kevéssé ismert, hogy a kukorica feldolgozásával előállított bioetanol nem a folyamat
RészletesebbenÉves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről
Éves Jelentés 2010 A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Budapest, 2011 május 24.... Kovács Dóra ügyvezető 1. Partnereink számának alakulása
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenXI. évfolyam/10. szám /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Magyarország az év elsı két hónapjában növelte
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/10. szám.06.02. /21. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012
A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenVI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év
VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenPIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/2. szám /5. hét PIACI JELENTÉS
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XII. évfolyam/2. szám.02.09. /5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... 1 Ábrák... 2 Táblázatok... 6 Külpiaci információk...
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Az állattenyésztés és az agro-kultúrális örökségünk Állatjólét, élelmiszerbiztonság,
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában
Fábián János, Ph.D. Kutatás-fejlesztési igazgató Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Kukorica tőzsdei jegyzésének alakulása
RészletesebbenVERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában
VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenA biodízelgyártás során keletkező melléktermékek felhasználása gazdasági haszonállatok takarmányozásában
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vidékfejlesztési Minisztérium A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmányozásban Budapest, 2013. július 8. A biodízelgyártás során keletkező melléktermékek
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 30. Élıállat és Hús 2009. 47. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Élelmiszermérlegek, június 27.
STATISZTIKAI TÜKÖR 217. június 27. Élelmiszermérlegek, Tartalom Bevezető...1 Jelentősen nőtt a hús- és a tejkínálat...2 Újra emelkedett a zsiradékfelhasználás...3 A növényi termékek kínálata alig változott...3
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. június 28. Baromfi 2010. 24. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenXIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év
XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. június 29. 2009. 25. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató
RészletesebbenÁllatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)
213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány
RészletesebbenA magyar vegyipar 2008-ban
A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult
RészletesebbenA hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban
A hús-feldolgozás súlya és szerepe a számok tükrében Problémák és megoldások a húsfeldolgozásban 2016. február 16. Dr. Felkai Beáta Olga Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar számokban 1992-ben
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. március 7. 2011. 8. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenGabonafélék. Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009-ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22%
Ágazatok értékelése Gabonafélék Gabonafélék Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009-ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Nemzetközi kereskedelembe 270 millió tonna gabona került
RészletesebbenXVI. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév
XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2015. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs
RészletesebbenIII. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI II. ELŐREJELZÉSE
III. évfolyam, 1. szám, 2013 Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2012. ÉVI II. ELŐREJELZÉSE III. évfolyam, 1. szám,
RészletesebbenVII. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I VI. hónap
VII. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2014. I VI. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása VII. évfolyam, 3. szám, 2014 Megjelenik negyedévente
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenMezőgazdaság számokban
Mezőgazdaság számokban Vas megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 Növénytermesztés
RészletesebbenAgrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében
Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk
RészletesebbenINTENZÍV BROILER INDÍTÓ
INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött
Részletesebben2014/58 STATISZTIKAI TÜKÖR
214/58 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. június 3. Élelmiszermérlegek, 212 Tartalom Bevezető...1 Mérsékelten nőtt a hús- és a tej-, csökkent a tojás fogyasztása...2 Mérséklődő zsiradékfogyasztás...3 Stagnáló liszt-
RészletesebbenAz agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban
TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20
RészletesebbenHajdú-Bihar megye külkereskedelme 2004.
Hajdú-Bihar megye külkereskedelme 24. Elemzésünket a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott, a hajdú-bihar megyei székhelyű vállalkozások összesített export-import adatai alapján készítettük
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
VII. évfolyam 2. szám 2017 STATISZTIKAI JELENTÉSEK A MEZŐGAZDASÁG 2016. ÉVI TELJESÍTMÉNYE A mezőgazdaság 2016. évi teljesítménye A mezőgazdaság 2016. évi teljesítménye VII. évfolyam 2. szám 2017 Megjelenik
RészletesebbenA Juh Terméktanács 25 éve FM Budapest, november 10.
Dr. Kukovics Sándor Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet Stummer Ildikó Agrárgazdasági Kutató Intézet Tóth Péter Központi Statisztikai Hivatal Jávor Bence DUE Gentili Kft. A Juh Terméktanács
RészletesebbenMezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02
Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:
RészletesebbenÁllatállomány, 2012. június 1.
212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány
RészletesebbenMezőgazdaság számokban
Mezőgazdaság számokban Jász-Nagykun-Szolnok megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. október 5. Élıállat és Hús 2009. 39. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenVIII. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I III. hónap
VIII. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2015. I III. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása VIII. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente
RészletesebbenXXIII. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév
XXIII. évfolyam, 4. szám, 2012 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2012. I-III. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIII. évfolyam, 4. szám, 2012 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenA K I. 300 Ft/kg. tonna
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/13. szám 7.12. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...
RészletesebbenXV. évfolyam, 20. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
XV. évfolyam, 20. szám, 2012 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 20. szám, 2012 2012. október 15. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó
RészletesebbenOLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére
OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt
RészletesebbenAz egyes ágazatok főbb döntési problémái
Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,
RészletesebbenXVI. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév
XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XVI. évfolyam, 4. szám, 2015 Megjelenik negyedévente Osztályvezető Dr.
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenXVI. évfolyam, 1. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
XVI. évfolyam, 1. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XVI. évfolyam, 1. szám, 2013 2013. január 21. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó
Részletesebben(telefon, e-mail, stb.)
I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,
RészletesebbenXIII. évfolyam, 1. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI
XIII. évfolyam, 1. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XIII. évfolyam, 1. szám, 2014 2014. január 20. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Összefoglaló...3
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 21. Élıállat és Hús 2009. 37. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenÉrkezett: 2018 OKT 2 5.
Iromány száma: T/1671/ 4C Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága Benyújtás dátuma: 2018. október 25. ORSZÁGGYŰLÉSIDVATALA Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Érkezett: 2018 OKT 2 5. Benyújtó:
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2010. november 29. Baromfi 2010. 46. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA köles kül- és belpiaca
A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb
RészletesebbenVII. évfolyam, 4. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I IX. hónap
VII. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2014. I IX. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása VII. évfolyam, 4. szám, 2014 Megjelenik negyedévente
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE
IV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE A MEZŐGAZDASÁG 2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉ-
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára
211/31 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 31. szám 211. május 23. Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára A tartalomból 1 Bevezetés 1 Élelmiszerek
RészletesebbenJELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 7. Élıállat és Hús 2009. 35. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenAgrárpiaci Jelentések
XVII. évfolyam, 22. szám, 2017 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XVII. évfolyam, 22. szám, 2017 Megjelenik kéthetente 2017. november 14. Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék
RészletesebbenKukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be Kép. Ukrajna kukorica betakarítása: termelés USDA (United States Department of Agriculture
RészletesebbenXI. évfolyam/19. szám /39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán augusztusban folytatódott az
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/19. szám 2008.10.06. 2008/39. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
Részletesebbenb) Írja fel a feladat duálisát és adja meg ennek optimális megoldását!
1. Három nemnegatív számot kell meghatározni úgy, hogy az elsőt héttel, a másodikat tizennéggyel, a harmadikat hattal szorozva és ezeket a szorzatokat összeadva az így keletkezett szám minél nagyobb legyen.
RészletesebbenXV. évfolyam, 24. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS
XV. évfolyam, 24. szám, 2012 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 24. szám, 2012 2012. december 10. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó
Részletesebben173/2004. (XII. 30.) FVM rendelet. a piaci árinformációs rendszer működtetéséről és az ehhez kapcsolódó feladatokról
173/2004. (XII. 30.) FVM rendelet a piaci árinformációs rendszer működtetéséről és az ehhez kapcsolódó feladatokról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. (1) bekezdés b) pontjában
RészletesebbenA JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE
A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
IX. évfolyam 1. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT-VÁGÁSA 2015. I XII. hónap Vágóhidak élőállat-vágása Vágóhidak élőállat-vágása IX. évfolyam 1. szám 2016 Megjelenik negyedévente Tartalomjegyzék
Részletesebben2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR
14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az
RészletesebbenÁllatállomány, december 1.
213/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 12. szám 213. február 22. Állatállomány, 212. december 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány
RészletesebbenRASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.
RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. július 13. Élıállat és Hús 2009. 27. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenJövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben
Mezőhegyes, 2014. április 8. Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben Horn Péter Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő Az állati
RészletesebbenHüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
RészletesebbenXXIV. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I. negyedév
XXIV. évfolyam, 2. szám, 2013 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2013. I. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXIV. évfolyam, 2. szám, 2013 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs
RészletesebbenGyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság
1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)
RészletesebbenXI. évfolyam/17. szám /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. A világ marhapiacán júliusban többnyire
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XI. évfolyam/17. szám.09.08. /35. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés...1 Ábrák...3 Táblázatok...7 Külpiaci információk...9
RészletesebbenMezőgazdaság meghatározó szerepben
Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének
RészletesebbenXII. évfolyam, 22. szám, Agrárpiaci Jelentések BAROMFI
XII. évfolyam, 22. szám, 2012 Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Baromfi Baromfi XII. évfolyam, 22. szám, 2012 2012. november 12. Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék
RészletesebbenAgrárpiaci Jelentések
Agrárpiaci Jelentések BAROMFI Megjelenik kéthetente 2017. március 21. Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Összefoglaló... 3 Piaci jelentés... 4 Táblázatok, ábrák... 5... 5 Tojás... 11
Részletesebben