ÜZLETI TERV ÉV

Átírás

1 ÜZLETI TERV ÉV

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 I. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK, VALAMINT A TÁRSASÁG KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK IVÓVÍZ-SZOLGÁLTATÁS SZENNYVÍZELVEZETÉS, TISZTÍTÁS EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK Üzemviteli Főosztály Központi Laboratórium Beszerzési Főosztály belkereskedelmi tevékenység Építőipari tevékenység Közműfejlesztési Főosztály Területi Divíziók és az Üzemviteli Főosztály A TÁRSASÁG KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Anyagköltségek Az igénybevett anyagjellegű szolgáltatások Az egyéb szolgáltatások Az eladott áruk beszerzési értéke Az építőipari alvállalkozó és a közvetített szolgáltatás Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenés AZ EGYÉB-, PÉNZÜGYI- ÉS RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK, ILLETVE RÁFORDÍTÁSOK HATÁSA A TÁRSASÁG EREDMÉNYÉRE Egyéb bevételek, ráfordítások Pénzügyi műveletek bevételei, ráfordításai Rendkívüli bevételek, ráfordítások II. ÁRPOLITIKA III. KÖRNYEZETVÉDELEM IV. BERUHÁZÁS V. KÉSZLETGAZDÁLKODÁS VI. MUNKAERŐ- ÉS BÉRGAZDÁLKODÁS VII. TÁRSASÁGI PÉNZÜGYEK... 44

3 TARTALOMJEGYZÉK VIII. ÉRTÉKESÍTÉS, ÜGYFÉLSZOLGÁLAT, BEHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG IX. JOGI TEVÉKENYSÉG X. KOMMUNIKÁCIÓS ÉS MARKETING TEVÉKENYSÉG XI. INFORMATIKAI RENDSZER MELLÉKLETEK... 55

4 BEVEZETÉS A jövő azoké, akik látják a lehetőségeket, mielőtt azok nyilvánvalóvá válnak. John Sculley A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az Alföldvíz Zrt. által év folyamán benyújtott üzemeltetési szerződések közül év utolsó napjaiban 47 településre vonatkozóan bocsátott ki jóváhagyó határozatot. Ezen határozatok alapján az idei év első napjától Társaságunk a korábbi 70 település mellett további 44 Csongrád megyei és 3 Békés megyei tulajdonos önkormányzat területén látja el a víziközmű-rendszerek üzemeltetését. Az Alföldvíz Zrt január 1-jével kezdődően az alábbi településeken látja el a viziközmű szolgáltatást: Csongrád Megyében: Ambrózfalva Apátfalva Ásotthalom Bordány Csanádalberti Csanádpalota Csanytelek Csengele Csongrád Derekegyház Deszk Domaszék Felgyő Ferencszállás Forráskút Földeák Királyhegyes Kistelek Kiszombor Klárafalva Kövegy Kübekháza Magyarcsanád Makó Maroslele Mártély Mórahalom Nagyér Nagylak Óföldeák Öttömös Pitvaros Pusztamérges Röszke Ruzsa Sándorfalva Szegvár Szentes Tiszasziget Tömörkény Újszentiván Üllés Zákányszék Zsombó Békés Megyében: Csanádapáca Csorvás Elek 3

5 BEVEZETÉS A rövid határidővel történő szolgáltató váltás során elsődleges célunk a szolgáltatásbiztonság folyamatos fenntartása volt. Szintén meghatározó célkitűzésként van jelen minden általunk üzemeltetett település tekintetében a szolgáltatás minőségének folyamatos fejlesztése, biztonságának növelése a gazdasági és a szabályozási környezetnek történő megfelelés mellett. Társaságunk az integráció során kiemelt figyelmet fordít saját működési elveinek és értékrendszerének kiterjesztése mellett az újonnan csatlakozott települések korábbi üzemeltetői által létrehozott értékek megőrzésére is évben az alábbi tényezők határozták meg elsősorban az Üzleti Terv elkészítését: 1. Integráció 2. Vízminőség javítás, átmeneti vízellátás, szennyvíz-beruházások 3. Tervezési kockázat 4. Rezsicsökkentés a közműadó és egyéb terhek mellett 5. Likviditás fenntartása 1. Integráció A évi CCIX. Víziközmű szolgáltatásokról szóló törvény víziközmű-szolgáltatás tekintetében az ellátás felelősére és a szolgáltató szervezetekre vonatkozóan is jelentős változásokat eredményezett. Társaságunk jelentős integráló szerepet felvállalva évben 3 Csongrád megyei (Hódmezővásárhely, Mindszent, Székkutas) településsel, évben pedig további 3 Békés megyei és 44 Csongrád megyei településsel bővítette működési területét. Így az Alföldvíz Zrt. Békés- és Csongrád megyében 117 település víziközmű-rendszerének üzemeltetését látja el jelenleg. A szűkös erőforrások ellenére, hosszú távú célunkat középpontba állítva a biztonságos, folyamatos és zavartalan üzemelésre összpontosítunk mind a meglevő mind pedig az új településeken is. A közműszolgáltatókat jelenleg érintő szabályozási környezet változásából adódó gazdasági nehézségek áthidalásának egyedüli lehetőségeként tekintünk az integrációra. A korábbi racionalizálásokat követően a fajlagos költségek javításának szinte egyetlen módja a szolgáltatási terület növelése, mely által a változatlan, vagy kis mértékben változó költségeink (pl. labor fenntartása, ügyviteli rendszerek üzemeltetése, szervízüzemi kapacitások, vízmérőhitelesítés) egy m 3 -re vetítetten jelentős mértékben csökkenhetnek. 4

6 BEVEZETÉS Emiatt is az integrálandó településeken történő üzemeltetés tekintetében a korábban már megkezdett hosszú távú stratégiát kívánjuk követni, mely az egységes szervezeti, működési és ügyviteli struktúra kiterjesztését, kiépítését jelenti. Ennek megfelelően jelenlegi működési területünkön a korábbi három területi divíziót ötre bővítettük az alábbiak szerint: AZ ALFÖLDVÍZ ZRT. MŰKÖDÉSI TERÜLETE Annak érdekében, hogy Társaságunk hosszú távú működése biztosított legyen és integrációs törekvéseink sikerrel járhassanak, a víziközmű törvénynek és a hozzá kapcsolódó rendeletekben foglaltaknak eleget téve az Alföldvíz Zrt. a szükséges engedélyezési elvárásoknak meg kellett feleljen. Ez az előző gazdasági év egyik legnagyobb kihívása volt. A sikeres engedélyezési eljárás azonban nem jelenti azt, hogy mind műszaki, mind jogi, mind gazdasági követelményeknek a jövőben ne kellene a korábbinál is nagyobb mértékben megfelelni, felelősséget vállalva a nagyszámú település fogyasztóinak kiszolgálásáért, a ránk bízott rendszerek üzemeltetéséért és nem utolsósorban a már több mint 1000 munkavállaló munkahelyének megőrzéséért. Fentieken túl nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az ágazatban jelenleg zajló integráció napjainkban nem zárult le, és készen kell állnunk arra, hogy a későbbiekben is szembe kell néznünk hasonló kihívásokkal hosszú távú céljaink elérése érdekében. 5

7 BEVEZETÉS 2. Vízminőség javítás, átmeneti vízellátás, szennyvíz-beruházások Az Európai Unió az ivóvízre vonatkozó egységes irányelveket már 1998-ban is meghatározta. Hazánk a csatlakozáskor vállalta az EU-ban elfogadott egységes normáknak való megfelelést. A Társaságunkkal üzemeltetési szerződésben álló önkormányzatok közössége az ivóvíz arzéntartalmára vonatkozó uniós előírásoknak a Maros hordalékkúp határon átnyúló részéről érkező alacsony arzéntartalmú víz és a helyben kitermelt ivóvíz megfelelő arányú keverésével kívánt eleget tenni, amihez elkészült az ezzel kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmány is. Az Aradi Vízművek és Társaságunk 50-50%-os tulajdonaként zártkörűen működő részvénytársasági formában megalapításra került a romániai rendszereket majdan működtetni hivatott Aqua Trans Mures S.A. Az Aqua Trans Mures S.A. és a Békés Megyei Önkormányzatok Ivóvízminőség-javítási célú Tulajdonközössége együttműködési megállapodást kötött én annak érdekében, hogy a beruházások mind a romániai, mind pedig magyar oldalon olyan műszaki paraméterek alapján és olyan ütemezésben valósuljanak meg, ami biztosítja az aradi kutak által kitermelt víz akadálytalan továbbítását, valamint magyarországi felhasználását. A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program időközben elindításra került, jelenleg a kivitelezéshez szükséges terveket készíti a nyertes fővállalkozó. Ebben a projektben a vízminőség-javítás magyarországi vízforrások felhasználásával és szükség szerinti tisztításával valósul meg, mivel a határon túlról történő vízátvezetéshez elengedhetetlen kormányközi szerződés nem került aláírásra. A fenti vízminőség-javító beruházások megvalósulásáig az érintett önkormányzatoknak ahhoz, hogy hazánk Európai Uniós csatlakozáskor tett vállalásának megfeleljenek egyes településeken átmeneti vízellátást szolgáló víztisztító konténereket kell biztosítaniuk, amivel az előírásoknak megfelelő ivóvizet tudunk szolgáltatni. Az átmeneti vízellátás kommunikációs szempontból is kihívást jelent, mivel fogyasztóinkat biztosítanunk kell arról, hogy a szolgáltatott víz minősége nem változott, csupán az érvényes előírásokban történt változás. A vízminőség javításon, illetve az átmeneti vízellátáson kívül szintén kiemelt jelentőséggel bírnak Társaságunknál a évi szennyvízberuházások. Egyes településeken teljesen új csatornarendszerek és tisztítótelepek kerülnek kiépítésre, máshol a meglévő telepek, hálózatok kerülnek fejlesztésre, bővítésre. Csongrád megyében 25 településen, összesen közel 45 milliárd forintból zajlanak szennyvízberuházással kapcsolatos munkálatok. 6

8 BEVEZETÉS 3. Tervezési kockázat A évi Üzleti terv készítésekor a korábbi évek kockázati tényezőin (időjárás, lakosság fogyása) túlmenően azzal a tervezési kockázattal is számolnunk kellett, hogy a várható alaptevékenységi árbevételünk közel 30 százaléka olyan területekről származik, ahol korábban nem Társaságunk üzemeltetett, azaz bázisadatok nem állnak rendelkezésre. Jelen Üzleti terv készítésekor jelentős bizonytalansági faktorként kezeljük az integrálódó településekről származó gazdasági adatokat (költségadatok, bekötések száma, vezetékhossz, kitermelt- és értékesített mennyiségek stb.), mivel a tervezési folyamat alatt csak az előző szolgáltató által megadott, le nem zárt üzleti év alapján készített üzemeltetési adatokból és társaságunk fajlagos költségeiből tudtunk kiindulni január 1-jétől az integrációs folyamatok következményeként további két divízió (4. és 5. számú divízió, azokon belül a Hódmezővásárhelyi- és Makói, illetve a Szeged-környéki- és Kisteleki Üzemmérnökség) került kialakításra, valamint a meglévő 3. számú divízióhoz csatlakozott a Csongrádi- és a Szentesi Üzemmérnökség. Ezek működési bevételeit és költségeit a Zrt.-nél már működő divíziók gyakorlatából, valamint szintén az előző szolgáltatók általi adatszolgáltatásokból tudtuk megtervezni. 4. Rezsicsökkentés a közműadó és egyéb terhek mellett A üzleti év tervezésekor, az akkor megjelenő közműadó jelentette az egyik legnagyobb nehézséget Társaságunk számára. Kizárólag ehhez az igen jelentős mértékű (főként a vidéki környezetben üzemeltető társaságokat sújtó) teherhez hasonlítható a II. félévében bevezetett rezsicsökkentés. A Társaság gazdálkodását és működését szolgáltatási díjaink, illetve az azok alapján befolyó bevételeink jelentősen befolyásolják. A évi Üzleti terv készítésekor a szolgáltatási díjak tekintetében továbbra is a december 31- én alkalmazott díjakból indulhattunk ki, melyet évben a törvény által biztosított maximum bruttó 4,2%-os díjemeléssel korrigálhattunk, aminek a valós hatása az akkori áfa emelés miatt csak 2,56% volt. Ezeket, az egyébként is alacsony mértékű, az inflációt már harmadik éve nem követő díjakat csökkenti tovább ez a rendelkezés, ami a megmaradó jelentős adóterhekkel és díjakkal együtt tovább nehezíti gazdálkodásunkat július 1- jétől a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló évi LIV. törvény a lakossági szegmens víz- és csatornadíjának további 10%-os csökkentését jelentette, mely 2014 évben már a teljes évet érintő árbevétel csökkenést fog eredményezni. 7

9 BEVEZETÉS Összegezve a fentieket, gazdálkodásunkat az alábbi főbb megvonások nehezítik: Rezsicsökkentés hatása árbevételünkre Közműadó Felügyeleti díj 650 millió Forint 730 millió Forint 100 millió Forint 5. Likviditás fenntartása Az előző pontban leírt forráselvonások mellett egy másik, hasonló nagyságrendű, de rövidebb ideig ható kihívással is szembe kell nézzünk első időszakában : az eddigi integráció tapasztalatai alapján az üzemeltetésre átvett települések fogyasztói adatainak migrációja miatt az integrálódó települések víz és szennyvíz-fogyasztásának számlázása legalább három hónapos késéssel tud megkezdődni. Ez azt jelenti, hogy az ezen településekről származó bevételeink realizálása legkorábban április hónapban indulhat meg. Tekintettel arra, hogy ebben a folyamatban nem kizárólag az Alföldvíz munkatársai vesznek részt, hanem a korábbi üzemeltetők munkájának a hatékonysága is befolyásoló tényező, e területen is jelentős bizonytalansággal szembesültünk. A szokásos üzletmenet során már az év elejétől felmerülő működési és fenntartási költségek, adók, bérleti és egyéb igénybevett szolgáltatások költsége, bérköltség és járulékainak finanszírozása elengedhetetlen, ezért évben a folyószámla-hitelkeretnek millió Ftra történő emelését kezdeményezzük. Emellett és az előző pontban kifejtettek hatására az Alföldvíz Zrt. az integráció miatt szükségessé váló műszaki, informatikai és egyéb beruházások finanszírozására pénzügyi lízing konstrukcióban 64 millió Ft-os, egyéb külső forrás igénybevételével további 574 millió Ft-os külső finanszírozási forrás bevonásával kalkulál. Összefoglalás Az előbbieket összegezve elmondható, hogy az Alföldvíz Zrt évi Üzleti Tervének elkészítésekor számos bizonytalansági tényezővel és az eredményes gazdálkodást veszélyeztető nehézséggel kellett szembenéznünk. A évtől életbe lépett és bevezetett intézkedések (rezsicsökkentés, közműadó, banki és tranzakciós adók, felügyeleti díj stb.) költségnövelő és árbevétel kiesést előidéző, közel 1,5 milliárd Ft-os hatása évben a beruházások minimumra történő szorítását és külső finanszírozási források bevonását teszi szükségessé. 8

10 BEVEZETÉS Fentiekre vezethető vissza több olyan megszorítás, melyek hosszú távú fenntartása később csak jóval magasabb ráfordításokkal kompenzálható: A víziközmű-szolgáltatási területen mérvadó víziközmű társaságok adataiból kiindulva a vezetékhosszak alapján a működésbiztonság fenntartása és az állagmegőrzés jegyében mintegy 600 millió Ft-tal magasabb mértékű fenntartási munkák elvégzése, költség elszámolása lenne indokolt, melyet azonban jelen jövedelmezőségi és likviditási helyzetünk nem tesz lehetővé. Annak érdekében, hogy minden településen társaságunk hosszú távú működési gyakorlatának megfelelő minimális, kizárólag a havariás rekonstrukciókat fedező közművagyon bérleti díj vállalható és finanszírozható lehessen, pótlólagosan mintegy 135 millió Ft bérleti díjat kellene többletköltségként elszámolnunk, kifizetnünk, és ekkor még nem számoltunk az előre tervezhető, de sokszor elengedhetetlen rekonstrukciók forrásigényével. Ez a tény arra kényszeríti társaságunkat, hogy több önkormányzat esetén a rendelkezésre álló forrásaik szűkössége miatt hosszabb távra megfinanszírozza a havariás rekonstrukciókat. Ide soroljuk azt a tényt is, hogy az elengedhetetlen beruházásokhoz szükséges, legalább 638 millió Forintos idegen forrásbevonásra sem lenne szükség, ami hosszú távon a fajlagos költségek csökkenését eredményezné. Hatékonyság növelésre, hosszútávon költségcsökkentő beruházások megvalósítására nem tudunk forrást biztosítani. Számításaink szerint évben hozzávetőlegesen 1,5 milliárd Ft többlet beruházással lehetne kialakítani egy olyan üzemeltetési struktúrát és felszereltségi szintet, mely hosszútávon jelentős megtakarításokat és optimális feltételeket teremtene. Erre a szóban forgó megszorítások nélkül sem állna teljes egészében rendelkezésre a szükséges fedezet, de egy kedvezőbb gazdasági környezetben a finanszírozás megvalósítható lenne. A fent tárgyalt külső és belső körülményeket figyelembe véve került összeállításra Társaságunk évi Üzleti Terve, melynek főbb paraméterei az alábbiakban foglalhatók össze: mérleg szerinti eredményünket -207 millió Ft-ra tervezzük; beruházásokra millió Ft-ot kívánunk fordítani; átlagos állományi létszámunkat főben állapítjuk meg; kiemelt fenntartási munkákat nem állítottunk be a költségek közé; 9

11 BEVEZETÉS folyószámla-hitelkeretünket millió Ft-ra növeljük, 64 millió Ft-os pénzügyi lízingszerződés megkötésével és további 574 millió Ft-os egyéb külső finanszírozási forrás bevonásával számolunk. A Társaság eredménytervét az 1. számú melléklet, a mérlegtervet 5. számú melléklet, a évi pénzforgalmi tervünket pedig a 6. számú melléklet tartalmazza. 10

12 A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK I. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK, VALAMINT A TÁRSASÁG KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA A évi Üzleti Tervet a társaság belső és külső környezeti változásainak számbavételével, azok működést befolyásoló hatásának figyelembe vételével alakítottuk ki. A társaság eredményének tervezését a korábbi években kialakított gyakorlatnak megfelelően első lépcsőben hatáskörökhöz rendelt módon egységenként, a korábbi évek tényszámainak ismeretében, második lépcsőben társasági szintű összesítések figyelembe vételével tettük meg. Így a visszacsatolás, tervegyeztetés biztosított volt, s az elvárt teljesítmények és a rendelkezésre álló erőforrások érvényesítésével alakítottuk ki a végleges Üzleti Tervet. Az árbevételek és költségek tervezésénél az elsődleges szempontok a víziközmű szolgáltatás stabilitása, a működés biztonsága, a költségminimalizálásra törekvő kiegyensúlyozott gazdálkodás figyelembe vételével a bevezetésben említett öt kiemelt tényező tárgyévi gazdálkodásunkra gyakorolt hatásaira fektettünk kiemelt hangsúlyt. A következőkben bemutatott tervfejezetek során általánosságban kijelenthető, hogy az előző évek gyakorlatától eltérően a jelenlegi üzleti terv számainak elemzésénél nem áll módunkban olyan jellegű százalékos összehasonlításokat alkalmazni, amelyek hűen tükröznék az előző időszakokhoz (bázis-terv-tény adatok) viszonyított változásokat. Ennek oka, hogy a év Társaságunk gazdálkodásában olyan mértékű átalakulásokat vetít előre, melyek alapján ezeket az összehasonlításokat nem tudjuk megtenni sem naturáliában sem értékben. Emellett magyarázatra szorul a évi módosított üzleti terv és a évi várhatóan alakuló tény adatok jelentős eltérése is. Ennek oka, hogy a évi módosított üzleti terv összeállításakor azzal a ténnyel számoltunk, hogy társaságunk működési területe 3 Békés és 16 Csongrád megyei településsel bővül. Ezzel szemben ténylegesen csak 3 Csongrád megyei település (Hódmezővásárhely, Mindszent, Székkutas) üzemeltetése indult el évben. A évi Üzleti Terv összeállítása során figyelembe vett premisszákat és azok hatásait a 10. számú mellékletben foglaltuk össze. 11

13 A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK 1. A Társaság tevékenységeiből származó árbevételek 1.1 Ivóvíz-szolgáltatás A Társaságunk által üzemeltetett települések körülbelül a fele a Körös- és a Maros-hordalékkúp területén helyezkedik el, ezért kizárólag felszín alatti vízbázisok igénybevételével biztosítjuk a lakosság vízellátását. A Körös-hordalékkúpból kitermelhető ivóvíz sok esetben természetes eredetű, de nagy mennyiségű arzén tartalommal jellemezhető, melynek következtében az érintett területeken víztisztítás- vagy vízátvezetés nélkül nem biztosítható a jogszabályban megadott határérték betartása. Társaságunk az elmúlt évtizedekben a Békés megyei lakosság jelentős hányadának ellátását a kedvezőbb adottságokkal rendelkező Maros-hordalékkúp vizét felhasználva, nagy kiterjedésű regionális vízművek üzemeltetésével oldotta meg. Az üzemeltetési területünkön található vízbázisok egy részében problémát okoz - az arzénhoz hasonlóan természetes eredetű - metán, vas, mangán, ammónium, bór komponensek magas koncentrációja, azonban ennek figyelembe vételével is megállapítható, hogy jó minőségű, felszín alatti (rétegvíz) vízbázisokból származó ivóvizet biztosítunk a lakosság számára. Társaságunk Csongrád megyében 50, Békés megyében 67 település ivóvízellátó-rendszerét üzemelteti. Azon települések ellátása, amelyeket nem kapcsoltak a regionális- vagy kistérségi vízművekre, a helyi vízbázisok kútjaiból, legtöbb esetben víztisztítás nélkül, Szeghalom (és Füzesgyarmat), Bucsa, Ecsegfalva, Békésszentandrás, Nagyér és Nagylak települések esetében víztisztító berendezések alkalmazásával történik. A Társaságunk által üzemeltetett víztisztítási technológiák alkalmasak a vas, mangán, arzén és bizonyos esetekben az ammónium tartalom csökkentésére. A vízértékesítés naturális adatainak meghatározásánál a 2013-as évi várható adataiból indulunk ki, számításba véve az előzőekben már ismertetett körülményeket. Ezek alapján részletes elemzésekbe ebben az évben nem bocsátkozunk, mivel a két időszak adatai egyrészt az integráció miatt nem összehasonlíthatóak, másrészt az új települések bizonytalan tervadataiból fakadóan jelentős a tervezési kockázatunk ezen a területen is. Megnevezés évi várható évi terv [ ezer m 3 ] [ ezer m 3 ] Víztermelés , ,8 12 Vízértékesítés , ,1

14 A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK A fenti táblázat és a lenti diagram az ivóvíztermelés és értékesítés naturális mutatóinak alakulását szemlélteti, a év végén üzemeltetett települések (70 település) és az integrációs folyamatok következtében csatlakozó 47 település mennyiségi adatai alapján. A évi víztermelés mennyiségénél a meglévő településeknél az elmúlt 3 év víztermelési adatainak átlagából, míg az új településeknél a rendelkezésünkre bocsátott adatokból (túlnyomórészt évi termelési adatok) indultunk ki. A víztermelés mennyiségének alakulását illetően megállapíthatjuk, hogy 75,63%-os növekedést tervezünk a évi várható mennyiséghez viszonyítva évben. Az értékesített mennyiségek esetében a terv mennyiség meghatározásakor a évi tény és a évi várható adatok arányából (2,23% csökkenés) indultunk ki, az óvatosság elvét szem előtt tartva. Ennek megfelelően az értékesített mennyiségeknél mindössze 61,64%-os növekedést tervezünk, ami 13,99%-kal marad el a kitermelt víz mennyiségének tervezett növekedésétől. A évi vízértékesítés tervezett árbevételének meghatározása a rendelkezésre álló adatok alapján kalkulált mennyiségi paraméterek és a évtől hatályban lévő, a lakossági szegmensben 10%-kal rezsicsökkentett vízdíjak alapján történt településenként és értékesítési irányonként. A vízértékesítés árbevételének alakulása szegmensenként az alábbi: 13

15 Összesen Nem lakossági Lakossági A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK Megnevezés évi várható évi terv [ ezer Ft] [ ezer Ft] Összesen Alapdíjból származó bevétel Fogyasztás arányos bevétel Összesen Alapdíjból származó bevétel Fogyasztás arányos bevétel Mindösszesen Alapdíjból származó bevétel Fogyasztás arányos bevétel A évi vízértékesítés tervezett árbevétele 52,43 %-kal magasabb a év várható adatánál. Ez a növekmény 9,21%-kal elmarad a tervezett vízértékesítési mennyiség növekedésének mértékétől (61,64%), ami alapvetően a teljes évet érintő rezsicsökkentés, másrészt az egyes településeken alkalmazott eltérő szolgáltatási díjak hatásának következménye. 1.2 Szennyvízelvezetés, tisztítás A csatornaszolgáltatás terén közszolgáltatóként elsődleges feladatunk és kötelezettségünk a fogyasztói igények minél magasabb színvonalon történő kielégítése, kiemelt figyelmet fordítva a napjainkban mindinkább fokozódó környezetvédelmi elvárások teljesítésére, amelynek eredményes és hatékony gazdálkodással kell társulnia. A számlázott és tisztított szennyvíz mennyiségek alakulása: Megnevezés évi várható évi terv [ ezer m 3 ] [ ezer m 3 ] Tisztított szennyvíz , ,0 Számlázott szennyvíz 8 189, ,1 14

16 A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK A fenti táblázat és a lenti diagram a tisztított és a számlázott szennyvíz alakulását szemlélteti, a év végén üzemeltetett települések (28 település) és az integrációs folyamatok következtében csatlakozó további 20 település mennyiségi adatai alapján. A évi tisztított szennyvíz mennyiségnél egy átlagos időjárási tendenciákat feltételező mennyiséget vettünk alapul, míg az új településeknél a rendelkezésünkre bocsátott adatokból indultunk ki. A tisztított szennyvíz-mennyiség esetében 52,06%-os növekedésre számítunk a évben. A számlázott szennyvíz mennyiségek esetében az értékesített vízmennyiségekhez hasonlóan a terv mennyiség meghatározásakor a évi tény és a évi várható adatok arányából (2,23% csökkenés) indultunk ki, az óvatosság elvét szem előtt tartva. A számlázott szennyvíz mennyiség 68,63%-os növekedést mutat, mely 16,57%-kal magasabb mint a tisztított szennyvíz várható növekménye. A évi szennyvízértékesítés tervezett árbevételének meghatározása a vízértékesítéshez hasonlóan a rendelkezésre álló adatok alapján kalkulált mennyiségi paraméterek és a évtől hatályban lévő, a lakossági szegmensben 10%-kal rezsicsökkentett csatornadíjak alapján történt településenként és értékesítési irányonként. A számlázott szennyvíz árbevétele terveink szerint a két időszakban az alábbiak szerint alakul: 15

17 A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK A fenti diagrammok alapján megállapítható, hogy a számlázott szennyvíz árbevétele várhatóan 71,83%-kal magasabb értéken alakul a tervezett időszakban a bázisidőszakhoz képest. 1.3 Egyéb tevékenységek A különböző egyéb tevékenységeknek elsődlegesen az alaptevékenységek igényeit, valamint egyéb belső, központi, ügyviteli igényeket kell kielégíteniük. A fennmaradó kapacitást a gazdaságosság és hatékonyság szem előtt tartásával a szabadpiacon kell értékesíteni. Társaságunk alaptevékenysége mellett különböző kiegészítő tevékenységet is végez, amelyek az alábbi egységekhez tartoznak: Üzemviteli Főosztály; Központi Laboratórium; Beszerzési Főosztály belkereskedelmi tevékenysége Üzemviteli Főosztály Az Üzemviteli Főosztály az integrációval párhuzamosan alakult meg és január 1-jétől kezdte meg működését. A korábbi Üzemviteli Osztály, a Szervízüzem és az Elektronikai Fenntartó és Karbantartó Üzem került összevonásra a főosztály keretein belül. Az Üzemviteli Főosztály tevékenységének tervezése során alapvetően abból indulunk ki, hogy az üzemviteli 16

18 A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK tevékenységeket ki kell terjeszteni az újonnan csatlakozott települések üzemeltetési területére. A Főosztály egyaránt tartalmaz tervező, végrehajtó, szellemi és fizikai, adminisztratív és kivitelező csoportokat, így nemcsak a közvetlen üzemeltetés jelenti a gazdálkodásának alapját, hanem a külső piaci viszonyok is hatással vannak működésére. Az egységnek a évben folyó beruházások, valamint az ivóvízminőség javító program sok esetben vállalkozási lehetőséget teremt, illetve követel meg. Az alapfeladatok közül a tervezett évben kiemelendő az épülő víz- és szennyvízrendszerek, az átmeneti vízellátás, házi átemelők átvétele, engedélyek és szabályrendszerek megújítása. Az Üzemviteli Főosztályon működő egységek évi várható feladatai az alábbiak: A Hatósági Osztály fő tevékenységi köre az engedélyezési eljárásokhoz és a hatósági munkákhoz kapcsolódik. Külső (alapszolgáltatáson kívüli) bevételi forrást a közműegyeztetések jelentenek, illetve e szervezeti egység feladata a csatornabírságok megállapítása. Az osztály működteti a Műszaki Információs Rendszert (MIR) és a közműtérképi rendszert, beleértve az e- közművet is évben történik az új víz- és szennyvízrendszerek engedélyének, mintavételi tervének, működési szabályzatának elkészítése. A Technológiai Osztály önálló bevétele a vízveszteség elemzésből (tűzcsap vízhozam mérés) származik. Fő tevékenységi köre évben a vízminőség javító és szennyvíz projektekkel kapcsolatos tevékenységek. Telepeink energiagazdálkodása, energiaracionalizálása és az energia beszerzés optimalizálása az alapvető célkitűzése. Az energetikusoknak a villamos fogyasztási helyek áttekintésében van döntő szerepük a megtakarítások érdekében, míg a technológusoknak a hatásfokok tekintetében és a bírságok csökkenésében. A évtől működő Elektronikai Üzem elsődlegesen a Zrt. közüzemi tevékenységének folyamatos biztosításával összefüggésben gondoskodik az irányítástechnikai, erősáramú építési, illetve a karbantartási és fenntartási munkák elvégzéséről. A fenntartás elengedhetetlen az üzembiztonság és a magas fokú logisztika megléte érdekében, míg a fejlesztések ennek alapját teremtik meg. Az egység évben az elektroműszerész bázisát kívánja növelni új telephellyel. A Szervízüzem sokrétű szolgáltatással látja el feladatait az ivóvíztermelésben, a hálózat üzemeltetésében, a szennyvíz elvezető rendszerek és tisztító telepek üzemeltetésben. Ezen egységnek szükséges Csongrád megyében (Makón és Szentesen) két új telephely kialakítása. Itt kialakításra kerülnek a gépjármű üzemeltetés, a tároló és szennyvízhálózat mosatás, a 17

19 A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK szennyvízszippantás, valamint a vízmérőcsere feladatait ellátó csoportok. Társaságunkhoz visszaszervezés keretében visszakerülnek a korábban ezen területen részben kiszervezett szivattyújavítás, kútkarbantartás, tűzoltó készülék felülvizsgálat és emelőgép ügyintézés. Teljes szolgáltatási területünkön évtől visszaszervezésre került az eddig vállalkozásban lévő vízmérőcsere, jogszabályváltozás miatt pedig a mellékmérő csere. Az Üzem számára kiemelten fontos feladattá vált a közelmúltban megnövekedett lakossági szennyvíz szippantási közszolgáltatás, ami szintén jelentős beruházási igényeket támasztott Központi Laboratórium Az ALFÖLDVÍZ Zrt., felelős víziközmű szolgáltatóként a több mint három évtizede létrehozott Központi Laboratóriumával végzi az alaptevékenységeket jelentő ivóvíz szolgáltatáshoz és szennyvíztisztításhoz kapcsolódó minőségellenőrző vizsgálatokat, mellyel biztosítja a lakosság részére az egészséges ivóvízzel való ellátást, valamint a szennyvizek ellenőrzésével a környezet védelmét. A NAT /2012-es számon akkreditált vizsgálólaboratórium egyik alappillére a Társaság minőségi szolgáltatásainak. Laboratórium működését alapvetően a vizsgálatok jellegének megfelelő jogszabályi környezet, többek között a hatályos ivóvíz minőségi követelményeiről rendelkező kormányrendelet, vagy a környezetterhelési díjról szóló törvény határozza meg. Jogszabályokban rögzített minőségi kritériumoknak való megfelelést mérések útján biztosítani kell. A vizsgálatok hitelességének záloga a négyévenkénti akkreditáció, valamint az évenkénti felülvizsgálat. Ehhez kapcsolódóan évben, a Központi Laboratórium éves felülvizsgálaton fog átesni. Bővíteni kívánjuk az alapszolgáltatáshoz kapcsolódó vizsgálatainkat, mellyel csökkenteni kívánjuk más laboratóriumok irányába intézett megrendelésünket. Működési költségeink szintentartása, továbbá a vizsgálatok felgyorsítására, minőségbiztosításának fejlesztésére kettő darab nagyobb értékű műszer automatizált ph, vezetőképesség, valamint permanganátos KOI mérő beszerzését tervezzük. A 2014-es gazdasági évben a Központi Laboratórium alapfeladata, hasonlóan az elmúlt évtizedekhez a két alaptevékenység vizsgálatok útján történő minőségbiztosítása, az ivóvíz szolgáltatás és szennyvíztisztítás során keletkezett problémák kiszűrése, azok korrigálásában, megoldásában való aktív részvétel. 18

20 A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGEIBŐL SZÁRMAZÓ ÁRBEVÉTELEK Az integráció során csatlakozott települések ellátásához kapcsolódó minőségvizsgálatok teljesítése szintén jelentős többletfeladatot, erőforrás ráfordítást fog igényelni. Hódmezővásárhelyi központtal kialakításra kerül egy, a mintavételekhez kapcsolódó iroda és raktár helység, mellyel a szabványos mintafeldolgozást, valamint a szállításhoz kapcsolódó költségcsökkentést kívánjuk biztosítani. További munkát fog jelenteni a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet vízbiztonsági terveket érintő változása, melynek következtében immár a kibővült szolgáltatási területünkön mintaszám emelkedéssel számolunk. Központi Laboratórium széleskörű vizsgálati palettája és kapacitásai lehetővé teszik, hogy szolgáltatásait külső megrendelők számára is értékesítse. Az integráció kedvezőtlen hatást fog gyakorolni a laboratórium vállalkozási tevékenységből származó 2014-es árbevételére, melynek háttérében a korábbi megrendelőként fellépő egyes települések Elek, Csorvás, Csanádapáca Társaságunkhoz történő csatlakozása, másrészt bizonyos települések Újkígyós, Kondoros, Medgyesegyháza a szolgáltatási engedéllyel rendelkező Gyulai Közüzemhez történő csatlakozása áll. A bevételkiesés ellensúlyozására, továbbá a költségeink csökkentésére tervezzük, hogy laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó szolgáltatásainkkal megjelenünk Csongrád megyében. Megrendelőink megőrzése és újabbak megnyerése egyaránt szerepel terveink között, természetesen a Társaság alaptevékenységeihez kötődő vizsgálati igény kiszolgálását prioritásként kezelve. A Központi Laboratórium immár Székelyhídra áthelyezett fióktelepe, évben is törekszik vizsgálatokat végezni romániai megrendelők számára Beszerzési Főosztály belkereskedelmi tevékenység Nagyságrendjét tekintve az egyéb tevékenységek közül kiemelhető a belkereskedelmi tevékenység bevétele, melyre a évre 178 millió Ft-ot tervezünk az alábbi részletezettségben: Anyagértékesítés árbevétele 3 millió Ft; Nagykereskedelmi telep áruértékesítés árbevétele 160 millió Ft; Kiskereskedelmi telep áruértékesítés árbevétele 5 millió Ft; Értékesített gáz- és villamosenergia árbevétele 10 millió Ft. 19