Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály. Információk Időseknek

Átírás

1 Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Információk Időseknek

2 Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság - Kabinet Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Összeállította: Ruminé Szijártó Ildikó Dr. Veres Gábor Felelős kiadó: Dr. Veres Gábor A Minisztérium postacíme: 1373 Budapest, Postafiók 609. Az Ügyfélszolgálati Iroda elérhetőségei: Címe: Budapest, V. Akadémia u Személyes ügyfélfogadás Hétfőtől - péntekig: 9-12 óráig Telefonos ügyfélfogadás Hétfőtől -csütörtökig: 9-15, pénteken 9-13 óráig számon elérhetőség ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu, nyugdij@emmi..gov.hu Idős- és családügyben információkat talál a honlapokon. és a Amennyiben szeretne rendszeresen információkat kapni, Hírlevelünkre az alábbi honlapcímen regisztrálhat: 2

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés, ajánlás 4 IDŐ SEK VILÁGNAPJA 5 Szabadidős tevékenységekre, kulturális programokra vonatkozó kedvezmények 6 Múzeumi belépőjegy kedvezmény, 6 Könyvtári beíratkozási díjkedvezmény, mentesség 7 Kedvezményes bérlet, illető leg jegyvásárlási kedvezmény a mozikban 7 Gyógyfürd ő, strand jegyvásárlásái kedvezmény 7 Színházbérlet és jegykedvezmény 7 KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉG 8 IDŐ SEK AKADÉMIÁJA 10 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATNÁL IGÉNYELHETŐ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 11 Pénzbeli ellátások 11 Időskorúak járadéka 11 Ápolási díj 12 Lakásfenntartási támogatás 13 Átmeneti segély 15 Természetben nyújtott szociális ellátások 16 Közgyógyellátás 16 Adósságkezelési szolgáltatás 19 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 23 Szociális alapszolgáltatások 23 Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 23 Étkeztetés 24 Házi segítségnyújtás 24 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 25 Támogató szolgáltatás 25 Nappali ellátás 26 3

4 Szakosított ellátási formák 26 Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 26 Idősek otthona 27 Az intézmények igénybevételével kapcsolatos tudnivalók 28 A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja 28 Térítési díj 30 A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai 34 Tájékoztatási kötelezettség 34 A jogosultak érdekvédelme 34 Az ellátottjogi képviselő 35 A nyugdíjbiztosítási szervtől igényelhet őpénzbeli ellátások 35 Nyugdíjasok egyszeri segélye 35 Kivételes-nyugdíjemelés 36 Jövedelemtől független támogatási formák, kedvezmények 37 Fogyatékossági támogatás 37 Gépjárműadó fizetése alóli kedvezmény 38 Személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatás 39 Parkolási Igazolvány 41 Szépkorúak jubileumi köszöntése 43 Utazási kedvezmény 43 Munkaviszonyban álló nyugdíjas személyekre vonatkozó szábályok 47 EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK 48 Beutaló nélkül igénybe vehet ő egészségügyi ellátások 48 Beutalóval igénybe vehet ő ellátások és beutalásra jogosult orvosok48 Otthoni szakápolás 50 Rehabilitációs célú egészségügyi ellátások 52 Orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással 4

5 igénybe vehet ő fürdőgyógyászati ellátások 52 Orvosi rehabilitáció keretében történ ő szanatóriumi ellátás 53 Gyógyászati segédeszköz ellátás 53 ÁLDOZETVÉDELEM 56 FOGYASZTÓVÉDELEM 58 PÁLYÁZATOK 61 FONTOSABB SZERVEZETEK 62 KAPCSOLÓDÓ HONLAPOK 68 5

6 Bevezetés, ajánlás Az Információk időseknek cím ű kiadványunk összeállításával az volt a célunk, hogy egy helyen megtalálhatók legyenek az idő sek, jellemzően az 62 év felettiek által is igényelhet ő támogatási, ellátási formák, kedvezmények és információk. Nem volt könny ű a kiadvány tematikai határainak pontos meghatározása, ugyanis viszonylag kevés az olyan támogatási forma, amely csupán az életkorhoz kötődik. Elsősorban azok a támogatási formák, kedvezmények kerültek e kiadványba, amelyeket jellemzően az idő sek vesznek igénybe, illetve azok az támogatások, amelyek felől a leggyakrabban érdeklődnek. Reméljük, hogy kiadványunk által hasznos információkkal szolgálunk az időskorúak és a velük foglalkozók számára. Budapest, január Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály 6

7 IDŐ SEK VILÁGNAPJA ENSZ világnap: október 1. Az ENSZ először 1991-ben rendezte meg az Idő sek Világnapját, azóta minden év október 1-én megemlékezünk a Föld mintegy hatszázmillió lakosáról. Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján elő ször 1991-ben rendezték meg az idő sek világnapját, 1999-ben pedig hasonló elnevezés ű éves rendezvénysorozatot tartottak. Az intézkedés célja, hogy középpontba helyezzék a méltóságteljes öregkort, valamint az idő söket visszaintegrálják a gazdaságba. Európában az aktív munkaer ő csökkenése miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap az idő sek foglalkoztatása, ezzel is pótolva a munkaerő hiányt valamint segítve a teljes érték ű élet fenntartását A népszámlálási adatok szerint ma Magyarországon minden ötödik ember idő skorúnak számít, vagyis már betöltötte a hatvanadik életévet. Területi elosztásban Budapesten illetve a kistelepüléseken élnek a leg-többen, a nemek közötti arány pedig igen egyenetlen: az idősek 61%-a n ő. Az előz ő népszámláláshoz képest jelentő sen csökkent a többgenerációs családok száma, az idő s emberek többsége egyedül vagy másik időssel él együtt. Magyarországon egyre többen élik meg a századik életévüket, számuk ma már 1100 felett van, míg a kilencven év felettiek számát 35 ezerre becsülik. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 69, a nőknél 77 év; a 65 éven felüliek 38%-a férfi, 62%-a n ő. Az idősöd ő magyar társadalom új kihívásokat teremt a szociális ellátás és a foglalkoztatás területén. Nem minden idő s személy rendelkezik ma olyan nyugdíjjal, s egyéb jövedelemmel, amely gondtalan megélhetését biztosíthatná. Ő ket segíthetik az alábbi ellátási formák. Az ilyen, segítségre szoruló 7

8 embertársainkat a szociális ellátórendszer szociálisan rászorulók - nak tekinti. Az alábbiakban ismertetjük az anyagi segítséget nyújtó pénzbeli ellátások körét, majd az időseket és betegeket segít ő szolgáltatásokat. Szabadidő s tevékenységekre, kultúrális programokra vonatkozó kedvezmények Múzeumi belépőjegy kedvezmények Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó és idő szaki kiállításait: - 6. életévét be nem töltött kiskorú, - a fogyatékos személy, - fogyatékos személy kísérője (legfeljebb 1 f ő), - közoktatásban dolgozó pedagógus, - a 70. életévét betöltött személy. Díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó kiállításait minden hónap egyik hétvégéjének a muzeális intézmény által meghatározott napján az a személy, aki: - a 26. életévét még nem töltötte be, - a 18 év alatti személyt kísér ő közeli hozzátartozója (legfeljebb 2 f ő). A muzeális intézmények állandó és idő szaki kiállításait 50%-os kedvezményes belépődíj fizetésével látogathatja: - a 6. életévének betöltésétől 26. életévének betöltéséig, - a 62 év feletti személy - a legalább két, 18 év alatti személyt kísér ő közeli hozzátartozó (legfeljebb 2 f ő). A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepein állampolgárságra való tekintet nélkül a muzeális intézmények kiállításai díjtalanul látogathatók. 8

9 Könyvtári beiratkozási díjmentesség A 16 éven aluliak és a 70 éven felüli személyek mentesülnek a könyvtári beiratkozási díj megfizetése alól. A könyvtár fenntartója további könyvtárhasználati feltételeket és kedvezményeket is meghatározhat, melyekrő l az adott intézményben lehet tájékoztatást kérni. A Fő városi Szabó Ervin Könyvtárban 50 százalékos kedvezményben részesülnek a nyugdíjasok. A beiratkozási díj fizetése alól mentesülnek a 70 éven felüliek, a 67%-os vagy súlyosabb rokkant látás-és hallássérültek, mozgáskorlátozottak. Csoportos és egyéni könyvtárlátogatás a Központi Könyvtárban: nyugdíjasoknak: 100 Ft/f ő. A könyvtár a házhoz kötött használóknak - kérésükre és a szükséges anyagi és személyi feltételek megléte esetén - a kívánt dokumentumokat házhoz szállítja. Kedvezményes bérlet, illető leg jegyvásárlási kedvezmény a mozikban A kedvezményes nyugdíjas jegyárakról a mozikban lehet érdeklődni. Gyógyfürd ő, strand jegyvásárlási kedvezmény A fürdő kben, strandokon váltható kedvezményes nyugdíjas jegyárakról a fürdőkben lehet tájékoztatást kapni. Színházbérlet és jegykedvezmény A nyugdíjas személyek részére nyújtható bérlet és jegykedvezmény mértékét a fenntartó határozza meg, a jegyárakról a színházakban kapható tájékoztatás. 9

10 KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉG Közérdek ű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka. Az idő sebbeket általában az önkéntes tevékenységek kedvezményezettjeinek szokás tekinteni, azonban egyre inkább előtérbe kerül, hogy az idősek a bennük rejl ő potenciált kihasználva maguk is önkéntes segítők legyenek. Ugyanakkor az idő sek már eddig is aktív szerepet vállaltak az önkéntes munkában, mind az informális ágazatot önsegítés, illetve a szomszédok segítése, mind a formális módokat tekintve, például jótékonysági intézményeken, egyházi szervezeteken és helyi hatóságokon keresztül. Az idősek az önkéntes munka során hasznosítani tudják meglévő készségeiket, baráti kapcsolataikat megőrizhetik és bő víthetik, csökken számukra az elszigetelő dés veszélye, s önbecsülésüket is javíthatják. Az idő sek általában olyan szervezeteknél jelentkeznek önkéntes munkára, amelyek a szociális ellátást, egészségi szolgáltatásokat, a szabadidős tevékenységeket, az oktatást és a kultúrát támogatják. Önkéntes munkát azonban nagyon sok szervezetnél lehet végezni, s az adottt intézménytől lehet tájékoztatást kapni, hogy igénybe veszik- e az önkéntes segítők munkáját. Önkéntes segítő ket foglalkoztató fogadó szervezet lehet: - a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében; - a kisebbségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében; - a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében; - a magyarországi székhely ű közhasznú, kiemelkedő en közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefügg ő tevékenysége körében; 10

11 - a magyarországi székhely ű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefügg ő tevékenysége körében; - a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevő knek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhely ű, illetve magyar hatóság által kiadott mű ködési engedéllyel rendelkez ő, jogképes - szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, - egészségügyi szolgáltató, - közoktatási intézmény, - felsőoktatási intézmény, - muzeális intézmény, - nyilvános könyvtár, - közlevéltár, - nyilvános magánlevéltár, - közművelő dési intézmény Az interneten is megtalálhatók az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos honlapok, melyek segítséget nyújtanak a fogadó szervezet kiválasztásához. (Európai Önkéntes Szolgálat EVS) (Önkéntes Központ Alapítvány) (Otthon segítünk Alapítvány: Saját otthonaikban látogatják a családokat. Szülői tapasztalataikra támaszkodnak. Gyakorlati segítséget nyújtanak (pl. közös játék, közös házimunka, hivatalos ügyek közös intézése, közös séta). 11

12 IDŐ SEK AKADÉMIÁJA A képzés célja, hogy a Parlament által elfogadott Idő sügyi Nemzeti Stratégiát és az abban megfogalmazott új, idő spolitikai szemléletet a társadalom széles körével megismertesse. Célja, hogy a résztvevő k a megszerzett tudást továbbadhatják közösségük tagjainak. Az Idősek Akadémiája országos hálózatként mükő dik, minden megyében, indítanak képzéseket, amelyek helyéről, idejérő l illetve 3 témájáról a helyi lapokban illetve nyugdíjas szervezeteknél lehet érdeklődni. Az Idő sek Akadémiája program országszerte egységes tematikára épül, a következ ő témákat érintve: - Bevezetés az Idősügyi Nemzeti Stratégiába, - Az idősek helyzete ma, Magyarországon, - Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás, öngondoskodás és életúttervezés, - Nyugdíj és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, - Szociális szolgáltatások, - Élethosszig tartó tanulás, fejlődés, - Társadalmi részvétel és megbecsültség, generációk közötti kapcsolat, - Esélyegyenlőség, fellépés az ageizmus ellen, - Egészségi állapot, egészségügyi ellátások, szolgáltatások, - Mindennapi aktivitás, önmegvalósítás időskorban, - Aktualitások (idősügy, nyugdíj). 12

13 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATNÁL IGÉNYEL-HETŐ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Pénzbeli ellátások A már nyugdíjas személyek is kerülhetnek olyan élethelyzetbe, amely miatt átmenetileg segítségre szorulnak. Nyugellátásuk összegétő l függő en, a lakóhelyük szerinti önkormányzattól kérhetnek segítséget. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a pénzbeli és természetbeni juttatásokat, melyeket a nyugdíjas személyek is igényelhetnek önkormányzatuktól. Időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka azon idő s személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati id ő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összeg ű ellátással (pl. házastársi pótlék) rendelkeznek. Ki jogosult az időskorúak járadékára? Az, aki - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fő re jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át (22.800,- Ft) - egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át (27.075,- Ft) - egyedülálló, 75. életévét betöltötte, s akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft). Mennyi az időskorúak járadékának összege? Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik 13

14 - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (22.800,- Ft) - az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (27.075,- Ft ) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (37.050,- Ft) Mennyi az időskorúak járadékának összege, ha az igénylő rendelkezik jövedelemmel? A jövedelemmel rendelkez ő személy esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete. Ápolási díj Ki jogosult alanyi jogon ápolási díjra? A jegyes kivételével az a hozzátartozó, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló - súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy - tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az alanyi jogon járó ápolási díjra való jogosultságot a lakóhely szerint illetékes járási hivatal állapítja meg. Mennyi az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege? Az alanyi jogon megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg, mely 2013-ban ,- Ft. Méltányosságból kinek lehet ápolási díjat megállapítani? A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi. 14

15 Ha az önkormányzat méltányosságból állapít meg ápolási díjat, a jogosultságot kötheti-e jövedelmi feltételhez? Igen, az önkormányzat a helyi rendeletében az ápolási díj megállapítását jövedelmi feltételhez kötheti. Mennyi a méltányosságból megállapított ápolási díj összege? A méltányosságból megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (29.500,- Ft) 80%-a (23.600,- Ft). Meg lehet állapítani az ápolási díjat, ha az ápoló már nyugdíjban részesül? Csak abban az esetben, ha a folyósított nyugdíj összege nem haladja meg az ápolási díj összegét, ,- Ft. Ebben az esetben a nyugdíj összegét egészítik ki az ápolási díj összegéig. Kinek állapítható meg az emelt összeg ű ápolási díj? Annak a hozzátartozónak, aki a fokozott ápolást igényl ő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi. Mennyi az emelt összeg ű ápolási díj összege? Az emelt összeg ű ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 130%-val (38.350,- Ft). Ki minősül fokozott ápolást igényl őszemélynek? Fokozott ápolást igényl ő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes - étkezni, vagy - tisztálkodni, vagy - öltözködni, vagy - illemhelyet használni, vagy - lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében a fentiek közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll. 15

16 Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatást a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz pl. fűtés, világítás, csatona díj, tüzelő vásárlása) nyújtják, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A lakásfenntartási támogatás megállapítása függ az igényl ő jövedelmi helyzetétől. Ki jogosult normatív alapon a lakásfenntartási támogatásra? Az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át (71.250,- Ft) és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona. Mit jelent a fogyasztási egység? A fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejez ő arányszáma, ahol a) a háztartás els ő nagykorú tagjának arányszáma 1,0, b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, d) a háztartás els ő és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. Ha a háztartás - fenti a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összeg ű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy - a fenti d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összeg ű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevel ő szül ő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülő t - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. Hogyan állapítják meg a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét? 16

17 Ha a családban két nyugdíjas személy él, arányszámuk 1,9, azaz nyugdíjuk összegét 1,9-el osztják el, s így kapják meg a család egy fogyasztási egységre jutó jövedelmét. Mennyi a normatív alapon, valamint az alanyi jogon megállapított lakásfenntartási támogatás havi összege? - a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, - a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a fenti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2.500,- forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100,- forintra kerekítve kell meghatározni. Milyen iratot kell a kérelemhez mellékelni? - a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó jövedelemigazolásokat, - vagyonnyilatkozatot, - a lakás nagyságát, hitelt érdeml ő módon igazoló iratot. (Ha a kérelmezőnek ilyen irat nincs a birtokában, a jegyz ő megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt.) Milyen idő tartamra állapítják meg a normatív lakásfenntartási támogatást? A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre állapítják meg. Fontos tudni: Ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy jogosultnak lehet a támogatást megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak tekintik azonban a társbérletet, albérletet és a jogerő s bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 17

18 Átmeneti segély A települési önkormányzat a létfenntartást veszélyeztet ő rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idő szakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd ő személyek részére a rendeletében meghatározottak alapján átmeneti segélyt állapít meg. A segély adható alkalmanként, vagy havi rendszerességgel is. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhet ő. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelem-kiegészítő támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. Természetben nyújtott szociális ellátások Közgyógyellátás A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megő rzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki. A közgyógyellátásra való jogosultság nem a betegség típusa, hanem a szociális rászorultság alapozza meg. Mire jogosít a közgyógyellátás? A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkez ő személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott - járóbeteg-ellátás keretében rendelhet ő gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégít ő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, - gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá - az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehet ő gyógyászati ellátásokra. Ki jogosult alanyi jogon közgyógyellátásra? 18

19 - az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú; - a rendszeres szociális segélyben részesül ő egészségkárosodott személy; - a pénzellátásban részesül ő hadigondozott és a nemzeti gondozott; - a központi szociális segélyben részesül ő; - a rokkantsági járadékos; - az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, továbbá az, - aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minő sítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, - az, aki rokkantsági ellátásban részesül és december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, - az, aki rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik az utóbbi két feltétel hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát április 15-éig megállapították, - az aki öregségi nyugdíjban részesül és december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőz ő napon rokkantsági ellátásban részesült I-II. csoportú rokkantságára tekintettel, vagy egészségi állapota nem haladta meg a 30%-os mértéket. Ki jogosult normatív alapon közgyógyellátásra? Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2.850,- Ft) feltéve, hogy - a családjában az egy fő re jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft), egyedül él ő esetén 150%-át (42.750,- Ft). Kinek állapítható meg méltányosságból a közgyógyellátás? 19

20 A jegyz ő méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak. Fontos tudni: Az alanyi és normatív alapon megállapítható közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. A jogosultság - az ellátásra alanyi jogon jogosultak esetében két évre, - normatív alapon, és méltányosságból megállapított ellátás esetében egy évre kerül megállapításra. A jogosultság kezd ő idő pontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követ ő 15 nap. A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság idő tartama alatt, annak lejártát megelőz ő három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta elő tt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követ ő napot kell megállapítani. Közgyógyellátás keretében gyógyító ellátás csak hatályos igazolvánnyal vehet ő igénybe ban mennyi lehet az egyéni gyógyszerkeret? Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de legfeljebb havi ,- Ft lehet. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1.000,- Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra ban mennyi az eseti keret összege? Az eseti keret éves összege 6.000,- Ft. Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel. Lehet-e az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát kérni, ha a jogosultság megállapítását követő en a havi rendszeres gyógyszerköltség jelentősen emelkedett? 20

21 Amennyiben az ellátásban részesül ő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illető leg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1.000,- forinttal megváltozik, az ellátásban részesül ő személy kérelmére lehető ség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára. A felülvizsgálat során az egyéni gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1.000,- forintot eléri. A jogosultság lejártát megelőz ő három hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni. Ki állítja ki a közgyógyellátásra jogosító igazolványt? Az igazolványt az egészségbiztosítási szerv - a jogosultságot megállapító határozat alapján - az abban megjelölt idő tartamra, hivatalból állítja ki. Ki írhat fel gyógyszert a közgyógyellátott személy részére? A közgyógyellátás keretében gyógyszert a jogosult részére - a háziorvosa, illetve azon gyógyszerek esetében, melyeket a vonatkozó jogszabályok alapján csak szakorvos írhat fel, a kezelést végz ő szakorvos, - sürgő s szükség esetén a tartózkodási hely szerint illetékes kezelő orvos statim jelzéssel legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban, - a fekvő beteg-gyógyintézet orvosa a beteg elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban, - a járóbeteg-szakellátás szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent betegnek legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban, - gyógyászati segédeszközt a kezelőorvos, - az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehet ő gyógyászati ellátásokat a kezelőorvos rendelhet. 21

22 Adósságkezelési szolgáltatás Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segít ő ellátás. A települési önkormányzat kit részesíthet adósságkezelési szolgáltatásban? Azt a családot vagy személyt, akinek - az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek az alább felsorolt adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy - a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá - akinek a háztartásában az egy fő re jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint - aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minő séget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Mi minősül adósságnak? - a közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő- szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, valamint szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás, közös költség hátralék), - a társasházi lakások esetén fizetend ő közösköltség-hátralék, - a lakbérhátralék, - a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésbő l, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésbő l fennálló hátralék. Mennyi az adósságkezelés időtartama? Az adósságkezelés idő tartama legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. Ha a hitelintézettel kötött kölcsönszerződésbő l fennálló adósság a fenti időtartam alatt nem kezelhet ő, az adósságkezelési szolgáltatás 22

23 idő tartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben - az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot - a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át és - az adós hozzájárul az adósságkezelés idő tartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez. Milyen szolgáltatást nyújtanak az adósságkezelési szolgáltatás keretében? Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult - adósságkezelési tanácsadásban, és - adósságcsökkentési támogatásban részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának folyósítanak. Fentieken túl az adósságkezelési szolgáltatásban részesül ő személy alanyi jogon jogosult a lakásfenntartási támogatásra. Mennyi az adósságcsökkentési támogatás mértéke? Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből ered ő adósság esetében legfeljebb hatszázezer forint lehet. Milyen formában nyújtják az adósságcsökkentési támogatást? A támogatás - a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésbő l ered ő adósság kivételével - egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően. Kinek biztosítható az előrefizet ő s gáz- vagy áramszolgáltatást mér őkészülék? Azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illető leg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizető s gáz- vagy áramszolgáltatást mér ő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakásfenntartási 23

24 támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszer ű használatát. Fontos tudni: Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet, és a jogerő s bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül. Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult - az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy - az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg - az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének idő tartama alatt a kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. Az adósságcsökkentési támogatás a megszüntetésétő l számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban. Az adósságkezelési szolgáltatás biztosítása függ az önkormányzat döntésétől? Igen. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást akkor nyújthat, ha - az adósságkezelési szolgáltatás működtetésér ő l önkormányzati rendeletet alkot, - adósságkezelési tanácsadást működtet, továbbá - az adósságcsökkentési támogatás és az alanyi jogú lakásfenntartási támogatás nyújtásához saját forrást különít el. 24

25 Mely önkormányzat köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani? A fő városi kerületi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelyiknek területén negyvenezernél több állandó lakos él, köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani. 25

26 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Az alábbiakban ismertetésre kerül ő ellátások igénybevételére nem minden idő s embernek lehet szüksége, viszont sajnálatosan egyre többen vannak olyan állampolgáraink akik, egyik-másik, vagy több ellátás igénybevételére lesznek jogosultak, azaz válnak a szolgáltatások részesévé. A következ ő oldalakon, a rászorultság esetén igénybe vehető valamennyi ellátást bemutatjuk, röviden ismertetve az adott ellátás igénybevételének feltételeit. Szociális alapszolgáltatások - falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - közösségi ellátások - támogató szolgáltatás - nappali ellátás. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. 26

27 Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából ered ő hátrányainak enyhítése, az alapvet ő szükségletek kielégítését segít ő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérő l gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen - koruk, - egészségi állapotuk, - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, - szenvedélybetegségük vagy - hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítják az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást, pl - az alapvet ő gondozási, ápolási feladatok elvégzését, - az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelő zésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtás biztosítását megelőző en vizsgálják az igényl őgondozási szükségletét? Igen. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőző en vizsgálni kell a gondozási szükségletet. 27

28 Milyen időtartamban biztosítják a házi segítségnyújtást? A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelel ő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában nyújtják. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban él ő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelel ő használatára képes idő skorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelző rendszeres házi segítségnyújtás keretében milyen szolgáltatást biztosítanak? - az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történ ő haladéktalan megjelenését, - a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, - szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A jelző rendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából ki a szociálisan rászoruló? - az egyedül él ő 65 év feletti személy, - az egyedül él ő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy - a kétszemélyes háztartásban él ő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történ ő ellátása, első sorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megő rzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. 28

29 A támogató szolgáltatás igénybevétele során ki minő sül szociálisan rászorultnak? Súlyosan fogyatékos a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összeg ű családi pótlékban részesül ő személy. A súlyos fogyatékosságot milyen irattal lehet igazolni? - az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, - az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. Ha a szakvélemény a következ ő felülvizsgálat (ellenőrz ő vizsgálat) idő pontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn. Nappali ellátás A nappali ellátás hajléktalan személyek és első sorban a saját otthonukban él ő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idő s koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít ellátást. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekrő l az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelel ő szakosított ellátási formában kell gondozni. 29

30 Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérő l, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményben gondoskodnak, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. 30

31 Idősek otthona Ki gondozható az idősek otthonában? Az idő sek otthonában a napi 4 órás gondozási szükséglettel rendelkez ő, de rendszeres fekvő beteg-gyógyintézeti kezelést nem igényl ő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idő sek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a fentiek szerinti gondozási szükséglettel rendelkez ő személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. Az idősek otthonában a gondozott hozzátartozója is elhelyezhet ő? Idő sek otthonába a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt él ő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a gondozási szükséglet hiányában is felvehet ő. Ki végzi el az idősek otthonába történ ő felvételhez szükséges gondozási szükséglet vizsgálatát? Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igényl ő gondozási szükségletének vizsgálatát. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőző en az intézményvezetőnél. Az intézményvezet ő a gondozási szükségletet megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását. Mely esetben nyújtható az idősotthoni ellátás? Idő sotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó vagy az egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. Milyen iratot kell bemutatni a gondozási szükséglet vizsgálatához? 31

32 Az igénylőnek vagy törvényes képviselő jének a gondozási szükséglet vizsgálatához be kell mutatnia a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát vagy az egyes ellátások (rokkantsági nyugdíj, rokkantsági járadék) megállapításáról szóló igazolásokat. Az intézmény igénybevételével kapcsolatos tudnivalók Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igényl ő, illetve törvényes képviselő je szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Mi alapozza meg a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését? - a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő- testületének határozata, - a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése, - a bírói ítélet, - az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata, - a személyes gondoskodás iránti kérelemrő l dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg. Az állami fenntartású intézmény esetén ki dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről? - a települési önkormányzat által fenntartott szociális szolgáltató, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezet ő, - a megyei, fő városi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezet ő, - a települési önkormányzat - ide nem értve a fő városi önkormányzat - által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete eltérő en nem rendelkezik, az intézményvezet ő, 32

33 - a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelő s miniszter által vezetett minisztérium által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezet ő dönt. A döntést követően mi az intézményvezet őfeladata? Az intézményvezet ő a döntésről értesíti az ellátást igénylő t, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesít és írásban történik. Mi történik abban az esetben, ha az igény nem teljesíthet ő? Ha az ellátásra vonatkozó igény a beutaló határozat megküldését követően férőhely hiányában nem teljesíthet ő, az intézményvezető erről - a nyilvántartásba vétel közlésével - írásban értesíti a jogosultat. Mi a teend ő, ha az igényl őaz intézményvezet ő döntésével nem ért egyet? Ha az intézményvezet ő döntésével nem értenek egyet, az értesítés kézhezvételétő l számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához lehet fordulni, aki határozattal dönt a beutalás kérdéséről, s errő l értesíti az intézményvezetőt is. Hogyan gondoskodnak az igények kielégítéséről? Az állami fenntartású intézmény vezető je nyilvántartása alapján az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodnak az ellátást igénylők elhelyezéséről. Ki dönt az igényl ősoron kívüli elhelyezéséről? Ha az ellátást igényl ő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezet ő dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá - több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény esetén - az igények teljesítésének sorrendjéről. Mely helyzet alapozza meg soron kívüli elhelyezést? Állami fenntartású, valamint az ellátási szerződéssel mű ködtetett egyházi, nem állami fenntartású intézmény esetén, a soron kívüli ellátás biztosítását különösen az alapozza meg, ha az igénybe vevő 33

34 - önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg, - a háziorvos, kezelő orvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt, - szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvező tlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé, - kapcsolata vele együtt él ő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti. Mi a teend őaz ellátás igénybevétele előtt? Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt - állami fenntartású intézmény esetén az intézményvezetővel, - egyházi és nem állami fenntartású intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénylő vel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodás kell kötni. Mit tartalmaz a megállapodás? A megállapodás tartalmazza - az ellátás kezdetének időpontját, - az intézményi ellátás idő tartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), - az igénybevev ő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, - a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítési-díj fizetési kötelezettséggel jár, - egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, - az ellátás megszüntetésének módjait. 34

35 Térítési díj A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Ki köteles a térítési díjat megfizetni? - az ellátást igénybe vev ő jogosult, - a szülői felügyeleti joggal rendelkez ő törvényes képvisel ő, - a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülő je, akinek családjában az egy fő re jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét (71.250,- Ft) - a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, - a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni. Kit részesítenek ingyenes ellátásban? A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. Milyen ellátást biztosítanak térítésmentesen? - a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást, - a népkonyhán történ ő étkeztetést, A szociális alapszolgáltatás megállapításánál kinek a jövedelmét veszik figyelembe? A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vev ő személy rendszeres havi jövedelmét, kiskorú igénybe vev ő esetén a családban egy fő re jutó rendszeres havi jövedelmet veszik figyelembe. Hogyan állapítják meg a térítési díjat? A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és 35

36 jelző rendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történ ő megosztásával. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetében az intézményi térítési díjat az előz ő évben ténylegesen igénybe vett normatív állami hozzájárulással kell számítani. Mennyi lehet a személyi térítési díj? A személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem - 30%-át étkeztetés, - 25%-át házi segítségnyújtás, - 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, - 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében. Mennyi lehet az intézményi ellátásért fizetend ő személyi térítési díj? A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének - 15%-át a nappali ellátást, - 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést, Hogyan állapítják meg a személyi térítési díjat tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén? Az intézményi ellátásért fizetend ő személyi térítési díj meghatározása során megállapítják az ellátást igénylő re vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének - 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést, - 80%-át az egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyez ő összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. 36

37 Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentő s pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyez ő összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentő s pénzvagyonból kell fedezni. Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentő s pénzvagyonnal, - rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a jelentő s ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyez ő összeg. Mi minősül jelentős pénzvagyonnak? Jelentő s pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerző dés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. Mit tekintünk jelentős ingatlanvagyonnak? Jelentő s ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat idő pontjában az ellátást igényl ő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az ő t illet ő hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni érték ű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőz ő 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. Ki fizeti meg a gyógyszerköltséget? 37

38 Az ellátást igénybe vev ő részére az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszereket a bentlakásos intézmény - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - térítésmentesen biztosítja. Ezen túlmenő en az egyéni gyógyszerigények költségét az ellátott személy viseli. Milyen időszakokra állapítják meg a személyi térítési díjat? Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat - étkeztetés esetén ellátási napra, - házi segítségnyújtás esetén gondozási órára, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási napra, - támogató szolgáltatás esetén szolgálati órára és szállítási kilométerre, - nappali ellátás esetén ellátási napra, - bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási napra és hónapra vetítve határozzák meg. Bentlakásos intézményi ellátás esetén - a napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj harmincad része, - a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj harmincad része a hónapok naptári napjainak számától függetlenül. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben ellátottak jogai A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vev ő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes kör ű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az ellátást igénybe vevő t megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat a személyes tulajdonát képez ő tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élő k testi épségére. A 38