ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott egyes bírságok felhasználásáról

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: /2007-SZMM ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott egyes bírságok felhasználásáról Budapest, november

2 I. Tartalmi összefoglaló 2 Vezetői összefoglaló A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) II/4. pontjában a Kormány döntött arról, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértések feltárásában és megszüntetésében való ösztönzése céljából ki kell alakítani a többletfeladat-finanszírozás rendszerét. A Korm. határozat I/5. pontja pedig rendelkezik a békéltető testületi tagok díjazásának növeléséről, továbbá a testületek támogatási rendszerének ügyszámarányosság elve alapján történő átalakításáról. Az előterjesztés célja alapvetően a fenti feladatok végrehajtása. Ennek érdekében a Mellékletben foglalt kormányrendelet tervezete a következő főbb rendelkezéseket tartalmazza: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény, valamint a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény alapján kiszabott bírságok a jövőben nem a fogyasztóvédelmi hatóság bevételét képezik, hanem közvetlenül a központi költségvetésbe folynak be. Az e törvények alapján megállapított eljárási költség ugyanakkor mivel az a hatóság eljárásához közvetlenül kapcsolódó költségek összessége továbbra is a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) bevétele marad. Az NFH által kiszabott összes bírság vonatkozásában előírja a bírságbefizetés rendjére, valamint a befolyt, illetve a behajtás alatt álló bírságok mértékéről való tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. Meghatározásra kerül a fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatásának alsó határa, mely a tárgyévet megelőző második évben befolyt fogyasztóvédelmi bírság 30%-a. A fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatása továbbra is pályázati úton történik, a támogatási célok a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvényben a civil szervezetek számára meghatározott feladatok, valamint a fogyasztóvédelmi civil szervezetek működési feltételeinek biztosítása lehetnek.

3 3 A tervezet rendelkezést tartalmaz békéltető testületi tagok díjazásának megemeléséről. Ennek értelmében az eljáró tanács tagja ügyenként Ft, átalánydíjas havi elszámolás esetén Ft, a testület elnöke legalább havi Ft, elnökhelyettese pedig Ft díjazásban részesül majd. Az előterjesztés tartalmazza továbbá a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet kisebb módosítását. Ennek indoka, hogy a rendelet fogyasztóvédelmi hatóságot kijelölő rendelkezései között szereplő villamos energiáról szóló évi CX. törvény január 1-jével hatályát veszti, ezzel egyidejűleg hatályba lép a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény. Ennek megfelelően módosítani szükséges a villamos energiáról szóló törvénnyel kapcsolatos kijelölő rendelkezéseket. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Kormány Új Magyarország című programja Igazságos Köztársaság témakörében kifejtett, Védelem a fogyasztóknak című fejezetével. A kormányprogram kiemeli, hogy az erős fogyasztóvédelem a jól működő gazdaság elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében a program célul tűzi ki egyebek mellett a bírságolás rendszerének korszerűsítését. III. Előzmények A Korm. határozat I/5. pontja rendelkezik a békéltető testületi tagok díjazásának növeléséről, a II/4. pont pedig arról, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértések feltárásában és megszüntetésében való ösztönzése céljából ki kell alakítani a többletfeladat-finanszírozás rendszerét. Mindkét határozati pont végrehajtásának határideje december 31. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló T/3860. sz. törvényjavaslatban foglaltak értelmében az NFH által kiszabott és befolyt bírságok a jövőben nem az NFH, hanem a központi költségvetés bevételét képezik. A törvényjavaslat 1. sz. melléklete szerint a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím alatt az NFH 2008-ban 3.326,7 millió Ft költségvetési támogatásban részesül.

4 4 A Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. sz. törvényjavaslat a tárgykörben érintett egyes törvények (1997. évi LVIII. törvény, évi CLV. törvény, évi LXXXII. törvény, évi XCVIII. törvény) módosításával rendelkezik arról, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírság milyen arányban és területeken képezi a központi költségvetés bevételét. Továbbá felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a további szabályok kormányrendeleti szinten történő megalkotására. IV. Várható szakmai hatások A bírságfelhasználás szabályainak módosítása elősegíti az objektív, független bírságolási gyakorlat folytatását, mivel a bírságbevétellel a hatóság nem rendelkezhet. A rendelkezésére álló szankciórendszert következetesen alkalmazó hatóság irányában várhatóan az állampolgárok, illetve a gazdálkodó szervezetek bizalma is nőni fog, ami a Korm. határozattal összhangban hozzájárul a fogyasztóvédelmi hatósági tevékenység célzottabbá és hatékonyabbá tételéhez. Ugyanakkor az NFH zökkenőmentes működése is biztosított, mivel központi költségvetési támogatásban részesül. A békéltető testületek fenntartásában, működtetésében az államnak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia. Pénzügyi és szervezeti pártatlanságukat és függetlenségüket biztosítani kell mind a jogszabályokban, mind a gyakorlatban. Az eljárásban részt vevő békéltető testületi tagok díjazásának növelése pozitív hatással van a testületek presztízsére, és elősegíti azt, hogy a testületi munkába nagy számban kapcsolódjanak be jól felkészült, komoly szaktudással bíró tagok. V-VI. Várható gazdasági, társadalmi hatások A fogyasztóvédelmi szankciórendszer áttekintésének, módosításának egyik eleme a bírságfelhasználás szabályainak átalakítása, amely lehetővé teszi egy hatékony, megelőzést is elősegítő, de a bekövetkező jogsértések esetén határozott bírságolási stratégiát alkalmazó hatósági gyakorlat kialakítását. Ehhez kapcsolódik a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség koordinátái között megállapított teljesítménymutatókon (pl. ellenőrzések száma, fogyasztói megkeresések száma, intézkedéseket megállapító döntések száma, pénzügyi szankciót megállapító döntések száma, utóellenőrzés során

5 5 feltárt jogsértések aránya stb.) alapuló finanszírozás megteremtése, melynek kialakítása szintén megkezdődött. A békéltető testületek évi költségvetési támogatása a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló T/3860. törvényjavaslatban foglaltak szerint 150 millió Ft lesz, amely a évhez képest 40 millió Ft-tal több támogatást jelent. Ez a forrás biztosítja a békéltető testületi tagok évek óta elmaradt díjazásának növekedését. Meghatározásra kerül továbbá a fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatásának alsó határa, mely a tárgyévet megelőző második évben befolyt fogyasztóvédelmi bírság 30%-a. A fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatásának forrása jelenleg is a fogyasztóvédelmi bírságbevétel 30%-a. A tervezet szerint a támogatás mértékét a jövőben is ennek megfelelően kell meghatározni. A civil szervezetek támogatásának növekedése összhangban van a civil szerepvállalás növelésére irányuló kormányzati szándékkal, valamint a Korm. határozat I/4. pontjában foglaltakkal. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik európai uniós jogi aktushoz. VIII. Kapcsolódások Az előterjesztés kapcsolódik a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló T/3860. sz. törvényjavaslathoz, továbbá a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. sz. törvényjavaslathoz. Ez utóbbi törvényjavaslat fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény módosításával teremti meg a felhatalmazást e kormányrendelet megalkotására. Ennek megfelelően az előterjesztés szerinti rendelet kihirdetésére a T/4009. sz. törvényjavaslat elfogadását és a törvény kihirdetését követően kerülhet sor. A Korm. határozat I/5. pontja másik feladatának a békéltető testületek támogatási rendszere ügyszámarányossá tételének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket az egyes fogyasztóvédelmet érintő törvények módosításáról szóló, jelenleg előkészítés alatt álló törvény tartalmazza majd.

6 6 IX. Fennmaradt vitás kérdések X. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció x Kormányülést követő szóvivői tájékoztató x Tárcaközlemény x Tárca által szervezett sajtótájékoztató x További szakmai programok szervezése x További lakossági tájékoztatás x Részletezve (célcsoport-bontásban): x A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat döntött a többletfeladatfinanszírozás rendszerének kialakításáról a fogyasztóvédelmi hatóság jogsértések feltárásában és megszüntetésében való ösztönzése céljából. A rendelet e feladat végrehajtását szolgálja. A finanszírozás átalakítására oly módon kerül sor, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságok a jövőben nem a hatóság bevételét képezik, hanem a központi költségvetésbe folynak be. A fogyasztóvédelmi hatóság működésének támogatása közvetlenül költségvetési támogatásként jelenik meg. A támogatási előirányzat kialakítása a fogyasztóvédelmi hatóság teljesítményének függvényében, azzal arányosan történik. Ezen túlmenően a jelenleg bírságbevételből pályázati úton támogatott fogyasztóvédelmi civil szervezetek tevékenységének támogatására is költségvetési támogatási előirányzatot kell biztosítani. Az előirányzat mértéke a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott, és a központi költségvetésbe befolyt fogyasztóvédelmi bírságbevételek függvényében alakul, azok legalább 30% százalékát teszi ki. A békéltető testületek díjazásának emelését az évről évre növekvő ügyszám, valamint a békéltető testületek nagyobb presztízsének megteremtése teszi szükségessé. Az utóbbi két évben a békéltető testületi eljárások száma 38, illetve 42 %-os emelkedést mutatott (2004-ben 1806 eljárás, 2005-ben 2496 eljárás, 2006-ban 3542 eljárás indult). Az eljárások száma hosszú távon is jelentősen növekszik, az 1999-ben indult 336 eljáráshoz képest számuk 2006-ra kb. megtízszereződött. A békéltető testületek tagjainak díjazására fordítható összeg a évhez képest 40 millió Ft-tal emelkedik, mely összességében mintegy 36%-os növekedést jelent.

7 7 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott egyes bírságok felhasználásáról szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés Mellékletét képező kormányrendelet-tervezetnek a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvény kihirdetését követően a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

8 8 Melléklet a -1/2007 számú Korm. előterjesztéshez A Kormány.../2007. (...) Korm. r e n d e l e t e a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által kiszabott egyes bírságok felhasználásáról A Kormány az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) és c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, továbbá a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 55. -a (1) bekezdésének f)-h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1. (1) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) által szabálysértési eljárása során kiszabott pénzbírság, valamint helyszíni bírság, továbbá közigazgatási hatósági eljárása során kiszabott eljárási bírság, valamint rendbírság a központi költségvetés bevételét képezi. (2) Az NFH által szabálysértési eljárása, valamint közigazgatási hatósági eljárása során megállapított eljárási költség az NFH bevételét képezi. 2. (1) Az NFH Magyar Államkincstárnál a számlaszámon vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni

9 9 a) a gazdasági reklámtevékenységről szóló évi LVIII. törvény a (4) bekezdésének második mondata szerinti bírságot, b) a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 48. -ának (3) és (4) bekezdése szerinti bírságot, c) az élelmiszerekről szóló évi LXXXII. törvény 15. -ának (2) bekezdése szerinti bírságot, d) a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló évi XCVIII. törvény 18. -ának (6) bekezdése szerinti bírságot, e) az e rendelet 1. -ának (1) bekezdése szerinti bírságot, továbbá f) az e rendelet 1. -ának (2) bekezdése szerinti eljárási költséget. (2) Az NFH központi szerve az (1) bekezdés a) e) pontja szerinti összegeket havonta továbbutalja a Magyar Államkincstár..(számlaszám, megnevezés) számlára. 3. (1) Az NFH központi szerve a 2. (1) bekezdésében foglaltak alapján befolyt bírság és eljárási költség mértékéről a bírság és az eljárási költség típusa szerinti bontásban negyedévente tájékoztatja a fogyasztóvédelemért felelős minisztert. (2) Az NFH központi szerve az NFH által kiszabott bírság behajtásában jelentkező hátralék mértékéről a rendelkezésére álló adatok, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adatszolgáltatása alapján negyedévente tájékoztatja a fogyasztóvédelemért felelős minisztert. 4. (1) Az Fgytv ának (3) és (4) bekezdése alapján a tárgyévet megelőző második költségvetési évben a központi költségvetésbe befolyt fogyasztóvédelmi bírság legalább 30 %-át a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek (a továbbiakban: társadalmi szervezetek) támogatására kell fordítani. (2) A támogatás pályázati úton történik a Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása elnevezésű előirányzat terhére.

10 10 5. (1) A pályázat keretében a társadalmi szervezetek működési feltételeinek biztosítása, valamint az Fgytv ának (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósítása támogatható. (2) Ugyanazon társadalmi szervezet a működési feltételeinek biztosítása, valamint a folyamatosan vagy időszakonként visszatérően elvégzendő feladatok ellátása céljából egy költségvetési éven belül több alkalommal is támogatható. (3) A pályáztatásra az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a fogyasztóvédelemért felelős miniszter fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló tárgyévi rendeletét kell alkalmazni. 6. E rendelet január 1-jén lép hatályba. 7. A 2. (2) bekezdése szerinti továbbutalási kötelezettség a bírság kiszabásának időpontjától függetlenül a december 31-ét követően befolyt bírságösszegek tekintetében áll fenn. 8. (1) A 4. (1) bekezdésétől eltérően a társadalmi szervezetek évi támogatása a évben a fogyasztóvédelmi hatósághoz befolyt fogyasztóvédelmi bírságbevétel legalább 30%-a. (2) A 4. (1) bekezdésében foglaltakat a Magyar Köztársaság évi költségvetésének tervezése során kell először alkalmazni. 9. (1) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. -ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

11 /A Kormány/ 11 e) a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 72. -ának (3) bekezdésében, valamint ának (2) bekezdésében /fogyasztóvédelmi hatóságként az NFH központi szervét jelöli ki./ (2) Az R. 8. -a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /A Kormány/ c) a Vet ának (1) bekezdésében, a át megelőző alcímben, ának (1) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában, /fogyasztóvédelmi hatóságként az NFH-t jelöli ki./ 10. (1) A békéltető testületi tagok díjazásáról szóló 211/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet a) 2. -ának (1) bekezdésében a négyezer forint szövegrész helyébe az ötezer forint szöveg, b) 3. -ában a tizenötezer forint szövegrész helybe a huszonötezer forint szöveg, c) 4. -ának (1) bekezdésében a negyvenötezer forint szövegrész helyébe a hatvanezer forint szöveg, illetve a harmincezer forint szövegrész helyébe a negyvenezer forint szöveg lép. (2) Az egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló 226/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet a) 4. -ának (5) bekezdésében a január 1-jén szövegrész helyébe a január 2-án szöveg,

12 12 b) 5. -ának (2) bekezdésében a december 31-én szövegrész helyébe a január 1-jén szöveg lép. 11. (1) E rendelet 9. és 10. -a január 3-án hatályát veszti. (2) E január 4-én hatályát veszti.

13 13 Az előterjesztés szöveges része A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) II./4. pontjában a Kormány december 31-ei végrehajtási határidővel döntött a többletfeladat-finanszírozás rendszerének kialakításáról a fogyasztóvédelmi hatóság jogsértések feltárásában és megszüntetésében való ösztönzése céljából. A többletfeladat-finanszírozás szabályozása szükségképpen maga után vonja a hatóság finanszírozásának átgondolását és újraszabályozását. A finanszírozás átalakítására oly módon kerül sor, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságok a jövőben nem a hatóság bevételét képezik, hanem a központi költségvetésbe folynak be. A fogyasztóvédelmi hatóság működésének támogatása közvetlenül költségvetési támogatásként jelenik meg. A támogatási előirányzat kialakítása a fogyasztóvédelmi hatóság teljesítményének függvényében, azzal arányosan történik. Ezen túlmenően a jelenleg bírságbevételből pályázati úton támogatott fogyasztóvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi civil szervezetek) tevékenységének támogatására is költségvetési támogatási előirányzatot kell biztosítani. Az előirányzat mértéke a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott, és a központi költségvetésbe befolyt fogyasztóvédelmi bírságbevételek függvényében alakul, azok meghatározott százalékát teszi ki. Miután a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásaiban különböző bírságok kiszabására jogosult, a finanszírozási rendszer átalakítása mindezen bírságtípusokat érinti. A jelenleg hatályos szabályok szerint az érintett bírságtípusok valamint eljárási költségek a következők: - fogyasztóvédelmi bírság [a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alapján]

14 14 - minőségvédelmi bírság [az élelmiszerekről szóló évi LXXXII. törvény alapján] - reklámfelügyeleti bírság [a gazdasági reklámtevékenységről szóló évi LVIII. törvény, továbbá a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló évi XCVIII. törvény alapján] - eljárási bírság, rendbírság, eljárási költség [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján] - pénzbírság, helyszíni bírság, eljárási költség [a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján] A fogyasztóvédelmi hatóság finanszírozásának átalakítására a fenti bírságtípusokat és eljárási költségeket érintően egyrészt törvényi, másrészt kormányrendeleti szintű szabályozás szükséges. A törvényi szintű szabályozást ideértve a rendeletalkotásra történő felhatalmazás kibővítését is a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat tartalmazza, tekintettel a finanszírozás évi költségvetéssel való szoros összefüggésére. Jelen előterjesztés a szükséges kormányrendeleti szintű szabályozásra tesz javaslatot. Miután a rendeletalkotásra történő felhatalmazás kibővítését a T/4009. sz. törvényjavaslat tartalmazza, e rendelet kihirdetésére a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló a törvény elfogadását és kihirdetését követően kerülhet majd sor. A rendeleti szintű szabályozás körében a tervezet rendelkezést tartalmaz arról, hogy a Ket., valamint az Sztv. alapján kiszabott bírságok a jövőben közvetlenül a központi költségvetés bevételét képezik. A Ket., valamint az Sztv. alapján megállapított eljárási költség ugyanakkor mivel az a hatóság eljárásához közvetlenül kapcsolódó költségek összessége továbbra is a hatóság bevétele marad. A tervezet tartalmazza továbbá a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott összes bírság vonatkozásában a bírságbefizetés rendjére, valamint a befolyt,

15 15 illetve a behajtás alatt álló bírságok mértékéről való tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. Meghatározásra kerül továbbá a fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatásának alsó határa, mely a tárgyévet megelőző második évben befolyt fogyasztóvédelmi bírság 30%-a. A fogyasztóvédelmi civil szervezetek támogatása továbbra is pályázati úton történik, a támogatási célok az Fgytv.-ben a civil szervezetek számára meghatározott feladatok, valamint a fogyasztóvédelmi civil szervezetek működési feltételeinek biztosítása lehetnek. A tervezet rendelkezést tartalmaz a békéltető testületi tagok díjazásának megemeléséről is összhangban a Korm. határozat I/5. pontjában foglaltakkal. A díjazás emelését az évről évre növekvő ügyszám, valamint a békéltető testületek nagyobb presztízsének megteremtése teszi szükségessé. Az utóbbi két évben a békéltető testületi eljárások száma 38, illetve 42 %- os emelkedést mutatott (2004-ben 1806 eljárás, 2005-ben 2496 eljárás, 2006-ban 3542 eljárás indult). Az eljárások száma hosszú távon is jelentősen növekszik, az 1999-ben indult 336 eljáráshoz képest számuk 2006-ra kb. megtízszereződött. A tervezet értelmében az eljáró tanács tagja ügyenként Ft, átalánydíjas havi elszámolás esetén Ft, a testület elnöke legalább havi Ft, elnökhelyettese pedig Ft díjazásban részesül majd. A békéltető testületek évi költségvetési támogatása a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló T/3860. törvényjavaslatban foglaltak szerint 150 millió Ft lesz, amely a évhez képest 40 millió Ft-tal több támogatást jelent. Ez a forrás biztosítja a békéltető testületi tagok díjazásának növekedését. Az előterjesztés tartalmazza továbbá a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet kisebb módosítását. Ennek indoka, hogy a rendelet fogyasztóvédelmi hatóságot kijelölő rendelkezései között szereplő villamos energiáról szóló évi CX. törvény január 1-jével hatályát veszti, ezzel egyidejűleg hatályba lép a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény. Ennek megfelelően módosítani

16 16 szükséges a villamos energiáról szóló törvénnyel kapcsolatos kijelölő rendelkezéseket is. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, november dr. Lamperth Mónika