Vadvirág Körzeti Óvoda. Waldorf Helyi Nevelési Programja

Átírás

1 Vadvirág Körzeti Óvoda Waldorf Helyi Nevelési Programja

2 Az óvoda fenntartója, címe és elérhetősége: Veszprém Megyei Jogú Város 8200 Veszprém, Óváros tér 15. Az intézmény címe és elérhetősége: Veszprém, Avar u. 7/A Telefon: 88/ , 88/ Web: Az intézmény jellemző adatai Az intézmény hivatalos elnevezése: Vadvirág Körzeti Óvoda Telephelye: Csillagvár Waldorf Tagóvoda 8200Veszprém, Szent István u. 12. Telefon: 88/ Web: Az Avar utcai épületben 6 óvodai csoport, a Szent István utcai épületben 3 óvodai csoport működik A helyi nevelési program Alkotója az intézmény nevelőtestülete Benyújtója: Barcza Béláné óvodavezető Törvényi megfelelést szolgáló egyéb információk: A nevelés és fejlesztés magyar nyelven folyik.

3 Az ifjúságot nevelni, azt jelenti, a holnapot a mában, a szellemet az anyagban, a szellemi létet a földi életben ápolni... Rudolf Steiner Helyzetelemzés: Óvodánk sajátos arculata A VADVIRÁG KÖRZETI ÓVODA két óvodából tevődik össze: a Vadvirág Óvodából (Avar utcai épület), amely a központi intézmény és a Csillagvár Waldorf Tagóvodából (Szent István utcai épület). Mindkét intézmény Veszprém régi városrészében, a Dózsavárosban található. A CSILLAGVÁR WALDORF TAGÓVODA, Veszprém óvárosi részén, a vár alatti területen található mely 1902 óta óvodaként működik. A háromcsoportos óvodánkban 1992 szeptembere óta folyik waldorf pedagógiai módszerrel a nevelés. Szent István utcai óvodánkat elsősorban a waldorf pedagógia iránt érdeklődő családok választják, körzeten belül illetve kívül egyaránt. A módszer mellett a családias légkör, az épület kertvárosi elhelyezkedése, természet közelsége is döntő. A csoportok tagjai heterogén összetételűek (3-7 évesek). A testvérek együttnevelése, az óvodapedagógus tevékenysége, utánzás, ritmus segíti a gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését, a családhoz hasonló környezetben. A Csillagvár Waldorf Tagóvodában évek óta jól működik az óvodáskor előtti korosztályt célzó Baba-mama csoport, mely a családok számára jó alkalom a waldorf pedagógiával, és az óvodapedagógusokkal való ismerkedésre. Szülői kezdeményezésre létrehozott kiemelten közhasznú alapítvány segíti az óvodai munkát Veszprémi Waldorf Pedagógiai Alapítvány néven. Célja: a waldorf pedagógia népszerűsítése, valamint a nemesvámosi Fehérlófia Waldorf Általános Iskolával történő rendszeres együttműködés. Az alapító okiratában meghatározottak szerint, továbbá a több éves tapasztalatokat felhasználva biztosítunk lehetőséget a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére.

4 Óvodakép A CSILLAGVÁR WALDORF TAGÓVODÁBAN 1992-ben egy szűk szülői kör, két lelkes óvónővel, létrehozott egy waldorf csoportot Veszprémben. Megszületett egy olyan befogadó burok a gyermekek és felnőttek körül, amely most is óvja, védi, biztonságban tartja azokat, akiket idevezetett a sorsuk. Ahogy az évek múltak, a burok egyre nagyobb lett, egyre több és több kisgyermek, felnőtt, szülő, pedagógus talált oltalmat alatta. Pedagógusok, szülők, dajkák, gondnok, karbantartó ezt a burkot ápoljuk évek óta Ma a 115 éves pedagógiai hagyományt szeretnénk úgy ápolni, a waldorf pedagógiával gazdagítva, hogy megőrizzük elődeink elhivatottságát, hitét, őszinte törekvését arra, hogy életmintát nyújtsunk az ide érkező családoknak az egyenlő hozzáférés biztosításával. Egyedi az óvodánk abban a munkában, amit az országban, mint 3 csoportos közösség folytat. A három csoport egymást támogató megerősítő ereje olyan hármas burkot hozott létre az itt élő családok számára, ami biztonságérzetüket, bizalmukat növeli. Óvodánk minden apró mozzanatával a kisgyerek életformáját szolgálja. Jó minőségű táplálékot ad a gyermek testének, lelkének egész személyiségének. A tárgyi, a szokásbeli, az érzelmi és tartalmi környezet bölcsője a gyermek fejlődésének, szabad játékának és tanulásának., segítve. az iskolai közösségbe történő beilleszkedést A testi, lelki és szellemi erő sokoldalú fejlődésébenfejlesztésében is minden elhamarkodottság nélkül, egyéni érettsége és szükségletei szerint vezetjük a gyereket. Nevelőmunkánk során hozzásegítjük a gyereket a nyitottság elsajátításához, a különbözőség elfogadásához, a környezettudatos magatartás megalapozásával a természet értő szemléletéhez. Utat akarunk nyitni - most még csak mesei, érzékletes szinten - a majdan globális szemléletmód előtt. Nagy hangsúlyt helyezünk a helyi hagyományok és szokások, a kulturális örökség megismerésére, ápolására is, melynek alapelve a befogadó nevelés. Szakmai fejlődésünket meghatározó kapcsolataink: Közép-Dunántúli Pedagógia Intézet Nevelési Tanácsadó Magyar Waldorf Szövetség Árnika Gyógyközpont.

5 I. Óvodai nevelésünk adottságaiból fakadó elveink, feladataink I.1. Gyermekképünk A Csillagvár Waldorf Tagóvoda gyermekképe A Waldorf-pedagógia antropológiai felfogása szerint minden individualitás egyetlen és egyszeri. Ezért úgy tekintünk a gyermekre és általában az emberi szervezetre, mint ami testlélek-szellem hármas egységeként alakul és formálódik. Nemcsak minden ember ujjlenyomata különbözik, hanem én-struktúrája is. Ebben az értelemben az individuum rejtélyes, megközelíthetetlen mások számára, de saját maga számára is sokáig ismeretlen. Öntudatra kell ébrednie a világ és a többi ember megismeréséhez, fel kell fognia az individualitás szabadságát, amely egyben felelősségvállalás is. A születéstől a hetedik életév betöltéséig az akarat és a cselekvés erői fejleszthetők a leghatékonyabban. Melynek legfontosabb eszköze az utánzási késztetés, ezért az óvodáskorú gyermek kiszolgáltatott utánzó, nem tud nem utánozni, és ezt a késztetést igyekszünk többszörösen kihasználni a waldorf óvodánkban megvalósuló befogadó neveléssel. Óvodáskorú gyermekcsoportjainkban az életkorilag vegyes összetételnek is a gyermekben élő utánzási vágy kielégítése a legfőbb oka. Az óvodapedagógusaink folyamatosan építenek erre, mivel a gyermekek nemcsak a látható cselekedeteket, hanem az őket állandóan, folyamatosan körülvevő emberek érzületeit és gondolkodásmódját is utánozzák. Az óvodás egész jövendő életét meghatározza az az erkölcsi minőség, amit ily módon környezetéből magáévá tesz. Ennek a ténynek egyik konzekvenciája, hogy a Waldorf-pedagógusok a gyermekek jelenlétében csak azt teszik és gondolják, ami a gyermekek számára utánzásra méltó lehet. Természetesen ezek az eszmék és törekvések elősegítik az óvoda alaphangulatát, melyet a nevelő személyisége is folyamatosan tükröz, azt, hogy A világ jó!. Ez egy áhítatot feltételező alaphangulat, de az áhítat nem feltétlenül jelent vallásosságot, istenhitet. Olyan világot teremt az óvoda a gyermek számára, melyben jól érezheti magát, minden érzékszervével megtapasztalhatja a világban lévő jót. Ennek érdekében kellemes illatok, puha, lágy kelmék, kerekded formák, természetes anyagok veszik őket körül. A megtestesült és magát testiekben és lelkiekben kinyilvánítani törekvő individualitásnak vannak az életkorral változó megismerhető, regisztrálható törvényszerűségei. Mind testi, mind lelki, mind szellemi értelemben leírhatóak és nyomon követhetőek ezek a változások, amelyek meglehetős határozottsággal különítik el az egyes életkori szakaszokat egymástól. Más-más

6 szükségletek és képességek lépnek fel az egyes életkorokban, ezen túlmenően jellegzetes alkati, temperamentumbeli sajátosságok is felismerhetőek. Tudatosan kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, elősegítve a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. A kisgyermek a tevékenységeiben szerzett érzékszervi tapasztalatok alapján ismeri meg az állandóan változó, alakuló világot. Sikeres és sikertelen próbálkozásai alapján lassan felfedezi benne az állandóságot, és a rendszert. A jót és a rosszat, számára értékest és értéktelent képes lesz megkülönböztetni, majd így válhat érzékeny, érzékelő, tevékeny emberré egy saját különbbejáratú világgal, élményekkel, tapasztalatokkal és kérdésekkel. I. 2. Óvodai nevelésünk célja éves gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a helyes életritmus kialakítása az életkori sajátosságok figyelembe vételével, és az egyenlő hozzáférés biztosításával. Multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció Szoros kapcsolat ápolása a családokkal annak érdekében, hogy óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítőjévé váljon Minden gyermek szeretetteljes légkörben, a mindennapi tevékenységeit örömmel végezve érezze magát otthon óvodánkban Az inkluzív pedagógiai szemlélet megvalósítása A gyermekek speciális testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése Óvodásaink az óvodáskor végére érjék el az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet Célunk a szabad játék,- mint a gyermek elemi pszichikus szükséglete- minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, az óvodapedagógus tudatos játéktámogató magatartásával A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés

7 I. 3. Általános nevelési alapelveink A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Intézményünk a család nevelőpartnereként egészíti ki a családi nevelést. A szülő és az óvoda kapcsolata kölcsönösen elismert szabályokon nyugvó, a gyermekek érdekében történik. A közösség és az egyén egymásra hatása minden gyermek fejlődése szempontjából meghatározó. A társas kapcsolatok rendszerében kialakul a másokért való tevékenykedés öröme, a migráns, etnikumhoz, más nemzetiséghez tartozó, sajátos nevelési igényű gyermekek különbözőségeinek elfogadása, tisztelete, formálódik közösségi beállítódása. A gyermek, mint egyén a közösség tagja. A gyermek és a felnőttek szeretetteljes, biztonságot nyújtó, gondoskodó légkörben történő együttélésével törekszünk a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatására. A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Óvodánkban minden gyermek kapja meg változó testi, lelki, szellemi állapotának és szükségleteinek megfelelő legoptimálisabb fejlesztéshez szükséges lehetőségeket, feltételeket, tekintettel a sajátos nevelési igényre is, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A hozzánk járó gyermeket negatív megkülönböztetés nem érheti bármilyen jellegű (testi, értelmi, szociális ) hátránya miatt, illetve a szülei nemzeti, faji, etnikai, vallási hovatartozása okán. A pedagógusok, a pedagógiai munkát segítők és az óvoda valamennyi dolgozója példa és modellértékű, befogadó, elfogadó, segítő attitűddel rendelkező társ. A velük kapcsolatos pozitív, kedvező hatások, élmények közvetítik a gyermekek számára a megfelelő viselkedéskultúrát, magatartásformákat, pozitív mintákat A gyermekek érzelmi biztonságát segíti a jól megalapozott, következetes, ugyanakkor rugalmasan kezelt szokásrendszer, az innovatív pedagógiai törekvések, melyben érvényesülhet óvodapedagógusaink nézetei és módszertani szabadsága, melyben megkötések csak a gyermek érdekében lehetségesek. Óvodánkban a környezettudatos magatartás megalapozása, a külső világ tevékeny megismerése tapasztalati úton történik. A játék a gyermek számára személyiség fejlődésének nélkülözhetetlen színtere. A tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérése a kisgyermek belső érése, a családi - és óvodai nevelés folyamatának eredménye, melyet nem lehet siettetni. A gyermek egyéni

8 fejlettsége a meghatározó, az óvodapedagógus a tanulási folyamat irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A beszéd és a nyelv általi kifejezés, a nyelvi kommunikáció az óvodai nevelés minden tevékenységet átsző. Alapvető a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Rendszeres életritmus, megfelelő napirend, helyes szokásrendek, mozgásigény kielégítése. I. 4. Sajátos nevelési igényű (integráltan nevelt) gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elve Mindazokat a gyermekeket integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekeknek tekintjük, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján kerülnek intézményünkbe. Joguk van a sérülésük figyelembe vételével a különleges ellátáshoz és ahhoz, hogy egészséges társaikkal együtt, kirekesztés és előítéletek nélkül, elfogadó, befogadó közegben nevelkedjenek, melyben az apró eredmények is értékesek. Az integrált nevelésből adódó sérülés specifikus feladataink Óvodai nevelésünkben a fogyatékkal élő gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is kialakuljon az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az együttműködés. Ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. A fejlesztés rövid távú céljait, minden esetben a fejleszthetőségét tükröző gyógypedagógiai orvosi pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. Az óvodapedagógus feladatai: Szerezzen alapismereteket a fogyatékosság számos körülményéről. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás során: szülőgondozás, segítő tanácsadás. Egyéni szükségletekhez igazodó differenciálás. Tolerancia, nyitottság, elfogadó attitűd, empátia, szeretetteljesség, következetesség A segítségnyújtás lehetőségének és mértékének megismertetése az óvoda dolgozóival, szülőkkel. csoporttársakkal.

9 Együttműködés a gyógypedagógussal, gyógypedagógiai asszisztenssel, utazópedagógussal, védőnővel, szakmai szolgáltatókkal, óvodapszichológussal, logopédussal 1. Látássérült gyermek A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából (integrálhatóan nevelhető) vakok, aliglátók és gyengénlátók lehetnek. Óvodapedagógus feladatai A közösséghez való alkalmazkodás, a viselkedési formák megtanulásának elsegítése. Önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóságra nevelés. A tárgyak és helyük megismertetése, környezetük valósághű megismerése. Megfelelő játék, játékidő, játékeszközök biztosítása. Biztonságos téri tájékozódás kialakítása. A rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és kéz tisztán tartása. Vak gyermeknél: az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, íz érzékelés, mozgás- ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztése. Aliglátó gyermeknél különösen: a látásmaradványok megőrzése, intenzív fejlesztése. Gyengénlátó gyermeknél: a látásmaradványok használatának megtanítása, mozgáskoordináció, mozgásbiztonság fejlesztése, kézügyesség fejlesztése, a környezet vizuális megismertetése. Térbeli tájékozódás elősegítése a látás felhasználásával. A gyermekek tevékenységei A közösségi élet, óvodai tevékenységeknek aktív részese, a többi gyermekhez hasonlóan, ami segíti a szocializációban, érzelmi életének, képességeinek fejlődésében. A játék különböző fajtái, ami tág lehetőséget ad a hallás, tapintás, szaglás, íz érzékelés, mozgás- ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. Fejlődnek az értelmi képességek: bővül a gyerekek szókincse, tartósabbá válik figyelmük, emlékezetük, szélesedik érdeklődésük, gazdagodik érzelmi világuk. Mozgás - kiemelten fontos a testkultúra kialakításában, tartáshibák megelőzésében, helyes testtartás megtanításában. A fejlődés jellemzői: Egyéni képességeinek megfelelően Közösségben jól alkalmazkodik Önállóan tájékozódik környezetükben (a csoportszobában, a közös helyiségekben, az udvaron).

10 Önállóan étkezik, tisztálkodik, öltözik. Testsémája kialakul. Képes megkülönböztetni a bal- jobb kezét, oldalát, megnevezi a tőle különböző irányba levő játékokat. A megszerzett ismereteket alkalmazza a mindennapi életben. A gyakorló és konstruáló játék még megtalálható. A gyermek meg tudja különböztetni a környezetében leggyakrabban előforduló tárgyakat egymástól. Tud tárgyakat mérhető tulajdonságaik alapján összehasonlítani. Jól tájékozódik a hatpont rendszerben 2. Beszédfogyatékos / súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. A sérült beszédfejlődés, beszédzavar nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét, aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség, amely indokolttá teszi a szakszerű, személyre szabott segítségnyújtást. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (dislexiaprevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében. Az óvodapedagógus feladatai: Gazdag nyelvi környezet biztosítása Tájékozódás a gyermek beszédállapotáról A gyermekhez intézett közlései csökkentett beszédtempóban hangozzanak el Egyéni haladás ütemének biztosítása A kifejezési formák spontán megnyilatkozásainak elfogadása A gyermek kommunikációs képességének fejlesztése Nyelvi zavarok fejlesztése Beszédértés fejlesztése, beszédészlelés fejlesztése Artikuláció fejlesztés előkészítése Mozgás-ritmus-beszéd összerendezésének fejlesztése. Mozgásfejlesztés- testtudat kialakítás, téri tájékozódás, mozgáskoordináció, nagymozgások és finom motorika, lateralizáció fejlesztése A gyermekek tevékenységei:

11 Játékos ismeretszerzés Természeti, tárgyi, emberi környezetben történő tájékozódás, eligazodás közvetlen tapasztalatai alapján Dalok, mondókák elsajátítása járással, mozgással kísérve Önkiszolgálás tevékenységében domináns kéz használata Ceruzafogás, vonalvezetés, vizuális megjelenítés gyakorlása A fejlődés jellemzői: A gyermek képességeinek fejlődésében önmagához képest jusson el olyan szintre, hogy alkalmas legyen az iskolai élet megkezdésére Az észlelés, mozgás, emlékezet területén önmagához képest - érje el azt az optimális szintet, mely segíti az iskolai életének sikerességét. 3. Autista, autisztikus gyermek A pervazív fejlődési zavarral élő gyermekeknél a tünetek változatosak, mennyiségileg és minőségileg egyaránt különböző mértékben jelentkeznek, illetve a fejlődés során is változnak, alakulnak. Az autizmus egyértelmű diagnosztizálása hosszú folyamat, ezért az óvodai nevelés során jellegzetes magatartásformák figyelhetők meg, mely szakember együttműködését kívánhatja. Az autizmus sprektum zavarral élő gyermekek óvodai nevelésének célja az elemi adaptív viselkedések kialakítása. - szociális, kommunikációs készségek fejlesztése - kommunikációs készségek fejlesztése, különösen a természetes élethelyzetekre. Az óvodapedagógus feladatai: Vegye figyelembe, hogy a pervazív fejlődési zavarban szenvedő kisgyermek játékfejlődése a normál fejlődésmenettől jelentősen eltér: Egyénre szabott környezet- és eszközrendszert tervezzen, alakítson ki úgy, hogy a tárgyi környezet megfelelő felépítése, áttekinthetősége vizuális támpontokkal szolgáljon a gyermeknek Biztosítson lehetőséget sokoldalú tevékenykedtetésre, tapasztalatszerzésre Rövid, pontosan megfogalmazott, személyre szóló utasításokat adjon a gyermeknek Törekedjen arra, hogy az óvodai nevelés hatására jöjjenek létre pozitív változások a megismerő tevékenységekben, a kommunikációban, a szociális kapcsolatok szervezésében, ezáltal az egész személyiség fejlődésében

12 Hosszabb távon segítse elő a gyermek környezetébe, illetve a társadalomba való felnőttkori beilleszkedését A gyermekek tevékenységei: Adaptált környezetben, elsősorban vizuális információk alapján követi az óvodai napirendet, egyéni képességeinek megfelelően vesz részt a tevékenységekben Játéka során ismerkedik a tárgyak, eszközök tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyaikkal, működésükkel, mozgásformákkal Egyéni helyzetekben tanulja a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát, később egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végez önálló vagy páros tevékenységeket Egyéni képességeinek megfelelően részt vesz társas helyzetekben, elsajátítja a csoport életének elemei szabályait, szokásait Próbálkozik kommunikációs eszközeinek szociális alkalmazásával A fejlődés jellemzői: Egyéni képességeinek megfelelően Elsajátítja a taníthatóságot megalapozó szociális készségeket Önmagáról való ismereteket szerez Kapcsolatokat teremt, megérti és használja a metakommunikáció elemeit, megtanulja az információcsere szabályait, egyszerű szociális rutinokat Tapasztalatai vannak az őt körülvevő világról 4. Magatartászavaros gyermek: Magatartás-, beilleszkedés- és viselkedészavarral küzdő gyermekek, akik a normatív mércétől jelentősebb eltérést mutatnak. Hátterében részképesség zavarok, kórosan felfokozott mozgástevékenység vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége, vagy mindezek halmozódása áll. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési meglassúbbodásának általános jelei: - A gyermek érzékenyebben reagál meteorológiai változásokra - Fáradékonyabb az átlagosnál, nehezebben tűri a zajokat, nehezebben viseli a várakozási és egyéb feszültséget - Gyakran igényli a pihenést, szünetet, egyedüllétet - Fokozottabb szüksége van a tevékenységeket meghatározó állandó keretekre, érthető és követhető szabályokra - Indulatkitörések jellemzik - A tulajdonnal szembeni destrukció (tör-zúz)

13 - Nehezített a társas beilleszkedésük, kapcsolódásuk Óvodapedagógusok feladatai: Egészséges énkép és önbizalom kialakítása A kudarctűrő képesség növelése Önállóságra nevelés Érdeklődési terület feltárása, a spontán fejlesztési lehetőségek megtalálása, a változásokra való előzetes felkészítés Korlátok felállítása, határozottabb, hangsúlyosabb nevelés, türelem, kitartás Tudatos figyelem a fejlesztendő képességterületekre (nagymozgás, egyensúlyérzék, téri tájékozódás, percepciófejlesztés, testséma, finommotorika, rész-egész viszonya, auditív figyelem és emlékezet, vizuális figyelem és emlékezet, keresztcsatornák, szem, kéz koordináció, laterialitás, ritmus) Sikerélményhez juttatás A kortársakkal való együttműködés elősegítése A gyermek ismeretében eszköztár összeállítása A gyermekek tevékenységei: Anyanyelvi játékok, drámajáték, a nyelvi kifejezőképesség és kommunikációs képesség fejlesztésének érdekében. Nemverbális kommunikációs játékok, hogy megtanulják a felnőttek és társaik metakommunikációs jelzéseit kódolni. Nagy felületen történő ábrázolás, a teljes szabadság biztosításával Zenés játékok, bábozás gátlásoldásra, feszültség levezetésre Szabad mozgás, spontán mozgáslehetőségek az egyéni sajátosságok figyelembevételével a kondicionális és koordinációs képességek, a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez. Játékos ismeretszerzés, megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése A fejlődés jellemzői: Kialakult-e feladattudata Képes-e figyelmét összpontosítani Kialakultak-e azok a készségek, amelyek elengedhetetlenek az olvasás, írás, számolás megtanuláshoz A közös tevékenységek során igyekszik a szabályrendszert betartani Nyugtalanságát, izgatottságát a megfelelő jelrendszer segítségével önállóan jelzi Igyekszik megóvni mind önmaga, mind társai testi épségét Biztos-e a jobb és bal oldal megkülönböztetésében

14 Sorrendiséget tart-e Az idő fogalmával tisztában van-e 5. Részképesség zavaros gyermek: A részképesség zavar azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel, és az idegrendszer összerendezetlen működésén alapulnak. Motorikus és megismerő funkciók területén megmutatkozó hiány inteligenciaszinttől függetlenül. Megnyilvánulási formái: - Egyénen belüli nagyfokú különbségeket jelöl egy adott életkorban, egy adott értelmi fejlettségi szint mellett. - Beszéd-, mozgás-, rajz-, magatartás- és iskolai teljesítményekben (olvasás, írás, számolás) mutatkoznak meg. - Másodlagos pszichés tünetek kialakulását eredményezhetik (hiperaktivitás, érzelmi bizonytalanság, hirtelen cselekvés ) Óvodapedagógus feladatai: Vegye figyelembe a gyerek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét, segítse tehetsége kibontakozásában, elmaradásainak fejlesztésében, hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában Több idő biztosítása a gyakorlásra, ismétlések beiktatására Előkészítés a tervezett foglalkozás előtt az ahhoz szükséges ismeretek, készségek kialakulásához, megalapozásához Pedagógiai célokhoz igazodva a fejlesztési területek megkeresése A gyermek és környezetének minél pontosabb megismerése, fejlődésének folyamatos nyomon követése, fejlődési ütemének rendszeres rögzítése A gyermekek tevékenységei: Szabad játék és szervezett játékok, melyekkel megvalósíthatóak a speciális fejlesztési feladatok Manipuláció, mely valóságossá teszi a mindenkori észlelési szintű megismerést Mozgás (nagymozgások, egyensúly-gyakorlatok, finommotorikus mozgások, testfogalom, testséma), melynek segítségével információt szerezhet önmagáról és környezetéről, mely hat az idegrendszerre, segíti a hibás funkciók leépítését, helyes irányba terelését

15 Verbális fejlesztés célzott gyakorlatai, melyek hangsúlyossá teszik a beszédértés, a beszédkivitelezés és a nyelvi rendszer kiművelését Emlékezetfejlesztő gyakorlatok, melyek a tanulás tartósságát, az idői tájékozódás fejlesztését, a gondolkodási funkciók erősítését, a beszédteljesítmény fokozását célozzák A fejlődés jellemzői: A 3-6 évesek értelmi fejlesztésének célja, hogy a periódus végére eljussunk a totális érzékelő apparátus kialakításához, amely minden esetben kísérője a motoros és észlelési megismerésnek. Így a fejlődés során kialakul az említett funkciók egyensúlya, összerendezettsége. A gyermek az óvodás kor végére életkorának megfelelő korosztállyal sikeresen tud haladni. I. 5. Óvodánk dokumentációs rendszere Dokumentumaink: Felvételi- és mulasztási napló - A gyermekekkel kapcsolatos adatokat és óvodában tartózkodásuk igazolását tartalmazza. Csoportnapló Az óvodapedagógusok éves nevelési tervét, tanulási folyamat tervezését tartalmazza, az óvoda helyi nevelési programjából következő specialitásokhoz igazítva A gyermek egyéni irattartója A gyermeki fejlődés nyomon követésének dokumentuma. Tartalmaz egy anamnézis lapot, és a gyermek fejlődésének, fejlesztésére vonatkozó részt, ami óvodánként eltérő, a programok specialitásához szorosan illeszkedő szempontok alapján. Fejlesztési javaslat A szülő kérésére az óvodapedagógus tájékoztatást készít a gyermek fejlődéséről, gyermek elért fejlettségi szintjéről, valamint javaslatot tesz a további fejlesztéshez szükséges intézkedésekre. Egyéni fejlődési ív és fejlesztési terv, melyet a gyógypedagógus készít el azokról a gyermekekről, akiknek egyéni fejlesztését végzi. (SNI, részképesség zavarával élő gyermek esetében) Éves Munkaterv adott nevelési év feladatait határozza meg. Helyi Nevelési Program Az ONAP alapján elkészített, helyi sajátosságokat tartalmazó dokumentum, amely a helyi igényeket és lehetőségeket az óvoda sajátos arculatát, hagyományait, speciális programjait tartalmazza.

16 Minőségirányítási Program Meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, minőségirányítási rendszerét. I. 6. Gyermekvédelmi feladatok Gyermekvédelmi tevékenységünket a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi LXXIX. Törvény a közoktatásról és ennek évi LXI. módosítása és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok határozzák meg: Minden gyermeket érintő döntésben, a gyerek mindenekfelett álló érdekeit kell figyelembe venni, azt más érdekek nem előzhetik meg. A gyermekek jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell: fajra, nemre, vallásra, származásra, egyéb. Személyes adatokat kezelni csak meghatározott célból és kötelezettség teljesítése érdekében lehet, ezt megelőzően erről a szülőket tájékoztatni kell. A gyermekeket hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyermekeknek joga van, hogy a nevelési intézményben biztonságban, befogadó, előítélet mentes egészséges környezetben nevelődjön. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontására kell törekedni, és megelőzni az újabb előítéletek kialakulását. A gyermekeket védeni kell fizikai, lelki erőszakkal szemben. Sajátos nevelést igénylő gyermekkel való kiemelt foglalkozás minden óvodapedagógus kötelessége. Célunk: A prevenció, korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. Szükség szerint az intervenciós (beavatkozási) gyakorlat családhoz illesztett segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel. Multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció, ami az inkluzív pedagógia természetes szemlélete. Elveink: A családok sajátosságainak, szokásainak figyelembevételével a családi nevelés erősítése a rászorulók körében.

17 Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtése, a kialakult előítéletek lebontása, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése. Szoros kapcsolatot kialakítása a közvetlenül, vagy látens módon segítséget kérő családokkal. Figyelembe vesszük: A sajátos nevelést igénylő gyermekekkel kapcsolatos alapelveinket A differenciált fejlesztés lehetőségeit a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek számára Kompetenciák és feladatok a gyermekvédelem területén: Az óvodapedagógusok kompetenciái: A gyermekek és a szülők jelzéseinek fogadása. A hátrányos vagy veszélyeztetett helyzet felfedezése. Az ebbe a körbe tartozó gyermekek személyiségéhez illeszkedő differenciált és egyéni fejlesztése. Az óvodapedagógusok feladatai: Elősegíti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését és járását. Figyelemmel kíséri a rendszeres óvodalátogatást, jelzi az igazolatlan hiányzást. Információkat ad, rendkívüli változásokról tájékoztatást nyújt a gyermekvédelmi felelős felé. Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő óvó intézkedésre javaslatot tesz. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a támogatáshoz való hozzájárulást javaslatával elősegíti. A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, és okokat felismeri, és szükség esetén szakember segítségét kéri, speciális fejlesztést végző szakemberhez irányítja a gyermeket. A gyermek fejlődésének dokumentációjában nyomon követi a személyiség fejlődését, egyéni bánásmódot, differenciált fejlesztést alkalmaz. Megtervezi a felzárkóztatást, tehetséggondozást. A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolatot alakít ki. Közreműködik az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében. Gyermekvédelmi felelős kompetenciái

18 A pedagógusoktól beérkező információk gyűjtése. A meglévő információk alapján tanácsadás (szociális támogatás, étkezési támogatás ) Kapcsolattartás a szülők és a családsegítő szolgálat között. A gyermekvédelmi felelős feladatai: A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkát az adott évre. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. A nevelési év során rendszeresen konzultál a csoportos óvodapedagógusokkal az esetleges változásokról, problémákról. Tájékoztatja az óvodapedagógusokat a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, törvények változásairól. A fogadó órák alkalmával a szülők rendelkezésére áll a felmerülő problémák és kérések megoldásában. Segélykérő lapok kitöltéséhez segítséget ad, javaslatokat készít az óvodapedagógusokkal együtt. A faliújságokon a szülőket folyamatosan tájékoztatja az őket érintő témákban. Folyamatosan kapcsolatot tart a családsegítővel. Évente beszámolót készít az óvodapedagógusok és az óvodavezető felé. Felveszi a kapcsolatot, ill. folyamatosan kapcsolatot tart az o Az óvoda gyermekorvosával, védőnőjével o Nevelési Tanácsadóval o Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Óvodavezető kompetenciái Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát. A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése, - az egyenlő hozzáférés, a multi- és interkulturális nevelés biztosításának, a befogadó nevelés megvalósulásának, az egészséges életmód kialakításának, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek speciális fejlesztésének, - és az érvényesítés ellenőrzése. Határozott kapcsolatfelvétel az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel. Az óvodavezető feladatai: Gondoskodik a gyermekvédelmi felelős továbbképzéséről és beszámoltatja az elhangzottakról. Évente egy alkalommal értékeli a gyermekvédelmi munka eredményességét.

19 A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint segítséget nyújt gyámhatóságnak, gyermekvédelmi szakembernek. Írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő személyéről és elérhetőségéről. Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában. Felveszi a kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel II. Az óvodai nevelés feladatai a személyiségfejlesztés területén Az óvodai nevelés általános feladatai: o o o Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása II. 2. A Csillagvár Waldorf Tagóvoda óvodapedagógusainak nevelési feladatai A Csillagvár Waldorf Tagóvoda a gyerek ismeretéből - életkoronként változó testi, lelki és szellemi szükségleteinek felismeréséből - kiindulva biztosítja a kisgyerek számára az egészséges fejlődést, az egészséges életmódot, a waldorf pedagógia által. E-pedagógia egészét megalapozó élettani, orvosi, pszichológiai és antropológiai ismeretek mellett a több évtizedes gyakorlati tapasztalatok mélységeiből nyert felismerések igen nagy súllyal vannak jelen. Mindezzel az ember belső lényét és fejlődését helyezi középpontba. Waldorf-pedagógiánk filozófiai háttere a Rudolf Steiner által a századelőn kidolgozott emberismeret, az úgynevezett ANTROPOZÓFIA (Antroposz-szófia /görögül/ = az emberre vonatkozó bölcsesség.) A Waldorf-pedagógiának az európai hagyományokban gyökerező antropológiai felfogása az embert - az emberi lény legbensőbb magját - transzcendens eredetű individualitásnak tekinteni, ami óvodánk egyik fő feladata. E felfogás szerint az emberi lét célja az egyén erőinek mind teljesebb kifejtése a világ és a többi ember javára. A nevelésünk s majd az önnevelésünk célja és feladata: segítséget nyújtani ahhoz, hogy az ember a fejlődési útján egészségesen haladva, a lehetőségek széles körével úgy

20 kerüljön kapcsolatba, hogy képes legyen kiválasztani a személyiségének megfelelőt, nemzetiségétől függetlenül illetve azt segítve. Így váljon testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg kreatív emberré. Képes legyen arra, hogy saját akaratát, érzelmeit és gondolkodását önálló és felelős életvitelre fordítsa, környezetét ne visszautasítsa, hanem emberségesebbé tegye. A kisgyerek, mint a világra nyitott érzékszerv A kisgyerek érzékleteiben él. Minden, ami a környezetében történik, akarva-akaratlanul hatást fejt ki rá. A látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás benyomásai töltik ki belső világát, ezek irányítják és vezetik tapasztaló, megismerő tevékenységében. (S ezen túlmenően természetesen a többi érzéklet, mint például a nagy fontosságú egyensúlyérzékelés, vagy a saját mozgásokat visszajelző kinesztetikus érzékelés.) A kisgyermek a tevékenységeiben szerzett érzékszervi tapasztalatok alapján ismeri meg az állandóan változó, alakuló világot. A gyerek azonban nem csak a fizikai világot érzékeli, hanem a pszichikus világot is. Ezen belül elsősorban a számára fontos másik embert, az anyát, apát, testvéreket, majd az óvodapedagógust és a dajkát. Ezt a kapcsolatot a pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemzi. A Waldorf-pedagógia felfogása szerint a gyerek nem csak kommunikatív és metakommunikatív jelzésekben fogja fel a másik ember pszichikus állapotát, realitását, hanem mintegy közvetlenül is. Átél - ha nem is tudatosan - olyan gondolatokat és érzelmeket, melyeket a környezetében élő, számára fontos személyek gondolnak és éreznek. Az első években még nagyon közel áll egymáshoz a testi és a lelki fejlődés, és így számos kölcsönhatás figyelhető meg: ha szeretettel, figyelemmel, örömmel, pozitív érzéssel és gondolattal vesszük körül a kisgyereket, akkor az kedvezően hat az ő érdeklődésére, az érzékelés intenzitására. Egy inger gazdag, sok érzékszervet igénybevevő környezet előhívja a gyerek belső aktivitását, erősíti a tevékenységekben, mozgásban is megnyilvánuló testi intelligenciáját. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyereknek elég ideje legyen arra, hogy a saját tempója szerint tudja felfedezni a világot, feldolgozni tapasztalataiból származó élményeket, és elsajátítani a sokféle minőséget, különbözőséget mindegyik érzékszerv területén.