Vendégváró Tápió-vidék

Átírás

1

2 ELÕSZÓ A Budapesttõl alig 40 km-re fekvõ Tápió-vidék a közép-magyarországi régió legizgalmasabb, de ugyanakkor legkevésbé felfedezett tájai közé tartozik. A fõ közlekedési útvonalakból kiesve a Gödöllõi-dombság és az Alföld találkozásánál, a szelíd dombok között csendes falvak, és sajátos hangulatú települések húzódnak meg sokszínû természeti és történelmi örökségre vigyázva a városiasodó környezetben. A névadó Tápió folyó oldalágai, mint éltetõ zöld erek hálózzák be a térséget és teremtenek gazdag élõvilágot a forrásoktól a homokbuckákon át egészen az alföldi pusztákig. A természeti kincsekben és látnivalókban gazdag vidék számos védett növény- és állatfajnak nyújt otthont és menedéket a legkülönbözõbb adottságú élõhelyeken. A térség természeti örökségének megóvása érdekében a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 4500 ha védett terület kijelölésével 1998-ban megalakította a Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetet. A Tápió-vidék a természetbúvárok, természetjáró turisták kedvelt paradicsoma. Tavasztól õszig virágok ezrei, orchideák, kosborok, nõszirmok borítják a réteket, a domboldalakon árvalányhajtenger hullámzik. A térségben az országban egyedülállóan nyolc tanösvény is mûködik, a vidék különbözõ élõhelyeit és kultúrtörténeti értékeit bemutatva. Valamint Farmoson, a faluközpontban, egy természetvédelmi bemutatóközpont várja az érdeklõdõket. A környék madárvilága is különösen gazdag. Az Alsó- és Felsõ-Tápió völgye és a farmosi Nagy-nádas a vonuló madarak fontos pihenõállomása, ezért a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács 1992-ben a Tápió Hajtavidéket felvette az Európai Jelentõségû Madárélõhelyek jegyzékébe. A térség települései számos történelmi és kultúrtörténeti érdekességet is tartogatnak. A vidéki kúriák, kastélyok, különbözõ korú és stílusú templomok mellett számos településen szép számmal megmaradtak a népi építészet emlékeit õrzõ lakóházak. A hosszú, tornácos parasztházak, a jellegzetes fakerítéssel még igazi, hamisítatlan falusi hangulatot árasztanak a vidék nyugalmával és egyszerû szépségével. A hagyományok tekintetében a térségben kiemelkedõ az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának emlékezete, melynek egyik gyõztes csatája Tápióbicskénél zajlott. E történelmi esemény emlékére minden év április 4-én korhû jelmezekben, országos közönség elõtt elevenítik fel a gyõzedelmes hídi csatát. Napjainkban az itt élõk évszázados szokásai, népviselete, táncai, dalai a hagyományõrzõ együttesek, néptánccsoportok bemutatóin kelnek életre. A népszokások néhány eleme azonban a lakodalmakon, szüreti felvonulásokon ahol jócskán fogy az itteni szõlészek jó minõségû, könnyû bora még ma is megismerhetõ. A Tápió-vidék az aktív pihenés számos formáját is kínálja. A regenerálódás legegyszerûbb és legolcsóbb módja a természetjárás. Az útvonalak megtervezésében nyújtanak hasznos segítséget a térség tanösvényei és jelzett túraútvonalai. Emellett Nagykáta, Tápiógyörgye, Tóalmás és Tápiószentmárton strandjai és gyógyfürdõi sportpályákkal, szépen kialakított környezetben várják az úszni, pihenni és gyógyulni vágyókat. A horgászat és vadászat szerelmeseit gazdag zsákmánnyal kecsegtetik a vidék horgásztavai és vadászterületei is. Aki az utóbbi sportág mellé tette le a voksát, fõként az apróvadak és õzek becserkészésében jeleskedhet. A vidék adottságait kihasználva több településen lovarda mûködik. A dimbes-dombos táj, és a sík alföldi részek egyaránt nagyszerû terepet biztosítanak egy hosszabb-rövidebb lovastúrára is. 1

3 GOMBA A Monor Irsai-dombság nyúlványai között rejtõzködik ez a kedves nevû, hangulatos település, melyet természeti adottságainak köszönhetõen változatos domborzati formák színesítenek. A több évszázados úthasználat és a lefolyó csapadék hatásának következtében a puha alapkõzetû löszdombok közé mély szurdokvölgyek vájódtak (Kis- és Nagy- Szurdik), melyeken ma is út vezet keresztül. A község nevét elsõ ismert birtokosáról, a Gombai családról kapta. Azonban már a bronzkorban is lakott település volt, melyet a Várhegyen talált régészeti leletek is igazolnak. Az egykor itt álló földvár kora a Kr. e közötti idõszakra tehetõ. Sáncai ma már nem láthatók, ám a Várhegyrõl csodálatos panoráma nyílik a völgyekben meghúzódó utcákra, házakra, és oldalán számos védett növény virágaiban gyönyörködhetünk. A falu központjában két templom tornya is magasodik a lakosság református és katolikus összetételét tükrözve. A fák árnyékában szökõkút ontja vizét, valamint a millenniumi emlékmû hirdeti, hogy a magyar koronát egy napig e faluban õrizték 1848-ban. A fõtér szomszédságában három régi épület is található: a Perczelkúria, a Máriássy-kastély, az idõs fenyõk takarásában pedig a Fáy Kenyeres-kúria bújik meg, amely ma polgármesteri hivatal. Utóbbi mögött egy hangulatos ligetben természetismereti tanösvényt alakítottak ki, valamint a község több pontján színes tájékoztató tablók mesélnek a falu egyéb látnivalóiról. A község határában két horgásztó (Gombai-, Farkasdi-tó), valamint a tájvédelmi körzethez tartozó Hosszú-rét vadregényes folyóvölgye és a Gombai-patak forrásvidékének ligetei várják a horgászokat és a kirándulni vágyókat. Gombai napok minden év júniusában Nyárbúcsúztató augusztus utolsó szombatján Szüreti felvonulás október második szombatján Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) Gombai horgásztó (Tel.: 70/ ) PEGAZUS LOVARDA Tel.: 20/ / Gomba, Deési Pál u Egész évben lovasoktatás, túralovaglás, sétakocsi, hintó, lovasszán, pónik és pónifogatok, lovastáborok, céges bulik, szülinapi és bográcspartik, lovas- és csikósbemutatók Budapesttõl 30 km-re.

4 BÉNYE A falu északról és délrõl magas domboktól zárt, hosszú völgyben nyúlik el, nyugati határa összeér a szomszédos Gombával. A löszön kialakult jó minõségû talaj adottságait kihasználva a környezõ oldalakon a szõlõmûvelésnek évszázados hagyományai vannak. A borászattal még ma is számos szõlõsgazda foglalkozik, olyannyira, hogy Gombával közösen önálló hegyközséggel bírnak. A török hódoltság után az elnéptelenedett falut a nagybirtokos Fáy család felvidéki szlovákokkal telepítette be. A szlovák lakosság sokáig õrizte kultúráját, anyanyelvét, azonban a XX. század végére az anyanyelv ismerete a legidõsebbekre szûkült le. Csupán a hely- és személynevek, az evangélikus templom, valamint a település szerkezete õrzi a szlovák eredetet. A település központja a Közösségi Ház és a polgármesteri hivatal között található, melynek udvarán Szent Vincének, a bortermelõk védõszentjének szobra áll. A Fõ utcán találjuk az között épült evangélikus templomot, kertjében az államalapító Szent István és a világháborús hõsi halottak emlékmûvével. A Bényei-patakot jobb oldalról kísérõ falurészen sok szép, régi lakóház látható (Kölcsey u., Virág u.). A hangulatos Lómen-, vagy ahogy a helyiek hívják a Dolina-völgyben pedig minden évben országos pónifogathajtó versenyt rendeznek. A völgy feletti löszkopárról gyönyörû kilátás nyílik a falura. Vince-napi borverseny január végén Pónifogathajtó-verseny augusztus elején Szüreti felvonulás szeptember utolsó szombatján Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) 3

5 PÁND A község a Tápió-vidék déli részén fekszik három völgy találkozásában, Nagykátától délnyugatra, mintegy 15 km-re. Kialakult településközponttal nem rendelkezik, az épületek közül az általános iskola és a református templom emelkedik ki. Az utcákon sétálva számos régi lakóház õrzi még a népi építészet emlékeit. Az iskola kertjében áll a világháborúban elhunyt Hõsök szobra, mely Pándi Kiss János alkotása. A falu híres szülöttének állandó kiállítása a mûvelõdési házban tekinthetõ meg. A templomot a betelepített felvidéki protestánsok építették az egykori középkori templom helyére között. Ma is a református vallás jellemzõ a lakosságra. A kávai út mellett fekvõ temetõ érdekessége, hogy nagy számban láthatók benne a kopjafás temetkezés emlékoszlopai. Szép kirándulásokat tehetünk a falu déli határában, a Hársas-völgyben, ahol még néhány idõs, molyhos tölgyet is láthatunk az egykori erdõk maradványaként. A dombok löszgyepein pedig közel tucatnyi védett növényfaj pl. tarka nõszirom, nagyezerjófû virágzik, és kitûnõ kilátóhelyek találhatók. A völgy bejáratánál magasodó Bográndi-hegyrõl szép kilátás nyílik a falura. Falunap július második hétvégéjén Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) Mûvelõdési ház (Tel.: 29/ ) KÁVA 4 A pilisi, pándi és bényei utak keresztezõdésében, a dombok közötti völgyben bújik meg mindössze 670 lakosával a Tápió-vidék legkisebb települése. Nevét XIV. századbeli birtokosáról a Kálnai (Kávai) családról kapta. Történelme szorosan egybefonódott a szomszédos Bényével, mellyel a mai napig közös általános iskolája van. Káván csak az alsó tagozat elsõ 3 osztálya tanul. Az iskola az egykori Puky-kastély udvarában található a falu egyik nevezetessége, az ún. tanítók fája, mely minden pedagógusnak emléket állít, aki valaha is a településen tanított. A Pilis felé vezetõ kanyargós út mentén láthatjuk a Kovách Gáspár-kastélyt, amely ma polgármesteri hivatal. A Hõsök parkjában találhatók a világháborús emlékmûvek, valamint Kölcsey Ferenc mellszobra. A falutól északra magasodik a kávai Várhegy, ahonnan kitûnõ kilátás nyílik a Gombai-patak völgyére. A Várhegy és a szomszédos löszkopárok oldalainak menedékében olyan ritka és szép virágok tenyésznek, mint az erdei szellõrózsa vagy a település címerét díszítõ tavaszi hérics. Szintén hangulatos kirándulásokat tehetünk a Hosszú-völgy ligetes kaszálórétjein is. Kihívás napja (sportnap) május utolsó szerdáján Falunap június végén Szüreti felvonulás szeptember október fordulóján Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ )

6 MENDE A Tápió mente legnyugatibb települése a Gödöllõi- és a Monor Irsaidombság határán fekszik hosszan elhúzódva az Alsó-Tápió két partján. A mai település három középkori falu: Bille, Oszlár és Mende helyén jött létre a környezõ dombok völgyeiben, melyet a község címerében látható hét halom is jelképez. A török hódoltság alatt és az azt követõ felszabadító harcokban azonban elpusztult mindhárom. Az újjátelepítést az akkori nagybirtokosok: a Bosnyák, Károlyi és a Koháry család kezdték el 1724-ben, zömmel a Felvidékrõl érkezõ telepesekkel. A falu evangélikus és katolikus templomát is meglepõ módon ugyanazon család, a Keglevichek építtették az 1770-es években. A löszdombok agyagos kõzete sok évtizeden át szolgált a helyi téglagyár alapanyagául, melynek emlékét ma már csak az ipartörténeti mûemléknek meghagyott kémény hirdeti. További érdekesség, hogy az itteni löszfalakban tárták fel az Országos Földtani Intézet egyik alapszelvényét is. Az épületek közül kiemelkedik a 2004-ben épített Oázis Idõsek Otthona, mely a polgármesteri hivatallal szemben áll, valamint a vasútállomás melletti régi magtár épülete, amely ma szórakozóhelyként üzemel. A vasútállomás feletti Ökörjárás domboldalain szép löszgyepek húzódnak, valamint a fák között elegyesen tölgyeket is találhatunk, melyek egykor a környezõ dombokat borították. A mûút túloldalán nyíló Mendei-völgyben romantikus sétát tehetünk a csörgedezõ patak partján egészen az ún. Leányvár dombjáig, melynek tetején a bronzkorban földvár állott. A község 2005-tõl új tornacsarnokkal is büszkélkedhet, mely sportrendezvények, konferenciák tartására is alkalmas. Az evangélikus templom díszítése élõ faágakkal pünkösdkor Ignác-napi búcsú július végén Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) CSEREPES BISZTRÓ Házias ételek, szolíd környezet Csoportok fogadása 30 fõig Mende, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: 29/

7 KÓKA A Tápió mente északnyugati csücskében, a Gödöllõi-dombság keleti lankáin terül el Kóka, az Árpád-kori királyi kovácsok földje. A község területe a történelem folyamán többször is királyi birtokként szerepel, mígnem a XVIII. században a Károlyi grófok szerzik meg. A központi parkban látható a község millenniumi emlékmûve, Szent István szobra, valamint a falu alapítójának tekintett IV. Béla emlékmûve is. A falu közepén, a mai temetõdombon emelkedik a Margit-hegy, melyrõl jó kilátás nyílik az egész falura. A hagyomány szerint Kossuth Görgeyvel ennek tetejérõl nézte az Isaszeg felé masírozó magyar csapatokat. Ennek emlékét õrzi a katolikus templom mellett lévõ Falumúzeum Kossuth korsója is, amibõl a vezér ittjártakor ivott. A falu domboldalain a szõlõtermesztésnek évszázados hagyományai vannak, és ma is neves bortermelõk öregbítik a kókai borok jó hírét. A községtõl északnyugatra a Hajta-patak Kókai-ágának két oldalán húzódik a Tápió mente egyik utolsó égerlápja, számos jégkorszaki maradványnövény (pl. vidrafû, villás sás) élõhelye. A falutól nyugatra esõ Várak-pusztán, a Felsõ-Tápió mentén értékes láprétek bújnak meg olyan növényritkaságokkal, mint a szibériai nõszirom és a fehér zászpa. Különleges víznyerõ hely a török korból megmaradt Beregkút, melynek vize egy beépített ágyúcsõbõl csordogál. A kút a temetõdomb mögötti Fûszögi-völgyben található a bokorfüzesekkel tarkított rét szélén. Borfesztivál húsvét környékén Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) Kossuth Falumúzeum (Tel.: 29/ ) Haris Családi Pincészet Kóka, Felsőhegy Tel.: 30/

8 ÚRI A Monor Irsai-dombság északi vonulatai között húzódik meg ez a kevésbé ismert, de annál hangulatosabb település. Határában négy hosszú, délkeleti irányba haladó vadregényes patakvölgyet láthatunk (Nádas-, Úri-, Tó- és Farkasdpusztai-völgy). A falu elsõ írásos említése 1252-bõl való, melyet a polgármesteri hivatal elõtti emlékmû is õriz. A középkort több nemesi család birtoklása alatt békésen átvészelte, csak a kuruc harcok alatt néptelenedett el egy rövid idõre. A polgármesteri hivataltól a Rákóczi út folytatásában vezetõ földúton juthatunk el az éjjel-nappal üzemelõ horgásztóig. A tó déli oldalán emelkedõ löszgyepre felkaptatva olyan védett növényeket figyelhetünk meg itt, mint a csinos árvalányhaj vagy a budai imola, másrészt nagyszerû látképben gyönyörködhetünk. A község határában húzódó völgyek mindegyike szép kirándulásra ad lehetõséget. A Gombával határos Farkasdpusztai-völgy a halászati hasznosítású úri halastóhoz vezet el bennünket, mely a tavaszi és õszi madárvonulás során kedvelt pihenõhely, de az utóbbi idõben a tó szélén teret nyerõ nádasoknak, gyékényeseknek köszönhetõen egyre jelentõsebb a vízimadarak fészkelése szempontjából is. Költ itt többek között szürke gém, barna rétihéja és cigányréce is. A falutól északra kezdõdõ és az Úri-patak völgyébe a halastó alatt betorkolló Nádas-völgyben találjuk a Tápió mente egyik legidõsebb füzesét. Falunap pünkösdkor Szüreti felvonulás szeptember végén Lovas kocsis Mikulás-járat december 6., este Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) FARKASDI CSÁRDA FESTÕI KÖRNYEZET TÁJJELLEGÛ ÉTELEK Hagyományõrzõ esküvõk szervezése, látványos hagyományos disznóvágással színesítve. Rendezvények, konferenciák, állófogadások, kerti partik, nyári táborok, horgászat, vadászat teljes körû szervezése szálláslehetõséggel. Gomba és Úri között (a Farkasdi horgásztó bejáratánál) Tel.: 20/

9 SÜLYSÁP A Gödöllõi-dombság keleti nyúlványain elterülõ 8000 lakosú nagyközség két korábbi település Tápiósüly és Tápiósáp egyesülésébõl jött létre 1970-ben. A két község közéletében, szokásaiban, a népesség összetételében azonban ma is megfigyelhetõ az önálló múlt hagyatéka. A sülyi falurészen találjuk a Tápió-vidék legrégebbi épségben fennmaradt katolikus templomát, mely a térségben egyedülállóan a gótikus építészet stílusjegyeit õrzi. Tornyában az 1498-as évszámot találták meg. A templom feletti temetõdombra felsétálva elénk tárul a település teljes panorámája. Itt találjuk az I. világháborúban, Sülyben elhunyt olasz katonák emlékmûvét is. A Kápolna utcán lesétálva és a Fõ úton még megfigyelhetünk egy-egy falusi lakóházat, azonban a régi épületek javát a sápi részen találjuk. A központban, a Szent István téren látható az államalapító király életnagyságú szobra és a szépen kialakított millenniumi emlékpark. Tápiósáp egykori birtokosainak a Sõtér, a Hevessy és a Grassalkovich családoknak kastélyait a Dózsa György út végén a sápi templom környezetében találjuk meg. A barokk stílusú templomot a Sõtér család építtette a XVIII. században. A Szent István Általános Iskola kovácsoltvas kapujával szemben található a település egykori életét, használati tárgyait bemutató Falumúzeum, mely elõzetes bejelentkezés alapján látogatható. A faluból kivezetõ Forrói úton juthatunk el az egyik legkedveltebb kirándulóhelyhez, a sülysápi halastavakhoz. A csodálatos környezetben elhelyezkedõ három tó kedvelt horgász- és pihenõhely, de lehetõség van tereplovaglásra is. A legbelsõ tó után rövid sétával egy igazi forrást is megnézhetünk, amely a Sápi-patak szülõhelye. A horgásztavak felett már a szomszédos tájegység legszebb részeit óvni hivatott Gödöllõidombvidék Tájvédelmi Körzet kezdõdik. Falunap és majális május 1-jén Búcsúk: Szent István-napi augusztus 20-án Kisboldogasszony-napi szeptember 8-án Szüreti felvonulás október elején Barátság Nyugdíjasklub hagyományõrzõ rendezvényei Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) Falumúzeum (Tel.: 29/ ) Sülysápi halastavak (Tel.: 30/ ) 8

10 TÓALMÁS Almás már a XI XII. században létezett a templomdombon talált régi várfalszerû talapzat és a régészeti leletek alapján. Elsõ okleveles említése azonban csak 1406-ból való. A mai templom gótikus alapokra épült a XVIII. század fordulóján barokk stílusban, jelenlegi állapotában a község legszebb mûemléke. A település építészeti emlékei közül kiemelkedõ a Bócz-kertben található Andrássy-kastély, melyet Ybl Miklós tervei alapján 1895-ben barokk stílusban építettek a millenniumra készülve. Parkját még elõzõ birtokosa báró Prónay Sándor hozta létre, melyet az új tulajdonosok angolkertté alakítottak. Gyönyörû idõs fáival és gazdag parkjával helyi jelentõségû természetvédelmi terület, azonban magántulajdon lévén a látogatáshoz elõzetes bejelentkezés szükséges. A felüdülni, vagy pihenni vágyó turistákat a község északi részén, az üdülõtelepen szépen parkosított környezetben hárommedencés termálstrand várja futball- és röplabdapályákkal, valamint hétvégenként éjszakai fürdõzéssel és filmvetítéssel. Tóalmás határa igencsak bõvelkedik természeti látnivalókban. A keletre fekvõ Boldogkáta-puszta számos veszélyeztetett növényfaj (pl. szártalan csüdfû, pókbangó) otthonául szolgál. Különösen nyár elején fogadja az idelátogatókat igazi virágpompa. A községtõl délre elterülõ homokbuckás terület a Tápió mente egyik utolsó nagyobb homoki legelõje, melynek partfalaiban gyurgyalagok és partifecskék fészkelnek. Bajor sörfesztivál négyévente (legközelebb 2009-ben) Amatõr fogathajtóverseny minden nyáron Szüreti felvonulás október elején Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) Andrássy-kastély (Tel.: 29/ ) STRANDFÜRDÕ ÉS KEMPING TÓALMÁS REMÉNY U. 8. TEL.: 29/

11 SZENTMÁRTONKÁTA A szomszédos településekkel együtt több évszázadon át a Kátay család birtokában volt, melyet nevében is megõrzött. A község hagyományaiban elevenen élnek a Rákóczi és a 48-as szabadságharc eseményei, melyet Battha Sámuel kormánybiztos szobra, a Kossuth-emlékmû és a könyvtár falán elhelyezett Rákóczi-emléktábla is hirdet. Mindkét szabadságharcban a magyar csapatok tábort vertek a településen. A könyvtár emeleti részén tekinthetõ meg a falu történetét bemutató helytörténeti kiállítás is. A faluközpontban egymás közvetlen szomszédságában két templom tornya is magaslik, tükrözve a lakosság katolikus és református összetételét. Mindkettõ 1785-ben épült. A település határa gazdag természeti értékekben. A Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetnek négy részegysége is megtalálható itt, egészen eltérõ élõhelyeket reprezentálva. A falutól északra találjuk a nagy kiterjedésû Székesrekeszi-legelõt és a mindössze 2,5 ha kiterjedésû Gyulaierdõt. Utóbbi érdekessége, hogy egy tucat bükk és számos gyertyán is található benne, mely az Alföld e részére egyáltalán nem jellemzõ. Az erdõt a Katona család hozta létre a XIX. sz. második felében a szomszédos halastóval együtt. A község déli, homokos részén a védett Felsõ-Tápió völgye és a fokozottan védett Gicei-hegy magas buckái találhatók, számos homoki növényritkasággal. Utóbbi látogatása azonban csak engedéllyel lehetséges. Tavaszi hadjárat április 5. Falunap szeptember harmadik szombatja (lovas kocsis felvonulással, egész napos programmal, tûzijátékkal) Búcsú november második vasárnapján Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) Könyvtár és Teleház (Tel.: 29/ ) KORONA VENDÉGLŐ Finom, házias ételek Rendezvények szervezése Pénteken, szombaton élõzene 10 Rákóczi u. 29. Tel.: 29/ Nyitva tartás: H Cs, V: óráig P, Sz: óráig

12 SZENTLÕRINCKÁTA A fóliasátrak és a paprikatermesztés hazája a Tápió mentén. Szinte minden harmadik család a nyarat a fóliák alatt tölti, hogy a háztáji kertészkedéssel egészítse ki jövedelmét. Sok helyen vásárlásra is van lehetõség, s egyúttal röpke betekintést is nyerhetünk a paprikatermesztéssel foglalkozó családok életébe. A kistérség e legészakibb határbástyája sok tekintetben már inkább a szomszédos Jászsághoz tartozik. Fõ vízfolyása is a Zagyva és oldalága, a Mérges-patak, de néprajzi hagyományai és történelme mindig is a Tápió mentéhez kötötte. A Szent Lõrinc tiszteletére elnevezett templom melletti téren áll az 1848-as emlékmû a Kossuth-szoborral, valamint a Hõsök terén a világháborús hõsök emlékmûve. Érdekességként említhetõ, hogy Bottyán János, Rákóczi híres tábornoka itt hunyt el 1709-ben emlékét mellszobra és egy kopjafa õrzi az általános iskola elõtt. A falu híres szülötte Lackovics János, a Martinovics-féle összeesküvés vezéralakja, valamint az Indul a bakterház felejthetetlen Regõs Bendegúza is e faluban nevelkedett. A község déli részén folyik a Hajta-patak, melynek partján kisebb-nagyobb szikes gyepek terülnek el. A patak hangulatosan kanyargó medrét szép füzesek kísérik, míg a tõle délre emelkedõ domboldalt borító cserjés alatt nemrég került elõ a Tápió mentén eddig nem jelzett epergyöngyike, mely ritka védett növényünk. Szüreti bál október elején Falunap minden páros évben nyáron, sok programmal, fellépõvel Ovifesztivál minden páratlan évben Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) 11

13 NAGYKÁTA A kistérség egyetlen városa, mely a történelem folyamán mindig is központi szerepet töltött be a régió életében ban Mária Teréziától mezõvárosi rangot kapott, majd 1989-ben kapta meg a városi rangot a 13 ezer lakosú település. A város fõutcája a Szent György-templom mellett nyíló Dózsa György út, a legtöbb középület és látnivaló színhelye. A sarkon Kármán László helyi szobrászmûvész alkotása: az Ébredés nõalakja fogadja az érkezõket. A polgármesteri hivatal az egykori Keglevich-kastélyban mûködik, mely az 1849-es tavaszi hadjárat idején Görgey tábornok fõhadiszállása és a sebesült honvédek hadikórháza volt. A szépen kialakított butiksorok és üzlethelyiségek között a Vadász utca sarkán áll a város millenniumi emlékmûve, a Magyarok Nagyasszonya-szobor. A szökõkutas Európa téren betérhetünk a Tápió-vidék Kistérségi Irodájába, itt a legtöbb térségi kiadvány és prospektus beszerezhetõ. A hangulatos tér a nyár esti programok, a városi közélet egyik színhelye, ahol érdemes elidõzni. A Damjanich János Gimnáziummal szemben a temetõ látható a város egyik legértékesebb mûemlékével, a XVIII. században barokk stílusban épült Keglevich-kápolnával, mely ellipszis alakú kupolájával egyedülálló az országban. A vasúti átjárón túl találjuk a város országos hírû gyógy- és termálfürdõjét, mely gyógyvize mellett úszó- és élményparkos gyermekmedencével, a legkisebbeknek bébipancsolóval, futball- és röplabdapályákkal szépen gondozott környezetben várja a gyógyulni, felfrissülni vágyókat. A város északkeleti határában, a Jászberény felé vivõ 31-es fõút mentén található a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egreskátai majorja, mely õshonos állatfarmmal, lovasbemutatókkal és a magyar puszta hamisítatlan hangulatával várja a látogatókat. Igény esetén gyalogtúrás szakvezetéssel vagy sétakocsikázással bejárhatók a Nyík-rét védett területei, valamint a szikes laposairól, mocsárfoltjairól, pusztai tölgyes maradványáról nevezetes egreskátai Sóstavak vidéke is. Kátai Nemzetközi Tánctalálkozó augusztus 20-hoz kötõdõen Tavaszi hadjárat-megemlékezések április 4. Szabadtéri koncertek, színi elõadások Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) Kistérségi iroda (Tel.: 29/ ) Bartók Béla Mûvelõdési Központ (Tel.: 29/ ) Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet irodája (Tel.: 29/ ) GYÓGY- ÉS STRANDFÜRDÕ Hosszútó út 1. Tel.: 29/ Nyitva: május 1. szept. 30.

14 FARMOS A hangulatos falu természeti adottságainak köszönhetõen a Tápióvidék gólyafõvárosa. A település határában a Nagy-nádas óriási kiterjedésû mocsárvidéke terül el, mely esõs években igazi madárparadicsommá alakul. A fõ vízfolyásról elnevezett Hajta Természetismereti Túraútvonal mentén a nádasok mellett, nagy kiterjedésû szikeseket, kékperjés lápréteket és virágpompás löszgyepeket láthatunk számos védett növényritkasággal. Valamint a madármegfigyelõ toronyból távcsõvel megfigyelhetjük a nádasban élõ madarakat is. A gazdag madárvilág kutatására az elmúlt években a Hajta-parti gátõrházban a helyi természetvédõk Vonuláskutató és gyûrûzõtábort állítottak fel, mely évközben több alkalommal is üzemel és szabadon látogatható. A település központjában, a víztorony tövében áll a Tápió Közalapítvány Természetvédelmi Bemutatóközpontja, mely gazdag kiállítási anyaggal várja a természet iránt érdeklõdõket. A kiállítási anyag megtekintése mellett nagyobb csoportok számára különbözõ szakmai elõadások, diavetítések és szakvezetett túrák is igényelhetõk a környék védett területein, tanösvényein (Sziki és Nõszirom tanösvény). A központban, a polgármesteri hivatal kertjében találjuk még a világháborús hõsök emlékmûvét, valamint a Zrínyi utcában a kicsiny római katolikus templomot is. Ugyancsak a tájvédelmi körzet részét képezi a jászberényi mûúttól keletre elhelyezkedõ Rekettyési-láprét, mely számos ritka növényfaj élõhelye. Farmosi napok október elsõ hétvégéje Polgármesteri hivatal (Tel.: 53/ ) Tápió Közalapítvány (29/ ) MATOLCSY KÚRIA Természetvédelmi Bemutatóközpont A ház a Tápió-vidék természeti értékeit, vizes élõhelyeit mutatja be a Gödöllõi dombvidéktõl a farmosi szikesekig egy óriási terepasztal mentén berendezett dioráma- sorozatban és színes tablókon keresztül. Négy hatalmas akváriumban az egyes élõhelyekre jellemzõ vízi állatok élõben is megtekinthetõk. Emellett egy nem mindennapi kiállítás keretében a látogatók megismerkedhetnek a vizet veszélyeztetõ tényezõkkel és a szennyvízkezelés módszereivel is. A kiállítás elõzetes bejelentkezés alapján 2006 májusától látogatható: 2765 Farmos, Árpád u. 2/A Tel.: 29/ és 30/

15 TÁPIÓSZECSÕ E településen fut egymáshoz legközelebb a térség névadó folyójának két fõ ága az Alsó- és Felsõ-Tápió. Mindkét vízfolyás árterületébõl homokbuckák sora emelkedik ki, melyeken ma is nagy kiterjedésû homoki erdõk húzódnak. A Felsõ-Tápió elrekesztésével az 1930-as években mesterséges halastavakat hoztak létre, melyek a haltermelés mellett gazdag madárvilágnak is otthont adnak. Míg az elsõ tó a horgászok számára van fenntartva, a hátsó tavak a madarászok kedvenc megfigyelõhelyei közé tartoznak. Számos ritka madárfaj fészkelése bizonyosodott be az elmúlt években (pl. vörösnyakú vöcsök, vörös gém, cigányréce, küszvágó csér), ezenkívül vonuláskor is sok ritkaságot figyelhetnek meg az érdeklõdõk. A tavak csak a tulajdonos engedélyével látogathatók. A horgásztó déli partján egy csoport idõs, kocsányos tölgy hirdeti az egykori tölgyerdõk emlékét. A Tápióság felé vezetõ mûútról letérve a falu nagy kiterjedésû homoki legelõjét, az Égeres-legelõt is megcsodálhatjuk. Számos értékes növény mellett itt él a védett homoki kikerics legnagyobb Tápió-vidéki állománya is. A legelõ nevét az Alsó-Tápiót szórványosan kísérõ enyves égerfákról kapta, melyek a tavaszi hóolvadás után nagy területen víz alatt állnak. Építészeti szempontból említésre méltó a falu barokk stílusú katolikus temploma a szomszédságában megbúvó parókiával, mely a község legrégebbi épülete (1673). A Sülysáppal egybeépült Magdolnatelepen található a Hevessy-kastély, mely az egykori nagy kiterjedésû szõlõtelep uradalmi borházaként üzemelt. Falunap szeptember elején Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) Tápiószecsõ, Halastó 18/3. Tel.: 06-30/ alkucarp@t- .hu 14 A horgászokat 40 hektáros horgásztóval, a természetkedvelõ kirándulókat szép környezetben lévõ halastóval várjuk, táborozási és szálláslehetõséggel.

16 TÁPIÓSÁG A fõ közlekedési útvonalakból kiesve a löszdombok és homokhátak között fekvõ kedves település, mely falusias jellegét régi lakóházaiban és a település szerkezetében a mai napig megõrizte. A község területén található a 2005-ben létrehozott Gólyahír tanösvény, mely mind a helytörténeti, mind a természeti értékeket híven mutatja be a falut bejáró túraútvonal és a színes információs tablók segítségével. A tanösvény kiindulópontja a falu akadémikus szülöttérõl elnevezett Dr. Papp Károly Általános Iskola parkja, melyben számos idõs famatuzsálemet láthatunk. A faluszéli Várhegyrõl csodálatos panoráma nyílik az Alsó-Tápió völgyében elnyúló kaszálókra és a településre. A löszgyepek számos növényritkaságot rejtenek, köztük a fokozottan védett szennyes ínfû igazi kuriózum. A természeti értékek és a madárvilág iránt érdeklõdõknek érdemes még kilátogatni a bokorfüzesekkel, ártéri ligetekkel tarkított Nagy-rétre is, mely már a Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet része. A régi lakóházak szerelmesei az Öregfalu utcáin sétálva számos vályogfalú házat láthatnak még, fakerítéssel és az alföldi parasztházakra jellemzõ hosszú tornáccal. De érdemes egy kirándulást tenni az Újfalu szépen gondozott utcáiban is, melyek portáin még sok helyütt a kispadok is ott ücsörögnek. A község déli határában számos hangulatos kiránduló-útvonal vezet Zsiger-pusztán és a Gombai-patak völgyében. Az egykori megyei Sóút nyomvonalán található az ún. Török híd, melyet 1815-ben építettek a középkori fahíd helyére. Ezen az útvonalon szállították évszázadokon át a sót Szolnokról a fõvárosba, Budára. Falunap augusztus 20. körül Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) 15

17 TÁPIÓBICSKE A település az es szabadságharc hagyományõrzõinek országosan kiemelkedõ színhelye, melynek történelmi alapját a tavaszi hadjárat során a falu határában vívott gyõztes ütközet adta. Az ún. hídi csatát, minden év április 4-én élõ harci játékban, korhû öltözetben elevenítik fel az ország valamennyi tájáról érkezõ hagyományõrzõk, több ezres közönség részvételével. A csata színhelyén, a Felsõ-Tápión látható az egykori bicskei fahíd rekonstruált mása, s a hõsök tiszteletére emelt honvédemlékmû. A falu központjában köszöntõtábla fogadja az érkezõket, hátoldalán információs térképpel. A Fõ téren látható Tápióbicske kõbõl kialakított címere, valamint a hídi csata párbajhõsének, Színi Sebõ Alajos alezredesnek az emlékmûve is. A térrel átellenben magasodik a barokk stílusú római katolikus templom, kertjében az I. világháborús hõsök szobrával. A templommal szembeni szûk utca a falu egykori agyagnyerõ bányájához, az ún. Agyigásóhoz vezet, melynek falában több tucat gyurgyalag fészkel a nyári hónapokban. A falu nyugati felében két bronzkori földvár maradványait is megfigyelhetjük, melyek az itt rendezett országos motokrosszversenyek miatt sajnos, egyre inkább elveszítik eredeti alakjukat. A Pánd felé vezetõ mûút mellett a Monor Irsai-dombság utolsó leereszkedõ löszvonulatán, a Sajgón, szép vadvirágos domboldalban gyönyörködhetünk. Innen nyílik a Gombai-patak völgye is, mely hangulatos kirándulások útvonala lehet. Hosszabb tartózkodásra és táborozásra a felújított Tápiósi Iskola épülete és parkja nyújt lehetõséget. Hídi csata országos harci játék: minden év április 4-én Falunap augusztus 20-án Horgászversenyek Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) Horgásztó (Tel.: 29/ ) Vadász Csárda 16 Tápióbicske, Rákóczi út 69. Tel.: 06-29/

18 TÁPIÓSZENTMÁRTON A hatalmas szántóföldekkel és gyepekkel határolt település a verhetetlen versenyló, Kincsem földje és számos történelmi emlék lelõhelye. Itt találták meg a híres szkíta aranyszarvast, melynek eredetijét a Nemzeti Múzeumban õrzik, valamint a falu határában végzett ásatások során egy teljes szkíta temetõt is feltártak. A lovaglás és a lovassportok szerelmeseit az óriási kiterjedésû Kincsem Lovaspark várja teljes körû szállodai szolgáltatással és számos programlehetõséggel. A park területén található az ún. Attila-domb, mely gyógyító mágneses energiájáról vált híressé, és az elmúlt években a gyógyulni vágyók országos zarándokhelyévé vált. Érdemes itt megtekinteni a névadó híres versenyló életpályáját bemutató Kincsem Múzeumot is. A település központjában, az evangélikus templom elõtt szoborpark mutatja be a magyar történelem jeles alakjait. Szomszédságában az új iskola monumentális épülete látható, udvarában a felújított Kubinyikúriával, amely ma iskolai étkezde, de tetõtere idegenforgalmi szálláshely is. A Tápiószelére vezetõ út menti dombon a Blaskovich-kápolna magasodik, körülötte az õsök sírkertjével, ahová a család temetkezett. Itt hirdeti egy rejtélyes feliratú homokkõ szobor Attila király lehetséges temetkezési helyét. A kápolna, s parkja ma egy alapítvány tulajdonában áll, mely nyaranta gyermek- és ifjúsági táborokat szervez a régió fiataljainak. Az üdülõtelepen termálstrand várja a vendégeket két gyógyvizû, egy gyermek- és egy úszómedencével. Göbölyjárás falurészen a Tápió-vidék legszebb láprétjét és a homokbuckás élõhelyeket bemutató Nõszirom tanösvény várja a természetjárókat. Szintén kedvelt kirándulóhely az Alsó- és Felsõ-Tápió összefolyása, melyet az üdülõtelep elõtti hídról nyugatra lefordulva érhetünk el. Attila-ünnep május 21-hez legközelebb esõ hétvégén Márton-napok minden évben november elején, benne: nemzetközi hurkatöltõ fesztivál Pünkösdi borfesztivál minden évben pünkösd hétvégéjén Polgármesteri hivatal (Tel.: 29/ ) Kincsem Lovaspark (Tel.: 29/ ) Horgásztó (Tel.: 29/ ) Kubinyi-kúria Összkomfortos szállás 18 fõre, teljes ellátással a hozzá kapcsolódó sportcsarnok és uszoda használatával. Ady Endre u. 2. Tel.: 29/ Gyógyfürdõ és strand Nyitva: május 1-jétõl szept. 30-ig. Telefon: 29/

19 TÁPIÓSZELE A legtöbb épen maradt nemesi kúriával, kastéllyal rendelkezõ település. Közülük is kiemelkedik a Blaskovich Kúriamúzeum, mely az ország egyetlen olyan köznemesi kúriája, mely berendezéseit sértetlenül megõrizte a háborúk alatt. Ezenkívül számos kiállítási tárgy, festmény, gyûjtemény kincsestára, melyet az egykori mûgyûjtõ tulajdonos Blaskovich fivérek gyûjtöttek össze a világ minden tájáról. A múzeum másik állandó kiállítása a Vörösmarty úti Viczián-villában található, ahol az 1945-ös tápiószelei mûvésztelep szervezõjének és vezetõjének, Nagy János festõmûvésznek alkotásai tekinthetõk meg elõzetes bejelentkezés alapján. A vasúton túl a Szelényi-kastélyban mûködik az MTA Agrobotanikai Intézete, melyhez hosszú, hangulatos fasor vezet. Az intézet szépen gondozott parkjában számos növényritkaságban is gyönyörködhetünk. Az Egyesült-Tápió partján vezet végig a térség másodikként létrehozott természetismereti túraútvonala, a Fehér gólya tanösvény, mely a vízpart közeli életközösségeket mutatja be. Nyitó állomása a néprajzi házban található, melybe szintén érdemes betérni a paraszti kultúra és a régi háztartási eszközök után érdeklõdõknek. A ház udvarában egy kovácsmûhelybe is betekinthetünk, mely teljes felszereltséggel mutatja be a mesterség egykori eszközeit. A településen a térségben egyedülállóan három templom is található, a lakosság evangélikus, református és katolikus összetételét reprezentálva. Építészetileg érdemes megemlíteni a község mûvelõdési házát és az új iskolát, melyek Makovecz-stílusban épültek. Kincsem és Aranyszarvas országos gyalogtúra március harmadik szombatja Béke Világtalálkozó májusban Blaskovich-napok kulturális rendezvények május utolsó hete Kulturális Örökség Napok szeptember harmadik hétvégéje Polgármesteri hivatal (Tel.: 53/ ) Blaskovich Múzeum és Néprajzi Ház (Tel.: 53/ ) Trafó Étterem 2766 Tápiószele, Györgyei út 14. Tel.: 1/ , 30/

20 TÁPIÓGYÖRGYE A térség keleti szögletében fekvõ hangulatos, szépen gondozott község, mely a Tápió-vidék legvirágosabb települése. Bármelyik útról is érkezünk, mindenhol színes köszöntõ- és információs táblák fogadják az utazót, a falu szívében pedig egy teljesen felújított településközpontot csodálhat meg. A Szent Anna-templommal szemben a község impozáns iskolaépülete húzódik, mely a térség elsõ ökoiskolája. A szépen gondozott Szent István tér parkjában számos köztéri alkotás és a település egykori artézi kútja látható. A templom mögötti idõs park fái a hatalmas Györgyeykastélyt rejtik, mely ma megyei ideggyógyintézetként mûködik. Látogatása engedélyhez kötött. Az egykori kastélypark déli felében a Strandkert medencékkel, aszfaltozott futball- és kosárlabdapályákkal várja a felfrissülni vágyókat, hangulatos természeti környezetben. A hosszabb tartózkodást a strand területén lévõ kemping és kõházak biztosítják, melyek egyben a Bíbicfészek Erdei Iskola szálláshelyei is. Étkezési lehetõség a tábortól 150 méterre található, az új önkormányzati konyha éttermében. A kert további látványossága a 2005-ben kialakított Fülemüle madárvédelmi és botanikai tanösvény, mely az aktív fajvédelem eszközeit mutatja be. A fõutcán lévõ Falumúzeum udvarán lehetõség nyílik a szabadtéri kemencében sült lángos és friss kenyér megkóstolására, valamint az épület hátuljában egy természetvédelmi tájház is mûködik a környék természeti értékeit bemutató kiállítással. A falumúzeumtól igény szerint bérelt lovas kocsival kilátogathatunk a horgásztóhoz, ahol a madármegfigyelõ torony és a falu határának élõhelyeit bejáró Bíbic tanösvény kezdõállomása áll. A tanösvény gyalog, kerékpárral és lovas kocsival is bejárható. A település életének egyik kiemelkedõ látványossága az augusztusi gulyaáthajtás, amikor a nemzeti park szürke marháit a falu fõutcáján hajtják át a Gulya-gyep legelõire. Gulyahajtás minden év augusztusában Falunap július utolsó hétvégéjén Polgármesteri hivatal (Tel.: 53/ ) Bíbicfészek Erdei Iskola (Tel.: 53/ ) Tápiógyörgyén, a fõtéren étterem és panzió nyílik 2007 tavaszán. Érdeklõdni lehet az 53/ es telefonszámon vagy a tapiokisker@t-online.hu címen. 19