TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

Átírás

1 NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT (a Szervezeti és működési szabályzat 22. sz melléklete) Elfogadva: december 14. Utolsó módosítás: március 31., hatályba lép: április 2-án

2 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 A SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 A SZABÁLYZAT TARTALMA... 4 A FŐISKOLA TŰZVÉDELMI SZERVEZETI RENDSZERE... 4 A REKTOR TŰZVÉDELMI FELADATAI... 4 A KANCELLÁR TŰZVÉDELMI FELADATAI... 5 A GAZDASÁGI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT, AZON BELÜL A VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRODAVEZETŐ FELADATAI... 5 TŰZVÉDELMI SZAKREFERENS FELADATAI... 7 A FŐISKOLAI SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETŐINEK TŰZVÉDELMI FELADATAI... 8 DOLGOZÓK, OKTATÓK ÉS HALLGATÓK TŰZVÉDELMI FELADATAI... 9 A FŐISKOLA VALAMENNYI LÉTESÍTMÉNYÉRE, HELYISÉGÉRE, SZABAD TERÜLETEIRE VONATKOZÓ, ILLETVE A TEVÉKENYSÉGGEL, A TECHNOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK: A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK PONYVASZERŰ ÉPÍTMÉNYEK (AZ ATLÉTIKAI CSARNOK, ÉS A FŐISKOLAI RENDEZVÉNYEKEN IDEIGLENESEN HASZNÁLT RENDEZVÉNYSÁTRAK) HASZNÁLATI SZABÁLYAI TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG A TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE DOHÁNYZÁS SZÁLLÍTÁS, VONTATÁS TÁROLÁS SZABÁLYAI A ROBBANÁSVESZÉLYES OSZTÁLYBA TARTOZÓ ANYAGOK, GÁZPALACKOK TÁROLÁSI ELŐÍRÁSAI TŰZOLTÁSI ÚT, TERÜLET ÉS EGYÉB UTAK TÜZELŐ-, FŰTŐBERENDEZÉSEK SZELLŐZTETÉS HŐ- ÉS FÜSTELVEZETÉS CSATORNAHÁLÓZAT GÉPI BERENDEZÉS VILLAMOS BERENDEZÉS BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ ÉS BEÉPÍTETT OLTÓBERENDEZÉS, TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉK, FELSZERELÉS TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK SZÁLLÁSÉPÜLETEK, KOLLÉGIUMOK, SZÁLLODA A FŐISKOLA ÉS A TAGINTÉZMÉNYEI TERÜLETÉN TARTOTT RENDEZVÉNYEK SZABADTÉRI RENDEZVÉNYEK JÁRMŰVEK ARATÁS SZÉRŰ, ROSTNÖVÉNYTÁROLÓ, KAZAL A SZABADTÉRI TŰZGYÚJTÁS ÉS TŰZMEGELŐZÉS SZABÁLYAI A MEZŐGAZDASÁGI ERŐ- ÉS MUNKAGÉPEK ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI ÉGHETŐ FOLYADÉKOK TÁROLÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA ÉGHETŐ FOLYADÉKOK TÁROLÁSA A VEGYIANYAG RAKTÁRBAN ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ, BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉS KARBANTARTÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK ELLENŐRZÉSE ÉS KARBANTARTÁSA TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA

3 A KISFESZÜLTSÉGŰ ERŐSÁRAMÚ VILLAMOS BERENDEZÉSEK IDŐSZAKOS TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATA AZ ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS ÉS KISÜLÉS ELLENI VÉDELEM IDŐSZAKOS TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATA VILLÁMVÉDELEM FELÜLVIZSGÁLATA TŰZVÉDELMI MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI KÉZIKÖNYV ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK EGYES HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK TANTERMEK (ELŐADÓTERMEK) LABORATÓRIUMOK KÖNYVTÁRAK A KOLLÉGIUMI ÉPÜLETEK LAKÓSZOBÁI KOLLÉGIUMI KONYHÁK, TEAKONYHÁK, FŐZŐFÜLKÉK BIZTONSÁGI ÉS MŰSZAKI DISZPÉCSER HELYISÉGEK KARBANTARTÓ MŰHELYEK ELEKTROMOS KAPCSOLÓ HELYISÉGEK KAZÁNHÁZAK IRODÁK RAKTÁRAK IRATTÁRAK RENDEZVÉNYEK, A FŐISKOLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYEK, EGYSÉGEK TŰZVÉDELME ZENÉS SZÓRAKOZÓ HELY INFORMATIKAI KÖZPONT SZÁMÍTÁSTECHNIKAI LABORATÓRIUMOK, - TANTERMEK SOKSZOROSÍTÓ MŰHELYEK SZABAD TERÜLETEK, UDVAR A TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG, MUNKAVÉGZÉS, AZOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE JOGOSULTAK FELADATAIK, TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK TŰZVÉDELMI OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK A HALLGATÓK TŰZVÉDELMI FELVILÁGOSÍTÁSA, OKTATÁSA KÜLSŐ MUNKAVÁLLALÓK ÉS EGYÉB SZEMÉLYEK TŰZVÉDELMI FELVILÁGOSÍTÁSA A TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGÁKHOZ KÖTÖTT FOGLALKOZÁSI ÁGAK, MUNKAKÖRÖK, SZAKVIZSGÁK RENDJE, ÉRVÉNYESSÉGE A MUNKAVÁLLALÓKNAK A TŰZJELZÉSSEL, TŰZOLTÁSSAL, MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI.. 66 A FŐISKOLA 50 FŐNÉL NAGYOBB BEFOGADÓKÉPESSÉGŰ HELYISÉGEI RENDEZVÉNYEK SZABÁLYAI ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK FÜGGELÉK: A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TANULMÁNYI ÉPÜLETEINEK TŰZRIADÓ TERVE A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI ÉPÜLETEINEK TŰZRIADÓ TERVE A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA EÖTVÖS JÓZSEF GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ÉPÜLETEINEK TŰZRIADÓ TERVE A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA APÁCZAI CSERE JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉPÜLETEINEK TŰZRIADÓ TERVE

4 A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA A Szervezeti és működési szabályzat 22. sz. melléklete A Nyíregyházi Főiskola teljes területén a tűz elenni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 19. (1) bekezdésben, valamint a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996./XII.6./BM. számú rendeletben meghatározott felhatalmazásnak és kötelezettségnek megfelelően, az 54/2014 (XII. 05.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) előírásait figyelembe véve a Nyíregyházi Főiskola Tűzvédelmi Szabályzatát az Nftv. rendelkezései, valamint a főiskola szenátusa által jóváhagyott szervezeti átalakítás alapján a főiskola rektora és kancellárja egyetértésben az alábbiak szerint adja ki. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Tűzvédelmi Szabályzat 1. területi hatálya kiterjed: a.) Nyíregyháza, Sóstói út 31/b b.) Nyíregyháza, Kótaji út 9-11 b.) Nyíregyháza, Hímes út Lovarda c.) Nyíregyháza, Ungvár sétány 12 d.) Nyíregyháza, Erdő sor 7 e.) Tiszalök Üdülő telep, Liliom út 1. f.) Mátraszentimre (üdülő) g.) Rakamaz (üdülő) h.) A Tangazdaság nyíregyházi, napkori és Nyírtelek Ferenc-tanyai telephelyeire. 2. személyi hatálya kiterjed: a Főiskola összes dolgozójára, hallgatójára, és az intézmény területén tartózkodó és tevékenységet végző valamennyi személyre és szervezetre. A szabályzat célja (1) A szabályzat célja azon tűzvédelmi előírások, magatartási szabályok összefoglaló meghatározása, ismertetése, amelyek a. az üzemeltetés (használat), az intézmény területén végzendő műszaki átalakítások, felújítások, építkezések során a tűzbiztonság és a megelőző tűzvédelmi feltétele kialakítása érdekében végrehajtandók, b. megtartásával, végrehajtásával a Főiskola kezelésében tartozó területeken a tűzesetek megelőzhetők és elkerülhetők c. elsajátításával és tűz esetén való alkalmazásával a tűzkár csökkenthető és a személyek testi épsége megóvható. 3

5 A szabályzat tartalma (1) A szabályzat tartalmazza a. az általános rendelkezéseket; b. a Főiskola tűzvédelmi szervezetét, a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítéséért felelős vezetőket és azok feladatait; c. a Főiskolára és a felügyeletéhez tartozó valamennyi létesítményére, épületekre, helyiségére, szabad területeire vonatkozó, illetve a tevékenységgel, a technológiával kapcsolatos általános érvényű tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat; d. a Főiskola helyiségeiben folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges tűzveszélyes anyagok, eszközök felsorolását, legnagyobb megengedhető mennyiségét, kezelésük, tárolásuk módját; e. a tűzveszélyes tevékenységet, munkavégzést és azok engedélyezésére jogosultak jegyzékét; f. a tűz megelőzésével és oltásával kapcsolatos teendőket, a tűzvédelmi oktatási feladatokat; g. az ügyrend, és felelősség kérdéseit; h. a legfontosabb rendszeresített ügyirat-mintákat. A FŐISKOLA TŰZVÉDELMI SZERVEZETI RENDSZERE (1) A Főiskolán belül önállóan működő tűzvédelmi egység - tűzvédelmi bizottság, tanács, iroda - nem működik. (2) A Főiskola tűzvédelmi tevékenységének irányítása a jogszabályban előírtaknak megfelelően a Rektorral egyetértésben a Kancellár hatáskörébe tartozik. (3) A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokat a Gazdasági és Vagyongazdálkodási Központ, ezen belül a Vagyongazdálkodási Iroda látja el. (4) A Főiskola szervezeti egységeinek vezetői az irányításuk alá tartozó területeken érvényesítik a tűzvédelmi szabályok érvényre jutását. A Rektor tűzvédelmi feladatai (1) A Rektor - mint a főiskola alaptevékenységnek megfelelő működéséért, az intézmény oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett munkáltatói jogok gyakorlásáért felelős vezetője - tűzvédelmi feladatát a jogszabály előírásai szerint látja el. Gondoskodik arról, hogy a Főiskola azon dolgozói, akik felett a munkáltatói jogkört gyakorolja és az intézmény hallgatói a részükre szervezett oktatásokon részt vegyenek és elsajátítsák a Főiskolára vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, e szabályzatban és a jogszabályokba foglalt tűzvédelmi feladataikat tevékenységük során betartsák (2) Eljár mindazokban a tűzvédelmi ügyekben, amelyeket jogszabály vagy a belső szabályzás kizárólagosan a rektor, mint az intézmény munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető hatáskörébe utal. 4

6 A Kancellár tűzvédelmi feladatai (1) A Kancellár - mint a Főiskola működtetéséért és a nem oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett munkáltatói jogok gyakorlásáért felelős vezetője - tűzvédelmi feladatát a jogszabály előírásai szerint látja el. (2) Gondoskodik az intézmény Tűzvédelmi szabályzatának kidolgozásáról, ezt követően annak a jogszabályi és a szervezeti változások szerinti frissítéséről. (3) Gondoskodik a tűzvédelmi munka végzéséhez szükséges személyi, anyagi és egyéb feltételek biztosításáról. (4) Eljár mindazokban a tűzvédelmi ügyekben, amelyeket jogszabály vagy a belső szabályzás kizárólagosan a Kancellár hatáskörébe utal. (5) A tűzvédelmi hatósági ellenőrzések megtartásának feltételeit biztosítja, személyesen, vagy meghatalmazottja útján részt vesz az ellenőrzéseken. (6) Gondoskodik a tűzvédelem fejlesztését szolgáló tapasztalatok, módszerek, eljárások elterjesztéséről, általánossá tételéről. (7) Köteles a tűzvédelemi helyzetre kiható változást, tevékenységet annak megkezdése előtt legalább 15 nappal - az I. fokú tűzvédelemi hatóság részére az új helyzetnek megfelelő adatokat írásban bejelenteni. (8) Előzetes egyeztetést követően biztosítja az illetékes tűzoltóság részére a Főiskola területén gyakorlatok, helyismereti foglalkozásokmegtartását. (9) Kijelöli az alkalomszerűen végzett tűzveszélyes tevékenység engedélyezésére jogosultak körét. (10) Gondoskodik a dolgozók munkába állását megelőző, majd az évenként ismétlődő és rendkívüli tűzvédelmi oktatásának, valamint a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozók tűzvédelmi szakvizsgáztatásának feltételei biztosításáról. (11) Gondoskodik arról, hogy a Főiskola azon dolgozói, akik felett a munkáltatói jogkört gyakorolja és az intézmény hallgatói a részükre szervezett oktatásokon részt vegyenek és elsajátítsák a Főiskolára vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, e szabályzatban és a jogszabályokban foglalt tűzvédelmi feladataikat tevékenységük során betartsák. (12). A Kancellár az önálló tűzvédelmi tevékenységnek nem minősülő tűzvédelmi irányítási és ellenőrzési feladatait a Gazdasági és Vagyongazdálkodási Központ, Vagyongazdálkodási Iroda vezetője útján látja el, akit megbíz továbbá a tűzvédelmi szakreferensi feladatokat ellátó vállalkozással történő kapcsolattartással is. A Gazdasági és Vagyongazdálkodási Központ, azon belül a vagyongazdálkodási irodavezető feladatai (1) Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján ellátja a tűzvédelmi feladatokat. (2) Kapcsolatot tart és együttműködik a tűzvédelmi szakreferenssel, tájékoztatja a tervezett átalakítások, beruházások terveiről, a munkája során tudomására jutott tűzvédelmi problémákról, intézkedik a szakreferens által feltárt és a tudomására hozott hibák hiányosságok, szabálytalanságok megszűntetéséről. 5

7 (3) Beruházások, fejlesztések, átalakítások, stb. megkezdése előtt konzultál a tűzvédelmi szakreferenssel, akit meghív az előzetes egyeztetésekre, majd annak elkészültét követő műszaki átadásra. (4) Gondoskodik a villámvédelmi berendezések időszakos felülvizsgálatáról és az ott észlelt hiányosságok megszüntetéséről és a berendezés karbantartásáról. (5) Gondoskodik a villamos berendezések időszakos felülvizsgálatáról, a felülvizsgálat során rögzített hibák megszüntetéséről, az üzemeltetés, a karbantartás elvégzéséről. (6) Gondoskodik a biztonsági és irányfény világítás üzemeltetési ellenőrzési és karbantartási feladatainak végrehajtásáról. (7) Gondoskodik az intézmény területén készenlétben tartott, beépített, működtetett tűzvédelmi eszközök, berendezések, felszerelések ellenőrzéséről, karbantartásáról, javításáról, szükség esetén pótlásukról. (8) Gondoskodik a (4) (7) bekezdésekben felsorolt ellenőrzések, vizsgálatok, stb. során keletkező dokumentumok, nyilvántartások és bizonylatok elkészítéséről, őrzéséről, ellenőrzések során ezek bemutatásáról. (9) Ahol szükséges, ott gondoskodik a sztatikus feltöltődés elleni védelemről. (10) Biztosítja a gázüzemű berendezések (gázkészülékek, gázmotor, stb.) karbantartását, évenkénti felülvizsgálatát, üzemképességét. (11) Gondoskodik a szellőző és elszívó berendezések működőképességéről, karbantartásáról, tisztításáról. (12) Gondoskodik arról, hogy a Főiskola területén tevékenységet végző külső munkavállalók e Szabályzat előírásait a rájuk vonatkozó mértékben megismerjék, és azokat betartsák. (13) Az intézmény területén az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásos engedélyt a tevékenység megkezdése előtt kiadja. Külső munkavállalók esetén az általuk kiállított engedély előírásait egyezteti a helyi körülményekkel, azt a helyi viszonyoknak megfelelő feltételekkel kiegészíti, jóváhagyja. (14) Indokolt esetekben - kérésre - amennyiben a szükséges ismeretekkel rendelkező szakemberrel rendelkezik, munkatársat biztosít a tűzvédelmi, vagy tűzveszélyes munkákhoz. (15) Meghatározza azok körét, akinek az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy a tevékenység befejezését követően a munkaterületet átadja. (16) Gondoskodik a gépi berendezések (felvonók stb.) felülvizsgálatáról, karbantartásáról. (17) Részt vesz a minisztérium és a tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzéseken, szemléken köteles azokat segíteni. (18) Amennyiben a tűzvédelmi helyzetre kiható, tervezett tevékenység, változtatás jut a tudomására, mely szerint a Kancellárnak bejelentési kötelezettsége keletkezik az I. fokú tűzvédelmi hatóság felé, köteles a Kancellár és a tűzvédelmi szakreferens tájékoztatására. A tájékoztatás megtételekor vegye figyelembe, hogy a bejelentésnek a tevékenység, használat, vagy a tervezett körülmény beállta előtt legalább 15 nappal meg kell történni. (19) Távolléte vagy akadályoztatása esetében intézkedésre jogosult helyettes kijelölésére tesz javaslatot a központvezető felé. (20) Intézkedik a tudomására jutott tűzvédelmi hibák, hiányosságok és sza- 6

8 bálytalanság megszüntetéséről, felszámolásáról. Intézkedést kezdeményez a tűzvédelmi szabálytalanságok elkövetőivel szemben. Tűzvédelmi szakreferens feladatai (1) Kidolgozza az intézmény Tűzvédelmi Szabályzatát, gondoskodik annak a jogszabályokban és az intézmény szervezetében beálló változások szerinti átdolgozásáról. (2) Rendszeresen ellenőrzi az intézmény területén a tűzvédelmi szabályok és előírások megtartását, tapasztalatait írásban dokumentálja, a hiányosságokról jelentést készít, értesíti az intézkedésre jogosult Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjét, javaslatot tesz a hiányosság megszűntetésének módjára. (3) Részt vesz és együttműködik az intézményben tervezett fejlesztések, beruházások előkészítését érintő egyeztetéseken, ott jelzi a vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, a kivitelezés, megvalósítás során ellenőrzéseken győződik meg a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényre jutásáról. Amennyiben szabálytalanságot tapasztal, jelzi azt a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjének. (4) Felügyeli a tűzoltó készülékek ellenőrzésével megbízottak munkáját. (5) Részt vesz az intézmény területén a minisztérium illetve a hivatásos tűzoltóság eljárásain (tűzvédelmi szemle, ellenőrzés stb.) (6) Figyelemmel kíséri az intézmény területén lévő beépített és készenlétben tartott tűzvédelmi berendezések, felszerelések és eszközök készenléti állapotát, a kézi tűzoltó készülékek időszakos karbantartását, felülvizsgálatát, valamint ellenőrzi a felülvizsgálatok dokumentálását. (7) A tűzesetekkel és kvázi tűzesetekkel kapcsolatban az eseményt követően vizsgálatot, tényfeltárást végez. (8) A mindenkor érvényben lévő jogszabályok alapján meghatározza a tűzvédelmi szakfeladatokhoz tartozó iratok, dokumentumok körét. (9) Összegyűjti és kezeli a munkája során keletkező tűzvédelmi iratokat, dokumentumokat. (10) Kiadja vagy jóváhagyja az intézmény területén végzendő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó engedélyt, ellenőrzi és jóváhagyja a külső munkavállaló által kiadott engedélyeket, azokat szükség szerinti kiegészíti, szükség esetén a Vagyongazdálkodási Iroda Irodavezető útján intézkedik a tevékenység által indokolt, a szükséges szakmai tudással és helyi ismeretekkel rendelkező segítő személy biztosításáról, védelmi feltételek teljesítéséről. (11) Meghatározza azok körét, akinek az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy a tevékenység befejezését követően a munkaterületet átadja. (12) A tevékenység során szúrópróbaszerűen ellenőrzi az engedélyekben meghatározott tűzvédelmi feltételek betartását. Szabálytalanság esetén haladéktalanul értesíti a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjét. (13) Felméri a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek foglalkozási ágban foglalkoztatott dolgozók körét, erről naprakész nyilvántartást készít. Megszervezi szakvizsgára kötelezettek vizsgáztatását. (14) Kezdeményezi a dolgozók és hallgatók tűzvédelmi továbbképzését, oktatását. (15) Elvégzi az újonnan belépő dolgozók előzetes oktatását, megtartja a dolgozók és hallgatók részére szervezett ismétlődő és rendkívüli tűzvédelmi oktatást. 7

9 (16) Részt vesz a Főiskola és tagintézményei területén tartott rendezvények előkészítésében, meghatározza a rendezvény speciális tűzvédelmi szabályait, intézkedik a tűzvédelmi feltételek biztosítására. (17) Ellenőrzi a Főiskolán szervezett rendezvények előkészületeit és lebonyolítását, kontrollálja annak be- és elrendezését, szabálytalanság esetén felveszi a kapcsolatot a rendezvény szervezőjével, aki intézkedik azok felszámolására. (18) Folyamatos elérhetőséget biztosít, rendkívüli események (tűz) esetén köteles a helyszínen megjelenni. (19) Amennyiben a tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tervezett tevékenység, változtatás jut tudomására mely szerint a Kancellárnak bejelentési kötelezettsége keletkezik az I. fokú tűzvédelmi hatóság felé, köteles intézkedni a Kancellár tájékoztatására, előkészíti a bejelentést, amit átad a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjének. Kidolgozza a változások szerint szükséges tűzvédelmi szabályokat. (20) A tájékoztatás és a bejelentés előkészítésénél vegye figyelembe, hogy a bejelentést a tevékenység, használat, vagy a tervezett változás beállta előtt legalább 15 nappal meg kell tenni. (21) Évente értékelést készít a Főiskola tűzvédelmi helyzetéről, és a következő év tűzvédelemben megvalósítandó terveiről. A Főiskolai szervezeti egységek vezetőinek tűzvédelmi feladatai (1) Gondoskodnak a Tűzvédelmi szabályzatban előírtak maradéktalan betartásáról, a tűzvédelmi intézkedések végrehajtásáról. (2) Személyesen vagy helyettese útján részt vesz a tűzvédelmi szemléken, ellenőrzéseken, értekezleteken. (3) Biztosítja, hogy érintett beosztottjai a tűzvédelmi gyakorlatokon, továbbképzéseken, vizsgákon részt vegyenek. (4) Tűz esetén a meghatározott feladatokon kívül haladéktalanul köteles (telefon, vagy a diszpécserszolgálat útján, stb.) értesíteni a tűzoltóságot, a biztonsági szolgálatot és a tűzvédelmi szakreferenst. (5) A területen bekövetkező, a tűzvédelemre kiható változásról (átalakítás, felújítás, új gép, berendezés használatbavétele stb.) értesíti a tűzvédelmi szakreferensét, a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőt. (Üzembe helyezési engedély nélkül a tevékenység nem kezdhető meg). (6) Gondoskodik az irányítása alá tartozó területtel kapcsolatban keletkezett és hozzá eljuttatott minden tűzvédelemmel kapcsolatos dokumentumok, nyilvántartások, iratok megőrzéséről, a vezetett áttekinthető, naprakész állapotban való megőrzéséről. (7) A tűzvédelmi hatóság és a tűzvédelmi szakreferens által tartott ellenőrzéseket, szemléket tudomásul veszi és köteles azt segíteni. (8) Intézkedik az ellenőrzésen feltárt, saját hatáskörben megszűntethető hibák, hiányosságok, szabálytalanságok felszámolására. (9) A hegesztő berendezéseket működtető egység(ek) vezetője gondoskodik a hegesztő berendezések felülvizsgálatáról és a törzskönyv vezetéséről (10) A tűzvédelmi ellenőrzések során feltárt hiányosságok esetén a mulasztókkal szemben személyi felelősségre vonást kezdeményez. 8

10 (11) Az irányítása alá tartozó területen, a saját maga, vagy a dolgozói, hallgatói által tapasztalt tűzvédelmi szabálytalanság esetén azt saját hatáskörében megszünteti, a nem megszüntethető tűzvédelmi hiányosságok esetén köteles azt dokumentálható módon jelezni a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőnek, vagy a tűzvédelmi szakreferensnek. (12) Távolléte vagy akadályoztatása esetén intézkedésre jogosult helyettest jelöl ki, aki a helyettesítés ideje alatt felelős az egység tűzvédelmi helyzetéért. Dolgozók, oktatók és hallgatók tűzvédelmi feladatai A dolgozók tűzvédelmi feladatai (1) A dolgozó köteles részt venni a munkáltató által szervezett tűzvédelmi oktatásokon, továbbképzéseken, a Főiskola Tűzvédelmi szabályzatát, valamint a tűzvédelmi oktatásokon elhangzottakat a munkájához szükséges mértékben megismerni és elsajátítani, a munkája során betartani. (2) Köteles az általa felismert, tudomásra jutott tűzvédelmi szabálytalanságokat haladéktalanul jelenti közvetlen munkahelyi vezetőjének és a tűzvédelmi szakreferensnek, vagy a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőnek. (3) Tűz esetén köteles a tűzriadó tervben meghatározottak szerint eljárni. Az oktatók, kutatók, tanárok tűzvédelmi feladatai (1) A dolgozókra vonatkozó tűzvédelmi feladatokon túlmenően minden oktató a hallgatók oktatásánál vegye figyelembe a tűzvédelmi előírásokat és ügyeljen azokat betartására. A tűzvédelmi szabályok megszegőit figyelmeztesse, intézkedjen a szabálytalanság felszámolására. Ilyen vonatkozású észrevételről tegyen jelentést a tűzvédelmi szakreferensnek, vagy a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőnek. (2) A félévi gyakorlati foglalkozások megkezdésekor tűzvédelmi oktatás keretében hívják fel a hallgatók figyelmét a várható veszélyekre azok elkerülésének módjára. Tájékoztassák a hallgatókat a rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközök készenléti helyére, kezelésük módjára. Az oktatás megtörténtének igazolására jelenléti ívet vagy naplót kell vezetni, melyben az oktató igazolja az oktatás megtörténtét, a hallgató az oktatáson való részvételét. A dokumentumot az egységnél kell megőrizni, szükség esetén az ellenőrző személynek be kell mutatni. (3) Gyermek, vagy fiatalkorú tanuló számára a tanév megkezdésekor osztályfőnöki óra keretében tartsanak tűzvédelmi oktatást, dokumentálják azt az osztálynaplóban. (4) Gyerekek tanítása, nevelése során kísérje figyelemmel, hogy játék, vagy csínytevés okán nem került e hozzájuk pirotechnikai anyag vagy gyújtóeszköz. Ez esetben intézkedjen annak begyűjtésére és értesítse az esetről a munkahelyi vezetőjét és a tűzvédelmi szakreferenst. A hallgatók tűzvédelmi feladatai (1) A hallgató köteles részt venni az intézmény által szervezett tűzvédelmi oktatásokon, a Főiskola tűzvédelmi szabályzatát valamint a tűzvédelmi oktatásokon elhangzottakat a Főiskolán folytatott tevékenységeihez szükséges mértékben megismerni, elsajátítani és betartani. 9

11 (2) Köteles az általa felismert, tudomására jutott tűzvédelmi szabálytalanságokat haladéktalanul jelenteni az oktatást vezetőnek, kollégiumi igazgatási ügyintézőnek, tűzvédelmi szakreferensnek, vagy a Vagyongazdálkodási Iroda Irodavezetőnek. (3) Ha tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles jelezni a tűzriadó tervnek megfelelően. Az intézmény épületei a létesítési szabályok, szabványok szerint készültek, lettek kialakítva és berendezve. Az ezeken végzett módosítások, átalakítások, bővítések során, - a nem építési engedélyköteles változtatások során is - ezeket a szabályokat érvényre kell juttatni! A FŐISKOLA VALAMENNYI LÉTESÍTMÉNYÉRE, HELYISÉGÉRE, SZABAD TE- RÜLETEIRE VONATKOZÓ, ILLETVE A TEVÉKENYSÉGGEL, A TECHNOLÓGI- ÁVAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK: E fejezet a létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja meg. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok (1) Az építményt, építményrészt, a vegyes rendeltetésű épületet, szabadteret csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. Ettől eltérő célra csak a tűzvédelmi követelmények teljesülése esetén a tűzvédelmi szakreferens véleményezését követően a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjének írásos engedélye alapján használhatók, amennyiben ott a tevékenység tűzvédelmi követelményei teljesülnek. (2) A használatot, a tárolást, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. (3) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. A napi felhasználást meghaladó anyagok készletezése tárolása a tárolás szabályait betartva, raktárban, vagy kialakított és kijelölt tároló helyen történhet. (4) A kialakított tűztávolságokon belül tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. (5) A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. (6) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. 10

12 (7) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az I -II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt veszélyes anyag tárolására szolgáló edényben, a veszélyes anyag tárolóban kell tárolni. (8) Az üzemszerűen csepegő I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot nem tűzveszélyes osztályba tartozó, nem éghető anyagú, az a folyadék vegyi hatásának ellenálló edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (9) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben, vegyifülkében szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. (10) Olajos, zsíros munkaruha, védőruha, szerelő ruha, csak fémszekrényben helyezhető el. (11) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, az észlelt szabálytalanságokat meg kell szüntetni. (12) A helyiség bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó tűzvédelmi előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket jelző feliratot, biztonsági jelet kell elhelyezni. (13) A közmű (gáz, víz, villany, távhő) nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. (14) Ha robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő a helyiségben, (pl. I.-II. tűzveszélyességi osztályba tartozó festékek használata, gépek alkohollal, benzinnel, hígítóval történő tisztítása, stb.) olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. (15) A tűzoltó vízforrásokat, tűzoltó készülékek készenléti helyeit, a tűzjelző kézi jelzésadóinak helyeit a vonatkozó műszaki követelmény szerinti tűzvédelmi jelzőtáblával kell jelölni. (16) A tűzoltó vízforrások, fali tűzcsapok, tűzoltó és biztonsági berendezések akadálytalan megközelíthetőségét biztosítani kell. (17) Az épületekben az építés során kialakított homlokzati mentési pontok megközelíthetőségét az adott szinten és tűzszakaszban tartózkodók részére biztosítani kell. (18) Ahol jogszabály önműködő csukó szerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző rendszer jelére csukódjon. (19) Az épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi veszély esetére az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon, a biztonsági szolgálatnál elhelyezett kulcsokkal, belső nyithatóság a tűzjelző rendszerrel vezé- 11

13 relt módon, vagy a kijárat mellett üvegezett kulcsdobozban elhelyezett kulccsal biztosítani kell. Ettől csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja, mint például a hegesztési varratot vizsgáló, és az AMKSZI radioaktív sugárzást használó laboratóriumaiban. Ponyvaszerű építmények (az atlétikai csarnok, és a főiskolai rendezvényeken ideiglenesen használt rendezvénysátrak) használati szabályai A Főiskola területén rendszeresen fordul elő rendezvénysátor használata, leginkább a FŐHE rendezvények idején. (1) A ponyvaszerkezetű építmény üzemeltetője, a rendezvény szervezője köteles betartani, betartatni az építményben tartózkodók maximális létszámára vonatkozó előírást. Az építményben tartózkodók létszámáról az építmény bejáratánál információval kell rendelkeznie a beléptetést felügyelő személyeknek. (2) A ponyvaszerkezetű építmény kijárata előtt a szabadtéren, a kijárat szélességének megfelelő méretben, de legalább 3 méteres szakaszon és minimum a kijárattól mért 10 méter távolságon belül nem helyezhető el kiürítést akadályozó szerkezet, berendezés, anyag. (3) A széksorokkal berendezett ponyvaszerkezetű építményben az egy oldalról megközelíthető ülések száma nem haladhatja meg a 20 darabot, a két oldalról megközelíthető ülések száma pedig a 40 darabot. A 10 széknél hosszabb sorokban a székeket teljes sorhosszban egymáshoz kell rögzíteni. A 20 széknél hosszabb sorokban a székeket egymáshoz és a padozathoz, talajhoz kell rögzíteni. Az üléssorokat egymástól legalább 1 méterre kell elhelyezni. A kiürítésre számításba vett utak szélessége nem lehet kisebb 1,6 méternél. (4) A (1) (3) bekezdések rendelkezései a közösségi rendeltetésű és 500 m2-nél nagyobb alapterületű vagy tömegtartózkodásra szolgáló ponyvaszerkezetű építményekre vonatkoznak. (5) A ponyvaszerkezetű építményekbe gépi berendezés csak akkor telepíthető, fűtésére berendezés csak akkor alkalmazható, ha az a közvetlen környezetre tűzveszélyt nem jelent. Tűzveszélyes tevékenység Nyílt lánggal, szikrázással, heves hőfejlődéssel, vagy robbanásveszélyes anyag felhasználásával járó tevékenység. (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen, nyílt lángú eszközök, gázégők a kémia szaktantermek bemutató asztalain, a laboratóriumok oktató asztalain, hegesztés a hegesztő laboratóriumban és a gépjavító műhely e célra kialakított területén végezhető. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy fel- 12

14 adata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző, vagy a Tűzvédelmi szabályzatban megjelölt személyek kötelezettsége. (4) A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. (5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy a Tűzvédelmi Szabályzatban erre feljogosított személyeivel egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. (6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. (7) Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (8) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. (9) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. (10) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának, Tűzvédelmi Szabályzatban erre feljogosított személyek által a tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó engedélyben megnevezett személynek, vagy szolgálatnak. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell. (11) A Főiskola területén meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal működő repülő szerkezet még fizikai kísérlet, vagy bemutató alkalmából sem üzemeltethető. A tűzveszélyes tevékenység engedélyezése (1) Hegesztési, lakatos tevékenységre vonatkozó írásos engedélyt adhatnak ki. - Vagyongazdálkodási Iroda vezetője - Tűzvédelmi szakreferens 13

15 - Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Csoport vezetője - A PPP konstrukcióban felújított épületek esetén az üzemeltető csoportvezetői Nevezettek az engedélyezéshez szükséges tűzvédelmi szakvizsgával rendelkeznek. Az egyéb, szórakoztató, oktató, bemutató rendezvénnyel esetén, szabad tűz, gáz, perzselő, gáz égőfej használata, kísérleti bemutatók, demonstráció, valamint a külső munkavállalók által a Főiskola területén végzendő alkalomszerű tűzveszélyes munkavégzésre kiadott tűzgyújtási engedélyekkel kapcsolatos egyeztetésére a - Vagyongazdálkodási Iroda vezetője és a - Tűzvédelmi szakreferens jogosult. Dohányzás (1) Égő dohányárut, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) A nemdohányzók védelméről szóló törvény szándékait figyelembe véve, annak előírásaival összhangban, a Főiskola és annak telephelyei területén dohányozni csak a dohányzásra kijelölt helyen szabad! A gyakorló iskolák területén dohányzó hely nem jelölhető ki. A Főiskolán e szabályzatban meghatározott KIJELÖLT DOHÁNYZÓ HELY vagy DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY! feliratú táblával megjelölt területek, az egyéb kötelmek figyelembevételével (PL.: tiltó, korlátozó táblák előírásai, stb.) (3) Kijelölt dohányzó helyek: - A gyakorló iskolák területén dohányzó hely még ideiglenesen sem jelölhető ki! A Főiskola Sóstói út 31/b. szám alatti telephelyén: - A épület 1. emeleti tetőterasz - B épület D-i végén kijelölt szabadterület - B épület É-i végén a karbantartó műhely előtti kijárat előtti kijelölt szabad terület - Campus kollégium mozgáskorlátozottak részére kialakított bejáratától jobbra kijelölt szabad terület. - K termek előtti szabad téren kijelölt hely A Főiskola Kótaji út 9-11 sz. alatti telephelyén: - C épület bejáratától balra, É-i irányban lévő szabadterület - C épület A szárny szintjein kialakított teraszok. A Tangazdaság Gém utcai telepén - Lovarda telep bejárati kapunál kijelölt hely - U alakú épület kapujánál kijelölt hely 14

16 - lovas versenyeken a nézőtér és a pálya É -i széle közötti területen táblával kijelölt hely. Rendezvények idejére ideiglenes dohányzóhelyként jelölhető ki: - A épület kerékpár tárolónál lévő szabadterület. - B épület Kodály termének kijárata előtti szabadterületen. Az ideiglenesen kijelölt dohányzó helyeket a használat idejére IDEIGLENES DOHÁNYZÓHELY feliratú táblával kell kijelölni. (4) Olyan helyen, ahol a dohányzás megengedett, megfelelő számú hamutartót vagy vízzel töltött edényt kell biztosítani, az elhasznált gyújtóeszközt és dohányárut ezekben kell elhelyezni. (5) Tilos dohányozni minden olyan helyen, ahol ez tüzet, vagy robbanást okozhat! A kijelölt dohányzóhelyet égő dohányáruval elhagyni nem szabad! A használt dohányárut az erre a célra rendszeresített gyűjtőedényben kell elhelyezni. A dohányzási szabályok megszegőivel szemben a munkáltatói jogkör gyakorlói felelősségre vonást kezdeményez, ismételt szabályszegés esetén az intézmény a szabálysértési hatóságnál kezdeményez szabálysértési eljárást. A dohányzásra vonatkozó szabályok betartását és betartatását a gyakorló iskolákban az iskolaigazgatók, a Főiskola területén a biztonsági őri feladatokat ellátó személyek ellenőrzik és tartatják be a tilalmat. A dohányzási tilalom megszegéséről jelentést vagy feljegyzést készítenek, melyet átadnak a tűzvédelmi szakreferensnek, vagy az intézkedésre jogosult Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjének. A jelentésben szerepeljen az elkövetés helye és ideje, a szabályszegést elkövető adatai, neve, születési helye, ideje, édesanyja leánykori neve, és a lakcíme, főiskolai dolgozó vagy hallgató esetében a munkaterülete, vagy annak a szaknak a megnevezése ahová a hallgató jár. Szállítás, vontatás (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön, valamint a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. (2) A járművek robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell. (3) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, égést tápláló gázt csak a nemzetközi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható vagy zárt edényben, valamint konténerben, tartályban szabad szállítani. (4) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg. (5) A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot tartalmazó zárt edényeket megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. 15

17 (6) A robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat. (7) Tűzveszélyes folyadékok szállításával csak azon személyek bízhatók meg, akik tűzveszélyes folyadékok használatára vonatkozó oktatásban részesültek. (8) Egy személy legfeljebb 20 liter tűzveszélyes folyadékot szállíthat liftben úgy, hogy a szállítás idején a felvonóban más személy nem tartózkodhat. Tárolás szabályai (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. (2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. (3) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó az anyag biztonsági adatlapon meghatározott követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. (5) A tárolás területét és környezetét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (6) A Főiskola mezőgazdasági- és anyagtároló tereiben való raktározás, tárolás esetén amennyiben a tárolótér területe nagyobb, mint 200 m 2 a tároló helyiség födém- vagy tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok, gázpalackok tárolási előírásai (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, másik edénybe tölteni, csomagolni csak a laboratóriumok vegyifülkéiben, szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították. (2) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani. (3) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (4) Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I -III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, 16

18 hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (5) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. A Főiskolán gázpalackot csak a laboratóriumokhoz tartozó palacktároló helyiségekben tárolható. (6) A palacktárolókban a gázpalackokat gáz nemenként és töltöttségük szerint kell elkülöníteni. (7) A tárolóban elhelyezett palackokat eldőlés ellen rögzíteni kell, a nem használtakat védősapkával kell felszerelni. (8) Az üres gázpalackot felirattal vagy táblával meg kell jelölni. (9) A palacktárolóban csak a kialakított tároló helyek számának megfelelő számú gázpalack helyezhető el. Tűzoltási út, terület és egyéb utak (1) A Főiskola tároló és raktárhelyiségben legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a méter széles helyiségben 1,2 méter, b) a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, c) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat kell kialakítani. (2) Az intézmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (3) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő - és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. (4) A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. (5) Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. (6) Füstmentes lépcsőházban nem helyezhető el robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag. 17

19 (7) A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. (8) Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak. (9) Épületek menekülési útvonalai, folyosói, közlekedő terei, lépcsői, kijáratai nem szűkíthetők le. Tüzelő-, fűtőberendezések A Tüzelő és fűtőberendezések körébe tartoznak a kazánok, gázmotor, egyedi- és kísérleti fűtőberendezések, laboratóriumi gázégő, rendezvényeken használt ételmelegítők, főző - sütőberendezések (1) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. (2) A helyiségben ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak (pl.: laboratóriumokban, tároló helyiségekben) nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal vagy robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelő- vagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. (4) A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz - és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. (5) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. (6) A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőtermeléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. (7) Az gázmotor és a kazánházak területén a karbantartáshoz szükséges anyagokon kívül más anyag nem tárolható. Az üzemeltetéshez szükséges I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot az erre a célra létesített tárolóban szabad tárolni. 18

20 Szellőztetés (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, (pl. robbanásveszélyes osztályba tartozó anyaggal történő festés, tisztítás, képzőművészeti alkotás) csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. Olyan hatékony szellőzést kell biztosítani, hogy a tevékenység során a felhasznált anyagra jellemző alsó robbanási határérték 20 %-a ne alakulhasson ki. (2) Ha a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a konyhai pára és szagelszívó, laboratóriumi elszívó berendezések esetében, a szellőztető berendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell. (3) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos. (4) A hő- és füstelvezető rendszer általános célú szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hő- és füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni. (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező épület, - Campus- Kollégium, B tanulmányi épület - központi szellőző rendszerét, valamint az étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában a kollégium épületeiben lakóépületben 1 évente, az étterem estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. Hő- és füstelvezetés (1) A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. (2) Az installációk, dekorációk, anyagok nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. (3) Az (1) bekezdés szerinti feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát a magyaron kívül idegen nyelven is el kell helyezni, mert ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja. Csatornahálózat (1) Robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy I -II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot lefolyóba önteni, a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos. (2) Abban a létesítményben, ahol a szenny - és csapadékvíz I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával vízzárral szakaszokra kell bontani. 19