Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső"

Átírás

1

2 2 civil fórum Tartalomjegyzék Cuprins 3. oldal Somai József: Civil felelősség 4. oldal Csáki Rozália: Kényszer vagy felismerés? 5. oldal Scsaurszki Tamás: Hálózatok 8. oldal Bullain Nilda: Európai civil együttműködési modellek 11. oldal Varga Máté: Az Állampolgári Részvétel Hete 14. oldal Rajnai Gábor: A civil szféra és az állami szektor jövőbeni együttműködésének lehetőségei a LEADER program alkalmazásának magyarországi tapasztalatai 18. oldal Kis Krisztián: Partnerség és társadalmi tőke a vidékfejlesztésben 21. oldal Besenyi Sándor: A határ menti euroregionális együttműködésről 28. oldal Bárdos Ferenc, Scsaurszki Tamás: Értékek és lehetőségek 30. oldal A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége interjú Bodó Barnával 31. oldal Grigore Mureșan: Vidéki közösségek és régiók közötti együttműködési modellek A ProSomeș Kistérségi Társulás 33. oldal Péter Orsolya: Az együtt gondolkodás és a közös cselekvés kerete 34. oldal Potozky László: Kaláka a közösségért, a környezetért és a hitért Recenzió 35. oldal Szenkovics Dezső: CIVIL SZEMLE, a civil társadalom szakfolyóirata Civil kurázsi 37. oldal Koczinger Tibor: Egy végbevitt jó dolog egy újabb jó dolog forrásává válik 39. oldal Balási Endre Béla: A civil társadalom szerepe a demokratikus jogállam intézményeinek ellenőrzésében Civil VitaFórum 45. oldal Kolumbán Gábor: Új megközelítések a civil szférában 47. oldal Ioana Popa: Létezik-e Romániában a döntéshozatalban való közösségi részvétel? egy kutatás eredményei c i v i l f ó r u c i v i l t á r s a d a l m i l a p Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső m Szervezetekért Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 4,5 RON, a 2006-ban megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 12 RON. Pagina 3 József Somai: Responsabilitate civică Pagina 4 Rozália Csáki: Silă sau recunoaștere? Pagina 5 Tamás Scsaurszki: Reţele Pagina 8 Nilda Bullain: Modele europene de parteneriat civil Pagina 11 Máté Varga: Săptămâna implicării cetăţeanului Pagina 14 Gábor Rajnai: Viitoarele posibilităţi de parteneriate între societatea civilă și statul experienţele implementării programului LEADER în Ungaria Pagina 18 Krisztián Kis: Parteneriatul și capitalul social în dezvoltare rurală Pagina 21 Sándor Besenyi: Colaborare euroregională transfrontalieră Pagina 28 Ferenc Bárdos, Tamás Scsaurszki: Valori și posibilităţi Pagina 30 Asociaţia Organizaţiilor Civile Maghiare din Transilvania interviu cu dl. Barna Bodó Pagina 31 Grigore Mureșan: Comunităţile rurale și modele de cooperare interregională Microregiunea ProSomeș Pagina 33 Orsolya Péter: Posibilităţile acţiunii și gândirii comune Pagina 34 László Potozky: Kalaka pentru mediu, pentru comunitate și pentru credinţă Recenzie Pagina 35 Dezső Szenkovics: CIVIL SZEMLE revista de specialitate a societăţii civile Curaj Civic Pagina 37 Tibor Koczinger: Un fapt de bunăvoinţă poate să genereze alte fapte asemănătoare Pagina 39 Endre Béla Balási: Rolul societăţii civile în controlul asupra instituţiilor statului de drept Forum pentru dezbateri civice Pagina 45 Gábor Kolumbán: Noi interpretări în societatea civilă Pagina 47 Ioana Popa: Există participare publică în România? Pagina 50 Rozália Csáki: Silă sau recunoaștere? Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Alapítvány Elérhetőségek: postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004 telefon/fax: e mail: ISSN

3 Civil összefogás 3 Civil felelõsség Acivil összefogásról értekezni áldásos feladat erdélyi kisebbségi világunkban. Nem véletlen, mert a közösségünk és a hozzá tartozó egyének nagy fontosságot tulajdonítanak a saját kultúrájuk megőrzésének, nemzeti identitásuk védelmének. A nonprofit szférának kiemelkedő szerep jut ezeknek a sarkalatos feladatoknak a megoldásában, melyek szükségessé teszik a szolidaritás minden fajtájának az igénybevételét. Az együttműködéshez, a közös munkához, a közjóhoz való hozzájáruláshoz, egyszersmind az összefogáshoz a közösség iránti vonzalom magatartásának, a közösségi érdekek vállalásának széles körű tudatosodása juttathatja el a közösség szereplőit. Ennek a tudatosodásnak a foka (ha ez fokokban mérhető ) határozza meg a közösségi részvétel nagyságrendjét, erejét és hatékonyságát. Kisebbségi közösségünknek ez a tudatosodása a kilencvenes évek elején ugyan beindult, de elég lassú folyamatnak voltunk a szemlélői. A fordulat után a civil részvétel aktivizálódására hatott néhány fojtó erő. Legerősebben természetesen a közösségi kultúra hiányából származó, a megelőző időszak termelte, elszemélyesedett lét gátolta a közösségi érdekek felé való fordulást. A mindent megoldó párt és állami gondoskodás tudatától való szabadulás folyamata nehezen alakult, mert mindjárt a kezdetén a közösség majdnem egészét átfogó nagy érdekvédelmi szövetség is szintén azt a szindrómát sugallta, hogy az felvállalja amúgy is az egész közösség teljes érdekvédelmi spektrumát, legyen az gazdaság, művelődés, oktatás, politikai, szociális vagy más érdekterület. A szakmai és a helyi igények kielégítéséért felelősséget vállalók ébredése nemsokára a 89-es fordulat után beindította a civil szerveződési folyamatot, amely mérsékelt lendülettel fejlődő, mára már párbeszédre alkalmas szférát és a közösség fejlődésében meghatározó szerepet játszó erőt alakított ki. Ez a felfelé ívelő mozgás természetesen a növekvő részvételi szándékot is megteremtette. Sőt, a civil társadalom építésében való részvétel szándékában is láthatóan pozitív változás észlelhető, nemcsak a civil szférában önmagában, hanem az állami és a vállalkozói szektorban is. A politikum civil szférához való viszonyulása is igen pozitívan alakult az utóbbi időben. Az állami támogatások növekedése következtében a civil támogatási összegek nagyságrendje sokat javult. Úgy tűnik, az állami szektor felismerte a civil szférával való szerződés társadalomalakító szerepének a fontosságát és szükségességét. Ma az állam a civil szféra rendelkezésére bocsátja az alkalmazottak fizetéséből származó adó 2%-át, civil alapokat hoz létre az állami szerveknél (lásd Művelődési Alap), civil szférát fejlesztő programokra költségvetési keretet biztosít, civil képzési struktúrákat alakít ki. Erősödésével párhuzamosan sokat javult a vállalkozói szektor támogatási kultúrája is. A szponzorizálás és a mecénásság civil események, rendezvények, képzések természetes támogatási erőforrásává lett. Mindez a vál- Az együttmûködéshez, a közös munkához, a közjóhoz való hozzájáruláshoz, egyszersmind az összefogáshoz a közösség iránti vonzalom magatartásának, a közösségi érdekek vállalásának széles körû tudatosodása juttathatja el a közösség szereplõit. lalatok társadalmi szerepvállalása növekedését látszik i- gazolni. Ezért is tartjuk fontosnak a nyilvánosság minél szélesebb körű tájékoztatását a társadalmi felelősségvállalás terén elért lehetőségekről és eredményekről, hiszen ma már sok sikeres vállalkozás játszik hatékony szerepet az erdélyi magyar közösség társadalmi életében, hozzájárulva a civil szféra működéséhez, a szociális gondok enyhítéséhez vagy a kultúra támogatásához. A partnerség, együttműködés, összefogás, közös munka kifejezéseket a közigazgatás és a civil szektor kapcsolatában is egyre erőteljesebben halljuk. A közös programok szaporodása a tényleges együttműködések létét igazolja. A vidékfejlesztési európai programok (lásd Leader program) elérése, mely a civil és a közigazgatási, de egyben a vállalkozói szféra együttműködését is szorgalmazza, a működőképes partnerségek révén utat nyithat a nyomasztó elmaradottságból való kilábalásra. Az európai uniós csatlakozás és felzárkózás korszakában az érdekazonosságok és együttműködési lehetőségek kihasználása a civil társadalom, a gazdaság és az állam szereplői között a fenntarthatóság és fejlesztés eszközévé válik. Bár szakmailag értékelve a mai romániai civil szervezetek súlyát, a másik két szektor mellé méltó partnerként soroljuk pozitív mítoszuk bűvöletében látszatra a társadalom kedvencének hisszük, nehéz anyagi gondokkal küzdenek. A globalizálódó világban az épített és szellemi kulturális értékek őrzését vállaló és következetesen végző szervezetek, egyesületek a feladataikat civil részvétellel, civil felelősséggel, csakis a civil összefogás útján oldhatják meg sikeresen. Méltán nyugtázhatjuk, hogy nőtt a társadalom felelősségvállalása a civil szféra irányában, és nincs alapja annak a szkeptikus felfogásnak, mely e szféra alkonyát hirdeti. Az elkövetkező időszakban a közösségépítésben a civil összefogás értékteremtő ereje nyilvánvalóan nagyobb érvényre jut. A beláthatatlan sok feladattal járó felzárkózás időszakában a partikuláris érdekek képviseletétől a szolidaritásig és a közös érdekek megfogalmazásáig menő új orientációnak vagyunk részesei, mely következtében a civil szféra értelmezése is ehhez az új tudástársadalmat együtt építő gondolkodásmódhoz kell igazodjon. Somai József Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnök

4 4 civil fórum Kényszer vagy felismerés? Mi küld oda egy másik emberhez, egy másik szervezethez? Milyen helyzetben merül fel a másik személy, avagy a másik szervezet szükségessége? Ha közelebbről szemügyre veszszük a civil önszerveződés fogalmát és jelentéstartalmát, ez már gyökereiben magába foglalja a közös cél érdekében történő szövetkezést, együttműködést. Ha nincs egy ilyen kipattanó szikra, amely az adott helyzetben felismert szükségletekre adandó választ az összefogásban, néhány ember elkötelezett közös munkájában látja megválaszolhatónak, akkor nem jönnének létre civil szervezetek. Nem vagyunk mi túl optimisták? Hiszen felmerül a kérdés, hogy mi van azokkal a civil szervezetekkel, amelyeket csak úgy bejegyeznek, mert éppen úgy tűnik, hogy ez egy jó keret néhány ember érdekeinek a szolgálatában? Mi van ez esetben az együttműködéssel? A válasz: ne tévesszük össze ezt az esetet a valós civil önszerveződéssel. Mert ez nem az. Bár jogilag és adott mértékben még működésében is ugyanolyan civil szervezet lehet egy ilyen, mint az önszerveződés által életre hívott civil szervezet, de nem az Nem mellékes, hogy egy felismert szükség vagy egy kényszerhelyzet miatt lépünk partnerségre egy másik szervezettel, intézménnyel. A közös munkára ez alapvetõen rányomja a bélyeget. a szikra élteti, és nem az elköteleződés tartja fent, nem egy közösség szolgálatában áll. A civil önszerveződés, az erre a talajra alapozott együttműködés, összefogás többek között egy érzelmi többlettel, a közösségi cél iránti elköteleződéssel szorosabbra képes fűzni a szálakat a személyek és szervezetek között. Ha e lapszámunk témájául választott civil összefogásról, partnerségről, együttműködésről esik szó, talán az optimizmus, avagy a pozitív gondolkodás sugallja azt számunkra, hogy ez jó viszonyt és nagyszerű megértést, erre alapozott közös munkát jelent. A tapasztalat azonban rácáfol erre a pozitív kisugárzásra. Hiszen elég csak arra gondolnunk, hogy ahol két ember találkozik, ott két világ találkozik, és ebből a találkozásból nem lesz magától értetődően együttműködés. De miért is alakulnak ki együttműködések, partnerségek, mi az alapja a civil összefogásnak? Mitől lesz működő egy partnerség? Ezek a kérdések állnak e lapszámunk homlokterében. A vezércikkben Somai József azonban arra is felhívja többek között a figyelmünket, hogy itt a civil felelősségünkről is szó van. A legfontosabb és legalapvetőbb mozgatórugó a közös cél felismerése és beazonosítása. A közös munkát azonban még tovább formálja, alakítja a sajátos értékrend, az érdekek, az adott kérdésekhez és adott helyzetekben való sajátos viszonyulásmód. Scsaurszki Tamás a hálózatban történő együttműködéseket mutatja be: ezek működését mi befolyásolja, mi hívhatja életre, mitől lesznek működőképesek, és mi az, amire oda kell figyelni az ilyen jellegű munka során. A konfliktus, a nézetkülönbségek értelemszerűen részei ezeknek a folyamatoknak, és ezt tudomásul is kell venni, erre fel kell készülni. Az alapos előkészítés, a megfontoltság, a nyílt kommunikáció mind-mind fontos segítő elemei a sikeres partnerségeknek. Nem mellékes, hogy egy felismert szükség vagy egy kényszerhelyzet miatt lépünk partnerségre egy másik szervezettel, intézménnyel. A közös munkára ez alapvetően rányomja a bélyeget. A tapasztalat szerint mindkét forma működőképes lehet, érezzük azonban, hogy a kényszer teremtette helyzetben, amelyben nincs kellő előkészület a partnerségre, sokkal nehezebb a zökkenőmentes közös előrelépés. A civil összefogás, az együttműködés, partnerség a kitűzött cél függvényében nagyon különböző formát ölthet, a helyi szintű, akár baráti, ismeretségi körben kialakulótól a regionális, országos szintű együttműködéseken keresztül a nemzetközi szintű partnerségekig. Bullain Nilda az európai szintű civil együttműködésekkel, ezek formáival ismertet meg bennünket, néhány konkrét példát is bemutatva ezekből. A legyünk saját sorsunk alakítói alapelv a demokráciaépítés, a tudatos társadalmi részvételre nevelés rugója, mely egy 17 országot összefogó társadalomfejlesztő szerveződés, a CEE Citizens Network kialakulását tette lehetővé. Varga Máté, a magyarországi szervezőbizottság elnöke részletesen bemutatja ezt az együttműködést. A helyi, az országos és a határokat is átlépő együttműködés, közös akció kiemelt példájával ismerkedhetünk meg. Péter Orsolya az ifjúsági és kulturális civil szerveződések határokat is átlépő Félúton Program keretében megvalósuló együttműködést mutatja be. Hogy mennyire természetszerűen, avagy mennyire a kényszer szorításában köttetnek partnerségek, és hogyan is kell ezeket a helyzeteket kezelni kérdések, amelyekkel nemcsak civilekként, civil szervezetekként szembesülünk az európai uniós csatlakozás teremtette helyzetben, hanem a társadalom minden szektora érintett és érdekelt is ebben. A támogatások rendszere, az anyagi erőforrásteremtés olyan mókuskerékbe csalhat bennünket, amely saját értékeinkből is kivetkőztethet, ha nem vagyunk figyelmesek, kellőképpen tudatosak, avagy ha éppen nem is vesszük elég komolyan saját identitásunkat. Rajnai Gábor ennek, az elsősorban a vidéki térségek fejlesztését célzó LEADER program által gerjesztett és támogatott partnerségnek a természetéről, az e körüli megfontolandókról számol be részletesen. Kis Krisztián is ezt a típusú partnerséget, a program magyarországi példáit mutatja be. A regionális szintű együttműködések világába is igyekszünk betekintést nyújtani. Besenyi Sándor a Duna-Maros-Kőrös-Tiszta Euroregionális Együttműködésről számol be részletesen, bemutatva a megalakulás körülményeit, részletezve, hogy az érintett közösségek, országok sajátos társadalmi, történelmi és kulturális vonásai hogyan is befolyásolják ezt a közös munkát, és a jövőben merre törekszenek e szerveződés keretében az együttműködők. A közelünkben működő regionális, helyi szintű civilek, illetőleg civilek és állami intézmények közötti együttműködések példáival ismerkedhetnek meg a Bodó Barnával készült interjúból, Potozky László és Grigore Muresan cikkeiből.

5 Civil összefogás 5 E lapszámunkban újdonságként jelenik meg, és külön figyelmükbe ajánljuk a Magyarországon megjelenő civil társadalmi lap, a Civil Szemle recenzióját, a legutóbbi lapszám bemutatását. A civil szakmai kiadványok ritka jelenségei és értékei a civil társadalmi munkának. Örömmel és tisztelettel adunk hírt a hasonló munkákról, törekvésekről. Nem marad el ez alkalommal se a Civil Kurázsi és Civil Vitafórum rovatunk, melyben örvendeztető, de elgondolkodtató történésekkel ismerkedhetnek meg. Milyen csodákra képes az önzetlen segítségnyújtás? Melyek a civil szféránk új orientációi? Beszámolónkban ez alkalommal a 2006-os CivilKomP rendezvényről olvashatnak bővebben. Így kerekedik ki a mostani lapszámunk kínálata. Ha sikerült egy jó gondolattal is gazdagítani olvasónkat, akkor megérte a fáradságot! Használják ki a kapcsolatteremtés lehetőségeit! Csáki Rozália főszerkesztő Hálózatok * Az elmúlt évek során számos hálózat munkáját követtem figyelemmel Magyarországon és négy régióbeli országban. Ezeket a megfigyeléseket és gondolatokat szeretném megosztani veletek. Először azt szeretném pontosabban meghatározni, hogy én mit nevezek hálózatnak, melyek a hálózatépítés legfontosabb elemei, majd szeretnék néhány gondolatot megosztani veletek arról, hogy mi készteti a szervezeteket a hálózatban való működésre. Ezután néhány olyan kérdést és dilemmát szeretnék körüljárni, amely a hálózatok építésének és működésének mindennapi gyakorlatával kapcsolatos, végül néhány külföldi példát említenék arra, hogy mit érhetnek el jól működő hálózatok. Talán azzal kezdeném, hogy a hálózat szó nagyon népszerű lett az elmúlt években. Azt hiszem, felsorolni is nehéz lenne, hogy hányféle kontextusban használjuk a hálózat szót kezdve valamilyen vállalat terjesztési hálózatától, a számítógépek hálózatán keresztül az al-kaida terrorista szervezet hálózatáig. A nonprofit szektorban is megjelent a hálózat fogalma és hasonlóan más területekhez, igen különféle dolgokra, szervezeti formákra és kapcsolati rendszerekre használjuk ugyanazt a szót. Mindenekelőtt meg kell határoznunk, hogy milyen értelemben használjuk a hálózat szót. Ahelyett, hogy egy kerek definícióval állnék elő, inkább négy olyan vonást szeretnék megemlíteni, amelyek számomra mindenképpen fontosak: a hálózatban résztvevők egy jól definiált közös célt tűznek ki maguk elé, amelynek elérését közös vállalkozásnak tekintik; a hálózatban való részvétel autonóm egységek (szervezetek) önálló döntésén alapul, s a hálózatban mint egyenrangú tagok vesznek részt; a közös cél elérése a hálózati tagok aktív részvételén keresztül valósul meg; idővel a közös munka során közös értékek, munkamódszerek, tevékenységek és egyfajta közös tudás alakul ki, amelyet összefoglalóan nevezhetünk közös i- dentitásnak is. Talán ebből a négy ismérvből látszik, de fontosnak tartom külön is elmondani, hogy a hálózat kialakulása számomra egy dinamikus folyamat és nem egy deklaráció vagy kinyilatkoztatás eredménye. Egy jó hálózat építéséhez számos dologra van szükség, ezek közül, a teljesség igénye nélkül, a legfontosabbak: A tagok közötti bizalom azt hiszem, hogy az egymás iránti bizalom nélkül nagyon nehéz bármilyen közös vállalkozást sikerre vinni. Egy hálózat létrehozása hosszú folyamat eredménye, amely során rengeteg kérdést kell megvitatni, számos konfliktust kell megoldani. Ha a tagok nem bíznak egymásban és a közös munka sikerében, akkor nem szívesen beszélnek teljesen nyíltan egymás előtt, vonakodva Bizalom és jó kommunikáció nélkül nagyon nehéz elképzelni, hogy több különbözõ szervezet meg tud állapodni abban, hogy mi a közös céljuk, melyek a közös értékeik és módszereik. fognak időt, pénzt és egyéb erőforrásokat fektetni egy általuk bizalmatlanul kezelt csoport munkájába és nem fogják veszélyeztetni saját szervezetük sikerét olyanok által, akikben nem bíznak. A tagok közötti bizalom erősítésének egyik fontos eszköze, de más ismérvek eléréshez is elengedhetetlen a tagok közötti jó kommunikáció. Bizalom és jó kommunikáció nélkül nagyon nehéz elképzelni, hogy több különböző szervezet meg tud állapodni abban, hogy mi a közös céljuk, melyek a közös értékeik és módszereik. A jó kommunikáció a tagok közötti koordinációhoz is elengedhetetlen, hiszen a tagok aktív és sikeres részvételének koordinációja fontos egy olyan vállalkozásban, ahol több szervezet dolgozik egy közös célért. A fentiekből szinte egyértelműen következik, hogy a hálózat tagjainak jó kapcsolatban kell lenniük egymással. Azért említem ezt külön is, mert törekedni kell arra, hogy a hálózat minden tagjának jó kapcsolata legyen a másikkal. Ez különbözik más, elsősorban hierarchikus szervezetektől. A hálózat erejét az adja, hogy minden tag tudása, tapasztalata rendelkezésre áll a többi tag számára amennyiben ez nem így van, a hálózat nem működik hatékonyan. * A cikk a szerző 2005 májusában a proháló felkérésére készített előadásának az átdolgozott anyaga.

6 6 civil fórum Könczey Elemér rajza A következő gondolat egy kicsit különbözik az előző három ponttól, de véleményem szerint nagyon fontos az, hogy lássuk, mi az a motiváció, ami a tagokat a hálózatban való működésre ösztönzi. Én három alapvető motivációval találkoztam: 1) félelem valamilyen retorziótól (ha nem lép be a hálózatba, akkor valamilyen kár éri a szervezetet, pl. a helyi önkormányzat rossz véleménnyel lesz róla); 2) bizonyos előnyök megszerzése, amit a hálózaton kívüliek nem érhetnek el (ez legtöbbször pénzbeli támogatást jelent, mondjuk egy adományozótól, de lehet más is); 3) az a hit, hogy másokkal közösen dolgozva a szervezet jobban el tudja érni a célját. Természetesen ez a három alapmotiváció keveredhet, de az egyik mindig domináns. Tapasztalatom szerint azok a hálózatok, amelyek hosszú távú hatékony működést szeretnének elérni, mindenképpen a 3. motivációval rendelkező tagokat vesznek föl. Hiszen előbb-utóbb a retorzió vagy az attól való félelem elmúlik (már nem érdekli az önkormányzatot, hogy benne vagyunk a hálózatban vagy sem), az előnyök, különösen ha az pénz, elfogy és akkor megszűnik a tagság indoka. Amikor pedig okafogyottá válik a tagság, a szervezet előbb-utóbb kilép a hálózatból. Amint a fentebbiekben jeleztem, egy hálózatnál elengedhetetlen a közös cél meghatározása és az ehhez vezető közös értékek, munkamódszerek, tevékenységek kialakítása. Akkor működik egy hálózat Szöveg nélkül jól, ha ezeket minden tag elfogadja és magáénak vallja. Ehhez egy olyan döntéshozói mechanizmusra van szükség, amely a hálózat minden tagjának az igényeit, elvárásait, lehetőségeit figyelembe veszi. Vagyis nem elég a demokratikus többség elvét alkalmazni, ahol a kisebbségben maradóknak kötelességük a többség akaratát megvalósítani. A hálózatokban konszenzuson alapuló döntéseket kell hozni, olyanokat, amelyekkel mindenki egyetért és belátja, hogy az a döntés miért jó és fontos. Fontosnak tartom, hogy minden tag egyenlő, de a hatékony hálózati működés érdekében szükséges vezetőséget választani. Véleményem szerint a hálózat vezetőségének kettős feladata van: 1) elősegíteni a tagok aktív részvételét a közös célok elérésében és 2) biztosítani a közös dolgok megvalósításához szükséges itt felsorolt eszközöket. Ezek a feladatok szerintem nagyon különböznek más szervezetek vezetőinek feladataitól, hisz ott inkább az irányítás, képviselet és egyéb funkciók dominálnak. Talán itt érdemes egy kis kitérőt tenni és megvizsgálni, hogy miért hoznak létre hálózatokat a civil szervezetek. A következő okok fordulnak elő leggyakrabban: A szervezetek szeretnék megérteni a körülöttük lévő világot a világ egyre bonyolultabb és ezért egyre nehezebb megérteni. Ugyanakkor minél több szempont, minél többfajta tudás és tapasztalat áll rendelkezésre, és lehetőség van ezeknek a megbeszélésére, ütköztetésére, annál valószínűbb, hogy a szervezet egy olyan képet tud kialakítani a világról, ami segít neki az eligazodásban. Ehhez a hálózati működés ideális. A szervezetek szeretnék befolyásolni az őket érintő ügyeket az ügyek egyre összetettebbek, több szinten jelentkeznek és egyre nehezebb a dolgokon változtatni, hiszen egy ügy rengeteg más üggyel függ össze. A közösen tevékenykedő és munkájukat koordináló szervezetek könnyebben tudnak egy ügy több aspektusával egyszerre foglalkozni, egyszerre több szinten dolgozni az ügyön, mint egy önállóan dolgozó szervezet. Arról nem is beszélve, hogy az erőforrások egyesítésével nagyobb hatást tudnak előidézni, és hosszabb távon tudnak dolgozni egy ügyön, hisz tudják egymást váltani. A szervezetek felismerték, hogy függnek egymástól az első két pontot úgy is fel lehet fogni, hogy a szervezetek munkájának eredményessége függ attól, hogy mennyi és milyen partnerei vannak: hiszen több jó partnerrel könnyebb megérteni és befolyásolni a világot. További számos példát lehetne felhozni, hogy miképp hat az egyébként függetlenül működő szervezetek tevékenysége egymásra: kezdve azzal, hogy egy szervezet rossz hírneve a másik szervezetet is kétes fényben tünteti fel vagy egy szervezet által elért változások a másik munkáját is jelentősen befolyásolhatják. Ezért sok szervezet úgy gondolkodik, hogy akkor már érdemesebb ezt a véletlenszerű hatást megelőzni és megpróbálni együtt dolgozni, hogy tudjuk, mire számítsunk a másiktól, esetleg befolyásolni annak tevékenységét olyan irányba, ami nekünk is jó. A szervezetek felismerték, hogy a tapasztalatok átadása kitűnő módja munkájuk tökéletesítésének. A tapasztalatok átadása egy nagyon szép és nagyon hasznos vonása a nonprofit szektornak. Ugyanakkor egyre világosabb, hogy tapasztalatokat úgy lehet igazán hatékonyan átadni, ha jó és hosszú távú kapcsolat és folyamatos kommunikáció van az átadó és átvevő között pontosan olyan, amilyet a hálózati működés épít. Végül, de nem utolsósorban: a hálózatok érzelmi támogatást nyújtanak tagjainak. A magárahagyatottság érzése nagyon gyakran kí-

7 Civil összefogás 7 séri a saját környezetük megváltoztatásán tevékenykedő embereket. Ez kiégéshez és a további munkához szükséges motiváció elvesztéséhez vezet. A hálózatok természetes érzelmi támogatást nyújtó csoportokká válnak a hasonló gondokkal küszködő emberek öszszefogásán keresztül. A következőkben három olyan kérdést/dilemmát szeretnék körüljárni, amely, tapasztalataim szerint, minden hálózat életében előbbutóbb előkerül, sőt, azt is mondhatnám, hogy rendszeresen felmerül. Az első a közös identitás kialakítása. Véleményem szerint a közös identitás kialakítása, majd megléte alapvető vonása egy jól működő hálózatnak. Ez a közös identitás többek között a közös értékekből, módszerekből, tevékenységekből és a közös tudásból áll, és arra szolgál, hogy a tagok képesek legyenek közösen cselekedni a közösen meghatározott célokért. Ezek a célok általában két nagy kategóriába sorolhatóak: 1) a többi tag tapasztalatát/támogatását felhasználva az olyan tevékenységek tökéletesítése, amiket minden tag önállóan végez a saját területén, 2) olyan eredmények elérése, amiket az egyes tagok egyedül nem, de közös munkával elérhetnek. A közös identitásra azért is szükség van, hogy az adott tag hálózatra fordított erőforrásai (munkaidő, pénz stb.) a lehető leghatékonyabban hasznosuljanak, azaz legtöbb hasznot hozzák az adott tagnak. A dilemma szerintem ott van, hogy mennyi időt fordítson a hálózat a közös identitás kialakítására és mennyit a konkrét tevékenységek vagy napi dolgok megbeszélésére. A kettő sokszor konfliktusban van, a hálózatnak kell eldöntenie, hogy az adott pillanatban melyik fontosabb. Biztos ismerős a helyzet, amikor a tárgyalóasztalnál megállapodik két szervezet egy közös projekt végrehajtásáról, átbeszélik, hogy mit és hogyan kell csinálni, majd amikor munkának fognak, akkor látszik, hogy a gyakorlati megvalósítást teljesen másképp képzelték el többek között azért, mert számos dologról nem vagy nem elég részletességgel egyeztek meg. Tapasztalataim szerint ez történik majdnem minden hálózatban. Az óriási különbség az, hogy míg az egyik esetben egyszeri vállalkozásról van szó, ami előbbutóbb véget ér, addig a hálózatok esetében folyamatos együttműködésről beszélhetünk, s az adott különbségek egészen addig fogják akadályozni a munkát, amíg azokat ki nem küszöbölik a tagok. Ezért nagyon fontos ezekkel a különbségekkel hálózati szinten foglalkozni, tisztázni őket, s egy olyan konszenzusos megállapodásra jutni, amit minden tag egyformán elfogad. Az, hogy milyen mélységig kell a közös identitást meghatározni, függ a tagok közötti kapcsolatok szorosságától. Nyilván egy olyan hálózatnál, ami két megbeszélésen van túl és az információcserére irányul, a közös célnak tökéletesen megfelel az, hogy mindannyian a nonprofit szektort erősítik és ezért találkoznak rendszeresen. Viszont egy olyan hálózatnak, amely egy bonyolult közös programot hajt végre, nem csak azt kell tisztázni, hogy mi a program célja, hanem azt is, hogy azt milyen módszerekkel teszi, milyen értékek vezetik a munkájukat és az értékek miképp jelennek meg a gyakorlati munkában. Egy jól működő hálózatnak folyamatosan fel kell tennie azokat a kérdéseket, amelyek azt ellenőrzik, hogy megvan-e a szükséges egyetértés a tagok között a hálózat céljait, értékeit és módszereit illetően. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy ez időigényes munka, de megéri. Különösen jó módszere a hálózati identitás kialakításának a hálózati tagok számára szervezett belső képzések. A második dilemma szorosan kapcsolódik a közös identitáshoz, és azzal kapcsolatos, hogy a tagok mennyire legyenek egymáshoz hasonlóak. Avagy egy jó hálózatépítő szakember szavaival: látnunk kell, hogy a hálózat McDonalds éttermek hálózata, ahol minden McDonalds ugyanúgy néz ki, mindenhol ugyanolyan hosszú a hasábburgonya és ugyanannyira van megsütve a hamburger, vagy egy magyaros étteremláncot képzelünk el, ahol minden étteremben felhasználják a magyaros konyha alaptermékeit (paprika, burgonya, hagyma, füstölt hús), minden étteremben megtalálható a paprikás krumpli és a lecsó, de a közös ételek csak a menü egy kis részét adják, mert az étlap nagy részét a helyi... egy olyan hálózatnak, amely egy bonyolult közös programot hajt végre, nem csak azt kell tisztázni, hogy mi a program célja, hanem azt is, hogy azt milyen módszerekkel teszi, milyen értékek vezetik a munkájukat és az értékek miképp jelennek meg a gyakorlati munkában. konyhaművészet remekei teszik ki a közös logón kívül nincs az éttermek megjelenésében más hasonló, mert mindenhol a helyi népművészetet alapul véve tervezték meg az éttermeket. Mindkét hálózattípusnak megvan a maga előnye (és hátránya). Amennyiben nagy a hasonlóság a tagok között, azaz nagyon sok olyan tevékenységük van, amit minden tag csinál, akkor nagyon sok a potenciális közös pont és érdeklődési terület, ahol együtt tudnak dolgozni. Ezeket könnyű észrevenni és ezekre alapozva könnyű hálózatot építeni és azt működtetni. Amennyiben kicsi a tagok közötti hasonlóság, azaz a közös tevékenységen túl rengeteg egyéb dolgot is tesznek a tagok, akkor kitűnő lehetőség van arra, hogy a tagok egyéb területen szerzett tapasztalatai gazdagítsák a hálózat többi tagját. Szerintem az a fontos, hogy a hálózati tagok tudatosan a- lakítsanak ki konszenzust arról, hogy az adott cél eléréséhez milyen hálózatra van szükségük, milyen területen és mennyire kell egymáshoz hasonlítaniuk. A harmadik dilemma a hálózat terjeszkedése, azaz új tagokkal való bővítése. A bővítés igénye megjelenhet a hálózaton belül, mert például szeretnék új földrajzi területekre kiterjeszteni a tevékenységüket, de jöhet a hálózaton kívülről is, például új szervezetek szeretnének belépni a sikeres együttműködésbe. A bővítés rengeteg nagy változást hoz maga után, hiszen egy jól működő rendszer számos elemét kell megváltoztatni azért, hogy a hálózat jobban tudja megvalósítani a maga elé kitűzött célt. Természetesen a hálózat dönthet úgy is, hogy nem bővül. Tapasztalatom szerint a sokáig zárt hálózatok előbb-utóbb elvesztik jelentőségüket, vagy akár meg is szűnnek. A kívül rekedt potenciális tagok mindig számosak, ők rossz szemmel vagy akár ellenségesen is fognak nézni egy olyan hálózatra, amely ismeretlen okoknál fogva nem engedi őket belépni. Függetlenül attól, hogy a kívül rekedtek egy rivális hálózatot

8 8 civil fórum hozhatnak létre vagy sem, mindenképpen csökkentik az eredeti hálózat hatását. Ugyanakkor a rosszkor és rosszul végrehajtott bővítés is nagy károkat okozhat a hálózatnak. A tagok előbbutóbb elhagyják azt a hálózatot, amely korábban jobban segítette működésüket. Ahhoz, hogy a hálózat el tudja dönteni, hogy mikor és hogyan bővüljön, vissza kell térnie a közös identitáshoz. A közös identitás kialakulása egy folyamat, sokszor hosszú folyamat eredménye. A közös identitás összetevői a közös értékek, módszerek, tevékenységek és a közös tudás. Ezek lehetnek formalizáltak, azaz írásban rögzítettek, de mindig van írásban nem rögzített részük is, amit a tagok tudnak, mert így alakult ki és vagy nem kellett vagy nem volt rá idő, hogy leírják. Amikor egy hálózat a bővítés mellet dönt, kinyilvánítja, hogy olyan tagokat szeretne felvenni, akik egyetértenek a hálózat céljával, elfogadják a hálózat identitását és hajlandók a közös munkához és aktív részvételhez szükséges erőforrásokat biztosítani. Ebből következően a hálózatra hármas feladat hárul: megvizsgálni, hogy elég egyértelmű-e a hálózat közös identitásának meghatározása és azt minden tag betartja-e és elfogadja-e? megvizsgálni, hogy a jelentkező érti-e és elfogadja-e azt, valamint tudja-e, hogy mivel jár a hálózati tagság? (Egyszerűbben fogalmazva arról van szó, hogy egyértelmű-e mindkét fél, azaz a hálózat és a jelentkező számára, hogy mit nyújt és mit kér a hálózat?); a harmadik feladat pedig az, hogy a működésben szükséges változásokat megtegye a hálózat, hiszen egy több taggal működő hálózat már másképp működik. Mindhárom fenti kérdés nagyon fontos és számos összetevője van. Időre van szükség, amíg a hálózat konszenzusra jut a válaszokat illetően. Sokszor a bővítésről szóló megbeszélések során derül ki, hogy a hálózat céljait nem egyformán értelmezték a tagok, a tagok egy része nem úgy ültette át a gyakorlatba a közös értékeket, ahogy arról a hálózat megállapodott. Tapasztalatom szerint, a bővítésre vonatkozó elvi döntéstől sokszor igen hosszú idő, néha akár két-három év is eltelhet, amíg a hálózat tényleg készen áll új tagok felvételére. Erre az időszakra lehet átmeneti megoldásokat találni, amely egyrészt időt ad a hálózatnak a fenti kérdések megválaszolására, másrészt egyértelmű jelzést ad a jelentkezőnek, hogy van esélye a hálózati tagságra. Ez a három dilemma, amellyel rendszeresen találkoztam hálózatokkal kapcsolatban. Megnehezíti dolgunk, hogy nincsenek abszolút válaszok, minden hálózatnak meg kell találnia a számára legjobb megoldást. Scsaurszki Tamás Felhasznált irodalom: 1. Fritjof Capra: Titkos kapcsolatok (The Hidden Connections), HarperCollins, David Harding: Hálózatok értelmezése (Our Understanding of Networks), kézirat. 3. Pawel Jordan: Hálózatfejlesztés (Rozwój organizacji sieciowej), kézirat. Európai civil együttmûködési modellek A Magyar Soros Alapítvány szervezésében december 8-án zajlott Budapesten A civil összefogás dilemmái témájú konferencia. Jelen cikk az itt elhangzott egyik előadás anyaga, mely megjelent a rendezvényen elhangzott előadásokból és a munkacsoportok tevékenységei eredményéből szerkesztett, ugyanezzel a címmel megjelentetett kiadványban is (Soros Alapítvány 2005, o.), mely elérhető a következő helyen: trust.easyhosting.hu/hirek/soros.pdf Definíció, tipológia Mit nevezünk civil összefogásnak? Összefogás, együttműködés, partnerség, közös munka ugyanazt fedik, más-más jelentésárnyalatokkal. Ebben az előadásban az együttműködést választom, mivel számomra ez a szó tükrözi a téma legobjektívebb megközelítését. Az összefogásban az én értelmezésemben van egy olyan elem, amely az együttműködésen túlmutat, ami a részt vevő szervezetek értékközösségét vagy közös helyzetét is mutatja, hiszen összefogni legtöbbször valamiért vagy valami ellen lehet. Ez az értékelem a legtöbb konkrét együttműködésben nincs feltétlenül benne, így az összefogás számomra leszűkítené a vizsgálódás körét. A civil szervezetek együttműködését számos jellemző alapján elemezhetjük. E jellemzők a nemzeti szintű és az európai szintű civil szerveződésekre is vonatkoztathatók. Civil szervezetek együttműködése lehet: 1. alkalmi vagy állandó (azonban az alkalmi együttműködés is tarthat hosszú ideig, akár évekig, amíg a célját el nem éri); 2. informális vagy formális (szervezet jön létre); 3. szakmai terület, szervezettípus, vagy ügy mentén létrejövő; 4. önálló vagy struktúrába illeszkedő (pl. szövetség tagjává válik); 5. törvény, jog által elismert külön státusszal rendelkező (pl. az ECOSOC, az ENSZ konzultatív testülete esetében); 6. független vagy valamely állam, nemzetközi szervezet által létrehozott / finanszírozott. A továbbiakban e jellemzőket is figyelembe véve elemzünk néhány nemzeti és európai szintű civil együttműködési példát. Nemzeti szintű szerveződések Európában a nemzeti szintű civil együttműködések rendszerint állandósult szervezeti formában jelennek meg. Országonként több ilyen szer-

9 Civil összefogás 9 veződés is található, és ezek nagyon különböző funkciókat töltenek be. Csak kevés országban létezik egy nonprofit ernyőszervezet, mely a nonprofit szektor átfogó, a legtöbb szereplő által elfogadott képviseletét látja el. A legjellemzőbb két példa erre ahol ilyen szektor-szintű érdekképviselet sikeresen működik az angliai Önkéntes Szervezetek Országos Szövetsége (National Council of Voluntary Organizations, NCVO), illetve az Észtországi Nonprofit Szervezetek Hálózata (Network of Estonian Nonprofit Organizations, NENO). Ezek olyan ernyőszervezetek, amelyeknek nem mindegyik nonprofit szervezet a tagja, mégis legitimen tudják képviselni a szektort a kormányzat felé, mivel kialakulásuk és szerepvállalásuk folyamata során a szektor erre felhatalmazást adott nekik. Hasonlóan érdekképviseleti, a kormányzat partnere funkciót töltenek be a legtöbb országban a szakmai terület vagy más közös nevező alapján szerveződött ernyőszervezetek. Egyedi, mégis jellemző és fontos példa Németország, ahol a tágan értelmezett szociális szervezetek érdekképviseletét hat párhuzamos országos ernyőszervezet látja el. Ezek vallási alapon alakultak ki (pl. Caritas, Málta), de mára a hagyományos nagy vallások mellett a függetlenek, tehát az egyik felekezethez sem tartozó szervezetek ernyője is megalakult. Így e hat szervezet tagsága szinte az összes szolgáltató típusú nonprofit szervezetet magában foglalja. Az ernyőszervezetek a szubszidiaritás elve alapján évről évre költségvetési támogatást kapnak, melyet tagjaik felé továbbítanak. Erős alkupozíciójuk révén nélkülözhetetlenek a szolgáltató szervezetek érdekvédelmében. Más típusú, mégpedig önszabályozó funkciót tölt be a holland Adományszervezők Szövetsége (Central Bureau of Fundraising, CBF), mely a kontinens leggyakrabban hivatkozott példája a szakmai etikai kódexek megalkotására. E szervezet a fogyasztók (jelen esetben az adományozók) védelme érdekében hosszadalmas és széles körű egyeztetéssel dolgozta ki az adományszervezési szakmai és etikai kódexet, mely rendkívül sikeres lett (megnőtt az adományok száma, a legtöbb NGO betartja a kódexet). Bár egy ilyen funkcióra minden országban szükség lenne, a tapasztalatok szerint sokáig tart, mire oda eljut a nonprofit szervezetek egy-egy alszektora (nemhogy az egész szektor), hogy képes legyen önmaga kidolgozni és betartatni egy ilyen kódexet. A legtöbbször külső, szakértői szervezetek nyújtanak minőségbiztosítási szolgáltatást a nonprofitoknak. A civil szervezetek közötti együttműködés egy másik módja bizonyos szolgáltatások terjesztése és egységesítése (sztenderdizálása). Ilyen kifelé szolgáltató hálózat pl. Angliában az Önkéntes Szolgálat Tanácsadók Országos Szövetsége (National Association of Councils of Voluntary Service, NACVS), mely az ország területén működő több száz helyi tanácsadó szolgálatot fogja össze. Ezek a helyi szervezetek a közösségért tenni vágyó állampolgároknak segítenek céljukat elérni, akár egyszeri projektről (pl. játszótér-felújítás), akár hosszú távú célról (pl. egyesület vagy alapítvány létrehozása) van szó. Ezt a funkciót bármely már létező helyi civil szervezet felvállalhatja, ha elsajátítja a szolgáltatás szakmai sztenderdjeit és betartja a NACVS tagsági feltételeit. I- lyen rendszerben működik például az itthon is jól ismert teleház-hálózat, mely eredetileg Svédországból származik. Hasonló itthoni példa lehet a CISZOK-hálózat is. Végül meg kell említenünk az ún. befelé szolgáltató, azaz a tagoknak tanulási és fejlődési lehetőséget nyújtó ernyőszervezeteket is. Természetesen minden tagszervezet, pl. egy érdekvédelmi vagy kifelé szolgáltató szervezet is nyújt szolgáltatásokat saját tagjainak. Ritkábban jellemző azonban, főleg Magyarországon, hogy az ernyőszervezet fő célja a tagok képessé tétele, megerősítése lenne, afféle önsegítő jelleggel. Ez a funkció azért is fontos, mert valódi együttműködésre, összefogásra általában azok a tagszervezetek képesek, amelyek maguk is erős, önálló szervezetek. Ennek híján a tagság gyakran válhat az anyagi forrásokkal rendelkező ernyőszervezet (vagy az állam, illetve más adományozó) kiszolgáltatottjává. Érdekes például szolgál a Franciaországban nemrégiben megalakult Coordination Sud, amely a déli féltekén fejlesztő és humanitárius munkát végző francia szervezetek együttműködéséből született. Ennek az ernyőszervezetnek fő célkitűzése, hogy tagjait erősítse, fejlessze, és ezáltal minél jobb helyzetbe hozza a nemzetközi fejlesztési pénzekért zajló versenyben. Európai szintű szerveződések Csak kevés országban létezik egy nonprofit ernyõszervezet, mely a nonprofit szektor átfogó, a legtöbb szereplõ által elfogadott képviseletét látja el. Az európai szintű szerveződések közül mindenekelőtt érdemes megemlíteni a szervezettípus szerinti együttműködés példáit. Ezek a nonprofit szektor két alapvető szervezeti formájának, az alapítványoknak és az egyesületeknek az európai szintű szervezetei: az Európai Alapítványi Központ (European Foundation Center, EFC) és a Közérdekű Egyesületek Európai Bizottsága (Comité Européen des Associations d intéręt General, CEDAG). Mindkettő az elmúlt 15 évben alakult és erősödött meg, valószínűleg annak jeleként, hogy e szervezetek mind fontosabb szerepet játszanak az Európai Unió politikájának alakításában és végrehajtásában. (Igaz, a civil szervezetek szerepének felismerése Európában már globális befolyásuk növekedését képezte le.) Mind a CEDAG, mind az EFC megkísérelnek európai szintű szabályozást kilobbizni az Európai Bizottságnál (European Commission). Ennek célja a határokon átívelő tevékenységek, illetve együttműködések lehetőségeinek bővítése lenne. Az egyesületek esetében például amely egyesület az (egyelőre csak tervezet formájában létező) Európai Egyesületi Alapszabály alapján működne, az tevékenységét bármely uniós országban úgy végezhetné, minta ott lenne bejegyezve. Az egységes európai szabályzat szerint működő alapítványok esetében pedig bármely ország adományozói érvényesíthetnék a náluk rendelkezésre álló adókedvezményeket (tehát pl. ha egy német adományozó francia alapítványnak juttatna adományt, akkor ugyanúgy részesülne adókedvezményben, mintha német alapítványnak adta volna). A sok más, sürgetőbb napirendi pont miatt azonban nem valószínű, hogy a Bizottság ezekkel a kezdeményezésekkel komolyan foglalkozna a közeljövőben. Az európai szintű intézményesült együttműködések legjellemzőbb típusa a szakmai területek, ügyek

10 10 civil fórum mentén történő szerveződés. Csak néhány a száz körüli ilyen jellegű szervezet közül: 1. Európai Női Lobbi (European Women s Lobby) 2. Európai Ifjúsági Fórum (European Youth Forum) 3. Szociális Platform (Social Platform) 4. Concorde (Fejlesztéssel foglalkozó NGO-k) 5. Zöld Tizek (Green 10). Ezek a szervezetek számos ország ernyőszervezeteinek szövetségei. Lényegében egy federális rendszer épült ki Európában, melyben az európai szintű szervezetnek, melynek brüsszeli irodája van, és amely közel van a tűzhöz, annál nagyobb a legitimitása, minél több ország ernyőszervezeteit tömöríti, és minél több tagot tudhat magáénak a nemzeti szintű szerveződéseken keresztül. Ennek következtében az új tagok csatlakozásával megnőtt az érdeklődés az új tagországok ernyőszervezetei iránt is. Tapasztalatunk szerint az elmúlt években számos ilyen területiszakmai szövetség kifejezetten azért jött létre ezekben az országokban, hogy beléphessen a megfelelő európai szövetségbe. Ez önmagában persze nem baj, hiszen ezzel az egyes szervezetek növelik lobbierejüket és pénzhez jutási lehetőségeiket. Ugyanakkor még sok feladat vár ezekre az újdonsült és többnyire kis kapacitással bíró szövetségekre, hogy valóban hatékony érdekvédelmi szerepet láthassanak el tagjaik érdekében. A federális rendszer csúcsa, az ernyők ernyője az ún. Civil Society Contact Group (CSCG), mely hét nagy terület környezetvédelem, szociális terület, nemzetközi fejlesztés, nők, emberi jogok, kultúra, egészségügy ernyőszervezeteit fogja össze. Ez a szerveződés csak néhány éve, 2002-ben alakult, eredeti célja az NGO-k bevonása az EU jövőjéről szóló vitába (pl. bővítés, alkotmány). Érdemes még néhány szót szólni a fentiekhez képest eltérő modellben működő együttműködésekről is. Ilyen volt például a CSCG által koordinált, egy konkrét ügyre létrejött ACT4Europe (Tégy Európáért), mely az Európai Alkotmány népszerűsítésére indított kezdeményezés volt. Ennek volt egy koordinátora, mely forrásokkal rendelkezett a csatlakozók számára, akik felvállalták az alkotmány különféle formában történő népszerűsítését (és más, kapcsolódó projekteket). Ez a hálózat alkalmi, külső motivációra az elérhető forrásokra válaszul létrejött érdekközösségen alapult. (Lásd az ábrát az együttműködés formáiról.) Ettől eltérő példa az ATTAC mozgalom, mely a nemzetközi pénzpiacok demokratikus ellenőrzésére jött létre 1998-ban. Az ATTAC nyitott, alacsony belépési küszöbű hálózat, melyhez bármely országból csatlakozhat az, aki elfogadja a kiáltványukat és részt vállal a helyi munkában. Ez az együttműködés elsősorban értékvezérelt, és belső motivációra történik. Van azonban olyan együttműködési modell is, amelyben a belépés magas küszöbű, mintegy zárt rendszerként működik ilyen pl. a Transparency International tagszervezeteivel való együttműködése. A TI egy-egy országban működő tagszervezetei csak szigorú feltételekkel csatlakozhatnak a szervezethez, a források legnagyobb részét maguknak kell biztosítaniuk, és szerződés alapján használhatják a TI nevet. Ábra: Az együttműködés dimenziói ( Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány CTF) Tanulságok, kérdések Az egyik legfontosabb tanulság: a sikeres együttműködéshez nagyon fontos, hogy egyértelmű, tisztázott céllal szerveződjön. Ez a cél meg kell feleljen az együttműködésben betöltött funkciónak is. Például: ha egy szakmai területen szerveződő együttműködés érdekvédelemre jön létre, ám a tagoknak fejlesztésre, megerősítésére lenne szükségük ahhoz, hogy kellően meg tudják fogalmazni érdekeiket, ellenőrizni tudják azok képviseletét, akkor érdemes lehet újragondolni az elsődleges célt. Ugyanez igaz arra, ha egy szervezet túl korán kezdi el az önszabályozást, amikor a tagjai még nincsenek felkészülve egy etikai kódex elfogadására vagy betartására. A tapasztalat ezen kívül egyértelműen azt mutatja, hogy a legsikeresebb ernyőszervezetek mindig valamilyen fő profillal rendelkeznek, nem tesznek meg mindent a tagjaik számára. A másik tanulság a középről szerveződés jelensége. Ez azt jelenti, hogy az itt leírt szerveződési formák között nincsen tisztán alulról vagy tisztán felülről szervezett ernyőszervezeti együttműködés. Valójában egy viszonylag elit középréteg szervezi meg a nemzeti szintű szövetségeket, és ugyanez a közép-elit éri el, hogy az európai szintű szerveződésekben kellő befolyása legyen. Így rendkívül fontossá válik az országos szinten működő, dolgozó szakmai elit képessége arra, hogy a két szint között közvetítsen. E képességnek egyben felelősségtudatot is kell jelentenie, mivel a legtöbbször ezen a közép-eliten múlik, hogy a helyi tagoknak van-e valódi beleszólásuk az európai politikák meghozatalába. (S az is, hogy a helyi tagok kellően tudnak-e élni az európai politikák eredményeivel, legyen szó akár

11 Civil összefogás 11 pénzforrásról, akár jogi szabályozásról vagy területfejlesztési együttműködésekről.) A formális tagszervezetté alakult együttműködések esetében fontos elem még a sikerhez a tagok jogainak és kötelezettségeinek tiszta megfogalmazása, valamint a tagi hozzájárulás és a kapott szolgáltatás egyensúlya. Sajnos sokszor látszik európai szinten is, hogy az ernyőszervezetnek fontosabb, hogy tagjai legyenek, mint a tagoknak, hogy ernyőjük legyen (egyebek között a fent említett legitimitás miatt is). Sokszor az ernyőszervezet kapacitása nem terjed ki arra, hogy a tagokat kellően bevonja a stratégiaalkotásba, a politikák megtervezésébe, s arra sem, hogy a szokásos hírleveleken túl szolgáltatásokat nyújtson nekik. Mivel tudja, hogy nem sokat tesz a tagokért, a tagdíjat is csak nominálisan állapítja meg, és nem függeszti fel a nem fizető tagokat. Ez gyakorlatilag a csak papíron, legitimációs céllal létező tagságot jelenti, mely azonban hosszú távon Az, hogy egy civil szervezet legyen bár egyedi vagy ernyõszervezet menynyire van kiszolgáltatva a kormányzatnak, mennyire gyakorol öncenzúrát, milyen messze megy el az érdekképviseletben elsõsorban kulturális, és csak másodsorban konkrét pénzügyi kérdés. aláássa az ernyőszervezet hitelességét is. Ez a jelenség vezetett oda, hogy ma már egyre több európai szerveződés kíván bevezetni valamilyen kvalifikációs eljárást a nemzeti szintű tagjai szűrésére. Egy másik kulcskérdés az ernyőszervezetek finanszírozása. A legtöbb itt leírt európai szintű szervezet gyakorlatilag az Európai Unió pályázati, illetve közvetlen költségvetési pénzeiből működik. (Kivétel az említettek közül pl. az EFC, mely egészen a közelmúltig elsősorban sajátos módon amerikai magánalapítványok támogatására támaszkodott; illetve az ATTAC vagy a TI, melyek független szervezetek.) Az Economist is foglalkozott e jelenséggel 1 még a bővítés és az Európai Alkotmány tárgyalásának idején, és fő megállapítása az volt, hogy nem várható el túl nagy ellenkezés azoktól a civil szervezetektől, melyek költségvetésének több mint 80%-a Brüsszelből érkezik. A kormányzattól való függőség kérdése természetesen nemzeti szinten is felmerül. Az európai minták láttán az a véleményünk, hogy nincs egyértelmű összefüggés a kormányzattól kapott pénz és a kormánypolitikának való alárendelődés között. Az, hogy egy civil szervezet legyen bár egyedi vagy ernyőszervezet mennyire van kiszolgáltatva a kormányzatnak, mennyire gyakorol öncenzúrát, milyen messze megy el az érdekképviseletben elsősorban kulturális, és csak másodsorban konkrét pénzügyi kérdés. A kultúra kérdése mindkét oldalon fennáll: szolgalelkűvé válik-e egy civil szervezet, ha az állam támogatja? Lesznek-e elvárásai, követelései az állami szervnek a támogatott civil szervezettel szemben? Egy olyan kultúrában, ahol a felek egymást egyenlően szerződő partnernek tekintik (Anglia), vagy ahol mindkét fél tisztában van azzal, hogy ez a támogatás alkotmányos elven alapul (Németország), ott kevésbé jellemző, hogy az állami politika lekenyerezze a civileket. Ami Magyarországot illeti: e tekintetben még messzinek tűnik Európa. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ ügyvezető igazgató Az Állampolgári Részvétel Hete Néhány szó a részvételről Közép-Kelet-Európában Mi változott a demokrácia és részvétel szempontjából Közép-Kelet-Európában az elmúlt évtizedekben? Elszenvedői vagy működtetői vagyunk a minket érintő folyamatoknak? Felismerjük szerepeinket, vállaljuk a felelősséget? Akarunk változtatni és cselekszünk a változásokért? A mindennapi közállapotokat tekintve sokkal inkább elmondható, hogy szemléljük a demokráciát. A többség kritikus, mégis utópiaként, nem valós feladatként kezeli azt és elfogadja, hogy követőként vagy fogyasztóként kezeljék. Az állampolgári vagy civil részvétel mértéke ma is nagyon alacsony a döntéshozatalban, a részvételt erősítő folyamatok, kezdeményezések kevés teret nyernek és nem hallunk eleget a létező jó példákról sem. Ezekben az országokban érzékelhető, hogy az elmúlt évtizedek társadalmi, politikai, gazdasági változásai egyre erősödő individualizmust hoztak magukkal, amely elszigetelte egymástól az embereket. Sok szó esik a közösségek, összefogások, de akár fórumok, klubok, beszélgetések hiányáról. A mai fiatalok közül sokan úgy nőttek fel, hogy nem is láttak ilyesmit maguk körül. Az állampolgári részvétel erősítése ilyen körülmények között könnyen tűnhet megfoghatatlan feladatnak, mégis, elsősorban civil részről számos fontos kezdeményezés található. Ugyanakkor lényeges azt is látnunk, milyen valós lehetőségeink vannak a beleszólásra, hogy aktív európai állampolgárokká, közösségekké és társadalommá váljunk? Hiszen ezen országokban: azért is harcolni kell, hogy ezek a lehetőségek ismertté váljanak, azért is, hogy az emberek elhigygyék, hogy vannak lehetőségek és akarjanak velük élni, és azért, hogy a döntéshozók engedjék ezeket kihasználni. A realitás talaján maradva nagyon 1 The subsidised world of Brussels NGOs. How independent are the civil-society organisations beloved by the European Commission? Oct. 21st 2004.

12 12 civil fórum nehéz elvárni az állampolgárok részéről, hogy nem tanított ismereteket szerezzenek, látható jó példák nélkül higgyenek és akarjanak, és mindezek érvényesítéséért harcoljanak is. Nyilvánvaló, hogy a térség országai részéről ez a probléma átfogó stratégiát követel meg, melyben számos kulcsszereplő elköteleződése szükséges, elsősorban a demokratikus nevelés mellett, melyben a közoktatás, felsőoktatás, felnőttképzés, humán szakterületek (szociális, művelődési, kulturális, közösségi) és az állam szerepvállalása nélkülözhetetlen. De a civil szerveződéseknek is mindhárom kérdésben (ismeret, akarat, cselekvés) dolguk van, ebben a munkában jó kezdeményezés az Állampolgári Részvétel Hete. Az Állampolgári Részvétel Hete előzményei A CEE Citizens Network egy 17 országot összefogó társadalomfejlesztő szerveződés, melynek fő céljai, hogy: felhívja a közvélemény figyelmét a kelet-közép-európai állampolgári kezdeményezések potenciáljára és hatására fejlessze az állampolgárok képességeit, növelje kapacitásait a helyi és országos ügyekben való hatékonyabb részvétel érdekében támogassa az alulról építkező közösségi kezdeményezéseket A CEECN 2001 óta működik és 2005 óta bejegyzett szervezet. Összesen 26 tagszervezetet tömörít 17 országból (Csehország, Ukrajna, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Fehér Oroszország, Oroszország, Szerbia- Montenegró, Románia, Lengyelország, Magyarország, Grúzia, Örményország, Észtország, Albánia). A hálózat éves rendszerességgel szervez nemzetközi képzéseket és találkozókat, kétévente nagyszabású konferenciát bonyolít le. A hálózat tagjai közös honlapot is működtetnek: A CEECN 2004-ben Zágrábban megtartott tervező megbeszélésén merült fel először az Állampolgári Részvétel Hetének ötlete, melynek értelmében a Citizens Network és tagszervezeteinek belföldi hálózatai együttesen és egy időben lépnek fel azért, hogy az állampolgári részvétel problematikája erőteljesebben jelenjen meg az európai médiában, politikában és a civil társadalomban elején Tbilisziben a tagországok képviselői megegyeztek a nemzetközi kampányhét időpontjában (2005. szeptember ) és a lebonyolítás részleteiben. Ennek értelmében minden szervezet számára nyitott volt a feladat, hogy erőforrásaihoz, kapacitásaihoz és lehetőségeihez mérten találja meg a figyelem felkeltésére alkalmas módszereket, tevékenységeket. Mi az Állampolgári Részvétel Hete? Az ÁRH kampányhét, a közép-keleteurópai hálózatok együttes és hangsúlyos megnyilatkozása az állampolgári részvétel erősítése érdekében. Olyan rendezvények sorozatából áll, amelyek harsányan, mindenki által érzékelhetően hívják fel a szűkebb és tágabb társadalmi környezet figyelmét a részvételi demokrácia fontosságára. A programok figyelemfelkeltő jellegűek, a közjó gyarapítását, a helyi közösségi és civil cselekvést helyezik a középpontba, s azt is bemutatják, hogy mindez lehetséges. Helyi, megyei és országos akciók, szakmai és civil találkozók, médiaesemények, nyilvános gyűlések, stb. adják össze az Állampolgári Részvétel Hetének programját. Az Állampolgári Részvétel Hetén a valós helyi problémákat megélő ezek ellen küzdő helyi közösségek, civil szervezetek, az őket összekapcsoló társadalomfejlesztő és más szakmai kezdeményezések fognak össze, hogy kifejtsék álláspontjaikat egy olyan világról, melyet nem csak a pénz és a hatalom irányít. Rámutatnak a párbeszéd és az összefogás fontosságára, és nyilvánosságot igyekeznek teremteni azoknak a civil cselekvéseknek, melyek kulcsszerepet játszanak a helyi társadalmak fejlődésében, mégis sokszor csak szélmalomharcok árán sikerül fennmaradniuk. A civil társadalomról alkotott kép annak is függvénye, hogy ez a szféra mit mutat magáról ezért szerveztük az Állampolgári Részvétel Hetét! Az ÁRH Magyarországon A CEECN tagjaként Magyarországon a Közösségfejlesztők Egyesülete vállalta fel a főszervezői feladatokat és nyár elejétől különböző fórumokon (a Közösségi Kezdeményezéseket Támogató szakmai hálózat műhelyei, II. Szakmaközi Nyári Egyetem, civil találkozók, konferenciák, felhívások interneten, levelező listákon, elektronikus szakmai hálózatokon) toborzott segítőket, résztvevőket az Állampolgári Részvétel Hetének megszervezéséhez. A szűkösen rendelkezésre álló (illetve elvben rendelkezésre álló) anyagi források és a szeptemberi szokásos eseménydömping dacára az ötlet gyorsan támogatókra, segítőkre, érdeklődőkre talált. Ennek részben az állampolgári részvétel rokonszenves és széles körben (a közösségi fejlesztőmunka holdudvarán túl is) elfogadható és mozgósítani képes terminusa, másrészt a kreatív tevékenységek, események szervezésének lehetősége (az elmúlt évtizedek társadalmi tőkéje), harmad- és nem utolsósorban az újonnan létrejött Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózat lelkesedése és támogatása (amely később lehetővé tette az eseménysorozat országos méretűre növekedését) adtak kereteket. A tervezési szakasz és az országos események megvalósulásának koordinálására szervezőbizottság jött létre, a következő szervezetek részvételével: Közösségfejlesztők Egyesülete, Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózat, Civil Kollégium Alapítvány, Magyar Művelődési Intézet és a Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület. A szeptemberre elkészült végleges program alapján az Állampolgári Részvétel Hete két fő szálon indulhatott el. Az egyik szálon a Magyarország minden megyéjében megvalósítandó programok szerepeltek: helyi, megyei és országos akciók, szakmai és civil találkozók, kerekasztalok, nyilvános gyűlések, előadássorozatok,

13 Civil összefogás 13 konferenciák, sajtótájékoztatók, médiaesemények, kiállítások. A másik szálon az országos hálózat közösségi aktivistái egy országos felderítő jellegű, egyszerű, szúrópróba-felmérésre készültek az állampolgári részvétel helyi mértékéről, a helyi társadalmi tőkével összefüggésben. A nyitó és záróeseményeket a Közösségfejlesztők Egyesülete Budapesten szervezte meg. Szeptember 19-én sajtótájékoztatót tartottak Dr. Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és a program szervezői a Parlament Kávéházban. A sajtótájékoztatón mutatta be először Péterfi Ferenc a RAJTunk Múlik című kiadványt, amely azok számára nyújt hasznos segítséget, a- kik azon dolgoznak, hogy lakóhelyi közösségük, szomszédságuk összetartóbbá váljon, és képessé legyen a közös cselekvésre. Ezzel egyidejűleg történt az ÁRH szóróanyagainak elhelyezése az Országházában, minden képviselő számára. A helyi programok, felmérések a hétvégi záróeseményen, a budai Corvin téren futottak össze: egy találkozó keretei között, a Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózat aktivistái és szakemberei részvételével. A találkozó egyetlen témája az állampolgári részvétel, a helyi kezdeményezések bemutatása volt maguk a kezdeményezők által; az Állampolgári Részvétel Ünnepén, ahol a hét eseményeinek öszszefoglalása, beszámoló az országos felmérés eredményeiről, kormányzati, civil köszöntők, akciószervezetek bemutatkozásai, állampolgári és közösségi kerekasztalok, kiállítások és Retextil-bemutató szerepeltek a programok között. Az Állampolgári Részvétel Hetének fővédnökségét Dr. Sólyom László köztársasági elnök vállalta fel. Eredmények, következtetések 2005-ből ( ) Az állampolgári részvétel problematikája erőteljesebben jelenjen meg az európai médiában, politikában és a civil társadalomban. Az Állampolgári Részvétel Hetén a valós helyi problémákat megélõ helyi közösségek, civil szervezetek, az õket összekapcsoló társadalomfejlesztõ és más szakmai kezdeményezések fognak össze, hogy kifejtsék álláspontjaikat egy olyan világról, melyet nem csak a pénz és a hatalom irányít. Talán nem kell részletezni, hogy a három közül melyik az a szereplő, amelyik számára nem okozott különösebb nehézséget az állampolgári részvétel ügyének felvállalása. Valóban komoly erőfeszítéseket követelt civil részről, hogy egy erőszak- és szenzációmentes témára hívja fel az országos média figyelmét, és az, hogy a meglévő csekély kíváncsiságot elterelje a programszervezésről és a politikusok szapulásáról. Az országos politika részéről Dr. Göncz Kinga és Dr. Sólyom László elköteleződésén kívül semmilyen visszajelzés nem érkezett. A helyi, megyei, de különösen az internetes média jóval befogadóbbnak és támogatóbbnak mutatkozott, és számos helyi, megyei eseményre segítőkészen hívta fel a figyelmet. Általánosságban a helyi politika is jóindulatúan járult hozzá az események megvalósulásához, sajtótájékoztatókkal, interjúkkal, előadásokkal segítették helyi politikusok az Állampolgári Részvétel Hetének megvalósítását. A Részvétel Hete 2005-ös magyarországi eredményei címszavakban 54 rendezvény valósult meg több mint 50 helyszínen, több mint 100 civil szervezet részvételével. Az országban tevékenykedő közösségi munkások összesen több mint 4500 emberrel töltötték ki az Állampolgári Részvétel Hete kérdőívét (eredmények: Az ÁRH eseményeiről és a felmérés eredményeiről közel 50 alkalommal tudósítottak a megyei és országos média szereplői (TV- és rádióinterjúk, újságcikkek) ÁRH A program 2006-ban is két szálon futott: egy ismételt felmérésből a közbizalomról, valamint helyi és országos eseményekből állt. A kezdeményezők által szervezett központi események A főszervezők az Állampolgári Részvétel Hete keretében országos találkozóra hívták a helyi közösségi élet kezdeményezőit, a Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózat megyei műhelyeiből, aprófalvak, városok, lakótelepek közösségi aktivistáit. A találkozó célja az volt, hogy a helyi kezdeményezők egy országos fórumon mutathassák be otthoni munkájukat és találkozzanak egymással. A konferenciára Budapesten került sor, egyidejűleg az ÁRH nyitórendezvényével, szeptember 22-én 13 órától szeptember 23-án 15 óráig. A konferencia helyszíne a Benczúr Ház volt (1068 Budapest, Benczúr u. 27.). Az ÁRH nyitóeseménye szeptember 22-én, pénteken 11 órától a Nyugati téren zajlott. A téren transzparensek, pillepalackokból közösségi módon épített kapu amely a Részvétel Hetének kezdetét szimbolizálta és egy kristályszerkezet amely az összefogást és összefonódást jelenítette meg készült, önkéntesek, járókelők és más segítők bevonásával. Helyi események 2006-ban összesen 201 eseményt, illetve helyi kérdőíves akciót szerveztünk az ország egész területén, a programokról bővebben a oldalon. Eredmények, következtetések 2006-ból Az ÁRH 2006-ra az egyik legnagyobb hazai civil eseménnyé vált, melyen több mint 100 civil szervezet vett részt az ország egész területéről. A hét során helyszínek százain alakult ki különböző méretű és formájú párbeszéd a részvételi demokráciához kapcsolódóan: iskolák tucatjai szerveztek órákat és előadásokat a demokráciáról; médiaakciókat szerveztek különböző városokban (civil őrtüzek a Mecsek csúcsain; győri iskolások lufikkal küldtek üzeneteket a jövő politikusainak; Újpalotán egy makettet állítottak fel, hogy a helyi lakosok lemodellezhessék milyen főteret szeretnének); közösségi és civil találkozók tucatjai valósultak meg, politikusok, gazdasági és közéleti személyiségek bevonásával; konferenciákat, szemináriumokat, fórumokat, kiállításokat, sajtótájékoztatókat szerveztünk különböző társadalmi, környezeti és civil témák köré.

14 14 civil fórum A Közösségfejlesztők Egyesülete több mint 7000 kérdőívet gyűjtött össze Magyarországon (eredmények a oldalon) ban a váratlan politikai helyzet kialakulása miatt az ÁRH Magyarországon nem kapott súlyához illő médiavisszhangot, mindennek ellenére különböző médiaszereplő nyújtott tájékoztatást a kezdeményezésről (TV- és rádióműsorok, újságcikkek, internetes magazinok). Miért fontos a részvétel a Részvétel Hetén? Az Állampolgári Részvétel Hete eredményeképpen a helyi ügyek országos, és az országos ügyek európai nyilvánosságot kaphatnak. Megmutathatjuk, hogy a részvételi demokrácia nem csak utópia, hanem feladat, a társadalom közös ügye, s bár a részvételi demokráciához kapcsolódó fogalmak egyre divatosabbak, a valós törekvések egyre több akadályba ütköznek, és ezeket az akadályokat már nem lehet elkülönült kezdeményezésekkel leküzdeni. Az Állampolgári Részvétel Hete az első olyan nagyszabású megmozdulás, melynek során 17 ország civil szervezetei egyszerre állnak ki egy olyan ügyért, amelyről ezen országok legtöbbjében évtizedekig beszélni sem lehetett. Varga Máté Közösségfejlesztők Egyesülete szakmai szervező ÁRH szervezőbizottságának elnöke A civil szféra és az állami szektor jövõbeni együttmûködésének lehetõségei a LEADER-program alkalmazásának magyarországi tapasztalatai Az alábbiakban a VIII. Civil Fórum konferencia (2006. október , Kolozsvár) Önkormányzatok és civil szervezetek együttműködése témájú szekcióban elhangzott előadás anyagát olvashatják. Akonferencia fő témájához (közösségi forrásteremtés) igazodva arról fogok beszélni, hogy a partnerségi együttműködés miként jelenthet a partnerek számára új forrásokat. A forrás szót ebben az esetben főként a társadalmi tőke, a forrásszerzésre vonatkozó tudás, ismeret bővülésében értem, de szólni fogok arról is, hogy mindez tényleges anyagi forrásokat is eredményezhet. Elsőként közösen tekintsük át a szereplők körét. Nézzük meg a civil és az önkormányzati, vagyis közhatalmi oldal sajátosságait, s ennek bázisán tekintsük át az együttműködés kereteit, szabályait és az eddigi tapasztalatokat. Mindezek alapján célszerű beletekinteni az Európai Unióban mintegy 16 év óta elkezdett LEADER-program magyar tapasztalataiba. A civil szféra A civil közegből nézve a témakört újra és újra fel kell tenni a következő kérdéseket: 1. Kik vagyunk? A civil kifejezés meglehetősen rugalmas fogalom, így sok értelemben használjuk. Ha mindezt egy lehetséges együttműködés oldaláról vetjük fel, különösen fontos, hogy pontosítsuk státusunkat, lehetséges szerepünket, hogy mindezt közel egyformán értsük a potenciális együttműködő partnerünkkel. Ezzel számos későbbi félreértés tisztázható. Gondoljuk végig: ha egy baráti tehát civil közegben feltesszük a kérdést, hogy ki és mit ért civil szféra alatt, ahány ember annyi válasz szokott elhangozni. Ennek a dilemmának a pontosításában vélhetőleg a legfontosabb elem, hogy milyen társadalmi bázissal rendelkezünk, ugyanis ez, és csak ez legitimálja az egyes civil csoportosulásokat. Ismert tény, hogy a civil világban a hangadók és a vezetők általában karakteres egyéniségek. Ennek eredménye sokszor az, hogy a domináns egyéniségek mögül kifogy a háttér, ami beszűkíti a legitimációt. Emiatt minden civil szereplő önmagában kell tisztázza, de a partnerek számára is nyilvánvalóvá kell tegye saját társadalmi hátterét. 2. Mit és kit képviselünk? Az előző kérdés bázisán, azzal szoros összefüggésben ugyancsak tisztában kell legyünk azzal, hogy a legitimitást adó társadalmi háttér minek a képviseletét várja el tőlünk. Közösen kell meghatározni, hogy: melyek azok az értékek, amelyeket fel kell mutatni, melyek azok a konszenzuson alapuló vélemények, amelyeket a közösség támogat. A civil szervezetnek pontosan meg kell fogalmaznia saját értékcentrumát és egy-egy konkrét eset kapcsán mindig tisztáznia kell, hogy akkor és ott ebből mi a legfontosabb és érvényesíthető eleme a képviselt értékeknek. Térségfejlesztési programozásnál ezt úgy kell érteni, hogy a térség értéktérképében meg kell fogalmazzuk a lehetséges szerepünket. Az értékek, vagyis a társadalmi háttér által elvárt értékképviselet persze nem egyszerű, mert egy adott érdekviszonyban történik, ami sokszor nagyon kusza. Emiatt javasoljuk a civil szervezeteknek is, hogy annak a pályának, ahol részt vesznek a partnerségi együttműködésben, készüljön közösen megfogalmazott és átlátható érdektérképe is. 3. Hogyan működünk? Fontos reflektálnunk arra is, hogy hogyan működünk? Milyen a belső és külső kommunikációnk, annak hatása, eredményessége? A civil társadalom az átláthatóság és a nyilvánosság letéteményese és egyben garanciája is. A civilek ennek igényét kell

15 Civil összefogás 15 képviseljék a partnerségi viszonyokban, de működésük során önmaguk is nyitottak és átláthatók kell legyenek. Minden szerveződés, formalizált szervezet hajlamos a befele fordulásra, amit a civilek nem engedhetnek meg maguknak, mert saját létfeltételeik ellen vétenek. Az állami szektor Az állami, más néven közhatalmi szektor részben a képviseleti demokrácia terméke, másrészt szükségszerűen érdekelt a társadalmi nyitottságban, az együttműködésben. Ez mint elmélet jól hangzik, de a gyakorlat ennél színesebb. 1. Hol vannak a kapcsolódási pontok? Amennyiben az állami és civil együttműködést nézem, a legfontosabb, hogy megtaláljuk a kapcsolódási pontokat. Ebben a vonatkozásban a választási ciklusok közötti időszakban, a működés során kell megfogalmazni, mégpedig a partnerség mindkét oldaláról, hogy hol vannak a közös együttműködési felületek, és azok milyen keretek között működnek. 2. Mit jelent a tervezés és a végrehajtás? A települési szintű, de a térségi és/vagy országos együttműködésben is prominens helye van a tervezésben történő együttműködésnek. Ez helyben a község életét befolyásoló településfejlesztési tervek, illetve a helyi fejlesztési kérdésekre vonatkozó döntéseket jelentik. Térségi és országos szinten a tervezés ugyanerről szól, vagyis a térség, a régió az ország életét befolyásoló kérdéseket érinti. A civil társadalom sokszor nem önszántából a tervezési és végrehajtási folyamatban nem vesz részt, nem kap szerepet. Ez természetesen ellentmond a társadalmi tervezés elveinek is, de sokszor részben emiatt elnehezíti a fejlesztési programok társadalmi elfogadását, így a végrehajtását is. Ennek jelenleg különösen nagy szerepe van az európai uniós tagság miatt is. Magyarország közel két éve tagja, míg Románia csak most január 1-től lett az Unió tagja. Az Unióban jelenleg készülnek a közötti időszakra szóló tervek, Romániában is készül a Nemzeti Fejlesztési Terv és annak uniós dokumentumai. Így jelenleg mindkét oldalon szinte a legnagyobb kérdés, hogy miként tudunk most részt venni a következő hét év feladatainak megtervezésében, majd azok megvalósításában? 3. Milyen modell működik Magyarországon? Magyarországon ma a civil társadalom jelentős része ezzel a kérdéssel foglalkozik, s a jelenleg társadalmi vitán lévő dokumentumok véleményezésén fáradozik. Ennek egyik terepe a területfejlesztés területén kialakított Civil Egyeztető Fórumok rendszere. A területfejlesztés civil képviseleti rendszerében 2004-ben jelentős változás történt. Részben civil kezdeményezésre a parlament módosította a vonatkozó törvényt és újraszabályozta a civil részvételi rendszert a teljes döntési rendszerben. A területfejlesztési törvényben szabályozott, hogy a különböző szintű térségfejlesztési tanácsok miben kompetensek. A térségfejlesztési tanácsok szavazati jogú tagjai kistérségi, megyei, regionális és országos szinten is a- lapvetően a különböző szintű közhatalom képviselői. Ez a törvény szabályozza azt is, hogy ezekre a fórumokra miként delegálhat képviselőket a civil társadalom, amiről még később részletesebben is szólni fogok. Partnerségi elvek, szabályok és keretek A partnerségi együttmûködésekben a közös érdekeltségi felületek a lehetõségei és bázisai a közös programok megvalósításának. Hármas részvételû partnerség esetén a mindhárom partner számára fontos érdekfelületek a legerõsebb kötési pontok a programok megvalósításában. 1. Elvek A partnerség egyrészt klasszikusan három lábon áll, másrészt két jól elhatárolható formája van. A három láb a közhatalmat, az üzleti világot és a civil társadalmat jelenti. Ez a három közeg egymástól eltérő érdekrendszert és működési területet képvisel, de számos kapcsolódási pontja van. Mindegyik láb önjáró is, de egyes esetekben nélkülözhetetlen az együttműködés, a közös cselekvés. Leegyszerűsítve az érdekviszonyokat azt lehet mondani, hogy míg: a közhatalmi szféra eredményorientált, az üzleti szféra haszonorientált, addig a civil szféra értékorientált egy-egy együttműködés során, illetve mindhárman ezekből az elemekből kell összeépítsék a közös programot. Ez a feladat például egy helyi és/vagy térségi fejlesztési program kialakításánál azt jelenti, hogy meg kell találni a közös érdekeltségi pontokat. A partnerségi együttműködésekben a közös érdekeltségi felületek a lehetőségei és bázisai a közös programok megvalósításának. Hármas részvételű partnerség esetén a mindhárom partner számára fontos érdekfelületek a legerősebb kötési pontok a programok megvalósításában. Ezek a felületek a bázisai a programok megvalósítása során felmerülő konfliktusok kezelésének, az ilyen helyzetek áthidalásának is. A partnerségi együttműködésben elkülönülnek egymástól a vertikális és a horizontális formák és keretek. A vertikális partnerségen az egyes szervezetek közötti kapcsolati kereteket értjük adott esetben az uniós szervezetektől a nemzeti szervezeteken keresztül a térségi és helyi szervezetekig. Ez értelmezhető mind a közhatalmi, mind a civil kapcsolatokra is. Horizontális partnerségen az egy-egy térségben található és/ vagy érdekelt partnerek közötti kapcsolatot kell érteni. 2. Szabályok Az Európai Unióban a partnerségi együttműködésnek különösen az elmúlt évtizedekben nagy hagyománya alakult ki. Ennek egyik legerősebb bázisa, hogy az Unió szigorúan elvárja a partnerséget a tervezési folyamatban, és közösségi szabályokat fogadott el a partnerségi eljárásokra a strukturális alapok felhasználása során. Ennek legutóbbi jó példája az Európai Tanács 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESzA) és a Kohéziós Alapok felhasználásról. Ennek 11. cikkelye előírja a pénzfelhasználásba a következő körök bevonását: a) az illetékes regionális, helyi és e- gyéb közhatóságokat, b) a gazdasági és társadalmi partnereket, c) a civil társadalmat képviselő szervezeteket. Amint már említettem, Magyaror-

16 16 civil fórum szágon a partnerségi együttműködés egyik kiterjedt terepe a területfejlesztés. A különböző szintű területfejlesztési tanácsok elvileg minden olyan dokumentumot megtárgyalnak, amelyek érintik az emberek jövőbeni sorsát. A civil képviseleti szabályok szerint a területfejlesztési munkában részt venni kívánó civil szervezetek érdekeltségi területüktől függően önmaguk alakíthatnak adott szinten Civil Egyeztető Fórumot. Ennek alapján egy kistérségben, megyében, régióban, illetve országosan megalakuló civil fórumok döntenek delegáltjaikról az adott szintű területfejlesztési tanácsba, majd a delegált személyről tájékoztatják a területfejlesztési tanács vezetőjét. Ezt követően a delegáltat kötelesek a munkába bevonni, a véleményét kikérni. Könczey Elemér rajza Szöveg nélkül Az együttműködés 1. Az együttműködési tapasztalatok A partnerségi tapasztalatok nagyon vegyesek. Azt lehet érzékelni, hogy a partnerek között nő a nyitottság, a fogadókészség az együttműködés iránt. A legnagyobb gondként talán az említhető, hogy a partnerség sokszor kényszer és/vagy manipulációs eszköz, vagyis nem belső meggyőződés és pozitív eszköz a szükséges együttműködésben. Az együttműködések pozitív megközelítésében érvként több indok is felhozható, vagyis a partnerség: mozgósító, aktivizáló eszköz lehet a társadalmi tőke fejlesztése területén, a társadalmi tervezésben és a végrehajtásban közös sikerélményt eredményezhet, javíthatja a helyi és a térségi programozást, majd a programok megvalósításának hatékonyságát, eredményességét. A pozitív elvárások és esetenként maguk a jó tapasztalatok azt igazolják, hogy egyre több helyen és egyre több szereplő él ezzel a lehetőséggel. Vannak azonban ellentétes tapasztalatok is, amelyek néha szemléleti tényezőkre, sokszor pedig korábbi beidegződésekre, hagyományokra, szokásokra épülnek. Az utóbbiak között egyik legjellemzőbb a paternalista hagyomány. Sokáig megszoktuk, hogy a megoldás kívülről jön, a forrást a központból kapjuk, és hogy mire költsük, azt is az illetékesek mondják meg. Természetesen ez a partnerség mindkét oldalának felelőssége. Annak is, aki adja, annak is, aki kapja a mannát. Ez a megközelítés eleve kizárja az érdemi partnerséget, amely egy korszerű felnőttfelnőtt viszony, ahol a partnerek egyenrangúak. Csak ez a szemlélet alapozhatja meg az érdemi együttműködést és a tervezett ún. szubszidiaritást, a döntési és forrásdecentralizációt is. A hierarchikus struktúrák önmagukban is gátjai lehetnek a partnerség kialakulásának, különösen, ha nem értjük elég jól a vertikális partnerség tartalmát, és az egyes szereplők széktudatból tárgyalnak. Sokszor ezek a kapcsolatok hatalmi játszmákat is generálnak, ahol nem alakulhat ki az érdemi egyenrangú kapcsolat. Esetenként gond van a Pareto-i elvek érvényesülésével is. Pareto a jóléti közgazdaságtan atyja volt, az elosztási rendszerekben azt az optimumot kereste, ahol senki nem kerül rosszabb helyzetbe, mint előtte volt. Ezt nem csupán az elosztási rendszerek átláthatatlansága, nyilvánosságának hiánya, de néha bizonyos korrupciós tünetek is kétségessé teszik. A civil partnereknek a nyilvánosság megteremtése egyik fontos feladata lehet, mivel ez működésük egyik alapeleme. Néha azonban itt is tapasztalhatóak torzulások, mert esetenként a civilek is esendőek, és fontosabb a hatalomhoz, a forrásokhoz való közelség, mint a nyilvánosság igényének megteremtése, esetleg kikényszerítése. 3. Keretek A civil képviselőknek tanácskozási és konzultációs jogosultságuk van a tanácsokban, tehát nem szavazati jogú tagok. A szabályozás nem vonatkozik a települési szintre, és a különböző szintű civil fórumok között hasonlóan a területfejlesztési tanácsokhoz nincsen hierarchikus kapcsolat. Ezzel együtt a civil egyeztető fórumok vertikálisan is együttműködnek egymással és megkezdték az országos hálózati együttműködés feltételeinek a kialakítását. A civil egyeztető fórumokban részt vevő civil szervezetek közel egy évvel ezelőtt kezdeményezték a települési szintű civil egyeztető fórumok létrehozását is. Ennek az együttműködésnek a részletes szabályairól további információk találhatók a honlapon a térségi együttműködés módszereiről írt anyagban. 2. Az együttműködés célja és értelme Az előzőekből látható és remélem el is fogadható, hogy az együttműködés nem csak kényszer, de érdek is. Az is világos, hogy az együttműködés nem verseny elsősorban. Élhetünk azzal a hipotézissel is, hogy a partnerségi kooperáció társadalmitőke-növelő, így javítja a jövedelem-felhasználás hatékonyságát is. Ha mindezt elfogadjuk, akkor a partnerség közös hajóépítő folyamat. Amennyiben a hajót közösen építjük, persze a felelősség is közös. Gyakran bírálják a civil társadalmat azzal, hogy a partvonalról kiabál be a pályára. Néha ebben van is igazság. Ez esetenként abból ered, hogy a civil képviselőket be se engedik a pályára. Esetenként azonban a civil oldal megriad a felelősségtől is, amit azonban ha részt akarunk venni a hajóépítésben fel kell vállalni. Úgy gondolom, a felelősségünk és lehetőségünk abban van, hogy az általunk képviselt értékek bázisán

17 Civil összefogás 17 segítsük az együttműködések érdekés értékharmóniájának kialakítását és fenntartását. A civil társadalomnak ez lehet a küldetése. Ennek a tevékenységnek lehet eredménye a közös hajó élménye, a közösségi sikerek megteremtése. LEADER-tapasztalatok Nem hiszem, hogy célszerű lenne ma partnerségi tapasztalatokról beszélni a LEADER-program említése nélkül. A LEADER egy partnerségi elvű térségi programozási módszer, amely a vidékfejlesztés területén alakult ki. Az Európai Unióban ugyanis ráébredtek arra, hogy az ágazati irányítás hatékonysága nem eléggé optimális az egyes különösen a leszakadó és elmaradott vidéki térségek fejlesztésében. Rájöttek arra, hogy az egyes térségekben a jövedelemfelhasználás hatékonyságát és eredményességét javíthatja a térségi szereplők bevonása a programalkotástól a megvalósításig. 1. Európai alapok Európában 1990-ben kezdődött a LEADER-program, vagyis akkor indult a LEADER térségfejlesztési módszer kísérleti alkalmazása. A lényege: a fejlesztési szándékok közötti kapcsolat megteremtése útján szinergikus eredmények elérése. A módszer maga kötelezően partnerségi bázisú, tehát a térségi programokat kidolgozó és megvalósító LEADERcsoportokban kell legyen egyaránt közhatalmi, üzleti és civil szereplő. Sőt, a közhatalmi szereplők nem képviselhetnek többséget a döntési fórumokban. A programokkal szemben elvárás a komplexitás, a területi elv és az innovativitás is. Európai szinten a keretszabályokat a 2000/C 139/05 számú bizottsági irányelv határozza meg. A finanszírozási háttér az egész agrárágazat tekintetében 2007-től jelentősen megváltozik, s a strukturális alapoktól elváltan az Európai Mezőgazdasági-vidékfejlesztési Alap szerint történik. Ennek az alapnak egyik eleme a LEADER-program további folytatása is. A LEADER-program európai tapasztalatairól információ kapható közvetlenül a LEADER Obszervatórium honlapjáról: comm/leaderplus. 2. Magyar tapasztalatok Magyarországon az Unióba történő belépés előtt, 2000-ben kezdtük meg a felkészülést a LEADER-program fogadására. Rövid idő alatt akkor még nemzeti keretekből 12 kísérleti térségi LEADER-csoport jött létre. Ezek főként referenciabázis funkciót láttak el az Európai Unióba történő belépés előkészítése érdekében ben, az uniós belépést követően felgyorsultak az események ma már 68 LEADER-csoport működik, valamint felállt a képzést és információs szolgáltatást végző szervezeti háttér. Kialakulóban van a LEADER-csoportok közötti együttműködés, így megalakult a Magyar LEADER Szövetség is. A magyar tapasztalatok azt igazolják, hogy kitűnő együttműködés alakult ki a LEADER-csoportokban a közhatalmi, vagyis állami és a civil szervezetek között. Sok helyen a közös programalkotás hozta össze a szervezeteket, de előfordult, hogy ez új civil szervezetek létrehozását is generálta. A LEADER-csoportok általában kisebb térségeket ölelnek fel, de van több olyan is, amelyik majd megyényi területre terjed ki. A LEADER-csoportok tevékenysége több helyen az innovatív termék előállítását, a térségi szakmai együttműködést, a képzést és oktatást célozza meg. Van, ahol a tevékenység centrumában agrártermék-fejlesztés található, de számos csoportban alternatív lehetőségeket generálnak a térség lakói részére. Sok helyen szerepel ökológiai értékmegóvás, esetenként megújuló energiahasznosítás a programokban. Mindenütt a legfőbb cél, hogy a térségi programalkotás- és korszerű projektmenedzser-kapacitás jöjjön létre a térség fejlődése érdekében. Összefoglaló A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a civil szervezetek és az állami szféra együttműködése alapvetően közös érdek és kényszer is. Az is tény, hogy ez az együttműködés még gyerekcipőben jár, de már vannak értékelhető pozitív eredmények. Az is egyértelmű, hogy sok szemléleti és gyakorlati változtatás kell ahhoz, hogy a partnerség olajozottan működjön. Vagyis a partnerség, illetve annak megalapozása energiaráfordítással jár, ami viszont... a felelõsségünk és lehetõségünk abban van, hogy az általunk képviselt értékek bázisán segítsük az együttmûködések érdek- és értékharmóniájának kialakítását és fenntartását. A civil társadalomnak ez lehet a küldetése. egyfajta befektetésként kezelhető. A tapasztalatok szerint a partnerség alapja a közös érték- és érdekcentrum, amit: közösen kell megfogalmazni és kialakítani, valamint közösen kell fenntartani az együttműködés során. A partnerség szereplőinek, így az állami és a civil szférának is különböző érdekei vannak az együttműködés során, így éppen emiatt az egyik fő feladat az érdekek folyamatos harmonizálása, kiegyensúlyozása. A partnerségi együttműködés, a programok tervezése és végrehajtása során a kooperáció növeli a társadalmi tőkében rejlő potenciált, s így javítja a megvalósítás eredményességét. Ennek eredménye lehet egy-egy térség forráskoordinációs és forrásvonzó képessége. Ennek különös jelentősége lehet az európai uniós források felhasználásában is. Aktuális teendők A jelenlegi helyzetben az együttműködés fejlesztése terén a legfontosabb az uniós tervezési folyamatban való részvétel. Ez érdeke mind az állami, mind a civil szférának, így nagyszerű lehetőség a közös részvétel is. Most készülnek az uniós tervek, vagyis a fejlesztési koncepciók és az operatív programok. Ezek a dokumentumok határozzák meg a következő hét év forrásfelhasználását, a helyi, a térségi és az országos fejlesztési szándékok esélyeit. A helyi, térségi és regionális fejlesztési szándékok tekintetében meg kell fogalmazni természetszerűen a civil és az állami szférának közösen azokat a célokat, amelyeket a legidőszerűbbnek ítélnek a közötti időszakban. Ehhez össze kell gyűjteni a térségi és a partnerségi szereplők elképzeléseit, s el kell juttatni a tervezést végző szakmai műhelyekhez. Kérni kell a tervezés nyilvánosságát, a dokumentumok társadalmi vitáját. Magyarországon a dokumentumok társadalmi vitája most zajlik. Ebből már tudható, hogy az ország egésze fejlesztésére közel 24 milliárd euró felhasználása tervezhető. Az is előrevetíthető, hogy a két ország uni-

18 18 civil fórum ós tagságából új helyzet adódik az államok közötti együttműködésben is. Magyarországon új alapokra kerül a határon túli támogatások módja, valamint új lehetőséget kínál az Unió Európai Területi Együttműködési kerete is, ami a korábbi INTERREG programok tartalmi folytatását jelenti. Erre vonatkozóan most van kialakulóban az együttműködési keretek tartalma, módja és forrásai. Fel kell készülni arra, hogy számos korábbi megoldási és működési mód megváltozik. A források felhasználásában új igényeket támasztanak az uniós eljárási szabályok. Mindez korábbi szokások, rutinok és szemléletmód megváltoztatását fogják kikényszeríteni. Láthatóan új gondolkodásmódot és taktikát fog igényelni mind a forráskoordinációban, mind az együttműködésekben. Fontos mérlegelési szemponttá válhat, hogy vagy a régi módon felélem a forrásokat, vagy alkalmazkodva az új lehetőségekhez az uniós lehetőségeket, és persze az igényeket figyelembe véve megtöbbszörözöm azokat. Nyilvánvaló közös érdekünk a térség dinamikus fejlődése érdekében a források vonzásának és felhasználásának eredményesebbé tétele. Emiatt nem nélkülözhető az uniós tervezési és forrásfelhasználási szabályok megismerése, valamint a partneri együttműködésben rejlő szinergikus előnyök kihasználása, az együttműködés, mint forrásteremtő társadalmi tőke életre hívása. Mindez különösen érvényes a civil szervezetek és az állami szereplők közötti együttműködésre, partnerségi elvű párbeszédre is. Rajnai Gábor ECOVAST Falvak és Kisvárosok Magyarországi Műhelye Egyesület elnök Partnerség és társadalmi tõke a vidékfejlesztésben A LEADER-program már a romániai vidéki társadalom számára sem idegen. Ennek az új kezdeményezésnek az alapja a térségi szintű helyi együttműködés. Az alábbi cikk részletesen mutatja be, hogy miben is áll ez a program, és miért fontos számunkra, civilek számára is. A cikk eredetileg a Közösségfejlesztők Egyesülete kiadásában megjelenő Parola c. folyóirat 2006/2-3-as számában ( old.) jelent meg. Összefoglalás A vidékfejlesztés az a komplex tevékenység, melynek folyamán települési, kistérségi szinten a fenntarthatóság kritériumait figyelembe véve avatkozunk be a vidéki területek fejlődési folyamatába. A fejlesztés során fontos szempont, hogy nem a területet kell fejleszteni, hanem az ott élő embereknek, közösségeknek kell e- sélyt adni a gazdasági és társadalmi fejlődésre. Ehhez kínál innovatív megoldást az EU által létrehozott és 1991-ben beindított LEADER-program, melynek legfőbb jellemvonása az összefogáson és együttműködésen alapuló helyi partnerség. A helyi partnerség egy olyan gazdasági-társadalmi struktúra elem, amely a helyi cselekvők (személyi és testületi aktorok) közötti kapcsolatok útján jön létre. Ez a hálózat az alapja a társadalmi tőke létrehozásának és hasznosításának. A társadalmi tőke mint a társadalomban fellelhető nem anyagi erőforrás a vidéki erőforrások egyikeként jelentős szerepet játszik a vidéki területek társadalmi és gazdasági fejlődésében, illetőleg fejlesztésében. Írásomban a társadalmi tőke és a vidékfejlesztés kapcsolatának, illetve a társadalmi tőke vidékfejlesztésben játszott szerepének bemutatásával foglalkozom a klasszikus, főáramú vidékfejlesztési programoktól eltérő metódusú LEADERprogramon keresztül. Vidékfejlesztés az Európai Unióban Ma az EU-ban a vidékfejlesztés támogatása a Közös Agrárpolitika (KAP) és a strukturális politika keretén belül valósul meg. A vidékfejlesztési politika alapjait két tanácsi rendelet határozza meg: az egyik az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1257/ 1999/EK rendelet, a másik pedig strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1260/ 1999/EK rendelet. Az előbbiek értelmében a vidékfejlesztés támogatásának forrásai a Strukturális Alapok, valamint az EMOGA Garanciarészlege. Az említett források felhasználásával háromféle cél és eszközrendszer szerint folynak vidékfejlesztési beavatkozások: a vidékfejlesztési rendelet alapján, a strukturális politika keretén belül a fejlődésben lemaradt és strukturális nehézségekkel küzdő 1-es és 2-es célkitűzéseken keresztül, valamint az EU Vidékfejlesztési Közösségi Kezdeményezése a LEADER-program alapján (Csete és Láng, 2005; Magyar, 2003; Nemes, 2000). A vidékfejlesztés értelmezése A vidékfejlesztés értelmezése sem a köznyelvben, sem a politikában, mint ahogy a tudományok terén sem egységes. A célokkal, prioritásokkal, a megvalósítás módjával stb. kapcsolatos eltérő nézetek és vélemények alapján különböző megközelítési módjai alakultak ki a vidékfejlesztésnek. Véleményem szerint a vidékfejlesztés az a komplex tevékenység, amelynek folyamán a fenntarthatóság kritériumait szem előtt tartva avatkozunk be a vidéki területek fejlődési folyamatába. A vidéki területek gazdasági, társadalmi és környezeti problémái mindinkább megoldásokat követeltek és követelnek a mai napig is. A vidékfejlesztés egyfajta válasz ezekre a problémákra, amelynek révén a vidéki térségek esélyt kapnak a felzárkózásra. Vidékfejlesz-

19 Civil összefogás 19 tésről beszélve fontos annak figyelembevétele, hogy a vidék alapvető térkategória, térgazdasági egység, ezért a területi szemlélet lényeges szempont a vidékfejlesztésben. Fontos alapelv azonban, hogy nem a területet kell fejleszteni, hanem az ott élő embereknek és közösségeknek kell esélyt adni a gazdasági és társadalmi fejlődésre. Ehhez kínál innovatív megoldást a vidékfejlesztési beavatkozások egyik típusa, a helyi erőforrásokra építő, partnerségen alapuló fenntartható fejlesztési irányzatot képviselő LEADER-program. LEADER-módszer a vidékfejlesztésben A LEADER-program a vidékfejlesztési politika főáramának (KAP, strukturális politika) kiegészítése céljából jött létre, tehát olyan projekteket támogat, amelyek az előző kettőben nem valósulnak meg (Magyar, 2003). A LEADER-program kísérleti jelleggel indult 1991-ben azzal a szándékkal, hogy az akkor még csak retorika szintjén létező alulról szerveződő (bottom-up), a szubszidiaritás elvének megfelelő vidékfejlesztés lehetőségeiről nyújtson tapasztalatokat (Nemes, 2000). A program fő célja, hogy a kistérségek belső erőforrásaira építve, az ott élőket támogassa térségük hosszabb távú fejlődési lehetőségeinek átgondolásában és a közösen kidolgozott tervek megvalósításában. A LEADER-program új alapokra helyezi a fejlesztést. A szubszidiaritás elvének megfelelően a fejlesztési program kidolgozói a kistérségi szinten megalakult fejlesztő csoportok (helyi akciócsoportok), amelyek a térség vállalkozóinak, civil szervezeteinek és a közszférának a képviselőit fogják össze az ott élők bevonásával. A LEADER tehát szakít a centralizált, központilag irányított, felülről lefelé (top-down) kialakított támogatási rendszerrel, amelynek egyik sajátossága, hogy a helyi problémák, lehetőségek és megoldások nem ismertek, így az sok esetben nem kínál reális fejlődési utat, mivel nem teszi lehetővé a helyi igényekre alapozott fejlesztési programok megvalósítását. Ray (in Nemes, 2000) szerint az Európai Bizottság a LEADER-programot nem a megszokott technokrata szemléletben, előre meghatározott és rögzített szektorális politikaként, hanem bizonyos alapelvek gyűjteményeként határozta meg. Melyek ezek az alapelvek? A LEADER jellemvonásai, alappillérei, amelyek kifejezik a program filozófiáját és az ún. LEADERmódszer sikerének titkát jelentik, a következők: terület-alapú megközelítés, alulról építkező (bottom-up) megközelítés, helyi partnerség (PPP) (Public Privat Partnership vagyis a kormányzati és az üzleti szektor partnersége a szerk.), innováció, többszektorú, integrált megközelítés, területek közötti együttműködés és hálózatépítés, decentralizált menedzsment és finanszírozás. A LEADER-programot értékelve, annak fontossága az általa megvalósított gyakorlatban rejlik, ami egyesek szerint egyértelmű sikertörténet, mások szerint a vidékfejlesztés legjobb, legalkalmasabb módja, illetve eljárása (Csete és Láng, 2005; Magyar, 2003; Miskó, 2003; Nemes, 2000). De miben rejlik a LEADER sikeressége? tehetjük fel a kérdést. Az egyik válasz a kérdésre minden bizonnyal a LEADER egyik alapelve, a helyi partnerség. A program azon az elképzelésen alapul, miszerint a vidékfejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha az ott élők, az ott működő szervezetek együttműködésével, tevékenységeik összehangolásával valósul meg (Labbancz, 2003). A LEADER-program tehát egy olyan decentralizált vidékfejlesztési módszer, melyben a helyi partnerség játssza a fő szerepet. A helyi partnerség olyan gazdasági-társadalmi struktúra elem, amely a helyi cselekvők (személyi és testületi aktorok) közötti kapcsolatok útján jön létre. A partnerség és az együttműködés szükségességére és fontosságára hívja fel a figyelmet az 1996-ban megrendezett corki konferencia záródokumentumaként közreadott deklaráció is, ami tíz pontban foglalja össze az EU-s vidékfejlesztésre tett ajánlásokat. A negyedik pont kiemeli, hogy a vidékfejlesztésnek a szubszidiaritás elvén kell alapulnia. Ennek megfelelően szükséges a döntéshozatal decentralizációja, amit partnerségre és az együttműködésre kell A társadalmi tõke a hálózatokba ágyazottan, a cselekvõk közötti relációkban megbúvó erõforrás, ami kizárólag hálózatok útján, hálózatokon keresztül hozható létre és válhat hasznosítható tényezõvé. alapozni minden szinten (helyi, regionális, nemzeti, európai). A hangsúlyt a részvételre és az alulról szerveződő megközelítésre kell helyezni. A vidékfejlesztésnek koherens európai keretek között, lokálisan és a helyi közösségek által irányítottan kell működnie (The Cork Declaration, 1996). Partnerség és társadalmi tőke A partnerség egy olyan társadalmi hálózat, amelynek nagy jelentősége van a társadalmi tőke létrejövetelében és erőforrásként való hasznosításában. De mi is az a társadalmi tőke? A társadalmi tőke a hálózatokba ágyazottan, a cselekvők közötti relációkban megbúvó erőforrás, ami kizárólag hálózatok útján, hálózatokon keresztül hozható létre és válhat hasznosítható tényezővé. A társadalmi tőke egyfajta fokmérője egy közösség, illetve a társadalom összetartozásának, s mint ilyen, a közösségben és a társadalomban létező kohézió kifejezője, mely megnyilvánul az emberek, a közösségek közötti kapcsolatokban, normákban, bizalomban, együttműködésben a közös érdekek és haszon elérése érdekében. Annak, hogy partnerség alakuljon ki egy adott LEADERkistérségben, számos előfeltétele van. Csete (2005) a tanulmányban a vidékfejlesztést érintő hiányosságokra hívja fel a figyelmet, amelyek a LEA- DER-típusú vidékfejlesztés során is problémát jelentenek. A LEADER-program esetében, a partnerség kapcsán leginkább a bizalom és az együttműködési készség hiányát tartom relevánsnak. A bizalom és az együttműködési készség egymással szorosan összefüggő rendszert alkotnak, ugyanis együttműködési készség hiányában nem alakul ki partnerség és a bizalom nélküli kapcsolatok nem segítik elő a partnerségen alapuló együttműködések kialakulását. Miért fontos tehát a partnerség és a társadalmi tőke? A korábbiaknak megfelelően a partnerség és a társadalmi tőke egymástól elválaszthatatlanok. A társadalmi tőke alapja a kölcsönös előnyök érdekében létrejövő gazdasági-társadalmi

20 20 civil fórum kooperáció. A partnerség magába foglalja mindkét előbb említett dolgot, hiszen az nem más, mint valamilyen haszon, előny érdekében szerveződő összefogás, együttműködés. Az, hogy a LEADER alapelvei között szerepel a partnerség, egyben azt is jelenti, hogy a program keretei között kötelező kialakítani a partnerségen keresztüli együttműködést. A partnerség sokkal érdekesebb vetülete a magától jövő, a felismert érdekek alapján megvalósuló önszerveződés. Kulcsár László (1998) erről a következőket írja: Azok a vidéki közösségek, amelyek nem mutatják meg magukat mint sajátos identitást képviselő csoportok, amelyekben nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok stb. terén, hosszabb távon életképességüket veszítik el, és nem tudják betölteni a társadalmi funkciójukat. Partnerségre, együttműködésre, összefogásra tehát mindenképpen szükség van! A társadalmi tőke a közösségek, partnerségek erőforrása és egyben indikátora a társadalomban és a gazdaságban létrejövő kapcsolatoknak, együttműködéseknek. Coleman (1994, 1998) szerint a társadalmi tőke egy olyan termelő erőforrás, ami lehetővé teszi bizonyos, máskülönben elérhetetlen célok elérését. A tőke ezen formája nem lelhető fel sem a cselekvőkben, sem pedig a termelés anyagi eszközeiben, mivel az a cselekvők közötti viszonyok struktúrájában ölt testet. Miért van tehát szükség partnerségre? Azért, mert olyan dolgok megvalósítása érhető el általuk, ami egyébként lehetetlen, vagy csak jelentős áldozatok (energia és források) árán valósíthatók meg. A LEADER-programban azért fontos a partnerség, mert általa jobb és reálisabb jövőkép és ennek megfelelő stratégia készülhet, ami jobban szolgálja a kistérség felzárkózását, az A programok és projektek innovativitására is hatással van a partnerség, hiszen az új ötletek, innovációk sokszor az eltérõ gondolkodású partnerek találkozásából születnek. ott élők életminőségének javítását. A helyi partnerségen alapuló részvétel segít a problémák és lehetőségek feltárásában, hiszen a részvétel sokféle adat gyűjtésében segíthet, de az egyetlen forrása az egyének vágyait, véleményét és értékrendjét tartalmazó információknak (Lukovich, 2001). A programok és projektek innovativitására is hatással van a partnerség, hiszen az új ötletek, innovációk sokszor az eltérő gondolkodású partnerek találkozásából születnek. A partnerség segít aktivizálni a vidéki közösségeket, ennél fogva komoly közösségformáló erő. Shortall és Shucksmith (in Nemes, 2000) szerint: a LEADER-program számára a helyi emberek jelentették az elsődleges erőforrást, és a LEADER-projektek megkülönböztető jellemzője volt a helyi lakosság képességeibe vetett bizalom, amely megengedte, hogy az ott lakók döntsék el, milyen fejlődési irány illik leginkább környezetükhöz, kultúrájukhoz, képzettségükhöz és hagyományaikhoz. A LEADER-megközelítés másik fontos jellemzője az, hogy az a tanulási folyamat, amelyen egy helyi közösség keresztülmegy a program megvalósítása során, legalább olyan fontos, mint a kitűzött cél elérése. A vidékfejlesztésnek olyan folyamatnak kell lennie, amely erősíti a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi irányítást, a vállalkozói kultúrát, az innovációt, valamint fejleszti az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak egymással együttműködni (Kernay [in Nemes], 2000). A LEADER-program azáltal, hogy hat a helyi partnerség kialakulására, a közösségek képességét fejleszti (kapacitás-építés), melynek birtokában képessé válnak a közös céljaik meghatározására, a szükséges erőforrások mozgósítására és a fejlesztések fenntartható megvalósítására. Az előbbieknek köszönhetően a partnerség eredményeként erősödik a társadalmi tőke és javul a fejlesztések hatékonysága. Ezt igazolja egy osztrák területi tervezési intézet által készített tanulmány is. A LEADER-program átfogó vizsgálatának eredményeként megállapítást nyert, hogy a helyi partnerség révén erősödik a társadalmi tőke és hoszszabb távon a LEADER-típusú programok költséghatékonysága felülmúlja a főáramú programok hasonló mutatóját (ÖIR, 2004). Az erős társadalmi tőkét megtestesítő közösségek tehát egyik meghatározó jelentőségű erőforrását jelentik a vidéki területek társadalmi-gazdasági fejlődésének, fejlesztésének. Ennek megfelelően a fejlődés és fejlesztés jelentős bázisa az aktív, együttműködni kész helyi társadalom. Zárszó Összegzésként megállapítható, hogy a LEADER-program fontossága messze túlmutat a Strukturális Alapokból kapott részesedésén (mindössze 1%), hiszen a támogatások többszörösét kitevő fejlesztéseket eredményez, komoly, közösséget formáló erő, miközben a vidékfejlesztés gyakorlatába bevezette az alulról szerveződő (bottom-up) megközelítést. Az előbbiek miatt több szakértő állítása szerint a LEADER-program sikertörténet és a vidékfejlesztés megvalósításának legjobb módja. Mindezek a LEADER-módszert arra teszik alkalmassá, hogy kiterjesztett kerettel, integrálva bekerüljön a vidékfejlesztés főáramába. Ez január 1-jétől az új vidékfejlesztési rendelet értelmében meg is valósul, ami azt jelenti, hogy a LEADER-program a közötti programozási időszakban bekerül a vidékfejlesztés főáramába, a jelenlegi költségvetését lényegesen meghaladó forrással. A LEADER tehát nem különálló programként, hanem az új vidékfejlesztési politika egyik eszközeként az új vidékfejlesztési alapból támogatva járul majd hozzá a fenntartható vidékfejlesztéshez. Kis Krisztián SzTE MFK Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézete, tanársegéd, PhD-hallgató Felhasznált irodalom: 1. Coleman, J. S Társadalmi tőke. In: A gazdasági élet szociológiája (Szerk.: Lengyel Gy. Szántó Z.). Aula Kiadó, Budapest Coleman, J. S Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája (Szerk.: Lengyel Gy. Szántó Z.). Aula Kiadó, Budapest Csete L. és Láng I A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. 313.

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Nemes Gusztáv. MTA KRTK, Budapest CORVINUS Egyetem. 2014. november 29. Fertıszéplak, Adventi forgatag

Nemes Gusztáv. MTA KRTK, Budapest CORVINUS Egyetem. 2014. november 29. Fertıszéplak, Adventi forgatag Nemes Gusztáv MTA KRTK, Budapest CORVINUS Egyetem 2014. november 29. Fertıszéplak, Adventi forgatag Ahogy elkezdődött Női vállalkozók fejlesztése Közös program LEADER Központ, együttműködési projekt 3

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A desztináció-menedzsment fogalma európai turisztikai piacon

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

2014. július szeptember EPSA Hírlevél

2014. július szeptember EPSA Hírlevél Kedves Önérvényesítők! Ez az Önérvényesítők Európai Platformjának hírlevele. Az Önérvényesítők Európai Platformját röviden EPSA-nak hívják. Ebben a számban sok érdekes hírt szeretnénk megosztani veled.

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól?

A LEADER programról. Hogyan csináljuk jól? A LEADER programról - Hogyan csináljuk jól? Nemes Gusztáv, hd. MTA Közgazdaságtudományi Intézet nemes@econ.core.hu KÁRÁT-MEDENCEI TÉR-SÉG 2008 MÁJUS 14. A vidékfejlesztés célja: A modernizáció és a globalizációs

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Budapest 2012. május 14.

Budapest 2012. május 14. Nemzeti Megelőző Mechanizmus együttműködései otthon és külföldön Budapest 2012. május 14. Dr. Matthew Pringle Association for the Prevention of Torture (APT) (mpringle@apt.ch) Háromoldalú kapcsolat állam

Részletesebben

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla

Projektmenedzsment Kiválóság Tábla Az ÉV Projektmenedzsere Díj kiírási rendszere A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla, a magyar projektmenedzsment szervezetek által létrehozott közösség, amely évente a Projektmenedzsment világnapján Év

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

NIOK Alapítvány a civil partner

NIOK Alapítvány a civil partner NIOK Alapítvány a civil partner Tudás, tapasztalat, infrastruktúra, szolgáltatások Egyre több vállalat fordít figyelmet a társadalmi felelősségvállalásra (CSR) és azon belül is a jótékonyságra, az adományozásra,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor Kik vagyunk? Név: Felsőoktatási Fenntarthatósági Hálózat, (Mo.) Hungarian Sustainable University

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3.

Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió. 2012. október 3. Hatékony Népegészségügyi politikák kialakítása, Népegészségügyi érdekképviselet és az Európai Unió 2012. október 3. Szereplés az EU színpadán: az EU döntéshozatala és az érdekeltek szerepe Anne Hoel Európai

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592 660. Pf.: 76. fax: 592 676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Előzmények 2009. évben a NATURAMA SZÖVETSÉG tagjaként FICODER szakkiállításon vettünk részt Sevillában, ahol felkérést kaptunk egy nemzetközi

Részletesebben