Analóg és hírközlési áramkörök II. laboratórium. 7. Modulációk mérése

Átírás

1 Analóg és hírközlési áramkörök II. laboratórium 7. Modulációk mérése Helyszín: T.A216 laboratórium Szükséges eszközök: SG1501B AM/FM szignálgenerátor DG2041A (Rigol) függénygenerátor SM5011 spektrumanalizátor HM303-6 (Hameg) oszcilloszkóp Ismerkedjen meg a mérőműszerek kezeléséel a honlapon található útmutatók segítségéel. Beezető Modulációnak azt neezzük, amikor egy jel (iő) alamely fizikai tulajdonságát egy információhordozó jellel (moduláló jel) arányosan áltoztatjuk. Az ellentétes folyamatot demodulációnak híjuk, agyis amikor isszanyerjük az információt. A illamosmérnöki gyakorlatban a iő lehet ezetett jel (elektromos áram) agy sugárzott jel (elektromágneses sugárzás - rádiósugárzás, optikai sugárzás), de természetesen más fizikai jelenség/mennyiség is modulálható (pl. hang, ld. emberi beszéd). A moduláció célja többszörös lehet: az információ nagy táolságra aló átitelének (esetleg alamilyen konkrét közegen (médiumon) aló átitelének) lehetőé tétele (pl. a hangfrekenciás tartomány EM sugárzása nem célszerű) az egy közegen / útonalon átihető információ mennyiségének nöelése (általában több független információfolyam párhuzamos átitele; pl. frekenciaosztással) az információ titkosítása (bár ez alapetően a kódolások témakörbe tartozik, de egy bonyolultabb moduláció is hozzájárulhat) az átitel során édelem a zajtól, zaarástól, egyéb hatásoktól Főbb analóg moduláció típusok (aszerint, hogy milyen mennyiséget, paramétert modulálunk): Amplitúdó moduláció (AM, amplitude modulation) Frekencia moduláció (FM, frequency modulation) Fázismoduláció (PM, phase modulation) Ha a moduláló jel digitális (leginkább bináris), akkor ezeknek a megfelelőit ASK (amplitude shift keying) FSK (frequency shift keying) PSK (phase shift keying) néen is illetik (a keying szó itt kb. kapcsolgatást, billentyűzést jelent, a morze-billentyűre (morse-key) utala (a táíró átitel az ASK legegyszerűbb fajtája)). Léteznek kombinált modulációk is (pl. a QAM tekinthető az AM és PM, ill. ASK és PSK kombinációjának);

2 toábbá az egyéb paraméterek szerint annak áltozatok (pl. a jel folytonossága, spektruma szerint stb.). A moduláció leggyakoribb célja a nagyobb frekenciasáon aló átitel lehetőé tétele, ilyenkor a iő szinuszos hullám. Transzponálás előtt, agyis a nulla frekencia közelében léő jelet alapsái jelnek is híjuk. Digitális jelek esetén ez úgy néz ki, hogy egy négyszögjelre ültetjük az információt, ez is tekinthető modulációnak (de a kódolások témakörben is foglalkozunk ele). A négyszögjelnél pl. a köetkező paramétereket lehet modulálni: Amplitúdó (bár itt a moduláció kifejezés talán túlzás) Frekencia agy periódusidő (azonos kitöltési tényező mellett) (PFM, pulse frequency modulation) Impulzusszélesség agy kitöltési tényező (azonos frekencia mellett) (PWM, pulse width modulation aagy PDM, pulse duration / duty cycle modulation) Utóbbiaknál többféle megalósítása lehetőség an a többi paraméter szerint, illete többféle elneezés létezik. Az egyes moduláció fajták között különbséget tehetünk aszerint is, hogy (ugyanazon moduláló jel mellett) mekkora sászélességet foglalnak el, illete azt milyen hatékonyan használják ki; mennyire zaarédettek; mennyire könnyen demodulálható stb. Így pl. az AM általánosságban jóal zaarérzékenyebb, mint az FM és PM (ezeket együtt szögmodulációnak is neezik, miel a szinuszfüggény paraméterei), ugyanis a zaj leginkább az amplitúdót áltoztatja, ami az utóbbi típusoknál állandó (erről erősítő és határoló áramkörök gondoskodnak).

3 I. Amplitúdó moduláció (AM) 1,AM-DSB Elmélet Amplitúdómoduláció (AM, amplitude modulation) esetén a iő amplitúdóját (ezetett jel esetében a feszültségét) áltoztatjuk a moduláló jellel arányosan. Főbb fajtái: AM-DSB (Double Sideband, azaz két oldalsáos), pl. középhullámú rádiós műsorszórás (Kossuth rádió 540kHz) AM-DSB-SC (Suppressed Carrier, azaz elnyomott iőjű) AM-SSB-SC (Single Sideband Supressed Carrier, azaz egy oldalsáos elnyomott iőjű), pl. légiforgalmi agy rádióamatőr forgalmazás AM-VSB (Vestigial Sideband, elnyomott/csökkentett oldalsáú), analóg t adás ASK (Amplitude Shift Keying) a digitális áltozata (moduláló jel digitális) OOK (On-Off Keying, ki-be kapcsolás ), előbbinek a legegyszerűbb áltozata, pl. optikai táközlésben, agy morze adásban QAM (Quadrature Amplitude Modulation), az AM és a PM kombinációja, főleg nagysebességű digitális átitelnél használják (pl. digitális téé) Az AM-DSB-SC jelet matematikailag legegyszerűbben szorzással állíthatjuk elő. Legyen u m (t) a moduláló jel (az átiendő információ) és u (t)=u cos(ω t) iő; U a iő csúcsértéke, ω a iő frekenciája. Az egyszerűség kedéért legyen a moduláló jel egy szinusz: u m (t)=u m cos(ω m t). (A alós modulációt, pl. emberi beszéded agy zenét modellezhetjük egy olyan jellel, aminek a spektruma kb. négyszög alakú adott frekenciatartományban.) A modulált jel a moduláló jel és a iő szorzata lesz: u am U mu ( t) = um ( t) u ( t) = U mu cos( ωmt) cos( ωt) = m m 2 [ cos( ω + ω ) + cos( ω ω )] (Felhasznála az összeg szögekre onatkozó trigonometrikus azonosságot.) Ebből az derül ki, hogy a modulált jel spektrumában két komponens lesz, ω -ω m és ω +ω m, agyis a tiszta szorzással aló előállításnál a iő nem jelenik meg.

4 1. ábra AM-DSB-SC jelalak (zöld) és moduláló jel (kék) Az AM-DSB előállítása matematikailag hasonló, csak a moduláló jelet el kell tolni egyenszinttel: u m (t)=1+u m cos(ω m t). Ekkor a szorzat: u am = U ( t) = u m ( t) u ( t) = U U mu cos( ωt) + 2 cos( ω t) + U U cos( ω t) cos( ω t) = [ cos( ω + ω ) + cos( ω ω )] m m A spektrumban megjelenik a iő és a két oldalsá a iőtől egyenlő táolságra és egyenlő nagysággal. A moduláló jel és a iő csúcsértékének arányától függ az eredményül kapott jelalak, ezt a modulációs mélységgel (agy modulációs indexszel) számszerűsítjük: U m = U m [%] ahol U a iő csúcsértéke, U m a moduláló jel maximuma (utóbbi betartásáról határoló áramkörök gondoskodnak). Ha a két maximum egyenlő, a modulációs mélység 100%. Csökkente m-et, a moduláció egyre keésbé látszik a iőn. Ha m=0%, az azt jelenti, hogy a moduláció nincs rajta a iőn. Ha pl. egységnyi a iő csúcsértéke és egységnyi a moduláló maximuma, a 2. ábra kapjuk, ahol a burkológörbe maximuma 2-nél, a minimuma m m

5 0-nál lesz. Ha U m a fele a iőének, m=50%, akkor a 3. ábra kapjuk. Itt a burkológörbe maximuma 1,5-nél, a minimuma 0,5-nél lesz. 2. ábra AM-DSB jelalak (zöld) 100% modulációs mélységnél, moduláló jel (kék) 3. ábra AM-DSB jelalak (zöld) 50% modulációs mélységnél

6 4. ábra AM-DSB spektruma szinuszos moduláció esetén, 100% modulációs mélységnél, ideális esetben (égtelenül kis analizátor sászélesség mellett) 5. ábra AM-DSB spektruma (alul) sáhatárolt moduláló jel esetén AM-DSB-nél tehát három komponens an a spektrumban (4. ábra, 5. ábra). m=100% mellett a két oldalsá energiája fele lesz a iőének. Kisebb modulációs mélység esetén az oldalsáok energiája csökken. Energetikailag az AM-DSB rossz hatásfokú, mert a szükséges információt egy oldalsá is tartalmazza, azaz az energia háromnegyed részét meg lehet spórolni, ha AM-SSB-SC (egy oldalsáos, elnyomott iőjű) modulációt használunk. Az AM- DSB előnye az, hogy a iőre könnyű ráhangolni és könnyű demodulálni (pl. egyszerű diódás burkolódetektorral), ez főleg a rádiózás korai időszakában olt fontos. A középhullámú adások (pl. nálunk az 540 khz-es Kossuth) máig ilyen üzemmódban sugároznak. AM-SSB-SC-t használnak pl. repülésben és rádióamatőr forgalmazásban, ezeknek a demodulációja bonyolultabb, iszont nem csak energiát spórolnak, de a szükséges sászélesség is kisebb (agyis több csatorna fér el ugyabba a frekenciatartományba). (Az 5. ábra megjelennek a negatí frekenciák is, ezek a Fouriertranszformáció szükséges matematikai kellékei, a fizikai alóságban nem jelennek meg. Úgy is ehetjük, hogy azért keletkezik két oldalsá, mert az alapsái moduláló jelnek (felső rész az ábrán) an egy tükörképe a negatí tartományban, és ezek együtt kerülnek feltranszponálásra a iő köré, aagy a negatí frekenciájú komponens átmegy a pozití tartományba.) Mérési feladat a) AM-DSB jelalak bemutatása a Rigol függénygenerátorral

7 A generátor output feliratú kimenetét kössük az oszcilloszkóp egyik csatornájára, a sync feliratú kimenetét pedig a szkóp trigger bemenetére és állítsuk a szkópot external trigger módba. A generátoron menjünk be a Utility almenübe (a hasonló neű gomb megnyomásáal). Ha az egyik menüpont Sync off ot ír, állítsuk át Sync on ra az alatta léő gombbal (ez engedélyezi a trigger kimenetet; ami a moduláló jellel szinkron négyszögjel, enélkül elég nehéz a szkópon a modulációt megjeleníteni). A generátoron álasszuk ki a sine (szinusz) üzemmódot a bal alsó gombsorral. A megjelenő menü segítségéel állítsuk be a frekenciát 10kHz-re. Nyomjuk meg a MOD gombot (jobb felső részen). Az így megjelenő menüben álasszuk ki az AM-et a Type almenüből. A Depth almenüben a modulációs mélységet állíthatjuk be (0..120%), elsőre álasszunk 100%-ot. Az AMFreq almenüben a moduláló frekenciát álasszuk 1kHz-nek. Az oszcilloszkópon az első ábrához hasonló jelalaknak kell látszódnia. A Shape almenüben a moduláló jelalakot is kiálaszthatjuk (szinusz, négyszög, fűrész stb.). Hasonlóképp a iő jelalakját is állíthatjuk, ezt a bal alsó gombsorral. Próbáljuk ki a különböző iő és moduláló jelalakokat, alamint a különböző modulációs mélységeket (pl 20%, 50%, 100%, 120%) és dokumentáljuk az eredményt! Oszcilloszkópon méréssel ellenőrizzük a modulációs mélységet a különböző beállításoknál! Ellenőrizzük a iő és moduláló jel frekenciáját is! Kísérletezzünk a moduláló frekenciáal is. Mi történik, ha elkezdjük a iő frekenciához közelíteni? b, Spektrum Az SG1501B szignálgenerátoron állítson be f =2MHz iőfrekenciát, U cs =50mV amplitúdót, m=60% modulációs mélységet és f m =400Hz moduláló frekenciát. A kimenő jelet izsgálja oszcilloszkópon. Miel jelen esetben a iőfrekencia jóal nagyobb a moduláló jelénél (a gyakorlatban is inkább így szokott lenni), ezért az oszcilloszkópon ha a fenti ábrához hasonlót próbálunk nézni, a iő összemosódik. Állítsa át a modulációs frekencia beállítást külsőre (external) és kössön a függénygenerátorról f m =300kHz szinuszjelet az external bemenetre (kb. 3V pp amplitúdóal). Vizsgálja meg a jel spektrumát. Ábrázolja a jegyzőkönyben a spektrumot, mérje meg az egyes komponensek frekenciáját és relatí amplitúdóját. A spektrum izsgálata közben állítsa el a moduláló jel frekenciáját, illete amplitúdóját, alamint a modulációs mélységet. Mit tapasztal? Használhatja a függénygenerátor sweep funkcióját is. Mekkora a legkisebb modulációs frekencia, amelyik még látható a iő mellett a spektrumanalizátoron? Hasonlítsa össze a spektrumanalizátor (előlapon feltüntetett) sászélességéel. Próbálja ki a másik sászélesség állásban is. Az SM5011 analizátor 400kHz és 20kHz sászélesség beállítással rendelkezik. Jelen esetben ez alatt azt értjük, hogy egy ilyen sászélességű szűrőel pásztázza égig a frekenciatartományt. Emiatt az ideális szinuszjel spektruma nem egy függőleges onalként (Dirac-delta) fog látszódni, hanem pont ennek a szűrőnek a spektrumát adja issza. Minél kisebb ez a sászélesség, annál finomabban tuduk égigpásztázni a spektrumot, annál pontosabban adja issza a spektrumot (cserébe toább tart a pásztázás). A szignálgenerátor beépített modulációs frekenciája max 1kHz, ami jóal kisebb az analizátor sászélességénél, ezért az oldalsá nem lenne megkülönböztethető a iőtől, ezért an szükség a külső modulációra.

8 6. ábra AM-DSB spektruma az analizátoron (középen a iő) Ezenkíül an egy ideo filter opció (bizonyos analizátorokon ideo bandwidth néen), amelyet bekapcsola átlagolást (mozgóátlagot) kapcsol a jelre, így csökkente a zajt. Ilyenkor előfordulhat, hogy az uncal / uncalibrated piros jelző LED illog, ezzel jeleze, hogy ebben a beállításban nem kalibrált (nem pontos) a mérés (nem is annyira frekenciában ahol elee 100kHz pontossággal tudunk csak mérni hanem a teljesítmény spektrális eloszlásában, amit most nem kíánunk mérni). II. Frekencia moduláció (FM) Elmélet Frekenciamoduláció esetén a iő frekenciáját áltoztatjuk a moduláló jel amplitúdójáal arányosan. A keletkező jel amplitúdója (csúcsértéke) tehát állandó marad. Ez azért jó (AMmel szemben), mert így maximálisan kihasználjuk az adó energiáját. Toábbá az információ a frekenciában an, amit úgy is tekinthetünk, hogy a jel nullátmeneteiben, amit a rárakódó zaj keésbé befolyásol, mint az amplitúdót. (Gondoljuk égig, hogy egy szinuszhullám nullátmeneténél nagyon meredek, ha az egyes pontbeli értékei megnőnek agy csökkennek, akkor a meredekség miatt csak nagyon kicsit mozdul el a hullám oldalirányban.) Tehát az FM (és hasonlóan a PM) sokkal keésbé zajérzékeny, mint az AM. A zajédettséget toább is lehet fokozni azzal, ha az eredő jel sászélességét jóal nagyobbra álasztjuk, mint a moduláló jel sászélessége olt, ilyenkor úgyneezett demodulációs nyereségünk keletkezik (ami iszont csak a jelre onatkozik, nem a zajra).

9 7. ábra FM jelalak koszinusz moduláció esetén 8. ábra Az FM spektruma a modulációs index függényében. Mérési feladatok a, A szignálgenerátoron állítson be f =2MHz frekenciát 50mV amplitúdóal. Állítsa a modulációt FM-re. Állítsa a frekencialöketet f d =50kHz-re és állítson be külső modulációt (external). A függénygenerátorból adjon f m =300kHz U cs =3V szinuszjelet. Vizsgálja meg a jel spektrumát! Ábrázolja a spektrumot a jegyzőkönyben és tüntesse fel az oldalsáok frekenciáját és relatí nagyságát! Hasonlítsa össze a mérteket az elméletből tanultakkal! Állítsa el a modulációs frekenciát mindkét irányban és izsgálja meg, hogyan áltozik a spektrum! Vizsgálja meg a frekencialöket hatását is! Vizsgálja meg a jelalakot oszcilloszkópon! b, FM izsgálata a Rigol generátoron Az AM-nél elmondottakhoz hasonlóan járjunk el, csak most a MOD menüben a Type alatt álasszuk az FM-et. A Deiat a frekencialöketet állítja (deiation), a FMFreq a moduláló frekenciát. Vizsgáljuk a jelalakot oszcilloszkópon.

10 Kísérletezzünk 10kHz iő mellett az 1..10kHz tartományban a lökettel és a moduláló frekenciáal. Dokumentáljuk és magyarázzuk az eredményt. III. Digitális modulációk, jelalakok és kódolások 1. Bináris ASK 9. ábra ASK jelalak A Rigol generátoron állítson be 10kHz iőt. A MOD menüben álassza Type alatt az AM-et, Shape alatt pedig a Square-t (négyszög moduláció). Az AMFreq a moduláló jel frekenciája, álasszon 2,5kHz agy 5kHz-et. (Ha a iő egész számú többszöröse a moduláló frekenciának, akkor a legszebb a jel, próbálja ki, miért! (Állítsa el a frekenciát.) Toábbá a iőhöz közeli moduláló frekencia lehetőé teszi, hogy az oszcilloszkópon a áltásokat és a iőt is jól lássuk. A gyakorlatban a iő jóal magasabb frekenciájú szokott lenni a moduláló jelnél, kiée az ún. ultra-wideband (ultra széles sáú) jeleknél.) Válasszon modulációs mélységnek (Depth) különböző értékeket (50%, 100%). Ha m=100%, a legegyszerűbb bináris modulációt kapjuk, ezt OOK-nak is szokták neezni (On-Off Keying, ki-be kapcsolgatás, eredetileg billentyűzés ). Ezt használják pl. a morze adásokban (itt CWnek is híják, continous wae), agy az optikai átitelnél (ahol a frekencia agy fázismoduláció jelenleg még nagyon bonyolult). Az OOK-n kíüli ASK módokat ritkán használják. 2. Bináris PSK (B-PSK) (Binary Phase Shift Keying) Elmélet PSK esetén a iő fázisa diszkrét értékeket ehet fel, bináris esetben legcélszerűbben 0 és 180 fokot. Az ilyen jel demodulációja nem egyértelmű, a eő ugyanis nem tudhatja, melyik fázisállapot a nulla. A iő helyreállítását (a fázis eltalálását) általában az üzenet elején egy beezető (tréning) bitsorozat segítségéel égzik el, amit az adó és a eő előre egyeztet. Ha a eő az inerzét ette, egyszerűen megfordítja a fázisokat. Ha az üzenet nem tetszőleges (nem mindegyik szimbólum engedett), az is segítheti a iő helyreállítását.

11 10. ábra BPSK jelalak Mérési feladatok A Rigol generátoron állítson be 10kHz iőt. A MOD menüben álassza Type alatt a PM-et. PMFreq beállításnak 2,5kHz agy 5kHz moduláló frekenciát (célszerű, ha a moduláló frekenciának egész számú többszöröse a iő, erre kis kísérletezéssel rájöhetünk). A Deiat beállításnál állítsunk be 90 fázistolást. A Shape alatt állítsunk be négyszögjelet (Square). Ebben az esetben igazából ±90 -ot fogja a belső moduláló jel tolni, így alójában 180 fokos ugrások lesznek a jelben. Így pl. 5kHz moduláló frekencia mellett minden szinuszhullám égén fázisugrás látható. Dokumentálja a látottakat. Mérje ki a fázisugrást az oszcilloszkóp segítségéel! Mérje ki a modulációs frekenciát! 3. Bináris FSK (B-FSK) (Binary Frequency Shift Keying) A Rigol generátoron állítson be f =200kHz frekenciát U cs =1 V amplitúdóal. Válassza az FSK modulációt. Állítson be f h =50kHz ugrási frekenciát (hop frequency). Így a bináris FSK során 200kHz és 50kHz között fog ugrálni. Bitsebességnek (FSK rate) állítson be f r =25kHz-et. Az oszcilloszkópon 20ms/di állás mellett jól látható az FSK jellege. Mérje ki szkópon az egyes iő frekenciákat alamint a moduláló frekenciát! 11. ábra Bináris FSK jelalak A spektrumanalizátoros izsgálathoz állítsa át a iőt 2MHz-re (a Mod gomb kinyomásáal issza lehet térni a főmenübe, állítani a frekencián, majd a Mod-dal issza).

12 4. Impulzus-szélesség moduláció Elmélet A PWM-et leginkább ezérlésre használják. Ehhez általában azt a tulajdonságát használjuk ki, hogy aluláteresztő szűrőn átkülde a kimenő közel egyenjel szintje arányos lesz a PWM kitöltési tényezőjéel. Ezt a szűrést a feszültség-csökkentő kapcsolóüzemű tápegységeknél LC taggal égezzük. DC motorok meghajtásánál a motor tehetetlenségi nyomatéka égzi az átlagolást. Elektromos fűtésnél a hőkapacitás (pl. asaló fémtalpa, mikrohullámú sütő esetén az étel hőkapacitása). Lámpák (pl. LED-ek) esetében a szemünk átlagol. A PWM jelet egy kapcsolóelemmel könnyű előállítani és szabályozni. A PWM-es ezérlések előnye a jó hatásfok, erről a kapcsolóüzemű tápegységek témakörben tanulhattunk. PWM-et használnak az ún. szerómotorok ezérlésére is, itt kiételesen nem közetlen hajtásról an szó, hanem a motor ezérlőelektronikája dekódolja a jelet (ezt legegyszerűbben nullátmenet számolással és időzítéssel lehet). 12. ábra PWM jelalak bináris modulációnál Mérési feladat Állítson elő PWM jelet a Rigol generátorral. Állítson be iőnek négyszögjelet a Pulse opcióal (csak ennél működik a PWM moduláció). Ilyenkor a MOD menüben automatikusan PWM üzemmód jelenik meg. A DtyDe (Duty Cycle Deiation) opcióal lehet a kitöltési tényezőnek a maximális áltozását beállítani (itt pl. a 25% azt jelenti, hogy az 50%-oshoz képest ± 25%-ot tér el, azaz bináris (négyszög) moduláció esetén 25% és 75% lesz a D). A Shape almenüben a moduláló jelalakot álaszthatjuk ki, pl. négyszögjelet és szinuszjelet. A jelet célszerű lehet digitális oszcilloszkópon megjeleníteni, ugyanis a nagy felfutási meredekség miatt az analóg műszeren a függőleges élek nem látszódnak. Másik lehetőség, ha a Pulse menüben az Edge opciónál kissé megnöeljük a felfutó (és lefutó) él időtartamát, ekkor az analóg szkópon is megfigyelhető lesz az él (pl. 1kHz iő mellett 5µs él időtartam már látszik a szkópon, de még mindig közel függőleges).

13 a) Állítson be f0=1khz iőfrekenciát. Állítson be 100µs felfutó él időtartamot (Edge opció). Mérje ki szkópon a felfutó él hosszát (megegyezik-e a beállított értékkel?). A későbbi mérésekhez állítsa issza az élhosszt minimálisra. b) A MOD menüben állítson be fm=200hz moduláló frekenciát (f0 toábbra is 1kHz). A Shape opciónál Square (négyszögjel modulációt) állítson be. DtyDe=25%. Vizsgálja meg a kimenő jelet szkópon. Mérje meg a kitöltési tényezőt a logikai 0 és 1 állapotokhoz tartozóan is. Igazolja, hogy a DtyDe beállítást hogyan kell értelmezni. c) Állítson be Shape-nek Sine-t (színuszt). Vizsgálja meg a kimenő jelet szkópon. A méréshez adott aluláteresztő (RC) tag (BNC-BNC csatlakozós) segítségéel szűrje meg a kimeneti jelet és az eredményt izsgálja meg szkópon. Vizsgálja meg a jelenséget f0=1khz, 10kHz és 50kHz iőfrekenciák mellett is! Ha a kimeneti szinuszjelre ráül a iő, mérje meg ennek a hatásnak a mértékét! 5. Alapsái négyszögjel izsgálata Mérési feladat Állítson elő négyszögjelet a függénygenerátorral és izsgálja meg a spektrumát! Jegyezze fel az első kilenc felharmonikus frekenciáját és az alapharmonikushoz képesti relatí nagyságát (az analizátoron egy függőleges osztás 10dB-nek felel meg; egye az alapharmonikust 0dB-nek). Hasonlítsa össze az eredményt a négyszögjel spektrumáról tanultakkal!

14 Ellenőrző kérdések 1. Rajzoljon fel egy 50% modulációs mélységű AM-DSB jelalakot szinuszos moduláció esetén! 2. Írja fel előbbinek a függényét képlettel! 3. Rajzolja fel egy AM-DSB jel spektrumát, ha a moduláló jel spektruma 300 Hz és 3000 Hz között egyenletes és a iő 540kHz-es! 4. Definiálja a modulációs mélységet AM-nél általános esetben! 5. Mik az FM előnyei és hátrányai az AM-hez képest? 6. Rajzoljon fel egy bináris PSK jelalakot! 7. Rajzoljon fel egy bináris FSK jelalakot! 8. Rajzoljon fel egy PWM jelalakot négyszögjel moduláció esetén! 9. Milyen probléma lép fel a PSK modulált jelátitel során és hogy oldják meg? 10. Rajzolja fel egy négyszögjel spektrumát!