ARS TOPIA. ALAPÍTVÁNY H-1111 Budapest Budafoki út 53. tel/fax: (+36)
|
|
- Adrián Bognár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Alkotás a tájban
2 A kiadvány a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram, Építőművészeti Szakmai Kollégium támogatásával készült. Szerkesztette: Illyés Zsuzsanna Közreműködtek: Buella Mónika, Herczeg Ágnes, Szűcs Gábor, Vincze Attila Fotókat készítették: Csoszó Gabriella, Mahr Károly, Hatvany Csaba, Ars Topia Alapítvány Tervezte: Takács Edvárd Kiadó: Ars Topia Alapítvány 2004 Ars Topia Alapítvány Nyomdai előkészítés: Timp Kft. Timp nyomda, Budapest ISBN X ARS TOPIA ALAPÍTVÁNY H-1111 Budapest Budafoki út 53. tel/fax: (+36) arstopia@arstopia.hu Az alapítvány óta kiemelten közhasznú. számlaszám / bank account number: Budapest Bank BUDAHUHB Adószám:
3 T a r t a l o m Ars Poetica... 4 Az Ars Topia Alapítvány... 5 Kezdeményezéseink... 7 Szemléletformálás... 7 Tájgondozás támogatása Közösségi téralkotás Bonnyai kiáltvány Teremtsünk új tájkultúrát Székelyföldi alkotótáborok Fűzépítészet Tájművészet Summary/Zusammenfassung Köszönetnyilvánítás Eseménynaptár Tartalom
4 A táj arckép. A tájat létrehozó, alakító ember önarcképe. Történeti változása azonos az emberi tudat metamorfózisával. Feladatunk, hogy megértsük azokat a folyamatokat, amik létrehozták, a külső hatásokat, amik alakították és belső folyamatait, amelyek valami felé viszik. Az ember a természet része, ahogy a táj az emberé. Nemcsak lenyomat, nemcsak tükörkép, hanem egyéniség a maga sorstörténetével. Egymás nélkül értelmezhetetlenek, megismerhetetlenek. Ez érdekel minket: milyen kapcsolatban vannak egymással, és milyenné váljék ez a kapcsolat a XXI. század küszöbén? Ars Poetica 4
5 A z A r s T o p i a A l a p í t v á n y Előzmények A Pagony Műhely civil kezdeményezései az alapítványi működés előzményének tekinthetők. A műhely tagjai és két magánszemély, Kálmán István és Laposa József, mint alapítók összefogásából jött létre az Ars Topia Alapítvány 1997-ben. Az alapítványi keretek megfelelő teret nyújtottak a már megkezdett nonprofit tevékenység számára, továbbá lehetővé tették a tájért való felelősség tudatosítását és új tájkultúrát előmozdító újabb programok indítását. Működés Az Ars Topia Alapítvány fő támogatója a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda. A két szervezet közös irodájában a vállalkozás infrastruktúrája és egyéb eszközei a szükséges mértékig az alapítvány rendelkezésére állnak. Az alapítványi ügyintézési feladatokat pályakezdő táj- és kertépítészek látják el, az alapítvány kuratóriumi testülete a Pagony Műhely tagjaiból áll. A kuratórium elnöke Szűcs Gábor, a kuratórium tagjai pedig Buella Mónika, Herczeg Ágnes, Illyés Zsuzsa, Vincze Attila tájépítészek. A kuratóriumi tanácskozások készítik elő az alapítvány programjait, melyek a táj méltóságának megteremtése érdekében kultúra- és ismeretterjesztő, kezdeményező, szervező és lebonyolító feladatokat vállalnak fel. A programok lelkesedésből, elkötelezettségből végzett önkéntes munkával, az anyagok és eszközök tekintetében a pályázatokon nyert vagy adományként kapott források felhasználásával, hazai és külföldi vagy nemzetközi civil szervezetekkel együttműködve valósulnak meg. Céljaink A táj értékeit az ott élő közösségek teremtik. A táj fejlesztése nem járhat együtt a környezet rombolásával, az csak a táj gyarapításával, az értékek megtartásával lehetséges. E gondolatkörhöz kapcsolódóan támogatunk minden olyan tevékenységet, amely a helyi közösségek döntéshozó munkáját segítik és a hely szellemét erősítik. Alkotótáborok, rendezvények szervezésével, kiadványokkal és internetes publikálással igyekszünk a környezetünkben és a társadalomban végbemenő változásokra reagálni. A táj nem földrajzi fogalom, amelyet a mérete határoz meg. Táj lehet egy fa, egy kert, egy falu vagy egy megyényi terület is. A táj attól válik tájjá, hogy az ember alkotó szándékával beleszövődik. A tájművelés kultúrahordozó tevékenység. Azzal, hogy az ember megműveli a tájat, azzal önmaga is változik, nemesedik. 5 Az Ars Topia Alapítvány
6 Feladatunknak tekintjük a táj és az ember valós, eleven kapcsolatának elősegítését. Úgy gondoljuk, hogy a táj megismerésmódjának kérdése nem elméleti jelentőségű értelmezési kérdés csupán, mert csak egy helyes szemléletmód vezethet az ember és a táj valós kapcsolatának megértéséhez, a Földért való felelősségtudat megszületéséhez és a gyógyító cselekedetekhez. Tovább kívánjuk adni műhelyünk tájszeretetét szűkebb és tágabb régiónkban, fiataloknak és felnőtteknek egyaránt. Célunk, hogy mindenki megértse, életvitelünkkel, cselekedeteinkkel és mulasztásainkkal a táj részesei vagyunk; felelősek vagyunk tájaink sorsáért, környezetünk minőségéért. Programok és tervek a jövőben A kiadvány az alapítvány legfontosabb kezdeményezéseit és 2004-ig megvalósult programjait mutatja be tematikus, de egyben időrendi sorrendben. Alapítványunk elsősorban a helyi közösségek által vagy közösségi munka során megvalósítható tájalkotásokkal, tájápolási munkákkal szeretne példát mutatni az arra fogékony embereknek. Tapasztaltuk, hogy a szemléletformálásnak nagy szerepe van a fogékonyság, felelősségvállalás kialakulásában. Munkánkat ezért továbbra is két pillérre: a szemléletformálásra és a közösségben létrehozott alkotásokra szeretnénk építeni. Látásmódunkkal az érdeklődők szélesebb csoportjához szeretnénk eljutni felnőttképzési és környezeti nevelési előadások tartásával, ismeretterjesztő kiadványok, szakkönyvek megjelentetésével, honlapunk alkotótáborok és kalákák szervezését könnyítő interaktív oldalainak bővítésével, kiállítások rendezésével. Közösségi alkotásokkal és tájművészeti akciókkal szeretnénk hozzájárulni a Kárpát-medence tájkultúrájának fenntartó ápolásához, a táj elevenségét, életerejét fokozó vízelem gondozásához, gyógyításához, élő fűzépítmények elterjesztéséhez. Az Ars Topia Alapítvány 6
7 7 Szemléletformálás
8 S z e m l é l e t f o r m á l á s A Pagony műhely szellemi munkája a goethei természetszemléletre, ezen belül Jochen Bockemühl természettudós tanításaira épít. A svájci Goetheneum Szabad Szellemtudományi Főiskola Természettudományi Szekciójának vezetőjével a nyári ökológiai konferenciáikon ismerkedtünk meg. Ott és számos hazánkban tartott kurzusán sajátítottuk el tájmegfigyelési gyakorlatait, melyek alkalmazását később a magunk vezette képzések során adtuk és adjuk tovább. Jochen Bockemühl iskolája Az alapítvány kurátorai mesterüknek tekintik Jochen Bockemühlt, akinek tanításai arra keresnek választ, hogyan képes az ember a fizikai világ élményeiben, a megfigyelhető jelenségekben felismerni a formáló erők megnyilatkozásait. Gyakorlatai egy olyan megismerési mód elsajátítását segítik, amely a megfigyelés fejlesztésével vezet el a természeti világ összefüggéseinek megértéséhez. A növények megfigyelése háromféle összefüggésre világít rá. Jelenségösszefüggés: A fény térképző karakterének megértése a növények növekedése és lévélformáik alapján. Változásösszefüggés: A ciklikusan változó ritmusok és előrehaladó idő formáló erejének követése az aspektusok és azt egymást követő levelek formaváltozásai alapján. Életösszefüggés: Az életút, életesemények hatásának leolvasása az egyedi habitusokból. Lévén Bockemühl természettudós, megfigyelései a táj vonatkozásában sem léptek az ember, a közösségek alkotta összefüggések területére, megmaradtak a természeti világ értelmezésénél. Az alapítvány kurátorai állandó résztvevői, több esetben partnerei, 1995-ben társszervezői voltak a svájci főiskola nyári konferenciáinak: Részvétel az ökológiai konferenciákon , A táj individualitása címmel a nemzetközi ökológiai vándorkonferencia rendezése, Taliándörögd, A táj atmoszférája híd a jövőhöz című nemzetközi ökológiai vándorkonferencián A Város mint táj munkacsoport vezetése, Oroszország, Kaluga, Szemléletformálás 8
9 Természetismereti kurzusok, megfigyelési gyakorlatok vezetése Megfigyelési gyakorlataink számos civileknek szoló ismeretterjesztő, felnőttoktatási képzés keretében tartott előadáson hatékonyan segítették a természeti jelenségek tudatosítását: Kós Károly Egyesülés negyedéves találkozója, Geréb, Népfőiskolai előadások, Sátoraljaújhely, Dörögdi-medence, Kós Károly Egyesülés Szabadiskolája, Budapest, Biokultúra Egyesület Gazdaképzés, Gödöllő Kós Károly Egyesülés Szabad Oktatási Fórum, Budapest, Ars Topia Alkotótábor/ Közösségi tér, Taliándörögd, Ars Topia Természetismereti előadássorozat és terepgyakorlat, Művészetek Völgye, Tájismereti séták, Természet- és tájismereti iskola, Budapest, Sas-hegy, Jochen B. vezette Organikus tájismereti Műhely, Sas-hegy, Drávafok, Szemléletformálás
10 Természet- és tájismereti kiállítások szervezése A kurzusokhoz, tanácsadói munkánkhoz kapcsolódóan vagy önálló felkérésre számos, szemléletmódunkra, természetlátásunkra épülő vagy kutatási, megfigyelési anyagainkból merített kiállítás megrendezésére került sor: A Dörögdi-medence individualitása, Nemzetközi Ökológiai Vándorkonferencia, Taliándörögd, Életösszefüggések, a Goetheanum vándorkiállítása, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, A kiállítás érzékszerveinkre az átélés őrömére hivatkozik, amikor az élet értékeinek belső megközelítésmódját igyekszik közvetíteni. Olyan módszerekre mutat rá, amelyekkel valami újat ismerhetünk meg, és a természet közelébe férkőzhetünk. Hiszen a tájjal csakis akkor tudunk értelmesen bánni, ha megtanultuk értékelni, mint egy barátot, akitől aztán éltető segítségre számíthatunk. (Jochen Bockemühl, idézet a meghívóról) A Dörögdi-medence tájának gazdagítása Művészetek Völgye, Kapolcs, Sas-hegy az év körforgásában, Budapest, Farkasréti Általános Iskola, éves a Magyar Természettudományi Múzeum, vándorkiállítás, A Kós Károly Egyesülés és az Ita Wegman Alapítvány Szabad Főiskolája, A tantestület az intézmény céljaként a felnőtté váló generáció személyiségének tágabb értelemben vett fejlesztését, tartalmi és módszertani útmutatását, az önálló életalkotáshoz szükséges, valóságra vonatkozó szemléletmód kialakításában fogalmazta meg. Az iskola tanárai, köztük az Ars Topia Alapítvány kurátorai, az oktatási intézményt egyszersmind a mai magyar társadalomban, társadalmi kezdeményezésből megvalósítható, az alap-, közép- és felsőfokú képzést, valamint a szakképzést is harmonizáló szabad iskola kísérletének tekintette. E képzési formában a tájismeret mint a világismeret elengedhetetlen része kapott helyet. Szemléletformálás 10
11 Szabad Oktatási Fórum- Életösszefüggések témakör, Korunkra talán kevés dolog jellemző annyira, mint az ember elidegenedése az őt körülvevő természeti világtól. Ez abban az esetben is igaz, amikor jó érzéstől hajtva a természeti értékek megóvására törekszünk, s annak ellenére igaz, hogy a tudomány már feltérképezte Földünk legapróbb részleteit is. Idegen az élő természet, mert nem látjuk át a benne működő folyamatok rendjét, eredetét, nem érzékeljük saját egzisztenciánkkal összekötő szálait. Gyakran halljuk azonban, hogy már-már fizikai létünket veszélyezteti az a mód, ahogyan élünk. Tudjuk, hogy az élet legnagyobb pusztítói vagyunk a Földön, de ez a megállapítás nem elegendő ahhoz, hogy magatartásunk megváltoztatásának személyes forrása legyen. Hogyan találhatunk rá a természet megismerésének közvetlen módjára? Képesek lehetünk-e építeni a természetet, lehet-e harmonikus kapcsolatunk vele? Stúdiumunk a természeti jelenségek megfigyelésével, a bennünk és a minket körülvevő világban is működő szellemi erők felismerésére, az összefüggések valóságának, teljességének átélésére tanított. 11 Szemléletformálás
12 A táj sorstörténeti összefüggése Az évek során végzett megfigyelési gyakorlatok és a cselekvő jelenlét a tájfejlesztési munkákban a természeti összefüggéseken túlmutató hatások befogadására is érzékennyé tett bennünket. A megfigyelt társadalmi-történeti összefüggést a táj sorstörténeti összefüggésének neveztük el. Érzékelhető ugyanis a nép és a táj, az ember és az otthon között egy egymásnak megfeleltethető kapcsolat. A táj magába fogadja az őt művelő közösség hatásait, bizonyos értelemben emberi alkotássá, kultúrát hordozó közeggé válik, és viszont, az ember egy életre szóló élményként fogadja magába szülőföldje, otthona, környezete tájképeit. Egymás nélkül nem értelmezhető odavissza hatásban formálódik a táj és a közösség története, s e visszaható folyamat felfedezése által érthetjük csak meg igazán az önmagunkért való és a Földért való felelősség közös alapját. E gondolat vezet el a tájindividuum tiszteletéhez, a tájak sajátos és egyedi fejlődéshez való jogának elismeréséhez. A táj sorstörténeti megközelítése az utóbbi évek oktatási programjainak, konferenciáinak legfontosabb mondanivalója: A táj sorstörténeti összefüggései Magyarország példáján munkacsoport vezetése az Európai táj kultúrájának jövője című, a tájkonvenció ratifikálását megelőző nemzetközi konferencián, Svájc, Dornach, A táj természeti és sorstörténeti megismerése témakör vezetése a Kós Károly Egyesülés és az Ita Wegman Alapítvány Szabad Főiskolája képzési programjában, Budapest, Szemléletformálás 12
13 13 Tájgondozás
14 T á j é s k ö z ö s s é g A táj természeti, kultúrtörténeti értékei, azok sajátosságai és elevensége csak az ott élő emberek tevékenysége által tartható fenn, őrizhető meg. A természeti világgal összeforrott gazdálkodás és életforma, amelynek utolsó képviselője nagyszüleink generációja, napjainkra eltűnik világunkból, a Kárpát-medencéből és Európa keleti régióiból is. Egykor a nagycsaládokat eltartó kis gazdaságok a mai világ, a gondolkodás számára és a mai életmód fenntartására képtelennek és ráfizetésesnek ítélt mezőgazdasági ágazat területei. A tájgondozás támogatása a Dörögdi-medencében Az 1989-ben megtörtént változások után a Dörögdi-medencében nagyon sokan éreztek indíttatást arra, hogy tegyenek valamit az újrakezdés reményében. A Független Ökológiai Központ (FÖK) kezdeményezésére létrejött népfőiskolai hétvégék indukálták a medence lakosságát összefogásra, és amelynek hatására civil szervezetek, önkormányzatok, tervezők, magánszemélyek dolgoztak és dolgoznak a mai napig ezért a régióért. A Dörögdi-medencében megindult az organikus fejlesztési munka a Zürichben bejegyzett Dörögdi-medencéért Alapítvánnyal (Stiftung pro Dörögd-Becken, a továbbiakban Stiftung) közösen. Alapítványunk kurátorai ebben szakmai irányítóként vettek részt. A kezdeményezők célul tűzték ki, hogy életre keltsék és segítsék az organikus, biológia mezőgazdaság különböző módjainak megjelenését a medencében. Hogy a táj kultúráját egykor megteremtő és formáló gazdálkodás a mai viszonyoknak megfelelően, létalapot teremtve a táj természeti adottságaival összhangban és harmóniában folyjék. Hogy a mai, technikára alapozott világunkban ismét kialakuljon a párbeszéd a táj és a benne élő, tevékenykedő ember között, amely során az ember nem csupán hasznosítja, használja, hanem a természeti világgal összhangban alakítja a körülötte lévő világot, cselekvése megismerésen, saját tapasztaláson alapul. Ez egyben öngyógyító folyamat is, amely során ismét otthonra lelhetünk a természeti világban, a körülöttünk lévő tájban. A Stiftung a Dörögdi-medence fejlesztési munkáiban 10 évig vett részt programjaival és támogatásával. A 10. évben egy zárórendezvény keretében értékelve az elmúlt évek munkáját és meglátogatva a megvalósult gondolatok helyeit bejelentette megszűnését. A Stiftung a FÖK-re, a helyi biogazdák társulására, valamint az Ars Topia Alapítványra hagyta rá vagyonát, amelyből alapítványunk kapta a legnagyobb részt, illetve bizalmat a további tájépítő munkák folytatására. A történet összefoglalása Svájcban és Magyarországon is megjelent egyegy ismertető kiadványban. Tájgondozás 14
15 Gazdafórumok A Stiftung gazdafórumok szervezésével kezdte a tevékenységét. Ezek a találkozások a bizalomépítés, az együttgondolkodás, együtt-tanulás terei, ahol az alapítvány létrehozói és működtetői kapcsolatot alakíthattak ki a falubéli a gazdákkal. A gazdafórumok egy teljes hétvégét átfogtak. A gazdafórumokon megfogalmazott, egyik legelsőként elindult programja a használt svájci gépek behozatala. A svájci fél felkutatta azokat a svájci gazdákat, akik üzemképes vagy felújításra megfelelő gépeket adományoznának Magyarországnak, a Dörögdi-medencének. A Stiftung célja nem az volt, hogy csupán adományozzon, hanem hogy elősegítse a gazdák önszerveződését, kiegészítse hazai kedvező mezőgazdasági hitel hiányában saját belső anyagi forrásaikat. Gazdakör A gazdakör szervezete rég időkre nyúlik vissza, azonban a szocialista állameszme ezt nem engedte fenntartani. Megalakulása a helyi civil szerveződés, a civil élet fontos eseménye volt. Lassú folyamat annak felismerése, hogy egy szervezet tagjának lenni nem azt jelenti, hogy valaki helyettünk hordozza és képviselje az érdekeinket; ha nem vagyunk jelen bármilyen együttműködés életében, akkor hiába várjuk annak hozadékát. Biogazdaság A biogazdálkodás elvei és az ezzel járó tevékenységek újszerűek voltak a gazdák számára, így került sor a biotanácsadó szolgálat életre hívására. A Stiftung tanácsadó szolgálata megelőzte az országos rendszer felépülését, és személyessége miatt azt követően is megmaradt és sokkal hatékonyabban tudott működni. A tanácsadó alapvető feladata volt a gazdák bizalmának megszerzése, ismereteik kiegészítése. A tájékoztatásuk, a pályázatok figyelése, kidolgozása, segítése, ismeretszerző tanfolyamok szervezése, vetőmagok beszerzése, a kártevők biológiai módszerekkel való visszaszorítása, termőterületek biominősíttetésének megszervezése és még sok-sok napi szintű dolog inspirálta a helyi termékek megjelenését. A biotanácsadó élő információs mozgópontként működött. 15 Tájgondozás
16 Gyógynövénytermesztés A gyógynövénytermesztési program keretében a svájci partnerek felkutatták, hogyan lehetne a medencében megtermelhető gyógynövényeknek piacot teremteni. A svájci alapítvány két évig inkubálta a kezdő vállalkozást, amely időszak alatt a termesztésben résztvevők megtanulják a bio gyógynövénytermesztést, a gyűjtés és a szárítás módját. A Stiftung felvállalta a szervezést, a szakmai tanácsadás költségeit, s garantálta a felvásárlást, a svájci piacon való értékesítést. Kis, házilag könnyen üzemeltethető, Magyarországon gyártott szárítóberendezéseket finanszírozott. Létre kellett hozni a vállalkozókból egy termelési szövetkezést, amely már maga tudja értékesíteni a terméket. Gyümölcsfa-program A Dörögdi-medence történetét kutatva többfelé olvashattuk, hogy régebben több mint hétezer gyümölcsfa volt például Taliándörögd településen. A falut, a tájat bejárva fellelhető a múlt gazdagságából néhány öreg gyümölcsfa. Ez késztetet minket arra, hogy elindítsunk egy olyan programot, amely ezeknek a gyümölcsfáknak a megőrzését segíti elő. A célunk kettős volt: a régi gyümölcsfajták felkutatása, megőrzése, valamint a helybéliekben tudatosítani ezek meglétének fontosságát. Így jött létre a gyümölcsfaprogram. Távlati célként pedig a régi gyümölcsfajtákból létrehozott gyűjteményeskert lebegett a szemünk előtt. A tudatosítás elérése legjobb eszközének azt találtuk, hogy a helyi általános iskolásokat szólítottuk meg a fafelmérés elkészítésével. A számukra készített adatlapok, herbáriumlapok, térképszelvények segítségével néhány hónap alatt tíz gyermek és egy felnőtt részvételével elkészült a kataszter. A pontos felmérőmunka kiállításon valamint őszi vásárban is összegződött. Tájgondozás 16
17 Helyi piac A különböző tanfolyamok, gazdafórumok, valamint a biotanácsadó tevékenysége hatására adódott a feladat, hogy a házi termékeket egy helyi piacon értékesítsék. A medencében évente megrendezett Művészeti Napok rendezvénysorozattal együttműködve megjelenhettek a helyi termékek, amelyeket a Gazdakör emblémája fogott össze. Mindennek nagy fontossága volt az identitás, a saját szerep megtalálása, az elvégzett munka visszaigazolása tekintetében. Polgármesteri kollégium A medencében a települések vezetői és a régióban működő szervezetek, különböző fejlesztések, tervezési munkák szakemberei létrehozták a polgármesteri kollégium intézményét. A Stiftung tájépítészek részvételét tette lehetővé. A kéthavonta megrendezett találkozásokon számolt be mindenki az addig végzett fejlesztési munkáról, illetve a jövőre mutató elképzelésekről. Itt hangolták össze a medencét érintő fejlesztéseket, programokat, a közös és egyéni pályázási lehetőségeket. A Dörögdi-medence tájának gazdagítása A program célja, hogy a táj természetes és történetiségében folytonos állapotát a helybéliek saját tevékenységükön keresztül védjék, ápolják, fejlesszék. A pályázatok általános irányai a fasorok, mezsgyék, erdők telepítése elhanyagolt vízfolyások, források rendbetétele, vizes területek revitalizálása, gyümölcsösök telepítése, régi gyümölcsfajták újratelepítése, a dűlőutak javítása, újjáépítése, a falu szempontjából fontos helyek rendbetétele, kialakítása. A programon belül lehetőség volt iskolai mintakert tervezésére és építésére. Az iskolakert mintaszerű építésének célja, hogy a jövő generációban elültesse a természetszemlélet új csíráit, a gazdálkodás új avagy régi felfogásait, hogy a tanulás közbeni tevőleges munka szerepét átélhessék. 17 Tájgondozás
18 Magyarpolány és térsége Kistérségek tájazonos fejlesztésével elő kívánjuk segíteni egy északdéli tengely megerősödését, amely összeköti a Bakony erdeit a Balaton partjával. Magyarpolányban és térségében mintegy 8 éve folynak olyan falukép-megújítási projektek, amelyek a települések történeti értékeire alapozott fejlesztéseket indítottak el. A térségben található természeti emlékek és értékek még nem kerültek teljes mélységben feltárásra, első ütemben a források és környezetük helyreállítása indult meg. A Bakony erdeinek tövében található mezőgazdasági területeken hagyományos tájfajtákra alapozó gyümölcsösök ültetésének és a gyógynövénytermesztésnek az előkészítése folyik. A plébániához tartozó felhagyott gyümölcsös területen gyümölcsfajta bemutató létesül, a tervek között szerepel közösségi aszalóés lekvárfőző létesítése. A kistérségi kapcsolat szoros együttműködésre készteti az itt lakókat mind a biogazdálkodás, a természetés tájvédelem, a faluképvédelem és az erre épülő szelíd, falusi turizmus fejlesztésében. Célok: Hagyományos gyümölcsös helyreállítása, biogyümölcsös létesítés, agrobiodiverzitás fenntartása. Helyi termék létrehozása: tanulmány készítése a gyümölcsfeldolgozás lehetőségeinek kidolgozása lekvárok, aszalványok, szörpök, pálinka, stb. Turisztikai kínálat szélesítése: bemutatókert létesítése, hagyományos fajták és történeti gyümölcsnevelési módok bemutatása, falusi gyümölcsudvarok kialakítása táblákkal, programokkal. Borúthoz hasonló gyümölcsutak létrehozása kistérségenként, hagyományok kutatása, felélesztése jeles napok (virágzás- és szüretünnepek), kistérségi turisztikai gyümölcs ismeretterjesztő füzetek kiadása, térségi gyümölcsfajtákat bemutató könyvsorozat. Oktatás-nevelés: környezeti tudatosság növelése a meglévő hagyományos gyümölcsfák feltérképezésével, erdei iskola jelleggel tangazdaság működtetése, technika oktatás helyett gyümölcsnevelési, feldolgozási ismeretek oktatásának kidolgozása, bevezetése. Hagyományos gyümölcsfajták szaporítása, nevelése, metszése, felnőtt képzés elindítása, oktató könyvének kiadása. Térségi gyümölcsfajták faiskoláinak létrehozása. Tájgondozás 18
19 19 Közösségi téralkotás
20 K ö z ö s s é g i t é r a l k o t á s Az ember tevékenységével a körülötte lévő világot áthatja, teret teremt önmaga, közössége számára. Minden történeti korban más teret, hiszen más a tértudata, más és más tereken érzi jól magát, lel otthonra. Ily módon minden földi helynek megvan az emberi története. Napjainkra kiürültek az egykor élettel teli faluközpontok. A piacterek, vásáros helyek parkszerű teresedéssé váltak, a kocsma, a templom előtti közösség terek, közterek elektromos traverzek és postakábelek, aknafedők, betonárkok gyűjtőhelyei vagy reklámtáblák célpontjai. Vajon hová tűnt az ember ezekből a terekből, vannak a közösségnek terei, vannak-e közösségek? Köztér Közösségi tér Nemzetközi Alkotótábor 1996 őszén Köztér-közösségi tér tervezés pályázattal fordultunk a tájépítész- és építészhallgatókhoz. Célunk a napjaink közösségi térként is használható köztereinek újra feltalálása volt. A pályázatot alkotótábor követte, melyet 1997 nyarán szerveztünk a taliándörögdi önkormányzattal együtt. A helybéli és az ide érkező fiatalok együtt választották ki a helyszínt és együtt tervezték meg a régi-új közösségi teret. A falu határában álló Szent Közösségi téralkotás 20
21 András gótikus templomrom környezetének rendbetétele, megformálása lett a cél. Egy hét leforgása alatt helyi anyagokból készült el a közösségi tér. Esténként közös beszélgetéseket, előadásokat szerveztünk. Az alkotótáborban a hazai résztvevőkön kívül bolgár és horvát fiatalok is részt vettek. Bláthy Ottó út közösségi növényültetés, Budapest, 1996 A Kós Károly Egyesülés Szabad Oktatási Fórumához kapcsolódott az akció. A hallgatók féléves feladatai közé tartozott új környezeti utcák létrehozása közösségi munkával. A választás egy pesti utcára, a Bláthy Ottó utcára esett. Az utcában lévő cégek, üzemek, valamint az óvoda és a lakók összefogásával újult meg a fák alatt húzódó szemetes terület. Források, gyógyhelyek védelme, felújítása A tájat járva szembesültünk azzal, hogy forrásaink kiapadnak, fúrt kútjaink elnitrátosodtak, vízfolyásaink elszennyeződtek, egykori gyógyforrások, amelyekre fürdők épültek, tönkrementek. Tavak, tókák feltöltődtek, lápok összezsugorodtak. Patakok száradtak ki rejtélyes, megfejthetetlen módon. Az egykor eleven vízfolyások, árkok magukra maradtak. Mindez azt jelzi, hogy megváltozott az ember, a közösség viszonya a tájban lévő legfontosabb kincsünkhöz, a vízhez. A víz az élet alapja, olyan örökségünk, amelyet ismét meg kell tanulnunk becsülni, megőrizni. Ezért kezdeményezzük forrásaink, gyógyhelyeink megtisztítását, felújítását, rendbetételét. Forráspályázat Első lépésként a Pagony Műhely gyakornokai számára írtuk ki pályázatunkat. A pályázók kiválasztottak egy számunkra fontos, hozzájuk közelálló forrást, s megújításukra terveket, maketteket készítettek. E pályázatunk örömteli ok miatt nem valósult meg. A kiszemelt solymári Rózsika-forrást ugyanis egy helyi egyesület előttünk rendbe tette. 21 Közösségi téralkotás
22
23 Bonnyai kiáltvány Kettéhasadt a világ! Az emberek közötti kapcsolat, az ember és a természet közötti harmónia megállíthatatlanul bomlik fel. Az európai népek a közeledés helyett elszigetelődnek egymástól. A Kelet és a Nyugat közötti szakadék nem csökken. Az embernek a néppel és az őt tápláló tájjal nincsen valós kapcsolata. Fel kell ismerjük, hogy ez közös sorskérdésünk, amellyel dűlőre kell jussunk egyenként és közösen is. A természethez, a tájhoz fűződő viszonyunk csak valós önismereten alapulhat. Meg kell értsük helyünket, helyzetünket Európában. Igaz képet kell alkossunk arról a két évezred alatt létrejött tájról, amelyben élünk, amelyhez sorsunk köt. A természet pusztítása tudatlanságunkból és abból a közönyből ered, hogy azt hisszük, életünknek nem lesz hatása környezetünkre. Európát nem a monetáris unió, hanem csak egy közös akarat tudja összekötni! Nem akarunk háborúkat! A hidakat rombolása helyett építsünk hidat ember és ember között, a népek között, az ember és a természet között. Indítsunk útjára egy hajót, egy úszó szigetet, amelyre minden közösség elültethet egy fát, a szeretet-, az önismeret-, a megértés-, a szabadság jegyében. Ez a Mozgó Ökológiai Sziget elindulhat a Dunán, Európa gerincén, ami nem elválasztja, hanem összeköti egymással a sorsközösségben élő népeket, kiköt mindenütt ahol e gondolat megértésre talál és a kiáltványhoz csatlakozni szeretnének. (A kiáltvány 1999 tavaszán született.)
24 Az Európa Tanács Tájkonvenciója július 19-én fogadta el az Európa Tanács Minisztertanácsa az Európai tájegyezményt ( amelyhez október 20-án 19 állam csatlakozott. Napjainkra az egyezményt aláírók száma 29-re növekedett, hazánk azonban még mindig csak érdeklődőként van jelen a tanácskozásokon. A tájkonvenció vitathatatlanul jobbító szándékú, felelős kezdeményezés, értelmezése, alkalmazása az egyedi karakterű, eltérő kultúrájú tájak miatt csak azok formáló sajátosságainak feltárásával, abból kiindulva lehetséges. Alapítványunk csatlakozott a nemzetközi szakmai értelmező körhöz, valamint létrehozta e témában a hazai civil tanácskozó társaságot. Dornachi Kiáltvány Az ezredforduló és az Európa Tanács Tájkonvenciójának elfogadása küszöbén a kontinens bockemühli iskolához tartozó tájépítészei Az európai tájkultúra mint feladat című nemzetközi találkozón vitatták meg a tájak segítésének, elfogadtatásának emberi feladatait. A tanácskozás felismerte, hogy a politikai befolyás a táj összefüggéseinek, komplex tartalmának megértése nélkül torzulásokhoz, káros folyamatokhoz is vezethet, továbbá hogy a táj emberekben élő egészen sajátos tudati és lelki tartalmára még nem fordítottunk elegendő figyelmet. A résztvevők a szeptember 9-én a Dornachi Kiáltványban ( fogalmazták meg a tájkultúra ügyének legfontosabb feladatait. Milyen lépésekre van szükség? A táj méltósága és joga A tájaknak megvan a maguk identitása és méltósága. Ezt a méltóságukat meg kell őrizni és még magasabbra kell emelni. Ehhez pedig jogi státusra van szükség, hogy a táj védelmében a joghoz lehessen folyamodni. A táj méltósága megfelelő iskolai nevelést és pedagógiát igényel, hogy minden nemzedék felismerhesse a táj méltóságát és a tájjal gondosan bánjon. Új táj- és mezőgazdaság Az új tájkultúrában már nem kizárólag a haszonra irányulnak a törekvések, hanem ember és természet egymást gondozó, egymást kölcsönösen támogató és fejlesztő viszonyára, melynek ki kell terjedni az emberek közötti kapcsolatokra is. A táj értékeinek élvezetével egyidejűleg a gazdasági tevékenységet is úgy kell folytatni, hogy hosszú távon a táj tekintetében is értékteremtőnek bizonyuljon. A jövő mezőgazdaságának is a tájtudatra kell ébrednie. Ha értéket tulajdonítunk a tájban jelenlévő többletnek, és mint ilyet bevonjuk a tájat alakító tevékenységbe, akkor a tájjal való gazdálkodás, értsd mezőgazdaság, igazi minőségteremtő és életet tápláló őstermeléssé lesz. A táj adta többletértékének felismerése lelki és szellemi Teremtsünk új tájkultúrát 24
1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenHajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális
RészletesebbenA Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme
Magyar Tájdíj: Eredmények és feladatok Az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésre kiírt nemzeti szintű pályázatok győztes programjainak bemutatása Viszló Levente, vezérigazgató, Pro Vértes Természetvédelmi
RészletesebbenA Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása
A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat
RészletesebbenTakácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről
Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében
RészletesebbenKacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről
Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak
RészletesebbenPécs Gyerekeknek & ParticiPécs
Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes
RészletesebbenCsákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja
Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és
RészletesebbenKulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés Sárospatakon TOP
A helyi felhívás címe: Közösségi akciók megvalósítása kulturális jelentőségű köztéri alkotásokhoz kapcsolódóan (P4) A helyi felhívás kódszáma: TOP-7.1.1-16-H-083-4 - Egyesület egyéb formái (GFO 52) - Egyházi
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenBiharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.
RészletesebbenMiskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,
RészletesebbenEGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete
EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete A helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban önkormányzat)
RészletesebbenA GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:
KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági
RészletesebbenPannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.
Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon
RészletesebbenA Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt
RészletesebbenZöldebbé és élhetőbbé tehetik a magyar városokat
1. oldal (összes: 7) A technikai fejlődés üteme elképesztő méreteket ölt, a városokat pedig minden eddiginél többen és sűrűbben lakják ismeretesek a tények, amelyek egyúttal azt is jelentik: sosem volt
RészletesebbenKunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének
Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat közművelődési és közgyűjteményi feladatairól Kunszentmárton Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:
Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)
RészletesebbenBerente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről
Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális
RészletesebbenHelyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével
Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet
RészletesebbenVisegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Visegrádi Önkormányzat 11/2001. (IX. 27.) ör. rendelete a város közművelődési feladatairól és ellátásának feltételeiről [Egységes szerkezetben a 4/2014. (III.21.) Ökt. rendelettel] Visegrád Város Önkormányzatának
RészletesebbenGödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete
Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 29/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglal szövege Gödöllő Város
RészletesebbenDebreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.
Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.
RészletesebbenHiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március
Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, 2014. március 20-21. Kolumbán Gábor Székelyudvarhely Civitas Alapítvány, Élő Szövet Alapítvány, MÜTF www.civitas.ro,
RészletesebbenTapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának
RészletesebbenPÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA POGÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA
PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA POGÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016-2017 Pogány, 2016.09.16. Patói Öko-iskolai koordinátor Iktatási
RészletesebbenBALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2015. (XI. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról
BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2015. (XI. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Balatonhenye Község Önkormányzata Képviselő-testülete a muzeális
RészletesebbenCSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA
CSUPOR KERT Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET V I S 1 Z Á K KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET TÖRTÉNETÜNK Két évvel később egy újabb vállalkozásba
RészletesebbenLELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.
LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos
RészletesebbenA TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018
A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
RészletesebbenTEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014.
TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Készítette: 2013. szeptember 1. ------------------------------------- Dr. Halász Mátyásné Ellenőrizte:.. munkaközösség-vezető
Részletesebben2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT
T Ó T H I L O N A K I E M E L T F Ő E L Ő A D Ó ELŐZMÉNYEK 2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT Saját szakmai sajátosságainkhoz illeszkedő tehetséggondozó
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenKunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól
Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012
KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET
RészletesebbenPÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA POGÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKO-ISKOLAI MUNKATERV
PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA POGÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKO-ISKOLAI MUNKATERV 2018-2019 Pogány, 2018.09.10. Öko-iskolai koordinátor Iktatási
RészletesebbenEURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.
EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik
RészletesebbenHelyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével. Závogyán Magdolna főigazgató
Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Závogyán Magdolna főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította Részt vesz a közművelődési
RészletesebbenEFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA
EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel
RészletesebbenKörnyezeti nevelés, szemléletformálás a Pannontáj-Sokoró Natúrparkban
Környezeti nevelés, szemléletformálás a Pannontáj-Sokoró Natúrparkban Székely Rita Pannontáj- Sokoró Natúrpark munkaszervezet vezetője Magyar Natúrpark Szövetség alelnöke A natúrpark múltja Sokoró Ökológiai
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenÖKO iskolai munkaterv A 2017/2018-as tanév iskolai munkatervének melléklete 2017/2018.
Kölcsei Kölcsey Ferenc Általános Iskola OM: 033454 4965 Kölcse, Arany J. u. 1. Tel.: 44/435-621, 44/435-622 ÖKO iskolai munkaterv A 2017/2018-as tanév iskolai munkatervének melléklete Kölcse, 2017. szeptember
RészletesebbenSzendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól
Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános
RészletesebbenEFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL
EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenÉves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.
Éves beszámoló 2012 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2012. évre 5. A cél szerinti
RészletesebbenA kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra
RészletesebbenÖkoiskola munkaterv 2012/2013.
Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének
RészletesebbenPaks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2013. (IX. 14.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat közművelődési feladatairól *
Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2013. (IX. 14.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól * Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a muzeális intézményekről,
RészletesebbenMARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC
MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált
RészletesebbenA Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából
A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix
RészletesebbenAz ökoiskolai munkatervünk 2017/2018
Az munkatervünk 2017/2018 Tevékenységek, feladatok Határidő Felelősök A/ Alapdokumentumok Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiájának törekvéseit.
RészletesebbenZalaszentgrót értéktára
Zalaszentgrót értéktára Kedves Helyben Élő! Készül Zalaszentgrót értéktára, amelyben valamennyi helyi értékkel bíró (szellemi, emberi, tárgyi és természeti) kincsünket szeretnénk összegyűjteni, rendszerezni
Részletesebben1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *
1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés
Közhasznúsági jelentés A Lét Teljessége Egyesület 2010. január 01-jétől 2010. december 31-éig folytatott tevékenységéről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ Alkalmazott könyvelés: egyszeres könyvvitel. Az Egyesület
RészletesebbenTÁMOP programok a Zrínyi Miklós Gimnáziumban
TÁMOP programok a Zrínyi Miklós Gimnáziumban TÁMOP programok a Zrínyi Miklós Gimnáziumban A pályázat kedvezményezettje: Zrínyi Miklós Gimnázium 8900 Zalaegerszeg, Rákóczi út 30. E-mail: horvatha@zmgzeg.sulinet.hu
RészletesebbenVidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL
A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező
RészletesebbenPannon Helyi Termék Klaszter:
Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.
RészletesebbenÖkoiskola munkaterv 2010/2011.
Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének
RészletesebbenOstffyasszonyfai plébánosok együtt én
Ostffyasszonyfai plébánosok együtt 1973.04.12-én Szilvágyi János, Hatt András, Fazekas László, Takács Ferenc Elől: Rozmán László, Szerda Ernő Az Ostffyasszonyfai Nagyboldogasszony templom története és
RészletesebbenBÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1
BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési
RészletesebbenKÖSZÖNTÖM A KÁRPÁT MEDENCEI AGRÁRFEJLESZTÉSI FÓRUM, ILLYEFALVA 2015. RÉSZTVEVŐIT.
KÖSZÖNTÖM A KÁRPÁT MEDENCEI AGRÁRFEJLESZTÉSI FÓRUM, ILLYEFALVA 2015. RÉSZTVEVŐIT. II. AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉK FOGALOM KÖRE: - ökológiai termék az egyetemes világ produktuma - biotermék az élő szimbóluma -
RészletesebbenA K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN
A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó
RészletesebbenMagyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről
Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított
RészletesebbenBakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit
Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4
RészletesebbenFizikai környezet KOHÉZIÓ
Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,
RészletesebbenLepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések
Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenSzervezetünk a Gerecse Natúrpark tagja. Írta: tea április 17. szerda, 06:06
Felismerve, hogy a Gerecse tágabb térségében fellelhető számos természeti és építészeti-kulturális érték, hagyomány megőrzéséhez, fenntartható fejlesztéséhez olyan térségi szintű, járásokon is átívelő,
RészletesebbenVETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél
VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01
Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
Részletesebben7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL
ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános
RészletesebbenFalufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület
Falufelmérési Program Hargita megye Táji értékvédelem T metodika Csíkszépvíz mintaterület Tájépítészet dr Herczeg Ágnes, Borbáth Mónika, Madár Kinga, Tikk Dóra, Csaba Kinga, Lovas Vilmos, Meszesán Péter,
RészletesebbenPécsi Helyi Akciócsoport
TOP-6.9.2-16-PC1-2017-00001 Útmutató helyi cselekvési tervben szereplő programjavaslatok elkészítéséhez Jelen útmutató célja a TOP-6.9.2-16-PC1-2017-00001 azonosítószámú A helyi identitás és kohézió erősítése
RészletesebbenInnovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16.
A projektötlet-gyűjtés eredményei A projektötlet-gyűjtést honlapon és e-mailben is népszerűsítettük. A 70 projektötlet-adatlapból 19 érkezett e-mailben, 11-et adtak fel postai úton vagy faxon, és 40 készült
RészletesebbenÖkoiskola munkaterv 2011/2012.
Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának
RészletesebbenA Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú
RészletesebbenFacebook: v%c3%a9szeti-egyes%c3%bclet /
There are no translations available. Cím: 3534 Miskolc, Nagy Lajos király út 18 telefonszám: 06 30 381 85 95 email cím: fmne@kezmuvesekhaza.hu honlap: https://www.kezmuvesekhaza.hu/ Facebook: https://hu-hu.facebook.com/f%c3%bcgedi-m%c3%a1rta-n%c3%a9pm%c3%bb
RészletesebbenGárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu
HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte
RészletesebbenBalaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei
Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei Sándor Péter A Balaton Világörökségéért Alapítvány Veszprém, 2018. november 13. Áttekintés A Világörökség fogalma,
RészletesebbenTahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.
Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenKishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL
Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről
RészletesebbenElőterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének augusztus 7-i rendkívüli ülésére
Előterjesztés 4. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Testvérvárosi kapcsolat felvétele Jászberény Várossal Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenLajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!
Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára
RészletesebbenLA Hippocampus land art tábor és szabadegyetem Dömötör Tamás 2. pályázata
2. pályázata 2018 1996. óta szerveztem tájépítész hallgatóknak különböző alkotótáborokat (kastélypark-rekonstrukció, településarculat tervezés stb.), amelyekre mindig a gyakorlatorientáltság volt jellemző.
RészletesebbenKözhasznúsági jelentése a 2011. évről
Teremtőkert Kulturális és Művészeti Alkotó Egyesület 2463 Tordas, Erdőmajor 1/A Hrsz. 59/2 Közhasznúsági jelentése a 2011. évről 1. Számviteli beszámoló A Teremtőkert Kulturális és Művészeti Alkotó Egyesület
Részletesebbenב"ה. Éves jelentés 2011
Bét Sálom Éves jelentés 2011 A Bét Sálom Zsinagóga Budapest egyik leggyorsabban növekvő zsidó közössége, ahol minden generáció számára biztosított a zsidó vallás, tradíció és kultúra megismerése, valamint
RészletesebbenBalatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése
Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése A projekt azonosító száma: 8583073882 A kivitelezés ideje: 2014. 03. 12. 2014. 09. 30. A kedvezményezett neve és elérhetősége: Balatonfűzfőért Alapítvány
RészletesebbenBalatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről
Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális
RészletesebbenKisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása
Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 58/2012. (V. 24.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó
RészletesebbenPannon Helyi Termék Klaszter:
Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Értéke cím
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS 4/2012. (III. 30.) KR. sz. rendelete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés kitüntető címeinek adományozási rendjéről A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a helyi
RészletesebbenMINDSZENTKÁLLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2015. (XI. 27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról
MINDSZENTKÁLLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2015. (XI. 27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Mindszentkálla Község Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenMagyar joganyagok /2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 2. oldal 3. felkéri az érdekelt szervezeteket, hogy működjenek köz
Magyar joganyagok - 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat - a Nemzeti Tehetség Prog 1. oldal 1728/2016. (XII. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról
Részletesebbenc./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :
AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,
Részletesebben