A Veresegyházi Református Egyházközség és a Kálvin Téri Református Általános Iskola kiadványa

Átírás

1 Áldás, békesség! Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá... (1Pt 2,5/a) A Veresegyházi Református Egyházközség és a Kálvin Téri Református Általános Iskola kiadványa Reformáció Öltsetek tehát magatokra mint Isten választottai, szentek és szeretettek könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. (Kol 3,12-13) Az elmúlt ötszáz év alatt a reformáció mibenlétét számtalan módon próbálták már magyarázni az emberek. Elmondták, hogyan kell megújulnia az egyháznak, milyen intézkedéseket kell foganatosítani, hogy jobban működjenek a dolgok. Megvizsgálták az elkövetett hibákat, és különböző recepteket készítettek. Rengeteg jobbító szándék volt ezen törekvések mögött. De volt egy óriási hiba is. A bajt ugyanis a rendszer elavultságában, vagy éppen a másik emberben látták. Pedig a Szentírás arról beszél, hogy a baj bennünk van. Úgy hívják, hogy bűn. Éppen ezért a reformáció elsődleges célja nem a másik hibáira való rámutatás, hanem az új ember felöltözése. Mert a megújulás Isten örök terve szerint soha nem ott kezdődik, hogy rádöbbenek a másik bűneire, elmondom neki, és ő megtér. Ellenkezőleg! Először meglátom a magam bűnét és nyomorúságát, elvetem az óembert, és felöltözöm az újat. Csakis így lehet képes bárki Isten Jézus Krisztusban elküldött evangéliumával a világ elé állni. Nem véletlenül írja Pál, hogy új, lelki ruhába kell öltöznünk. Luther hosszú időn keresztül tanulmányozta a Szentírást, és maga akart megújulni először. Így tette alkalmassá az Úr, hogy a próbák és kísértések között is Krisztusra mutasson. Mert a reformáció mindig bennünk kezdődik. Aki felöltözte az új embert, annak számára a szentség, a szeretet, a könyörületes szív, a szelídség, a türelem válik alapállapottá. Minél inkább él Krisztus bennünk, annál inkább kinyílik a szívünk mások felé, és megújul az élet. Természetesen fontos tudnunk a történelmi tényeket, amelyek a reformációhoz vezettek. De az Úr Isten nem csak az ötszáz évvel ezelőtti emberek életét akarta megújítani, mert letértek a Szentírásban kijelölt útról, hanem a miénket is. Bizony van miről megemlékeznünk, hogy szentségben és szeretetben tölthessük napjainkat együtt, egymás mellett, nem a világ, hanem Krisztus indulatával. Ezért könyörögjünk, hogy az új ember új szíve dobbanjon bennünk új életet, amely már nem bántani, hanem megbocsátani és szeretni akar. Fukk Lóránt lelkipásztor A tartalomból: Református gondolatok 2.oldal Magyar reformátusok mondták 2.oldal Hitvallásainkból 2.oldal Könyvajánló 3.oldal Imádság 3.oldal Születésnapi köszöntő 4.oldal Vendégségben Edit néninél 4.oldal Az Iskolánkban elvárt magatartás 5.oldal Bővült a negyedik évfolyam 6.oldal Egy osztály újjászületése 6-7.oldal Gyerekszemmel 7-8.oldal Tantestületi napunk 8.oldal Szülői beszélgetős bibliaóra 8.oldal Fogadalmat tettem... 8.oldal Jótékonysági bál a parókiáért 9.oldal Gondolatok az egyházfenntartásról 9.oldal Bemutatkoznak tanáraink 10.oldal Alapítványi közlemények 10.oldal Gyermekkuckó 11.oldal Presbitériumi közlemények, hidetések 12.oldal

2 2.oldal Heidelbergi Káté Gyülekezet II. Helvét Hitvallás Református gondolatok Kálvin Institúciójából A hitben önmagától nincs meg a megigazítás ereje, hanem csak amennyire Krisztust befogadja. Mert ha a hit önmagában, vagy amint mondják, belső ereje által igazítana meg, ezt csak részben vihetné végbe, mivel a hit mindig gyarló és tökéletlen. Mi azonban nem képzelődünk ilyesmiről, hanem jellemzően szólva azt állítjuk, hogy egyedül Isten igazít meg minket. Ezután ugyanezt visszük át Krisztusra, mivel ő adatott igazságunkra, a hitet pedig mintegy edényhez hasonlítjuk, mivel nem vagyunk alkalmasak Krisztus befogadására, ha magunkat meg nem üresítjük és lelkünket kitárva nem kérjük Krisztus kegyelmét. Magyar reformátusok mondták, írták Én azt hiszem, gyereket csak úgy lehet nevelni, ha az ember megtiszteli azzal, hogy komolyan veszi. /Szabó Magda/ Hitvallásainkból Mert nem annyira azt fontos nekünk tudnunk, hogy kicsoda Isten önmagában, hanem azt, hogy milyen akar lenni hozzánk. Így tehát azt tartjuk, hogy a hit Isten irántunk való akaratának az ismerete, és ezt az ismeretet Igéjéből merítjük. Az ige teszi alkotóvá az embert, éppen úgy, mint ahogy az ember teszi hatékonnyá az igét. Az ige az a valami, amit nem elég gondolni, azt mondani kell; nem elég látni, olvasni, tapintani, azt hallani kell. Ige és ember úgy egymásra születtek, mint a kova és az acél, mint a láng és az olaj. /Ravasz László/ Mi módon igazulsz meg Isten előtt? Egyedül a Jézus Krisztusban való igaz hit által, oly módon, hogy bár lelkiismeretem vádol, hogy Istennek minden parancsolata ellen súlyosan vétkeztem és soha azoknak egyikét sem tartottam meg, sőt még mindig hajlandó vagyok minden gonoszra, Isten mégis minden érdemem nélkül, ingyen kegyelméből, nekem ajándékozza és tulajdonítja Krisztusnak tökéletes elégtételét, igazságát (igaz-voltát) és szentségét, mintha soha semmi bűnöm nem lett volna, sőt mintha mindenben olyan engedelmes lettem volna, amilyen engedelmes volt érettem Krisztus, de csak akkor, ha e jótéteményeket hivő szívvel elfogadom. (Róm. 3: 9, 21, , 28; Gal. 2: 16; Róm 7: ; 4: 4, 6-8, 5: 9, 18-19; Ef. 2: 8-9; Fil. 3: 9; Tit. 3: 5; 5; Móz. 9: 6; Ezék. 36: 22; 1. Ján. 2: 2; 2; Kor. 5: 19, 21.) Isten emez egyházát nevezzük az élő Isten házának, amely élő és lelki kövekből épült (1 Pét. 2,5) és mozdíthatatlan kősziklára helyeztetett azon az alapon, amelyen kívül mást nem lehet vetni (1 Kor. 3,11) és ezért igazság oszlopának és erősségének is nevezi az apostol. (1 Tim. 3,15) Míg az egyház ezen a kősziklán a Krisztuson és a próféták és apostolok alapján nyugszik: addig nem téved. Nem lehet azonban csodálkozni azon, ha téved, valahányszor elszakad Attól, aki egyedül az igazság. Az egyházat szűznek és Krisztus jegyesének, még pedig egyedüli és szeretett jegyesének is nevezik. Az apostol ugyanis így szól: Eljegyeztelek titeket egy férfinak, hogy tiszta szüzet állítsak a Krisztus elé. (2 Kor.11,2) Ezékiel próféta (Ezék. 34,22) és János apostol (Ján. 10,2) nevezik az egyházat juhok nyájának az egy pásztor Krisztus alatt; viszont nevezzük Krisztus testének, mivel a hívők Krisztusnak élő tagjai, kiknek fejük a Krisztus. Aforizma Hagyj fel azzal, hogy arra panaszkodsz a Te Istenednek, hogy mekkora vihar vesz körül! Inkább mond a Te viharodnak, hogy mekkora Isten áll mögötted! /ismeretlen szerző/ válogatás: Tóbiás Csaba Sándor presbiter

3 Gyülekezet 3.oldal Könyvajánló Dr. Sípos Ete Álmos: Az igazsághoz ragaszkodva Lelki épülésünk és fejlődésünk egyik lényeges segítségének érzem a Biblia mellett Dr. Sípos Ete Álmos: Az igazsághoz ragaszkodva c. tanulmányát, amely az Ébredés Alapítvány gondozásában jelent meg 2011-ben. A szerző több mint ötven év lelkipásztori szolgálatának és evangelizációinak tapasztalatai, valamint a Szentírás és a bibliahű teológiai irodalom tanulmányozása alapján tárja elénk az általa fontosnak tartott bibliai igazságok hangsúlyozását ahhoz, hogy az igehirdetés szolgálata és a keresztyén ember személyes lelki élete megújuljon, fejlődjön. A Nagytiszteletű Úr áldott életpályája gazdag kincseit osztja meg velünk 15 témában, és bemutatja, hogy Isten honnan hová vezette el őt azon az úton, amelyen mi is járni szeretnénk Jézus Krisztussal. Szentháromság-tanról, kegyelmi kiválasztásról, szabad akaratról, az üdvözülés útjáról, a megigazulásról, a megszentelődésről, a bűnesetről, az óember-újemberről, a Szentlélek vezetéséről, a kegyesség gyakorlásáról, a református egyházról, a lelkipásztori munkáról, az evangelizációról, a gyülekezet építésről és az okkultizmusról tanít bennünket bibliai alapokon, az igazsághoz ragaszkodva. Teszi mindezt azzal az alázattal, mely szerint a Krisztus-követés a keresztyén embert arra kötelezi, hogyha őt valaki a Szentírásból jobbra tanítja, annak kész legyen engedni. Sípos Ete Álmos Nagytiszteletű Úr prédikációi, tanításai mindig is fáklyaként világítottak, és mutatták a Jézushoz vezető utat (mint ahogy a könyvborító hangulatos fényképe is illusztrálja). Külön becsülendő, és példaértékű az, ahogy a szerző szűnni nem akaró lelki éhségét csillapítandó, kilencévi tanulmányi munkával, 70 éves korában a hollandiai Utrecht egyetemén teológiai doktori (Ph.D.) fokozatot szerzett missziológiából. Tette mindezt azért, hogy feltöltődve eredményesebben folytathassa az ébredést, és minél többeket segítsen hitre jutni, megtalálni egy felszabadult, örvendező közösséget Jézus Krisztussal. Ehhez lesz örömteli útitárs - remélhetőleg minél többek számára - a fenti írásmű is. Köszönjük szépen! Szeifert György Dr. presbiter Wass Albert: Elvész a nyom Hangoskönyv - Szersén Gyula előadásában Imádság - Hajdú Zoltán Levente Mint a vízbefulladó, aki az utolsó pillanatban jut az éltető levegőhöz, úgy szívom magamba Szentlelked lélegzetét. Sokat ülök autóban, vezetek minden reggel és este, munkahelyre és haza. A fenti mű nem az első hangoskönyv, amit végighallgattam. Nekem ezzel a hangoskönyvel egyetlen problémám volt, amikor megérkeztem alig tudtam kikapcsolni a lejátszót és alig vártam, hogy újra a gépkocsiba üljek, hogy halljam. Csodás keretes mű: 6 gyermekkel kezdődik és 6, történelem által megdolgozott emberrel végződik. Több egyenes vonalon futhatunk végig, átélhetünk 6 életet és végig kísérhetjük a fő kérdést. A történet alapjához röviden el kell mondani, hogy az a hét ember története, hogyan kapcsolódik össze. Hét történet, mert van egy pap, aki úgy érzi válaszolnia kell saját magának is, ezért hozza össze a 6 másik sorsot. A vezérmotívumot a pap többször elmondja, mind a hat embernél : egyrészt, mert velük történt meg, másrészt, mert meg akarja tudni, hiszik-e, hogy Istennek szándéka van velük. Ezt mondja: Azt mondtam, ugye, hogy a vén Hirlibi évekig tagadta azt, hogy van Isten. Azért, mert a fiai meghaltak. De amikor látta, hogy egy evező nélküli csónak, amit hat gyerekekkel leragadott a víz, megállt a vízesés fölött, ott ahol nem volt semmi, ami megakassza és addig állt ott, amíg mind a hat gyereket kimentették: akkor az öreg Hiribi arra gondolt, hogy talán mégiscsak van Isten, mindössze ő nem találkozott még vele. Nos tehát ez a vén Hiribi elhatározta, hogy végére jár a dolognak. Tudni akarta, hogy van-e Isten, vagy nincs. Nem csak hinni, hanem tudni. Fogta magát és beült egy másik csónakba, eldobta az evezőt és hagyta, hogy sodorja a víz a csónakot... A kérdés, hogy mi Isten célja ezekkel az emberekkel, mit kell megtenniük és hogyan. De az igazi kérdéssé úgy érzem az válik végül, hogy Istennek mi a szándéka úgy együtt a hat emberrel. Wass Albert félelmetes pontossággal és tárgyilagossággal adja elénk a magyar gróf, a cseh kispolgár, a lengyel művész, a bécsi kereskedő, a román politikus és a német tudós karakterét, akikkel gyermekkorukban egy monarchia beli erdélyi cserkész táborban töténik csoda. Látjuk mindnyájuk tündöklését és bukását, világraszóló vagy hétköznapi vágyait és szenvedéseit, keresett és megtalált szerelmüket és megaláztatásaikat. Mégis, mikor úgy érzik vége van életük értelmének, akkor talál rájuk Isten akaratának kérdése. És most hadd írjak arról is miért ajánlom a művet. Egyszerűen csodálatos, ahogyan Wass Albert megmutatja nekünk az embereket, mintha mindent tudna ezekről a nemzetekről, a nemzeti konfliktusokról és megalkuvásokról. Fényképszerű felbontással az egymástól végletesen különböző társadalmi szinteken és módokon élőkről. És olyan pontosan fogalmaz az Isten létezésének és szándékának nemcsak hitében, hanem annak bizonyosan tudásában, hogy azon kötelező gondolkodni. Szersén Gyula adja elő a művet, teszi élővé a karaktereket csodás hangjátékával. Páratlan. Csak annak ajánlom, aki mer gondolkodni a pap és a hat sorsot végigélő szereplő által megfogalmazott kérdéseken és kétkedéseken. Csak annak ajánlom, aki el meri kezdeni kinyitni a kérdéseket, hogy a záró fejezetben megkapja a megoldást. És eszmélek, emelkedem nélküled elvesző, süllyedő önmagamból Életnek Istene hozzád, feléd. ÁMEN Berezvai Gábor presbiter

4 4.oldal Születésnapi köszöntő Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. (Zsolt 90,12) Ezzel az igével szeretném köszönteni Ujvári Istvánnét, született Lengyel Juliannát, Julcsi nénit, aki nem rég töltötte be kilencvenedik évét. Ő ilyen idős kora ellenére minden vasárnap templomba jár, hímez, és varr. Gyenge látására nem panaszkodva, az Úr Jézusban bízva munkálkodik. Megajándékozta gyülekezetünket kézimunkáival. Három nagyobb és öt kisebb terítőt slingelt Isten dicsőségére. Tiszteletes Asszonynak is több terítőt hímzett a parókiára beköltözésük alkalmából. Karácsonyra sem feledkezik meg soha betegről, özvegyről, ismerősről, családtagról: szeretetével és kézimunkáival. Példamutatást és tiszteletet is tanulhatunk Tőle: Imádkozzál és dolgozzál, hordozd vállaidon egyházad terheit! vallja. Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban (Thessz 1,2) Gyülekezet Vendégségben Edit néninél Köszönjük ajándékait és erőt, jó egészséget kívánunk neki a gyülekezet nevében is! A következő kedves kis versikét még az óvodában tanulta Julcsi néni: Rózsafának ringó ágán kinyílott egy rózsa, Édesanyám a rózsát lemetszette róla. Nekem adta és mikor a templomba mentem, Az Úrasztala közepére tettem. Az iskolás korában tanult imát a mai napig nem felejtette el: Imádságunk száll a Mennybe magyar hősök értetek, Kik a messze csatatéren miérettünk elestetek. Messze, messze sírotokban nyugodjatok békén áldva. Ez a magyar gyerekeknek mindennapi imádsága. A szívünkbe be van vésve hallhatatlan dicsőségtek, Elfeledve sose lesztek, örökké él emléketek. Ámen. Köszönöm Uram ezt a nagy kegyelmet! Mert kegyelemből tartattatok meg hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. (Efézus 2,8) Ujvári Lászlóné, Juli néni Nőszövetségi tag A Juhász Zsófia Református Szeretetotthon Napsugár csoportját már hosszú évek óta támogatja a Veresegyházi Református Gyülekezet október 01-én a csoport 3 lakója Gombozsáv Flóra, Klébert Julianna, és Tubák Irén -, meghívást kaptak Veresegyházra a gyülekezet egyik tagjához. A lakók nagyon örültek a meghívásnak. Tubák Irén így ír a vendégségről: október 01-én egy csodálatos napra ébredtünk, annak ellenére, hogy korán reggel már csöpögött az eső. Azért örültünk nagyon, mert meghívást kaptunk Veresegyházra, Edit néni lakására. Mire odaértünk már a kapu tárva-nyitva volt, és nagy-nagy szeretettel fogadott bennünket Edit néni és Marika néni. Miután a lakásban bementünk, Edit néni azt mondta, hogy felteszi főni az ebédet, és megkérdezte, hogy mit szeretnénk csinálni. Társasjátékkal játszani, vagy inkább a főzésbe szeretnénk segíteni. Mi az utóbbit választottuk, mert az jobban érdekel bennünket, hogy hogyan készül a finom ebéd. Ezután segítettünk felkarikázni a sárgarépát a zöldborsólevesbe, és utána bepaníroztuk a húsokat. Ez nagyon nagy élményt jelentett nekünk, hogy ebbe tudtunk segíteni, mert ilyet sajnos nagyon ritkán látunk, hogy hogyan főznek. Ezután Edit néni megmutatta a szobáját, bementünk, és elolvasta nekünk az aznapi Igét, majd imádkoztunk. Megköszöntük imádságba Istennek, hogy ott lehettünk, és milyen nagy örömet szereztek nekünk a gyülekezet tagjai. Végezetül hálát adtunk Istennek, hogy a gyülekezet milyen hűségesen támogatja a Napsugár csoportot. Szavakkal nem lehet kifejezni azt a sok szeretetet, és segítséget, amit az egész gyülekezettől kaptunk, és kapunk. Ezután déli 12 órára elkészült az ebéd: nagyon finom zöldborsóleves grízgaluskával, utána rántott hús volt krumplipürével, uborkával. Nagyon örültünk, mert mind a hármunknak ez a kedvence. Ezután következett még egy meglepetés. Marika néni egy nagy tálca krémes süteményt készített nekünk. Nagyon finom volt! A maradék süteményt pedig hazahoztuk a Napsugár csoport többi lakójának. Ebéd után köszönetképpen mi is átadtuk ajándékainkat, és én még egy verssel is megköszöntem ezt a szép napot. Isten gazdag áldását kívánjuk Edit néni, Marika néni, Ica néni és az egész veresegyházi gyülekezet életére! Őszinte szeretettel: Tubák Irén

5 5.oldal Kálvin Téri Református Általános Iskola Veresegyház Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá... (1Pt 2,5/a) A Kálvin Téri Református Általános Iskolában elvárt magatartás az alábbi (kiemelt) erkölcsi, viselkedési, esztétikai alapelvek szerint Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, Éppen azért: ne legyetek meggondolatlanok, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata. (Ef 5,15.17) Intézményünk a református közoktatás múltjának, hagyományainak megfelelően, a református hitelvek, értékrend és erkölcsi normák szerint, a legmodernebb tudományos ismereteket átadva végzi nevelő és oktató munkáját. Tanulóinktól intézményünkön belül és kívül, tanítási idő alatt és iskolai szünetekben egyaránt megkívánjuk az Etikai Kódexben megfogalmazott lelki, szellemi, erkölcsi és viselkedésbeli normákhoz való alkalmazkodást és azok megtartását. Erkölcsi alapelvek - Diákjainkból olyan öntudatos, keresztyéneket kívánunk nevelni, akik ismerik és szeretik hazájukat, az itt és határainkon túl élő magyarok múltját, jelenét, értékeit. Szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatra készek. - A bibliai erkölcs megköveteli a tudatos rendet, a fegyelmezett munkát, az igazmondást, a belső igényt a tanulásra, a tudás tiszteletét. - Minden ránk bízott gyermek Isten ajándéka, ezért megkeressük azokat a területeket, ahol a legtöbb adottságot kapták, hogy eljuttathassuk őket az általuk elérhető legmagasabb szintre. Mindenkitől csak azt kérjük, amire képes, de azt feltétlenül. Viselkedési alapelvek - A tanulók az iskolában és iskolán kívül, az egyházi rendezvényeken, alkalmakon fegyelmezetten, keresztyén iskolánk értékrendjének megfelelően viselkedjenek. - Diákjaink viselkedése nem lehet durva, erőszakos, mások méltóságát sértő. Beszédstílusuk legyen kulturált, hangoskodást, trágár szavakat nélkülöző, ügyeljenek a helyes magyar beszéd szabályaira, az anyanyelv szépségére. - A tanulók az intézmény minden tanára és dolgozója iránt tisztelettel és engedelmességgel kötelesek viselkedni. Esztétikai alapelvek - A református szellemiség egyik jellemzője a nemes egyszerűségre való törekvés a külsőségekben is. - Nevelésünk célja, hogy az alkalomhoz illő megjelenés fogalma mindenki számára egyértelmű és magától értetődő legyen. - Tanulóifjúságunk egységes megjelenését az ünnepi alkalmakon és intézményeink képviseletekor az ünneplő ruha adja: lányoknak fehér blúz és sötét szoknya, iskolai sál, a fiúknak fehér ing és sötét hosszú nadrág, vagy sötét öltöny, iskolai nyakkendő. - Munkanapokon, tanítási órákon, iskolai rendezvényeken a tanulók külső megjelenése, öltözködése legyen ápolt és ízléses, azaz öltözete legyen rendezett, egyszerű, nem kihívó, alkalomnak és évszaknak megfelelő. Az iskola szellemiségéből, értékrendjéből fakadóan nem megengedhető az olyan viselet, melyen önkényuralmi jelképek, trágár, szélsőséges feliratok, szimbólumok találhatók. Elvárjuk, hogy tanulóink az Etikai Kódexben megfogalmazott erkölcsi, viselkedési, esztétikai szabályokhoz alkalmazkodjanak, az intézményünkben tett fogadalmat tartsák meg, a magatartással és a szorgalommal kapcsolatos értékelési rendszert fogadják el. Egy öntudatos, önmagával szemben igényes, az életben, hivatásában helytállni akaró, nemzetéhez és egyházához hűséges fiatalnak mindez magától értetődő kell, hogy legyen. Gyermekeink nevelése pedig mindnyájunk feladata: a családé, az iskoláé, a gyülekezeté. Tegyük ezt a Biblia útmutatása szerint. NEVELJÉTEK AZ ÚR TANÍTÁSA SZERINT FEGYELEMMEL ÉS INTÉSSEL. (EF. 6,4b) Fukász Lászlóné iskolaigazgató

6 6.oldal Iskola Egy egész osztállyal bővült a negyedik évfolyam Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes. ( Róm 12,2) Minden augusztus vége és szeptember eleje izgalom számomra. Mennyit változtak a tanítványok, mennyit nőttek, mennyi mesélni valójuk lesz a nyárról? Sok-sok kérdés, izgalmas várakozás. Az idei tanévkezdés más volt számomra, mint az eddigiek. Tanítványaimat, akik most 4. osztályosok harmadik éve terelgetem. Nem volt egyszerű az első osztály kezdése. Hosszú előkészítő munka, megbeszélés, egyeztetés után indulhatott Szadán a Székely Bertalan Általános Iskolában a Biblia csoport 19 fővel. Az első három év igazolta, hogy jó úton járunk. Minden nap Isten Igéjének olvasása, megbeszélése, imádság után kezdtük a közös munkát. Láthatóvá vált, hogy a Isten áldása kíséri munkánkat. Az eredményes tanulmányi munka mellett a csoport lelkületén és magatartásán is látszott, hogy nem vagyunk egyedül, van mellettünk Valaki, aki segít minket. Sajnos a szadai iskolában, ez a kis csapat a 4. osztályra megszüntetésre került volna. Imádságunkat az Úr meghallgatta, s megengedte nekünk, hogy együtt maradhassunk. A Kálvin Téri Református Általános Iskola vezetőségének, igazgató asszonynak, lelkész úrnak, az igazgatótanácsnak, a veresegyházi református gyülekezet presbitériumának, az iskola pedagógus közösségének, szülőknek köszönet és hála, hogy befogadtak minket. Hiszem, hogy az Úr vezette döntésükben őket. Hálás vagyok azért, hogy egy olyan intézményben szolgálhatok, ahol a hetet közös áhítattal kezdjük, ahol lelkész úr jó pásztora nem csak a gyülekezetnek, hanem a diákoknak és pedagógusoknak egyaránt, az iskola egész közösségének. Csodálatos dolog, hogy itt egy olyan közösségnek lehetünk tagjai, ahol a legapróbb részletekre is odafigyelnek egymásra a közösség tagjai. Nem telt el úgy napunk, hogy valamelyik kollégám ne kérdezte volna meg, hogy miben segíthet, hogy jól érezzük-e magunkat. Az iskola vezetője pedig minden lehetőséget megad arra, hogy a pedagógus nyugodt körülmények között, legjobb tudása szerint szolgálhasson. Gyönyörű volt a tanévnyitó ünnepség, megindítóan szép volt a Fogadalomtételünk. Köszönjük az itt kapott énekes könyvet. Az október 6.-ai műsort a másik két 4. osztállyal közösen készítettük. A próbák során tanítók és gyerekek zökkenőmentesen munkálkodtak együtt. Az iskola gondnoka minden próbánkra a technikai részt a kért időpontra pontosan, precízen előkészítette. Köszönet érte. Törekszünk arra, hogy mi is a legjobb tudásunk szerint tevékenykedjünk. Hiszem, hogy ez egy pedagógusnak a saját tudásából, erejéből nem megy. Hiszem, hogy a szülőkkel, gyermekeikkel Az iskolakezdés óta eltelt másfél hónapban sokszor eszembe jutott a 4.c osztály története, és sokaknak beszéltem is arról. Mindannyiszor megborzongok attól a gondolattól, hogy milyen hihetetlen csoda is történt ezzel az osztállyal. Most, amikor ezeket a sorokat papírra vetem, ugyanez az érzés kerít hatalmába. Ennek ellenére bár nehéz lesz megpróbálom az osztály történetét száraz tárgyilagossággal leírni. Amikor három évvel ezelőtt kisfiunkat beírattuk a szadai általános iskolába, több szülőtársunkkal együtt tudomást szereztünk arról, hogy megfelelő létszámú jelentkezés esetén egy ún. bibliaismereti osztály is indul a következő tanévben. Az osztályt az akkori igazgató, Ágotai Ferenc hozta létre, és az önkormányzat is engedélyezte az osztály működését. A kezdeményezéshez 18 család csatlakozott nagy örömmel. Örömünket fokozta, hogy olyan hívő tanítónőt és napközis tanítót kaptunk, akik kitűnő pedagógusként nagy szeretettel és példamutatással nevelik a gyermekeket, és segítik őket hitbeli fejlődésükben. Az osztályt indulásától kezdve igen sok támadás érte egyes szülők, tanárok és önkormányzati képviselők részéről, de ezeket a támadásokat elviseltük, sőt egyre jobban összekovácsolódtunk. Időközben a képviselőtestület megvonta a bizalmat az igazgató úrtól, és a 2011-es tanévkezdés után néhány nappal leváltotta őt. Ezzel egyidejűleg kezdődött el osztályunk igazi kálváriája is. Az új iskolavezetés részéről szóba került az osztály szétbontása, melynek következtében a gyerekek a párhuzamos osztályokba kerültek volna, és addigi tanítóikat is elvesztették volna. Ezen osztályok szülői közössége támogatta az iskolavezetés elképzelését, és egy vitatható körülmények között megtartott voksoláson szó szerint kiszavazta az osztályunkat. Mi, akik az osztály létrejöttét és gyermekeink tanítóit mindig is csodálatos ajándéknak tekintettük, a teljes osztályhoz ragaszkodva tudomásul vettük ugyan a döntést, de nem fogadtuk el. Ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy diákostul, tanítóstul bebocsátást kérünk a veresegyházi Kálvin Téri Református Általános Iskolába. Az átjelentkezés lehetőségének törvényes voltáról a Pest Megyei Kormányhivatal biztosított minket. Az iskola igazgatónője, Fukász Lászlóné és a fenntartó gyülekezet lelkésze, Fukk Lóránt az első pillanattól kezdve mellettünk álltak, és a hivatalos és adminisztraegyütt, közösen, mindennap elkérve az Úr segítségét sikerülhet eredményesen dolgozni. Hiszem, hogy csak így sikerülhet, és csak így érdemes. Hiszem, hogy egy egyházi iskola csak akkor tud jól működni, ha minden benne résztvevő ugyanazon érték mellett tesz fogadalmat, azt be is tartja, tartatja. Tanítványok vagyunk mindannyian diák, pedagógus egyaránt. Akik Jézust követik, az Ő tanítványai. A keresztyén pedagógus úgy tudja hivatását legjobban betölteni, ha napi munkáját Jézus tanítványaként végzi. Diákjainknak is akkor adhatjuk a legtöbbet, ha a tanítás során nem csupán a diákok elméjét fejlesztjük, hanem megadjuk nekik azt a lehetőséget, hogy ők is Krisztus tanítványaivá váljanak. Számos iskola büszkélkedik azzal a mondással, hogy az itt megszerzett tudás egy életre szól, azonban a keresztyén pedagógus munkája nem csupán erre az életre kell, hogy felkészítse diákjait! Az a tény, hogy a diákokat Isten csodálatos módon és különbözőnek alkotta, egyszerre öröm és kihívás a tanár számára. Isten a gyermekeket gondolkodó, társas, érzelmi és fizikai lényeknek alkotta, és a pedagógusnak lehetősége van mindezeken a területeken fejleszteni őket. Nagy ajándék! Öröm nézni, amikor kíváncsiak a tananyagra és örülnek a jó eredményeknek. De mindig ott lebeg a fejük felett a kudarctól való rettegés, mert olyan világban nőnek fel, amelyben az ember értékét a teljesítménye alapján mérik. Sok bölcsességre van szüksége a tanítónak ahhoz, hogy elvezesse diákjait arra a felismerésre, hogy értékességük alapja Isten szeretete, és erre válaszul felébredhet szívükben a hála, amely pozitív hatással lesz a tanulási folyamatra. Ebben nekünk pedagógusoknak hinni kell! Véleményem szerint másképp nem működik. Milyen egyszerűen vetik ki, dobják el maguktól sokan Istent, zagyvaságnak, értelmetlennek tartják üzenetét, majd csodálkoznak, hogy miért megy a világ a pokolba. Az erkölcstelen, obszcén, durva, vulgáris dolgok szabadon áramlanak a világhálózaton, miközben az Istenről való nyilvános beszédet elnyomják. Hálás vagyok azért, hogy ez az iskola áll, hálás vagyok, hogy itt lehetek, hálás vagyok, hogy tanítványaim és szüleik előtt nem kell rejtegetni Isten üzenetét. Hálás vagyok azért, hogy a szülők segítő testvéreim, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Hálás köszönet a minket segítőknek, támogatóknak, azoknak, akik az osztályunk ügyét imádságban hordozták, hordozzák. Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által? (Zsolt 119,9) Egy osztály újjászületése Kovács Zsuzsa a 4.c osztály tanítója

7 Iskola 7.oldal tív akadályokat leküzdve mindent megtettek, hogy szándékunk megvalósulhasson. Így történhetett meg, hogy az osztály az idei tanévet már ebben a számunkra új iskolában kezdhette. Az osztály 18 tanulója közül négyen nem tartottak velünk, ugyanakkor négy új diák csatlakozott az osztályhoz. Az elmúlt egy évben a szadai iskolában az osztályba járó gyermekeknek, az osztályt tanítóknak és nekünk, szülőknek is rengeteg bántásban és megaláztatásban volt részünk. Sértegetések napi gyakorisággal, az osztály versenyeredményeinek módszeres elhallgatása, a Tízparancsolat eltávolításának szándéka az osztályterem faláról csak néhányat említettem a támadások közül. E támadások azonban összetartóvá tettek minket, így számtalan örömteli pillanatban és csodálatos élményben is részünk lehetett. Tisztában vagyunk azzal, hogy az új hely új kihívások elé is állít minket, tudjuk, hogy számos technikai jellegű és egyéb nehézséggel kell megbirkóznunk. Az itt tapasztalható, hívő alapokon nyugvó, szeretetteljes légkör azonban mindenért kárpótol bennünket. Az utolsó sorok legyenek a köszöneté. Rendkívül hálásak vagyunk az iskola igazgatótanácsának, a fenntartó gyülekezet presbitériumának és az egész gyülekezetnek, hogy befogadták ezt az osztályt. Köszönjük Ágotainé Kovács Zsuzsa és W. Nagy Péter tanítóknak, hogy a szadai légkört nap mint nap elviselve, az osztály mellett kitartva, becsülettel tettek eleget hivatásuknak, és az átjelentkezés összes nehézségét vállalva, most is tanítják, nevelik gyermekeinket. Köszönjük Sipos Bulcsu Kadosának, a szadai református gyülekezet lelkészének, hogy végig támogatott minket; az ő szavain keresztül sokszor kaptunk felülről jövő vigasztalást és bátorítást. Nagyon hálásak vagyunk dr. Győri Juditnak, a Pest Megyei Kormányhivatal főosztályvezetőjének, akinek a szakszerűen, de igen emberséges stílusban megfogalmazott válaszlevele az átjelentkezés lehetőségéről mérföldkövet jelentett az osztály történetében. Köszönettel tartozunk egymásnak mi, szülők is: az elmúlt egy év mélységeit és magasságait együtt jártuk meg, a nehéz pillanatokban egymást vigasztaltuk és buzdítottuk, de együtt emelkedtünk fel a kudarcokból is. Végezetül hadd mondjunk szívből jövő köszönetet Fukász Lászlóné igazgató asszonynak és Fukk Lóránt nagytiszteletű úrnak, akik szándékunkat az első pillanattól kezdve magukévá tették, bánatunkban és örömeinkben végig együtt éreztek velünk, és kijárták az átjelentkezés hivatalos útját. Hiszem, hogy Isten rendelése volt mindaz, ami történt az osztálylyal, de biztosra veszem, hogy az előbb felsorolt emberek az Úr eszközei voltak egy igaz ügy érdekében. A 4.c osztály három évvel ezelőtt megszületett, idén pedig újjászületett. Egyedül Istené a dicsőség! Egy szülő Gyerekszemmel-Részletek a 4.c osztályosok fogalmazásaiból Én azért szeretek ebbe az iskolába járni, mert itt többet tanulhatok Istenről, és azért, mert itt jobb a közösség. Nem vagyunk lemaradva, és nem unatkozom az órákon. A reggelt mindig imádsággal kezdjük. Most már van egyházi ének, hittan és angolóránk is. Az iskolaudvaron nagyon tetszik a gumiszőnyeg. Nagyon tetszik ez az iskola, és az órák is. (Lászlóffy Emma 4.c) Ez az iskola nagyon jó! Új tantárgyak, tanárok! Az a jó, hogy itt beszélnek Istenről, és minden hétfő reggel áhítattal kezdjük a hetet. A hét első és utolsó napján hittanóránk van. Reggelenként Zsuzsa néni olvas a Mai Ige című újságból. A tantárgyak is mások! Amikor a többieknek testnevelés van, nekem egy gyógytestnevelő tanárral van órám. Örülök neki! Ebbe az iskolába szeretnék járni, amíg csak lehet! (Hidvégi Sára 4.c) A családom és én is sokat imádkozunk. Szeretem, hogy végre nem titokban kell hallgatni a hittant. Az iskolában, biztonságban, szeretetben nevelnek minket. Átkerültünk ebbe az új iskolába, ezzel teljesült titkolt vágyunk, amiért tavaly küzdöttünk. Isten Igéjét hallgatni, neki méltóan élni, ezt gyakoroljuk. A tanárok szeretete a szülők és a gyerekek összetartása, a törődés nagyon jó. Örülök, hogy a hitben való erősödés az iskola falain belül is folytatódhat a sok jó példa után. (Tamáska Gábor 4.c) Nagyon jól érzem magam az iskolában, mert megismerkedtem az új tanárokkal és gyerekekkel. Mindenki nagyon kedves. Minden reggel, amikor megérkezünk az osztályba, akkor Zsuzsa néni felolvas nekünk egy Igét. Azért is szeretek ide járni, mert van itt hittanóra és informatika. Minden hétfőn van reggeli áhítat. Ebben az iskolában megengedi az Igazgató néni, hogy kirakjuk Isten Igéjét az ajtóra. Örülök, hogy itt lehetek és, hogy szereztem új barátokat. (Petrák Natália 4.c) Azért szeretek ebbe az iskolába járni, mert van itt hittan és sok olyan tantárgy, ami Szadán nem volt. Nekem a kedvencem az informatika és az angol, de szeretek énekelni is. Nagyon szeretek ide járni. (Erőss Csenge 4.c) A Kálvin Téri Református Általános Iskolában nagyon nagy az udvar, azért jó játszani, leülni a padra, pihenni, közben a fák árnyékot adnak nekünk. Itt sok kedves tanár néni és két tanár bácsi van. Most így, hogy templomba járok és református iskolába, érzem és tudom, hogy Isten velem van. Este mindig hozzá imádkozom és várom, hogy a nevemen szólítson. Tudom, hogy Őt szolgálom, és tisztelem, szeretem. (Mikes Alíz 4.c) Azért szeretek járni ebbe az iskolába, mert itt békesség van. Nagyon jól lehet játszani például ipi-apacsot. Hétfőn áhítat van, amit nagyon szeretek. Az Igazgató néni is kedves. Ennek az iskolának már a nevében is benne van az a szó, hogy református. Krisztus itt van velünk. (Komlósi Ramóna 4.c) Azért szeretek ebbe az iskolába járni, mert itt jobb lenni. A szadai iskola nem volt ilyen jó. Ez az iskola szép, új, jobb a környezetünk. Az itteni tanárok kedvesebbek. Legalább itt szabad Igéket hangoztatni. Ott nem engedték, hogy Igét mondjunk ki a szánkon.nagyon jó ez az iskola, szeretek itt lenni. (Kurja Szilvia 4.c) Ez az iskola nagyon szép és nagy. Kedvesek az új tanárok és jól tanítanak. Több tanár is szeret viccelkedni, de ha kell, tudnak szigorúak is lenni. Amikor megérkezünk reggel az iskolába, mindig imádkozunk. Minden hétfőn van az első órában egy Istentisztelet. Most Jónás történeténél tartunk. Remélem továbbra is jó lesz ebbe az iskolába járni. (Berkó Domonkos 4.c) Én sokkal jobban szeretek ebbe az iskolába járni. Ebben az iskolában hisznek Istenben. Reggel, amikor megjövünk, imádsággal kezdünk, énekelünk, és Igét olvasunk. Itt nem szemetelnek, nem rágóznak, nem festik a körmüket. Ebben az iskolában nem szegik meg a szabályokat. A templomba nagyon szeretek járni. Minden este Istenhez imádkozom. (Turcsik Diána 4.c) folytatás a 8. oldalon

8 8.oldal Nagyon izgultam az elején, mert sok volt az új tantárgy és tanár. Sok dologban más minden. Hétfőn a templomban kezdjük a hetet. Itt énekelünk és imádkozunk. Örülök, hogy ilyen kedvesek itt velünk az emberek. Boldog vagyok, hogy ebbe az iskolába járhatok. Ennek az egész családom örül. (Tenke Margaréta 4.c) Azért szeretek ide járni, mert tetszik az egyházi ének. Isten Igéjét hallom és lehet focizni is. Szeretem a hétfőnkénti Istentiszteletet. Sokat játszunk is a tanulás mellett. (Bristyán Zolta 4.c) Tantestületi napunk Szeptember 28-án, pénteken az iskola tantestülete és minden dolgozója felkerekedett, hogy egy szép napot töltsön el Pécsett, országunk déli gyöngyszemében. Isten áldását kérve elindultunk. Bár az út hosszúnak bizonyult, mégis felszabadultan telt. Nagyszerű alkalom, hogy beszélgessünk- és ne csak a munkáról!-, egymást mélyebben megismerjük, megértsük. Pécsen kedves fogadtatásban részesültünk: a Pécs-Belváros Református Templom lelkésze várt ránk, megismertette templomukat, közösségük életét, iskoláikat. A belvárosban sétálva a város sokszínű kulturális, történelmi múltja tárult elénk: a dzsámi, a minaret, Hunyadi János lovas szobra,a Zsolnay-kút; majd a szűk utcán a múzeum- Iskola Szülői beszélgetős bibliaóra Mit is szeretnénk megtanítani a gyerekeinknek mi, mint szülők? Mit is várunk a tanároktól, az iskolától? Gyakran kérdezik a gyerekeim: Anya, mi legyek, ha nagy leszek? Rövid válaszom: Hívő ember. És mi, szülők már nagyok vagyunk, de mi is szeretnénk hívő emberek lenni és hitünkben megerősödni. Ebben nyújtanak segítséget nap mint nap az iskolánk pedagógusai és egy-egy hagyományt teremtő iskolai esemény, mint például a szülői bibliaóra. A 4. évfolyam alkalma igen különleges volt, mert új társakkal gyarapodott az évfolyam létszáma, a 4. c-sekkel. Mondhatjuk, hogy első perctől kezdve a gyerekeink igaz társakra leltek a szadai testvérekben, és erről már az október 6-i megemlékezésen tanúbizonyságot is tettek. Nem számít, ki honnan jött: veresi születésű, szadai, vagy Magyarország bármely részéről esetleg épp az elszakított területekről; református vagy katolikus felekezetű; a nagyszülői és szülői gyökerekből kaptunk-e példát, indíttatást a Ez az iskola nagy és szép. Az új tanárok nagyon kedvesek. Vannak tanárok, akik viccesek is. Vannak új tantárgyaink: informatika, hittan, egyházi ének. Én az informatikát és a matematikát szeretem nagyon. Tetszenek a reggeli áhítatok. Reggelenként szoktunk Igét olvasni és imádkozni. A szadai iskolában nem hagyták, hogy kinn legyen az ajtónkon az Ige, és hogy beszéljünk Istenről. A hetünk áhítattal kezdődik, utána jönnek az órák. Élvezem a hittanórákat, az Istennel való foglalkozást. Nagyon jó ez az iskola! (Madarasi Tamás 4.c) negyedbe értünk. Elsőként a porcelánjairól messze földön híres Zsolnay Múzeum gyűjteményében gyönyörködtünk, majd a szemet kápráztató Vasarely Múzeum került sorra. A modern művészeti alkotásokat elénk táró Modern Magyar Képtár, valamint egy épületben megalkotott Utca ( Schaár Erzsébet szoborcsoport alkotása)különös látványban részesítette a közönséget. Ebédünket egy impozáns pince- étteremben fogyasztottuk, igazán finom volt. Délutáni programunk Pécs két szemet gyönyörködtető szépségről szólt: a Csontváry Múzeum a lenyűgöző, híres festményekkel, valamint a Dóm pazar, szimbólumokkal teli gazdagságával. Tartalmas napot töltöttünk el együtt, köszönjük, hogy ezt megszervezte, lehetővé tette az iskola vezetése. Kármán Bernadett tanító Tanítsátok meg ezeket a fiaitoknak is, beszélj róluk, ha otthon vagy, és ha úton jársz, ha lefekszel, és ha felkelsz. (5Móz 11,19) hitbéli életre: most mindnyájan egyet érzünk a szívünkben, és a teremben is szinte érezni lehetett, hogy egyre gondolunk... Istenedet, az Urat féljed, járj mindenben az ő útjain, szeresd őt, és szolgáld az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből. (5Móz 10,12b) Szülőtársaim és a pedagógusok hozzászólásaikban örömmel számoltak be arról, hogy a hit magjának piciny csírái már gyermekeink lelkében növekszenek. Ennek megmaradásáért szüntelenül munkálkodnunk kell, együtt, mi szülők és iskolánk pedagógusai, és imádkoznunk kell azért, hogy az Úr kegyelméből, ha eljön az ideje, gyümölcsöt teremjenek. Imádkozzunk azokért a szülőtársainkért is, akik szívében még alszik a mag, mert ha mindnyájan egy szívvel vagyunk az imádkozásban és könyörgésben, az Úrban minden lehetséges. Csibi Tünde szülő a 4. a-ból Fogadalmat tettem...kötés ég és föld között... A mag, melyet messzire sodort fájától a szél, csak tétován kering, míg földet nem ér. Az ember, ha gyökerét veszti, nincs mivel és miből táplálkoznia. Az én fám szerteágazó gyökerei határon túlig érnek s négy égtáj felé szóródtunk széjjel. Dobogó szívem egy részét otthagytam a fekete föld illatában, a fűzfák könnyében. A veresi nyirokban csak gyönge gyökeret eresztettem és sehogy sem értem el az éltető vizet, pedig lassan lombosodtam, ágakat növesztettem. Aztán egy hajnalon suttogásra ébredtem: Most menj... - susogta szél, fa, szó, napsugár, és már ott ültem egy folyosón, bizakodóan előre tekintve. Mosolygó emberek vettek körbe és fogták a kezem, átöleltek. S a következő pillanatban már a templom csöndje borult rám. Szelíd nyugalom kötött földhöz, éghez. Minden szívemben megfagyott véredény felolvadt és torkomban dobogott a hála: tam...tatam...tam... tatam... Gyökereim végre élő vizet értek. Éreztem, ahogy ropogós, zöld lombot növesztettem a fáradt őszi napsütésben. Ne aggódjanak értem, Szülém! Itthon vagyok! Megérkeztem. Palágyi Edit Márta tanár

9 Gyülekezet 9.oldal Jótékonysági bál a parókiáért A Veresegyházi Református Egyházközség már évek óta hagyományosan megszervezi jótékonysági bálját. Mindig akad olyan fontos ügy, jelentős feladat, aminek megvalósításához szükséges, sőt nélkülözhetetlen a gyülekezet támogatása. Az idén október 13-án a presbitérium a parókia befejezésének támogatására hirdette meg a bált. A mulatság helyszíne most is a Sörsátor volt, több mint 150 jegy kelt el. Fukk Lóránt Nagytiszteletű Úr megnyitóját a Kórus rövid műsora követte, köszönetként a felépült lelkészi lakért. Élvezetes, jó hangulatú táncot adott elő a Szadai Hagyományőrző Csoport, majd pedig vicces történeteket hallhatunk egy humoristától, aki igazán megnevettette a közönséget. Az ízletes vacsora után kezdődött a mulatozás és tartott reggelig, a talpalávalóról a Szénási Együttes gondoskodott. A báli jegyek, a pártoló jegyek és a közel 1000 db tombola jegy eladásának köszönhetően több mint ,- Ft gyűlt össze. Az összeg mögött pedig személyesen ott állnak azok az elkötelezett, keresztyén értékeket valló, nagylelkű testvérek, adományozók, akik a kihívások pillanatában szeretettel nyújtják segítő karjukat. Isten áldja meg áldozatkész szolgálatukat! A bált követően Nagytiszteletű Úr családjával együtt köszönetét fejezte ki és Isten áldását kérte azokra a családokra, testvérekre, akik támogatásukkal hozzájárultak a közös ügy megvalósulásához. Baranyainé Réti Gabriella gyülekezeti tag Mert mindenki a maga dolgával törődik, nem pedig a Krisztus Jézuséval. (Fil 2,21) Gondolatok az egyházfenntartásról Tíz évvel ezelőtt a népszámlálás adatai azt mutatták, hogy Veresegyházon csaknem két és félezer a reformátusok száma. Azóta a város lakossága csaknem megduplázódott. Egyházi iskolánk indult, öt felnőtt konfirmandus csoport tett bizonyságot a gyülekezet előtt hitéről, megnövekedett a hittanra és a templomba járók aránya. Nincsenek még adataim, de gyanítom, hogy négyezer fölött lesznek azok, akik reformátusnak vallották magukat. De akkor mi történik mégis az egyházfenntartással? Amikor hat évvel ezelőtt a gyülekezetbe érkeztünk, valamivel több, mint négyszáz felnőtt személy szerepelt a választók névjegyzékében, ami csak igen lassan gyarapodott évről évre. Háromszáz fölötti az újak száma, akiket beírtunk, de az év végi eredmények mégsem ezt mutatják. Igen sokan gondolják, hogy nekik innét csak jár valami, de semmit sem kell hozzá tenniük a közösség gyarapodásához. Igen sokszor elmondtam az elmúlt évek során, hogy a református gyülekezetek kizárólag a hívek adományaiból élnek. Az egyházfenntartás a bevételek legfőbb forrása, amelynek összege nálunk Ft/fő/év, azaz a havi 500 Ft-ot sem éri el. Összehasonlításként mondom, hogy Gödöllőn ennek a háromszorosa, Csepelen csaknem a nyolcszorosa a meghatározott érték, amit rendszeresen fizetnek. Egyházunk Zsinata a jövedelem 1%-át tette meg ajánlásként, amit mindenki ki tud számítani a maga mértéke szerint, és mindenki fizet, aki már konfirmált. Van pártoló tagság is, amíg valaki egy-egy hiányosság miatt nem rendelkezik teljes jogkörrel. Eddig még egyetlen éven sem értünk a 600 fizető közelébe, ami 3 milliós bevételt jelentene. Ebből kellene rendeznünk a béreket, a járulékokat, a nyugdíjat, a TB-t, az épületek rezsi költségeit, támogatni az iskola működését, segíteni a rászorulókon. Csak számoljanak utána a testvérek, hogy ez mire elég. Igen sokan vannak, akik komolyan veszik Jézus Krisztus felé való elkötelezettségüket, de ez a létszám nem több egyházközségünkben 150 főnél. A többiek megragadnak az egyházfenntartás karácsonyi kifizetésénél, hogy rajta legyenek a listán. Sajnálatos tény azonban, hogy rendszeres templomosaink, vagy felnőttként konfirmáltjaink, iskolás gyermekeink szülei közül is igen sokan úgy érzik, nekik nem feladatuk támogatni a saját egyházközségüket. Pedig az elvárások fölöttébb megsokasodtak. Azt igen sokan felemlegetik, nekik mi jár. Szeretettel kérem mindazokat, akik olvassák ezt az írást, hogy tegyék mérlegre a saját szívüket. Ha többen hordjuk, könynyebb a teher. Nálunk pedig legalább háromszor ennyi embernek kellene hordani a súlyt. Amit elvetünk, csak abból növekszik új élet. Amit az Úr kezébe teszünk, csak abból lesz áldás. Meg lehet haragudni, vagy meg lehet változni, amikor felteszik ezt a kínos kérdést. De aratni csak abból lehet, ami a földbe került. Maga Isten alkot majd rólunk véleményt, ő pedig igaz bíró, aki mindent lát. Egyetlen magból is százszorosat tud teremteni. Ha mindannyian letesszük azt a keveset, olyan csodákat mutat, amelyek másokat is hozzá vonzanak. Fukk Lóránt lelkipásztor

10 10.oldal Bemutatkoznak tanáraink: Balogh Tímea A Kálvin Téri Református Általános Iskola pedagógusait bemutató sorozatunkban ismerjük meg közelebbről Balogh Tímeát, aki a 4/A osztály napközis nevelője. - Kedves Tímea néni! Egyházi iskolában vagy pedagógus. Neked, személyesen milyen egyházi gyökereid vannak? - Keresztyén családban nőttem fel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Édesapám római katolikus, édesanyám református. Ismerem mind a katolikus, mind a református felekezet szokásait, vallási gyakorlatát. A húgom, az öcsém és én reformátusnak vagyunk keresztelve. Számomra óvódás koromtól természetes volt a templomba járás, a hittanórákon való részvétel, majd hatodikos koromban a konfirmáció. A keresztyén neveltetésemben még nagyon sokat köszönhetek nagymamámnak, amit soha nem tudok kellőképpen meghálálni neki. - Hogyan alakult tovább az életed, hol végezted az iskoláidat? - Kisvárdára jártam a Szent László Egyházi Szakközépiskolába, majd a Nyíregyházi Főiskolán végeztem tanító-magyar szakon 2007-ben. - A főiskola elvégzése után rögtön tanítani kezdtél? - A diploma megszerzése után nagyon szerettem volna tanítani. Feljöttem Budapestre, de nem tudtam pedagógusként elhelyezkedni. A pénzügyi szférába kerültem, ahol személyi bankár voltam az egyik amerikai banknál. Ezalatt a két év alatt is szerettem volna visszatérni a pedagógus hivatáshoz. Voltak közben magántanítványaim, és nyomon követtem az oktatás területén alakuló változásokat. Nem szakadtam el a pedagógusi létnek, sem a lelki sem a szakmai oldalától. Majd a banktól létszámleépítés következtében el kellett jönnöm. Megismerkedtem a párommal, aki veresegyházi. - Innen már sejtem a folytatást - Igen. A felekezetben nagyon sok jót hallottam a folyamatosan fejlődő Kálvin Téri Református Iskoláról és amikor a családunk jó barátja említette, hogy itt pedagógusokra van Alapítványi közlemények A Damaszkuszi Út Alapítvány idén, a 2012/13-as tanévben is az iskolaveze- tőség támogatásával, azzal összefogva folytatja munkáját az alapítványi okiratban foglalt célok elérése érdekében. Elsődleges célnak a sportpálya megvalósulását tűztük ki. Az adó 1%-ából befolyó közel 1,1 millió forint jelentősen hozzájárul, hogy a szülőktől évközben érkező támogatás mellett minél hamarabb birtokba vegyék iskolánk tanulói a sportpályát. Ehhez kapcsolódik az udvarrendezés is, valószínűleg tavasszal, melyre szülői összefogással kerülne sor. Hagyományosnak mondható karácsonyi vásárunk, december 15-én, már negyedik alkalommal kerül megrendezésre. A színvonalas kézműves termékeket ismét örömmel fogadjuk, de ha valaki szívesen csatlakozik november 23-án kézműves alkalmunkhoz, ahol jó hangulatban együtt készíthetünk dísztárgyakat és nyitott a lehetőségre, hogy megismerkedjen más évfolyamról becsatlakozó szülőkkel, az kérjük, kövesse figyelemmel majd honlapunkat ( Iskola szükség, nagyon boldog voltam, ezért még aznap elküldtem az önéletrajzomat Igazgató Nőnek, aki azonnal behívott egy személyes beszélgetésre. Az Igazgató Nővel és a Tiszteletes Úrral való találkozást követően felerősödött bennem az érzés, hogy én az iskola egyik élő köve szeretnék lenni, ezért nagyon boldog voltam, hogy megkaptam az állást és a kis szünet után, újra a pedagógus pályán lehetek és tanítóként munkálkodhatok. Ez a második tanévem itt. Már akkor a mostani 4/A osztályhoz kerültem a napközibe. Nagyon hamar megszerettük egymást a gyerekekkel. A tanártársammal következetesen, de szeretettel igyekszünk nevelni őket. - A templomban is gyakran látunk, részt veszel az istentiszteleteken, úrvacsorázol. A párod katolikus, mégis mindig elkísér. Hogyan alakult a hitetek megélése, a közös vasárnapi templomba járás? - Párom családja mélyen vallásos katolikus család, és a legnagyobb természetességgel és örömmel én is csatlakoztam hozzájuk, együtt mentünk katolikus misékre. A mai napig így éljük meg a vasárnapokat, egyik vasárnap a katolikus templomba megyünk, a másik vasárnap pedig ide jövünk a református istentiszteletre. - Ez a példaadás a gyerekek felé is fontos üzenettel bír. - Igen, a példaadás nagyon fontos. Szeretném, hogy a gyerekek lássák: nemcsak beszélek a hitemről, hanem élem azt és ennek része a vasárnapi templomba járás. Örülök, hogy látnak az osztályomban tanuló katolikus gyerekek a párommal és az ő családjával bennünket a misén, a másik vasárnap pedig a református gyerekeimmel találkozunk itt a református templomban. A legfontosabbnak azt tartom a tanításon kívül, hogy a gyerekeknek átadjam azokat a keresztyén értékeket, amik az én életemet is meghatározzák, hogy Isten a legerősebb fogódzó ebben a modern világban. A mindennapi tanítás, nevelés során, a hétköznapok sűrűségében is erre próbálom őket indítani. - Mit jelent számodra az Istenben való hit, amely gyermekkorodtól kezdve az életed része? - A hit egész életemben elkísér. Isten a kezében tart, amiért nagyon hálás vagyok Neki. Minden okkal történt az életemben. Isten egész eddigi életemben csodálatosan terelgette az útjaimat. Mindig meglátom, hogy Ő áll az események mögött. Ide is Ő hozott, és azt, hogy most a helyemen vagyok, Neki köszönöm. - Kedves Tímea néni! Isten vezessen továbbra is életutadon, hogy a Tőle kapott bölcsességgel tudd a rád bízott gyermekeket tanítani, nevelni. Sok áldást kívánok! Kovácsné Éles Edina lelkipásztor ahol a későbbiekben bővebb információval szolgálunk és jelentkezni is lehet. A Kálvin Téri Napok alkalmával meghirdetett rajzpályázatra nagyon sokan jelentkeztek, a szakmai zsűri által díjazott képekből idén is szeretnénk naptárt összeállítani, melyet már az adventi időszakban kézbe is lehet venni. A 2011/12-es tanévben indított Életre nevelő programsorozatunk is folytatódik, már több évfolyamhoz kapcsolódóan. Olyan területeket kívánunk érinteni e sorozat által, mely nem része a klasszikus iskolai tantervnek, sem az általános otthoni nevelésnek. Az adott területtel foglalkozó referenciákkal rendelkező professzionális szervezetekkel együttműködve kívánjuk segíteni gyermekeink ismereteinek, képességeinek fejlesztését, természetesen a keresztény értékrenddel összeegyeztethető és korosztályuknak megfelelő módon. Az Alapítvány honlapján illetve a diákok üzenő füzetén keresztül juttatja el közérdekű információit, de természetesen örömmel állunk mindenki rendelkezésére személyesen is, amennyiben munkánkkal, az adott programokkal kapcsolatban kérdés merülne fel. Damaszkuszi Út Alapítvány kuratóriuma

11 Gyülekezet 11.oldal Gyermekkuckó A Biblia Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága. (Zsoltárok 119,105) Régen a templomokban nagyon sok téves dolgot tanítottak Istenről. Ez azért volt, mert elszakadtak Isten tanításától, amit a Bibliában hagyott ránk. Pedig minden dolog, amely által (jobban) megismerhetjük Istent, benne van a Bibliában. A Bibliát nagyon sokan írták le, például Dávid király, a próféták, de az igazi szerzője maga Isten. Ha a Bibliát olvassuk, Isten maga üzen nekünk. Ő ad bátorítást, Ő mutatja meg, hogyan kell helyesen viselkednünk. Ezért fontos, hogy ismerjük és olvassuk a Bibliát. Október 31-én a reformációt ünnepeljük. Arra emlékezünk, hogy volt néhány ember, akik kimondták, hogy egyedül a Biblia az, amin keresztül Isten szól hozzánk, és minden, ami ezzel ellentétes, az nem Istentől ered. Ők voltak a reformátorok. Neked is az élet könyve a Biblia? Akkor vedd és olvasd! Minden nap! Mondd el szívből az itt lévő imádságot: Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy kijelentésedet naponta olvashatom. Nekem sokat jelent, hogy a világ Ura szól hozzám, egyszerű teremtményéhez, sőt terve, célja van velem. Vezess Igéd és Lelked által ma is! Ámen. Rejtvény Ezekben a különös fejekben két reformátor nevét találhatod meg! Kik ők? Megfejtésedet november 30-ig juttasd el hozzám! Az előző rejtvényt helyesen fejtették meg: Orbán Csenge Réka, Mucsi Anna, Kovács Márton, Ódé Anna, Kovács Virág. Nagyon ügyesek vagytok! Boros Gergely: OLVASD A BIBLIÁT! Olvasd a Bibliát reggel, délben, este, Legdrágább könyved ez: Isten üzen benne. Olvasd a Bibliát, ha emészt a bánat, Vigaszt adó szózat, ebből bőven árad. Olvasd a Bibliát, hogyha megtévedtél, Bűnbocsánat vár rád Atyád hű szívénél. Olvasd a Bibliát, míg erődből futja - Boldog és áldott lesz élted minden útja. Edina néni

12 12.oldal Presbitériumi közlemények A Presbitérium és a lelkész család köszönetét fejezi ki mindazon testvéreinknek, akik a Parókia befejezése ügyében munkájukkal és adományaikkal segítettek, hogy minél többet elvégezhessünk még ezen az éven. Tájékoztatjuk a testvéreket, hogy a Parókia kerítésének építése hamarosan elkezdődik. Bízunk benne, hogy a fagyok beállta előtt végére tudunk érni ennek a munkának. Gyülekezet Temetések A feltámadás reményében vettünk búcsút: szeptember 27-én Kalocsaven Győző, október 8-án Kostyál András Kázmérné (Szűcs Éva), október 12-én Iskiné Havas Anikó, október 19-én Horváth Istvánné (Mezei Margit) testvéreinktől. Az Úr Isten adjon vígasztalást a gyászban megsebzett szíveknek! Evangélizációs hét Egyházközségünk november között evangélizációs hetet tart vendég igehirdetők szolgálatával minden este 18 órai kezdettel a templomban. Az istentiszteleti alkalmakat szeretetvendégség követi. November 11-én, a délelőtti istentisztelet keretében úrvacsorával zárjuk az evangélizációs hetet. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk! Gyászolók vasárnapja November 4-én egyházközségünkben a vasárnap délelőtti istentisztelet keretében gyászolók vasárnapja lesz, ahol megemlékezünk az elmúlt egy évben elhunyt testvéreinkről. Reformációi istentisztelet Október 31-én 18 órai kezdettel a templomban emlékezünk meg a reformáció 495. évfordulójáról. Sírkőszentelések -Temetői istentisztelet Az elmúlt évek gyakorlata szerint november 1-jén 15 órától temetői istentiszteletet tartunk a református temető ravatalozójában. A sírkőszentelésekre előzetes egyeztetések szerint ezt megelőzően kerül sor. A Református Hitünk Igazságai címmel indított új gyülekezeti alkalmak folytatódnak, melyeken beszélgetéses formában mindennapi hitéletünk alapvető kérdéseit vesszük sorra (imádság, igeolvasás, istentiszteleti rend, adakozás, sákramentumok, ünnepek, hitvallás, megtérés, megszentelt élet ) Az alkalmak minden hétfőn 18 órakor kezdődnek. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Vasárnap Állandó alkalmaink óra között: hivatali idő 18 óra: Református Hitünk Igazságai - gyülekezeti alkalom a hónap 1. keddjén: 10 órakor bibliaóra az Idősek Otthonában a hónap 2. és 4. keddjén: 10 órakor baba-mama klub a gyülekezeti teremben a hónap 1. keddjén: 18 órakor tanári bibliaóra a hónap 2. keddjén: 18 órakor presbiteri bibliaóra a hónap 3. keddjén: 18 órakor családi bibliaóra a hónap 1. szerdáján : 18 órakor Nőszövetség 18 óra: felnőtt káté óra között: hivatali idő 18 órakor: bibliaóra 19 órakor: kórus 15 órakor: kisifi 16 órakor: kiskáté 17 órakor: nagykáté 18 órakor: ifjúsági bibliaóra 10 órakor: istentisztelet és gyermekistentisztelet a hónap 3. vasárnapján: 15 órakor Családi vasárnap Kiadja: A Veresegyházi Református Egyházközség (2112 Veresegyház, Kálvin tér 2. tel.: ) Felelős szerkesztő: Fukk Lóránt lelkipásztor, Fukász Lászlóné iskolaigazgató Szerkesztők: Kovácsné Éles Edina lelkipásztor, Tóbiás Csaba Sándor presbiter, Boga György gyülekezeti tag Köszönet a lap elkészítésében közreműködő testvéreknek. Köszönjük Szalay Bélának és munkatársainak (Pslarsson) a sokszorosításban nyújtott segítséget. A lap kiadási költségeinek támogatására persely kerül kihelyezésre. Áldás, békesség!