Kémia tanterv L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M. Készítette: S Z E L É N Y I G É Z Á N É

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kémia tanterv 2004. L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M. Készítette: S Z E L É N Y I G É Z Á N É"

Átírás

1 L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M Kémia tanterv Készítette: S Z E L É N Y I G É Z Á N É Készült az Oktatási Minisztérium által 2001-ben kiadott kerettanterv alapján.

2 KÉMIA TANTERV 7-13 ÉVFOLYAM A tanterv hét tanévre bontva /7-12 és 9-12 évfolyam / dolgozza fel a kerettanterv által el írt megtanítandó ismereteket. Tartalmazza a hatosztályos, a négyosztályos az ötosztályos és az Arany János program képzésnek megfelel, tanévekre lebontott részletes követelményeket. A tanterv a 11. é évfolyam kétszint érettségire való felkészítésnek tananyagát (amely a kerettanterv tananyagának elmélyítését és az érettségire és felvételire valófelkészítést jelenti) nem tartalmazza, arról az adott évfolyamra tervezett részletes tanmenet gondoskodik minden évben aktualizálva, és a kétszint érettségi követélmény rendszerének figyelembe vételével. A kémia tantárgy óraszámai. Évfolya m 7. évfolyam 8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Hatosztályos képzés Négyosztályos képzés Ötosztályos képzés Matematika és informatika specializáció Ötosztályos képzés angol és nemzetiségi specializáció Heti 2 óra bontva - - Heti 2 óra - - bontva Heti 2 óra Heti 2 óra Heti 1 óra Heti1óra Természetismeret tantárgy részeként K Arany János program Természetismeret tantárgy részeként K Heti 2 óra Heti 2 óra Heti 1,5 óra heti 2 óra Heti 2 óra Heti 2 óra Felkészítés a kétszint érettségire Heti 4 óra Felkészítés a kétszint érettségire Heti 2 óra- Felkészítés a kétszint érettségire Heti 4 óra Felkészítés a kétszint érettségire Heti 1,5 óra Heti 2 óra Heti 2 óra Heti 2 óra Felkészítés a kétszint érettségire Heti-2 óra Felkészítés a kétszint érettségire Heti-2 óra Felkészítés a kétszint érettségire 13. évfolyam - - Heti 4 óra Felkészítés a kétszint érettségire heti 4 óra Felkészítés a kétszint érettségire Heti-4 óra Felkészítés a kétszint érettségire Tartalmak: Hatosztályos képzés A 7. és 8 évfolyamon a kémia órákat csoportbontásban terveztük, mivel a tananyag jelent s része csak tanulókísérleti órák segítségével dolgozható fel.

3 A 7. évfolyamon, a tanulmányok kezdetén a diákok életkorához és érdekl déséhez alkalmazkodva- els sorban a legfontosabb és legismertebb anyagokról, az anyagok tulajdonságairól és változásairól van szó. Közben a tanulók elsajátítják a kémiai alapfogalmakat, a kémiai jelrendszert. Megismerkednek a kémiai anyagmennyiség fogalmával, a kémiai számítások alapjaival. Következetesen el térbe kerülnek a kémia körébe tartozó környezeti jelenségek és hatások, a kémia gyakorlati vonatkozásai. Mindez szorosan épül az el z években a természetismeret tárgyban tanult fizikai, biológiai, illetve földrajzi ismeretekre. A 8. évfolyam tananyaga az atomok felépítését, majd a kémiai kötések bemutatását követ en a szervetlen kémia körébe tartozó anyagok (elemek és vegyületeik) szerkezetének és tulajdonságainak leírását tartalmazza. A 9. évfolyam anyaga az atomszerkezeti ismeretek b vítését követ en az általános kémiai ismeretekkel foglalkozik. Megismerteti a diákokat a termokémia és a reakciókinetika alapfogalmaival, azok gyakorlati kérdéseivel. A 10. évfolyam a szerves kémia ismeretkörével zárul. A kémiai fogalomrendszer a négy év alatt lineárisan épül fel, de ez nem zárja ki a legfontosabb ismeretek ismételt megjelenését, fogalmi jegyeik fokozatos gazdagodását, magasabb szintézisét a tanulók életkorának megfelel en. Négyosztályos képzés: Az általános iskolai képzésre építve megegyezik a hatosztályos képzés évfolyam kémia tananyagával. Ötosztályos képzés: A kémia tananyaga megegyezik a négyosztályos képzés 9. és 10 évfolyam tananyagával, természetesen az eltér óraszámok miatt az, e képzési formánál a évben teljesítend a természetismeret tantárggyal egyetemben. Arany János program A kémia tananyaga megegyezik a négyosztályos képzés 9. és 10 évfolyam tananyagával, természetesen az eltér óraszámok miatt az, e képzési formánál a évben teljesítend a természetismeret tantárggyal egyetembe. Kétszint érettségire való felkészítés: A kétszint érettségire (11/12/13. évfolyamon) felkészít csoportokat megfelel számú jelentkez esetén indítunk közép- és/vagy emeltszinten is (8-16 f ). Az ötosztályos képzésre átállás id szakában, amennyiben lehetséges, alacsonyabb létszám esetén is szeretnénk ilyen csoportot indítani. Egyéb foglalkozások: A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre (OKTV, Irinyi, környezetvédelmi pályázat) való felkészítéseket tartunk. A középszint érettségire készül 10 illetve 11 osztályos tanulók számára egy el készít foglalkozást tervezünk. Ennek szükségességét az indokolja, hogy az óraszám csökkentés miatt a kémia egy teljes fejezete (szervetlen kémia) kimaradt a tananyagból, ugyanakkor a kétszint érettségi követelményrendszerében jelen van azzal az indokkal, hogy 8. osztályos tananyag érinti e fejezetét a kémiának. Tantárgyi feltételek A tanterv speciális tanári felkészültséget nem igényel, kémia szakos f iskolai illetve egyetemi végzettség tanár eredményesen teljesítheti a tanterv követelményeit. Azokon az évfolyamokon, ahol már nincs kémia órákon csoportbontás, célszer azt a tanulókísérleti órákon megtenni, és kémiai el adóban megtartani. A tanári és tanulói kémiai kísérletekhez szükséges alapeszközökön és alapanyagokon túl speciális igényei nincsenek, de feltétlen igényli a tanulókísérleti munkát segít a 2

4 környezetvédelmi szabályok betartását, fenntartását ellátó labor asszisztens alkalmazását. Alapeszközök: Megfelel en felszerelt el adóterem Laborgyakorlatok végzésére alkalmas terem Multimédiás lehet ség Modell készletek Falitáblák Laboreszközök Vegyszerek Értékelés minden évfolyamon: Szóban (egyénileg és közösen) Témák végén szóbeli összefoglalás, majd azt követ en írásbeli számonkérés. Tesztek, feladatok megoldásának értékelése. Önálló írásbeli munkák készítése szakirodalom felhasználásával. Kísérletek végzése, leírt kísérletek értelmezése grafikon,diagramm készítése A kémia tantárgyat osztályozzuk 1-5 terjed osztályzattal. Az Arany János program és az ötosztályos képzésben a természetismeret tantárgyat 9. osztályban megfelelt, jól megfelelt, és dicséretes formában értékrljük. Bels vizsga illetve szint felmérés: Kétszint érettségire jelentkez k körében.(10.vagy 11.évfolyamon) Az évelején tanmenetekben rögzített témakörökb l. Tankönyvek, munkafüzetek A követelmények teljesítéséhez a következ tankönyveket, munkafüzeteket ajánljuk. 7.osztály: Kecskésné féle sorozat Kémia 7.NT-00707/2 + munkafüzet 8. osztály Kecskésné féle sorozat Kémia 8.NT-00807/2+ munkafüzet osztály Boksay Z-Török F-Balázs L-né Kémia I. 11. osztály Kajtár-Varga: Kémia II. Kétszint érettségire készítés tankönyvei Villányi tankönyv család: Feladat gy jtemény Teszt gy jtemény Kémiai összefoglaló Kísérlet gy jtemény Megjegyzés Az ötosztályos képzésnél és az Arany János program esetén a 9. és 10 osztályra elkészített tantervi témaköröket minden osztály típusra külön tanmenetekben kell évfolyamokra beosztani, a természetismeret tantárggyal összeillesztve. A tantervi követelmények teljesítése elegend feltétele a középszint érettségi vizsgának, természetesen feltételezve az általános iskolák tananyagának ismeretét is. Így ajánlható a tanulók számára az el rehozott középszint érettségi vizsga letétele. Ehhez szükséges lehet esetenként heti 1 óra rendszerez ismétl óra beiktatása. 3

5 Az emeltszint vizsgára készül knek szükséges a tantervi anyag elmélyítésén felül a szervetlen kémia témakör beiktatása az utolsó két tanév valamelyikébe, hiszen az óraszámcsökkentés következtében e fejezete a kémiának kimaradt az alaptantervi anyagból. A tananyag és a követelményrendszer minden osztály típusnál ugyanaz Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértend k az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák száma is. E tantervnek mindenkori melléklete a kétszint érettségi követelményrendszere. A tanterv kidolgozója: Oktatási Minisztérium. A Lovassy László G. számára átdolgozta Szelényi Gézáné. 4

6 7 8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket. A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy a néhány egyszer elv alapján jól megérthet és kezelhet. A mindennapi élet példáival kell megmutatni mind a sokféleséget, mind az osztályozás hatékonyságát. El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböz szempontok szerint történ vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életm ködést l elhatárolni a kémiai folyamatokat. Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelent s környezetkárosító, és potenciális környezetvéd szerepére. Az élményszer tanulást, a természeti jelenségek iránti érdekl dés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszer ek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). A kísérletek sokaságának elvégzésével szoktassuk hozzá a diákokat az anyagokkal és eszközökkel való figyelmes, pontos munkára, a mindenre nyitott észlelésre. A jelenségek értelmezése során lehet ség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. Az általános iskolában óvatosan kell bánni az absztrakt fogalmak használatával. Az atomok és molekulák mikrovilágát úgy kell bevezetni a tanulóknak, hogy az a kémiai tulajdonságok és reakciók értelmezését látványosan könnyítse. A molekulamodellek, kristálymodellek használatával a szemmel láthatatlan részecskék világának térbeli viszonyait jelenítsék meg a gyerekek. A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenít i is. Az atommagok és az elektronok kölcsönhatása szolgáljon kémiai reakciók energetikájának értelmezésére. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, de meg kell mutatni, hogy annak alapján könny a tájékozódás az egyszer bb elemek tulajdonságai között. A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletez készsége nagy fejl désen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszer, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekr l, valamint kábítószerekr l és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhet kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során. 5

7 A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely els sorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni. Az általános iskolai kémiaoktatás alapvet célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszer alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban. A kémiai tananyag a lehet ségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban megismert m fajok és elsajátított tevékenységek ehhez jó hátteret biztosítanak, a kémia órák pedig helyzeteket teremtenek e képességek alkalmazásához, fejlesztéséhez. A diákok kifejez készsége sokat fejl dik a különböz m fajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. Kísérleti tapasztalatokról írt beszámolók segítségével fejleszthet a nyelvi kifejez készség, els sorban a pontosság, valamint a vizsgálatok szempontjából lényeges momentumok megragadása a jelenségekben. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthet a kémiai szakkifejezések megfelel használata. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszer számításokkal szemléltethet a matematika természettudományos alkalmazása. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvet önm velési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. Egyszer bb biokémiai, geokémiai és légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai, geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a leveg és a talaj kémiai szennyez dést l történ megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy k maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehet séget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. Az általános iskolai kémiaoktatás célja végs soron olyan alapvet kémiai tudás, valamint e tudás rutinszer alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerül kémiai jelleg problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, m anyagok, ivóvíz szennyvíz, szemét, stb. ). Általános iskolai kémia tanulmányaik során sokat fejl dik a diákok világképe az anyagok és anyagi változások tekintetében. A tananyag elsajátítása és megfelel képességfejlesztés után a tanulók életkoruknak megfelel szint, a további természettudományos képzésükhöz stabil alapot biztosító kémiai tudással lépnek a középiskolába. Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszer, balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjed észlelésben. Méréseik és egyszer számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét. 6

8 Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgy jteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjeszt irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönb l a tudományosan is elfogadható információk kisz résében, a média kritikus kezelésében. A megfigyeléssel, méréssel, jegyzeteléssel összegy jtött információkat a tanulók koruknak megfelel szinten hasonlítsák össze, csoportosítsák, sorolják be a megfelel csoportokba. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré. A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A verbális és a képi információk átalakítása egymásba komoly nehézséget jelent a diákok számára. A fels bb évfolyamokon akkor lehet hatékonyan fejleszteni ezt a fontos képességet, ha az alapvet ábrázolási módok alkalmazásában gyakorlatot szereztek a tanulók az általános iskola évei alatt. A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak. Meglep en hamar képesek lesznek önálló megállapításokat tenni a rendelkezésükre álló információk alapján. Már ebben a korban el lehet várni az érdekl d bb gyerekekt l, hogy az egyszer reprodukción túllépve képesek legyenek a számukra érdekes természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások mozzanatainak értelmezésére, magyarázatára. Ezeknek a diákoknak fel kell ismerniük a magyarázatra szoruló egyszer vagy összetettebb problémákat, és ezek egy részére korábbi tapasztalataik, tudásuk és gondolkodási képességeik révén önállóan kell magyarázatot találniuk. A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket. A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelen helyi környezeti problémák okait, következményeit. Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk során, tehát annak állapota saját életvitelünkt l is függ. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében támaszkodjanak a különböz természettudományi tárgyakban tanult ismereteikre. Ismerjék fel mindennapi életükben a környezeti problémákat, és közösen, tanárok és szül k segítségével keressenek megoldást az egyszer bb gondokra. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényez ket, életmódunk azon összetev it, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. 7

9 Tájékozottság az anyagról Az anyag szerkezetér l kialakult kép alapvet mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetér l rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelel ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben el forduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszint szerkezetét, a szerkezetb l következ és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszer használatukat. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. A diákok nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepér l, értékér l, a táplálkozás egészségmeg rz szerepér l és az egészséges étkezési szokásokról. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin és a könnyen elérhet, tudatállapotot befolyásoló anyagok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. A dohányzás nagymértékben terjed a éves korosztályban, ezért a nikotin káros hatásainak bemutatása nagyon fontos feladata a kémiatanításnak. Olyan formát kell találnunk a dohányzás veszélyeinek, hosszú távú személyes és társadalmi következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatározzák magukban, hogy nem szoknak rá a cigarettázásra. A diákoknak ismerniük kell az ket veszélyeztet anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek A részecskékr l tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhet méret testek méretének nagyságrendi eltérésér l. Tájékozottság a természettudományos megismerésr l, a természettudomány fejl désér l Általános iskolai tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszín anyagi világ egységes a felépít részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböz szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejl dik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a let nt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentel tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszer és alkotó jelleg alkalmazása áll. 8

10 7. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során el forduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mér eszközök szakszer használata. Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása. Egyszer kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az egyszer kérdésekre adott válaszok ismertetése él beszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása a kémiai mér -, modellez és oktatóprogramok használata, a hálózatról történ információgy jtés során. Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhet programok használatával. A kémia hatékony elsajátítását segít tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. A környezetünkben el forduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböz t zoltási lehet ségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen t zesetben melyik eljárás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. Egyszer molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése. A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemz és a halmazra jellemz tulajdonságok között történ különbségtétel. Egyszer számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban. Egyszer számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése. 9

11 TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelked tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Anyagok A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, csoportosításuk különböz szempontok Változások Bepillantás a részecskék világába szerint. Szervetlen és szerves anyagok. Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. Alapvet kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem lehet ségei. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai változások között. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai tulajdonságok között. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. A keverékek fajtái, szétválasztásuk. Oldódás, oldhatóság, tömegszázalékos összetétel. Az égés: t z, t zgyújtás, gyufa, foszfor, az égés feltételei, oxidáció, redukció, redoxireakció, egyesülés és bomlás, bels energia, exoterm és endoterm reakció, veszélyhelyzetek, túlélési lehet ségek. Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só. Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, proton, neutron, elektonhéjak, méretviszonyok. Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, (egyszer ) ion. Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok. Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. A részecskék sokasága: anyagmennyiség, Avogadro-állandó, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, rácsösszetartó er. A tömegmegmaradás törvénye, a kémiai egyenlet A továbbhaladás feltételei A tanuló sorolja fel az atomot felépít elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszer en mutassa be., hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelent ségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát t z esetén. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Tegyen különbséget 1 db és 1 mol részecske tömege között. 10

12 8. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák Az egyes témakörökben szerepl vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7.évfolyam kerettantervében szerepl ismereteket, tevékenységeket, képességeket. A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert m veleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos él beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gy jtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából. Az összegy jtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával. Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszked módszerekkel. A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben. A környezet terhelését csökkent lehet ségek említése a mindennapi életb l. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszer bb esetekben. Egyszer kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján. TÉMAKÖRÖK Tudománytörténet A víz, a leveg és ami bennük van Szerkezeti fémeink és amit a kincsesláda rejt TARTALMAK A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelked tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Nemfémes elemek: Hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása.(a hidrogén el állítása, égése, durranógáz-reakció. A klór reakciója vízzel, nátriummal, vassal.) Nitrogén, ammónia, az ózon szerepe, nemesgázok és felhasználásuk.(a nitrogén reakciója hidrogénnel. Az ammónia vízoldékonysága, reakciója savakkal.) Fémes elemek: Vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek. Korróziós jelenségek a mindennapi életb l, ezek értelmezése a tanult fogalmak alapján, a korrózióvédelem.(a vas reakciója klórral, oxigénnel, savoldatokkal, ipari el állítása. Az alumínium reakciója oxigénnel, a termitreakció, az alumínium kiváltott korróziója.) Arany, ezüst, ötvözeteik, réz.(a nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldatokkal, a királyvíz és a választóvíz hatása.) 11

13 TÉMAKÖRÖK Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban Környezeti kémia TARTALMAK További elemek és szervetlen vegyületek: A talaj és a növénytermesztés: Nátrium, kálium, kálcium, kálcium-karbonát, magnézium és vegyületeik, szilícium, szilikátok, növényvéd szerek, réz-szulfát, m trágyák.(a nátrium és a kálcium reakciója nemfémekkel, vízzel. A magnézium égetése, reakciója savoldattal. A víz reakciója fém-oxidokkal, - hidroxidokkal. A kalcium-karbonát h bomlása, reakciója savval.) Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kálcium, a magnézium és a cink szerepe. Természetes vizek: Tengervíz, nátrium-klorid, édesvíz. Vízkeménység, vízk, vízlágyítás. Szervetlen tisztítószereink: Hypo, oxidáló hatása, sósav, nátrium-hidroxid.(a hypo reakciója sósavval, színtelenít hatása. A hidrogén-klorid vízoldékonysága, reakciója ammóniával és egyéb bázisokkal, illetve fémekkel. A nátrium-hidroxid karbonátosodása, közömbösítés.) Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, m anyagok, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz.(a cink reakciója savoldatokkal. Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás. A kalcium-hidroxid ipari el állítása.) Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany. (E témakör anyaga részben átvihet a 7. évfolyamra.) Energiagazdálkodás: Tüzifa, természetes és mesterséges szenek, k olaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Az emberi szervezet épít anyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Leveg szennyezés: Szén-dioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas es, nitrogén-dioxid, salétromsav, szmog.(az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel (metán, etil-alkohol).a szén-dioxid reakciója vízzel, el állítása és kimutatása. A szén-monoxid képz dése és égése. A kén halmazállapot-változásai, reakciója oxigénnel. A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel. A salétromsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, illetve az oxidáló hatása.) Csomagolóanyagok: M anyagok, fémek, üveg, hulladékok, szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás, a hulladékégetés és veszélyei. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyez dés, víztisztítás. A továbbhaladás feltételei A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket, ismerje környezeti, élettani hatásukat. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Értelmezze az egyszer kémiai reakciókat a kémiai egyenlet alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelel anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelel típusba. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszer en a laboratóriumi eszközöket., hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító 12

14 hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhet tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszer en dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetev it. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztet jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a leveg és a természetes vizek szennyezéseit. 13

15 évfolyam Célok és feladatok A gimnázium évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már igénylik és képesek is az elvontabb fogalmak befogadására, ezért a megértés dominál a kémiatanulásukban. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igény tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezik, és olyan alapot adnak a jelenségek megértéséhez, ami az él rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életb l vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelked szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkez gyerekek új, összetettebb eszközök használatát sajátítják el, m szereket és számítógépet is használnak a kísérletek, mérések során. Sokan közülük tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek el és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Az érdekl d k a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat: kísérletet terveznek egy-egy probléma vizsgálatára, megoldására. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrend kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. Az üzemlátogatásoknak fontos szerepe van a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientáció el készítésében. Élményt és meger sítést jelent a diákoknak, amikor a termel üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerül problémákat, a környezeti gondokat. A tantárgyi koncentráció egymást er sít hatása eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos érték szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. A éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, er s a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehet ség a gimnáziumi környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthet alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehet vé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes fels fokú tanulmányok folytatását. 14

16 Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés és alkalmazás Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehet ségeket kiaknázva legyenek képesek tudományos igény el adás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése és leírás után történ elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszint gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejl dés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségb l ered akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok valamint szül k segítségével közösen keressenek megoldást az egyszer bb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebbnagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényez ket és életmódunk azon összetev it, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekr l a kérdésekr l saját véleményük. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetér l rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelel ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben el forduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszint szerkezetét, a szerkezetb l következ és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszer használatukat. Ismerjék a diákok az anyag különböz szervez dési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltér ezek között. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerül természetes és mesterséges anyagokról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepér l, értékér l, veszélyeir l. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmeg rz szerepével, ismerjék az egészséges étkezési szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, élveztük személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az ket veszélyeztet anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelel segítséggel el zzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. 15

17 Tájékozódás az id ben. Az id és a természeti jelenségek Tudniuk kell a diákoknak, hogy az id alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok id beli lefolyása különböz lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehet ségeit. Tudják a diákok, hogy a kémiai, dinamikus egyensúly élettelen rendszerekben fordul el, az él rendszereket más jelleg egyensúlyok jellemzik. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhet méret testek méretének nagyságrendi eltérésér l. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról, ennek változásáról és az ezen alapuló izomériáról. Ismerjék a részecskékb l felépül halmazok alapvet térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésr l, a természettudomány fejl désér l A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszín anyagi világ egységes a felépít részecskék és a kapcsolatukban érvényesül törvények, szabályszer ségek tekintetében. Érteniük kell azt, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböz szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejl dik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a let nt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentel tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. 16

18 9. évfolyam Belép tevékenységformák Az általános iskola kémia kerettantervében szerepl ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a gimnáziumban szerepl tartalomhoz. Kísérletek, megfigyelések végzése a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján.a kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelel kezelése. Az ismeretterjeszt irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata. A megfigyeléssel, méréssel és a médiából összegy jtött információk összehasonlítása, szelektálása, csoportosítása. Rendszerezést igényl feladatok önálló elvégzése. A világ kémiai hátter aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. Az új eseményekr l megjelen hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhet programok adta lehet ségek alkalmazása a fenti tevékenységekben. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltet eszközöket is alkalmazó el adás tartása az ismeretekr l. A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. A magyarázatra szoruló egyszer vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata.az anyagot összetartó er k okozta energiaviszonyok megállapítása, és ezekb l következtetés a lejátszódó folyamatokat kísér energiaváltozásokra. Ismert anyagok tulajdonságainak magyarázata a bennük lév els rend és másodrend kötések alapján. Egyszer esetekben következtetés az anyag szerkezetéb l tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére. A tanult anyagszerkezeti ismeretek alkalmazása a korábban tanult elemekre, vegyületekre. A reakcióban szerepl anyagok szerkezetváltozásainak megállapítása. A megismert kémiai reakciók osztályozása típusuk szerint; a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok felismerése. A redoxireakciók értelmezése az oxidációsszám-változások alapján, reakcióegyenletek rendezése az oxidációsszám-változások alapján. A redoxifolyamatok irányának becslése a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. Ionegyenlet írása egyszer esetekben. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása. Egyszer számítási feladatok megoldása (egyszer sztöchiometria, képletmeghatározás, keverékek, elegyek összetétele, termokémia, elektromotoros er és standardpotenciál, egész számú ph); a megoldás során a kémiai jelek mennyiségi értelmezésére és az SI mértékegységek használatára vonatkozó ismeretek alkalmazása. 17

19 Az eredmények nagyságrendjének ellen rzése fejben. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet Tájékozódás a részecskék világában A kémiai reakciók a részecskék ismeretében A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelked tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Atomszerkezet: Atommodellek a tudománytörténetben. Az alapállapotú atom és gerjesztése. Az elektronfelh szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, elektronpár, párosítatlan elektron. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Ionizációs energia. Elektronegativitás. A radioaktivitás alkalmazása és veszélyei. Molekulaszerkezet: Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés, datív kötés, poláris és apoláris kötés. Kötési energia. A molekulák téralkatát meghatározó f bb tényez k. Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok: Állapotjelz k, Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok s r sége. Els - és másodrend kötések, fajtái, jellemz i és kialakulásuk feltételei. Anyagmennyiség-százalékos és térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm 3 ). Oldatok hígítása. Kristályrács típusok, amorf anyagok. Termokémia: Reakcióh (exoterm és endoterm reakciók), képz désh. Hess-tétele. Reakciósebesség és egyensúly: A reakciók lezajlásának feltételei, aktiválási energia, a reakciósebességet befolyásoló tényez k (koncentráció, h mérséklet, katalizátorok). Egyensúlyra vezet kémiai reakciók, az egyensúly törvénye, egyensúlyi állandó, Le Chatelier-elv. Redoxireakciók: Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két fogalom viszonylagossága. Az oxidációs szám. Galvánelemek: A galvánelem m ködési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros er, standardpotenciál. A galvánelemek gyakorlati jelent sége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozásai. Elektrolízis: Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében) Faraday-törvények.Az elektrolízis gyakorlati jelent sége (pl. alumíniumgyártás, k só elektrolízise). 18

20 TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Sav-bázis reakciók Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok. Er s és gyenge savak és bázisok.a víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, ph. A továbbhaladás feltételei Az anyagok atomos szerkezetének ismerete. Alkalmazza a tömeg-darabszámanyagmennyiség kapcsolatát. Számolja ki adott összegképlet anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektron-számából a bel le keletkez ion töltésszámára. Említsen példákat a radioaktív folyamatok alkalmazására és ezek veszélyeit, kockázatait is ismerje. Szerkessze meg egyszer bb vegyületek képletét. A tanult molekulák modelljét készítse el önállóan és értelmezze alakjukat a modell segítségével. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszer en a laboratóriumi eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Ismerje a fontosabb, részletesen tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza ezek tulajdonságait anyagszerkezeti alapon. Értelmezze a kémiai reakció és a fizikai változás közti különbséget. Ismerje fel egyszer esetekben a hétköznapi életben el forduló redoxireakciókat és sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására, ismerje ezek veszélyeit, környezetbarát alkalmazásukat. A hétköznapokban el forduló oldatok összetételét értelmezze. A használati utasítás alapján készítse el a mindennapokban használatos, oldást vagy hígítást igényl vegyszerek oldatait. Szerkesszen egyszer kémiai egyenleteket. Értelmezzen egyszer, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonkat, táblázatokat. 19

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698

KÉMIA 9 10. évfolyam 8 osztályos gimnázium 698 8-9. évfolyam Célok és feladatok A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával

Részletesebben

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével

Részletesebben

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

Részletesebben

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE

L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Kémia 2007. Készítette: D R. S ZALAINÉ T ÓTH T ÜNDE Célok és feladatok A gimnázium 9-10/11. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon

Részletesebben

KÉMIA 9 10. évfolyam 698

KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 10-11. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban

Részletesebben

Kémia. Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára:

Kémia. Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára: Kémia Óratervi táblázat a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés és a magyarangol két tanítási nyelvű osztályok számára: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 2 2 - - - Éves

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Név szerint ki, vagy kik készítették 2. Óraszámok: 9. osztály 36.. óra (humán) 10. osztály óra 11. osztály -.óra 12. osztály -.óra SZAKKÖZÉPISKOLA

Részletesebben

KÉMIA. 7 8. évfolyam

KÉMIA. 7 8. évfolyam KÉMIA 7 8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével

Részletesebben

KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM

KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM KÉMIA 353 KÉMIA 7 8. ÉVFOLYAM KÉMIA 354 CÉLOK ÉS FELADATOK Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók korszerű természettudományos műveltséggel rendelkezzenek. Megszerezzék

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 7 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 7 10. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai korosztály kémiatanítása során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia

Részletesebben

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM KÉTTANNYELVŰ ÉS NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY SZÁMÁRA Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 1 KÉMIA A nevelőtestület határozata alapján

Részletesebben

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

Részletesebben

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai

Kémia. A kémia tanításának célja és feladatai Kémia Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Részletesebben

KÉMIA. 7 8. évfolyam

KÉMIA. 7 8. évfolyam KÉMIA 7 8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva

KÉMIA MOZAIK. 9-12. évfolyam KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003. Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 KÉMIA 9-12. évfolyam Készítette: Dr. Siposné dr. Kedves Éva A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED, 2004

Részletesebben

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára

Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára Helyi tanterv KÉMIA az általános iskolák 7 8. évfolyama számára az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához alapján készült A kémia tanításának célja és

Részletesebben

KÉMIA GIMNÁZIUM. 9-10. évfolyam

KÉMIA GIMNÁZIUM. 9-10. évfolyam KÉMIA GIMNÁZIUM 9-10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

Fejlesztendő területek, kompetenciák:

Fejlesztendő területek, kompetenciák: KÉMIA A tanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges,

Részletesebben

Kémia tantárgyi program

Kémia tantárgyi program LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program Kémia tantárgyi program 2010. Kémia tantárgyi program 1. Feladatok A kémia gimnáziumi oktatásának az oktatási rendszer egyik elemeként

Részletesebben

KÉMIA. Célok és feladatok

KÉMIA. Célok és feladatok KÉMIA Célok és feladatok A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé, a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az

Részletesebben

Kémia 10. Az alkánok homológ sora

Kémia 10. Az alkánok homológ sora Kémia 10. Az alkánok homológ sora Műveltségi terület: ember és természet Tantárgy: Kémia Iskolatípus: szakközépiskola, gimnázium Évfolyam:10. Téma, témakör: Az alkánok Készítette: Sivák Szilvia Az óra

Részletesebben

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. KÉMIA. 7-8. évfolyam. Célok és feladatok

H u n y a d i M á t y á s Á l t a l á n o s I s k o l a 2030 Érd, T úr utca 5-7. KÉMIA. 7-8. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 7-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével

Részletesebben

KÉMIA TANTERV 7-8. évfolyam

KÉMIA TANTERV 7-8. évfolyam KÉMIA TANTERV 7-8. évfolyam Célok és feladatok: Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz

Részletesebben

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei ÓRATERV I. ALAPADATOK Osztály: 10. D Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei Tanítási egység: 13. Szén-dioxid, szénsav és sói Előző tanítási egység: A szén és oxidjai. A szén-monoxid.

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET. IX. évfolyam 2013/2014

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET. IX. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET IX. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita I. Mivel foglalkozik

Részletesebben

KÉMIA A GIMNÁZIUM 9 12. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A kémia tantárgy gimnáziumi óraterve Négy évfolyamos Nyelvi előkészítő Heti óraszám Éves óraszám 9.évfolyam 9.évfolyam emelt óraszámú 10.évfolyam 10. évfolyam

Részletesebben

KÉMIA. Célok és feladatok

KÉMIA. Célok és feladatok KÉMIA Célok és feladatok A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé, a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

A kémia tanításának célja és feladatai

A kémia tanításának célja és feladatai 7. évfolyam A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a 21. század kulturált

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013

Eötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013 Kerettantervi megfelelés Eötvös József Általános Iskola és AMI KÉMIA 1.5 órára 7.osztály Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Osztályozó vizsga követelményei Kémia

Osztályozó vizsga követelményei Kémia Osztályozó vizsga követelményei Kémia 7. évfolyam 1. A kémia tárgya, kémiai kísérletek. A kémia tárgya, jelentősége. Kémiai kísérletek, balesetvédelmi szabályok. Laboratóriumi eszközök, vegyszerek, veszélyességi

Részletesebben

Eötvös Loránd Általános Iskola kémia 7-8. HELYI TANTERV 2010. KÉMIA 7-8. évfolyam

Eötvös Loránd Általános Iskola kémia 7-8. HELYI TANTERV 2010. KÉMIA 7-8. évfolyam KÉMIA 7-8. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam óraszám: heti 1,5 évi 55,5 heti 1,5 évi 55,5 Célok és feladatok Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának

Részletesebben

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és

Részletesebben

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára

KÉMIA. Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára KÉMIA Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat

Reál osztály. Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára. B változat Reál osztály Kémia a gimnáziumok 9 11. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA

HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA HELYI TANTERV KÉMIA A KOCH VALÉRIA ISKOLAKÖZPONT 7. 8. OSZTÁLYA SZÁMÁRA Az általános iskolai kémiatanítás célja, hogy a tanulók sajátítsanak el olyan műveltségtartalmat, amely megismerteti velük a természetben

Részletesebben

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat

Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára. B változat Kémia a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára B változat A kémia tanításának célja és feladatai Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek

Részletesebben

Fejlesztési követelmények

Fejlesztési követelmények KÉMIA Célok és feladatok A gimnázium 9 10. évfolyamán az általános iskolában megszerzett ismeretek alapján tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból

Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból Témakörök: 1. Atomszerkezet 2. Kémiai kötések 3. Molekulák és összetett ionok 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai átalakulások 6. Hidrogén és nemesgázok 7. Halogénelemek

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Javítóvizsga feladatok 9.osztály

Javítóvizsga feladatok 9.osztály Javítóvizsga feladatok 9.osztály 1. Hány darab elemi részecske van 1 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 2. 10 23 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 0,5 mol 13 C atomban db p + db n 0 db e - 3,25 g

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

Emelt szintű kémia érettségi B. tételei

Emelt szintű kémia érettségi B. tételei TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0050 Csorba György Komplex Természettudományos Laboratóriumi Központ Szaktanári segédlet Emelt szintű kémia érettségi B. tételei Készítette: Dóka Erzsébet Miskolc 2014 Lévay József

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

Az atom felépítése. 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! p + neutron

Az atom felépítése. 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! p + neutron Az atom felépítése 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! Név Jelölés Relatív tömeg Relatív töltés p + neutron g 2. A magnézium moláris tömege 24,3, tömegszáma

Részletesebben

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:

Fogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai: FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást

Részletesebben

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8.

Helyi tanterv. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet. Biológia az általános iskolák 7 8. Helyi tanterv az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A változat (1,5+1,5) alapján A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola 9. ÉVFOLYAM. 1. Atomszerkezeti ismeretek . 9. ÉVFOLYAM 1. Atomszerkezeti ismeretek ismerjék és értsék meg a különféle atommodellek használatának előnyeit, ismerjék meg az atomokat felépítő elemi részecskéket, az izotópok gyakorlati jelentőségét,

Részletesebben

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1

Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján. az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 BIOLÓGIA 7-8. Helyi tanterv a Mozaik kiadó ajánlása alapján az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 Biológia az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A biológia

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján KÉMIA 7-8. Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata,

Részletesebben

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA

SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA 2001/28/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 343 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA 11. évfolyam Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Élelmiszer-ipari szakmacsoportos

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam

Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. 7.-8. évfolyam Sportiskolai Általános Iskola 1 Helyi tanterv 2013. 2030 Érd, Fácán köz 1. Módisítva: 2014. H E L Y I T A N T E R V KÉMIA 7.-8. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ ÉS KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI OSZTÁLYOK

Részletesebben

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia

10. ÉVFOLYAM. Szerves kémia 10. ÉVFOLYAM Szerves kémia 1. Bevezetés a szerves kémiába értsék meg, hogy nincs elvi különbség a szervetlen és a szerves vegyületek között, tudják, hogy a szén lánc- és gyűrűképző tulajdonságú, és értsék

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve

Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változatához Emelt óraszámú kémia helyi tanterve Tantárgyi struktúra

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

5.20 Kémia a 7 8. évfolyama számára

5.20 Kémia a 7 8. évfolyama számára 5.20 az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

ÁRPÁD FEJEDELEM GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MEGYERVÁROSI ISKOLA 8. ÉVFOLYAM. Kémiai alapismeretek

ÁRPÁD FEJEDELEM GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA MEGYERVÁROSI ISKOLA 8. ÉVFOLYAM. Kémiai alapismeretek 8. ÉVFOLYAM Kémiai alapismeretek Célok és feladatok A tanulók ismerjék meg a kémia tudományának szerepét a társadalmi folyamatokban, ismerjék meg a kémia tantárgy hatékony elsajátítását segítő módszereket,

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert

Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Helyi tanterv KÉMIA. 7-8. évfolyam Hernádnémeti

Helyi tanterv KÉMIA. 7-8. évfolyam Hernádnémeti Helyi tanterv KÉMIA 7-8. évfolyam Hernádnémeti A tantárgy óraszáma: 108 óra Évfolyam 7. 8. Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Kémia 1,5 54 1,5 54 108 A kémiatantárgyhoz tartozó előismeretek: az

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

Kooperatív csoportmunkára épülő kémiaóra a szilárd anyagok rácstípusainak vizsgálatára

Kooperatív csoportmunkára épülő kémiaóra a szilárd anyagok rácstípusainak vizsgálatára Kooperatív csoportmunkára épülő kémiaóra a szilárd anyagok rácstípusainak vizsgálatára Ez az óra összefoglalásra és számonkérésre is épült. A diákok már tanultak a különböző rácstípusokról és gyakorlati

Részletesebben

A szakiskolák tanulóinak olyam kémiai ismeretekkel kell rendelkezni, amelyre a szakma tanulásakor építhetnek.

A szakiskolák tanulóinak olyam kémiai ismeretekkel kell rendelkezni, amelyre a szakma tanulásakor építhetnek. 8. Kémia tanterv-kiegészítés 233 8.1 Szakiskolák, 9-10. évfolyam 8.1.1 Célok és feladatok A szakiskolák tanulóinak olyam kémiai ismeretekkel kell rendelkezni, amelyre a szakma tanulásakor építhetnek. A

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához. Biológia az általános iskolák 7-8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.08.1 (A) változatához Biológia az általános iskolák 7-8. évfolyama számára A változat A biológia tantárgy tanításának céljai és

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter A feladatokat írta: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: Kódszám:.. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter 2011. május 14. Curie Kémia Emlékverseny 8. évfolyam Országos döntő 2010/2011.

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Fejlesztési feladatok: Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek:

Fejlesztési feladatok: Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek: Kémia 7-8. évfolyam Célok és feladatok: Az általános iskolai kémia tanítás célja, hogy elsajátíttassa a tanulókkal a különféle anyagok alapvető tulajdonságait, változásait, átalakulását, vagyis a legfontosabb

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben