Tartalomjegyzék. Elõszó... 1.Fizikai mennyiségek és mérésük...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék. Elõszó... 1.Fizikai mennyiségek és mérésük..."

Átírás

1 KØmia qxd 8/1/ :20 PM Page 5 Tartalomjegyzék Elõszó... 1.Fizikai mennyiségek és mérésük Méréstechnikai, méréselméleti alapfogalmak Mértékegységek Összetett és származtatott egységek Nagyságrendek Dimenzióanalízis A mérés mint mûvelet, folyamat Alapvetõ fizikai mennyiségek és mérésük A hosszúság A térfogat A tömeg A sûrûség Az erõ és az impulzus A nyomás A hõmérséklet Elemek és vegyületek Atomok és elemek Az atomok stabilitása Az elemek periódusos rendszere Molekulák és vegyületek A kémiai képlet Ionos kötés Kovalens kötés Az Avogadro-szám és a mól fogalma A vegyületek osztályozása A vegyületek elnevezése Keverékek és elegyek Homogén és heterogén rendszerek Kolloid rendszerek Oldatok, elegyek Koncentrációk, koncentrációszámítás

2 KØmia qxd 8/1/ :20 PM Page 6 6 Tartalom 4.Kémiai reakciók Kémiai reakcióegyenletek A kémiai reakciók típusai Oxidáció-redukció Az oxidáció foka Vegyületek elnevezése. (A 2.5. pont folytatása) Redoxireakciók Kémiai reakciók mennyiségi viszonyai: sztöchiometria Halmazok, halmazállapotok, halmazállapot-változások Egykomponensû, egyfázisú rendszerek Gázok állapotai és állapotegyenletei A tökéletes gáz állapotegyenlete Reális gázok állapotegyenlete Folyadékállapot Felületi feszültség A viszkozitás A párolgás A szilárd állapot jellemzõi A kristályok szerkezete Mi van az elemi cellában? Kvázikristályok Szilárd anyagok felületi sajátságai Olvadás: a kristályrács összeomlása Szilárd anyagok gõztenziója Amorf anyagok Egykomponensû rendszerek fázisegyensúlyai Kétkomponensû rendszerek Gázelegyek Folyadékelegyek, folyadék gõz egyensúlyok Korlátlanul elegyedõ folyadékpárok Folyadék gáz elegyek, avagy hogyan készítsünk erõs szódavizet? Korlátlanul elegyedõ folyadékpárok (folytatás) Korlátoltan elegyedõ folyadékpárok Kétkomponensû szilárd folyadék egyensúlyi rendszerek Kolligatív sajátságok A tenziócsökkenés törvénye A forráspont-emelkedés törvénye A fagyáspontcsökkenés törvénye Ozmózisnyomás A kémiai termodinamika alapjai Intenzív és extenzív mennyiségek. Erõk és áramok. Egyensúly: a termodinamika nulladik fõtétele Munka és energia: a termodinamika elsõ fõtétele A folyamatok iránya: a II. fõtétel Az entrópia Mitõl függ a termodinamikai valószínûség? Az entrópia abszolút értéke: a III. fõtétel Kémiai potenciál. A fundamentális egyenlet Termokémia

3 KØmia qxd 8/1/ :20 PM Page 7 Tartalom Belsõ energia és hõ Az entalpia Latens hõk Kémiai reakciók entalpiaváltozása. A Hess-tétel Energiaforrásaink Anyagtranszport A szabadentalpia Standard moláris szabadentalpia Az egyensúly Egyensúly és kémiai potenciál Kémiai egyensúlyok Kémiai reakciók hajtóereje: az affinitás Az egyensúlyi állandó Végül is mitõl függ a kémiai egyensúly? Homogén és heterogén egyensúlyok A víz ionizációs egyensúlya és a ph Sav-bázis egyensúlyok Gyenge savak és bázisok Hidrolízis Pufferek Gyenge és erõs savak (gyenge és erõs bázisok) elegye A közelítések és elhanyagolások szerepe egyensúlyi számításokban Titrálás, indikátorok Oldhatósági egyensúlyok Az ásványok és kõzetek keletkezése... 8.Sav-bázis elméletek Az Arrhenius-féle sav-bázis elmélet A Brønsted Lowry sav-bázis elmélet Protonállapotok A Lewis-féle sav-bázis koncepció Szupersavak Kritikai észrevételek és további elméletek... 9.Elektrokémia Az elektródpotenciál Fém-fémion rendszerek Gázelektródok Másodfajú eletródok Redoxielektródok ph-függõ elektródok Pourbaix-diagramok és redoxireakciók Pourbaix-diagramok Redoxirendszerek másként Korrózió, korrózióvédelem Galvánelemek Galvánelem és kémiai egyensúly Galvánelemek és akkumulátorok Elektrolízis Klóralkáli elektrolízis Galvanizálás

4 KØmia qxd 8/1/ :20 PM Page 8 8 Tartalom 10. Az atomok szerkezete Kísérleti elõzmények A fény A fényelektromos effektus A hidrogénatom vonalas spektruma Iránykvantálás A kvantummechanika matematikai háttere Az atomok szerkezete A kvantummechanikai atommodell A spin és a Pauli-elv Többelektronos atomok. A periódusos rendszer felépítése A periódusos rendszer csodái A molekulák szerkezete A kémiai kötés A hidrogénmolekula Hogyan kombinálódnak a pályák egymással? Kétatomos molekulák elektronszerkezete Többatomos molekulák elektronszerkezete A hibridizáció π-rendszerek delokalizációja Nagyon-nagyon sokatomos molekulák elektronszerkezete A molekulák geometriája A vegyértékhéj-elektronpár taszítási elmélet A molekulák belsõ mozgásformái: rezgõ- és forgómozgás A molekulák forgómozgása Molekulák rezgõmozgása: a mikroszkopikus örökmozgó Molekulák konformációs lehetõségei Az elektronsûrûség A molekulák alakja Hol az az atom és hol van az a kötés? Molekulák közötti kölcsönhatások A van der Waals-erõk A hidrogénkötés A kémiai kinetika A kémiai reakciók idõbeli lefutása A sebességi törvény A reakciók rendje A reakciósebesség hõmérsékletfüggése Az átmenetiállapot-elmélet Katalízis A reakciósebesség mérése A kémiai reakciók mechanizmusa A reakciók molekularitása Összetett reakciók típusai Elemi reakciók dinamikája... Függelék... Mutató

5 KØmia qxd 8/1/ :20 PM Page 9 Elõszó Általános kémia: semmitmondó, üres kifejezés, minél többet gondolkodunk rajta, annál üresebb. A kémiának számos ága létezik, a szervetlen kémia, a szerves kémia, a fizikai kémia, a biokémia, aztán meg az analitikai kémia, a polimer kémia és még rengeteg hasonló. Általános kémia nevû diszciplínát viszont nem ismerünk. Hihetõ és értelmes tevékenységet takarhat, ha valaki analitikai kémiával, biokémiával vagy a növényvédõ szerek kémiájával foglalkozik. Ha viszont valaki azt állítja, hogy õ általános kémikus, az enyhén szólva nevetséges. És mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия kifejezések mind-mind jól ismertek a világban. Százszámra léteznek a fenti címû könyvek, megannyi további nyelven, és a világ egyetemein aligha van olyan kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen lenne. Hát akkor mire gondolunk, mirõl beszélünk, amikor e kifejezést használjuk? Az általános kémia egyfajta alaplé: ízlés dolga, hogy mit rakunk bele, és mivel fûszerezzük. Nincs ugyan szigorúan vett szerkezete, felépítése, de az idõk során azért kialakult egy elég jól körülhatárolható struktúra, mely nagyrészt de nem teljes egészében a fizikai kémia bizonyos fejezetein alapul. Emellett tartalmazza a kémia alapvetõ elméleteit és modelljeit egyszóval a kémia elemeit. Mert az Általános kémia címû tantárgy célja mégiscsak egyfajta bevezetés a kémiába. Bevezetés, melyre a többi, komolyabb, igazi szaktárgy építkezhet. Elemi kémia tehát, de egyben átmenet a felsõfokú ismeretek felé. Elsõrendû feladata az, hogy a jelenségekrõl szemléletes képet adjon, de eltekint a szigorú és precíz, matematikai alapú leírásoktól, megelégszik kvalitatív magyarázatokkal. Képet ad. Szemléletet és talán kíváncsiságot a valódi kémiához. Könyvünk elsõrendû célja tehát adott: bevezetés, vagy inkább átvezetés a felsõfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklõdõ középiskolásoknak éppúgy szól, mint elsõ-másodéves, kémiát tanuló diákoknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz másként, mint ahogy a középiskolákban általában tanítani szokás. Mit kell tudnia tehát a potenciális olvasónak ahhoz, hogy nekivágjon e meglehetõsen testes kötetnek? Elõször is ez komoly kritérium tudnia kell olvasni. Aztán némi számolni tudás sem árt. Jó megfigyelõnek kell lennie, aki észlelni képes a természet jelenségeit. Hajlamosnak kell lennie eltûnõdni, sõt elcsodálkozni azon, amit lát és megpróbálni összefüggéseket keresni a jelenségek között. Ami viszont a legfontosabb, az a kíváncsiság. A természet iránti kíváncsiság nélkül jobb inkább hozzá sem fogni. Ez egy elég drága könyv, sok nyomdafesték, papír, ragasztó és még több munka fekszik benne, érdemes mérlegelni, megéri-e a befektetést.

6 KØmia qxd 8/1/ :20 PM Page Elõszó A könyv 12 fejezetbõl áll, melyek közül az elsõ 4 bevezetés. Ez a rész alapvetõen a középiskolai kémiát foglalja össze, noha a középiskolástól eltérõ módon és szerkezetben. Az egyetemi általános kémia kurzusoknak ezek a fejezetek nem feltétlenül a részei, de ahhoz, hogy egy érdeklõdõ középiskolás diák is használni tudja a kötetet, mindenképpen meg kell adni az alapokat, amelyekre aztán a további részek épülnek. Az 5. fejezettõl jönnek a valódi izgalmak (továbbra is szigorúan tudományos értelemben). Elsõként a makroszkopikus anyagi halmazokat, halmazállapotokat és ezek egymásba alakulását tárgyaljuk. Ezek tetemes részét mindenki ismeri a napi életbõl, legfeljebb csak még nem gondolkodott el rajtuk. A fejezet segít a gondolkodásban és a rendszerezésben. Mint ahogy a következõ, termodinamikát tárgyaló rész is ezt teszi. Itt azonban az olvasónak már erõsebben kell koncentrálnia. A termodinamika a sokszínû világot modellezi nagyon absztrakt módon, és bizony nem könnyû megérteni az egyszerûsítések logikáját. A 7. fejezet a termodinamika kémiai alkalmazását mutatja be. Ezután következik a sav-bázis elméleteket tárgyaló rövid fejezet, majd ismét a termodinamikára épülõ elektrokémia. A fejezet az atomok és molekulák szerkezetét ismerteti, végül a 12. fejezetben a kémiai kinetikát tárgyaljuk. A könyv fontos célja, hogy segítségével a kémiát különbözõ szinteken lehessen oktatni, tanulni. Ezt a célt hivatott elõsegíteni a több mint 300 színes ábra, a majd 200 szövegközi feladat és megoldásuk, valamint a különleges tipográfia is. A sárga szín, ahogyan gyakran a természetben, e kötetben is figyelemfelkeltés: fontos tudnivalót jelöl, melynek ismerete a további részek megértéséhez elengedhetetlen. Kék színû háttér jelöli a magasabb szintû, ezért nehezebben érthetõ részeket. Ezek elsõsorban ínyencek számára íródtak, és az egyetemek felsõbb évfolyamainak fizikai kémia, elektrokémia, kvantumkémia és egyéb tantárgyaihoz viszik az olvasót közelebb. Ebbõl az is következik, hogy megértésük nem feltétlenül tartozik a szokásos általános kémia tananyaghoz, ezért nyugodtan átugorhatók anélkül, hogy a lényegi mondanivaló, gondolati folyam sérülne. Végül a zölddel jelölt kisebb-nagyobb betétek sem tartoznak az anyag fõ sodrához. Híres tudósok rövid életrajzát, érdekességeket, olvasmányokat, pletykákat és zöldségeket tartalmaznak. A kötetben megjelenõ adatok szándékom szerint pontosak. Ahol csak lehetett, a legújabb fellelhetõ irodalmi adatokat (CRC Handbook of Chemistry and Physics, 87th edition, ) adaptáltam. Mindazonáltal a saját és a lektorok legnagyobb igyekezete ellenére a szövegben a zölddel szedett részeken kívül is maradhattak zöldségek. Ezekért jó elõre elnézést kérek. Végül könnyû megértést, jó tanulást és, titkon azt remélve, hogy egy természettudományos könyv esetén sem hangzik nagyon profánul, az olvasáshoz jó szórakozást kívánok. Hálás kötelességemnek teszek eleget, amikor megköszönöm mindazok segítségét, akik hozzájárultak a munkámhoz, és akik odaadó és lelkes támogatása nélkül ez a könyv nem jelenhetett volna meg. Köszönettel tartozom elsõsorban azon kitûnõ kollégáknak és barátoknak, akik egy-egy fejezetpont vagy hosszabb-rövidebb betét megírásával társszerzõséget vállaltak a kötetben: dr. Inzelt György egyetemi tanárnak (Az új elemek elnevezésérõl), dr. Lendvay Györgynek ( és pontok), dr. Mestyanek Ödönnek ( pont), dr. Pátzay Györgynek ( pont), dr. Szieberth Dénesnek (A könnyûbúvárkodás veszélyeirõl) és dr. Zsombok Györgynek (1.1. és pontok). Ezúton köszönöm kollégáim, dr. Kovács Attila, dr. Nyitrai József és dr. Wagner Ödön értékes tanácsait, melyek a könyvírás egy-egy nehéz periódusában lendítettek elõre.

7 KØmia qxd 8/1/ :20 PM Page 11 Elõszó 11 Köszönettel tartozom Kenneth G. Libbrecht, L. Garlaschelli, J. S. Mainstone és Hargittai István professzoroknak, valamint Necip Pervernek és Hollóczki Oldamurnak, akik érdekes ábrákkal színesítették a kötetet. Doktorandusz diákjaim, Höltzl Tibor, Pintér Balázs, Hajgató Balázs, Németh Balázs, Olasz András és Petrov Klára számtalan ábra elkészítésében, példák és kísérletek kidolgozásában és megoldásában nyújtottak elévülhetetlen segítséget, míg elsõéves hallgatóim, Aradi Klári, Bana Péter, Fodor Anna, Holló Gábor, Kósik Anna, Nyíri Kinga, Scheer Ildikó, Siklósi Tamás, Süle Krisztina, Székely Kata és Takács Réka a kézirat elolvasásában és javításában voltak segítségemre. Elismeréssel mondok köszönetet a könyv szakmai lektorának, dr. Gál Miklósnak és nyelvi lektorának, Veszprémi Nórának hasznos és segítõkész észrevételeikért, melyekkel hozzájárultak a könyv színvonalának emeléséhez. Köszönettel tartozom a Varga József Alapítványnak, az Egis Nyrt.-nek és a Richter Gedeon Rt.-nek a nagyvonalú támogatásért. És végül, de semmiképpen sem utolsósorban köszönet illeti a Korszerû Mérnökért Alapítványt nemcsak az ösztönzõ anyagi támogatásért, mely nélkül ez a mû nem jöhetett volna létre, hanem azért a kezdeményezésért és erõfeszítésért, hogy korszerû, magyar nyelvû mûszaki, természet- és társadalomtudományi tankönyvek kerüljenek az érdeklõdõ hazai közönség kezébe. Budapest, Dr. Veszprémi Tamás egyetemi tanár

8 KØmia qxd 8/1/ :20 PM Page 13 Fizikai mennyiségek és mérésük 1. A természetet vizsgálatához vezetõ elsõ, és valószínûleg legalapvetõbb lépés a természet csodálata. Csak a csodálatból következhet a gondolat: vajon hogyan mûködik? Elgondolásainkat saját és elõdeink tapasztalatai alapján kell leszûrnünk, annak ellenére, hogy tapasztalataink esetleg (érzékszerveink csökevényessége miatt) megcsalhatnak bennünket. Tapasztalataink nemcsak az egyes jelenségeket és tárgyakat jellemzik (az ég kék, a fû növekszik, a kavics kemény), de összefüggésekre is vezethetnek (esõ csak felhõs idõben esik, elõbb látjuk a villámot, és csak utána halljuk a dörgést). Az elemi összefüggésekbõl jutunk az általános összefüggések, a természet törvényeinek a megismeréséhez. E törvényeket közvetlenül sohasem tapasztaljuk, de tapasztalataink alapján következtethetünk rájuk. Ez az a pont, ahol kísérleteinkkel is,belépünk a rendszerbe: kísérleteink célja mindig az, hogy egy lehetséges természeti törvény létezését bizonyítsuk vagy elvessük. Kísérleteink alapja pedig mindig valamilyen hipotézis, egy modell, mely jól-rosszul a természeti törvényt hivatott leírni. A természet vizsgálata során nem kell különösen hangsúlyoznunk a fizika és a kémia szoros kapcsolatát. Mindkét tudományág a természet törvényszerûségeit kutatja, az anyaggal, az anyag tulajdonságaival és a tulajdonságok megváltozásával foglalkozik. Nyilvánvaló tehát, hogy a kémiában is igyekszünk ellesni és hasznosítani a fizika módszereit, gondolkodásmódját és eszköztárát. Ahogy a fizikában magától értetõdõ, úgy a kémiában is az: megfigyeléseinket igyekszünk számszerûsíteni, vagyis mérünk. Ezért, mielõtt a kémiai fogalmakat, folyamatokat és törvényeket taglalnánk, néhány alapvetõ fizikai mennyiséget és mérésüket ismertetjük vagy inkább átismételjük. Ezt azért is tartjuk nagyon fontosnak, mert a továbbiakban e fogalmakat ismerteknek tételezzük fel, ezekre építünk, de többé nem magyarázzuk. Ám még ezelõtt is van tennivalónk. Tisztáznunk kell magának a mérésnek a fogalmát, tartalmát, és a méréstechnika alapvetõ elemeit is. Hogy ez nem tartozik a kémiához? Hogy a könyv címe nem ezt ígérte? Nyugalom, hamar eljutunk a kémiához is. Isaac Newton ( ) angol fizikus és matematikus, az emberi történelem egyik legnagyobb tudósa, a cambridge-i Trinity College tanára. Legfontosabb felfedezéseit huszonéves korában tette. Philosophiae Naturalis Principia Mathematica c. mûvében leírta az egyetemes tömegvonzás törvényét, valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévõ tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények szabályozzák és matematikai leírást adott Kepler bolygómozgási törvényeire. Felfedezte, hogy a prizmán áthaladó fény komponenseire bomlik és modellt alkotott a fénytörés és visszaverõdés jelenségére. Ezek alapján 1668-ban elkészítette az elsõ, még ma is használatos tükrös távcsövet. Nevéhez fûzõdik a differenciál- és integrálszámítás megalkotása is.

9 KØmia qxd 8/1/ :30 PM Page 83 Kémiai reakciók 4. Környezetünk, a természet szakadatlan mozgásban, változásban van. E változások egyik legegyszerûbb osztályzása azon alapul, hogy eközben keletkezik-e új anyagfajta, melynek molekulái különböznek a kiindulási anyagétól, vagy nem. Ha a kérdésre a válasz igen, akkor kémiai változásról, kémiai reakcióról beszélünk, ha nem, a változás fizikai. Ha a víz megfagy vagy elpárolog, molekulái továbbra is vízmolekulák, noha a víz, a jég, a gõz különbözõsége nyilvánvaló. Ha egy darab papírt összegyûrünk vagy összetépünk, egy követ felaprítunk, az anyag molekulái továbbra is azonosak maradnak. Ha cukrot vagy réz-szulfátot oldunk vízben, a keletkezõ oldatban továbbra is azok a molekulák vagy ionok találhatók meg, melyek a réz-szulfát és a cukor kristályaiban az oldás elõtt már megvoltak, legfeljebb a molekulák közötti kölcsönhatások változnak, a molekulák szerkezete nem. Ezeket a folyamatokat nem tekintjük kémiai reakcióknak. Ha azonban a papírt meggyújtjuk, a réz-szulfát-oldatba vasszöget teszünk, ha a vizet elektromos árammal bontjuk, új anyagokat kapunk, melyekben az atomok elrendezõdése más, mint a kiindulási anyagokban. Ilyen változások során kémiai kötések szakadnak fel és új kémiai kötések jönnek létre. Ezek a változások tartoznak a kémiai reakciók körébe. A kémiai reakciók egy része egyszerûen felismerhetõ, mivel hõfejlõdéssel, színváltozással, gáz- vagy csapadék képzõdésével, vagy egyéb, könnyen észlelhetõ változással jár. Más esetekben azonban egy kémiai folyamat érzékszerveinkkel nem, csupán mûszerekkel fedezhetõ fel vagy követhetõ nyomon. Ennek fõ oka általában az, hogy a kémiai reakciók lejátszódásához szükséges idõ nagyon különbözõ lehet. Kémiai reakció egy robbanás, mely szempillantás alatt végbemegy. Egy fémtárgy rozsdásodásához a körülményektõl függõen napok-hetek-hónapok kellenek, és ugyancsak kémiai folyamatok hozták létre a szenet vagy a kõolajat évmilliók alatt. A természet azonban roppant bölcs, törvényei nem tesznek különbséget fizikai, vagy kémiai folyamatok között. A tömeg- és energiamegmaradás törvénye, és az összes többi természettörvény érvényes bármely változásra, függetlenül attól, hogy kémiai vagy fizikai folyamatról van szó. Ha nagyon megpiszkáljuk a fent emlegetett példákat, a fizikai és kémiai folyamatok bizony sokszor keverednek és összemosódnak, néha nem is kicsit. A szilárd jég molekulái rendezettek, egymással való kölcsönhatásuk nagyban különbözik a gõzfázisú vízmolekulák kölcsönhatásától. A jég, de a vízgõz mikroszkopikus szerkezete sem egyszerûen H 2 O-molekulákból, hanem e molekulák bonyolult hálózatából áll, mely erõteljesen változik a hõmérséklettel és a nyomással. A réz-szulfát-oldatban a Cu 2+ - és az SO 4 2 -ionokat vízmolekulák hada veszi körül, ezáltal molekuláris kölcsönhatásaik különböznek a szilárd kristályban meglevõ kölcsönhatásoktól. Az elszakított papírban a szakadás mentén a molekulák közötti köl ábra. Vulkánkitörés egy porcelántálban: ammónium-bikromát bomlása

10 KØmia qxd 8/1/ :30 PM Page Kémiai reakciók csönhatások változtak, sõt molekulák szakadása is végbement és ugyanez nyilvánvaló egy kavics mondjuk egy kvarckristály felaprítása esetén is. Ezek mind-mind felfoghatók kémiai jellegû változásnak is. A fizikai és kémiai folyamatok közötti legnagyobb különbség az állandó, és a többszörös súlyviszonyok törvényeibõl következõen az, hogy a kémiai folyamatokban a részt vevõ komponensek aránya szigorúan állandó. Vaspor és kénpor tetszõleges arányban keverhetõ össze. De ha vasporból és kénporból vas-szulfidot állítunk elõ, a kettõ aránya pontosan meghatározott, tömegarányuk mindig és mindenhol azonos az atomtömegük arányával, 56: Kémiai reakcióegyenletek 4.1. feladat Butángázt égetünk oxigénben. Az égés során szén-dioxid és víz képzõdik. Írjuk fel a kémiai reakció egyenletét. A kémiai reakciókat, a részt vevõ atomok és molekulák közötti minõségi és mennyiségi változásokat reakcióegyenletekkel írjuk le. A reakcióegyenlet a vegyülõ reaktánsok és a keletkezõ termékek közötti anyagmérleg. Az egyenlet két oldalát elválasztó egyenlõségjel ezért mindig szigorú mennyiségi egyenlõséget jelent a két oldal között. Azt jelképezi, hogy az egyes atomok száma a bal oldalon (reaktánsok) pontosan egyenlõ az atomok számával a jobb oldalon (termékek). Azonos az O, H, C, S, Fe, Cl és az összes többi atom száma az egyik és a másik oldalon, bármilyen molekulában is vesznek részt. Természetesen az egyes atomok nem ugyanolyan molekuláris környezetben szerepelnek. A kémiai reakció éppen azt jelenti, hogy az atomok molekuláris környezete változik. Ezt tükrözi a reakcióegyenlet. Vizsgáljunk meg néhány példát. A szén égését leíró reakcióegyenlet a következõ: C + O 2 = CO 2. A reakcióegyenlet egyrészt kifejezi, hogy a szén égésekor szén-dioxid fejlõdik, de nemcsak ezt adja meg, hanem megmondja azt is, hogy 1 szénatom és 1 oxigénmolekula 1 szén-dioxid-molekulát hoz létre. A hidrogén és oxigén reakciójában víz keletkezik: H 2 + O 2 H 2 O. Az egyenletben az egyenlõségjel helyett azért áll a nyíl, mert az atomok számában még nincs egyenlõség: a bal oldalon két, a jobb oldalon csak egy oxigénatom szerepel. Próbáljuk kijavítani a hibát. Ha a jobb oldalra 2H 2 O-t írunk, továbbra sem áll fenn az egyenlõség, mivel ezúttal a hidrogénatomok számában lesz eltérés. Egyenlõség csak akkor lehetséges, ha a bal oldalon is 2-vel szorozzuk a hidrogénmolekulák számát. Ekkor már felcserélhetjük a nyilat az egyenlõségjellel: 2H 2 + O 2 = 2H 2 O. Az egyenlet két oldalát az egyes komponensek együtthatóival kiegyensúlyoztuk, úgy mondjuk, hogy rendeztük az egyenletet. Természetesen többféleképpen is rendezhetõk a kémiai reakcióegyenletek, hiszen például az alábbi együtthatók is megfelelnek a célnak: 4H 2 + 2O 2 = 4H 2 O 6H 2 + 3O 2 = 6H 2 O 7H 2 + 3,5O 2 = 7H 2 O 18H 2 + 9O 2 = 18H 2 O 72,6H ,3O 2 = 72,6H 2 O

11 KØmia qxd 8/1/ :30 PM Page 85 A kémiai reakciók típusai 85 Általában azonban egy egyenlet fölírására a legkisebb egész számú együtthatókat szoktuk kiválasztani. Amennyiben a reakcióban ionok is szerepelnek, a reakcióegyenlet annyiban komplikálódik, hogy az egyenlõség most már a töltésekre is kiterjed: a pozitív és negatív töltések különbsége meg kell egyezzen az egyenlet mindkét oldalán. Nézzük például a bizmutionok reakcióját kén-hidrogénnel. A termék egy fekete csapadék, bizmut-szulfid (Bi 2 S 3 ): Bi 3+ + H 2 S Bi 2 S 3 +? A bizmut-szulfidhoz két bizmut és három kén szükséges, ezért esetleg azt gondolhatjuk, hogy a maradék hidrogén gáz alakban fejlõdik: 2Bi H 2 S Bi 2 S 3 + 3H 2. Az atomok száma mindkét oldalon megegyezik. Az egyenlet mégsem helyes. Mivel a bal oldalon hat pozitív töltés van, a jobb oldalon is hat pozitív töltésnek kell lennie. Minthogy a bizmut-szulfid semleges, a töltéseket csak a hidrogén viheti el, ezért a H 2 -molekulák helyébe szükségképpen H + -ionok kerülnek. A pontos reakcióegyenlet tehát: 2Bi H 2 S = Bi 2 S 3 + 6H +. Valóban, a reakció során gázfejlõdés nem is figyelhetõ meg. Hogyan lehet egy ismeretlen reakció egyenletét meghatározni? Ehhez a legfontosabb lépés a reakció kémiájának, vagyis a kiindulási reaktánsoknak és a termékeknek ismerete. Amennyiben ezeket ismerjük, már csak az együtthatókat kell megadni. Ez az esetek nagy részében egyszerû mûvelet. A bonyolultabb esetekre a pontban mutatunk megfelelõ eljárást A kémiai reakciók típusai Ha csupán azt gondoljuk végig, hogy a periódusos rendszer száznál több elemet tartalmaz és jelenleg úgy húszmillió vegyületet ismerünk, már ebbõl is következik, hogy a kémiai folyamatok száma rendkívül nagy. Ezért csoportosításuk éppen olyan fontos, mint a vegyületek csoportosítása. És ez sem könnyû feladat. Igazán tökéletes, minden kívánalomnak eleget tevõ felosztás nem is létezik, de azért vizsgáljunk meg néhány szempontot. Elsõ ötletünk talán az lehet, hogy a reakció során tapasztalt változások szerint osztályozzunk. Így beszélhetünk például gázfejlõdéssel, színváltozással vagy csapadékképzõdéssel járó reakciókról. Gázfejlõdéssel járó reakciók például a következõk: 1. 2Al + 6HCl = 2AlCl 3 + 3H 2 2. Cu + 2H 2 SO 4 = CuSO 4 + 2H 2 O + SO 2 3. Pb + 4HNO 3 = Pb(NO 3 ) 2 + 2H 2 O + 2NO 2 4. CaCO 3 = CaO + CO 2 5. FeS + 2HCl = FeCl 2 + H 2 S 6. KCN + HCl = KCl + HCN 7. NH 4 Cl + NaOH = NaCl + H 2 O + NH Al + 2NaOH + 6H 2 O = 2Na[Al(OH) 4 ] + 3H 2 Az 1 3. egyenletekbõl látható, hogy fémek oldása savakban különbözõ gázok képzõdésével járhat. A 4. egyenlet azt mutatja, hogy a kalcium-karbonát hevítéskor elbomlik, bomlása során szén-dioxid képzõdik. Ez a reakció megy végbe a mészégetés során. Az 5 6. egyenletek tanúsága szerint egy erõs sav kiszoríthatja sóiból a gyengébbet. A H 2 S 4.1. megoldás A bután képlete C 4 H 10. Ahhoz, hogy az egyenletet felírjuk, tudnunk kell, hogy a bután égetése során mi történik. Ezúttal ezt tudjuk: szén-dioxid és víz keletkezik. A reakció tehát a következõ: C 4 H 10 + O 2 CO 2 + H 2 O. Ez a forma tartalmazza már az összes reaktánst és terméket, de a jobb és bal oldalon az atomok száma még nem egyezik meg, tehát az egyenletet még rendeznünk kell. Mivel a bután 4 szénatomot és 10 hidrogénatomot tartalmaz az ezekhez szükséges oxigénatomok száma: = 13. Csakhogy az oxigéngázban párosával fordulnak elõ az atomok, ezért 13 oxigénatomot nem, de 26-ot már be tudunk szerezni ehhez 13 O 2 -molekula szükséges. Az egyenlet tehát a következõ: 2C 4 H O 2 = 8CO H 2 O.

12 KØmia qxd 8/1/ :13 PM Page 507 Tárgymutató

13 KØmia qxd 8/1/ :13 PM Page 508

14 KØmia qxd 8/1/ :13 PM Page 509 A a.r. 69 abszolút hõmérséklet 114 abszolút hõmérsékleti skála 114 abszorpció 143, 356 abszorpciós koefficiens 452 Adams, John 350 addíció 88 adhézió 426 adiabata 213 adszorpció 142 aeroszól 73 affinitás agyag 71, 128 agglomerátum 72 akceptor 55 akkumulátor 328, aktinoidák 48 aktiválási energia 445 aktiválási gát 392 aktivitás 243, 309 alapmértékegység 18, 19 alhéj 366 alkáliföldfémek 92 alkáli tüzelõanyag-cella (AFC) 338 alkálifémek 45 46, 92 állandó súlyviszonyok törvénye 84, 350 állapot 109 állapotegyenlet 109, 192 állapotjellemzõ 109 állapotjelzõ 109, 192 állapottér 113 allén álló fázis 143 allotrópia 138 általános gáztörvény 116 Amagat-szabály 160 amalgám 344 amfidelem 286 amfifil 126 amfotéria 293 ammóniaszintézis amorf 48 analitikai tisztaságú 69 Anaximenész 349 anion 39, 47, 49, 55, anód 323, 341 antiklinális-állás 418 antiperiplanáris állás 418 anyaghullám 355 anyagtranszport 194, anyalúg 177 apoláros 55 áramkulcs 325 arany 70, 305, 320 areométer 27 Arisztotelész 349 Arkhimédész-törvénye 28 Arrhenius, Svante 285, 286 Arrhenius-egyenlet 445 Arrhenius-paraméterek 445 asszociátum 252 ásvány átcsapási tartomány 273 átkristályosítás 177 átmeneti állapot 446 átmeneti fémek 48 átmenetiállapot-elmélet atmoszféranyomás 111 atom 36 44, 348, atommag 36 39, 53 atompálya 367, 368 atomrács 139 atomrádiusz atomszám 37 atomtömeg 39 autoprotolízis 289 autoprotolízis állandó 289 Avogadro 37, 59 Avogadro-szám Avogadro-törvény 115 axióma 191, 360 azeotrop , 174, 176 α-sugárzás 44

15 KØmia qxd 8/1/ :13 PM Page Tárgymutató B Balmer-széria 357 bar 29 barométer 29 Baumé-fok 27 bauxit 279 bayerit 317 bazalt 278 bázis 60 61, 89 90, bázisos só 62 Beckmann-hõmérõ 183 Becquerel, Antoine Henri 351 belsõ súrlódás 126 belsõ energia , 212 beoltás 76 bepárlás 76 Berthelot-egyenlet 122 Berzelius 33, 35 bimolekulás nukleofil szubsztitúció SN2 457 Bingham-folyadék 128 Black, Joseph 190 Bohr, Niels 43, Bohr-féle atommodell 362 Bohr-féle magneton 364 Bohr-rádiusz 366 Boltzmann, Ludwig Edward Boltzmann-állandó 202 bomlás 88 borostyán 148 Bose Einstein-kondenzáció (BEC) 371 Boyle, Robert 109, 113, 190 Boyle-Mariotte-törvény 114, 167 Boyle-pont 117 bozonok 370 böhmit 317 Bracket-széria 357 briliáns csiszolás 155 Broglie, Louis de 355 Brønsted Lowry sav-bázis elmélet , 303 Brønsted, Johannes Nicolaus Brønsted Charlot-egyenlet 263 buboréknyomás mérése 126 butadién bután butanol büretta 25, 272 β-bomlás 44 β-sugárzás 44 C caloricum 190 cellareakció cement, cementgyártás cementáció 319 cementgyártás centrifugálás 71 Charles, Jaques-Alexandre-Cesar 115 Charles-törvény 115 Chemical Abstract 63 ciklopentadienil-anion 296 cisz-transz-izoméria 418 Clapeyron-egyenletet 146 Clausius Clapeyron egyenlet 132, 147, 169, 233, 251 Curie-pont 157 Cs csapadék, csapadékképzõdés 83, 85 88, 261, 271, 277, 311, 316 csepptérfogat mérése 126 cserebomlás 89 csomógömb 366 csomósík 366 csoportreagens D Dalton 38 Dalton-törvény 160, 244 Daniell-elem 326 datív kötés 55, Davisson, Clinton 355, 413 Davy 286 degenerált állapotok 365 delokalizáció 395, delta-pálya, delta-kötés Démokritosz 36, dendrit 336 deszorpció 142 desztilláció , 175, 180 desztillátum 170 detergens 125 deutérium 39 diafragma 345 diafragmás klóralkáli elektrolízis 344 diagonális vagy átlós szabály 379 dialízis 184 diamágneses anyag 370 diffraktogram 137 diffúzió 162 diffúziós szivattyú dilatáció 158 dimenzióanalízis 23 dimer 252 dimerizáció 88 dinamikai vagy abszolút viszkozitás 127 dipeptid 431 dipólusmomentum 55

16 KØmia qxd 8/1/ :13 PM Page 511 Tárgymutató 511 diszperzió 72 diszperziós vagy London-erõk 425 diszproporcionálódás 98 disszociáció 88, 253 disszociációfok 250 Djabir 285 DNS-molekula 431 dodekaéder 253 dodekaéderes kristály 135 donor 55 dublett állapot 370 dugattyú 193 durranógáz 319 dúsítás δ-pálya, δ-kötés E effektív magtöltés 371 égéshõ 219 egyenértéktömeg egyensúlyi állandó egyensúlyi gõztenzió 129 egyensúlyi kötéstávolság 386, 416 egyesülés 88 egykristály 148 Eigen-modell 253 Einstein, Albert 354 eka-alumínium 47 eka-bór 47 eka-szilícium 47 ekvivalenciapont elegy 67 elegykristály 176 elegyszabály 159 elektród 307 elektródpotenciál 306 elektrofil 296 elektrokémiai fázisdiagram 315 elektrokémiai kettõsréteg 306 elektrolit 60 elektrolízis 319, elektromágneses sugárzás elektromotoros erõ, EME 326 elektron 37, 38 elektronaffinitás 46, 378 elektrondiffrakció 413 elektronegativitás 46, 49 elektronfelhõ 45 elektronkonfiguráció 372 elektronmikroszkóp 355 elektronoktett 53, 57 elektronpár 54, 294 elektronsûrûség 364, 366, elektrontermelõ folyamat 323 elektronnyelõ reakciók 323 elektrosztatikus füst- és porleválasztó 73 elektrosztatikus köcsönhatás 193 elektrosztatikus vonzóerõ 425 elem elemi cella 135 eletrolit 307 elimináció 88 elkent elektron 364 ellenálláshõmérõ 30 elsõ fõtétel 197 elsõ ionizációs energia 377 elsõrendû fázisátmenet 157 elsõrendû reakciók emisszió 356 Empedoklész 350 emulgeátor 74 emulzió 73 endoterm folyamat 197 energia 194 energiasûrûség 328 entalpia entrópia 200 érintkezési szög 125 Erlenmeyer-lombik 25 erõ 28 erõs bázis 255 erõs sav 255 értékes jegy 15 érzékelõ 14 etalon 14 eutektikus pont 178 eutektikus rendszerek 178 exoterm folyamat 197 extenzív állapotjelzõ 192 extenzív sajátságok 158 extenzív változó 241 extrakció 151 ezüst-klorid-elektród F fagyáshõ 214 fagyáspontcsökkenés törvénye , 207 fagyasztva szárítás 152 fajhõ 212 fajlagos felület 73 fajsúly 27 Faraday törvénye 343 Faraday, Michael 342 Faraday-szám 306 fázis 110 fázisdiagram fedõ állás 417 fehérfoszfor 156 fehérjék másodlagos szerkezete 431 fekete test hõmérsékleti sugárzása

17 KØmia qxd 8/1/ :13 PM Page Tárgymutató feketefoszfor 156 felbontóképesség 355 felépítési elv 372 felezési idõ 39, félfémek 49 félreakció 308, 318, felületaktív anyag 126 felületi adhézió 426 felületi feszültség félvezetõ, n-típusú 408 félvezetõ, p-típusú 408 félvezetõk 406, 409 fém 33, 49, fémelektród 307 fémes rács 140 fémüveg 148 fényelektromos effektus fermionok 370 Fermi-szint ferromágneses anyag 370 feszültség 127 fizikai atmoszféra 29 fiziológiás sóoldat 184 flogisztonelmélet 190, 285 flotálás 71 fluid állapot 150 fluktuáció fluoreszcencia-intenzitás 452 folyadékhõmérõ 30 folyadékkromatográfia 143 fordított ozmózis 185 forgási energia 414 forgási kvantumszám 415 forgatónyomaték 414 forgó csepp módszer 125 forgólapátos szivattyú 111 forráspont 131 forráspont-emelkedés törvénye , 207 forráspontmérés gömbi módszerrel 132 foszfátpufferek 264 foszforeszcencia 294 foszforsav cella (PAFC) 338 foszforsavas pufferek fosszilis energiahordozó 221 fotoelektron-spektroszkópia 378 foton 354 fotoszintézis 204 fõcsoport 49 fõkristályosodás 278 fõkvantumszám 364 fõzõpohár 25 frakcionáló oszlop 171 francium 46, Fresenius-féle minõségi analízis Fresnel, Augustin 352 Friedel Crafts-reakciók 297 fuel cell 337 Fuller Buckminster 140 fullerén , 294 fundamentális egyenlet 210 funkciós csoportok 60 futtatás 144 függõ csepp mérése 125 G galvanizálás 346 gauche-állás 418 Gay-Lussac, Joseph-Louis 37, 114, 351 gázelektród gázkromatográfia 143 gázreakció 250 gekkó 426 gerjesztett állapot 364 Germer, Lester 355, 413 Gibbs, Josiah Willard 189 Gibbs-egyenlet 210 Gibbs-féle fázisszabály 149 gipsz 280 gócképzõdés 76 Goldman, Alan J. 142 golyósmalom 69 gombelem 330 goniométer 125 gõz 132 grafén 141 grafit 137, , 155 grafitpala 280 Graham-törvény Grove, William Robert 337 Gy gyémánt 155 gyémántülõ cella 112 gyenge sav 255 gyenge bázis 255 gyök , gyökös folyamat 438 gyors áramlásos technika 453 gyûrûs módszer 125 H hab 73 Haber Bosch-szintézis 250 habstabilizáló 125 habzásgátló 125 Hahn, Otto 35 hajszálhigrométer 133 halgörbe , 180

18 KØmia qxd 8/1/ :13 PM Page 513 Tárgymutató 513 halogén Hamilton-operátor 360 Hard-Soft-Acid-Base (HSAB)-elmélet 301 harmadik fõtétel 208 hármaskötés 52 hármaspont 149 Haüy, René Just 136 héj 366 hélium 38, 44, 46, 53 Helmont, Jean Baptista van 351 helyettesítés 89 Henderson Hasselbalch-egyenlet 263 hengerszék 69, 70 Henry-konstans 166 Henry-törvény Hérakleitosz 349 Hertz, Heinrich 352 Hess-tétel heterogén egyensúly 251 heterogén katalízis 145 heterogén reakció 251 heterogén rendszer 109 hexagonális cella 135 hiba 14 hibridizáció hibridpálya 396 hidrargillit 317 hidratáció 216 hidrátburok 216 hidrid 335 hidrofil 125 hidrofób 125 hidrogénelektród 308 hidrogénhid 252 hidrogénhidas kötés 427 hidrogén-jodid 242, 436, 459 hidrogénkötés hidrogénmolekula hidrolízis hidrolízis-állandó 261 hidrotermás ásványképzõdés 279 hidroxilion 286 hidroxóniumion 60, 286 híg oldatok törvényei 179 higanykatódos klóralkáli elektrolízis 344 higanymilliméter 29 hígítás 78 hiszterézis 128 homogén egyensúly 250 homogén katalízis 448 homogén rendszer 109 homogenizálás 69 hõ hõkapacitás 212 hõmérséklet 190 Höppler-viszkoziméter 129 hõtágulás 114 HPLC tisztaságú vegyszer 69 hullámszám 357 Hund-szabály 372 Huygens 352 hûtõkeverék 177 I ideális elegyek immunitás tartománya 316 impregnálás 125 impulzus 29 impulzusmomentum 414 impulzusradiolízis 453 indikátor 60 61, 102, indikátorexponens 273 indukciós erõk 425 inflexiós pont 120 inhibíció 438 inhibitor 438 inhomogén rendszer 109 intenzív állapotjelzõ 192 intenzív sajátságok 158 intenzív változó 241 interferencia 137 intermedier 438 intermolekuláris hidrogénhíd 429 intramolekuláris hidrogénhíd 429 inverz populáció 205 ionizációs energia 46, 378 ionos kötés 53, 383 ionrács 140 iránykvantálás irreverzibilis olyamat 198 IUPAC 63, 95 izobár 115 izoelektronos 57 izomerizáció 89 izomorfia 138 izoszter 115 izoterm 115 izotóp 38, 52 J jégkaloriméter 213 jel 14 jelátalakító 14 K kadmium-higany-oxid elem 330 kalcit 136 kalomelelektród 312

19 KØmia qxd 8/1/ :13 PM Page Tárgymutató kaloriméterbomba Kammerlingh-Onnes 122 kapocsfeszültség 326 karát 155 karbén 379 karbokation 299 karbonát-olvadék cella (MCFC) 338 karbonpapír 338 karboránsav 294 karboxilcsoport 60 katalizátor 250, katalízis kation 39, 47, 49, 55, katód 323, 341 katódos védelem 323 keménység 301 kémiai képlet 51 kémiai potenciál 210, , , 251, , 313 kémiai reakciók reverzibilitása 241 kemiszorpció 145 kén-hexafluorid 116 kettõskötés 54 keveredési entrópia 208 kifordított Leclanche-elem 330 kinematikai viszkozitás 127 kinetikai stabilitás 392 kinetikus gázelmélet 162 kinetikusan kontrollált reakció 458 kiömlési vagy effúzív magmás kõzetek 278 kirázás 234 kisütési jelleggörbe 328 kitermelés 101 kiválasztási szabály 415 klinker 71 klóralkáli-elektrolízis 343 koagulálás 73 kolligatív sajátság 179 kolloid 72 kolloid malom 73 komplex 295 komplex só 54 komponens 74, 109 kompresszibilitás 117 kompresszor 111 koncentrációs elem 326 kondenzáció 119, 129 konformáció konjugált kettõskötés 336, 400 konjugált sav-bázis párok 287 konjugált szénhidrogének 400 konóda 169 Konovalov törvénye 165 kontakt katalízis 448 kontrakció 158 koordinációs szám 139 koordinatív vagy datív kötés 55, 300 korlátlan elegyedés 164 korlátolt elegyedés 164 korrózió korrózió tartománya 316 korrózióvédelem kovalens kötés 53, 383 köbös hõtágulási együttható 30, 114 kõolaj 83, 435 kötés kritikus pontja 422 kötés útja 422 kötési energia 384 kötési entalpia 384 kötésrend 387 kötéstávolság 376 kötõpálya 387 közös ion hatása 266 köztitermék 438 közvetlen metanolos cella (DMFC) 340 kristályhidrát 76 kristályosítás kristályrács 135 kristályrendszer 135 kristályviz 76, 251 kritikus hõmérséklet 120 kritikus móltérfogat 120 kritikus nyomás 120 kromatográfiás módszerek 143 kumulált kettõskötés 401 kvadruplett állapot 370 kvantumfolyadék 157 kvantummechanika axiómái 360 kvantumszámok 364 kvarc kvázikristály kvázistacionárius állapot 458 L Lagrange 36 lágyulás 148 lágyság 301 Landau, Lev 204 lángfestés 357 lantanoidák 48 lapon centrált köbös rács 138 latens hõ 132, Lavoisier 33, 36, 285, 350 Lawrence, E. O. 34 lazító pálya 387 LCAO-MO 395 Le Chatelier-elv 249 Leclanche, George 329 Leclanche-elem 329 Lederman, Leon 350 Legendre-transzformáció 226 lehajtás 180

20 KØmia qxd 8/1/ :13 PM Page 515 Tárgymutató 515 lehasításos mechanizmus 460 lendület 29 Leukipposz 36, 349 Lewis, Gilbert 294 Lewis-bázis 296 Lewis-sav 295 lézermódusok 391 ligandum 62, 96 likvidmagmás tartomány 278 likvidusz 165, 176 likviduszgörbe 165 Linear Combination of Atomic Orbitals Molecular Orbital 395 liofilizáció 152 lítium akkumulátor 336 lítium elem 331 lítiumion akkumulátor 336 logaritmus tulajdonságai 242 Lomonoszov, Mihail Vasziljevics longitudinális hullám 352 Loschmidt-féle szám 58 Lowry, Thomas Martin 287, 289 löszbaba 280 lúgos akkumulátor 334 lúgos elemek 330 Luther-szabály 313 Lyman-széria 357 M magányos elektronpár 395 magmás kõzet 278 mágneses kvantumszám 364 mágneses momentum makroállapot , makroszkopikus 67 maradék Martini-törvénnyel 167 másodfajú elektród második fõtétel 199 másodrendû fázisváltozás 157 másodrendû reakció 443 maximális forráspontú azeotróp 172 Maxwell, James, Clerck 352 mazsoláspuding-modell 351 mechanikai kölcsönhatás megállított áramlás 454 megoszlási hányados 234 megtalálási valószínûség 364, 366 megújuló energiahordozó 221 Meitner, Lise 35 mellékkvantumszám 364 membráncellás klóralkáli-elektrolízis 346 Mengyelejev, Dimitrij 34, 47 meniszkusz 121 mérlegszabály 119 mérõeszköz 14 mérõhenger 25 mérõoldat 102 mértékegység 16 mesterséges gyémánt 155 metalloidok 49 metamorf átalakulás 279 metatézis reakció 298 mezoszféra mikroállapot mikrohullámú spektroszkópia 415 mikrohullámú avagy forgási spektroszkópia 415 mikroszkopikus 67, 72 minimális forráspontú azeotrop 172 minõségi analízis Mohr Westphal-mérleg 28 mól definíciója 58 molális fagyáspontcsökkenés 183 molális forráspont-emelkedés molalitás 79 moláris képzõdési entalpia 217 moláris képzõdési szabadentalpia 228 moláris koncentráció 78 molaritás molekula térszerkezete 137 molekulaképlet 51 molekulapálya , , 400, molekulapálya-elmélet 388, 394, 400 molekularács 139 molekularitás 455 molekulaszita 144 molekulatömeg 51 mólhõ 212 mólszám 77 mólszázalék 77 móltört 77 monoklin cella 135 monokromatikus röntgensugarak 137 monomolekulás nukleofil szubsztitúció, SN1 457 mozgó fázis 144 Mulliken 47 munka 194 N Nafion 339 Napóleon, Bonaparte 325 4C centrumos delokalizált rendszer 400 nemesgáz nemesgáz-konfiguráció 372 nemkötõ elektron 55 nemmegújuló energiahordozó 221 nempoláros 55 Nendtvich Károly 286 Nernst, Walther 208, 305

Megismerhető világ. Bevezetés a kémiába. Hullámok. Ismert kölcsönhatások. EM sugárzás fajtái (spektruma) Az atom felépítése

Megismerhető világ. Bevezetés a kémiába. Hullámok. Ismert kölcsönhatások. EM sugárzás fajtái (spektruma) Az atom felépítése Megismerhető világ Bevezetés a kémiába Általános kémia tudományos módszer reprodukálható kísérletek, mérések Világegyetem építőkövei anyagi testek (korpuszkulák)» nem fednek át, véges a sebességük, tömegük

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Kémiai alapfogalmak: - A kémia alaptörvényei ( a tömegmegmaradás törvénye, állandó tömegarányok törvénye) -

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

Bevezetés a kémiába. Általános kémia

Bevezetés a kémiába. Általános kémia Bevezetés a kémiába Általános kémia Fontos tudnivalók - nappali Tárgy neve: Kémia Neptun kód: SBANME2016 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Általános kémia vizsgakérdések

Általános kémia vizsgakérdések Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET. IX. évfolyam 2013/2014

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET. IX. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET IX. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita I. Mivel foglalkozik

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

TANMENET KÉMIA IX. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET KÉMIA IX. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET KÉMIA IX. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA I. Év eleji ismétlés (3 óra) 1. A kémiai alapismeretek ismétlése 2. Az atomszerkezeti ismeretek ismétlése

Részletesebben

Bevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei. Általános kémia

Bevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei. Általános kémia Bevezetés a kémiába (TKBE0141, TTBE0141) témakörei Általános kémia 1. Az atom szerkezete Az atom felépítése, alkotó részei jellemzése. Rendszám, tömegszám, izotópok. Az atompálya fogalma, a kvantumszámok

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Maróthy Miklósné KÉMIA éveseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Maróthy Miklósné KÉMIA 14 16 éveseknek címû tankönyvéhez 9. osztály 10.osztály éves órakeret 55 óra 74 óra 55 óra 74 óra (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) (1,5 óra/hét) (2 óra/hét) bevezetés 1

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

Bevezetés a kémiába. Általános kémia

Bevezetés a kémiába. Általános kémia Bevezetés a kémiába Általános kémia Fontos tudnivalók Tárgy neve: Általános kémia Neptun kód: SBANKE1111 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Eredmény Érdemjegy 0 50% % % % % 5

Eredmény Érdemjegy 0 50% % % % % 5 Általános kémia gyakorlat biomérnököknek, Kémia gyakorlat I. 2011/2012. őszi félév Tankörvezetők órák, termek: Biomérnökök: B1: Oláh Julianna Hétfő: 10 15 12 00, CH301; Kedd: 15 15 17 00, CH301. B2: Krámos

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer energia szintek atomokban

Részletesebben

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás ELEKTROKÉMIA 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Szerkesztette: BENKŐ ZOLTÁN Írta: BENKŐ ZOLTÁN, KŐMÍVESNÉ TAMÁS IBOLYA, STANKOVICS

Részletesebben

A kémiatanári zárószigorlat tételsora

A kémiatanári zárószigorlat tételsora 1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége

Részletesebben

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai

PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai Témakörök: Gázok és gáztörvények Felületi feszültség Viszkozitás Sűrűség és hőtágulás Olvadáspont, forráspont, lobbanáspont Hőtan és kalorimetria Mágneses

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 5 C.) A Bohr-féle atommodell...

Részletesebben

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje

Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

Általános Kémia, 2008 tavasz

Általános Kémia, 2008 tavasz 9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal

Részletesebben

Kémiai rendszerek állapot és összetétel szerinti leírása

Kémiai rendszerek állapot és összetétel szerinti leírása Kémiai rendszerek állapot és összetétel szerinti leírása komponens olyan kémiai anyagfajta, mely fizikai módszerekkel nem bontható összetevőire. fázis makroszkopikus határfelületekkel elválasztott homogén

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer

Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer 12-09-16 1 A rendszerezés alapja, az elektronszerkezet kiépülése 12-09-16 2 Csoport 1 2 3 II III IA A B 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 IV V VI VII

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015 1. Az energiaszintek elektronokkal való feltöltésére vonatkozó kijelentések közül melyik igaz? A. A 3. héj maximum 8 elektront tartalmazhat. B. A 3d alhéj elektronokkal való feltöltése a 4s alhéj előtt

Részletesebben

5. előadás 12-09-16 1

5. előadás 12-09-16 1 5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot

Részletesebben

dinamikai tulajdonságai

dinamikai tulajdonságai Szilárdtest rácsok statikus és dinamikai tulajdonságai Szilárdtestek osztályozása kötéstípusok szerint Kötések eredete: elektronszerkezet k t ionok (atomtörzsek) tö Coulomb- elektronok kölcsönhatás lokalizáltak

Részletesebben

Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?

Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só? Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl, NaCl C) Fe(NO

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Név szerint ki, vagy kik készítették 2. Óraszámok: 9. osztály 36.. óra (humán) 10. osztály óra 11. osztály -.óra 12. osztály -.óra SZAKKÖZÉPISKOLA

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

A sav és bázis fogalma

A sav és bázis fogalma 5. előadás A sav és bázis fogalma Arrhenius Ostwald: sav az a vegyület ami hidrogéniont ad le, bázis pedig ami hidrogén-iont vesz fel. Brönsted Lowry: a sav protont ad le (proton donor), a bázis pedig

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) 4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Felsőfokú tanulmányaihoz sok sikert kívánunk. Debrecen, 2015. július 27. Dr. Ősz Katalin s. k. Dr. Várnagy Katalin s. k.

Felsőfokú tanulmányaihoz sok sikert kívánunk. Debrecen, 2015. július 27. Dr. Ősz Katalin s. k. Dr. Várnagy Katalin s. k. Kedves Hallgató! Örömmel üdvözöljük abból az alkalomból, hogy felvételt nyert a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kémiatanár képzésére. Kérjük, figyelmesen olvassa el az alábbi

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

Boyle kísérlete. Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege. Robert Boyle angol fizikus, kémikus

Boyle kísérlete. Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege. Robert Boyle angol fizikus, kémikus Boyle kísérlete Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege Robert Boyle 1627-1691 angol fizikus, kémikus A tömegmegmaradás törvénye Lavoisier kísérlete 1. Boyle tapasztalata: ónt

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

Elektrokémia kommunikációs dosszié ELEKTROKÉMIA. ANYAGMÉRNÖK NAPPALI MSc KÉPZÉS, SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Elektrokémia kommunikációs dosszié ELEKTROKÉMIA. ANYAGMÉRNÖK NAPPALI MSc KÉPZÉS, SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ ELEKTROKÉMIA ANYAGMÉRNÖK NAPPALI MSc KÉPZÉS, SZABADON VÁLASZTHATÓ TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014. Tartalom jegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74 Elsőrendű kötések Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/74 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Ionos vegyületek képződése ˆ Ionok típusai ˆ Kovalens kötés ˆ Fémes kötés ˆ VSEPR elmélet ˆ VB elmélet 2/74 Periodikus

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÉMIA BELÉPŐKÉRDÉSEK 2016

ÁLTALÁNOS KÉMIA BELÉPŐKÉRDÉSEK 2016 ÁLTALÁNOS KÉMIA BELÉPŐKÉRDÉSEK 2016 A vizsga megkezdéséhez 3 belépő kérdésből 2-re kell helyes választ adni (NINCS második lehetőség). Csak a tökéletes, hibátlan válaszokat fogadjuk el. A válaszait amennyiben

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) 16. 05. 17., 00-12 00, K/2 Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! TESZT KÉRDÉSEK Kérdésenként 60 s áll rendelkezésre a válaszadásra. Csak

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára

Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára Kémia kerettanterve a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9 10. évfolyama számára (az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változata alapján) A kémia tanításának

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!!

ÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!! ÁLTALÁNOS KÉMIA Előadó: Dr. Pasinszki Tibor kémiai épület 647-es szoba tel.: 16-11 e-mail: pasinszki@chem.elte.hu Tantárgy honlapja: http://tpasinszki.web.elte.hu/magyar/altkem.htm vetített anyag és egyéb

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

Elektronátadás és elektronátvétel

Elektronátadás és elektronátvétel Általános és szervetlen kémia 11. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a közös elektronpár létrehozásával járó reakciók csoportjában milyen jellemzıi vannak sav-bázis és komplexképzı reakcióknak Mai témakörök

Részletesebben

Minta vizsgalap (2007/08. I. félév)

Minta vizsgalap (2007/08. I. félév) Minta vizsgalap (2007/08. I. félév) I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C

Részletesebben

Az elektromágneses hullámok

Az elektromágneses hullámok 203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert

Részletesebben

Az atom szerkezete... 1

Az atom szerkezete... 1 Tartalom Az atom szerkezete... 1 Atom. Részecske. Molekula... 1 Atommodellek... 3 A.) J. Thomson féle atommodell... 3 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 C.) A Bohr-féle atommodell... 4 Orbitál

Részletesebben

Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.

Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I. A tárgy neve FIZIKAI KÉMIA 1. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK FIZIKAI KÉMIAI TANSZÉK Felelős oktató: Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Kristályos szilárd anyagok

Kristályos szilárd anyagok Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök

Részletesebben

A kovalens kötés polaritása

A kovalens kötés polaritása Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos

Részletesebben

Javítóvizsga feladatok 9.osztály

Javítóvizsga feladatok 9.osztály Javítóvizsga feladatok 9.osztály 1. Hány darab elemi részecske van 1 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 2. 10 23 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 0,5 mol 13 C atomban db p + db n 0 db e - 3,25 g

Részletesebben

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém

Részletesebben

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE. KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, május 12.

A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE. KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, május 12. A SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUMA SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZTÁRSASÁGI KÉMIAVERSENY (Varvarin, 2012. május 12.) TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VII. OSZTÁLY SZÁMÁRA A tanuló jeligéje:

Részletesebben

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek

Részletesebben

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia, Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél

Részletesebben

Vegyületek - vegyületmolekulák

Vegyületek - vegyületmolekulák Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek

Részletesebben

Ideális gáz és reális gázok

Ideális gáz és reális gázok Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:

Részletesebben