MESTERSÉGES ÉS SZINTETIKUS POLIMEREK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MESTERSÉGES ÉS SZINTETIKUS POLIMEREK"

Átírás

1 MESTERSÉGES ÉS SZINTETIKUS POLIMEREK

2 POLIMERKÉMIAI ALAPFOGALMAK A polimer fogalma: Az nagy molekulatömeg anyagokat makromolekuláknak nevezzük. A polimer makromolekulák ismétl d egységekb l állnak. A polimer ismétl d épít eleme a monomer. A polimerben a monomer egységek száma adja meg a polimerizációs fokot (P). Abban az esetben, amikor egyfajta monomeregység ismétl dik homopolimerr l, ha pedig több, különböz ismétl d monomeregységb l épül fel a polimer, akkor kopolimerr l beszélünk. Ha a monomeregységek száma: 2, 3, 4 dimernek, trimernek, tetramernek, ha akkor a makromolekulát oligomernek nevezzük. A keletkezett polimerben min ségileg új tulajdonságok jelennek meg, polimolekulárisak csak átlag molekulatömegük adható meg nem vagy csak hosszú duzzadási folyamat után oldódnak nem vihet k gázhalmazállapotba

3 A polimerek csoportosítása Anyaguk szerint megkülönböztetünk szervetlen (pl. kvarc), elemorganikus (pl. polisziloxán) és szerves (pl. PVC) polimereket. Eredet szerint természetes (pl. cellulóz) és mesterséges (pl. polipropilén) polimereket. El állítási mód szerint polimerizációval, polikondenzációval és poliaddícióval el állított polimerek között teszünk különbséget. A polimer szerkezete alapján: lineáris molekulákról, elágazott molekulákról, térhálós szerkezet polimerekr l, parketta (síkhálós) szerkezet, csillag alakú stb. polimerekr l beszélünk. a b c d a, fonalmolekula, b. elágazott fonalmolekula (ritka, hosszú oldalláncok), c. elágazott fonalmolekula gyakori, rövid elágazásokkal, d. térhálós molekula,

4 A polimerek csoportosítása Makromolekulák Szervetlen Elemorganikus Szerves természetes Homo-atomos polimerek pl.kén,szelén, grafit,gyémánt Biatomos pl. (SiO 2 ) Poliatomos, pl.polifoszfátok mesterséges üveg, cement szilícium-karbid stb. poli (foszfornitril-klorid) kaucsukok mesterséges poliorganosziloxánok bór-, foszfor-, kén- organikus polimerek M anyagok Gyanták mesterséges Szénláncú polimerek Heteroláncú polimerek Átalakítási termékek Szálképz k természetes (biopolimerek) a) poliprének b) poliszacha ridok c) nukleinsav ak (polinukleotidok)

5 A m anyagok fogalma A m anyagok egy vagy több, f leg mesterségesen el állított polimerb l és (különböz célú) adalékanyagokból álló összetett rendszerek. Csoportosításuk: A m anyagok feldolgozhatóság szerinti osztályozása alapján: h re lágyuló (termoplasztok), h re keményed (duroplasztok vagy termoreaktív anyagok) és hidegen keményed m anyagrendszerekbe sorolhatók. Tulajdonság és felhasználási cél szerint: elasztomerekr l (kaucsukszer anyagok), plasztomerekr l (m gyanták) és szálképz anyagokról beszélünk. A m anyagok felhasználói a gumiipar, a m anyagipar, a vegyiszál (textil) ipar, a lakkipar, és a legtöbb iparág, melyek egyike a gépipar.

6 Amorf polimerek A m anyag nagy része csak amorf állapotban fordul el, melyekben a molekulák véletlenszer en helyezkednek el. Csak közeli rendezettség fordul el : a rendezett területek mérete a makromolekulák méretének nagyságrendjébe esik. Szegmens: a polimer molekula termikus szempontból önálló egységként viselked része. Mozgása a mikro (lokális) Brown-mozgás Üvegedési h mérsékletnek (T g ) nevezzük azt a molekulaszerkezett l függ h mérsékletet, amely felett szegmensmozgás lehetséges. A Tg függ a molekulatömegt l: A polimereket az üvegesedési h mérsékletük alapján is osztályozhatjuk. A szobah mérséklethez (T RT ) viszonyítva így megkülönböztetünk: Plasztomereket: T g >TRT (Tg itt a h állóság mértéke). Elasztomereket: T g <TRT (Tg itt a fagyállóság mértéke)..

7 Amorf polimerek A polimerekben a szegmensmozgásnak többlet energiaigénye van: a szubsztituensek közötti (intramolekuláris), illetve a láncok közötti (intermolekuláris) kölcsönhatások miatt. D T g nagyrugalmas T f A polimerek fizikai állapotát az ún. termomechanikai görbével lehet üvegszer viszkózus egyszer en szemléltetni. T 1 T 2 T 3 T 4 T (K) T g (inflexiós pont) az üveges és nagyrugalmas állapotot választja el. T f az a h mérséklet tartomány, amely felett az anyag viszkózus folyadék. Ha T<Tg, akkor üvegr l, ha Tg<T<Tf nagyrugalmas gumiról (reverzibilis deformáció lehetséges) és ha T>Tf, akkor viszkózus folyadék állapotról beszélünk.

8 Kristályos polimerek A polimerkristály elemi cellájának rácspontjaiban nem egyes atomok,hanem a polimerlánc nagyobb egységei találhatók. Egy makromolekula több kristályos és amorf tartomány része lehet. A kristályosságot a kristályossági fokkal jellemezzük, amely a kristályosság mértéke. D Kétfázisú kristályos + amorf üvegszer nagyrugalmas Egyfázisú amorf nagyrugalmas viszkózus A kristályos polimerek nyújtás hatására átkristályosodnak (átrendez dnek a T g T m T f T (K) feszültség irányába). A polimer nagyfokú kristályossága nem egyértelm jósági kritérium. Bizonyos alkalmazásoknál (pl.: optikai eszközök) egyenesen káros a kristályosság.

9 A fontosabb m anyagok és el állításuk módjai El állítási szempontból megkülönböztetünk: Természetes eredet (növényi eredet ek: fa, gyapot, mez gazdasági nyersanyagok, növényi olajok; állati eredet ek: kazein) Szintetikus (polietilén, polipropilén, polivinil-klorid) m anyagokat. Szintetikus polimerek el állítási módjai: Polimerizáció: láncreakciós mechanizmussal telítetlen kett s kötést vagy feszített gy r t tartalmazó monomerekb l melléktermék keletkezése nélkül polimer keletkezik (pl. polietilén, polipropilén, poli(vinil-klorid) stb ). Polikondenzáció: lépcs s mechanizmusú reakció, amelyben két- vagy többfunkciós monomer molekulák kapcsolódnak össze valamilyen kis molekulatömeg melléktermék (víz) képz dése közben (pl. fenoplasztok, aminoplasztok, telítetlen poliészterek stb ). Poliaddíció: Lépcs s mechanizmusú reakció, melyben melléktermék nem keletkezik, a képz dött polimer összetétele pedig megegyezik a kiindulási monomer összetételének n-szeresével (pl.epoxigyanták, poliuretánok stb ).

10 Polimerizáció Polimerizáció: Minimum bifunkciós monomerek egyesülése melléktermék keletkezése nélkül, láncmechanizmusú reakcióban. A polimerizáció elemi lépései: Láncindítás: létrehozunk egy aktív centrumot mely lehet szabad gyök vagy ion (*): A R* M RM* Láncnövekedés: az aktívált monomer további monomerekkel reagál RM* + nm RMnM* Lánczáródás: az aktív centrumok megsz nésével a reakció befejez dése RMnM* polimer A polimerizáció fajtái: gyökös (az aktív centrum szabad gyök) ionos (az aktív centrum ion), ez lehet kation (kationos polimerizáció) vagy anion (anionos polimerizáció)

11 Polimerizáció A vinil-típusú monomerek polimerizációja: a kett s kötés felszakadásával és a monomerek összekapcsolódásával keletkezik a polimer Gyökös polimerizáció: CH 2 = CH + R. R (CH 2 CH). Y Y növekv makrogyök Kationos polimerizáció: CH 2 = CH + R + R (CH 2 CH) + Y Y növekv makrokation Anionos polimerizáció: CH 2 = CH + R - R (CH 2 CH) - Y Y növekv makroanion

12 Gyökös polimerizáció A gyökös polimerizáció elemi lépései: Láncindítás = Iniciálás (létrehozunk egy szabad gyököt) Az iniciálás módjai: iniciátorral redox-rendszerrel termikusan fotokémiai úton kis és nagyenergiájú sugárzással Iniciátorok típusai: peroxi vegyületek (pl. bemzoil-peroxid vagy különböz azo ill. diazo vegyületek (pl. diazo-amino-benzol) hidroperoxidok) Iniciálás iniciátorokkal: H hatására az iniciátorok gyökökre bomlanak (ált. 40 o C felett), így a reakció aktiválási energiája nagy. A peroxi vegyületeknél az O O kötés, az azo ill. diazo vegyületeknél a N=N kötés bomlik.

13 Gyökös polimerizáció Iniciálás redox-rendszerrel: Leggyakoribb a Fe ++ / H 2 O 2 rendszer, melynek bomlása: Fe ++ / H 2 O 2 Fe OH - + OH A reakció aktiválási energiája kicsi, a bomlás alacsony h mérsékleten megy végbe. Iniciálás termikus úton: A gyökképz dés h hatására megy végbe, csak akkor alkalmazzák ha a h közléssel más célt is elérnek (pl. polisztirol h zsugorítása) Iniciálás fotokémiai úton: A monomerb l vagy egy ún. szenzibilizátorból fény hatására keletkezik szabad gyök. Jellemz je biradikálisok megjelenése: (CH 2 CH ) Y Iniciálás kis és nagyenergiájú sugárzással: Röntgen, gamma sugárzás stb. Jellemz je, hogy nem szelektív a bomlás.

14 Gyökös polimerizáció Láncnövekedés A szabad gyök monomerrel egyesül, növekv makrogyökök keletkeznek: R (CH 2 CH). + CH 2 = CH R (CH 2 CH) (CH 2 CH). Y Y Y Y A láncnövekedés addig tart amíg az aktív centrum él és van monomer a rendszerben. Lánczáródás A szabad gyök dezaktiválódik, mely kétféleképpen történhet rekombinációval és diszproporcióval: Rekombináció a makrogyökök között R (CH 2 CH) n. + R (CH 2 CH) m. R (CH 2 CH) n (CH 2 CH) m R Y Y Y Y Rekombináció primer ás makrogyökök között R (CH 2 CH) n. + R. R (CH 2 CH) n R Y Y Makrogyökök diszproporciója: H vándorlás játszódik le R (CH 2 CH). n + R (CH 2 CH). m R (CH 2 CH 2 ) + (CH 2 = C) m R Y Y Y Y

15 Láncátadás Gyökös polimerizáció A szabad gyök a párosítatlan elektront átadhatja egy stabil vegyületnek is, a láncnövekedés tehát folytatódik, de a valódi lánchossz nem n. A láncátadás történhet: monomerre polimerre iniciátorra oldószerre (lazán kötött, mozgékony H-atomok leszakadásával) láncátadószerekre (lazán kötött, mozgékony H-atomok leszakadásával veszik át az aktív centrumot, pl. fenolok, merkaptánok stb.) Láncátadószerek adagolásának célja P csökkentése (regulátorok). A retardálószerek lassítják is a polimerizációt, az inhibítorok pedig leállítják. Inhibítorokkal pl. tárolás, szállítás alatt védik a monomereket polimerizáció megindulásától.

16 Ionos polimerizáció Az aktív centrum ion, ez lehet kation (kationos polimerizáció) vagy anion (anionos polimerizáció). Jellemz i: Az aktív centrumot valódi katalizátorok hozzák létre A katalizátorok minden reakciólépésben jelen vannak Lánczáródás helyett csak láncátadás van A közeg is befolyásolja a folyamatot Katalizátorok poláros oldószerben önálló ionok (szolvátburokkal), apoláros oldószerben ionpárként vannak jelen. Kationos polimerizáció: protonakceptor típusú vegyületekre jellemz A katalizátorok proton donor anyagok : pl. ásványi savak (H 2 SO 4, H 3 PO 4 ) vagy Lewis-savak (BF 3, AlCl 3 ) komplexei nukleofil anyaggal pl. vízzel, alkohollal stb BF 3 + H 2 O H + [BF 3 OH] - H + + [BF 3 OH] - apoláros poláros oldószerben

17 Az izobutén kationos polimerizációja: Láncindítás: Kationos polimerizáció CH 3 CH 3 l l CH 2 = C + H + [BF 3 OH] - CH 3 C + [BF 3 OH] - l CH 3 CH 3 Láncnövekedés: CH 3 CH 3 CH 3 CH 3 l l l l CH 3 C + [BF 3 OH] - + CH 2 = C CH 3 C CH 2 C + [BF 3 OH] - l l l l CH 3 CH 3 CH 3 CH 3 Lánczáródás: ritka, csak a katalizátor komplex bomlásával és pl. az OHcsoport láncvégi beépülésével következhet be. Láncátadás: ez jellemz bb, monomerre, katalizátorra történik f leg. l

18 Anionos és sztereoreguláris polimerizáció Anionos polimerizáció: Protondonor típusú vegyületekre jellemz. A katalizátorok proton akceptor anyagok: f leg alkáli fémek vagy alkáli földfémek szerves származékai pl. fenil - Li, Na - izopropilát stb Bonyolult, sok lépéses reakciók, általában érzékenyek a közegre. Sztereoreguláris polimerizáció: Királis C-atomokat tartalmazó optikailag aktív monomerek d vagy l konfigurációjúak lehetnek. A láncban ezek elhelyezkedése lehet szabályos : izotaktikus: ddddddddd vagy lllllllllll szündiotaktikus: dldldldl vagy ddlddlddl Ha nincs szabályosság ataktikus a polimer, ezek nem sztereoregulárisak. A szabályosság speciális katalizátor rendszerekkel érhet el, melyek az anionos polimerizáció katalizátor rendszereihez hasonlóak (Ziegler-Natta). A monomerek térállását vagy adszorpcióval vagy f leg másodlagos kémiai kötésekkel rögzítik, esetleg mindkett vel.

19 Kopolimerizáció Többféle monomerb l álló polimerek pl. M 1 M 2 M 1 M 2 M 1 M 2 M 1 M 2 stb Egyesítik a homopolimerek tulajdonságait. Tulajdonságaik függnek. a monomerek típusától a monomerek arányától A kopolimerizáció is lehet gyökös vagy ionos. Jellemz ik: a kevésbé szabályos szerkezet miatt kristályosodási hajlamuk kisebb, így olvadás-vagy lágyuláspontjuk alacsonyabb oldhatóságuk viszont jobb a homopolimerekénél F leg m gyanták, lakkok, m anyag diszperziók, szintetikus szálak készülnek bel lük (pl. PE - PP, PVC - PVDC, PS polibutadién stb )

20 A polimerizáció ipari kivitelezési módjai Tömbpolimerizáció: a folyékony monomer és az iniciátor egy önt formában van a forma alakját felveszi a megszilárdult tömb. Akkor lesz jó a tömb, ha a monomer oldja a keletkez polimert (pl. PS, PMMA). El nyei: változatos alak egyszer kivitelezés Hátrányai: a polimerizáció el rehaladásával n a viszkozitás h fejl dés feszültségek, repedések, buborékok a tömbben a polimerizáció el rehaladásával csökken a térfogat, ez is hibahelyeket hoz létre. E hátrányok miatt csak kis térfogatú tárgyak el állítására alkalmas módszer. Oldószeres polimerizáció: a monomert oldószerben oldjuk. Ha a polimer is oldódik homogén fázisú polimer oldat Ha a polimer nem oldódik heterogén fázisú (kicsapásos) por válik ki El nyei: a h elvezetés megoldott a polimer oldat felhasználható (lakkok, ragasztók, bevonóanyagok). Hátránya: nehéz jó oldószert találni

21 A polimerizáció ipari kivitelezési módjai Szuszpenziós (gyöngy) polimerizáció: a monomerben oldjuk. az iniciátort és az egészet vízben diszpergáljuk (véd kolloid ált. PVA). A cseppek megszilárdulásával gyöngyök képz dnek leülepszenek így elvezethet k A gyöngyök mérete függ a véd kolloid koncentrációtól és keverés sebességét l El nyei: a polimer granulátum felhasználható a h elvezetés megoldott Hátrányai: Ha a polimer nem oldódik, porként kiválik és nem gyönyök keletkeznek. Emulziós polimerizáció: a monomert, az iniciátort és az emulgeátort (tenzidet) vízben diszpergáljuk. A legelterjedtebb eljárás, mert sok el nye van. El nyei: kicsi a bruttó aktiválási energia alacsony h mérséklet szükséges a h elvezetés megoldott a polimerizáció sebessége jól szabályozható az emulgeátor koncentrációval Plazma polimerizáció: bels felületek bevonására alkalmas új módszer. A mikrohullámú térben a nagy energiák hatására monomergyökök és más részecskék csapódnak le a felületre, ott polimerizálódnak vékony rétegben is tökéletes zárás!

22 Polimerizációs m anyagok kiss r ség lineáris nagys r ség Polietilén (PE) [CH 2 CH 2 ] n Fizikai tulajdonságok S r ség (g/m 3) LDPE HDPE 0,92-0,93 LLDPE 0,935-0,95 0,96 Tulajdonságai: vegyszerállósága jó vízfelvétele rendkívül kicsi jók a dielektromos tulajdonságai g z és gázeresztése nagy Kristályossági fok (%)T m Szakítószilárdság (Pa) Szakadási (%) Keménység (Shore) A metilcsoportok száma 1000 szénatomra számítva nyúlás ,5-5,0

23 Polimerizációs m anyagok Polipropilén (PP) [CH 2 CH ] n CH 3 Tulajdonságai: o C-ig jók a szilárdsági mutatói fagyállósága gyenge vegyszerállósága jó Kit n dielektrikum g z és gázeresztése nagy nyújtás hatására orientálódik és szilárdsága n vegyszerállósága jó Fizikai tulajdonságok S r ség (izotaktikus) (g/m 3) S r ség (g/m 3) Olvadáspont, ( o C) Üvegesedési pont, ( o C) Kristályossági (%) (Statikus) Szakítószilárdság, (Pa) fok, Szakadási nyúlás, (%) 0,90-0,91 0,

24 Polisztirol (PS) Polimerizációs m anyagok Fizikai tulajdonságok [CH 2 CH] n S r ség (g/m 3) 1, Tg ( o C) Tulajdonságai: korlátolt a h állósága vízállósága kit n vegyszerállósága közepes, szerves oldószerben oldódik ecetsav és az oxidáló hatású HNO 3 megtámadják kit n dielektrikum jók az optikai tulajdonságai jó a színezhet sége habanyaggyártásra alkalmas Tf ( o C) Szakítószilárdság (Pa) Szakadási nyúlás, (%) Törésmutató (n D 25 ) Vízfelvétel (24 óra) (%) ,4-2,0 1,59-1,60 0,0-0,05

25 Polimerizációs m anyagok Poli(tetrafluor-etilén) (Teflon) [CF 2 CF 2 ] n Fizikai tulajdonságok Tulajdonságok: súrlódási tényez je kicsi nagy h állóságú és m anyag fagyállóságú a legvegyszerállóbb m anyag dielektromos tulajdonságai rendkívül jók antiadhezív anyag S r ség (g/m 3) Tg ( o C) Tf ( o C) Szakítószilárdság (Pa) Szakadási (%) nyúlás, Törésmutató (n D 25) 1, ,4-2,0 1,59-1,60 a legnagyobb s r ség m anyagok egyike Vízfelvétel (24 óra) 0,0-0,05 (%) 150

26 Poli(vinil-klorid) (PVC) [ CH 2 CH ] n Polimerizációs m anyagok Fizikai tulajdonságok Kemény PVC Lágy PVC általános Lágy PVC kábelipa ri Cl Tulajdonságok: Kemény PVC rugalmas, nagyszilárdságú h állósága korlátozott jó a vegyszerállósága (szerves oldószereknek savaknak és lúgoknak nagy koncentrációig ellenáll) Lágy PVC elasztikus, lágy vegyszerállósága gyengébb szilárdsága rosszabb S r ség (g/cm 3 ) T g, ( o C) Max. felhasználási h mérséklet ( o C) Szakítószilárdság (Pa) Szakadási nyúlás (%) Törésmutató (n D) Vízfelvétel (%) 1,38-1, ,544 0,03-0,4 1,20-1,55 változó változó 0,2-1,0 1,16-1,40 általában 20 o változó 0,4-0,75

27 Poli(vinilidén-klorid) (PVDC) Polimerizációs m anyagok [ CH 2 CCl 2 ] n Fizikai tulajdonságok Tulajdonságok: kristályos állapotban merev, jó szilárdsági tulajdonságokkal szerves oldószerekben nem oldódik viszkózusan folyós állapot elérése el tt, HCl lehasadás közben bomlik, ez rontja a feldolgozhatóságát S r ség (g/cm 3 ) Tg, ( o C) Szakítószilárdság (Pa) Nyomószilárdság (Pa) Szakadási nyúlás (%) Vízfelvétel 24 óra alatt (%) 1,60-1, ,1 alatt A vinilidénklorid-vinil-klorid-kopolimerek fiziko-mechanikai tulajdonságai láthatók a táblázatban

28 Polimerizációs m anyagok Poli(vinil-acetát) [CH 2 CH] n Fizikai tulajdonságok OCOCH 3 Tulajdonságok: Lágyított állapotban jelent sebb vegyszerállósága gyenge dielektromos tulajdonságai gyengék, kit n ek az adhéziós tulajdonságai és a fényállósága S r ség (g/cm 3) Tg ( o C) Szakítószilárdság 10 o C-on, (Pa) Szakadási nyúlás 40 o C-on (%) %Törésmutató (nd) 1, ,4665

29 Polimerizációs m anyagok Poli(vinil-alkohol) [CH 2 CH] n Fizikai tulajdonságok OH Tulajdonságok: szekunder m anyag higroszkópos, vízoldható vegyszerállósága gyenge, poláros oldószerek oldják dielektromos tulajdonságai gyengék, kit n a szilárdsága íztelen, szagtalan, nem toxikus S r ség (g/cm 3) Tg ( o C) Szakítószilárdság (Pa) orientálatlan Szakítószilárdság (Pa) orientált Szakadási nyúlás 40 o C-on (%) %Törésmutató (nd) 1,21-1, ,51

30 Polimerizációs m anyagok Poli(metil-metakrilát) CH 3 [CH 2 C] n OCOCH 3 Tulajdonságok: szerves üveg amorf, üvegszer polimer vegyszerállósága gyenge, híg savaknak, lúgoknak ellenáll színtelen, átlátszó kit n a szilárdsága, ütésálló fényátereszt képessége nagy (99%) szövetbarát optikai eszközök és a gyógyászatban protézisek készítésére használják Fizikai tulajdonságok Max felhasználási h mérséklet ( o C) Tg ( o C) Szakítószilárdság 10 o C-on, (Pa) Szakadási nyúlás 40 o C-on (%) %Törésmutató (nd) Vízfelvétel (24 h) (%) 1,18-1, ,485-1,500 0,3-0,6

31 Poli(akril-nitril) Polimerizációs m anyagok [CH 2 CH] n Fizikai tulajdonságok CN S r ség (g/cm 3) 1,12-1,18 Tulajdonságok: kristályos nyújtásra átkristályosodik és a szilárdsága megn lángállóvá tehet els sorban szálképzésre használják Tg ( o C) Tm ( o C) Szakadási nyúlás 40 o C-on (%) %Törésmutató (nd) ,49-1,52

32 Izoprén polimerek Természetes kaucsuk és guttapercha A természetes (natív) kaucsuk (NK) lineáris szerkezet, 1-4 fej-láb kapcsolódású, cisz konfigurációjú poliizoprén. kénvegyületekkel gumivá vulkanizálják a gumik elaszticitása, szilárdsága kit n kopásállósága közepes, viszonylag gyenge az öregedésállósága Szintetikus poliizoprén szakítószilárdsága er sít tölt anyag nélkül is jobb a NK-énál öregedésállósága jó Butadién polimerek Polibutadién lágy, nem kristályosodó gyenge szilárdságú gumit adó kaucsuk kopásállósága és h állósága jó rosszak a feldolgozástechnológiai tulajdonságai

33 Polikondenzáció Kondenzáció: nagy molekulák egyesülése kis molekulájú melléktermék (ált. víz) kilépése mellett. Polikondenzáció: Minimum bifunkciós monomerek egyesülése melléktermék keletkezésével, lépcs s mechanizmusú reakcióban. Fajtái: Homopolikondenzáció: egyféle monomer, mely heterobifunkciós n X R Y X R n Y + (n-1) XY Heteropolikondenzáció: kétféle monomer, melyek homobifunkciósak n X R X + n Y R Y X RR n Y + (n-1) XY Egyensúlyi reakció, K-val jellemezhet. Ha a K kicsi a mellékterméket el kell vezetni Ha a K nagy a mellékterméket nem kell elvezetni Bifunkciós monomerekb l lineáris polimer Nagyobb funkcionalitású monomerekb l térhálós polimer

34 A polikondenzáció ipari kivitelezési módjai Ömledékes polikondendenzáció: A polimer olvadáspontja felett ( o C), inert gáztérben megy (oxidáció kizárva). Gyorsítható katalizátorokkal. El nyei: egyszer kivitelezés sokféle polimer állítható így el (f leg poliamidok és poliészterek) Hátrányai: kis K esetén a mellékterméket el kell távolítani (a viszkozitás növekedésével ez egyre nehezebb) el bbi miatt nagy polimerizációs fok nem érhet el Oldószeres polikondendenzáció : a monomert oldószerben oldjuk. Ha a polimer is oldódik homogén fázisú polimer oldat Ha a polimer nem oldódik heterogén fázisú (kicsapásos) por válik ki El nyei: a h elvezetés megoldott a polimer oldat közvetlenül felhasználható egyes monomereknél víz is alkalmazható oldószerként Hátrányai: sok monomer esetén nehéz oldószert találni nem jó a híg oldat, mert nagyon lecsökken a sebesség

35 A polikondenzáció ipari kivitelezési módjai Emulziós polikondenzáció: a monomert vízben diszpergáljuk, a reakció a szerves (monomer) fázisban játszódik le. A törvényszer ségek a az ömledékes és az oldószeres módszeréhez hasonlóak. El nyei: az áramlási viszonyok és az elegytérfogat er sen befolyásolja Hátránya: sok monomert esetén nehéz diszpergálni, ezért nem terjedt el nagyon az iparban Fázishatárfelületi polikondenzáció: a monomereket két egymással nem elegyed oldószerben oldjuk (pl. vízben és egy szerves oldószerben), a reakció a két fázis határfelületén játszódik le El nyei: polimer a felületr l szál vagy hártya formájában elvezethet monomerek koncentrációja könnyen változtatható a két fázis térfogatarányával Hátránya: a diffúzió is befolyásolja, ezért csak gyors reakciókra jó az átlag molekulatömeg általában nem az ekvimólos monomer aránynál alakul ki

36 A polikondenzáció ipari kivitelezési módjai Gázfázisú polikondenzáció: az egyik monomert vízben oldják és a másikat gáz alakban átbuborékoltatják rajta. A reakció a két fázis határfelületén játszódik le. Ritkán alkalmazzák az iparban. El nyei: az el z módszer speciális esete, egyes monomerpároknál jól kivitelezhet Hátránya: a diffúzió is befolyásolja, ezért csak gyors reakciókra jó a gáz monomer parciális nyomása kisebb kell hogy legyen a tenziójánál, különben kondenzál Szilárd fázisú polikondenzáció: a monomer olvadáspontja alatt szilárd fázisban játszódik le. Leggyakrabban gélesedési pont feletti térhálósodás vagy ciklopolikondenzáció gy r záródási lépése. El nyei: sokszor csak ez valósítható meg Hátránya: er sen függ a térszerkezett l a funkciós csoportok elhelyezkedése megfelel kell, hogy legyen

37 Polikondenzációs m anyagok Fenoplasztok: fenol-aldehid gyanták Novolak gyanta: A novolak gyantákat savas közegben fenol felesleggel állítják el. A fenol és aldehid addíciója során keletkezett fenolalkoholok savas közegben nem stabilak, rögtön tovább reagálnak a fenolok o- és p- helyzeti H-jeivel, aminek eredményeképpen metilén hidak (-CH 2 -)alakulnak ki a fenolgy rük között. Mivel a feleslegben lév fenol lánczáró hatású, viszonylag kis móltömeg lineáris szerkezet, h re lágyuló gyanta keletkezik. Rezol gyanta: A rezol gyantákat formaldehid felesleggel állítják el. A fenol és formaldehid reakciójában keletkez metilol-fenolok lúgos közegben stabilisak, s ilyen formában izolálhatók. A gyantaképz dés itt is a metilol csoportok további reakcióján alapul, f leg éter kötések (-C-O-C) kialakulásával. Aminoplasztok: karbamid-aldehid vagy melamin-aldehid gyanták El állításuk a fenoplasztokéhoz hasonló, csak itt a metilén ill. éter hidak a N atomokat kapcsolják össze. Felhasználásuk: présporok, rétegelt m anyagok, h álló szerkezeti anyagok, lakkok, ragasztók.

38 Polikondenzációs m anyagok Poliészterek A poliészterek heteroláncú polimerek, amelyek f lánca CO O észter kötéseket tartalmaz. A poliészterek legfontosabb képvisel je a poli(etilén-tereftalát). Poli(etilén-tereftalát) (PET): elvi el állítása tereftálsavból és etilénglikolból történik, a gyakorlatban azonban általában átészterezéssel állítják el : HO-CH 2 -CH 2 -OH + HOOC-C 6 H 4 -COOH HO-CH 2 -CH 2 -OOC-C 6 H 4 -COO-CH 2 -CH 2 -OH + H 2 O Tulajdonságok: legh állóbb szintetikus szálakat adja. mechanikai szilárdsága jó fényállósága kit n vegyszerállóság közepes Poli(etilén-naftalát) (PEN): még jobb tulajdonságok, de drága S r ség (g/cm 3 ) ipari minta amorf fázis kristályos fázis T m ( o C) T m ( o C) amorf kristályos orientált kristályos Törésmutató 25 o C-on Fagyállóság ( o C) Szakítószilárdság (Pa) Szakadási nyúlás (%) 1,40 1,33 1, , o C-ig jó

39 Polikondenzációs m anyagok Poliamidok A poliamidok a f láncban CO-NH- amid kötést tartalmazó heteroláncú polimerek. Ipari el állításuk: Az aminokarbonsavak homopolikondenczációjával: H 2 O n H 2 N R COOH H(NH R CO) n OH + (n-1) H 2 O A diaminok és dikarbonsavak heteropolimerizációjával: n H 2 N R NH 2 + n HOOC R COOH H(NH R NH CO R CO) n + + (2n 1) H 2 O A laktánok (gy r s amidok) (pl. kaprolaktán) polimerizációjával: ezekb l már a gy r vé záródáskor kilépett a víz. A különféle poliamidok kémiai összetételét számokkal szokás jelölni. Egyfajta monomer esetén a számjelölés a monomer szénatomjait adja meg. Két monomer esetén az els szám az amin, a második szám a dikarbonsav szénatom számát jelöli. M szaki szempontból legjelent sebb poliamidok: Hexametilén-diamin és adipinsav alapú Nylon 6,6 Hexametilén-diamin és szebacinsav alapú Nylon 6,10 kaprolaktánból készült Nylon 6

40 Polikondenzációs m anyagok A poliamidok tulajdonságai: mechanikai tulajdonságok jók Nylon 6 Nylon 6,6 súrlódási tényez jük kicsi vegyszerállóságuk rossz vízfelvételük jelent s gázzárásuk kiváló S r ség (g/cm 3 ) 1,14 1,14 Felhasználásuk: szál- és hátyaképzés. (a poliamid szálak szilárdsága nagy, kopásállóságuk és elaszticitásuk az ismert szálképz közt a legjobb) antifrikciós tulajdonságuk következtében csapágygyártás nagy szilárdságuk és jó ütésállóságuk alapján csövek, gépalkatrészek T m ( o C) Vízfelvétel (%) Szakítószilárds ág (Pa) módosított formában metilolozott poliamidok ragasztóként Szakadási nyúlás (%)

41 Polikondenzációs m anyagok Polisziloxánok (szilikonok) A polisziloxánok szervetlen alapláncú polimerek, melyek szerves oldalcsoportokat tartalmaznak. A szilikonokat alkil/aril/klór szilánokból vagy szubsztituált ortokovasav észterekb l állítják el. R n SiCl 4-n + (4 n)h 2 O R n Si(OH) 4-n + (4-n)HCl R n Si(OR,) 4-n + (4 n)h 2 O R n Si(OH) 4-n + (4-n)HCl a keletkez szilanolok instabil közbees vegyületek, amelyek vízkilépés mellett polikondenzálnak.: R R R n OH Si OH ~ O Si O Si O ~ + H 2 O R R R A szilanolokat nem nyerik ki, hanem a hidrolízist és a polikondenzációt egyidej leg hajtják végre.

42 Polikondenzációs m anyagok A szilikonoknak 3 típusa van: szilikon olajok (kis molekulájú szilikon folyadékok): a monomerek átlagos funkcionalitása 1-2,5, átlagos polfok 2-10, h állóság 250 o C, fagyállóság -60 o C. S rítve szilikon zsírok állíthatók el bel lük. szilikon kaucsukok (nagy molekulájú lineáris kaucsukok, térhálósítva gumik): a monomerek átlagos funkcionalitása 2, h állóság 250 o C, fagyállóság -60 o C, a leghidegállóbb gumik. Viharállóak, nedvességet, uv fényt, ózont jól bírják. Oldószer és olajállóságuk viszont gyenge. szilikon gyanták és lakkok (térhálós szilikonok): a monomerek átlagos funkcionalitása 2-nél nagyobb, nagy szilárdságúak, h -és fagyállóak, alaktartásuk kit n. Sajtoló anyagok gyártásánál üvegszövettel vagy más anyagokkal kemény, szívós m anyaggá válnak. F leg elektromos célokra használják ket.

43 Poliaddíció Poliaddíció: Minimum bifunkciós monomerek egyesülése melléktermék nélkül, lépcs s mechanizmusú reakcióban. Fajtái: Addíció gy r s vegyületekre Gy r s vegyületek poliaddíciója Addíció telítetlen kötésekre A poliaddíció általános felírása: n A A n vagy n A + nb (AB) n Abban, hogy nincs melléktermék a polimerizációhoz hasonló, de lefutásának törvényszer ségei és mechanizmusa szerint a polikondenzációhoz áll közel. Két fontos poliaddíciós m anyagcsoport van: a poliuretánok és az epoxi gyanták csoportja.

44 Poliaddíciós m anyagok Poliuretánok: heteroláncú polimerek, melyek láncában NHCOOún. uretánkötések vannak. Ez a kötés az észterkötés és az amidkötés csoportjait egyaránt magába foglalja, ezért tulajdonságaik az adott poliamid és a poliészter tulajdonságai között vannak. El állításuk di-ill. poliizocianátból és diolból történik: O=C=N R 1 N=C=O + HO R 2 OH ~ O R 2 O C NH R 1 NH C O R 2 ~ O O A reakció katalizátorokkal gyorsítható (pl. aminokkal), tipikus lépcs s reakció a molekulatömeg a reakció el rehaladásával fokozatosan n. A poliuretánoknak 5 f típusa van: Poliuretán alapú szálképz k Poliuretán habok Poliuretán elasztomerek Poliuretán lakkok Poliuretán ragasztók

45 Poliuretánok Poliuretán alapú szálképz k: szabályos szerkezet, kristályosodó, szál és hártyaképz polimert hexametilén-1,6 diizocianátból és bután-1,4-diolból állítanak el (pl. Perlon) ömledékben vagy inert vízmentes oldószerekben. Tulajdonságai: általában nagy molekulatömeg magas olvadáspont (184 o C) kis vízfelvétel közepes szilárdság Felhasználása: m szaki szálak m szaki szövetek sörték kis mennyiségben fröccsöntött tárgyak

46 Poliuretánok Poliuretán habok: legfontosabb alkalmazás, a komponensekt l függ en lágy, elasztikus és kemény habok. A habosítást az izocianátokból víz hatására felszabaduló széndioxid végzi karbamid csoport keletkezése közben: ~R N=C=O + H 2 O ~R NH 2 + CO 2 ~R NH 2 + R N=C=O ~R NH CO NH R ~ Habosítani fizikai módszerekkel is lehet alacsony forrpontú adalékokkal, melyek elpárologva habosítanak. Poliuretán elasztomerek: kis móltömeg alifás poliészterek vagy poliéterekb l diizocianátokkal ritka térhálós polimereket hoznak létre. A térhálósítás vízzel vagy diaminokkal ill. diolokkal történhet. Tulajdonságai: jó szilárdság jó olajállóság gyenge fagyállóság

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Polimerek kémiai reakciói 6. hét Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Poliaddíció bi- vagy polifunkciós monomerek lépésenkénti összekapcsolódása: dimerek, trimerek oligomerek

Részletesebben

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17 Műanyagok tulajdonságai Horák György 2011-03-17 Hőre lágyuló műanyagok: Lineáris vagy elágazott molekulákból álló anyagok. Üvegesedési (kristályosodási) hőmérséklet szobahőmérséklet felett Hőmérséklet

Részletesebben

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret

Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Lépcsős polimerizáció, térhálósodás; anyagismeret Bevezetés Lineáris polimerek jellemzők reakciók kinetika sztöchiometria és x n Térhálósodás Anyagismeret hőre lágyuló műanyagok térhálós gyanták elasztomerek

Részletesebben

Fenoplasztok. Fenol-formaldehid gyanta (PF) Reaktánsok formaldehid vizes oldata

Fenoplasztok. Fenol-formaldehid gyanta (PF) Reaktánsok formaldehid vizes oldata Fenoplasztok 5. hét Fenoplasztok Reaktánsok formaldehid vizes oldata fenol és fenolhomológ vegyületek fenol rezorcin kvercetin Fenol-formaldehid gyanta (PF) Savas közegben a fenol kétfunkciós, lúgos közegben

Részletesebben

Szigetelőanyagok. Műanyagok; fajták és megmunkálás

Szigetelőanyagok. Műanyagok; fajták és megmunkálás Szigetelőanyagok Műanyagok; fajták és megmunkálás Mi a műanyag? Minden rövidebb láncolatú (kis)molekulából mesterségesen előállított óriásmolekulájú anyagot így nevezünk. természetben nem fordul elő eleve

Részletesebben

Polimerek. Alapfogalmak. Alapstruktúra : Természetes polimerek: Mesterséges polimerek, manyagok. Szabad rotáció

Polimerek. Alapfogalmak. Alapstruktúra : Természetes polimerek: Mesterséges polimerek, manyagok. Szabad rotáció Polimerek Alapfogalmak Természetes polimerek: Poliszacharidok (keményít, cellulóz) Polipeptidek, fehérjék Kaucsuk, gumi Mesterséges polimerek, manyagok Monomer: építegység Polimer: fképp szénlánc, különböz

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Mőanyagok újrahasznosításának lehetıségei. Készítette: Szabó Anett A KÖRINFO tudásbázishoz

Mőanyagok újrahasznosításának lehetıségei. Készítette: Szabó Anett A KÖRINFO tudásbázishoz Mőanyagok újrahasznosításának lehetıségei Készítette: Szabó Anett A KÖRINFO tudásbázishoz A mőanyagok definíciója A mőanyagok olyan makromolekulájú anyagok, melyeket mesterségesen, mővi úton hoznak létre

Részletesebben

- homopolimerek: AAAAAAA vagy BBBBBBB vagy CCCCCCC. - váltakozó kopolimerek: ABABAB vagy ACACAC vagy BCBCBC. - véletlen kopolimerek: AAABAABBBAAAAB

- homopolimerek: AAAAAAA vagy BBBBBBB vagy CCCCCCC. - váltakozó kopolimerek: ABABAB vagy ACACAC vagy BCBCBC. - véletlen kopolimerek: AAABAABBBAAAAB Polimerek Polimernek nevezzük az ismétlődő egységekből felépülő nagyméretű molekulákat, melyekben az egységeket kémiai kötések kapcsolják össze. Az ismétlődő egység neve monomer. A polimerek óriásmolekulái

Részletesebben

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok felosztása Szilárd anyagok Kristályos szerkezetűek Üvegszerű anyagok

Részletesebben

MŰANYAGOK A GÉPJÁRMŰIPARBAN

MŰANYAGOK A GÉPJÁRMŰIPARBAN MŰANYAGK A GÉPJÁRMŰIPARBAN A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés A megvalósítás érdekében létrehozott konzorcium résztvevői: KECSKEMÉTI FŐISKLA BUDAPESTI MŰSZAKI

Részletesebben

Ragasztás, ragasztóanyagok. Kötés kialakulása kémiai úton. Kötés kialakulása kémiai úton. Kötés kialakulása kémiai úton

Ragasztás, ragasztóanyagok. Kötés kialakulása kémiai úton. Kötés kialakulása kémiai úton. Kötés kialakulása kémiai úton Ragasztás, ragasztóanyagok 10. hét kötıanyag: oligomer, monomer kis moláris tömeg felvitel: folyadékállapot és viszkozitás biztosítása a kötés tisztán kémiai reakció poliaddíciós vagy polimerizációs folyamat

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a történeti áttekintést! Jegyezze meg a legfontosabb feltalálók nevét és a találmányok megjelenésének időpontját!

Tevékenység: Olvassa el a történeti áttekintést! Jegyezze meg a legfontosabb feltalálók nevét és a találmányok megjelenésének időpontját! Olvassa el a történeti áttekintést! Jegyezze meg a legfontosabb feltalálók nevét és a találmányok megjelenésének időpontját! Bevezetés A makromolekuláris anyagok (polimerek) az élettel egyidősek a földön.

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

MŰANYAGOK. Egyetemi tananyag. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék

MŰANYAGOK. Egyetemi tananyag. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Írta: PUKÁNSZKY BÉLA, MÓCZÓ JÁNOS Lektorálta: ZSUGA MIKLÓS MŰANYAGOK Egyetemi tananyag

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

Felületkezelés, felületkezelı anyagok 11. hét

Felületkezelés, felületkezelı anyagok 11. hét Felületkezelés, felületkezelı anyagok 11. hét Védelmi funkció külsı hatások idıjárás- és fényállóság biológiai hatások gomba és rovar kártevık elleni védelem mechanikai hatások kopásállóság Esztétikai

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. Műanyag és gumi hulladékok feldolgozása és hasznosítása

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. Műanyag és gumi hulladékok feldolgozása és hasznosítása HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. Műanyag és gumi hulladékok feldolgozása és hasznosítása Előadás anyag nappali és levelező tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai

Részletesebben

Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék

Veszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék Petrolkémiai alapanyagok és s adalékok eláll llítása manyag m hulladékokb kokból Angyal András PhD hallgató Veszprémi Egyetem, Ásványolaj és Széntechnológiai Tanszék Veszprém, 2006. január 13. 200 Mt manyag

Részletesebben

Tevékenység: Ragasztóanyagok

Tevékenység: Ragasztóanyagok Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a különböző ragasztóanyag családok típusait/neveit, jellemzőit és kötési mechanizmusaikat! Ragasztóanyagok A ragasztás olyan eljárás, amelyben ragasztóanyag

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Polimerek anyagszerkezettana és technológiája

Polimerek anyagszerkezettana és technológiája Polimerek anyagszerkezettana és technológiája -Javított változat- 2014/2015/2 félév vizsgakérdések kidolgozása Készítette: Mr. GMA Sziasztok! Ez az előző feltöltött polimerek kidolgozás javítása, volt

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka Polimerek / Műanyagok monomer egységekből,

Részletesebben

MŰANYAGOK Dr. Kausay Tibor

MŰANYAGOK Dr. Kausay Tibor MŰANYAGOK Dr. Kausay Tibor Felhasznált irodalom: [1] Ashby, M. F. Jones, D. R. H.: Werkstoffe 2. Metalle, Keramiken und Gläser, Kunststoffe und Verbundwerkstoffe. Esevier GmbH, München. 2007. [2] http://hu.wikipedia.org/wiki/

Részletesebben

Ragasztás, ragasztóanyagok

Ragasztás, ragasztóanyagok 9. hét Kötés kialakulása fizikai úton kötı oldószeres diszperziós olvadék-ragasztók kémiai úton kötı oldószeres természetes polimer alapú ragasztók fehérje, szénhidrát, szénhidrogén alapú oldószeres ragasztó

Részletesebben

Oldószeres faipari ragasztóanyagok és környezeti hatásuk

Oldószeres faipari ragasztóanyagok és környezeti hatásuk Gyarmati Gábor Oldószeres faipari ragasztóanyagok és környezeti hatásuk Szolnok, 2010. május 30. Oldószerek Azoknak az anyagoknak a győjtıneve az oldószer, melyek oldanak más anyagokat. A legtöbb figyelmet

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Biopolimerek 1. Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs

Biopolimerek 1. Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs Biopolimerek 1 Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs MTA BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki kar, Polimertechnika Tanszék 2016. Május 3. Mi

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

Kábel-membrán szerkezetek

Kábel-membrán szerkezetek Kábel-membrán szerkezetek Ponyvaanyag Vegyipar, textilipar és műanyag feldolgozó ipar együttes fejlődésének eredménye a modern ponyvaanyag Két fő alkotóelem Textilbetét, a szilárdsági tulajdonságot biztosítja

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

2. ábra. 1. ábra. Alumínium-oxid

2. ábra. 1. ábra. Alumínium-oxid Alumínium-oxid Alumínium-oxid, más nevén alumina, a leghatékonyabb, széles körben használt és kiváló min ség anyag a m szaki kerámiák között. A természetben csak nagyon kötött formában létezik más anyagokkal,

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a történeti áttekintést! Gyűjtse ki a polietilén előállításának a történetét!

Tevékenység: Olvassa el a történeti áttekintést! Gyűjtse ki a polietilén előállításának a történetét! 2.1. Tömeg műanyagok lvassa el a történeti áttekintést! Gyűjtse ki a polietilén előállításának a történetét! Polietilén (PE) A polietilén talán a legjobban ismert és legnagyobb volumenben előállított polimer,

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1

12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1 12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1 Ömledék reológia Viszkozitás Newtoni folyadék, nem-newtoni folyadék Pszeudoplasztikus, strukturviszkózus közeg Folyásgörbe, viszkozitás görbe

Részletesebben

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas) KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek

Részletesebben

Mérnöki anyagok. Polimerek

Mérnöki anyagok. Polimerek .04.10. Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 Polimerek A nem fémes szerkezeti anyagokat két csoportba oszthatjuk. Ezek: szerves (karbon bázisú) nem fémes szerkezeti anyagok vagy polimerek a szervetlen nem fémes

Részletesebben

Tárgyszavak: öntött poliamid; prototípus; kis sorozatok gyártása; NylonMold eljárás; Forma1 modell; K2004; vízmelegítő fűtőblokkja; új PA-típusok.

Tárgyszavak: öntött poliamid; prototípus; kis sorozatok gyártása; NylonMold eljárás; Forma1 modell; K2004; vízmelegítő fűtőblokkja; új PA-típusok. MÛANYAGFAJTÁK Újdonságok a poliamidtermékek és a poliamidtípusok gyártásában Tárgyszavak: öntött poliamid; prototípus; kis sorozatok gyártása; NylonMold eljárás; Forma1 modell; K2004; vízmelegítő fűtőblokkja;

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

3D bútorfrontok (előlapok) gyártása

3D bútorfrontok (előlapok) gyártása 3D bútorfrontok (előlapok) gyártása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 MDF lapok vágása Marás rakatolás Tisztítás Ragasztófelhordás 3D film laminálás Szegély eltávolítása Tisztítás Kész bútorfront Membránpréses kasírozás

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

RAGASZTÓ- ÉS TÖMÍTŐANYAGOK A HAJÓGYÁRTÁSHOZ

RAGASZTÓ- ÉS TÖMÍTŐANYAGOK A HAJÓGYÁRTÁSHOZ RAGASZTÓ- ÉS TÖMÍTŐANYAGOK A HAJÓGYÁRTÁSHOZ 1 K SZILÁN TERMINÁLT RAGASZTÓ- ÉS TÖMÍTŐANYAGOK Körapop 950 Marine Oldószermentes, elasztikus, nedvességtartalomra keményedő ragasztó- és tömítőanyag kültéri

Részletesebben

Tömeg (2) kg/darab NYLATRON MC 901 NYLATRON GSM NYLATRON NSM 40042000 40050000 40055000 50. Átmérő tűrései (1) mm. Átmérő mm.

Tömeg (2) kg/darab NYLATRON MC 901 NYLATRON GSM NYLATRON NSM 40042000 40050000 40055000 50. Átmérő tűrései (1) mm. Átmérő mm. NYLTRON M 901, kék (színezett, növelt szívósságú, öntött P 6) NYLTRON GSM, szürkésfekete; (MoS, szilárd kenőanyagot tartalmazó, öntött P 6) NYLTRON NSM, szürke (szilárd kenőanyag kombinációt tartalmazó

Részletesebben

Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem

Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem Polimerek fizikai és kémiai alapjai írta Nagy, Roland Publication date 2012 Szerzői jog 2012 Pannon Egyetem A digitális tananyag a Pannon

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 14. hét

Kémiai alapismeretek 14. hét Kémiai alapismeretek 14. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. december 6. 1/9 2010/2011 I. félév, Horváth Attila c 1785 Cavendish:

Részletesebben

Degradáció, stabilizálás

Degradáció, stabilizálás Degradáció, stabilizálás Bevezetés Degradáció fogalmak, definíció, osztályozás depolimerizáció elimináció lánctördelődés, térhálósodás egyéb degradációs mechanizmusok Stabilizálás a PVC stabilizálása poliolefinek

Részletesebben

Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok

Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimer kompozitok alapanyagai, tulajdonságai, kompozitmechanikai alapok DR Hargitai Hajnalka 2011.10.19. Polimerek

Részletesebben

Mőanyagok felosztása. Mőanyag fröccsöntı szerszámok tervezése és gyártása. Mőszaki mőanyagok. Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu.

Mőanyagok felosztása. Mőanyag fröccsöntı szerszámok tervezése és gyártása. Mőszaki mőanyagok. Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu. Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Mőanyag fröccsöntı szerszámok tervezése és gyártása Mőszaki mőanyagok Mőanyagok felosztása Mőanyagok Makromolekulájú szerves anyagok Természetes anyagok átalakításával

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

Polimer kémia. Összeállította:Leczovics Péter 2013.

Polimer kémia. Összeállította:Leczovics Péter 2013. Polimer kémia Összeállította: 2013. Bevezetés Az ismétlődő egységekből felépülő nagyméretű molekulákat, melyekben az egységeket kémiai kötések kapcsolják össze Polimer- nek nevezzük. Az ismétlődő egység

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! A hibátlan dolgozattal 15 pont szerezhető. Címe: KARBONÁTOK,

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

Műanyag kompozitok - 2. rész Csilla, Varga, Pannon Egyetem

Műanyag kompozitok - 2. rész Csilla, Varga, Pannon Egyetem Műanyag kompozitok - 2. rész Csilla, Varga, Pannon Egyetem Műanyag kompozitok - 2. rész írta Csilla, Varga Publication date 2012 Szerzői jog 2012 Pannon Egyetem A digitális tananyag a Pannon Egyetemen

Részletesebben

Polimerek (Műnyagok) szerkezete, gyártása és típusai

Polimerek (Műnyagok) szerkezete, gyártása és típusai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek (Műnyagok) szerkezete, gyártása és típusai DR Hargitai Hajnalka Elérhetőségek Személyesen: 90%-ban:

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

dr. Kóbor András SE. Fogpótlástani Klinika

dr. Kóbor András SE. Fogpótlástani Klinika dr. Kóbor András SE. Fogpótlástani Klinika Műanyagok: az ipari méretekben előállított makromolekulák A telítetlen kötésekkel bíró molekulák addíció vagy kondenzáció révén makromolekulákká képesek átalakulni

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Műanyagok kiválasztásának szempontjai A műanyagok típusválasztéka ma már olyan széles, hogy az adott alkalmazás követelményeit gazdaságosan teljesítő alapanyag kiválasztása komoly

Részletesebben

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE S ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételje át a szerves kozmetikai anyagokat: 1. Szerves alapanyagok ismerete szénhidrogének alkoholok (egyértékű és többértékű

Részletesebben

3/3.5. Műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdései

3/3.5. Műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdései 3/3.5. A műanyag termékek alkalmazása, felhasználása az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött. Kedvező tulajdonságaik alapján az élet szinte minden területén alkalmazhatók, az iparban pl. maró anyagok

Részletesebben

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1. Alkalmazott kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC) szakmai törzsanyagának része, melynek teljesítésével két szemeszter alatt 8 kreditet lehet összegyűjteni. Az előadások száma 8. Tantárgy neve Alkalmazott

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2011/2012 A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható!

Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2011/2012 A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható! A feladatokat írta: Kódszám: Horváth Balázs, Szeged..... Lektorálta: 2012. május 12. Szieglné Kovács Judit, Szekszárd Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2011/2012 A feladatok megoldásához

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Házi feladat témák: Polimerek alkalmazástechnikája tárgyból, 2014-2015. I félév

Házi feladat témák: Polimerek alkalmazástechnikája tárgyból, 2014-2015. I félév Házi feladat témák: Polimerek alkalmazástechnikája tárgyból, 2014-2015. I félév Orvostechnikai alkalmazások 1. Egyszer használatos orvosi fecskendő gyártása, sterilezése. 2. Vérvételi szerelék gyártása,

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET 2013/14. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Műanyagok kémiája és technológiája Miskolczi, Norbert, Pannon Egyetem

Műanyagok kémiája és technológiája Miskolczi, Norbert, Pannon Egyetem Műanyagok kémiája és technológiája Miskolczi, Norbert, Pannon Egyetem Műanyagok kémiája és technológiája írta Miskolczi, Norbert Publication date 2012 Szerzői jog 2012 Pannon Egyetem A digitális tananyag

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 888 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 888 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007888T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 888 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 763701 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 385 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 385 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000638T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 38 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 7498 (22) A bejelentés napja: 06.

Részletesebben

A műanyagok szerves anyagok és aránylag kis hőmérsékleten felbomlanak. Hővel szembeni viselkedésük alapján két csoportba oszthatók:

A műanyagok szerves anyagok és aránylag kis hőmérsékleten felbomlanak. Hővel szembeni viselkedésük alapján két csoportba oszthatók: POLIMERTECHNOLÓGIÁK (ELŐADÁSVÁZLAT) 1. Alapvető műanyagtechnológiák Sajtolás Kalanderezés Extruzió Fröcssöntés Üreges testek gyártása (Fúvás) Műanyagok felosztása A műanyagok szerves anyagok és aránylag

Részletesebben

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint) XXIII. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E D D A A D B D B 1 D D D C C D C D A D 2 C B D B D D B D C A A XXIII.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az etanol és az

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR. Öntött Poliamid 6 nanokompozit fejlesztése

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR. Öntött Poliamid 6 nanokompozit fejlesztése SZENT ISTVÁN EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Gépészmérnöki szak Öntött Poliamid 6 nanokompozit fejlesztése Készítette: Andó Mátyás III. évfolyam Konzulensek: Kalácska Gábor egyetemi docens Zsoldos Ibolya egyetemi

Részletesebben

Általános és Szerves Kémia II.

Általános és Szerves Kémia II. FÖLDTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYZETMÉRNÖKI BSC SZAKOK SZÁMÁRA SZAKMAI TÖRZSANYAGKÉNT OKTATOTT TÁRGY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2014 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

5. előadás 12-09-16 1

5. előadás 12-09-16 1 5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1 Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 Alkánok (Parafinok)... 1 A gyökök megnevezése... 2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése... 3 Az alkánok izomériája... 4 Előállítás... 4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...

Részletesebben

NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC

NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC Az alkalmazott nagy nyomás (100-1000 bar) lehetővé teszi nagyon finom szemcsézetű töltetek (2-10 μm) használatát, ami jelentősen megnöveli

Részletesebben

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:

Részletesebben

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

Polimerek adalékanyagai Dr. Tábi Tamás

Polimerek adalékanyagai Dr. Tábi Tamás Polimerek adalékanyagai Dr. Tábi Tamás 2015. Szeptember 30. Mi is az a polimer és a műanyag? Polimer: Olyan hosszúláncú vegyület (makromolekula) amelyben sok ezer építőegység kapcsolódik össze egymással.

Részletesebben

A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából

A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából Dr SZABÓ Imre SZABÓ Attila GEOSZABÓ Bt IMRE Sándor TRELLEBORG Kft XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI - 3. periódus, V. oszlop, 3s 2 3p 3 ; Fehér vagy sárga foszfor és vörös foszfor.

Részletesebben

PEHD BORDÁZOTT KÁBELVÉDŐ CSÖVEK

PEHD BORDÁZOTT KÁBELVÉDŐ CSÖVEK KÁBELVÉDŐ CSÖVEK PEHD BORDÁZOTT KÁBELVÉDŐ CSÖVEK A csöveket a Szerb Nyersanyagellenőrző Intézet, valamint a Nikola Tesla elektrotechnikai intézet vizsgálta be, valamint rendelkeznek a PTT unió nemzetközi

Részletesebben

Loctite pillanatragasztók Ismerje meg a teljes termékcsaládot, köztük a legújabb fejlesztésű termékeinket

Loctite pillanatragasztók Ismerje meg a teljes termékcsaládot, köztük a legújabb fejlesztésű termékeinket Loctite pillanatragasztók Ismerje meg a teljes termékcsaládot, köztük a legújabb fejlesztésű termékeinket Innovációk a Loctite -nál Ragasztás pillanatragasztókkal Az elmúlt évtizedekben a Loctite termékek

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben