A TŰZ KELETKEZÉSI HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSA TŰZVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TŰZ KELETKEZÉSI HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSA TŰZVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN"

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR TŰZVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI INTÉZET A TŰZ KELETKEZÉSI HELYÉNEK MEGHATÁROZÁSA TŰZVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN Konzulens: Készítette: Bartha Iván tűzoltó alezredes Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Csepregi Csilla Hallgató Bsc Építőmérnök Szak Tűz- és katasztrófavédelmi szakirány 2010

2 1. BEVEZETÉS A tűz előnyeinek kihasználása, és a tűz elleni védekezés végigkísérte az emberiség valamennyi korszakát. A tűzesetek minden korban, így rohanó, civilizált világunkban is veszélyt jelentenek az életre, a testi épségre, és az anyagi javakra egyaránt. Az emberiség korai korszakaiban a tűz elleni védekezés a tűz eloltását jelentette, a tüzek megelőzése csak ösztönösen volt jelen életükben. Nehezen meghatározható, hogy mikor alakult ki a tudatos, a szabályok betartását ösztönző, az emberi, anyagi javak védelme érdekében kialakított tűzmegelőzés, de ennek kialakulásával szinte egy időben jelent meg az igény, hogy a tűz keletkezésének, terjedésének okait és lehetőségeit feltárják, és ebből a tűzmegelőzés számára hasznos információkat nyerjenek. Ezzel kialakult az a hármas egység, - tűzmegelőzés, tűzoltás, tűzvizsgálat - ami nélkülözhetetlen az élet, a testi épség, és az anyagi javak tűz elleni védelme érdekében. A műszaki fejlődés, a társadalmi folyamatok változása folyamatosan újabb kihívások elé állítja a tűzvédelemmel foglalkozó szakembereket. A tűzvédelem napjainkban is össztársadalmi érdek. A tüzek megelőzésére előírásokat kell betartanunk, szabályok szerint létesíthetünk új épületeket, gyárthatunk berendezéseket, eszközöket, tárolhatunk anyagokat, vagy működtethetünk iskolákat, mozikat, szállodákat, üzemeket. A tüzek jelzésére, oltására is egyre fejlettebb, sokoldalúbb rendszerek, eszközök állnak rendelkezésünkre. Az elektromos energia egyre szélesebb körű felhasználása, a berendezések elöregedése, a bűncselekmények növekvő száma, az emberek felelőtlensége, figyelmetlensége, az ellenőrizetlenség, pénztelenség mind-mind valamilyen mértékben közrejátszhatnak a tüzek keletkezéséhez. Ha bekövetkezik egy tűz, annak keletkezési körülményeit - jogszabályi előírás szerint - ki kell vizsgálni. A tűzvizsgálat azonban, legalábbis az elmúlt évtizedekben, amolyan mostohagyermekként van jelen a tűzvédelemben. Tanulmányaim, és munkám során is sokszor szembesültem azzal, hogy a tűzvizsgálat témakörében nagyon kevés hazai szakirodalom áll rendelkezésre, és a fellelhető írások javarészt csak a tűz keletkezési okainak vizsgálatára korlátozódnak. Sajnos a szakirodalom hiánya mellett a téma oktatása is szűk keretek között zajlik. Nincs könnyű dolga annak, aki tűzvizsgálóként szeretne dolgozni, hisz megbízható tudást adó oktatás és szakirodalom hiányában, jóformán csak tapasztalás 2

3 útján tehet szert a kellő minőségű ismeretekre, így aztán hosszú ideig nem is tud önállóan összetettebb, bonyolultabb tűzvizsgálói munkát végezni. A hivatásos tűzoltók - főleg anyagi okok miatti - elvándorlása a szervezettől azt eredményezi, hogy egyre kevesebb azok száma, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek, és akik a tanulók kezét fogva megtaníthatják a szakmát. A tűzvizsgálói feladatok ellátása összetett, sokoldalú ismereteket igényel. Ahogy minden tűzeset más, és más, úgy a tűzvizsgálatok is különböznek egymástól, így nagyon fontos, hogy az adott eseménnyel kapcsolatban a vizsgáló a legszélesebb körben tájékozódjon. Naponta tapasztalom, hogy ez szakirodalom hiányában nagyon nehéz feladat. A tűzvizsgálati tevékenységet mindig az adott jogszabályi keretek között kell végezni, azonban a tűz által hagyott nyomok helyes értékelése, és így a keletkezés helyének szakszerű meghatározása jogi környezettől független, tapasztalatokon, megfigyeléseken, méréseken, tudományos összefüggéseken alapul. Szakdolgozatom összeállításánál elsősorban a munkám során szerzett tapasztalatokat, tanulmányaim során szerzett tudást, kollégáim segítségét, valamint hazai, és külföldi szakirodalmat használtam fel. Nagy segítséget nyújtott ezen kívül a Nemzetközi Rendészeti Akadémián meghirdetett tűzvizsgáló-tanfolyamon való részvétel, ahol Magyarországon eddig nem alkalmazott, kiemelkedő minőségű gyakorlati oktatásban részesülhettem. Szakdolgozatomban szeretném ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyek segítik, vagy éppen gátolják a tűz keletkezési helyének meghatározását, és szeretném kiemelni a hely pontos meghatározásának fontosságát. Célom a témakörben felmerülő ismeretek minél szélesebb körű - időtálló, és gyakorlatban használható - összegyűjtése, rendszerbe foglalása, bemutatása. Indokolt megemlíteni, hogy ezideig ilyen formában, és részletességgel, magyar nyelven nem került a téma feldolgozásra. A dolgozat korlátozott keretei között szeretném bemutatni, hogy az épületekben keletkező tüzek vizsgálatakor, a helyszíni szemle során mire kell nagy hangsúlyt fektetni, és az ott szerzett adatok, tények feldolgozásával miképp juthatunk el a tűz keletkezési helyének pontos meghatározásához. 3

4 2. A TŰZ Ahhoz, hogy a tűz helyszínén keletkezett tűznyomokat helyesen tudjuk értékelni, meg kell ismernünk a tűzfejlődés jellemzőit. A tűz olyan kémiai folyamat, amely során hő, láng, füst, korom, és különféle égéstermékek keletkeznek. Az égéshez elengedhetetlenül szükség van oxigénre, éghető anyagra és gyújtóforrásra, illetve a gyulladáshoz szükséges hőmérsékletre. Az oxigén elsődleges forrása a légkör. Normál esetben az oxigén 21 %-ban van jelen. Az égés fennmaradásához minimálisan % oxigénkoncentráció szükséges. A tűzeset helyszínén az éghető anyag légnemű, folyékony, vagy szilárd halmazállapotban lehet jelen. A hőmérséklet emelkedésével az anyagok halmazállapota megváltozhat, a folyadékok elpárologhatnak, a szilárd anyagok megolvadhatnak, kémiai bomlásnak indulhatnak. A gyújtóforrás lehet közvetlen láng hatása, de gyulladás létrejöhet az anyag melegedésének következtében is. Az anyagok nagy része egy bizonyos gyulladási hőmérsékleten, közvetlen gyújtóforrás nélkül is meggyulladhat. A melegedés történhet külső hőforrástól (pl.: étolaj melegszik a gáztűzhelyen), vagy öngyulladás hatására (pl.: nedves széna). Zárt térben a tűz terjedési sebességét befolyásolják a helyiség méretei (alapterület, belmagasság), a szellőzés intenzitása, az éghető anyag mennyisége, fajtája, elhelyezkedése, és a felület-tömeg aránya. A tűz a magasabb hőmérsékletű közegtől az alacsonyabb hőmérsékletű felé terjed. A hőterjedés három módja: Hővezetés: A hő az anyag melegített pontjából a hidegebb pontjába jut el azonos fázison belül, miközben makroszkópikus anyagáramlás nincs. Hőáramlás: A hő terjedése felmelegedett folyadék, vagy forró gázok által. A hőáramlást a hőmérséklet-különbségek, a szellőzés, és a fluidumok áramlási sebessége befolyásolja. Az áramlás létrejöhet kényszer hatására (pl.: ventilátor, szél), vagy természetes áramlás (a hőmérsékletkülönbségből adódó sűrűségkülönbség) útján. Hősugárzás: A hő elektromágneses hullámok formájában terjed a testek között, minden további szállító közeg nélkül. A besugárzott felületre eső hősugárzás mértéke függ a hőforrás és a sugárzásnak kitett tárgy távolságától, azaz minél távolabb van a test a sugárzó hőtől, annál kevesebb energia éri a sugárzás által. (1) 4

5 2.1. A tűz fejlődése Ha zárt térben bármilyen tárgy meggyullad, és lánggal ég, akkor hő, és különféle égéstermékek keletkeznek. A tűz kezdeti szakaszában lángok még csak a gyulladás környezetében láthatók, a hőmérséklet emelkedése nem számottevő, és a légtérben sem használódott el az oxigén. A forró füstgázok levegőt beszívva felfelé áramlanak, egészen addig, míg egy függőleges felületbe (mennyezet) nem ütköznek, ahol vízszintesen terjednek tovább (1. ábra). 1. ábra: A mennyezeti réteg kialakulása (forrás: R. Tóth Ibolya) Ha az egyre vastagodó füstréteg eléri valamilyen nyílás (nyitott ajtó, ablak) felső szélét, azon elkezd kifelé áramlani. Ha annyi füst képződik, mint amennyi a nyíláson kifelé áramlik, a réteg vastagsága nem növekszik tovább. Ha azonban növekszik a tűz mérete, akkor a füstréteg lejjebb süllyed, és a sugárzó hő melegíti, néhány helyen akár meg is gyújthatja a helyiségben lévő éghető tárgyakat (2. ábra). A nyílás felső részén meleg füst áramlik kifelé, alsó részén pedig hidegebb levegő befelé. A környezet hőmérséklete ekkor a mennyezet közelében gyorsan nő, a padlószinten viszonylag alacsony. Ha elegendő levegő áll rendelkezésre az égéshez, a tűz éghető-anyag vezérelt lesz, mivel ilyenkor a tűz terjedési sebessége, és a hőtermelődés mértéke csak az éghető anyagok mennyiségétől, és jellemzőitől függ. Ha a helyiség nyílása akkora, hogy a tűz növekedéséhez a későbbiekben is elegendő levegő áramlik be, akkor a felső füstréteg több oxigént, és kevesebb el nem égett anyagot fog tartalmazni. Ha a nyílás mérete miatt kevesebb levegő tud beáramlani, a tűz szellőzésszabályozottá válik. Ha a rendelkezésre álló oxigén mennyisége kevesebb, mint ami az 5

6 éghető anyagok elégetéséhez szükséges, akkor az égés egyre tökéletlenebb, a tűz lassabban fejlődik, a mennyezeti réteg egyre több el nem égett anyagot fog tartalmazni. A mennyezeti réteg lángolása a flameover (lángátterjedés) (5. ábra) jelenség. A lángok ilyenkor nem érintik a tárgyak felületét. A flameover jelenség nagy térfogatú, magas helyiségben, vagy korlátozott mennyiségű éghető anyag esetén nem következik be, mert a gördülő láng -jelenséghez (rollover) szükség van a mennyezeti rétegben megfelelő mennyiségű el nem égett anyag jelenlétére. 2. ábra: A belobbanás előtti állapot (forrás: R. Tóth Ibolya) A tűz növekedésével a mennyezeti gázréteg hőmérséklete is növekszik, így egyre nagyobb lesz a padló irányába ható hősugárzás. Ha a hőmérséklet eléri az alacsonyabban lévő éghető anyagok gyulladási hőmérsékletét, akkor nemcsak a tárgyak bomlásából származó gázok, hanem a mennyezeti réteg aljában lévő el nem égett bomlástermékek is meggyulladnak (kb C). Ezt a jelenség a flashover (3. és 6. ábra). Ilyenkor a helyiségben lévő összes éghető anyag lángba borul, de gyakran az árnyékolt, védett területekre nem terjed ki az égés. 3. ábra: A flashover (forrás: R. Tóth Ibolya) 6

7 A tüzek nagy részénél a belobbanást a helyiség teljes égése követi, feltéve, hogy nem fogy el az éghető anyag, nem szűnik meg az oxigénellátás, vagy nem oltják el a tüzet. A helyiség teljes égésekor a forró réteg elérheti a padlószintet (4. ábra). A teljes lángba borulás annál gyorsabban következik be, minél jobban szellőzött a helyiség. Rosszul szellőzött terekben hosszabb idő szükséges a flashover bekövetkezéséhez, vagy egyeltalán nem következik be, végső esetben a tűz magától, tűzoltói beavatkozás nélkül kialszik. (1) 4. ábra: A teljes helyiség égése (forrás: R. Tóth Ibolya) 5. ábra: Flameover (forrás: saját) 6. ábra: Flashover (forrás: saját) 7

8 2.2. Füst és korom A tökéletlen égés során keletkező szilárd, folyékony és gáznemű égéstermékek együttesen alkotják a füstöt. A 7. ábra a tüzek során keletkező füstben a gázok előfordulásának relatív gyakoriságát mutatja be. Attól függően, hogy milyen anyagok égnek, és az égéshez mennyi levegő áll rendelkezésre, a füst mennyisége, és összetétele különböző lehet. Minél kevesebb az égéshez rendelkezésre álló oxigén, a füst annál több szén-monoxidot, kormot és el nem égett anyagot tartalmaz. A tüzek kezdeti szakaszában a füstképződés sebessége általában csekély, míg a későbbi szakaszokban egyre növekszik. A füst színe nem mindig jelzi pontosan, hogy milyen anyag ég. Például a tűz kezdeti szakaszában, vagy egy jól szellőzött tűzben a fa világos-, alacsony oxigén ellátottság mellett sötét füsttel ég. Ugyanakkor fekete füst keletkezik például a műanyagok égésekor is. A széntartalmú éghető anyagok égésekor korom keletkezik, ami a padlón, a falakon és a mennyezeten is lerakódik. A lerakódás fekete színű, és könnyen letörölhető az ablakról, sima felületekről. A füst a hidegebb felületeken (pl.: falakon, üvegen, csempén) rakódik le, és barnás színű, de ha további hőhatás éri, feketévé válik. A füstlerakódás ragadós, gyantás, a felületről nehezen, vagy egyeltalán nem távolítható el. Hosszan tartó égés eredményeként a füst és koromnyomok le is éghetnek a felületről. (1) 7. ábra: A tűz során keletkezett gázok előfordulásának relatív gyakorisága (forrás: Bellus László: A tűzjelzés fizikája) 8

9 Temperature ( o C) 2.3. A tűz hőmérséklete Azt, hogy a tűz helyszínén, az égés következtében milyen magas a középhőmérséklet, az ott jelen lévő anyagok károsodásából állapítható meg. Ehhez ismernünk kell a jelen lévő anyagok gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját, olvadáspontját. Például az alumínium kb C-on olvad, a faanyagok C-on gyulladnak meg, az arany, ezüst tárgyak kb C-on, az üveg palackok kb C-on, a műanyag tárgyak C-on olvadnak. Egy átlagosan berendezett helyiség (lakás) tüzének legmagasabb hőmérséklete kb C. A tűz hőmérséklete természetesen függ az ott tárolt anyagok fajtájától, mennyiségétől, a szellőzéstől, és attól is, hogy mennyi ideig tart az égés. A nagyobb szellőzésű tüzek magasabb hőmérsékleten égnek, mint a lappangó, oxigénhiányos tüzek. Mindezek ismeretére azért van szükség, hogy a tűzvizsgáló pontosan meghatározhassa a tűz keletkezési helyét, felismerje a helyszínen a legjobban károsodott helyeket, vagy azt, ha valamilyen rendellenes körülmény befolyásolta a tűz keletkezését, terjedését. A Nemzetközi Rendészeti Akadémián végzett tűzkísérlet során két átlagosan berendezett nappali helyiségben (szekrény, asztal, fotelek) gyújtottunk tüzet, az egyik helyiségben égésgyorsító (benzin) folyadék szétlocsolásával, a másikban égésgyorsító nélkül. A kísérletek alkalmával, a padlótól a mennyezetig 30 centiméterenként mértük a helyiség hőmérsékletét. A tüzek a teljes lángba borulást követően lettek eloltva. A 8. ábrán látható az égésgyorsító folyadék nélkül gyújtott tűz lefolyása. A hőmérséklet a kb. 6,5 perc után bekövetkezett flashover időpontjában volt a legmagasabb, - a helyiség minden pontján - kb C Flashover Visually Observed FLOOR 30 cm 60 cm 90 cm 120 cm 150 cm 180 cm 210 cm Ceiling Time (s) 8. ábra: Tűzeset lefolyása égésgyorsító folyadék használata nélkül (forrás: ILEA tanfolyam) 9

10 Temperature ( o C) A 9. ábrán mutatom be azt a helyzetet, amikor a helyiségben - meggyújtás előtt - benzint locsoltunk szét. A legszembetűnőbb különbség az előző kísérlethez képest, hogy a teljes lángba borulás jóval hamarabb, kb. 3,5 perc alatt bekövetkezett, és a legmagasabb hőmérséklet közel azonos volt, mint az égésgyorsító folyadék használata nélkül gyújtott tűz esetén. Mivel a flashoverig eltelt idő ebben az esetben rövidebb volt, így a károsodás mértéke is kisebb volt, mint az előző esetben. Valós tűzesetnél természetesen a károsodás mértéke attól is függ, hogy a tűz keletkezése és eloltása között mennyi idő telik el FLOOR 60 cm 90 cm 120 cm 150 cm 180 cm 210 cm Ceiling Time (s) 9. ábra: Tűzeset lefolyása égésgyorsító folyadék használatával (forrás: ILEA tanfolyam) Tűzesetek vizsgálatakor többször felmerülő tévhit az, hogy ha a szándékos tűzokozáshoz égésgyorsító folyadékot használtak, az látszik a károsodás mértékéből, a tűzeset során magasabb a helyiség hőmérséklete, nagyobb a tűzkár. A valóságban a károsodás mértékét a tűz keletkezése és eloltása között eltelt idő, az éghető anyagok mennyisége, valamint a szellőzés határozza meg, nem pedig az éghető folyadék jelenléte. A tűz hőmérséklete közel azonos mindkét esetben, mivel a folyadék szétlocsolásával a helyiség hőterhelése jelentős mértékben nem növekszik. Azt, hogy történt-e éghető folyadék szétlocsolása az adott tűzeset helyszínén, egyértelműen csak vegyi szakértő tudja megállapítani. 10

11 3. TŰZNYOMOK A tűznyomok olyan látható, és mérhető fizikai elváltozások, rajzolatok, minták, amelyeket a tűz hagyott a helyszínen lévő tárgyakon, épületszerkezeti elemeken. Sok esetben a tűz helyszínén fellelhető nyomok az egyedüliek, amik segítenek a tűz keletkezési körülményeinek tisztázásában. A megfelelően értelmezett tűznyomok megmutatják a tűz keletkezési helyét, terjedési irányát, az égő anyagokat. A tűz - általában - felfelé, oldalirányba terjed, így a kialakult tűznyomok legalsó része van legközelebb a hőforráshoz. A lángok által érintett területeken jól láthatók az égés nyomai, szenesedés, pirolízis, anyagveszteség, perzselődés, színváltozás. Ahol csak a hő okozott károsodást, ott olvadásnyomok, alakváltozás, hólyagosodás tapasztalható. A tűzeset helyétől tovább távolodva főként a füst-, és a koromlerakódás a jellemző. A megfelelő szellőzésű tüzek nagyobb károsodást okoznak, mivel ezek a tüzek magasabb hőmérsékleten égnek. A károsodás mértékét a szellőzés helye határozza meg, azaz a szellőzőnyílások környékén intenzívebb az égés. Az intenzív égésnek természetesen mindig feltétele a megfelelő mennyiségű éghető anyag jelenléte. A flashover bekövetkezése után a lánggal égés a helyiség egészén - padlón, bútorok, ajtók alatti területeken, sarkokban, stb. - égési nyomokat hagy. Ilyen esetben a falakra, nyílászárókra lerakódott korom is leéghet a felületről. Ha nem következik be a helyiség teljes lángba borulása, a károsodás kisebb mértékű, a nyomok egyértelműbbek, a terjedés irányát könnyebb felismerni. A hosszabb ideig tartó égés azonban ezeket a nyomokat megsemmisítheti. A demarkációs vonalak a füsttel (10. ábra), vagy a lángokkal (11. ábra) érintett területek, és a kevésbé károsodott területek közötti határon láthatók. A kialakult minta függ a károsodott anyagtól, a szellőzéstől, a hőhatás időtartamától, és attól, hogy mekkora hő terhelte. Demarkációs vonal lehet füsthatár, azaz a mennyezeti gázréteg vastagságát jelző vonal, vagy az égés, füst által falakon, bútorokon, tárgyakon hagyott minta vonala. (2) 11

12 10. ábra: Füst okozta demarkációs vonal (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) 11. ábra: Láng okozta demarkációs vonal (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) Mindezek alapján elmondható, hogy a tűznyomok a következő tényezők kombinációjából keletkeznek: (2) - az égő, károsodott anyagok fajtája, mennyisége, a felület tulajdonságai, - a hőforrás elhelyezkedése, intenzitása, - a tűzjellemző fajtája (láng, hő, füst), - az épület, helyiség szellőzése, - a tűz időtartama, és - a tűzoltáshoz kapcsolódó tevékenységek Tűznyomok a függőleges, és a vízszintes felületeken V alakú minta: Függőleges felületeken jelenik meg (12. ábra). A V alak alsó pontja a hőforrásra mutat, demarkációs vonala határozott, egyenes vonalú. Minél nagyobb a V szárai által bezárt szög, a felület annál hosszabb ideig volt a hő hatásának kitéve. (2) 12. ábra: V alakú minta (forrás: 12

13 Λ alakú minta: A minta illékony, éghető folyadékok égésekor (13. ábra) alakul ki. Az égés, az anyag illékonysága miatt, rövid ideig tart, nagyobb felületen alakul ki. Hasonló égésnyom jön létre nagy mennyiségű éghető anyag égésekor (14. ábra), ezért minden esetben vizsgálni kell, hogy a nyom szándékos tűzokozás következtében alakult-e ki. 13. ábra: Éghető folyadék szétlocsolása (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) 14. ábra: Kanapén lévő papírhulladék égése (forrás: saját) Homokóra alakú minta: Ha a tűz közvetlen kapcsolatban van a függőleges felülettel, akkor a minta alsó része Λ alakú mintát hoz létre, a felső része pedig V alakot mutat. A minta alsó része a láng hatására, felső része pedig az égésgázok következtében alakul ki (15. ábra). (2) U alakú minta: A minta sugárzó hő hatására alakul ki, azaz olyankor, ha az égő anyag a függőleges felülettől távolabb helyezkedett el (16. ábra). 15. ábra: Homokóra minta (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) ábra: U alakú minta gipszkarton falon (forrás: saját)

14 Kör alakú minta: Vízszintes felületeken, mennyezeten, vagy asztallapok alján alakul ki. Attól függően, hogy milyen anyag ég, kormozódás, tisztára égés, vagy szenesedés tapasztalható. Nem mindig rendelkezik szabályos kör alakkal, de leginkább ahhoz hasonlít (17. ábra). Beégés, átégés: Azt, hogy vízszintes felületen az égés milyen irányból történt, a mélyedés, lyuk oldalainak meredekségéből derül ki. Ha a lyuk felfelé szűkül, azaz a felület alsó részén szélesebb az átégés átmérője, akkor a tűz alulról terjedt felfelé, fordított esetben az éghető anyag a felület tetején égett (18. ábra). Amennyiben mindkét irányból érkeztek a lángok, a felületen főként a későbbi hőhatás irányát jelző nyomokat találjuk. (2) 17. ábra: Égésnyom erkély mennyezetén (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) 18. ábra: Felülről átégett asztallap (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) Szabálytalan alakú minta: A padlón alakul ki, ahol az égésnyom széle lehet éles, vagy lágyabb élű. Mivel a tűz, a felhajtóerő miatt felfelé terjed, ilyen jellegű égésnyom abban az esetben jöhet létre, ha a padlóra locsolt éghető folyadék okozza a tüzet, vagy ha égő, parázsló, csepegő anyagok, hősugárzás, vagy lehulló törmelékek gyújtják meg a padló anyagát, ha a tűz bármilyen más okból a padlón keletkezik, vagy az ott elhelyezett tárgy a fejlődő hő következtében a padlóra olvad. Lángvezetési minta: Szándékos tűzokozásnál alakul ki, ahol két tűzfészket kötnek össze éghető folyadék kilocsolásával. A mintára jellemző, hogy a közel egyenes, erősebben megégett területet mindkét oldalán kevésbé megégett területek határolnak. Ilyen minta elemzésekor figyelembe kell venni, hogy az egyenes vonalban letaposott, kikopott szőnyegen történő égés is a lángvezetési mintához hasonló nyomokat eredményez. 14

15 Anyagveszteség: Az anyagok, égésük során elvesztik tömegüket, bomlanak, átalakulnak. A változás annál nagyobb, minél hosszabb ideig voltak kitéve a hő hatásának. Az elváltozásokat összehasonlítva a szomszédos területeken tapasztalható elváltozásokkal, könnyen behatárolható a tűz haladási iránya (19. és 20. ábra). 19. ábra: Alulról megégett fa rács (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) 20. ábra: Jobbról megégett ágymatrac (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) Csonka kúp alakú minta: A vízszintes és a függőleges felületeken is megtalálható minta úgy alakul ki, hogy a kúp alakú tűzoszlop nyomokat hagy a felületen. Függőleges felületen a csonka-kúp függőleges metszete, a vízszintes felületeken kör alakú minta alakul ki (21. ábra). (2) Kör alakú égésnyom Tisztára égés "U" alakú égésnyom Tűz 21. ábra: Csonka kúp alakú minta (forrás: saját) 15

16 3.2. Tisztára égés Tisztára égés olyan, nem éghető felületeken figyelhető meg, ahol a felületre füst és korom rakódott le, majd a lerakódás - közvetlen láng, vagy hő hatására - onnan teljesen leég. Onnan ismerhető fel, hogy a tisztára égett területek közvetlen közelében kormozódott felületek láthatók. A tisztára égés mintája nem csak a keletkezés helyén jöhet létre, hanem olyan területeken is, ahol nagyobb mennyiségű éghető anyag égett, vagy a felületet hosszabb ideig érte a hő, vagy a láng (22. ábra) Másodlagos tüzek 22. ábra: Fém redőnytokon megfigyelhető tisztára égés (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) Ha a helyszíni szemle során több keletkezési helyet lehet azonosítani, a szándékos tűzokozáson túl felmerülhet a gyanú, hogy valamely okból másodlagos tüzek keletkeztek. Ezek a tüzek kialakulhatnak hővezetéssel, lehulló égő részek gyújtóhatása következtében, vagy az éghető anyagok elhelyezkedése miatt. A szándékos tűzokozásra sok esetben jellemző az, hogy az elkövető a gyorsabb tűzterjedés érdekében, a gyújtás helyszínén, egyszerre több helyen éghető anyagokat halmoz fel. Az is gyakran előfordul, hogy üzleti érdekből iratokat, számlákat akarnak eltűntetni, és ennek érdekében halmokba, esetleg zsákokba pakolják a papírokat, és ezt gyújtják meg. Ha a tűzeset helyszínén azt tapasztaljuk, hogy a szokásostól eltérő mennyiségben, és elhelyezésben találhatók éghető anyagok (pl.: kanapén felhalmozott könyvek, feltűnően egy helyre pakolt iratok, újságok, ruhák), akkor gyanakodni kell arra, hogy a tüzet szándékosan gyújtották meg. Az egyszerre több helyen felhalmozott, 16

17 majd meggyújtott éghető anyagok ilyen esetben másodlagos tüzekre jellemző nyomokat hagynak. Ha a jó hővezető képességgel rendelkező anyagok (pl. fémek) egyik részét hőhatás éri, majd a hő az alacsonyabb hőmérsékletű részek felé terjed, az egy távolabbi területen képes gyújtóhatást kifejteni. Így lehetséges, hogy pl. egy falon átvezetett fém cső a fal túloldalán okoz tüzet. Az égő, parázsló elemek, tárgyak éghető anyagra lehullva szintén okozhatnak újabb tüzeket. Előfordulhat, hogy az égő anyagok lángja meggyújtja a magasabban (pl. polcon) elhelyezett éghető anyagokat, majd a tűz itt halad tovább. Ez után az égő anyagok a polc túloldalán lehullanak, és ott okoznak újabb tűzgócot, miközben a polc alatti területek kevésbé károsodnak Védett felületek Ha egy tárgy kerül a hő terjedésének útjába, takart felületek alakulnak ki. Ilyen esetben a tárgy a terjedő hőt elnyeli, visszaveri, megvédve ezzel a mögötte, alatta lévő tárgyakat, épületszerkezeteket. Ezeken a területeken az égéstermékek nem tudnak lerakódni, a hő kisebb mértékben, vagy egyeltalán nem károsítja a felületeket. Az ilyen minták vízszintes (23. ábra) és függőleges (24. ábra) felületeken egyaránt mutatkozhatnak. Az így kialakult felületek elsősorban a helyszín rekonstruálásában tudnak segítséget nyújtani, hisz abban az esetben is megmutatják a bútorok, tárgyak eredeti helyét, ha azokat a tűzoltás során eltávolították. 23. ábra: Védett terület vízszintes felületen (forrás: saját) 17

18 24. ábra: Védett terület függőleges felületen (forrás: saját) 3.5. Szellőzés által keletkezett nyomok A szellőzés nagymértékben befolyásolja a tűz terjedését, és ez által a kialakult tűzmintákat is. A helyszínen talált károsodások értékelésekor körültekintően kell rekonstruálni a tűz lefolyását. A károsodás azokon a helyeken lesz a legnagyobb, ahol a legtöbb éghető anyag van elhelyezve, vagy amerre a szellőzés hatására terjedt a tűz. Sok esetben megfigyelhető, hogy az ablakok, ajtók, szellőzőnyílások környezetében mélyebbek a beégés-nyomok, amit könnyen össze lehet téveszteni a tűz keletkezési helyével. Önszellőzés az a szellőzési lehetőség, amely akkor jön létre, amikor a tűz áttör egy akadályon, azaz önmaga hoz létre szellőzést. Ilyen lehet az átégett ajtó, kitört ablak, átégett, tűz által áttört épületszerkezet, tető. Mechanikus szellőzés az a szellőzés, amely a tűzoltás során jött létre, amikor a tűz oltásában részt vevők a behatolás, oltás érdekében áttörnek épületszerkezeteket, nyitnak ajtókat, ablakokat. A tűz terjedésében kisebb szerepe van, ha az áttörést követő rövid időn belül megtörténik az oltás, ám komolyan befolyásolhatja a tűznyomokat, ha az oltás az áttörés után még hosszabb idő vesz igénybe. Fentiek miatt is fontos a szemtanúk, az oltásban résztvevők meghallgatása, a szellőzés által hagyott nyomok tisztázása. 18

19 3.6. Hő hatása az épületszerkezetekre Az építőiparban, hazánkban jellemzően beton, vagy téglaszerkezeteket alkalmaznak, amelyeket az esetek többségében vakolattal látnak el. A magas hőmérsékletnek kitett épületszerkezetek felületi húzóerejének hirtelen csökkenése a szerkezet károsodását okozza. Ez bekövetkezhet úgy, hogy a betonban jelen lévő nedvesség a hő hatására hírtelen elpárolog, vagy a vasbeton szerkezet vasalása és a beton, vagy a finomszemcsés külső felület (vakolat) és a durvább belső rész (beton, tégla) különböző mértékben tágul. A meghasadt részek gyakran világosabbak a szomszédos területeknél, mivel a hasadás közvetlen környékén a tiszta alsóbb rétegek kerülnek felszínre. A szerkezet károsodása sok esetben a tűz keletkezési helyének környezetében következik be, de a nyomok félrevezetők is lehetnek. Például az oltóanyag hírtelen hűtő hatása, vagy a rázkódás, felületi terhelés, esetleg az anyagban lévő feszültségek olyan helyeken is okozhatnak elváltozást, amely távolabb van a tűz keletkezési helyétől. A 25. számú ábrán egy olyan helyszín látható, ahol a vakolat a tűzeset során hullott le, a vakolat alatti tégla falazat korommal szennyezett, azaz a lehullás időpontjában a helyszínen még füstképződéssel járó folyamatok zajlottak. A 26. számú ábrán a fal korommentes, tehát a vakolat a tűzoltás során, az oltóanyag hírtelen hűtő hatása miatt, vagy azt követően esett le. (2) 25. ábra: Vakolatlehullás a tűzeset során (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) 26. ábra: Vakolatlehullás a tűzesetet követően (forrás: Fővárosi Tűzoltóparancsnokság) 19

20 3.7. Elmeszesedés (kalcináció) A gipszkartont egyre több helyen használják térelválasztóként, válaszfalként, álmennyezetként. Alapanyaga a gipsz, amit hevítéssel víztelenítenek, ipari szappannal, porított ásvánnyal, vegyszerekkel, és kötőanyaggal kevernek össze, majd az így kapott folyékony iszapot a megfelelő vastagságban papírborítással látják el, és szárítják. Létezik hagyományos, tűzálló, vagy nedvességálló változata is. A gipszkarton falakon tűz hatására a külső papírrészek megpörkölődnek, a tűznek kitett oldalon a gipsz elszürkül, ahogy a benne levő szerves kötőanyag elszenesedik, majd, ahogy a szén kiég, egyre fehérebb lesz. Végül a gipszből eltávozik a víz és az elem törékeny, morzsolódó anyaggá változik (27. ábra). (2) Az ilyen falelem a függőleges falrészeken még megtartja magát, de a vízszintes mennyezeti részekről leszakad Ablaküveg 27. ábra: Elmeszesedés (forrás: saját) Tűzesetek során, zárt terekben a nagy hőmérsékletemelkedés hatására a nyomás megnövekszik. A külső és belső tér nyomásának különbsége az ablaküvegeken repedést idéz elő. Ha a repedés nagy mértékű, az üveg ki is eshet a keretből. Kitört üveget azonban eredményezhet közvetlen lánghatás, szándékos behatolás, vagy a tűzoltásra használt oltóanyag hírtelen hűtőhatása is. Közvetlen lánghatás következtében az üveg nagyobb darabokra törik, míg az oltóanyag hírtelen hűtőhatásától apróbbra, szilánkosabbra. Az üveg maradványai, 20

21 amennyiben az ablak tűz következtében törik ki, nagyrészt az épületen kívül lesznek fellelhetők, ezzel szemben szándékos behatolás esetén főleg az épületen belül. Tökéletlen égés esetén a keletkező korom, és füst lerakódik az üvegfelületeken. Ha a tűz épületen belül keletkezett, az égéstermékek lerakódásából az alábbi táblázatok szerinti következtetések vonhatók le: 1. táblázat: Füstlerakódásból levonható következtetések, ha az ablaküveg nem tört ki Ha az üveg nem tört ki, és a külső fele kormos: belső fele kormos: Az ablak a tűz ideje alatt nyitva volt. Az ablak a tűz ideje alatt csukva volt. A szellőzés befolyásolta a tűzterjedést. Kívülről gyújtóforrás kerülhetett a helyiségbe. Az adott ablakon keresztül nem történt A nyitott ablakon keresztül szándékos szándékos behatolás. tűzokozó juthatott a helyiségbe. 2. táblázat: Füstlerakódásból levonható következtetések, ha az ablaküveg kitört Ha az üveg kitört, és a maradványok főleg épületen belül találhatók: maradványok főleg épületen kívül találhatók: Az üveg külső hatásra tört ki. Az üveg belső hatásra tört ki. Ha a szilánkok Ha a szilánkok alsó fele kormos: felső fele kormos: mindkét fele kormos: egyik fele sem kormos: felső fele kormos: minkét fele kormos: Törés előtt Törés előtt A törés előtt Törés előtt A törés után A törés előtt épületen épületen nem volt épületen belül nem volt és után is volt belül, és kívül belül, és kívül füstképződés, volt füstképződés. füstképződés. sem volt is volt utána igen. füstképződés. füstképződés. füstképződés. A törés a A behatolás a tűzeset során, Szándékos tűzeset során A tűzet vagy azt behatolás történt. robbanás követően feltételezhető. (életmentés, előzte meg. (oltás, vagyonmentés) mechanikai hatás) történt. A törés a tűzesetet követően történt (oltás, mechanikai hatás) Vizsgálandó, hogy épületen kívül, vagy belül volt-e a keletkezés helye. 21

A helyszíni szemle. Készítette: Csepregi Csilla

A helyszíni szemle. Készítette: Csepregi Csilla A helyszíni szemle Készítette: Csepregi Csilla Halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekmények Helyszíni szemle Mintavételezés, szemletárgy begyűjtése Tanúmeghallgatás Ügyfélmeghallgatás Egyéb cselekmények

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK

TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Tűz- és Katasztrófavédelmi Intézet Dr. Beda László főiskolai tanár TŰZVÉDELMI MÉRNÖKI KÉPZÉSEK (jelenlegi helyzet, ismeretanyag fejlesztés) 2013 A mai

Részletesebben

Az anyagok változásai 7. osztály

Az anyagok változásai 7. osztály Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek

Részletesebben

A tűzminták elemzése

A tűzminták elemzése TŰZVIZSGÁLAT Az NFPA 921 Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz c. szabvány alapján 4. rész A tűzminták elemzése Oktatói útmutató National Fire Protection Association An Internal Codes and Standards Organisation

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

Hogyan égnek a szendvicspanel falak? Heizler György Kecskemét, 2014.12.17.

Hogyan égnek a szendvicspanel falak? Heizler György Kecskemét, 2014.12.17. Hogyan égnek a szendvicspanel falak? Heizler György Kecskemét, 2014.12.17. Mi marad belőlük? Raktár Gyomaendrőd Mátészalka ipari csarnok Szendvics szerkezet, PUR hab hőszigetelés Fa kalodákban tárolt papírcsomagoló

Részletesebben

Porrobbanás elleni védelem. Villamos berendezések kiválasztása

Porrobbanás elleni védelem. Villamos berendezések kiválasztása Porrobbanás elleni védelem Villamos berendezések kiválasztása Villamos berendezések kiválasztása Por fajtája Robbanásveszélyes atmoszféra fellépésének valószínűsége 31 Por fajtája Por minimális gyújtási

Részletesebben

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

FÜSTÖLHET! A FÜST ÖLHET! HŐ ÉS FÜSTELVEZETÉS A GYAKORLATBAN, KÜLÖNÖSEN A MEGLÉVŐ ÉPÜLETEK HIÁNYOSSÁGAIRA, SZÁMÍTÓGÉPES TŰZ- SZIMULÁCIÓVAL

FÜSTÖLHET! A FÜST ÖLHET! HŐ ÉS FÜSTELVEZETÉS A GYAKORLATBAN, KÜLÖNÖSEN A MEGLÉVŐ ÉPÜLETEK HIÁNYOSSÁGAIRA, SZÁMÍTÓGÉPES TŰZ- SZIMULÁCIÓVAL FÜSTÖLHET! A FÜST ÖLHET! HŐ ÉS FÜSTELVEZETÉS A GYAKORLATBAN, KÜLÖNÖSEN A MEGLÉVŐ ÉPÜLETEK HIÁNYOSSÁGAIRA, SZÁMÍTÓGÉPES TŰZ- SZIMULÁCIÓVAL SZIKRA CSABA Okl. épületgépész mérnök, épületgépész tűzvédelmi

Részletesebben

Anyagismeret tételek

Anyagismeret tételek Anyagismeret tételek 1. Iparban használatos anyagok csoportosítása - Anyagok: - fémek: - vas - nem vas: könnyű fémek, nehéz fémek - nemesfémek - nem fémek: - műanyagok: - hőre lágyuló - hőre keményedő

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat

Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Hő- és füstelvezetés, elmélet-gyakorlat Mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

Bankjegyek védelme közúti szállítás közben, színes füstöt fejlesztő patron alkalmazásával

Bankjegyek védelme közúti szállítás közben, színes füstöt fejlesztő patron alkalmazásával Bankjegyek védelme közúti szállítás közben, színes füstöt fejlesztő patron alkalmazásával Eur.Ing. Frank György c. docensaz SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke SzVMSzK mérnök szakértő (B7) Már a ZH 1/209

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV.

Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV. Veres György Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV. A tűzterjedés módjai és a tűzgátlást biztosító épületszerkezetek, a tűzszakaszolás lehetőségei és a kivitelezés során betartandó

Részletesebben

A tűz keletkezése és fejlődése

A tűz keletkezése és fejlődése TŰZVIZSGÁLAT Az NFPA 921 Útmutató a tűz- és robbanásvizsgálathoz c. szabvány alapján 3. rész A tűz keletkezése és fejlődése Oktatói útmutató National Fire Protection Association An Internal Codes and Standards

Részletesebben

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelem Tűzmegelőzés Tűzoltás Tűzvizsgálat Az égés feltétele Oxigén Gyulladási hőmérséklet Éghető anyag Az oxigén szerepe az égésben A levegő oxigéntartalma 21 % 21-18

Részletesebben

Tűzvizsgálat számítástechnikai támogatással

Tűzvizsgálat számítástechnikai támogatással Tűzvizsgálat számítástechnikai támogatással Készítette: Szilágyi Csaba 2007.10.01 A matematikai tűzmodellek felhasználási lehetőségeit leginkább a használatuk során tapasztalhatjuk meg. Egyik ilyen lehetőség

Részletesebben

Munkavédelem - Tűzvédelem. Pécz Tibor

Munkavédelem - Tűzvédelem. Pécz Tibor Munkavédelem - Tűzvédelem Pécz Tibor Égés alapfogalmak Égés jellemzői kémiai folyamat hőmérséklet 104 K alatti exoterm Gyulladási hőmérséklet (további hőközlés nem szükséges) Parázslás (alacsonyabb hőm.,

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

zeléstechnikában elfoglalt szerepe

zeléstechnikában elfoglalt szerepe A földgf ldgáz z eltüzel zelésének egyetemes alapismeretei és s a modern tüzelt zeléstechnikában elfoglalt szerepe Dr. Palotás Árpád d Bence egyetemi tanár Épületenergetikai Napok - HUNGAROTHERM, Budapest,

Részletesebben

Használati és karbantartási leírás

Használati és karbantartási leírás Használati és karbantartási leírás BEVEZETŐ Az ön által átvett épület, mint minden más tárgy vagy eszköz, ugyancsak rendszeres karbantartásra szorul. Annak érdekében, hogy az épület egyes részei, illetve

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

Érces Gergő. A komplex tűzvédelem vizsgálata mérnöki módszerekkel történő tűzvizsgálat alkalmazásával

Érces Gergő. A komplex tűzvédelem vizsgálata mérnöki módszerekkel történő tűzvizsgálat alkalmazásával Érces Gergő A komplex tűzvédelem vizsgálata mérnöki módszerekkel történő tűzvizsgálat alkalmazásával 2015 Tartalomjegyzék A komplex tűzvédelem... 3 A mérnöki szemléletű tűzvizsgálat... 6 Épített környezet,

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

Merő András. A tűz oltása. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Merő András. A tűz oltása. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Merő András A tűz oltása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok A követelménymodul száma: 0110-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1 1 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata 2 Az elektrosztatikus feltöltődés folyamata -érintkezés szétválás -emisszió, felhalmozódás -mechanikai hatások (aprózódás, dörzsölés, súrlódás)

Részletesebben

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Karbantartás Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon Október 2014. október 15. Készítette: Kemény Béla Gestamp Hungária Kft

Részletesebben

Klíma-komfort elmélet

Klíma-komfort elmélet Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső

Részletesebben

Munka- és tűzvédelmi oktatás. hallgatók részére

Munka- és tűzvédelmi oktatás. hallgatók részére Munka- és tűzvédelmi oktatás hallgatók részére A munkavédelem mindenki feladata! A munkavédelem nem egy külön tevékenység, azt a tanulás közben kell csinálni! 2 A munkavédelem feladata: megvédeni a veszélyektől

Részletesebben

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás ) 7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás

Részletesebben

Lánghegesztés és lángvágás

Lánghegesztés és lángvágás Dr. Németh György főiskolai docens Lánghegesztés és lángvágás 1 Lánghegesztés Acetilén (C 2 H 2 ) - oxigén 1:1 keveréke 3092 C 0 magas lánghőmérséklet nagy terjedési sebesség nagy hőtartalom jelentéktelen

Részletesebben

magatartás megváltoztatására a közszférában

magatartás megváltoztatására a közszférában Javaslatok a fogyasztói magatartás megváltoztatására a közszférában Résztvevők tapasztalatai Kérdések a résztvevők felé: Ön azon a véleményen van, hogy Ön tudatos energiafelhasználó? Az Ön felhasználói

Részletesebben

Szeretettel köszönti Önöket a

Szeretettel köszönti Önöket a Szeretettel köszönti Önöket a A tevékenységi köre - Tűzgátló- és egyéb technikai fém nyílászárók fejlesztése, gyártása - Tűzgátló üvegek gyártása (EI30, EI60, EI90) - Voest Alpine típusú szerkezetek gyártása

Részletesebben

Cél(ok): Készítsünk egy egyszerű napenergiával működő sütőt, hogy szemléltessük, hogyan használható a Nap megújuló energiaforrásként.

Cél(ok): Készítsünk egy egyszerű napenergiával működő sütőt, hogy szemléltessük, hogyan használható a Nap megújuló energiaforrásként. A NAP MELEGE Cél(ok): Készítsünk egy egyszerű napenergiával működő sütőt, hogy szemléltessük, hogyan használható a Nap megújuló energiaforrásként. A tevékenység általános leírása: A gyerekeket osszuk néhány

Részletesebben

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE A közlekedők kialakítása Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

A lapostetők tűzzel szembeni viselkedését a rendszer vizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítmény jellemző alapján határozhatjuk meg:

A lapostetők tűzzel szembeni viselkedését a rendszer vizsgálatok során az alábbi 3 tűzállósági teljesítmény jellemző alapján határozhatjuk meg: Lapostetők tűzvédelme - Miért a rendszer követelmény? Az új OTSZ a lapostetőkre vonatkozó követelményeket is rendszerben határozza meg. A tűzesetek ugyanis azt mutatják, hogy jelentős tűzvédelmi kockázatot

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása 1. Az anyag/készítmény és a társaság/vállalkozás azonosítása A készítmény neve: Alkalmazás: Forgalmazó: Felelős személy: SANA lábápoló spray láb ápolása, frissítése Florin Vegyipari és Kereskedelmi Zrt.

Részletesebben

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve Következményelemzés TOXIKUS ANYAGOK A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve nagy távolságban is képezhetnek veszélyes koncentrációt. A toxikus felhő károsító

Részletesebben

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás Komposztálás Otthoni komposztálással a természetes lebomlási folyamatoknak köszönhetően jó minőségű humusz nyerhető a konyhai és a kerti zöldhulladékokból, amelyek ideális

Részletesebben

épületfizikai jellemzői

épületfizikai jellemzői Könnyűbetonok épületfizikai jellemzői és s alkalmazásuk a magastető szigetelésében Sólyomi PéterP ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, 2009. november 24. HŐSZIGETELŐ ANYAGOK Az általános gyakorlat szerint hőszigetelő

Részletesebben

A mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei a hő- és füstelvezetésben

A mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei a hő- és füstelvezetésben A mérnöki módszerek alkalmazásának lehetőségei a hő- és füstelvezetésben Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu, 2013. Zárt

Részletesebben

2.3 Mérési hibaforrások

2.3 Mérési hibaforrások A fólia reflexiós tényezője magas és az összegyűrt struktúrája miatt a sugárzás majdnem ideálisan diffúz módon verődik vissza (ld. 2.3. ábra, az alumínium fólia jobb oldala, 32. oldal). A reflektált hőmérséklet

Részletesebben

JELENTÉS. MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium

JELENTÉS. MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium JELENTÉS MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium 1. Termék leírás Az MGP-Cap és MPG-Boost 100%-ban szerves vegyületek belső égésű motorok

Részletesebben

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Részletesebben

2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG

2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG 2006.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 79/27 BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2006. március 6.) az egyes építési termékek tűzzel szembeni viselkedésére vonatkozó osztályozás keretében a fa padlóburkolatok

Részletesebben

Záróvizsga szakdolgozat. Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál. Kivonat

Záróvizsga szakdolgozat. Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál. Kivonat Záróvizsga szakdolgozat Mérési bizonytalanság meghatározásának módszertana metallográfiai vizsgálatoknál Kivonat Csali-Kovács Krisztina Minőségirányítási szakirány 2006 1 1. Bevezetés 1.1. A dolgozat célja

Részletesebben

Használati utasítás HARD SURFACE. Transzferpapírok. CL Hard Surface I CL Hard Surface II SIGNDEPOT.EU

Használati utasítás HARD SURFACE. Transzferpapírok. CL Hard Surface I CL Hard Surface II SIGNDEPOT.EU Használati utasítás HARD SURFACE Transzferpapírok I Megnevezés Paropy...2 Paropy I...3 Akril...4 Karton Papírok......5 Kerámia Bögrék...6 Kerámia Csempék...7 Kristály/Üveg...8 Bőr...9 Oldal Mágnes...10

Részletesebben

A munkahely, és a környezet védelme.

A munkahely, és a környezet védelme. A munkahely, és a környezet védelme. Munkavédelem. A biztonságos és egészségre nem ártalmas, a dolgozó munkahelyét kímélő körülmények megteremtése. Balesetvédelem. Balesetnek nevezzük ha: az ember akaratától

Részletesebben

Páraelszívó Használati útmutató CTB 6407 CTB 9407

Páraelszívó Használati útmutató CTB 6407 CTB 9407 Páraelszívó Használati útmutató CTB 6407 CTB 9407 Javaslatok Üzembehelyezés A gyártó nem vállal felelősséget a helytelen vagy nem megfelelő üzembehelyezésből adódó károkért. A minimális biztonsági távolság

Részletesebben

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o ELLENÁLLÁSO HŐMÉRSÉLETFÜGGÉSE Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o szobahőmérsékleten értelmezett. Ismeretfrissítésként tekintsük át az 1. táblázat adatait:

Részletesebben

INERT GÁZOK ALKALMAZÁSA AZ ÉPÜLETVÉDELEMBEN ÉS IPARI KOCKÁZATOKNÁL. Ramada Resort Aquaworld, Budapest 2014. június 4. Bischoff Pál

INERT GÁZOK ALKALMAZÁSA AZ ÉPÜLETVÉDELEMBEN ÉS IPARI KOCKÁZATOKNÁL. Ramada Resort Aquaworld, Budapest 2014. június 4. Bischoff Pál INERT GÁZOK ALKALMAZÁSA AZ ÉPÜLETVÉDELEMBEN ÉS IPARI KOCKÁZATOKNÁL Ramada Resort Aquaworld, Budapest 2014. június 4. Bischoff Pál PIRO-PLAN Kft 1989 25 év személyes tapasztalat 1994 - az első FM200 rendszer

Részletesebben

31 544 03 0010 31 02 Külfejtéses bányaművelő Külszíni bányász 2/54

31 544 03 0010 31 02 Külfejtéses bányaművelő Külszíni bányász 2/54 A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik Kémia: minden, ami körülvesz 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik TARTALOM 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik...2 1. Sodium PolYacrylate egy polimer a babák egészségéért...3

Részletesebben

Családi ház hőkamerás vizsgálata

Családi ház hőkamerás vizsgálata Cég ORIGOSÁNTA ÉPÍTŐ ZRT Győri u. 32. Sopron Mérést végezte: Markó Imre Telefon: 99/511540 EMail: info@origosanta.hu Készülék testo 8752 Gyártási szám: Objektív: 1910101 normál Megbízó Megrendelő Mérőhely:

Részletesebben

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni

Részletesebben

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás A beépített tűzjelző berendezések létesítésének aktuális kérdései 2 Az üzemeltetés buktatói Személyi feltételek Környezeti feltételek Műszaki feltételek Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás Téves

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

KECSKEMÉTI FŐISKOLA. Munka és Tűzvédelmi oktatás Hallgatók Részére

KECSKEMÉTI FŐISKOLA. Munka és Tűzvédelmi oktatás Hallgatók Részére KECSKEMÉTI FŐISKOLA Munka és Tűzvédelmi oktatás Hallgatók Részére A MUNKAVÉDELEM MINDENKI FELADATA! A munkavédelem feladata a tanuló, dolgozó embert megvédeni veszélyektől és ártalmaktól! MUNKAVÉDELEM

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

FÜRDÔSZOBAI FÛTÔVENTILÁTOR AH-1300

FÜRDÔSZOBAI FÛTÔVENTILÁTOR AH-1300 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ HAUSER FÜRDÔSZOBAI FÛTÔVENTILÁTOR AH-1300 Tisztelt Vásárló! Köszönjük bizalmát, hogy HAUSER gyártmányú háztartási készüléket vásárolt. A készülék a legújabb műszaki fejlesztés eredménye,

Részletesebben

HULLÁMPAPÍRLEMEZHEZ HASZNÁLT ALAPPAPÍROK TÍPUSÁNAK AZONOSÍTÁSA KÉMIAI ANALITIKAI MÓDSZERREL. Előadó: Tóth Barnabás és Kalász Ádám

HULLÁMPAPÍRLEMEZHEZ HASZNÁLT ALAPPAPÍROK TÍPUSÁNAK AZONOSÍTÁSA KÉMIAI ANALITIKAI MÓDSZERREL. Előadó: Tóth Barnabás és Kalász Ádám HULLÁMPAPÍRLEMEZHEZ HASZNÁLT ALAPPAPÍROK TÍPUSÁNAK AZONOSÍTÁSA KÉMIAI ANALITIKAI MÓDSZERREL Tóth Barnabás és Kalász Ádám 1 Hullámpapírlemez alkalmazási területe Hullámpapír csomagolás az ipar szinte valamennyi

Részletesebben

ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA

ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA ADATMENTÉSSEL KAPCSOLATOS 7 LEGNAGYOBB HIBA Készítette: Hunet Kft, 2013 Ez az alkotás a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! 2.5 Magyarország licenc alá tartozik. A licenc megtekintéséhez

Részletesebben

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva)

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva) LAKÁSSZÖVETKEZETEK ÉS TÁRSASHÁZAK ÉRDEKKÉPVISELETI SZAKMAI SZÖVETSÉGE Tárgy: Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos előírások értelmezése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Részletesebben

Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben)

Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben) Beszéljünk egy nyelvet (fogalmak a hőszigetelésben) (-) (-) (+) (+) (+/-) (+) Épületek hővesztesége Filtrációs hőveszteség: szabályozatlan szellőztetésből, tőmítetlenségekből származó légcsere Transzmissziós

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre Infravörös melegítők Infravörös melegítőink ökológiai alternatívát jelentenek a hagyományos fűtőanyag alapú készülékekkel szemben. Készülékeink nagytömegű meleget állítanak elő, anélkül, hogy szennyeznék

Részletesebben

Vizsga tétel felkészítési anyag

Vizsga tétel felkészítési anyag Vizsga tétel felkészítési anyag Biztonságszervező alapfeladatok, tűzvédelem gyakorlati tételsora! Tűzvédelmi és tűzoltó berendezések, illetve eszközök alkalmazása Hozzárendelt vizsgatevékenység: gyakorlati

Részletesebben

TYTAN PROFESSIONAL Power Flex

TYTAN PROFESSIONAL Power Flex TYTAN PROFESSIONAL Power Flex A Power Flex Kiváló minőségű termék építőipari anyagok tartós tömítéséhez és ragasztásához, be- és kültéri használatra egyaránt. A ragasztót kiváló az építőiparban előforduló

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) Az 56/2004. (IV.24.) FVM rendelet mellékletének 51. sorszámú előírása MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 3-1-86/424 számú előírás (2. kiadás 2006.) Az étkezési kazeinek és kazeinátok

Részletesebben

TDK dolgozat. Pákozdi Csaba 2014. Konzulensek: Dr. Majorosné Dr. Lublóy Éva adjunktus Czoboly Olivér doktorandusz KOMBINÁLT TŰZVÉDELMI BURKOLATOK

TDK dolgozat. Pákozdi Csaba 2014. Konzulensek: Dr. Majorosné Dr. Lublóy Éva adjunktus Czoboly Olivér doktorandusz KOMBINÁLT TŰZVÉDELMI BURKOLATOK TDK dolgozat Pákozdi Csaba 2014 KOMBINÁLT TŰZVÉDELMI Konzulensek: Dr. Majorosné Dr. Lublóy Éva adjunktus Czoboly Olivér doktorandusz BURKOLATOK TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2 1.1 Kutatás jelentősége 2

Részletesebben

A HELIOS kémény rendszer. Leírás és összeszerelés

A HELIOS kémény rendszer. Leírás és összeszerelés A HELIOS kémény rendszer Leírás és összeszerelés 1. Bemutatás: A HELIOS kémény rendszer" a legújabb kémény rendszer, amely a romániai piacon jelent meg és egy technikusokból álló csapat több éven át tartó

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

Ha füstölhet - A füst ölhet!

Ha füstölhet - A füst ölhet! Ha füstölhet - A füst ölhet! Bárhonnan is próbájuk vizsgálni a polisztirol hab éghető Augusztus 17.-én leégett egy Veszprém megyei fröccsöntő üzem, nagy fekete füsttel terítve be a Balaton-felvidéket,

Részletesebben

... A kerámiák égetéséről egyszerűen

... A kerámiák égetéséről egyszerűen . Interkerám 20 éve a szilikátipar szolgálatában.......... A kerámiák égetéséről egyszerűen hogy amit elkészített örökre megmaradjon! A kerámiák égetéséről egyszerűen Ahhoz, hogy a képlékeny agyagból tartós,

Részletesebben

Tűzvizsgálati tevékenység bemutatása. Fentor László tű. alezredes tanácsos Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség

Tűzvizsgálati tevékenység bemutatása. Fentor László tű. alezredes tanácsos Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvizsgálati tevékenység bemutatása Fentor László tű. alezredes tanácsos Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A tűzvizsgt zvizsgálat Felderítő vagy kutató tevékenység, mely a veszély elmúltával, a keletkezés

Részletesebben

2. Összetétel/információk az összetevőkre Összetevő Koncentráció Veszély R tömeg% jel(ek) mondatok

2. Összetétel/információk az összetevőkre Összetevő Koncentráció Veszély R tömeg% jel(ek) mondatok Kiadva: 1998.04.16. Változat: 1. Oldalszám: 1/4 1. Az anyag/készítmény és a társaság azonosítása 1.1. Az anyag vagy a készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: 1.2. A társaság/vállalat azonosítása

Részletesebben

Tűzvédelmi Szabályzat

Tűzvédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Kunmadarai Repülőtér területére Mentők 104 Tűzoltóság 105 Rendőrség 107 Értesítési telefonszám 06 30 7037616 2013 Kunmadarasi Repülőtér 042 hrsz. Tűzvédelmi Szabályzata Rendkívüli

Részletesebben

EXTRUDÁLT POLISZTIROL

EXTRUDÁLT POLISZTIROL EXTRUDÁLT POLISZTIROL A Fibrotermica SpA társaság extrudált polisztirol lemezt gyárt, melynek neve FIBROSTIR. A FIBROSTIR egyrétegû, kiváló hõszigetelõ képességû sárga színû lemez, alkalmazható mind egyéni

Részletesebben

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Csapat száma: Elért pontszám: KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK 9 10. ÉVFOLYAM 2007 Megoldási időtartam: 75 perc Összes pontszám: 40 pont FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI INTÉZET 2006 2007 I. Írjátok

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

KÍSÉRLETEK HŐVEL ÉS HŐMÉRSÉKLETTEL KAPCSOLATBAN

KÍSÉRLETEK HŐVEL ÉS HŐMÉRSÉKLETTEL KAPCSOLATBAN KÍSÉRLETEK HŐVEL ÉS HŐMÉRSÉKLETTEL KAPCSOLATBAN Tóth Gergely ELTE Kémiai Intézet Látványos kémiai kísérletek ALKÍMIA MA sorozat részeként 2013. január 31. Hőközlés hatására hőmérsékletváltozás azonos tömegű

Részletesebben

Fénykép melléklet Készítette: Farkas Sándor tű. alezredes.

Fénykép melléklet Készítette: Farkas Sándor tű. alezredes. Fénykép melléklet Készítette: Farkas Sándor tű. alezredes. Kéleshalom-Kunfehértó tűzeset kiterjedése légifelvételen (forrás: Kiskunsági Nemzeti Park) Korona égés Kéleshalom-Kunfehértó tűzeset (fotó: Pozsgai

Részletesebben

Miért fontos a tűzálló szigetelés? Az épületek tűzvédelme és biztonsága

Miért fontos a tűzálló szigetelés? Az épületek tűzvédelme és biztonsága Miért fontos a tűzálló szigetelés? Az épületek tűzvédelme és biztonsága Az épülettüzek jelentős része megelőzhető 2 Épülettüzek és következményeik Bizonyos esetekben ha a kiváltó ok nem Hogyan terjed a

Részletesebben

Csarnoktetők tűzvédelme

Csarnoktetők tűzvédelme Csarnoktetők tűzvédelme Elemezzük a látottakat A vizsgálatok során az érvényben lévő hőtechnikai követelményeknek megfelelően kerültek a hőszigetelési vastagságok kiválasztásra, amelyek az alábbiak voltak.

Részletesebben

A műanyagok szerves anyagok és aránylag kis hőmérsékleten felbomlanak. Hővel szembeni viselkedésük alapján két csoportba oszthatók:

A műanyagok szerves anyagok és aránylag kis hőmérsékleten felbomlanak. Hővel szembeni viselkedésük alapján két csoportba oszthatók: POLIMERTECHNOLÓGIÁK (ELŐADÁSVÁZLAT) 1. Alapvető műanyagtechnológiák Sajtolás Kalanderezés Extruzió Fröcssöntés Üreges testek gyártása (Fúvás) Műanyagok felosztása A műanyagok szerves anyagok és aránylag

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben

Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben Gázkészülékek levegőellátásának biztosítása a megváltozott műszaki környezetben Dr. Barna Lajos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti Tanszék A gázkészülékek elhelyezésével kapcsolatos

Részletesebben

2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek

2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek 2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek Falazott szerkezetek: MSZ EN 1996 (Eurocode 6) 1-1. rész: Az épületekre vonatkozó általános szabályok. Falazott szerkezetek vasalással és vasalás nélkül 1-2. rész:

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben