BEÁS NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Beás nyelv emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 27. BEÁS NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási kulcs tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. írásbeli vizsga / május 27.

3 Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 30 pont. Részletes útmutató I. Umără-l pă szévegusztá, sî în táblázatu-l dă szusz dákă-j gyirépt szkrijé (GY), dákă mondatu nu-j gyirépt szkrijé (N)! Unu (0) c-árătăny! În táblázatu-l dă zsjosz, nu-j szlobod sză szkrij, kă álá á lu méstyér ăj! (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) GY N N GY N GY N GY N N II. Umără-l pă szévegusztá, sî kată sjé, lá sjé sză cînyé. Unu (0) c-árătăny. (0) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20) C B A D K L E M H G I F III. Umără-l pă szévegusztá, dăp-áje szfărsestyé mondaturilye, sjé c-ány dát zsjosz! Máj multyé vorbé dă sjinsj, nu poc szkri! Unu (0) c-árătăny! (21) Jéj m-or sjirut, sză mă duk dăpă jéj lá álomás. (22) D-áje ám purnyit ku jéj, pă há máj lungă kályé, kit sză vádă lokurilye mîndré./sjé trébé sză vádă. (23) În mirzsuku lokusztuje jestyé o biszerikă s-o făntînă. (24) Făntîná áku nu dă ápă, kă vinyé járná sî or întyisz-o/ár îngyicá. (25) Or foszt fălosj, kînd or văzut, hungyé-j kásză dă koncerturj, kă áisj or vinyi dă szárá/o fi koncertu lor. (26) Păntru kă nu-j dăpártyé dă noj kászásztá, dă szárá ákulo pă pisjaré or merzsjé. (27) Kászá dă koncerturj ro tînără-j, kă áku or făkut-o. (28) Sî înlontru, sî áfáră sză vegyé, kă ro mîndră-j. (29) În Budapesty jestyé o kásză dă koncerturj sî máj máré, dăkit kászá nasztră. (30) Kászá nasztră dă koncerturj máj bună akusztikă áré, dăkit kászá în Budapest. írásbeli vizsga / május 27.

4 II. NYELVHELYESSÉG A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Amennyiben a válasz helyesírási hibát tartalmaz, az nem elfogadható. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. (A helyes megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a nyelvhelyességi szempontból még elfogadható egyéb megoldások is.) A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási kulcs után található pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga / május 27.

5 Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 40 pont. Részletes útmutató I. Sjé sză szkrijény pă loku-l gol? Dîn pátru ályezsjé-l álá, káré l-ány putye ákulo szkri. Unu (0) c-árătăny! (0) A) áprapé (1) B) în tot án (2) D) frunzîlye (3) A) mi-j drág (4) B) sză vinyiny (5) D) ony lunyiká (6) C) tamná (7) B) binyé nyé kágyé (8) A) nu-j ásá (9) C) sză kizdilistyé (10) D) sză trákă II. Punyé vorbilye, káré-sz îndărăt într-áfelă formă, în sjé fel-ár trăbuji sză lyé hăsznăliny în mondaturilyestye. Unu (0) c-árătăny. (11) kot (12) merzsjé (13) umblá (14) sză măninsjé (15) áj dát (16) du (17) trăbu (18) punyé (19) ukulyestyé írásbeli vizsga / május 27.

6 III. În szévegu-l sjé vinyé, jestyé arékityé vorbé, káré n-áré ákulo lok, ár trăbuji sză lyé lony áfáră. Uná (0) c-árătăny. (20) bány (21) kápu (22) pisjoru (23) dă pită (24) árgyé (25) kupij (26) buszu (27) păru (28) tájé (29) mortu (30) pînyé (31) trázsjé (32) frig IV. Dîn szévegusztá hibizestyé arékityé vorbé, pă káré zsjosz ly-ány szkrisz. Kată lyé loku în szévegusztá. Unu (0) c-árătăny. (0) (33) (34) (35) (36) (37) (38) (39) (40) C D E I B F A G H Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont írásbeli vizsga / május 27.

7 III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. (A szöveg szerinti megoldások mellett dőlt betűvel szerepelnek a tartalmilag még elfogadható egyéb megoldások is. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának.) A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási kulcs után található pontszámítási táblázat alapján történik. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egyegy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem elfogadható, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot, valamint a pontszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat. írásbeli vizsga / május 27.

8 Általános útmutató 1. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30 pont. 2. Az elérhető maximális feladatpontszám: 28 pont. Részletes útmutató I. Szévegu-l dă elsé Áku vij áhuzî, kum sz-o-nstyimbát kusztu în szátu nosztru. Sjé gîngyésty, kă-j gyirépt, tîrîjé-l alá! Pă unu c-árătăny, kum ány gîngyit: 1. Băjási áku má A) nu umblă lá unápált. 2. Dákă sjévá lukră, átunsj máj binyé, A) pă aminy dă ungur lyé tyámă. 3. Lá krisjun sî lá pásty unyirj, A) inká umblă uná sî sză áflă. 4. Nu dă mult or făkut tînyiri, B) o szărbătaré bună. 5. În szărbătarásztá... A) or but, or mănkát sî binyé sz-or szîmcît. 6. Sî jo ám mérsz ákulo A) sî ro binyé m-ám szîmcît. 7. Dăpă szărbătarásztá B) toc máj binyé sză cînyé uná. 8. Aminyi, káré pîn átunsj nu sză áflá,... B) áku sztă ku unápált sî szfătijestyé 9. Toc puminyestyé dobilye dă kînvá A) kînd inká áve kéz lá unápált írásbeli vizsga / május 27.

9 Szévegu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, sjé fel fesztivál cînyé în tot án în gyálurilye lu Villány Szkrijé o vorbă pă loku-l gol în mondaturj, kum c-ány árătát! Cîgányilor uvig ji-jrá frikă. (0) Cîgányilor uvig ji-jrá frikă dă sărpj. 10. Zîsjé, kă kînvá întri gyálurj lîngă Nagyharsány kusztá o fátă frumasză. 11. Pă fátásztá toc ave dă gînd sz-o je dă cîgánkă. 12. Sî on drák áve dă gînd sz-o kápityé pă fátásztá. 13. Dráku o zîsz, k-o szăntăli păntru fátásztá gyálu-l dă mesz Mágá tată naptye táré o lukrát, tot n-o putut szfărsî dráku ku lukru. 15. Pă loku lu bărăzgyilye gyálurj sz-or făkut. 16. Dîn lákrimj drákuluj mágá ápă o vinyit szusz dîn pămînt ápá. 17. Ápá áfel mirosz áré, ká dráku. 18. Nu dă mult pă lokusztá în tot án cînyé on fesztivál. Szévegu-l dă trijilye Áku vij áhuzî, păntru sjé ám kirilit jo în korház. În feladatusztá trébé sză dáj váloszurj pă sjé-ntribăny! Unu c-árătăny! (0) Hungyé misz jo áku? Ám kirilit în korház. (19) Luny m-or upărăzî./m-or szkatyé nodu áfáră. (20) Táré mă mănká pelye./tot mă szkărpinám. (21) Mi-jrá rusînyé, kă or gîngyi, kă răjosz misz. (22) Sjévá szăr o kenécs pă pelyé ástyiptám. (23) Nu m-o lăszát ákásză. / M-or ápukát în korház. (24) Sjévá báj ám lá feré. írásbeli vizsga / május 27.

10 (25) 16 dă kilávé ám dát zsjosz. (26) Mirgu nu putye sză márgă dîn minyé áfáră, d-áje mă szkărpinám tot. (27) Păntru kă m-or áflát on nod pă feré. (28) Tot mă rog lá Dimizo, sză-m ázsutyé. Átszámítási táblázat Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont A hanghordozón elhangzó szövegek I. szöveg Dá kumvá sjigogyi sz-o styimbát în szátu nosztru. Băjási má pucîn sză áflă, má nu mulutestyé ku unápált. Kînd pă lîngă kásză áré sjévá lukru máj binyé pă unguri lyé tyámă sî lor lyé plătyestyé. Mágá nu-sz máj găzdásj, dăkit kînvá. Nisj szărbătarilye nu-sz áfelyé. Unyirj lá ánu-l nou sî lá pásty mulutestyé, dá s-átunsj máj binyé nyámurilye vinyé uná. Dá nisj jéj nu toc. D-áje m-ám înfălusát, kînd arékic dă tînyirj or gîngyit, în tot án sză fákă o szărbătaré, pă káré Zîlyé dă szát o tyámă. Zîlyé nu numá păntru băjás, păntru toc, káré-n szát kusztă. Sî-n várásztá or cînut áfelyé zîlyé. Sî dîn áltyé száturj or vinyit sză vádă, sjé-j ásztá. Mulcînsj or făkut mănkărj, sî ákársjinyé putye sză gustyé mănkărilyestye. Versenyurj rindize lu kupij, dá sî dă hungyivá sî lutásurj or tyimát, káré tată naptye lutye sî kîntá. Ám foszt ákulo sî jo. M-ám áflát ku doj frác, káré dă mult nu sztăfe ku unápált, kă sz-or szfăgyit pă sjévá, dá átunsj beré bije dă szub on lyémn sî rîgye. Na, kînd ásztá o trikut, ocără ált sz-o făkut sjigogyi. Sî ku szăptămîny dă "zîlyé dă szát" szfăte pă ulyică. Sî szîmbătă, kînd toc în gárd lukrá, járă ám áhuzît, kum zbirá szomszédurilye, sjé biny-o făkut plaje ku zilcségurilye, sî dă háje, kă sjévá ly-o rosz kîrbajilye. Sî cîgánsjilye sztá pă arékityé vorbé înnentyé dă boltă, kînd purnye ákásză, ká kînvá. Arékicînsj sî băjás sî ungurj sî-n fugádo szfătije, kă máj multyé rîndurj ár putye rîndizi sjévá, kit szátu sză vijé uná. Szfătije dă dobilye dă kînvá, sî dă háje, kă kusztu gro ăjrá s- átunsj, dá d-áje tot nu szîmce ásá, kă nu-szrá szîngurj. (Forrás: Kalányos István. Loku, hungyé săgyeny Kézirat. Részlet.) írásbeli vizsga / május 27.

11 II. szöveg Kînvá bătîrnyi nyé păre, kă nu dăpártyé dă Pisju jestyé on lok pă lîngă Nagyharsány, Kisharsány sî Palkonya, hungyé întri gyálurj kusztá o fátă frumasză. Pă fátásztá Harka o tyimá. Toc áve dă gînd sz-o sjejé dă cîgánkă pă frumaszásztá. Dá nu numá fisjori, dá s-on drák avé dă gînd dă cîgánkă. Dráku j-o igirit lu tátă szo lu fetyistyije, kă într-o naptyé l- szăntăli pă gyálu-l dă mesz, numá sz-o kápityé pă fátásztá. Ku máré putyeré sz-apukát dă lukru dráku, dá ákárkum áve dă gînd, tot n-o putut szăntăli gyálusztá pă lîngă sjé săgye. Zîsjé bătîrnyi, kă pă hungy- o szăntălit pămîntu, ákulo or rămász bărăzgyilye sî gyálurj sz-or făkut, într-o vályé p-áisj mágá ápá o vinyit szusz, káré d-áje áré áfel mirosz, ká dráku, kă jél o plînsz-o plyină ku lákrimj, păntru kă nu s-o kăpătát mîná lu fetyi. Pă lokusztá întri gyálurilyestye în trij száturj în tată váră cînyé on fesztivál. Pă fesztiválusztá Ördögkatlan îl tyámă. În várásztá în pátrurilye rîndurj or vinyit uná aminyi, káré áré dă gînd pă koncerturj sză márgă, o ku szinészurj sză sză áflyé în dărăburj. Dá patyé sî ká într-on tîrg sză sză szîmcé aminyi, kă jestyé áisj sî tîrg sî pijárc, patyé toc mănká sî be tată zî. În tot án tot máj mulcînsj vinyé în száturilyestye, sî în tot án máj mulcînsj áisj rămînyé pînsjé fesztiválusztá sză cînyé. În ánusztá în káp dă agusztus dă lá mérkurj pîn lá duminyikă dă szárá o cînut fesztiválusztá. III. szöveg (Forrás: Orsós Anna. Hungyé ságyé drásji? Kézirat. Részlet.) Dă sjé-j tot om ásá: uvig átunsj szîmcă sjé máj mîndru-j kusztu, kînd nu styijé áré máj arékityé zîlyé dîn jél, o nu. Ásztăz szîmbătă-j, luny m-or upărăzî. Áku în korház misz, sî dobá ro însjét tresjé. Ám răgáz, sză mă gîngyészk, sjé kum ám păcît, kum ám kirilit jo áisj în korház. În ánusztá ám trikut sájzăsj sî doj, dă sásză luny misz nyugdijas. Tot uvig d-áje szfătijem lu álc, kînd oj fi nyugdijas, n-oj lukrá, tot ku unosji méj oj umblá lá părou, s-ony ápuká pésty. Unokă ám, tyár on fisjurásj, dá inká n-o trikut d-on áj dă zîlyé, ku jél inkă nu pot umblá lá părou, máj binyé ku tátă szo ás putye, dá jél mágá tot pă kályé-j, ro mult lukră. Nisj jo nu pot áku sză mă duk înnyikére, kă má dă sjinsj szăpătămîny d-într-on korház în hálálánt mă mînă. În várászt-ám mérsz lá doktor, kă szîmcem, kă sjévá báj ám: tot mă mănká pelye, sî ásá mă szkărpinám, dă dăgye szînzsjé. Gîngyem, kă sjévá báj dă pelyé ám kăpătát, o dar ro uszkátă mi-j pelye, d-áje mă mănînkă ásá. Máj înti ár fi trăbujit sză mă duk, dá mi-jrá rusînyé, dád-or gîngyi, kă nu misz tyiszt, kă misz răjosz. Nu vic înkregyé, dá sî păru m-ám tunsz, kă sî kápu îm szkărpinám tot. Gîngyem, dar păduty ávény, o purisj. Na ásá odátă ám zîsz, máj mult má nu tyinijészk, mă duk, dádă m-or styi szpunyé, sjé sză fák, sză trákă dîn minyé bájusztá. Gîngyem, kă m-or szkrijé sjévá szăr, o sjává kenécs, dá n-a-sá o foszt. Nisj nu m-or lăszát ákász, repé m-or ápukát înlontru, păntru kă doktoru ásá vigye, kă sî m-ám îngălbinyit. Gîngye, kă dar lá fikát ám báj, sî kit sză nu kápityé dă lá minyé nyime nyimik, o trăbujit sză rămîj ákulo. Repé ám styut, kă lá fikát n-ám nyimik báj, dá sjévá p-ákulo pă lîngă feré jestyé sjévá báj máré. írásbeli vizsga / május 27.

12 M-or ápukát pă diétă, gîngyem, kă oj muri dă fame. Jér m-or măszurát, s-ám styut, kă 16 dă kilávé ám dát zsjosz în sjinsj szăptămîny. Dă kilávilyestye nu mi-j milă, kă dă mult ávem dă gînd sză fju máj usuré, dá n-ás fi gîngyit, k-ásá repé oj mărsăvi. Sî báju m-or áflát. În vezetéku-l dă feré m-or áflát on nod, sî păntr-asztá mirgu nu putye sză márgă dîn minyé áfáră, d-áje mă mînká sî pîn dă zuá dă ásztăz táré mă mănînkă pelye. Luny l-or szkatyé dîn minyé nodusztá, d-átunsj tot mă rog lá Dimizo, mă bizészk în jél, sî lu toc ászkult dă vorbă, numá sză-mă-ntremé. (Forrás: Orsós Anna. Loku, hungyé kusztăny Kézirat. Részlet.) IV. ÍRÁSKÉSZSÉG A munkalap végén a táblázatban két különböző oszlop található: Például: az elsőbe előre beírtuk az egyes értékelési szempontok alapján elérhető maximális pontszámokat; a másikba, kérjük, írja be a vizsgázó által elért pontszámokat, majd a feladatra adott összpontszámot. Max. Elért 4 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. Értékelési szempontok az I. feladathoz Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 10 Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb 150 szónál. írásbeli vizsga / május 27.

13 Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. Értékelési skála az I. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 pont 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki és elérte a minimális szövegmennyiséget (120 szó). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Egy-két részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki a feladatot, és legalább 120 szó hosszúságú szöveget hozott létre. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit, a létrehozott szöveg 120 szónál rövidebb. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 60 szónál rövidebb. Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg egy-két kisebb pontatlanság ellenére az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében több helyen nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és és javítások. javítások. Értékelési szempontok a II. feladathoz (az A és a B variáció közül választott feladat) Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 Összesen 20 írásbeli vizsga / május 27.

14 Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb 250 szónál. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e. Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. írásbeli vizsga / május 27.

15 Értékelési skála a II. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki. A szöveg a megadott hosszúságú (15% eltérés lehetséges). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. benyomást kelt. Szövegalkotás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. írásbeli vizsga / május 27.

16 Szókincs, kifejezésmód 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő gazdag és változatos szókincs, valamint a közlési szándéknak megfelelő nyelvhasználat jellemzi. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését. Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget igényes nyelvhasználat jellemzi, a vizsgázó változatos és igényes nyelvtani szerkezeteket használ, mondatszerkesztése is igényes. A szöveg hibátlan, vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba található benne. A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, VAGY csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést. A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen és javítások. törlések és javítások. írásbeli vizsga / május 27.