ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 4. oktatócsomag. A halogének

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 4. oktatócsomag. A halogének"

Átírás

1 4. oktatócsomag A halogének Kísérletek: Kémiai album: 28, 29, 30 oldal Klór: 28, 29, 30, 74 oldal Bróm 30, 77, 79, 84 oldal Jód: 15, 21, 22, 23, 30, 50, 66, 70, 74, 75, 84, 89 oldal Ebbe a csoportba tartozik a fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I) asztácium.(at) Felfedezésük története: (ez inkább csak érdekesség, esetleg a szóbeli beszámolódat tudod majd ezzel az anyaggal is színesíteni.) - Fluor: 1886-ban Moisen folyékony HF-ban KF-ot oldott és ezt platina edényben platina elektródokkal elektrolizálta. A fluor név latin eredetű és a jelentése: folyni. - Klór: 1774-benScheele fedezte fel. A klór elnevezés ban Gay-Lusactól származik - Bróm: 1826 Balard nevéhez fűződik a felfedezése. A Földközi tenger vizéből jódot akart kinyerni. Klóros vizet adott a tengervízhez. Jódgőz vált ki és mellette barna folyadék keletkezett. A név a brómos szóból származik, ami bűzöst jelent. - Jód: 1811 Courtois nevéhez fűződik a felfedezése. Tengeri növények hamujával dolgozott ezüst edényben és az ezüst elszínesedett. Anyalúghoz kénsavat adott és ibolyaszínű gőz keletkezett. A név eredete az ioides azaz ibolyaszínű szóból származik és szintén Gay Lusactól ered. Maga a halogén szó görög eredetű és sóképzőt jelent. Halogénatomok szerkezete: A periódusos rendszer VII. főcsoportjában találhatók. Vegyértékhéjuk szerkezete: ns 2 np 5 Alapállapotban egy párosítatlan elektronjuk van. Elektronegativitásuk nagy. Fizikai jellemzésük: - Fluor: Vékony rétegben színtelen, egyébként gyengén sárgás színű, átható szagú, a levegőnél kissé nehezebb, mérgező gáz. - Klór: Köhögésre ingerlő, szúrós szagú, zöldes színű, mérgező gáz. Levegőnél nehezebb. - Bróm: Vöröses barna színű víznél nagyobb sűrűségű folyadék. Forráspontja alacsony, ezért már szobahőmérsékleten is erősen párolog. Gőze is barnás színű. Kellemetlen szagú, köhögésre ingerlő anyag. Készítette: Fischer Mónika 1

2 - Jód: Sötétszürke, félig fémes fényű pikkelyes kristályokat alkot. A villamos áramot nem vezeti, gőze és rácsa egyaránt kétatomos molekulákból áll. Már szobahőmérsékleten észrevehetően párolog. Üveggel lefedve az üvegen át látszik a halványlila jódgőz. Széndiszulfidban, benzolban (vörös színnel), alkoholban (barna színnel) oldódik. Oldhatóságuk: Apoláris oldószerekben kitűnően, de a vízben is szokatlanul jól oldódnak: F 2 + H 2 O 2 HF + ½O 2 ; a többi halogén: X 2 + H 2 O HX + HOX Az apoláris oldószerekben a jód különböző színnel oldódik. Az oxigén-tartalmúakban vörösbarna, oxigén-mentesekben lila színnel. (A jód vízoldékonysága KI-dal megnövelhető, a keletkező trijodidionok szintén barna színűek [I 3 ].) Reakció vízzel: A klór gáz vízben kitűnően oldódik. A klóros víz viszont nem csak a Cl 2 molekulák vízzel való fizikai elkeveredésével keletkezik, hanem kémiai reakció is történik. H 2 O + Cl 2 = HOCl + HCl A keletkező hipoklórossav és sósav rendkívül maró anyag. A hipoklórossav ráadásul igen erősen oxidáló tulajdonságú. Ennek a reakciónak köszönhető, hogy a klór gáz nagyon erősen mérgező hatású. A szervezetbe jutva a testnedvekkel reagál, elsősorban a tüdő szövetét fogja roncsolni. A tüdőt, légutakat felmarja, és tüdővizenyőt okoz. A bróm is adja ezt a típusú reakciót, és a klórhoz hasonlóan a szervezetbe kerülve tüdővizenyőt okoz. Oxidációs fokuk: A klór és utána jövő elemek elektronjai már könnyen gerjeszthetők. Az asztácium elektronjai nagyon könnyen gerjeszthetők, így ezt az elemet már inkább a félfémek közé kell sorolni. A halogéneknek az oxidációs száma stabilan: -1. A fluor csak ezzel az oxidációs számmal fordul elő a vegyületeiben, a többi elemnél +1 is előfordul, ha nálánál nagyobb elektronegativitású elemmel létesít kötést. A 3. periódustól kezdődően lehetőség nyílik arra, hogy az elektronok gerjesztés hatására a d-pályára átugorjanak, ez által a klór, bróm, jód az oxigénnel szemben +3, +5, +7, oxidációs számmal is elő tudnak fordulni. Az s 2 p 5 konfigurációból következően reakcióik során atomjaik elektronhéja 1 elektron felvételére képes, és elvileg maximálisan 7 elektron megosztására alkalmas. Készítette: Fischer Mónika 2

3 Ugyancsak pozitív oxidációfokú a kisebb EN-ú halogén az ún. interhalogén molekulákban. A fluornál nagyobb EN-ú elem nincs, ezért a fluor pozitív oxidációfokú nem lehet, vegyületeiben mindig 1! A halogénvegyületek a halogén oxidációfoka szerint két fő típusra oszthatók: Amelyekben a halogén oxidációfoka negatív ( 1), halogenideknek. Amelyekben pozitív, halogenátoknak nevezzük! Példák: H ClO (hipoklórossav), H ClO 2 H ClO (klórossav), 3 (klórsav), H ClO 4(perklórsav vagy hidrogénperklorát ). Reakció hidrogénnel: H 2 + X 2 2 HX A klórnál már sötétben is robbanásszerű ez a reakció. Típusát illetően láncreakció, melyben a halogénmolekula disszociációja a láncindító lépés. A brómnál UV-fény vagy szikra hatására robban be az elegy. Egyensúlyra vezető reakció, ezért a HBr és a HI előállítását általában nem így végzik. A jódnál magas hőmérsékleten megy végbe ez a reakció, és egyensúlyra vezet. Reakciójuk nemfémekkel: Pl. foszforral, kénnel különféle összetételű vegyületeket képeznek (ilyen a PCl 3, PCl 5, SCl 2, SF 4, SF 6 stb.) Reakciójuk fémekkel: Halogenidekké egyesíthetők (NaCl, MgBr 2, AlCl 3, AlI 3, SnCl 4 stb.). Reakciójuk egymással: Megfelelő körülmények között különböző interhalogéneket képeznek: ilyen, pl. Cl F , I F 7 Az X 2 / 2X redoxirendszer standardpotenciálja a F I irányban csökken, vagyis a fluor a legerősebb, a jód a leggyengébb oxidálószer! Ezért a következő módon választják ki vegyületéből az elemet: F 2 + Cl F 2 + Br F 2 + I fluor klor bróm jód Cl 2 + Br Cl 2 + I Br 2 + I stb. Készítette: Fischer Mónika 3

4 Reakciójuk szerves vegyületekkel: Szubsztitúciós, addíciós vagy oxidációs reakciók lehetségesek. Előfordulás: -Fluor: CaF 2 folypát Na 3 AlF 6 kriolit -Klór: NaCl kősó KCl kálisó - Bróm: ásványvizekben - Jód: tengeri algákban, korallokban, szivacsokban; ásványvizekben Előállításuk: Mivel vegyületeikben 1 es oxidációs számmal szerepelnek így ezeknek, a vegyületeknek az oxidációjával a halogént elemi állapotban fel lehet szabadítani. - Fluor: fluoridok elektrolízisével - Klór: kloridok elektrolízise sósavból oxidálószerrel (laborban pl. 2KMnO HCl 5Cl 2 + 2KCl + 2MnCl 2 + 8H 2 O - Bróm: elektrolízis klórral bromidokból - Jód: elektrolízis klórral jodidokból jodátokból redukcióval Felhasználás: - Fluor: teflon mely fluor tartalmú műanyag. - Klór: Az iparban a klórt elsősorban szerves szintézisekben használják fel hajtógázok, tisztítófolyadékok és monomerek előállításához. Széleskörűen alkalmazzák, mint erős fertőtlenítőszert, pl. ivóvíz előállításnál, uszodákban. Az élelmiszeriparban E925 kóddal említik. Fehérítőszerként alkalmazzák. Textilek vagy más anyagok, pl. papír színének eltávolítása. A textilanyagokat hagyományosan a napfényre tették ki (a késő 18. sz.-ig). Ekkor Scheele felfedezte a klórt (1774), majd Berthollet feltalálta (1785) a klóros fehérítést. A klórmeszet óriási mennyiségben használták, míg 1920-ban föl nem cserélték az olcsó és egyszerű klórra és nátrium-hipokloritra (hypo). Napjainkban papírfehérítésre egyre inkább ózont alkalmaznak, környezetvédelmi okokból. Az úgynevezett optikai fehérítők nem az anyag színtisztaságát, rontó alapelszíneződést távolítják el, hanem a fehér alapszínt teszik kékessé. A mai kékítők fluoreszcencia jelenségen alapulnak, amikor egy fluoreszcens anyag a rá eső ultraibolya-sugárzást a látható kékbe viszi át. A szerves vegyiparban oxidálószerként és helyettesítésre használják, klórozott-szénhidrogének gyártásánál. (pl. vinil-klorid - PVC) Biológiai jelentősége: Rendkívül erős méreg, légzőszervi, nyálkahártya és bőr irritációt okoz. Az első világháborúban harci gázként használták Készítette: Fischer Mónika 4

5 - Bróm: oxidálószer, telítettlenség kimutatása. Vegyületeit nyugtatóként alkalmazzák, régen katonáknak adták a nemi vágy csökkentésére. (KBr) Fényképezésben, a papírkép készítésénél van még jelentősége.(agbr) - Jód: fertőtlenítő (jódtinktúra mely a jód alkoholos elegye.) Keményítő kimutatása (Lugol-oldat): kék színreakciót ad. Élettani jelentőség (pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen), hiánya golyvát (pajzsmirigy problémát) okoz. Fontos nyomelem, a konyhasó (NaCl) jódozásával pótolják, ahol az ivóvíz nem tartalmaz eleget. A halogének hidridjei: Kovalens halogenidek (molekularács). Nemfémek és nagy EN-ú fémek halogénekkel alkotott vegyületei, viszonylag alacsony olvadáspont és forráspont. Vízben nem oldódnak (CCl 4 ), vagy ha oldódnak, akkor savasan hidrolizálnak. Dipólusosak, hidrogénkötésekre is képesek a vízhez viszonyítva savak (hidrogén-halogenidek). Hidrogénkötés kialakítására nem képesek, vízben savasan hidrolizálnak (PCl 3, PCl 5, SbCl 3, SbCl 5, SiCl 4, FeCl 3, AlCl 3, SnCl 4 ) Pl.: PCl H 2 O H 3 PO 4 + 3H + + 3Cl Ionos halogenidek: Kis EN-ú fémek, illetve nagyobb EN-ú, változó oxidációsszámú fémek kisebb oxidációs állapotú halogenidjei. Tisztán ionvegyületek. Magas olvadáspontúak, vízben jól oldódnak, vizes oldatuk általában semleges kémhatású. pl. NaCl, CaCl 2, KBr stb. A hidrogén-klorid (HCl): Molekulaszerkezete: Poláros kovalens kötés található a molekulában: Fizikai tulajdonságai: Színtelen Szagtalan Mérgező gáz. δ+ δ H Cl a molekula dipólusos. Vízoldhatósága kitűnő: HCl + H 2 O H 3 O + + Cl - vizes oldata a sósav (a tömény sósav maximálisan 38 tömeg % - os, füstölgő folyadék). Vízzel szemben erős savként viselkedik, már tömény oldatában is teljes a disszociáció. Kémiai tulajdonságai: A sósav a negatív redoxpotenciálú fémeket általában jól oldja. Készítette: Fischer Mónika 5

6 2 Al + 6 HCl 2 AlCl H2; Ionosan: 2 Al + 6 H + 2 Al H 2 Telítetlen szerves vegyületekkel addíciós reakcióban reagál. Előfordulása: A természetben, vulkáni gázokban, egyes vulkáni vidékeken eredő folyókban található. Nagy az élettani jelentősége (ls. Gyomorban, gyomorsav formájában 0,1 M oldatként fordul elő). Előállítása: - Laborban: Erős, nem illékony savval fém-halogenidekből. NaCl + cc.h 2 SO 4 NaHSO 4 + HCl - Iparban: Szintézissel mely robbanásszerűen játszódik le. Ha biztosítani tudják a reakció folyamatos elvezetését és a napfényt, ki tudják zárni a rendszerből a hidrogén gáz robbanásmentesen égethető el klórgázban. H 2 + Cl 2 2 HCl Halogén-oxosavak és sóik Képlet: HOCl HClO 2 HClO 3 HClO 4 Név: hipoklórossav klórossav klórsav perklórsav A Cl oxidációs száma: A saverősség növekedése: A bomlékonyság növekedése: Az oxidálóhatás növekedése: Anion: OCl ClO 2 ClO 3 ClO 4 A sók neve: hipokloritok kloritok klorátok perklorátok Az oxigéncsoport elemei Az oxigéncsoport a periódusos rendszer p-mezőjében, a VI. főoszlopban található. Idetartozik az oxigén (O), kén (S), szelén, tellúr, polónium. Vegyértékhéjuk szerkezete: ns2np4 Alapállapotban két pár nélküli elektronjuk van. EN értékük, ahogy haladunk lefelé az oszlopban egyre csökken. Az első 3 elem a nem fémekhez tartozik. A tellúr és polónium a félfémek közé tartozik. Ennek a csoportnak a másik neve kalkogén, azaz ércképző csoport. Készítette: Fischer Mónika 6

7 Az oxigén Kísérletek: Kémiai album: Oxigén: 26, 27, 38, 48, 60, 74, 75 Felfedezése: Az ókorban minden gázt levegőnek neveztek. Van Helmont gondolt először arra, hogy nem minden légnemű anyag levegő. Maga a gáz szó is van Helmont találmánya. Az oxigént 1733-ban a svéd Scheele, majd később, 1774-ben az angol Priestley fedezte fel. Priestley előbb hozta nyilvánosságra kutatásainak eredményeit, ezért őt tartják az oxigén felfedezőjének. Higany-oxiddal végzett megfigyeléseiről így számolt be: "1774. augusztus 1-én megkíséreltem levegőt kivonni az égetett higanyból, egy lencse segítségével. Hamarosan meggyőződhettem róla, hogy a lencse könnyen kihajtja belőle a levegőt. November 8-án egeret szereztem és betettem egy üvegedénybe, amelyben égetett higanyból nyert levegő volt. Ha közönséges levegő lett volna, egy egér kb. egy negyedórát élt volna benne. Ebben a levegőben az én egerem teljes fél órát élt. Ez megerősítette azt a meggyőződésemet, hogy az égetett higanyból kivont levegő legalábbis olyan jó, mint a közönséges levegő, de nem következtettem még arra, hogy még jobb." Az oxigén elnevezése: a francia Lavoisier-tól származik. Maga a név, hogy oxigén, savképzőt jelent. Molekulaszerkezet: Kétatomos, apoláris molekula, melyben a két oxigénatom 2-2 pár nélküli elektronja két kovalens kötést létesít, azaz egy szigma- és egy pi- kötést tartalmazó kettős kötés alakul ki. Az oxigénmolekula igen stabilis, kötési energiája igen jelentékeny: E (O 2 ) = ~500 kj/mol Az oxigén elektronegativitása és elektronaffinitása ( 7, 82 ev) igen nagy, ezért az oxigénatom két elektron felvételével 2 negatív töltésű oxigénionná (O 2 ) alakulhat át (oxigénionok csak ionrácsú kristályokban, esetleg gázállapotban fordulnak elő, mert vizes oldatokban nem stabilisak, vízzel rögtön hidroxidionokká alakulnak). Nagyobb elektronegativitású elemekkel az oxigénatom két magányos elektronja révén könnyen hoz létre kovalens kötéseket; nagy elektronegativitása és kis kovalens atomrádiusza (0, 74 nm) következtében igen hajlamos kettős kötések kialakítására. Fizikai tulajdonságok: Standard körülmények között gáz. Levegőnél nehezebb. Színtelen, szagtalan. Olvadás- és forráspontja alacsony (apoláris molekula, gyenge polarizálhatóság). Vízben kismértékben oldódik, egészen pontosan a levegőből 6%-nyi oxigén képes beoldódni. De ez a kevés mennyiség is elég a vízi élet fennmaradásához. Ha a vízben bizonyos szint alá csökken az oldott oxigén mennyisége, mondjuk a nyári melegek miatt, akkor megfigyelhető, hogy a halak a felszínre Készítette: Fischer Mónika 7

8 úsznak, hogy több oxigénhez jussanak. A gáz van a folyadékban elnyeletve abszorbeálva és fizikai kötődés révén meleg hatására a gáz kiűzhető a folyadékból. Apoláris oldószerekben jobban oldódik (apoláris molekula, gyenge polarizálhatóság). Kémiai tulajdonságok Közönséges körülmények között nehezen vihető reakcióba, a nagy kötési energia miatt ugyanis nagy az aktiválási energia is. Az élő szervezetek szempontjából ennek a ténynek nagy jelentősége van, ha az oxigén atomok a molekulán belül nem lennének erősen lekötve, akkor az anyagcsere-folyamatok, melyek égési, azaz oxidációs folyamatok oly mértékben felgyorsulnának, hogy a szerves anyagok az oxigénben gyorsan elégnének. A földi életet tehát (többek közt) a stabilis molekulaszerkezetű oxigén teszi lehetővé. Magasabb hőmérsékleten vagy atomos állapotban azonban igen reakcióképes, nagyon sokféle anyaggal, igen hevesen tűztünemény közben reagál, egyesül. - Fémekkel általában közvetlenül egyesül, csak a nemesfémekkel nem egyesíthető közvetlenül. A többi fém, aktivitásától függően alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten vegyül az oxigénnel. Több fém lassabban oxidálódik, mert felületükön védő oxidréteg alakul ki, amely a folyamat továbbhaladását gátolja (Al, Zn, Sn, Cr, Ni stb.). A fémeknek levegő, esetleg víz jelenlétében végbemenő lassú oxidálódását korróziónak nevezzük. Fémekkel általában oxidokká, a legtöbb alkálifém peroxiddá, illetve szuperoxiddá alakul: 2Na + O 2 Na 2 O 2 4Al + 3O 2 2Al 2 O 3 - Hidrogénnel az oxigén magasabb hőmérsékleten hevesen vegyül. Keverékük - ha a hidrogén és oxigén 2:1 arányban van jelen - a durranógáz. Ilyen térfogataránynál igen erélyes robbanás fog bekövetkezni. - A nemfémes elemek közül csak a nemesgázok és a halogének nem egyesíthetők közvetlenül az oxigénnel. A többi nem fém és félfém közvetlenül is egyesíthető oxigénnel. 4P + 5 O 2 2 P 2 O 5 - A szerves vegyületek többsége oxigénben vagy levegőn meggyújtható és elégethető. - Három természetes izotópja van az 16 O, 17 O és 18 O, amelyek közül az 16 O fordul elő a legnagyobb mennyiségben (99,7%), mellette csak 0,2% 18 O és 0,04% 17 O található. Az oxigénvegyületekben a kötés ionos vagy kovalens lehet. Ez a jelleg az oxigén partnerének az elektronegativitásától függ: a legkisebb EN-ú ionos jellegű oxidjainak az ionrácsától a közepes EN-ú elemek oxidjainak többé-kevésbé ionos jellegű, kovalens kötésű atomrácsain keresztül a nagyobb EN-ú, nem fémek oxidjainak a kovalens kötésű molekularácsáig fokozatos az átmenet. Előfordulás: A Földön a leggyakoribb, legnagyobb mennyiségben előforduló elem a földkéreg tömegének csaknem felét teszi ki. Készítette: Fischer Mónika 8

9 Elemi állapotban, a levegőben 21 térf. %- ban van jelen. Kötött állapotban, rengeteg vegyületben fordul elő: víz alakjában a hidroszférát alkotja. A tiszta víz 88 tömeg % oxigént tartalmaz kötött állapotban. A víz földi körülmények között mindhárom halmazállapotban előfordul. Különböző ásványok, elsősorban a kőzetalkotó szilikátok alakjában a földkéreg tömegének csaknem a felét alkotja. Számos szerves vegyület alkotója. A szilárd földkéregben legelterjedtebb ásványai: - oxidok: pl. kvarc (SiO 2 ) magnetit (Fe 3 O 4 ) hematit (Fe 2 O 3 ) rutil (TiO 2 ) - karbonátok: pl. kalcit (CaCO 3 ) magnezit (MgCO 3 ) dolomit (CaMg/CO 3 / 2 ) sziderit (FeCO 3 ) - szulfátok: pl. gipsz (CaSO 4 2H 2 O) barit (BaSO 4 ) - foszfátok: pl. apatitok Ca5/F,Cl,OH,CO 3 //PO 4 / 3 ) - szilikátok: pl berill (Be 3 Al 2 /Si 6 O 18 /) Előállítás: a, Laboratóriumban: - Higany (II)-oxid vagy kristályos KMnO4 hevítésével 2 HgO 2 Hg + O 2 2 KMnO 4 K 2 MnO 4 + MnO 2 + O 2 - Hidrogén-peroxidból katalizátorral (MnO2, finom eloszlású Pl vagy Ag, stb.): 2 H 2 O 2 2 H 2 O + O 2 - Híg kénsavas hidrogén-peroxid-oldatból kristályos kálium-dikromát segítségével: 3H 2 O 2 + K 2 Cr 2 O 7 + 4H 2 SO 4 Cr 2 (SO 4 ) 3 + K 2 SO 4 + 7H 2 O + 3O 2 b, Iparban: A levegő cseppfolyósításával és a cseppfolyós levegő szakaszos lepárlásával. Készítette: Fischer Mónika 9

10 Levegő cseppfolyósítása: A levegő nagy nyomásra összesűrítve, majd kis fúvókán kitágítva erősen lehűl és -200 C-on valamennyi összetevője folyékony állapotba kerül. A folyékony levegő frakcionált desztillációjával a forráspontjuk alapján elkülöníthető összetevői. Első lépésként a vizet és a szén-dioxidot fagyasztják ki belőle. Felhasználás: Légzési gáz, a belélegzett levegőben legalább 7% oxigénnek kell lenni. A tiszta oxigén belélegzése viszont rövid idő alatt keringési rendellenességekhez vezet. Egy ember óránként kb. 20 liter oxigént fogyaszt, évente pedig kb. 300 kg oxigént használ fel. Az oxigéngázt az iparban nagy hőmérsékletű láng előállítására használják. Ha ugyanis különböző éghető gázokat (pl. hidrogént, acetilént) nem levegő jelenlétében, hanem tiszta oxigénnel keverve égetnek el, a nagy sebességű égés miatt a láng hőmérséklete a ºC-ot is elérheti. Az ilyen nagy hőmérsékletű lángokat nehezen olvadó anyagok (Pl. kvarc) megolvasztására, továbbá fémek hegesztésére és vágására szokták alkalmazni. Az éghető gázoknak az oxigénnel való keverése - tekintettel az elegy robbanékonyságára - külön berendezésben, ún. hegesztőpisztolyban történik, amely a robbanás lehetőségét kizárja. Az oxigénnek a modern kohászati eljárásokban is nagy szerepe van. A nagyolvasztókba oxigénnel dúsított levegőt fúvatva a folyamatok lényegesen meggyorsíthatók, a termelés emelhető. Alkalmazzák az oxigént a gyógyászatban is, légzési nehézségeknél vagy gázmérgezéseknél. Általában oxigénnel dúsított levegőt szoktak belélegeztetni az életfolyamatok élénkítése céljából. Használják az oxigént mentőkészülékeknél, a tengeralattjárók oxigénellátására stb. Ipari célokra az oxigént kb. 150 bar nyomáson, kék jelzésű acélpalackokban hozzák forgalomba. Ezekkel a palackokkal nagyon óvatosan kell bánni, mert gondatlanság (pl. a palack leejtése) esetén súlyos Készítette: Fischer Mónika 10

11 robbanás következhet be. Az oxigénpalack szelepét nem szabad gyúlékony, könnyen oxidálható anyagokkal (pl. kóccal, olajos tömítőanyaggal) tömíteni, a palack szelepét hirtelen megnyitni, mert az esetleges helyi felmelegedések az oxigénmolekulákat aktiválják. Ilyen esetben felgyorsul az amúgy is exoterm oxidációs folyamat, és ez a palack robbanásához vezethet. Ilyen veszély miatt tilos a palack szelepét zsíros, olajos kézzel, olajos ronggyal megfogni. Oxigénvegyületek: Idesoroljuk az oxidokat, peroxidokat, szuperoxidokat, hidroxidokat, oxosavakat és azok sóit. Különböző oxidációs állapotú oxigénvegyületek OXIDOK PEROXIDOK SZUPEROXIDOK oxidációs szám: 2 oxidációs szám: 1 (O 2 ) -ion (szuperoxidion) H 2 O 2 (molekularácsos) K 2 O 2 (ionrácsos) KO 2 RbO 2 bomlékony, oxidáló hatású anyagok OXIDOK Ionrácsosak Atomrácsosak Molekularácsosak A fém-oxidok nagy része szilárdak A nemfém-oxidok nagy része tisztán ionosak átmeneti típusúak kemények vízben oldódnak vízben nem oldódnak magas op. szilárdak, vízben jól szilárdak,vízben vizes oldatuk savas oxosavból vízelvonással gyakorlatilag nincs oldódnak, vizes rosszul oldódnak kémhatású, oxosav előállítható oldószerük oldatuk lúgos hidroxidok hevítésével előállíthatók keletkezik ált. csak erélyes kémhatású (bázisos körülmények között oxidok, vízzel lépnek reakcióba, hidroxidot adnak) és válnak oldhatóvá I.A és a legtöbb II.A fém oxidja bázisanhidridek a legtöbb fém-oxid (MgO is!) HIDROXIDOK pl. B 2 O 3, SiO 2, (Al 2 O 3 korund) pl. CO 2, NO 2, SO 2, SO 3, P 2 O 5 savanhidridek CO, NO OXOSAVAK Me(OH) n, ahol n a fém oxidációs száma Formálisan itt is felírható a X(OH) n képlet. A vegyületet a fenti vízben fémionra és hidroxidionra disszociálhatnak képlethez képest a nemfém (X) polarizáló hatásától függően (lúgos kémhatás) különböző mennyiségű víz elvonásával származtathatjuk. Az X nagy EN-a miatt az O H kötés erősen poláros, protonleadásra képesek, savak. SÓK A hidroxidok és az oxosavak reakciója során képződő (de legalábbis így származtatható) vegyületek: fém- vagy ammónium-iont és az oxosav anionját (savmaradék) tartalmazzák. Készítette: Fischer Mónika 11

12 Az oxigén allotróp módosulata. Ózon Allotrópia: Az elemnek azt a tulajdonságát, hogy különböző kristályszerkezetű vagy különböző moláris tömegű módosulatokban fordulnak elő allotrópiának, nevezik. Az allotróp módosulatok fizikai tulajdonságai eltérőek és kémiai tulajdonságaikban is tapasztalható különbség. Pl. szén: gyémánt-grafit, kén: rombos kén monoklin kén. Felfedezése: A légköri ózon fölfedezése Schönbein német kutató nevéhez fűződik, aki 1840-ben észrevette, hogy elektromos kisülések alkalmával jellegzetes szagú gáz keletkezik, amelyet ózonnak nevezett el (ozein jelentése görögül "szagolni", bűzleni ). Tulajdonságai: Az ózon kék színű, jellegzetes szagú, az oxigénnél másfélszer sűrűbb gáz. Az ózon az oxigénnél lényegesen jobban oldódik vízben. A molekulát 3 oxigén atom építi fel, a kötésszög 120 és a V- alakú molekulában csak egyszeres kötések vannak. A kötési energia így lényegesen kisebb, mint az oxigén molekulában. Kémiailag nagyon bomlékony, nagy hőfejlődéssel és jelentékeny térfogat-növekedéssel oxigénné alakul át, ezért erősen robbanásveszélyes anyag. A felszabaduló naszcensz oxigén miatt pedig erősen oxidativ tulajdonságú. Az ózon (O 3 ) oxigénből (O 2 ) keletkezik, ultraibolya (UV) -sugarak hatására. Az ózon a sztratoszférában - mintegy 8 km-es övben - létfontosságú gáz, jelenlétével az ultraibolya sugárzástól védi a földi élőlényeket. Ha ezt az övet összenyomjuk, mindössze 3mm-es ózon-réteget kapunk. A bolygó felszínén azonban paradox módon mérgező gáznak számít. A felszínközeli ózon többnyire mesterséges eredetű, a kipufogó gázok nitrogén-oxidjainak és illékony szerves összetevőinek fotokémiai reakcióiban keletkezik. Újabb kutatások szerint az ózon bizonyos koncentráció felett elhervasztja a növényeket, irritálja a tüdőt, sokakban asztmát vált ki. Az egy évszázaddal ezelőtti felszínközeli ózonszintet ma már csak a déli félteke eldugott helyein mérhetjük. Eközben az iparosodott országokban a kártékony gáz mennyisége meghaladja a fenti határértéket, szmog idején akár annak háromszorosát is elérheti. Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben ezek az értékek állandósulni fognak. Egyesek úgy fogalmaznak, hogy ezek a jelek legalább olyan jelentősek, mint az ózonlyuk állapota, és következményeik is hasonlóan súlyosak lehetnek. A felszínközeli ózonnak a növényekre gyakorolt hatása rendkívüli módon befolyásolja a vízciklust, ezzel is súlyosbítva mind az áradásokat, mind az aszályokat. Nagyobb hullámhosszú fénysugarak hatására az ózon elbomlik. Az ózonréteg keletkezésének és lebomlásának természetes egyensúlya nagy valószínűséggel a freongáznak, de bizonyos bozótirtó vegyszereknek is betudhatóan bomlott meg. Ahol az elvékonyodás mértéke elérte az 50%-ot, ott ún. Készítette: Fischer Mónika 12

13 ózonlyukak keletkeztek. Ennek következtében a napfény káros, nm hullámhosszú UV-sugarai akadálytalanul áthatolnak az ózonpajzson, és a sejtek molekuláit megbombázva, azok daganatos elváltozását idézik elő. Ez az oka a bőrrák, elsősorban a melanoma malignun világméretű megszaporodásának. A természetes védekezés része a fokozatos napozás. Hatására a hám megfelelő sejtrétege 3 5-szörösére megvastagodik és elzárja az utat a mélyebb rétegeket károsító UV-sugarak elől. A napozás korlátozása, különösen délben és vízparton szintén véd a ráktól. Bizonyos napvédő krémek elnyelik a káros UV-sugarakat. A környezetvédelem (kevés) sikeres akciójának egyike a freon-tartalmú hajtógázok globális betiltása. Minden remény megvan arra, hogy néhány évtizeden belül helyreáll a természetes egyensúly. Az ózonlyuk felfedezése: Farman és munkatársai az angol antarktiszi állomáson végzett méréseik alapján arról számoltak be, hogy az 1970-es évek elejétől a légköri ózon mennyisége egyenletesen csökkent, aminek mértéke az 1980-as évek elején elérte az 50 százalékot! Ez a bejelentés a légkörrel foglalkozó kutatók, sőt a közvélemény körében is hatalmas vihart kavart. Az amerikaiak ezután hatalmas nemzetközi (igazában amerikai) programokat szerveztek az ózonlyuk okainak kiderítésére. Elméletük szerint a téli hónapokban az Antarktisz fölötti sztratoszférában hatalmas légköri örvény helyezkedik el, amely meggátolja az alacsonyabb szélességeken lévő levegővel való keveredést. Az örvény által körülzárt levegőben a hőmérséklet igen alacsony, így jégkristályok keletkeznek, amelyek elnyelik a sósav- és klór-nitrátmolekulákat. A kristályok felületén a két anyagból salétromsav és kétatomos klór keletkezik. A salétromsav a kristályban marad, míg a klór a levegőbe kerül. Tavasszal, amikor megjelenik a napsugárzás, a kétatomos klór atomos klórra bomlik, amely intenzíven kivonja az ózont a levegőből. Készítette: Fischer Mónika 13

14 Kén és vegyületei Kísérletek: Kémiai album: Kén: 31, 32, 33, 38, 64 Kéndioxid: 34, 38 Kén hidrogén: 38 Kénkimutatás fehérjében: 90 Kénsav: 9, 34, 36, 38, 66, 73, 76, 78 Kén (Sulfur, thion) A S 8 molekula A kénnek többféle allotrop módosulata van, ezek közül szobahőmérsékleten, a romboskén (α-kén) a stabilis. A rombos kén 95,5 C feletti hőmérsékleten, monoklin kénné (β-kén) alakul át. A monoklin kén hosszú tűkristályokat alkot. A monoklin tűkristályok átlátszóságukat néhány nap alatt elvesztik, mert rombos kénmódosulttá alakulnak át. Külső alakjukat azonban kristályszerkezetük megváltozása után is megtartják, e jelenséget a kristálytan álalakulásnak, pszeudomorfiának nevezi. A kén négyféle, 32-, 33-, 34- és 36-os tömegszámú izotópok keveréke. Ezek között a 32 S izotóp mennyisége túlnyomó. Fizikai tulajdonságok: A rombos és a monoklin kén egyaránt jellegzetesen sárga színű, üvegfényű, kis keménységű, rideg anyag. A hőt és az elektromosságot nem vezeti. Vízben nem oldódik; jól oldja a szén-diszulfid (CS 2 ) és a kén-diklorid (SCl 2 ), többé-kevésbé egyes szerves oldószerek is. Mindkét allotrop módosulat molekularácsos. A kristályok rácspontjaiban 8 kénatomból álló kénmolekulák foglalnak helyet (S 8 ). A nyolcatomos kénmolekulák gyűrű alakúak. A két módosulat olvadáspontja különböző: a rombos kéné 112,8 C, a monoklin kéné 118,95 C. Ha a ként óvatosan úgy olvasztjuk meg, hogy az olvadék hőmérséklete ne emelkedjék sokkal az olvadáspont fölé, akkor a kén világossárga, kis viszkozitású folyadékká olvad (az olvadék nyolcatomos gyűrűmolekulák halmaza). Ha ezt az olvadékot tovább melegítjük, akkor 150 C felett barnulni és sűrűsödni kezd (a gyűrűk kezdenek felhasadni), 190 C körül viszkozitása olyan nagyra nő, hogy ki sem önthető (a felhasadt gyűrűkből láncok keletkeznek, amelyek egymásra csavarodnak, összefonódnak). További hevítéskor színe tovább sötétedik, viszkozitása azonban csökkenni kezd, újra hígan folyóvá válik Készítette: Fischer Mónika 14

15 (a hosszú láncok darabokra szakadnak). 444,6 C-on forr. Gőze vörösbarna színű, hirtelen lehűtéskor szublimálnak. Ha a forráspontja közeléig hevített kénolvadékot hirtelen lehűtjük, akkor gumiszerűen nyúlós, ragadós alaktalan vagy amorf kénné alakul át. Ez szobahőmérsékleten rombos kénné alakul át. Kémiai tulajdonságok: Elektronegativitása 2,5. Nála kisebb EN-ú elemekkel (fémekkel, félfémekkel) 2-es oxidációfokkal szulfidokat alkot. Az erősen negatív redoxpotenciálú fémek szulfidjai és poliszulfidjai ionvegyületek, ionráccsal rendelkeznek. A kevésbé pozitív fémekkel és a nemfémekkel mindig kovalens kötéssel vegyül. A nála nagyobb EN-ú nemfémekkel alkotott vegyületeiben oxidációfoka +2, +4 és +6 lehet (pl. kénoxidok stb.). A szulfidion (S 2 ) vizes oldatban stabilis. Reakciókészsége közönséges hőmérsékleten nem nagy, magasabb hőmérsékleten azonban a legtöbb elemmel közvetlenül egyesíthető. Reakciók: - Fémekkel és félfémekkel az arany, a platina és az iridium kivételével szulfidokká egyesül. Már szobahőmérsékleten reagál az alkálifémekkel és a rézzel. Egyéb fémek és a kén egyesülése magasabb hőmérsékleten gyakran tűztünemény kíséretében játszódik le: Fe + S FeS Zn + S ZnS Cu + S CuS Készítette: Fischer Mónika 15

16 Mg + S MgS - Hidrogénnel 400 C körüle hőmérsékleten megfordítható folyamatban hidrogén-szulfiddá egyesül: H 2 + S = H 2 S - Nemfémekkel a jód, a nitrogén és a bór kivételével egyesül. - Oxigénnel reagálva halványkék lánggal kén-dioxiddá ég el (égésekor nyomokban kén-trioxid is keletkezik): S + O 2 SO 2 - Izzó szénen átvezetett kéngőzök a szénnel szén-diszulfiddá egyesülnek: C + S 2 CS 2 - A savak általában nem hatnak rá, de az erősen oxidáló hatású savak, mint a tömény salétromsav, kénsav és a királyvíz, oxidálás közben oldják. Erős lúgokban (alkálifém-, alkáliföldfém-hidroxidokban) poliszulfidok képződése közben oldatba megy (diszproporcionálódik), pl.: Előfordulás: 12S + 3Ca(OH) 2 2CaS 5 + CaS 2 O 3 + 3H 2 O Elemi állapotban és vegyületek alakjában egyaránt előfordul. Elemi állapotban terméselemként, vulkanikus vidékeken fordul elő nagyobb mennyiségben. Kötött állapotban főként szulfidok és szulfátok formájában. Kéntartalmú vegyületek: FeS 2 = pirit; CuFeS 2 = kalkopirit; ZnS = szfalerit; PbS = galenit; HgS = cinnabarit; Sb 2 S 3 = antimonit; CaSO 4 2H 2 O = gipsz; CaSO 4 = anhidrit; BaSO 4 = barit; MgSO 4 7H 2 O = keserűsó stb. Előállítás - Laboratóriumban: - Iparban: Felhasználás: Szulfidok oxidációjával. Szulfidok és szulfitok vagy tioszulfátok szinproporciós reakciójával. Szulfidok hőbontásából, szulfidok pörköléséből: 2H 2 S + SO 2 3S + 2H 2 O Kozmetikaiparban, kénsavgyártásra, gyógyszergyártásban, növényvédő-szerek gyártására, vulkanizálás során. Készítette: Fischer Mónika 16

17 Szulfidok: Kénvegyületek Molekularács Atomrács Ionrács CS 2 (szén-diszulfid, szénkéneg) A p- és a d-mező sok fémével Az alkáli- és az alkáliföldfémszulfidok. oldószer alkotott vegyületek mérgező hatású Sok sötét színű Színtelen (fehér), szilárd anyagok. Vízben rosszul oldódnak Vízben jól oldódnak. H 2 S (kénhidrogén) A legrosszabbul oldódók (pl. CuS, Vizes oldatuk lúgos kémhatású: színtelen, záptojás szagú gáz HgS) még erős savakban sem S 2 + H 2 O = HS + OH gyenge sav oldódnak. sok anyagot redukál (pl. I 2, Fe 3+ ) Színük a kation HS + H 2 O = H 2 S + OH mérgező hatású sok fémionnal csapadékot képez polarizálóképességétől függ (pl. a ZnS fehér; a CdS sárga; HgS fekete). A természetben előforduló ásványok közül ide tartozik, pl. a pirit FeS 2 A legfontosabb oxidok: Kén-dioxid Kén-trioxid Molekula: V-alakú dipólusmolekula Trigonális planáris (síkháromszög), apoláros Fizikai tulajdonságok: Színtelen, szúrós szagú, köhögtető gáz Színtelen folyadék, mely viaszszerűen megdermed (polimerizálódik) Vízben mindkettő kémiai reakció közben oldódik. Kémiai tulajdonságok: SO 2 + H 2 O = H 2 SO 3 kénessav SO 3 + H 2 O = H 2 SO 4 kénsav Általában redukáló hatású. Nedves közegben kénsavvá, szulfátionná oxidálódik: SO 2 + 2H 2 O + I 2 4H SO 4 + 2I Baktérium- és gombaölő hatású A kén-hidrogént oxidálja 2H 2 S + SO 2 3S + 2H 2 O Előállítás: A kén égetésével A kén-dioxid további oxidációjával (V 2 O 5 katalizátor, nagy nyomás, nem túl magas, de a közönségesnél magasabb hőmérséklet): Felhasználás: Fém-szulfidok pörkölésével 4FeS O 2 2Fe 2 O 3 + 8SO 2 Szulfitokból erősebb savból Na 2 SO 3 + H 2 SO 4 SO 2 + Na 2 SO 4 + H 2 O (főként laborban) Tömény kénsavból pl. rézzel történő redukcióval: Cu + 2H 2 SO 4 CuSO 4 + SO 2 + 2H 2 O (főként laborban) fertőtlenítés (kénezés) kén-trioxid előállítása 2SO 2 + O 2 = 2SO 3 A kénsavgyártás köztes terméke Készítette: Fischer Mónika 17

18 Kénessav Kénsav Molekula: dipólusmolekula dipólusmolekula Fizikai tulajdonságok: Csak híg vizes oldatban létezik (oldata színtelen) Olajszerű, nagy sűrűségű (1,84g/cm 3 ), viszkózus folyadék Viszonylag magas fp. (hidrogénkötések!) A vízzel minden arányban elegyedik, nagy hőfejlődéssel jár Kémiai tulajdonságok: gyenge sav erős, kétértékű sav Bomlékony: hő H2 SO3 SO2 + H2O Általában erős redukálószer Stabilis, nehezen bontható vízre és kéntrioxidra erős oxidálószer (sok pozitív standardpotenciálú fémet is SO 2 fejlődése közben old; egyes negatív standardpotenciálú fém felületét passziválja). Híg vizes oldata a negatív standardpotenciálú fémek többségével hidrogén fejlődése közben reagál Vízelvonó, roncsoló hatású; higroszkópos, dehidratáló, a szerves vegyületeket elszenesítí Előállítás: SO 2 + H 2 O = H 2 SO 3 SO 2 előállítása SO 2 katalitikus oxidációja SO 3 oldása SO 3 + H 2 SO 4 H 2 S 2 O 7 (dikénsav, vitriol, óleum) H 2 S 2 O 7 + H 2 O 2H 2 SO 4 Felhasználás: Sóik: oldószer oxidálószer gyógyszer, festék előállítás gázok szárítása ólomakkumulátorok töltése szevetlen anyagok előállítása (szóda, műtrágya, foszforsav, robbanószerek) mosószer előállítása Glaubersó Na 2 SO 4 10H 2 O Hashajtóhatású A szulfátion nem szívódik fel a bélből, és vizet köt meg. Az ipar az üveggyártásban használja Keserűsó MgSO 4 7H 2 O Szintén az előbb említett okok miatt hashajtóhatású. Gipsz, máriaüveg, alabástrom CaSO 4 2H 2 O Rézgálic CuSO 4 5H 2 O Vasgálic FeSO 4 7H 2 O stb. Készítette: Fischer Mónika 18

19 Nitrogéncsoport Kísérletek: Kémiai album: Nitrálás: 78, 90 Nitrogén dioxid: 47, 48, 66 Nitrogén monoxid: 47, 48 A nitrogéncsoport elemei a periódusos rendszer V. oszlopának 1. csoportját alkotják. Páratlan rendszámú P elemek lévén csak egy vagy két izotópjuk van, a foszfor ( 15 As ), az arzén ( 33 Bi ) és a bizmut ( 83 ) tiszta elem. NITROGÉN FOSZFOR ARZÉN, ANTIMON BIZMUT Vegyértékelektronok Halmazszerkezet N 2 molekularácsos, standard állapotban gáz ns 2 p 3 Stabil pi-átfedéseket, többszörös kötéseket azonban csak a viszonylag kis rádiuszú és a többiekénél lényegesen nagyobb EN-ú N-atomok tudnak egymás között kialakítani. Sárga és vörös módosulat Sárga és szürke módosulat félfémek Szürke fémes, rétegrácsos Oxidációs szám min.: 3 NH 3 max.: +5 HNO 3 Legfeljebb 4 vegyértékű! 3 és és +5 főként +3 Lehetnek 5 vegyértékűek is! A fémes jellegnek rendszámuk növekedésével párhuzamos megjelenése és fokozódása elektronegativitásuk fokozatos csökkenésével kapcsolatos, ami vegyértékhéjuk konfigurációjával együtt, kötésük jellegét, molekula- illetve rácsszerkezetük kialakulását, típusát megszabja. A molekuláris szerkezetű módosulatoknak, a nitrogénnek és a fehér foszfornak az olvadás- és a forráspontja alacsony, az atomráccsal rendelkező módosulatoké természetszerűleg magasabb. Készítette: Fischer Mónika 19

20 Nitrogén A nitrogén név salétromképzőt jelent (nitrum = salétrom) Molekulaszerkezet: Mint azt láttuk ns 2 np 3 elektronnal rendelkezik. konfigurációjú, alapállapotban 3 pár nélküli Kétatomos molekulákat alkot N 2, atomjai között három kovalens kötés van (N N). A nitrogénmolekulák igen állandóak, még 4000 C körül is csak alig ( 3%-ban) disszociálnak atomjaikra. Nagy stabilitása arra vezethető vissza, hogy benne a két nitrogénatomot 3 kovalens elektronpár nagyenergiájú kötése tartja össze, a kötéstávolság igen kicsi (0,1097 nm), a molekula disszociációs energiája igen nagy, és igen nagy az aktiválási energiája is. A természetes nitrogén két izotópot tartalmaz, túlnyomó mennyiségben (99, 71%-ban) 14-es tömegszámú N nitrogénizotópot ( 7 N ) és csekély mennyiségben (0,29%) 15-ös tömegszámú izotópot ( 7 ). Elektronegativitása 3, a fluor és az oxigén elektronegativitása után a legnagyobb. Fizikai tulajdonságok: Színtelen, szagtalan, a levegőnél kissé könnyebb, igen nehezen cseppfolyósítható gáz. A folyékony és a szilárd nitrogén is színtelen. Vízben csak igen kis mértékben, az oxigénnél is rosszabbul oldódik. Nagystabilitású nehezen gerjeszthető molekulái apolárisak és alig polarizálhatók (ez tükröződik a nitrogén igen alacsony olvadás és forráspontjában. Kémiai tulajdonságok Nagy stabilitásának következményeként a nitrogén elemi állapotban rendkívül inaktív, a nemesgázok után a legközömbösebb elem. Szobahőmérsékleten (a lítium kivételével) egyáltalán nem vegyül, csak magasabb hőmérsékleten reagál. Reakciók: - Lítiummal már szobahőmérsékleten reagál: 6 Li + N 2 2 Li 3 N - Negatívabb redoxpotenciálú fémekkel (pl. Mg) magasabb hőmérsékleten nitridekké egyesül: 3 Mg + N 2 Mg 3 N 2 - Hidrogénnel katalizátor jelenlétében 400 C felett ammóniává egyesül: Készítette: Fischer Mónika 20

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Összefoglalás2. +oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Nitrogén Foszfor Szén Gyémánt, grafit szilícium Szén-dioxid, Nitrogéndioxid Foszforpentaoxid Szénmonoxid Szilíciumdioxid Salétromsav Nitrátok foszforsav

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Az elemek általános jellemzése

Az elemek általános jellemzése Az elemek általános jellemzése A periódusos rendszer nemcsak az elemek, hanem az atomok rendszere is. Az atomok tulajdonságait, kémiai reakciókban való viselkedését nagymértékben befolyásolja a vegyértékelektronok

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 12. hét

Kémiai alapismeretek 12. hét Kémiai alapismeretek 12. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. december 2. 1/17 2011/2012 I. félév, Horváth Attila c i.e. 3000

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 14. hét

Kémiai alapismeretek 14. hét Kémiai alapismeretek 14. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. december 6. 1/9 2010/2011 I. félév, Horváth Attila c 1785 Cavendish:

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Általános kémia 9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 1. Izotópok: ugyanazon elem izotópjainak fizikai és kémiai tulajdonságai csak kismértékben különböznek. 2. Allotróp módosulatok: csak atomjaik kapcsolódási

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. KARBONÁTOK, HIDROGÉN-KARBONÁTOK a σ-kötések egy síkban, kötésszög 120 o, delokalizált elektronok (1 Szóda, Na 2 CO 3 (vagy

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter A feladatokat írta: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: Kódszám:.. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter 2011. május 14. Curie Kémia Emlékverseny 8. évfolyam Országos döntő 2010/2011.

Részletesebben

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C A D C D C D A C 1 B D B C A D D D D E 2 D C C C A A A D D C B C C B D D XVII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Nemfémes

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap 1. Írd le a következő elemek és vegyületek kémiai nevét: 1.NaOH, 2.Ca, 3.Mg, 4.CaCO 3, 5.NaCl, 6.Na 2 CO 3 7.CaSO 4, 8.Ca(OH) 2, 9.CaO, 10CO 2, 11.HCl, 12.Na,

Részletesebben

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015 1. Az energiaszintek elektronokkal való feltöltésére vonatkozó kijelentések közül melyik igaz? A. A 3. héj maximum 8 elektront tartalmazhat. B. A 3d alhéj elektronokkal való feltöltése a 4s alhéj előtt

Részletesebben

A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei

A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei 1. KÉMIAI TULAJDONSÁGOK: Reakciókészsége közönséges hőmérsékleten nem nagy, aktivitása azonban a hőmérséklet emelkedésével nagymértékben fokozódik,

Részletesebben

1. Jellemzed a hidrogént!! (molekula szerkezet, fizikai tulajdonságok: Op, Fp, vízben való oldhatóság, szín, szag, előfordulás, jelentőség)

1. Jellemzed a hidrogént!! (molekula szerkezet, fizikai tulajdonságok: Op, Fp, vízben való oldhatóság, szín, szag, előfordulás, jelentőség) 1.Hidrogén 1. Jellemzed a hidrogént!! (molekula szerkezet, fizikai tulajdonságok: Op, Fp, vízben való 2. Hogyan állítanál elő laborban és az iparban nitrogént? (reakció egyenlet!) 3. Írj példát mikor redukálószer

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI - 3. periódus, V. oszlop, 3s 2 3p 3 ; Fehér vagy sárga foszfor és vörös foszfor.

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2)

(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2) TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, II. forduló - megoldás 2009 / 2010 es tanév, XV. évfolyam 1. a) Albertus, Magnus; német polihisztor (1250-ben) (0,5 p) b) Brandt, Georg; svéd kémikus (1735-ben)

Részletesebben

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Beadás határideje 2012. április 30. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Tűzijáték A tűzijáték

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

9. A KÉN ÉS VEGYÜLETEI

9. A KÉN ÉS VEGYÜLETEI 9. A KÉN ÉS VEGYÜLETEI A kén egyike azoknak az elemeknek, amelyeket már az ókorban is ismertek. Vegyjele is a latin sulfur szó kezdõbetûjébõl származik. A híres görögtûz, amelyet a görögök alkalmaztak

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003. Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK 5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerő és összetett anionok által

Részletesebben

Szervetlen kémia. Az elemek és vegyületek jellemzésének szempontjai. Elemek és vegyületek. Elemek: azonos rendszámú (protonszámú) anyagok

Szervetlen kémia. Az elemek és vegyületek jellemzésének szempontjai. Elemek és vegyületek. Elemek: azonos rendszámú (protonszámú) anyagok Elemek és vegyületek Szervetlen kémia Elemek: azonos rendszámú (protonszámú) anyagok He Na Fe H 2 O 2 S 8 Vegyületek: különböző rendszámú atomok kapcsolódásával létrejött anyagi rendszerek NaCl H 2 O HCl

Részletesebben

Az atom felépítése. 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! p + neutron

Az atom felépítése. 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! p + neutron Az atom felépítése 1. Jellemezd az atomot felépítõ elemi részecskéket és az atomon belüli tömegviszonyokat! Név Jelölés Relatív tömeg Relatív töltés p + neutron g 2. A magnézium moláris tömege 24,3, tömegszáma

Részletesebben

Halogének. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnök Tanszék

Halogének. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnök Tanszék Halogének Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnök Tanszék Halogének Per. rendszerben: VII. A F; Cl; Br; I; At ns 2 np 5 elemi állapotban kétatomos molekulákat alkotnak Felfedezésük fluere

Részletesebben

Emelt szintű kémia írásbeli feladatlap

Emelt szintű kémia írásbeli feladatlap I. feladat (elérhető: 13 pont) Esettanulmány Olvassa el az alábbi szöveget! Klórnélküli világ? Emelt szintű kémia írásbeli feladatlap Az elemi klórt 1774-ben Scheele svéd kémikus fedezte fel. Legegyszerűbben

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Látványos kémiai kísérletek

Látványos kémiai kísérletek Látványos kémiai kísérletek Mottó: Chuwie, add rá a tartalékot! Bemutatja: Kémia BSc, I. évfolyam 2009. 611. Labor Laborvezető: Tarczay György Laboráns: Éva néni Sarka János Italok borból KMnO 4 -oldat

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X. A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen vegyületek hőbomlása

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja 8. osztály

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja 8. osztály T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály B változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály B változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály B változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta : A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

Kémia javítóvizsga. Név: Elérhető pont: 293:

Kémia javítóvizsga. Név: Elérhető pont: 293: Név: Elérhető pont: 93: Dátum: Elért pont: Kémia javítóvizsga A feladatok megoldásához használj tollat! Segítségül hívhatod az elemek periódusos rendszerét. Figyelmesen olvasd át a feladatokat! Jó munkát!..

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

Érettségi szintfelmérő- feladatlap

Érettségi szintfelmérő- feladatlap Érettségi szintfelmérő- feladatlap Kedves Érettségiző és/vagy Érdeklődő! Ez a szintfelmérő segít abban, hogy felmérd tudásod, és visszajelzést ad arról is, hogyan állsz most a kémiával, milyen tudással

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17

Műanyagok tulajdonságai. Horák György 2011-03-17 Műanyagok tulajdonságai Horák György 2011-03-17 Hőre lágyuló műanyagok: Lineáris vagy elágazott molekulákból álló anyagok. Üvegesedési (kristályosodási) hőmérséklet szobahőmérséklet felett Hőmérséklet

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

Kísérletek JÓDDAL. S + Cl 2., perklórsav: HClO 4. 1. Tanári bemutató kísérlet: Alumínium és jód reakciója. Elszívófülke használata kötelező!

Kísérletek JÓDDAL. S + Cl 2., perklórsav: HClO 4. 1. Tanári bemutató kísérlet: Alumínium és jód reakciója. Elszívófülke használata kötelező! Tanulói kísérlet Ajánlott évfolyam: 7. Időtartam: 45 Kötelező védőeszköz: Kísérletek JÓDDAL Balesetvédelmi rendszabályok: KÉMIA LEVEGŐ VIZSGÁLATAI A halogének a periódusos rendszer VII. főcsoportjába tartozó

Részletesebben

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1998) Figyelem! A kidolgozáskor tömör és lényegre törő megfogalmazásra törekedjék! A megadott tematikus sorrendet szigorúan tartsa be! Csak a vázlatpontokban

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 3. hét

Kémiai alapismeretek 3. hét Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E 3 C C B B E XII. FÉMEK XII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 E C D C E B B A E 1 A C D B B D D A A D 2 C E D A B C B C C E C C B B E XII. 2. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Fémek összehasonlítása Kalcium Vas

Részletesebben

Elektronátadás és elektronátvétel

Elektronátadás és elektronátvétel Általános és szervetlen kémia 11. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a közös elektronpár létrehozásával járó reakciók csoportjában milyen jellemzıi vannak sav-bázis és komplexképzı reakcióknak Mai témakörök

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.

Részletesebben

Periódusosság. 9-1 Az elemek csoportosítása: a periódusostáblázat

Periódusosság. 9-1 Az elemek csoportosítása: a periódusostáblázat Periódusosság 9-1 Az elemek csoportosítása: aperiódusos táblázat 9-2 Fémek, nemfémek és ionjaik 9-3 Az atomok és ionok mérete 9-4 Ionizációs energia 9-5 Elektron affinitás 9-6 Mágneses 9-7 Az elemek periódikus

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

I. ATOMOK, IONOK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

I. ATOMOK, IONOK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK I. ATMK, INK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSS TESZTEK 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 A C C D C D A D C 1 C B C E* B E C C ** E 2 D C E D C B D A E C 3 A B D B B B D C D C 4 B B D B B D D C C D 5 D B * a negyedik, vagyis

Részletesebben

ÁLTALÁNOS és SZERVES KÉMIA II.

ÁLTALÁNOS és SZERVES KÉMIA II. ÁLTALÁNOS és SZERVES KÉMIA II. Műszaki Földtudományi és Környezetmérnöki alapszak Levelező munkarendben TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc,

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 7.-8. hét

Kémiai alapismeretek 7.-8. hét Kémiai alapismeretek 7.-8. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. október 16.-október 19. 1/12 2012/2013 I. félév, Horváth Attila

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

Kísérletek jóddal. S + Cl 2. , perklórsav: HClO 4. 1. Tanári bemutató kísérlet: Alumínium és jód reakciója. Elszívó fülke használata kötelező!

Kísérletek jóddal. S + Cl 2. , perklórsav: HClO 4. 1. Tanári bemutató kísérlet: Alumínium és jód reakciója. Elszívó fülke használata kötelező! Tanári segédlet Ajánlott évfolyam: 7. Időtartam: 45 Kísérletek jóddal KÉMIA LEVEGŐ VIZSGÁLATAI Balesetvédelmi rendszabályok megbeszélése. A kísérletek során felmerülő veszélyforrások megbeszélése. A tálcán

Részletesebben

29. Sztöchiometriai feladatok

29. Sztöchiometriai feladatok 29. Sztöchiometriai feladatok 1 mól gáz térfogata normál állapotban (0 0 C, légköri nyomáson) 22,41 dm 3 1 mól gáz térfogata szobahőmérsékleten (20 0 C, légköri nyomáson) 24,0 dm 3 1 mól gáz térfogata

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben