ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 4. oktatócsomag. A halogének

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELTE TTK Hallgatói Alapítvány KÉMIA LEVELEZŐ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ. 4. oktatócsomag. A halogének"

Átírás

1 4. oktatócsomag A halogének Kísérletek: Kémiai album: 28, 29, 30 oldal Klór: 28, 29, 30, 74 oldal Bróm 30, 77, 79, 84 oldal Jód: 15, 21, 22, 23, 30, 50, 66, 70, 74, 75, 84, 89 oldal Ebbe a csoportba tartozik a fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I) asztácium.(at) Felfedezésük története: (ez inkább csak érdekesség, esetleg a szóbeli beszámolódat tudod majd ezzel az anyaggal is színesíteni.) - Fluor: 1886-ban Moisen folyékony HF-ban KF-ot oldott és ezt platina edényben platina elektródokkal elektrolizálta. A fluor név latin eredetű és a jelentése: folyni. - Klór: 1774-benScheele fedezte fel. A klór elnevezés ban Gay-Lusactól származik - Bróm: 1826 Balard nevéhez fűződik a felfedezése. A Földközi tenger vizéből jódot akart kinyerni. Klóros vizet adott a tengervízhez. Jódgőz vált ki és mellette barna folyadék keletkezett. A név a brómos szóból származik, ami bűzöst jelent. - Jód: 1811 Courtois nevéhez fűződik a felfedezése. Tengeri növények hamujával dolgozott ezüst edényben és az ezüst elszínesedett. Anyalúghoz kénsavat adott és ibolyaszínű gőz keletkezett. A név eredete az ioides azaz ibolyaszínű szóból származik és szintén Gay Lusactól ered. Maga a halogén szó görög eredetű és sóképzőt jelent. Halogénatomok szerkezete: A periódusos rendszer VII. főcsoportjában találhatók. Vegyértékhéjuk szerkezete: ns 2 np 5 Alapállapotban egy párosítatlan elektronjuk van. Elektronegativitásuk nagy. Fizikai jellemzésük: - Fluor: Vékony rétegben színtelen, egyébként gyengén sárgás színű, átható szagú, a levegőnél kissé nehezebb, mérgező gáz. - Klór: Köhögésre ingerlő, szúrós szagú, zöldes színű, mérgező gáz. Levegőnél nehezebb. - Bróm: Vöröses barna színű víznél nagyobb sűrűségű folyadék. Forráspontja alacsony, ezért már szobahőmérsékleten is erősen párolog. Gőze is barnás színű. Kellemetlen szagú, köhögésre ingerlő anyag. Készítette: Fischer Mónika 1

2 - Jód: Sötétszürke, félig fémes fényű pikkelyes kristályokat alkot. A villamos áramot nem vezeti, gőze és rácsa egyaránt kétatomos molekulákból áll. Már szobahőmérsékleten észrevehetően párolog. Üveggel lefedve az üvegen át látszik a halványlila jódgőz. Széndiszulfidban, benzolban (vörös színnel), alkoholban (barna színnel) oldódik. Oldhatóságuk: Apoláris oldószerekben kitűnően, de a vízben is szokatlanul jól oldódnak: F 2 + H 2 O 2 HF + ½O 2 ; a többi halogén: X 2 + H 2 O HX + HOX Az apoláris oldószerekben a jód különböző színnel oldódik. Az oxigén-tartalmúakban vörösbarna, oxigén-mentesekben lila színnel. (A jód vízoldékonysága KI-dal megnövelhető, a keletkező trijodidionok szintén barna színűek [I 3 ].) Reakció vízzel: A klór gáz vízben kitűnően oldódik. A klóros víz viszont nem csak a Cl 2 molekulák vízzel való fizikai elkeveredésével keletkezik, hanem kémiai reakció is történik. H 2 O + Cl 2 = HOCl + HCl A keletkező hipoklórossav és sósav rendkívül maró anyag. A hipoklórossav ráadásul igen erősen oxidáló tulajdonságú. Ennek a reakciónak köszönhető, hogy a klór gáz nagyon erősen mérgező hatású. A szervezetbe jutva a testnedvekkel reagál, elsősorban a tüdő szövetét fogja roncsolni. A tüdőt, légutakat felmarja, és tüdővizenyőt okoz. A bróm is adja ezt a típusú reakciót, és a klórhoz hasonlóan a szervezetbe kerülve tüdővizenyőt okoz. Oxidációs fokuk: A klór és utána jövő elemek elektronjai már könnyen gerjeszthetők. Az asztácium elektronjai nagyon könnyen gerjeszthetők, így ezt az elemet már inkább a félfémek közé kell sorolni. A halogéneknek az oxidációs száma stabilan: -1. A fluor csak ezzel az oxidációs számmal fordul elő a vegyületeiben, a többi elemnél +1 is előfordul, ha nálánál nagyobb elektronegativitású elemmel létesít kötést. A 3. periódustól kezdődően lehetőség nyílik arra, hogy az elektronok gerjesztés hatására a d-pályára átugorjanak, ez által a klór, bróm, jód az oxigénnel szemben +3, +5, +7, oxidációs számmal is elő tudnak fordulni. Az s 2 p 5 konfigurációból következően reakcióik során atomjaik elektronhéja 1 elektron felvételére képes, és elvileg maximálisan 7 elektron megosztására alkalmas. Készítette: Fischer Mónika 2

3 Ugyancsak pozitív oxidációfokú a kisebb EN-ú halogén az ún. interhalogén molekulákban. A fluornál nagyobb EN-ú elem nincs, ezért a fluor pozitív oxidációfokú nem lehet, vegyületeiben mindig 1! A halogénvegyületek a halogén oxidációfoka szerint két fő típusra oszthatók: Amelyekben a halogén oxidációfoka negatív ( 1), halogenideknek. Amelyekben pozitív, halogenátoknak nevezzük! Példák: H ClO (hipoklórossav), H ClO 2 H ClO (klórossav), 3 (klórsav), H ClO 4(perklórsav vagy hidrogénperklorát ). Reakció hidrogénnel: H 2 + X 2 2 HX A klórnál már sötétben is robbanásszerű ez a reakció. Típusát illetően láncreakció, melyben a halogénmolekula disszociációja a láncindító lépés. A brómnál UV-fény vagy szikra hatására robban be az elegy. Egyensúlyra vezető reakció, ezért a HBr és a HI előállítását általában nem így végzik. A jódnál magas hőmérsékleten megy végbe ez a reakció, és egyensúlyra vezet. Reakciójuk nemfémekkel: Pl. foszforral, kénnel különféle összetételű vegyületeket képeznek (ilyen a PCl 3, PCl 5, SCl 2, SF 4, SF 6 stb.) Reakciójuk fémekkel: Halogenidekké egyesíthetők (NaCl, MgBr 2, AlCl 3, AlI 3, SnCl 4 stb.). Reakciójuk egymással: Megfelelő körülmények között különböző interhalogéneket képeznek: ilyen, pl. Cl F , I F 7 Az X 2 / 2X redoxirendszer standardpotenciálja a F I irányban csökken, vagyis a fluor a legerősebb, a jód a leggyengébb oxidálószer! Ezért a következő módon választják ki vegyületéből az elemet: F 2 + Cl F 2 + Br F 2 + I fluor klor bróm jód Cl 2 + Br Cl 2 + I Br 2 + I stb. Készítette: Fischer Mónika 3

4 Reakciójuk szerves vegyületekkel: Szubsztitúciós, addíciós vagy oxidációs reakciók lehetségesek. Előfordulás: -Fluor: CaF 2 folypát Na 3 AlF 6 kriolit -Klór: NaCl kősó KCl kálisó - Bróm: ásványvizekben - Jód: tengeri algákban, korallokban, szivacsokban; ásványvizekben Előállításuk: Mivel vegyületeikben 1 es oxidációs számmal szerepelnek így ezeknek, a vegyületeknek az oxidációjával a halogént elemi állapotban fel lehet szabadítani. - Fluor: fluoridok elektrolízisével - Klór: kloridok elektrolízise sósavból oxidálószerrel (laborban pl. 2KMnO HCl 5Cl 2 + 2KCl + 2MnCl 2 + 8H 2 O - Bróm: elektrolízis klórral bromidokból - Jód: elektrolízis klórral jodidokból jodátokból redukcióval Felhasználás: - Fluor: teflon mely fluor tartalmú műanyag. - Klór: Az iparban a klórt elsősorban szerves szintézisekben használják fel hajtógázok, tisztítófolyadékok és monomerek előállításához. Széleskörűen alkalmazzák, mint erős fertőtlenítőszert, pl. ivóvíz előállításnál, uszodákban. Az élelmiszeriparban E925 kóddal említik. Fehérítőszerként alkalmazzák. Textilek vagy más anyagok, pl. papír színének eltávolítása. A textilanyagokat hagyományosan a napfényre tették ki (a késő 18. sz.-ig). Ekkor Scheele felfedezte a klórt (1774), majd Berthollet feltalálta (1785) a klóros fehérítést. A klórmeszet óriási mennyiségben használták, míg 1920-ban föl nem cserélték az olcsó és egyszerű klórra és nátrium-hipokloritra (hypo). Napjainkban papírfehérítésre egyre inkább ózont alkalmaznak, környezetvédelmi okokból. Az úgynevezett optikai fehérítők nem az anyag színtisztaságát, rontó alapelszíneződést távolítják el, hanem a fehér alapszínt teszik kékessé. A mai kékítők fluoreszcencia jelenségen alapulnak, amikor egy fluoreszcens anyag a rá eső ultraibolya-sugárzást a látható kékbe viszi át. A szerves vegyiparban oxidálószerként és helyettesítésre használják, klórozott-szénhidrogének gyártásánál. (pl. vinil-klorid - PVC) Biológiai jelentősége: Rendkívül erős méreg, légzőszervi, nyálkahártya és bőr irritációt okoz. Az első világháborúban harci gázként használták Készítette: Fischer Mónika 4

5 - Bróm: oxidálószer, telítettlenség kimutatása. Vegyületeit nyugtatóként alkalmazzák, régen katonáknak adták a nemi vágy csökkentésére. (KBr) Fényképezésben, a papírkép készítésénél van még jelentősége.(agbr) - Jód: fertőtlenítő (jódtinktúra mely a jód alkoholos elegye.) Keményítő kimutatása (Lugol-oldat): kék színreakciót ad. Élettani jelentőség (pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen), hiánya golyvát (pajzsmirigy problémát) okoz. Fontos nyomelem, a konyhasó (NaCl) jódozásával pótolják, ahol az ivóvíz nem tartalmaz eleget. A halogének hidridjei: Kovalens halogenidek (molekularács). Nemfémek és nagy EN-ú fémek halogénekkel alkotott vegyületei, viszonylag alacsony olvadáspont és forráspont. Vízben nem oldódnak (CCl 4 ), vagy ha oldódnak, akkor savasan hidrolizálnak. Dipólusosak, hidrogénkötésekre is képesek a vízhez viszonyítva savak (hidrogén-halogenidek). Hidrogénkötés kialakítására nem képesek, vízben savasan hidrolizálnak (PCl 3, PCl 5, SbCl 3, SbCl 5, SiCl 4, FeCl 3, AlCl 3, SnCl 4 ) Pl.: PCl H 2 O H 3 PO 4 + 3H + + 3Cl Ionos halogenidek: Kis EN-ú fémek, illetve nagyobb EN-ú, változó oxidációsszámú fémek kisebb oxidációs állapotú halogenidjei. Tisztán ionvegyületek. Magas olvadáspontúak, vízben jól oldódnak, vizes oldatuk általában semleges kémhatású. pl. NaCl, CaCl 2, KBr stb. A hidrogén-klorid (HCl): Molekulaszerkezete: Poláros kovalens kötés található a molekulában: Fizikai tulajdonságai: Színtelen Szagtalan Mérgező gáz. δ+ δ H Cl a molekula dipólusos. Vízoldhatósága kitűnő: HCl + H 2 O H 3 O + + Cl - vizes oldata a sósav (a tömény sósav maximálisan 38 tömeg % - os, füstölgő folyadék). Vízzel szemben erős savként viselkedik, már tömény oldatában is teljes a disszociáció. Kémiai tulajdonságai: A sósav a negatív redoxpotenciálú fémeket általában jól oldja. Készítette: Fischer Mónika 5

6 2 Al + 6 HCl 2 AlCl H2; Ionosan: 2 Al + 6 H + 2 Al H 2 Telítetlen szerves vegyületekkel addíciós reakcióban reagál. Előfordulása: A természetben, vulkáni gázokban, egyes vulkáni vidékeken eredő folyókban található. Nagy az élettani jelentősége (ls. Gyomorban, gyomorsav formájában 0,1 M oldatként fordul elő). Előállítása: - Laborban: Erős, nem illékony savval fém-halogenidekből. NaCl + cc.h 2 SO 4 NaHSO 4 + HCl - Iparban: Szintézissel mely robbanásszerűen játszódik le. Ha biztosítani tudják a reakció folyamatos elvezetését és a napfényt, ki tudják zárni a rendszerből a hidrogén gáz robbanásmentesen égethető el klórgázban. H 2 + Cl 2 2 HCl Halogén-oxosavak és sóik Képlet: HOCl HClO 2 HClO 3 HClO 4 Név: hipoklórossav klórossav klórsav perklórsav A Cl oxidációs száma: A saverősség növekedése: A bomlékonyság növekedése: Az oxidálóhatás növekedése: Anion: OCl ClO 2 ClO 3 ClO 4 A sók neve: hipokloritok kloritok klorátok perklorátok Az oxigéncsoport elemei Az oxigéncsoport a periódusos rendszer p-mezőjében, a VI. főoszlopban található. Idetartozik az oxigén (O), kén (S), szelén, tellúr, polónium. Vegyértékhéjuk szerkezete: ns2np4 Alapállapotban két pár nélküli elektronjuk van. EN értékük, ahogy haladunk lefelé az oszlopban egyre csökken. Az első 3 elem a nem fémekhez tartozik. A tellúr és polónium a félfémek közé tartozik. Ennek a csoportnak a másik neve kalkogén, azaz ércképző csoport. Készítette: Fischer Mónika 6

7 Az oxigén Kísérletek: Kémiai album: Oxigén: 26, 27, 38, 48, 60, 74, 75 Felfedezése: Az ókorban minden gázt levegőnek neveztek. Van Helmont gondolt először arra, hogy nem minden légnemű anyag levegő. Maga a gáz szó is van Helmont találmánya. Az oxigént 1733-ban a svéd Scheele, majd később, 1774-ben az angol Priestley fedezte fel. Priestley előbb hozta nyilvánosságra kutatásainak eredményeit, ezért őt tartják az oxigén felfedezőjének. Higany-oxiddal végzett megfigyeléseiről így számolt be: "1774. augusztus 1-én megkíséreltem levegőt kivonni az égetett higanyból, egy lencse segítségével. Hamarosan meggyőződhettem róla, hogy a lencse könnyen kihajtja belőle a levegőt. November 8-án egeret szereztem és betettem egy üvegedénybe, amelyben égetett higanyból nyert levegő volt. Ha közönséges levegő lett volna, egy egér kb. egy negyedórát élt volna benne. Ebben a levegőben az én egerem teljes fél órát élt. Ez megerősítette azt a meggyőződésemet, hogy az égetett higanyból kivont levegő legalábbis olyan jó, mint a közönséges levegő, de nem következtettem még arra, hogy még jobb." Az oxigén elnevezése: a francia Lavoisier-tól származik. Maga a név, hogy oxigén, savképzőt jelent. Molekulaszerkezet: Kétatomos, apoláris molekula, melyben a két oxigénatom 2-2 pár nélküli elektronja két kovalens kötést létesít, azaz egy szigma- és egy pi- kötést tartalmazó kettős kötés alakul ki. Az oxigénmolekula igen stabilis, kötési energiája igen jelentékeny: E (O 2 ) = ~500 kj/mol Az oxigén elektronegativitása és elektronaffinitása ( 7, 82 ev) igen nagy, ezért az oxigénatom két elektron felvételével 2 negatív töltésű oxigénionná (O 2 ) alakulhat át (oxigénionok csak ionrácsú kristályokban, esetleg gázállapotban fordulnak elő, mert vizes oldatokban nem stabilisak, vízzel rögtön hidroxidionokká alakulnak). Nagyobb elektronegativitású elemekkel az oxigénatom két magányos elektronja révén könnyen hoz létre kovalens kötéseket; nagy elektronegativitása és kis kovalens atomrádiusza (0, 74 nm) következtében igen hajlamos kettős kötések kialakítására. Fizikai tulajdonságok: Standard körülmények között gáz. Levegőnél nehezebb. Színtelen, szagtalan. Olvadás- és forráspontja alacsony (apoláris molekula, gyenge polarizálhatóság). Vízben kismértékben oldódik, egészen pontosan a levegőből 6%-nyi oxigén képes beoldódni. De ez a kevés mennyiség is elég a vízi élet fennmaradásához. Ha a vízben bizonyos szint alá csökken az oldott oxigén mennyisége, mondjuk a nyári melegek miatt, akkor megfigyelhető, hogy a halak a felszínre Készítette: Fischer Mónika 7

8 úsznak, hogy több oxigénhez jussanak. A gáz van a folyadékban elnyeletve abszorbeálva és fizikai kötődés révén meleg hatására a gáz kiűzhető a folyadékból. Apoláris oldószerekben jobban oldódik (apoláris molekula, gyenge polarizálhatóság). Kémiai tulajdonságok Közönséges körülmények között nehezen vihető reakcióba, a nagy kötési energia miatt ugyanis nagy az aktiválási energia is. Az élő szervezetek szempontjából ennek a ténynek nagy jelentősége van, ha az oxigén atomok a molekulán belül nem lennének erősen lekötve, akkor az anyagcsere-folyamatok, melyek égési, azaz oxidációs folyamatok oly mértékben felgyorsulnának, hogy a szerves anyagok az oxigénben gyorsan elégnének. A földi életet tehát (többek közt) a stabilis molekulaszerkezetű oxigén teszi lehetővé. Magasabb hőmérsékleten vagy atomos állapotban azonban igen reakcióképes, nagyon sokféle anyaggal, igen hevesen tűztünemény közben reagál, egyesül. - Fémekkel általában közvetlenül egyesül, csak a nemesfémekkel nem egyesíthető közvetlenül. A többi fém, aktivitásától függően alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten vegyül az oxigénnel. Több fém lassabban oxidálódik, mert felületükön védő oxidréteg alakul ki, amely a folyamat továbbhaladását gátolja (Al, Zn, Sn, Cr, Ni stb.). A fémeknek levegő, esetleg víz jelenlétében végbemenő lassú oxidálódását korróziónak nevezzük. Fémekkel általában oxidokká, a legtöbb alkálifém peroxiddá, illetve szuperoxiddá alakul: 2Na + O 2 Na 2 O 2 4Al + 3O 2 2Al 2 O 3 - Hidrogénnel az oxigén magasabb hőmérsékleten hevesen vegyül. Keverékük - ha a hidrogén és oxigén 2:1 arányban van jelen - a durranógáz. Ilyen térfogataránynál igen erélyes robbanás fog bekövetkezni. - A nemfémes elemek közül csak a nemesgázok és a halogének nem egyesíthetők közvetlenül az oxigénnel. A többi nem fém és félfém közvetlenül is egyesíthető oxigénnel. 4P + 5 O 2 2 P 2 O 5 - A szerves vegyületek többsége oxigénben vagy levegőn meggyújtható és elégethető. - Három természetes izotópja van az 16 O, 17 O és 18 O, amelyek közül az 16 O fordul elő a legnagyobb mennyiségben (99,7%), mellette csak 0,2% 18 O és 0,04% 17 O található. Az oxigénvegyületekben a kötés ionos vagy kovalens lehet. Ez a jelleg az oxigén partnerének az elektronegativitásától függ: a legkisebb EN-ú ionos jellegű oxidjainak az ionrácsától a közepes EN-ú elemek oxidjainak többé-kevésbé ionos jellegű, kovalens kötésű atomrácsain keresztül a nagyobb EN-ú, nem fémek oxidjainak a kovalens kötésű molekularácsáig fokozatos az átmenet. Előfordulás: A Földön a leggyakoribb, legnagyobb mennyiségben előforduló elem a földkéreg tömegének csaknem felét teszi ki. Készítette: Fischer Mónika 8

9 Elemi állapotban, a levegőben 21 térf. %- ban van jelen. Kötött állapotban, rengeteg vegyületben fordul elő: víz alakjában a hidroszférát alkotja. A tiszta víz 88 tömeg % oxigént tartalmaz kötött állapotban. A víz földi körülmények között mindhárom halmazállapotban előfordul. Különböző ásványok, elsősorban a kőzetalkotó szilikátok alakjában a földkéreg tömegének csaknem a felét alkotja. Számos szerves vegyület alkotója. A szilárd földkéregben legelterjedtebb ásványai: - oxidok: pl. kvarc (SiO 2 ) magnetit (Fe 3 O 4 ) hematit (Fe 2 O 3 ) rutil (TiO 2 ) - karbonátok: pl. kalcit (CaCO 3 ) magnezit (MgCO 3 ) dolomit (CaMg/CO 3 / 2 ) sziderit (FeCO 3 ) - szulfátok: pl. gipsz (CaSO 4 2H 2 O) barit (BaSO 4 ) - foszfátok: pl. apatitok Ca5/F,Cl,OH,CO 3 //PO 4 / 3 ) - szilikátok: pl berill (Be 3 Al 2 /Si 6 O 18 /) Előállítás: a, Laboratóriumban: - Higany (II)-oxid vagy kristályos KMnO4 hevítésével 2 HgO 2 Hg + O 2 2 KMnO 4 K 2 MnO 4 + MnO 2 + O 2 - Hidrogén-peroxidból katalizátorral (MnO2, finom eloszlású Pl vagy Ag, stb.): 2 H 2 O 2 2 H 2 O + O 2 - Híg kénsavas hidrogén-peroxid-oldatból kristályos kálium-dikromát segítségével: 3H 2 O 2 + K 2 Cr 2 O 7 + 4H 2 SO 4 Cr 2 (SO 4 ) 3 + K 2 SO 4 + 7H 2 O + 3O 2 b, Iparban: A levegő cseppfolyósításával és a cseppfolyós levegő szakaszos lepárlásával. Készítette: Fischer Mónika 9

10 Levegő cseppfolyósítása: A levegő nagy nyomásra összesűrítve, majd kis fúvókán kitágítva erősen lehűl és -200 C-on valamennyi összetevője folyékony állapotba kerül. A folyékony levegő frakcionált desztillációjával a forráspontjuk alapján elkülöníthető összetevői. Első lépésként a vizet és a szén-dioxidot fagyasztják ki belőle. Felhasználás: Légzési gáz, a belélegzett levegőben legalább 7% oxigénnek kell lenni. A tiszta oxigén belélegzése viszont rövid idő alatt keringési rendellenességekhez vezet. Egy ember óránként kb. 20 liter oxigént fogyaszt, évente pedig kb. 300 kg oxigént használ fel. Az oxigéngázt az iparban nagy hőmérsékletű láng előállítására használják. Ha ugyanis különböző éghető gázokat (pl. hidrogént, acetilént) nem levegő jelenlétében, hanem tiszta oxigénnel keverve égetnek el, a nagy sebességű égés miatt a láng hőmérséklete a ºC-ot is elérheti. Az ilyen nagy hőmérsékletű lángokat nehezen olvadó anyagok (Pl. kvarc) megolvasztására, továbbá fémek hegesztésére és vágására szokták alkalmazni. Az éghető gázoknak az oxigénnel való keverése - tekintettel az elegy robbanékonyságára - külön berendezésben, ún. hegesztőpisztolyban történik, amely a robbanás lehetőségét kizárja. Az oxigénnek a modern kohászati eljárásokban is nagy szerepe van. A nagyolvasztókba oxigénnel dúsított levegőt fúvatva a folyamatok lényegesen meggyorsíthatók, a termelés emelhető. Alkalmazzák az oxigént a gyógyászatban is, légzési nehézségeknél vagy gázmérgezéseknél. Általában oxigénnel dúsított levegőt szoktak belélegeztetni az életfolyamatok élénkítése céljából. Használják az oxigént mentőkészülékeknél, a tengeralattjárók oxigénellátására stb. Ipari célokra az oxigént kb. 150 bar nyomáson, kék jelzésű acélpalackokban hozzák forgalomba. Ezekkel a palackokkal nagyon óvatosan kell bánni, mert gondatlanság (pl. a palack leejtése) esetén súlyos Készítette: Fischer Mónika 10

11 robbanás következhet be. Az oxigénpalack szelepét nem szabad gyúlékony, könnyen oxidálható anyagokkal (pl. kóccal, olajos tömítőanyaggal) tömíteni, a palack szelepét hirtelen megnyitni, mert az esetleges helyi felmelegedések az oxigénmolekulákat aktiválják. Ilyen esetben felgyorsul az amúgy is exoterm oxidációs folyamat, és ez a palack robbanásához vezethet. Ilyen veszély miatt tilos a palack szelepét zsíros, olajos kézzel, olajos ronggyal megfogni. Oxigénvegyületek: Idesoroljuk az oxidokat, peroxidokat, szuperoxidokat, hidroxidokat, oxosavakat és azok sóit. Különböző oxidációs állapotú oxigénvegyületek OXIDOK PEROXIDOK SZUPEROXIDOK oxidációs szám: 2 oxidációs szám: 1 (O 2 ) -ion (szuperoxidion) H 2 O 2 (molekularácsos) K 2 O 2 (ionrácsos) KO 2 RbO 2 bomlékony, oxidáló hatású anyagok OXIDOK Ionrácsosak Atomrácsosak Molekularácsosak A fém-oxidok nagy része szilárdak A nemfém-oxidok nagy része tisztán ionosak átmeneti típusúak kemények vízben oldódnak vízben nem oldódnak magas op. szilárdak, vízben jól szilárdak,vízben vizes oldatuk savas oxosavból vízelvonással gyakorlatilag nincs oldódnak, vizes rosszul oldódnak kémhatású, oxosav előállítható oldószerük oldatuk lúgos hidroxidok hevítésével előállíthatók keletkezik ált. csak erélyes kémhatású (bázisos körülmények között oxidok, vízzel lépnek reakcióba, hidroxidot adnak) és válnak oldhatóvá I.A és a legtöbb II.A fém oxidja bázisanhidridek a legtöbb fém-oxid (MgO is!) HIDROXIDOK pl. B 2 O 3, SiO 2, (Al 2 O 3 korund) pl. CO 2, NO 2, SO 2, SO 3, P 2 O 5 savanhidridek CO, NO OXOSAVAK Me(OH) n, ahol n a fém oxidációs száma Formálisan itt is felírható a X(OH) n képlet. A vegyületet a fenti vízben fémionra és hidroxidionra disszociálhatnak képlethez képest a nemfém (X) polarizáló hatásától függően (lúgos kémhatás) különböző mennyiségű víz elvonásával származtathatjuk. Az X nagy EN-a miatt az O H kötés erősen poláros, protonleadásra képesek, savak. SÓK A hidroxidok és az oxosavak reakciója során képződő (de legalábbis így származtatható) vegyületek: fém- vagy ammónium-iont és az oxosav anionját (savmaradék) tartalmazzák. Készítette: Fischer Mónika 11

12 Az oxigén allotróp módosulata. Ózon Allotrópia: Az elemnek azt a tulajdonságát, hogy különböző kristályszerkezetű vagy különböző moláris tömegű módosulatokban fordulnak elő allotrópiának, nevezik. Az allotróp módosulatok fizikai tulajdonságai eltérőek és kémiai tulajdonságaikban is tapasztalható különbség. Pl. szén: gyémánt-grafit, kén: rombos kén monoklin kén. Felfedezése: A légköri ózon fölfedezése Schönbein német kutató nevéhez fűződik, aki 1840-ben észrevette, hogy elektromos kisülések alkalmával jellegzetes szagú gáz keletkezik, amelyet ózonnak nevezett el (ozein jelentése görögül "szagolni", bűzleni ). Tulajdonságai: Az ózon kék színű, jellegzetes szagú, az oxigénnél másfélszer sűrűbb gáz. Az ózon az oxigénnél lényegesen jobban oldódik vízben. A molekulát 3 oxigén atom építi fel, a kötésszög 120 és a V- alakú molekulában csak egyszeres kötések vannak. A kötési energia így lényegesen kisebb, mint az oxigén molekulában. Kémiailag nagyon bomlékony, nagy hőfejlődéssel és jelentékeny térfogat-növekedéssel oxigénné alakul át, ezért erősen robbanásveszélyes anyag. A felszabaduló naszcensz oxigén miatt pedig erősen oxidativ tulajdonságú. Az ózon (O 3 ) oxigénből (O 2 ) keletkezik, ultraibolya (UV) -sugarak hatására. Az ózon a sztratoszférában - mintegy 8 km-es övben - létfontosságú gáz, jelenlétével az ultraibolya sugárzástól védi a földi élőlényeket. Ha ezt az övet összenyomjuk, mindössze 3mm-es ózon-réteget kapunk. A bolygó felszínén azonban paradox módon mérgező gáznak számít. A felszínközeli ózon többnyire mesterséges eredetű, a kipufogó gázok nitrogén-oxidjainak és illékony szerves összetevőinek fotokémiai reakcióiban keletkezik. Újabb kutatások szerint az ózon bizonyos koncentráció felett elhervasztja a növényeket, irritálja a tüdőt, sokakban asztmát vált ki. Az egy évszázaddal ezelőtti felszínközeli ózonszintet ma már csak a déli félteke eldugott helyein mérhetjük. Eközben az iparosodott országokban a kártékony gáz mennyisége meghaladja a fenti határértéket, szmog idején akár annak háromszorosát is elérheti. Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben ezek az értékek állandósulni fognak. Egyesek úgy fogalmaznak, hogy ezek a jelek legalább olyan jelentősek, mint az ózonlyuk állapota, és következményeik is hasonlóan súlyosak lehetnek. A felszínközeli ózonnak a növényekre gyakorolt hatása rendkívüli módon befolyásolja a vízciklust, ezzel is súlyosbítva mind az áradásokat, mind az aszályokat. Nagyobb hullámhosszú fénysugarak hatására az ózon elbomlik. Az ózonréteg keletkezésének és lebomlásának természetes egyensúlya nagy valószínűséggel a freongáznak, de bizonyos bozótirtó vegyszereknek is betudhatóan bomlott meg. Ahol az elvékonyodás mértéke elérte az 50%-ot, ott ún. Készítette: Fischer Mónika 12

13 ózonlyukak keletkeztek. Ennek következtében a napfény káros, nm hullámhosszú UV-sugarai akadálytalanul áthatolnak az ózonpajzson, és a sejtek molekuláit megbombázva, azok daganatos elváltozását idézik elő. Ez az oka a bőrrák, elsősorban a melanoma malignun világméretű megszaporodásának. A természetes védekezés része a fokozatos napozás. Hatására a hám megfelelő sejtrétege 3 5-szörösére megvastagodik és elzárja az utat a mélyebb rétegeket károsító UV-sugarak elől. A napozás korlátozása, különösen délben és vízparton szintén véd a ráktól. Bizonyos napvédő krémek elnyelik a káros UV-sugarakat. A környezetvédelem (kevés) sikeres akciójának egyike a freon-tartalmú hajtógázok globális betiltása. Minden remény megvan arra, hogy néhány évtizeden belül helyreáll a természetes egyensúly. Az ózonlyuk felfedezése: Farman és munkatársai az angol antarktiszi állomáson végzett méréseik alapján arról számoltak be, hogy az 1970-es évek elejétől a légköri ózon mennyisége egyenletesen csökkent, aminek mértéke az 1980-as évek elején elérte az 50 százalékot! Ez a bejelentés a légkörrel foglalkozó kutatók, sőt a közvélemény körében is hatalmas vihart kavart. Az amerikaiak ezután hatalmas nemzetközi (igazában amerikai) programokat szerveztek az ózonlyuk okainak kiderítésére. Elméletük szerint a téli hónapokban az Antarktisz fölötti sztratoszférában hatalmas légköri örvény helyezkedik el, amely meggátolja az alacsonyabb szélességeken lévő levegővel való keveredést. Az örvény által körülzárt levegőben a hőmérséklet igen alacsony, így jégkristályok keletkeznek, amelyek elnyelik a sósav- és klór-nitrátmolekulákat. A kristályok felületén a két anyagból salétromsav és kétatomos klór keletkezik. A salétromsav a kristályban marad, míg a klór a levegőbe kerül. Tavasszal, amikor megjelenik a napsugárzás, a kétatomos klór atomos klórra bomlik, amely intenzíven kivonja az ózont a levegőből. Készítette: Fischer Mónika 13

14 Kén és vegyületei Kísérletek: Kémiai album: Kén: 31, 32, 33, 38, 64 Kéndioxid: 34, 38 Kén hidrogén: 38 Kénkimutatás fehérjében: 90 Kénsav: 9, 34, 36, 38, 66, 73, 76, 78 Kén (Sulfur, thion) A S 8 molekula A kénnek többféle allotrop módosulata van, ezek közül szobahőmérsékleten, a romboskén (α-kén) a stabilis. A rombos kén 95,5 C feletti hőmérsékleten, monoklin kénné (β-kén) alakul át. A monoklin kén hosszú tűkristályokat alkot. A monoklin tűkristályok átlátszóságukat néhány nap alatt elvesztik, mert rombos kénmódosulttá alakulnak át. Külső alakjukat azonban kristályszerkezetük megváltozása után is megtartják, e jelenséget a kristálytan álalakulásnak, pszeudomorfiának nevezi. A kén négyféle, 32-, 33-, 34- és 36-os tömegszámú izotópok keveréke. Ezek között a 32 S izotóp mennyisége túlnyomó. Fizikai tulajdonságok: A rombos és a monoklin kén egyaránt jellegzetesen sárga színű, üvegfényű, kis keménységű, rideg anyag. A hőt és az elektromosságot nem vezeti. Vízben nem oldódik; jól oldja a szén-diszulfid (CS 2 ) és a kén-diklorid (SCl 2 ), többé-kevésbé egyes szerves oldószerek is. Mindkét allotrop módosulat molekularácsos. A kristályok rácspontjaiban 8 kénatomból álló kénmolekulák foglalnak helyet (S 8 ). A nyolcatomos kénmolekulák gyűrű alakúak. A két módosulat olvadáspontja különböző: a rombos kéné 112,8 C, a monoklin kéné 118,95 C. Ha a ként óvatosan úgy olvasztjuk meg, hogy az olvadék hőmérséklete ne emelkedjék sokkal az olvadáspont fölé, akkor a kén világossárga, kis viszkozitású folyadékká olvad (az olvadék nyolcatomos gyűrűmolekulák halmaza). Ha ezt az olvadékot tovább melegítjük, akkor 150 C felett barnulni és sűrűsödni kezd (a gyűrűk kezdenek felhasadni), 190 C körül viszkozitása olyan nagyra nő, hogy ki sem önthető (a felhasadt gyűrűkből láncok keletkeznek, amelyek egymásra csavarodnak, összefonódnak). További hevítéskor színe tovább sötétedik, viszkozitása azonban csökkenni kezd, újra hígan folyóvá válik Készítette: Fischer Mónika 14

15 (a hosszú láncok darabokra szakadnak). 444,6 C-on forr. Gőze vörösbarna színű, hirtelen lehűtéskor szublimálnak. Ha a forráspontja közeléig hevített kénolvadékot hirtelen lehűtjük, akkor gumiszerűen nyúlós, ragadós alaktalan vagy amorf kénné alakul át. Ez szobahőmérsékleten rombos kénné alakul át. Kémiai tulajdonságok: Elektronegativitása 2,5. Nála kisebb EN-ú elemekkel (fémekkel, félfémekkel) 2-es oxidációfokkal szulfidokat alkot. Az erősen negatív redoxpotenciálú fémek szulfidjai és poliszulfidjai ionvegyületek, ionráccsal rendelkeznek. A kevésbé pozitív fémekkel és a nemfémekkel mindig kovalens kötéssel vegyül. A nála nagyobb EN-ú nemfémekkel alkotott vegyületeiben oxidációfoka +2, +4 és +6 lehet (pl. kénoxidok stb.). A szulfidion (S 2 ) vizes oldatban stabilis. Reakciókészsége közönséges hőmérsékleten nem nagy, magasabb hőmérsékleten azonban a legtöbb elemmel közvetlenül egyesíthető. Reakciók: - Fémekkel és félfémekkel az arany, a platina és az iridium kivételével szulfidokká egyesül. Már szobahőmérsékleten reagál az alkálifémekkel és a rézzel. Egyéb fémek és a kén egyesülése magasabb hőmérsékleten gyakran tűztünemény kíséretében játszódik le: Fe + S FeS Zn + S ZnS Cu + S CuS Készítette: Fischer Mónika 15

16 Mg + S MgS - Hidrogénnel 400 C körüle hőmérsékleten megfordítható folyamatban hidrogén-szulfiddá egyesül: H 2 + S = H 2 S - Nemfémekkel a jód, a nitrogén és a bór kivételével egyesül. - Oxigénnel reagálva halványkék lánggal kén-dioxiddá ég el (égésekor nyomokban kén-trioxid is keletkezik): S + O 2 SO 2 - Izzó szénen átvezetett kéngőzök a szénnel szén-diszulfiddá egyesülnek: C + S 2 CS 2 - A savak általában nem hatnak rá, de az erősen oxidáló hatású savak, mint a tömény salétromsav, kénsav és a királyvíz, oxidálás közben oldják. Erős lúgokban (alkálifém-, alkáliföldfém-hidroxidokban) poliszulfidok képződése közben oldatba megy (diszproporcionálódik), pl.: Előfordulás: 12S + 3Ca(OH) 2 2CaS 5 + CaS 2 O 3 + 3H 2 O Elemi állapotban és vegyületek alakjában egyaránt előfordul. Elemi állapotban terméselemként, vulkanikus vidékeken fordul elő nagyobb mennyiségben. Kötött állapotban főként szulfidok és szulfátok formájában. Kéntartalmú vegyületek: FeS 2 = pirit; CuFeS 2 = kalkopirit; ZnS = szfalerit; PbS = galenit; HgS = cinnabarit; Sb 2 S 3 = antimonit; CaSO 4 2H 2 O = gipsz; CaSO 4 = anhidrit; BaSO 4 = barit; MgSO 4 7H 2 O = keserűsó stb. Előállítás - Laboratóriumban: - Iparban: Felhasználás: Szulfidok oxidációjával. Szulfidok és szulfitok vagy tioszulfátok szinproporciós reakciójával. Szulfidok hőbontásából, szulfidok pörköléséből: 2H 2 S + SO 2 3S + 2H 2 O Kozmetikaiparban, kénsavgyártásra, gyógyszergyártásban, növényvédő-szerek gyártására, vulkanizálás során. Készítette: Fischer Mónika 16

17 Szulfidok: Kénvegyületek Molekularács Atomrács Ionrács CS 2 (szén-diszulfid, szénkéneg) A p- és a d-mező sok fémével Az alkáli- és az alkáliföldfémszulfidok. oldószer alkotott vegyületek mérgező hatású Sok sötét színű Színtelen (fehér), szilárd anyagok. Vízben rosszul oldódnak Vízben jól oldódnak. H 2 S (kénhidrogén) A legrosszabbul oldódók (pl. CuS, Vizes oldatuk lúgos kémhatású: színtelen, záptojás szagú gáz HgS) még erős savakban sem S 2 + H 2 O = HS + OH gyenge sav oldódnak. sok anyagot redukál (pl. I 2, Fe 3+ ) Színük a kation HS + H 2 O = H 2 S + OH mérgező hatású sok fémionnal csapadékot képez polarizálóképességétől függ (pl. a ZnS fehér; a CdS sárga; HgS fekete). A természetben előforduló ásványok közül ide tartozik, pl. a pirit FeS 2 A legfontosabb oxidok: Kén-dioxid Kén-trioxid Molekula: V-alakú dipólusmolekula Trigonális planáris (síkháromszög), apoláros Fizikai tulajdonságok: Színtelen, szúrós szagú, köhögtető gáz Színtelen folyadék, mely viaszszerűen megdermed (polimerizálódik) Vízben mindkettő kémiai reakció közben oldódik. Kémiai tulajdonságok: SO 2 + H 2 O = H 2 SO 3 kénessav SO 3 + H 2 O = H 2 SO 4 kénsav Általában redukáló hatású. Nedves közegben kénsavvá, szulfátionná oxidálódik: SO 2 + 2H 2 O + I 2 4H SO 4 + 2I Baktérium- és gombaölő hatású A kén-hidrogént oxidálja 2H 2 S + SO 2 3S + 2H 2 O Előállítás: A kén égetésével A kén-dioxid további oxidációjával (V 2 O 5 katalizátor, nagy nyomás, nem túl magas, de a közönségesnél magasabb hőmérséklet): Felhasználás: Fém-szulfidok pörkölésével 4FeS O 2 2Fe 2 O 3 + 8SO 2 Szulfitokból erősebb savból Na 2 SO 3 + H 2 SO 4 SO 2 + Na 2 SO 4 + H 2 O (főként laborban) Tömény kénsavból pl. rézzel történő redukcióval: Cu + 2H 2 SO 4 CuSO 4 + SO 2 + 2H 2 O (főként laborban) fertőtlenítés (kénezés) kén-trioxid előállítása 2SO 2 + O 2 = 2SO 3 A kénsavgyártás köztes terméke Készítette: Fischer Mónika 17

18 Kénessav Kénsav Molekula: dipólusmolekula dipólusmolekula Fizikai tulajdonságok: Csak híg vizes oldatban létezik (oldata színtelen) Olajszerű, nagy sűrűségű (1,84g/cm 3 ), viszkózus folyadék Viszonylag magas fp. (hidrogénkötések!) A vízzel minden arányban elegyedik, nagy hőfejlődéssel jár Kémiai tulajdonságok: gyenge sav erős, kétértékű sav Bomlékony: hő H2 SO3 SO2 + H2O Általában erős redukálószer Stabilis, nehezen bontható vízre és kéntrioxidra erős oxidálószer (sok pozitív standardpotenciálú fémet is SO 2 fejlődése közben old; egyes negatív standardpotenciálú fém felületét passziválja). Híg vizes oldata a negatív standardpotenciálú fémek többségével hidrogén fejlődése közben reagál Vízelvonó, roncsoló hatású; higroszkópos, dehidratáló, a szerves vegyületeket elszenesítí Előállítás: SO 2 + H 2 O = H 2 SO 3 SO 2 előállítása SO 2 katalitikus oxidációja SO 3 oldása SO 3 + H 2 SO 4 H 2 S 2 O 7 (dikénsav, vitriol, óleum) H 2 S 2 O 7 + H 2 O 2H 2 SO 4 Felhasználás: Sóik: oldószer oxidálószer gyógyszer, festék előállítás gázok szárítása ólomakkumulátorok töltése szevetlen anyagok előállítása (szóda, műtrágya, foszforsav, robbanószerek) mosószer előállítása Glaubersó Na 2 SO 4 10H 2 O Hashajtóhatású A szulfátion nem szívódik fel a bélből, és vizet köt meg. Az ipar az üveggyártásban használja Keserűsó MgSO 4 7H 2 O Szintén az előbb említett okok miatt hashajtóhatású. Gipsz, máriaüveg, alabástrom CaSO 4 2H 2 O Rézgálic CuSO 4 5H 2 O Vasgálic FeSO 4 7H 2 O stb. Készítette: Fischer Mónika 18

19 Nitrogéncsoport Kísérletek: Kémiai album: Nitrálás: 78, 90 Nitrogén dioxid: 47, 48, 66 Nitrogén monoxid: 47, 48 A nitrogéncsoport elemei a periódusos rendszer V. oszlopának 1. csoportját alkotják. Páratlan rendszámú P elemek lévén csak egy vagy két izotópjuk van, a foszfor ( 15 As ), az arzén ( 33 Bi ) és a bizmut ( 83 ) tiszta elem. NITROGÉN FOSZFOR ARZÉN, ANTIMON BIZMUT Vegyértékelektronok Halmazszerkezet N 2 molekularácsos, standard állapotban gáz ns 2 p 3 Stabil pi-átfedéseket, többszörös kötéseket azonban csak a viszonylag kis rádiuszú és a többiekénél lényegesen nagyobb EN-ú N-atomok tudnak egymás között kialakítani. Sárga és vörös módosulat Sárga és szürke módosulat félfémek Szürke fémes, rétegrácsos Oxidációs szám min.: 3 NH 3 max.: +5 HNO 3 Legfeljebb 4 vegyértékű! 3 és és +5 főként +3 Lehetnek 5 vegyértékűek is! A fémes jellegnek rendszámuk növekedésével párhuzamos megjelenése és fokozódása elektronegativitásuk fokozatos csökkenésével kapcsolatos, ami vegyértékhéjuk konfigurációjával együtt, kötésük jellegét, molekula- illetve rácsszerkezetük kialakulását, típusát megszabja. A molekuláris szerkezetű módosulatoknak, a nitrogénnek és a fehér foszfornak az olvadás- és a forráspontja alacsony, az atomráccsal rendelkező módosulatoké természetszerűleg magasabb. Készítette: Fischer Mónika 19

20 Nitrogén A nitrogén név salétromképzőt jelent (nitrum = salétrom) Molekulaszerkezet: Mint azt láttuk ns 2 np 3 elektronnal rendelkezik. konfigurációjú, alapállapotban 3 pár nélküli Kétatomos molekulákat alkot N 2, atomjai között három kovalens kötés van (N N). A nitrogénmolekulák igen állandóak, még 4000 C körül is csak alig ( 3%-ban) disszociálnak atomjaikra. Nagy stabilitása arra vezethető vissza, hogy benne a két nitrogénatomot 3 kovalens elektronpár nagyenergiájú kötése tartja össze, a kötéstávolság igen kicsi (0,1097 nm), a molekula disszociációs energiája igen nagy, és igen nagy az aktiválási energiája is. A természetes nitrogén két izotópot tartalmaz, túlnyomó mennyiségben (99, 71%-ban) 14-es tömegszámú N nitrogénizotópot ( 7 N ) és csekély mennyiségben (0,29%) 15-ös tömegszámú izotópot ( 7 ). Elektronegativitása 3, a fluor és az oxigén elektronegativitása után a legnagyobb. Fizikai tulajdonságok: Színtelen, szagtalan, a levegőnél kissé könnyebb, igen nehezen cseppfolyósítható gáz. A folyékony és a szilárd nitrogén is színtelen. Vízben csak igen kis mértékben, az oxigénnél is rosszabbul oldódik. Nagystabilitású nehezen gerjeszthető molekulái apolárisak és alig polarizálhatók (ez tükröződik a nitrogén igen alacsony olvadás és forráspontjában. Kémiai tulajdonságok Nagy stabilitásának következményeként a nitrogén elemi állapotban rendkívül inaktív, a nemesgázok után a legközömbösebb elem. Szobahőmérsékleten (a lítium kivételével) egyáltalán nem vegyül, csak magasabb hőmérsékleten reagál. Reakciók: - Lítiummal már szobahőmérsékleten reagál: 6 Li + N 2 2 Li 3 N - Negatívabb redoxpotenciálú fémekkel (pl. Mg) magasabb hőmérsékleten nitridekké egyesül: 3 Mg + N 2 Mg 3 N 2 - Hidrogénnel katalizátor jelenlétében 400 C felett ammóniává egyesül: Készítette: Fischer Mónika 20

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém

Részletesebben

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Összefoglalás2. +oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók Nitrogén Foszfor Szén Gyémánt, grafit szilícium Szén-dioxid, Nitrogéndioxid Foszforpentaoxid Szénmonoxid Szilíciumdioxid Salétromsav Nitrátok foszforsav

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

... Dátum:... (olvasható név)

... Dátum:... (olvasható név) ... Dátum:... (olvasható név) (szak) Szervetlen kémia írásbeli vizsga A hallgató aláírása:. Pontok összesítése: I.. (10 pont) II/A. (10 pont) II/B. (5 pont) III.. (20 pont) IV.. (20 pont) V.. (5 pont)

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?

Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só? Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl, NaCl C) Fe(NO

Részletesebben

Az elemek általános jellemzése

Az elemek általános jellemzése Az elemek általános jellemzése A periódusos rendszer nemcsak az elemek, hanem az atomok rendszere is. Az atomok tulajdonságait, kémiai reakciókban való viselkedését nagymértékben befolyásolja a vegyértékelektronok

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Minta vizsgalap (2007/08. I. félév)

Minta vizsgalap (2007/08. I. félév) Minta vizsgalap (2007/08. I. félév) I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) 16. 05. 17., 00-12 00, K/2 Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! TESZT KÉRDÉSEK Kérdésenként 60 s áll rendelkezésre a válaszadásra. Csak

Részletesebben

IV.főcsoport. Széncsoport

IV.főcsoport. Széncsoport IV.főcsoport Széncsoport Sorold fel a főcsoport elemeit! Szén C szilárd nemfém Szilícium Si szilárd félfém Germánium Ge szilárd félfém Ón Sn szilárd fém Ólom Pb szilárd fém Ásványi szén: A szén (C) Keverék,

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és

Részletesebben

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat Kedves Kollégák! A Panoráma sorozat kiadványainak megalkotása során két fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt olyan tankönyvet szerettünk volna létrehozni,

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 12. hét

Kémiai alapismeretek 12. hét Kémiai alapismeretek 12. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. december 2. 1/17 2011/2012 I. félév, Horváth Attila c i.e. 3000

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 14. hét

Kémiai alapismeretek 14. hét Kémiai alapismeretek 14. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2011. december 6. 1/9 2010/2011 I. félév, Horváth Attila c 1785 Cavendish:

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

Heterociklusos vegyületek

Heterociklusos vegyületek Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

Minőségi kémiai analízis

Minőségi kémiai analízis Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADAT (1996) I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1 2 1 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával. Geometriai

Részletesebben

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Általános kémia 9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 1. Izotópok: ugyanazon elem izotópjainak fizikai és kémiai tulajdonságai csak kismértékben különböznek. 2. Allotróp módosulatok: csak atomjaik kapcsolódási

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. KARBONÁTOK, HIDROGÉN-KARBONÁTOK a σ-kötések egy síkban, kötésszög 120 o, delokalizált elektronok (1 Szóda, Na 2 CO 3 (vagy

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint)

XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. SZERVETLEN KÉMIA (Középszint) XVII. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 C A D C D C D A C 1 B D B C A D D D D E 2 D C C C A A A D D C B C C B D D XVII. 4. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Nemfémes

Részletesebben

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter A feladatokat írta: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: Kódszám:.. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter 2011. május 14. Curie Kémia Emlékverseny 8. évfolyam Országos döntő 2010/2011.

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen

Részletesebben

1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont

1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont 1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! B) Határozza meg az egyensúlyi elegy összetételét móltörtben

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap

Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap Nátrium és Kalcium részösszefoglaló feladatlap 1. Írd le a következő elemek és vegyületek kémiai nevét: 1.NaOH, 2.Ca, 3.Mg, 4.CaCO 3, 5.NaCl, 6.Na 2 CO 3 7.CaSO 4, 8.Ca(OH) 2, 9.CaO, 10CO 2, 11.HCl, 12.Na,

Részletesebben

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás I. Egyatomos molekulák He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn - a molekula alakja: pontszerű - a kovalens kötés polaritása: NINCS kötés

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei

A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei A kén kémiai tulajdonágai, fontosabb reakciói és vegyületei 1. KÉMIAI TULAJDONSÁGOK: Reakciókészsége közönséges hőmérsékleten nem nagy, aktivitása azonban a hőmérséklet emelkedésével nagymértékben fokozódik,

Részletesebben

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015 1. Az energiaszintek elektronokkal való feltöltésére vonatkozó kijelentések közül melyik igaz? A. A 3. héj maximum 8 elektront tartalmazhat. B. A 3d alhéj elektronokkal való feltöltése a 4s alhéj előtt

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997) KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK (1997) MEGOLDÁSOK I. 1. A hidrogén, a hidridek 1s 1 EN=2,1 izotópok: 1 1 H, 2 1 H deutérium 1 H trícium, sajátosságai eltérőek A trícium,- atommagja nagy neutrontartalma

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g. MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas

Részletesebben

1. Jellemzed a hidrogént!! (molekula szerkezet, fizikai tulajdonságok: Op, Fp, vízben való oldhatóság, szín, szag, előfordulás, jelentőség)

1. Jellemzed a hidrogént!! (molekula szerkezet, fizikai tulajdonságok: Op, Fp, vízben való oldhatóság, szín, szag, előfordulás, jelentőség) 1.Hidrogén 1. Jellemzed a hidrogént!! (molekula szerkezet, fizikai tulajdonságok: Op, Fp, vízben való 2. Hogyan állítanál elő laborban és az iparban nitrogént? (reakció egyenlet!) 3. Írj példát mikor redukálószer

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.

7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. 7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása... Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás IX-X. (2008. október 18.) A réz(i)-oxid és a lecsapott kén előállítása Metallurgia, a fém mangán előállítása Megfordítható redoxreakciók Szervetlen

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATOK 2003. KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI-FELVÉTELI FELADATK 2003. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt

Részletesebben

A kémiatanári zárószigorlat tételsora

A kémiatanári zárószigorlat tételsora 1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 (pótfeladatsor) JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI - 3. periódus, V. oszlop, 3s 2 3p 3 ; Fehér vagy sárga foszfor és vörös foszfor.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K

Részletesebben

1. feladat Összesen 15 pont

1. feladat Összesen 15 pont É 049-06/1/3 1. feladat Összesen 15 pont Egy lombikba 60 g jégecetet és 46 g abszolút etanolt öntöttünk. A) Számítsa ki a kiindulási anyagmennyiségeket! 60 g n(ecetsav) = = 1,0 mol 60 g/mol pont 46 g n(ecetsav)

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2)

(3) (3) (3) (3) (2) (2) (2) (2) (4) (2) (2) (3) (4) (3) (4) (2) (3) (2) (2) (2) TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, II. forduló - megoldás 2009 / 2010 es tanév, XV. évfolyam 1. a) Albertus, Magnus; német polihisztor (1250-ben) (0,5 p) b) Brandt, Georg; svéd kémikus (1735-ben)

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Vegyületek - vegyületmolekulák

Vegyületek - vegyületmolekulák Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek

Részletesebben

Gyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével

Gyakorló feladatok. Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével Gyakorló feladatok Egyenletrendezés az oxidációs számok segítségével 1. Határozzuk meg az alábbi anyagokban a nitrogén oxidációs számát! a/ NH 3 b/ NO c/ N 2 d/ NO 2 e/ NH 4 f/ N 2O 3 g/ N 2O 4 h/ HNO

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2006.

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2006. 8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2006. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1999 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. HALOGÉNTARTALMÚ SZÉNVEGYÜLETEK A szénhidrogén és a halogén nevének összekapcsolásával Pl. CH 3 Cl metil-klorid, klór-metán

Részletesebben

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

Tűzijáték. 9. évfolyam 1. ESETTANULMÁNY. Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Beadás határideje 2012. április 30. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Tűzijáték A tűzijáték

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály

Magyar tannyelvű középiskolák VII Országos Tantárgyversenye Fabinyi Rudolf - Kémiaverseny 2012 XI osztály 1. A Freon-12 fantázianéven ismert termék felhasználható illatszerek és más kozmetikai cikkek tartályainak nyomógázaként, mert: a. nagy a párolgási hője b. szobahőmérsékleten cseppfolyós c. szagtalan és

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

10. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

10. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 10. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis

Részletesebben

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003. Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Határozza meg, hogy hány gramm levegő kerül egy átlagos testtömegű felnőtt tüdejébe, ha tudjuk, hogy a tüdő kapacitása,8, a test hőmérséklete 7,0 º, a légnyomás értéke pedig

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK 5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerő és összetett anionok által

Részletesebben