A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 10. évfolyam.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 10. évfolyam."

Átírás

1 A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FIZIKA 10. évfolyam Horváth Petra TÁMOP /

2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 3 A laboratórium munka és balesetvédelmi szabályzata Szilárd testek hőtágulása Folyadékok hőtágulása A légnyomás kimutatása, mérése A Boyle-Mariotte törvény Boltzmann állandó értékének közelítő meghatározása halmazállapot-változások Az elektromos mező szemléltetése Kísérletek elektroszkóppal Vezetőre vitt többlettöltés elhelyezkedése és eloszlása a felületen Kondenzátor energiája Elektolízis, Az elektromos ellenállás Fajlagos ellenállás mérése Fogyasztók kapcsolása Digitális mérőműszer belső ellenállása Az elektromos áram mágneses hatása Lorentz-erő Töltött részecske mozgása homogén mágneses mezőben Az indukált feszültség, Lenz-törvénye Nyugalmi indukció A transzformátor Fogalomtár Források... 73

3 ELŐSZÓ Kedves Diákok! A kezetekben tartott munkafüzet az Öveges program keretében kiírt pályázat terméke. A természettudományok szerepe az utóbbi tíz évben felértékelődött, hiszen a rohamosan fejlődő technikai világban, de már szinte a mindennapokban sem tudnánk eligazodni természettudományos ismeretek nélkül. A fogyasztói társadalom bőségzavarában szükség van a józan ítélőképességre, a logikus gondolkodásra, az innovatív megoldásokra. Ehhez szeretnék nektek segítséget adni olyan egyszerű, tantermi körülmények között elvégezhető kísérletekkel, amelyek néha csak modelljei a valóságnak, mégis jól megérthető velük az adott természeti jelenség vagy fizikai fogalom. A munkafüzet ismétlő feladattal vagy bevezető kísérlettel kezdődik. Előbbi célja az, hogy ismereteiteket rendszerben foglalva, egy egység részeként tudjátok kezelni. Utóbbi pedig a motivációt, érdeklődés felkeltését szolgálja. A kísérletek többségét magatok önállóan, vagy egy csoport tagjaként diáktársaitokkal együtt végezhetitek el. A mellékelt kérdések az adott jelenség alaposabb megfigyelését, könnyebb megértését támogatják. A mérési feladatok során megtanulhatjátok a jegyzőkönyvkészítés lépéseit, a hibaszámítás alapjait. Az eszközlista és a kísérletek leírása segít benneteket azok összeállításában és az esetlegesen felmerülő problémák megoldásában. A leírások után hagyott helyek az általatok készített rajzok, ábrák helyei, ezzel szeretném segíteni az adott tananyag könnyebb és gyorsabb feldolgozását. Az évfolyamonkénti munkafüzetekben húsz foglalkozást találtok. Ezek nem fedik le a teljes éves anyagot, viszont igyekeztem minden témakört érinteni, és a fontosabb, illetve érdekesebb problémákat kiemelni. Közületek többen érettségizni is fognak fizikából, ezért a kétszintű vizsgarendszer követelményeinek megfelelő feladatokat is beillesztettem a munkafüzetbe. Az összetettebb, mérési feladatok többnyire emelt szintű példák. Örömteli, felfedező tanulást kívánok! A szerző 3

4 A LABORATÓRIUM MUNKA ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat és dolgozhat. Annak területére csak engedéllyel léphet be és azt csak engedéllyel hagyhatja el. 2. A kabátokat, táskákat és egyéb felszerelési tárgyakat a ruhatári részben (az előtérben) kell elhelyezni, a laboratóriumba csak a munkához szükséges eszközöket szabad bevinni. 3. A laboratóriumi munka során köpeny használata kötelező! Szükség esetén, ha a gyakorlat előírja, védőszemüveget és védőkesztyűt kell viselni. 4. A kísérletek megvalósítása előtt győződjünk meg róla, hogy az alkalmazott eszközök, demonstrációs anyagok nem sérültek, rongálódtake. Hiba esetén értesítsük a laboratórium személyzetét. 5. A kísérleti eszközöket, anyagokat, csak és kizárólag rendeltetésszerűen, kellő körültekintéssel használjuk! 6. A kísérlet megkezdése előtt, a foglalkozást vezető tanár, ismerteti a végrehajtandó feladatot, és a végrehajtás főbb mozzanatait. Továbbá külön felhívja a tanulók figyelmét az esetleges veszélyforrásokra! 7. A balesetek és az anyagi kár megelőzése érdekében a kísérleteket gondosan, a leírtaknak megfelelően hajtsuk végre. 8. Munkánk során a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 9. A sérülések, balesetek elkerülése érdekében a foglalkozást vezető tanár folyamatosan nyomon követi a kísérletek előkészítését és végrehajtásának menetét. Bármilyen gond, probléma esetén, azonnal jelezzünk neki! 10. Az érdemi munka befejeztével gondoskodjuk róla, hogy az eszközöket a kiindulási állapotnak megfelelően tisztán és rendben hagyjuk hátra. A szabálytalanul tárolt eszközök balesetet okozhatnak, illetve károsodhatnak. 11. A laboratóriumból történő távozást megelőzően győződjünk meg róla, hogy a helyiségben tűz-, balesetveszélyes helyzetet nem hagyunk hátra. A laboratórium működési rendjének megfelelően hajtsuk végre az áramtalanítást. 12. Baleset esetén a lehető leggyorsabban mérjük fel a sérülés, illetve sérülések mértékét, kezdjük meg a sérültek ellátását. Amennyiben úgy ítéljük meg, kérjük az iskola egészségügyi személyzetének segítségét, 4

5 vagy ha a helyzet megkívánja, haladéktalanul hívjunk mentőt. Egyértelmű utasításokkal szabjunk feladatot a tanulók tevékenységét illetően, elkerülve ezzel a további balesetek bekövetkezését, illetve az esetleges anyagi károk gyarapodását. 13. A fizikai kísérletek leggyakoribb veszélyforrása az elektromos áram. Baleset esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy a sérült nincs már feszültség alatt. A baleset helyén elsődleges feladat a kapcsolótáblán lévő főkapcsoló lekapcsolása! 14. Az elektromos balesetek elkerülhetők, ha betartjuk és betartatjuk az érintésvédelmi szabályokat! A hallgatói áramkörök minden esetben feszültségmentes állapotban kerüljenek összeállításra, azt követően csak ellenőrzés után, és engedéllyel kössék rá a tápfeszültséget. Üzemzavar esetén kérjük a labor dolgozóinak segítségét. 15. Tűz esetén, vagy tűzveszélyes helyzetben, azonnal értesítsük a labor személyzetét! Határozottan utasítsuk a tanulókat a labor elhagyására! A laboratóriumban elhelyezett tűzoltó készülékeket csak akkor kezdjük el használni, ha jártasnak érezzük magunkat a készülék működtetésében. Tűzoltó készülékkel embert oltani nem szabad! A laboratóriumi fizika eszközökön és berendezéseken található jelzések, ábrák jelentései: Vigyázz! Forró felület! Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag! Vigyázz! Radioaktív sugárzás! Vigyázz! Áramütés veszélye! Vigyázz! Lézersugár! 5

6 SZILÁRD TESTEK HŐTÁGULÁSA 1. kísérlet Kötőtű hosszváltozása Bunsen-állvány, fakocka, kötőtű, szívószál Rögzítsük a Bunsen-állvány rúdját vízszintes helyzetben! A rúd másik végét támasszuk fel megfelelő nagyságú fakockára, amelyre előzőleg - a vasrúdra merőlegesen - egy kötőtűt helyeztünk! A vasrúd a kötőtűn mintegy görgőn nyugszik. Tűzzünk a kötőtűre műanyag szívószálat! Melegítsük a vasrudat gázlánggal! Mit tapasztalunk? Magyarázzuk meg a jelenséget! Tapasztalat: 1. ábra 2. kísérlet Kísérletek emeltyűs pirométerrel Emeltyűs pirométer, denaturált szesz, gyufa, különböző anyagú fémrudak, orvosi fecskendő, tű 6

7 Rögzítsünk egy alumínium rudat a pirométer tartójába! Az orvosi fecskendőre helyezett tű segítségével egyenletesen oszlassuk el a denaturált szeszt a vályúban! Gyújtsuk be a denaturált szeszt! Figyeljük a mutató kitérését! Készíts ábrát! Ismételjük meg a kísérletet rézrúddal is! Azt, hogy mindegyik fémrúd azonos hőmennyiséget kapjon, úgy biztosítjuk, hogy a vályúba azonos térfogatú denaturált szeszt juttatunk. Milyen változást tapasztalunk? Tapasztalat: 3. kísérlet Gumiszál hosszváltozása melegítés hatására Vékonyabb gumicső vagy modellező gumiszál Rézdrót, súly, borszeszégő Erősítsünk vékonyabb gumicső vagy modellező gumiszál egyik végére rézdróttal kb. akkora súlyt, hogy a gumi a súly hatására eredeti hosszának mintegy 2-3-szorosára nyúljon meg! Rögzítsük a gumiszál másik végét olyan magasan, hogy a szál alján lévő súly éppen hogy érintse az asztalt! Melegítsük végig borszeszégővel a szálat! Mit tapasztalunk? Magyarázzuk meg a jelenséget! 7

8 Tapasztalat: 4. kísérlet Bimetall szalag Bimetál szalag, borszeszégő Melegítsük a bimetál szalagot! Magyarázzuk meg a jelenséget! Tapasztalat: 5. kísérlet Gravesande - készülék Gravesande-készülék, borszeszégő A) A szobahőmérsékletű golyó átfér a gyűrűn. Melegítsük a golyót gázláng fölött! Mit tapasztalunk? B) Melegítsük fel a gyűrűt is! Mit tapasztalunk? 2. ábra 8

9 Tapasztalat: Feladatok: 1. Mennyivel nő meg a hossza annak a 100 m hosszú alumíniumhuzalnak, amelynek a hőmérséklete 15 C -ról 45 C -ra nő meg? (α=2,4) 9

10 FOLYADÉKOK HŐTÁGULÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Miért nem szabad az edényeket, tartályokat alacsony hőmérsékleten teletölteni, ha később magasabb hőmérsékletű helyre viszszük? 2. Hogyan működnek a folyadékos hőmérők? Miért nem használnak általában vizet folyadékos hőmérőkben? 1. kísérlet Folyadékok hőtágulásának bemutatása Gömblombik, festett víz, átfúrt gumidugó, cm-es, kis belső átmérőjű üvegcső, edény, alkoholos filctoll, merülőforraló, hőmérő Töltsd meg a gömblombikot vízzel! Zárd le gumidugóval, majd a gumidugó furatába illesztd be az üvegcsövet! A folyadékkal teli 3. ábra 10

11 lombik bedugaszolásakor a folyadék néhány cm magasan benyomul az üvegcsőbe. Jelöld meg az üvegcsőben a folyadékszint állását! Ezután helyezd a lombikot vízfürdőbe! Mit tapasztalsz? Hogyan határozható meg a lombikban lévő víz térfogatváltozása? Magyarázat: 2. kísérlet A térfogati hőtágulási törvény igazolása Gömblombikok, festett víz, átfúrt gumidugó, cm-es, kis belső átmérőjű üvegcső, edény, alkoholos filctoll, merülőforraló, hőmérő Ismételd meg az előző kísérletet! A) Olvasd le a hőmérőn a hőmérséklet változását! Mérd meg az üvegcsövön a kezdeti folyadékszinttől mért magasságváltozást és számold ki ebből a térfogatváltozást! A = V 0 = 1. leolvasás 2. leolvasás 3. leolvasás 4. leolvasás h(cm) V(cm 3 T( 0 C) ) A hőmérsékletváltozás függvényében ábrázold a térfogatváltozást! Milyen kapcsolat van a két fizikai mennyiség között? 11

12 B) Ismételd meg a kísérletet az előzőnél kisebb térfogatú gömblombikkal! Töltsd meg a gömblombikot vízzel! Ugyanúgy zárd le az átfúrt gumidugóval, jelöld meg a kezdeti folyadékszintet az üvegcsőben! Helyezd a lombikot vízfürdőbe, ügyelj arra, hogy az előző méréssel megegyező hőmérséklet-változásokhoz tarozó folyadékszint-változásokat olvasd le! Töltsd ki a táblázatot! A térfogatváltozásban milyen eltérést tapasztalsz? A = V 0 = 1. leolvasás 2. leolvasás 3. leolvasás 4. leolvasás h(cm) V(cm 3 T( 0 C) ) C) Tölts meg három egyforma, álló gömblombikot vízzel, denaturált szesszel és glicerinnel, majd zárd le azokat az üvegcsővel ellátott gumidugóval! Figyelj arra, hogy a folyadékszintek magassága az üvegcsövekben azonos legyen! Helyezd a három lombikot egyszerre C-os melegvíz fürdőbe! Figyeld a folyadékszintek változását! Mit tapasztalsz? 12

13 A LÉGNYOMÁS KIMUTATÁSA, MÉRÉSE 1. kísérlet Vizespohár kísérlet Pohár, víz, papírlap Egy poharat töltsünk színültig vízzel és fedjük le papírlappal! Gyors mozdulattal fordítsuk meg a poharat és engedjük el a papírlapot! Nem folyik ki a víz (ha ügyesek vagyunk). Magyarázd meg a jelenséget! Magyarázat: 2. kísérlet - Trükkös palack 2 db PET palack, 2 db lufi Mindegyik műanyagpalack szájára rögzítsük a léggömböt úgy, hogy a léggömb a palackon belül legyen! Rendezzünk versenyt: ki tudja az adott palackban lévő lufit előbb felfújni! Magyarázzuk meg miért sikerül olyan könnyen az egyik léggömböt felfújni! Magyarázat: 13

14 3. kísérlet A légnyomás mérése m hosszú gumicső, csappal ellátott üvegcsövek, Víz, edény, tölcsér A gumicső két végét húzzuk a csappal ellátott üvegcsövekre! Az iskola lépcsőházában engedjük le a cső végét a földszintre! Zárjuk le az alsó üvegcsapot! Tölcsér segítségével töltsük fel a csövet vízzel, ügyelve arra, hogy a csőben ne maradjon légbuborék! Miután a csövet a csap szintjénél valamivel magasabban feltöltöttük, zárjuk le a felső csővéget! Nyissuk ki lassan az alsó csapot! A felső üvegcsőben forrásba jön a víz. Mivel magyarázható ez a jelenség? A víz egy része kifolyik, mérjük le a bent maradó vízoszlop hosszát! Határozzuk meg a normál légköri nyomás értékét! Magyarázat: 14

15 A BOYLE-MARIOTTE TÖRVÉNY Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Hogyan működik a kerékpárpumpa? Hogyan kell pumpálnod, hogy a pumpa ne melegedjen fel? 4. ábra 1. kísérlet Boyle-Mariotte-törvény igazolása számítógépes szimulációval Aktív tábla/számítógép, projektor, internet 15

16 5. ábra A dugattyúval elzárt hengerben adott tömegű gáz van. A csúszka segítségével változtasd a bezárt gáz nyomását! 1. Melyik állapotjelzők változnak, és melyek állandóak a folyamat során? 2. Hogyan kivitelezhető, hogy állandó hőmérséklet mellett változzon a gáz nyomása? 3. Készíts táblázatot! Ábrázold az összetartozó térfogat-nyomás értékpárokat! Milyen görbe illeszthető a mérési pontokra? 4. Milyen kapcsolat van a nyomás és térfogat között? 5. Milyen feltétel esetén igaz a Boyle-Mariotte törvény? 16

17 6. Hogyan változna a 3. pontbeli görbe, ha magasabb hőmérsékleten végeznénk el a kísérletet? 2. kísérlet Cartesius-búvár Vízzel töltött kisméretű PET-palack, kémcső Vízzel teli PET-palackba vízzel teli kémcsövet helyezünk szájával lefelé. A víz egy része kifolyik és a kémcsőben kis zárt légtér keletkezik. A palack oldalának összenyomásakor a kémcső ( búvár ) lesülylyeszthető, a nyomás megszűntetésekor felemelhető. Magyarázd meg a jelenséget! Magyarázat: Feladatok: 1. Egy kerékpártömlő szelepe 30 kpa túlnyomás hatására nyílik meg. Pumpáláskor a pumpa dugattyúja a levegő összepréselése kezdetén a henger aljától 30 cm-re van. Hol áll a dugattyú, amikor az összenyomott levegő kezd beáramlani a szelepen keresztül a tömlőbe? (A tömlőben lévő levegő nyomása megegyezik a külső légnyomáséval: p k =100 kpa). 2. A tóban, 30 m mélyen egy levegőbuborék térfogata 2 cm 3. Mekkora térfogatú lesz közvetlenül a víz felszínén, ha a hőmérsékletet állandónak tekintjük? 3. A kompresszor 100 m 3 normál nyomású levegőt (100 kpa) 8 m 3 - es tartályba sűrít. Mekkora a nyomás a tartályban, ha a hőmérsékletet állandónak tekintjük? 17

18 BOLTZMANN ÁLLANDÓ ÉRTÉKÉNEK KÖZELÍTŐ MEGHATÁROZÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Mekkora tömegű oxigén van abban az 50 l térfogatú hegesztőpalackban, amelyben a gáz nyomása 10 MPa és hőmérséklete 27 C? 1. kísérlet Étergőz parciális nyomásának mérése 10 literes üveg, átfúrt gumidugó, gumicső, U alakú üvegcsőmanométer, manométerfolyadék (megfestett víz), injekciós tű, éter Zárjuk le az üveget az átfúrt gumidugóval! A dugó furatába illesztett üvegcsőre húzzunk manométerhez csatlakozatott gumicsövet! A gumidugót szúrjuk át egy injekciós tűvel! A tűre csatlakoztatott fecskendővel injektáljunk a palackba 1 cm 3 étert (M éter = 74 g/mol, = 0,74 g/cm 3 )! Válaszold meg a kérdéseket! Töltsd ki a táblázatokat! Kérdések: 1. Milyen halmazállapot-változáson megy keresztül az éter? 2. Az edényben lévő levegő melyik állapotjelzőjét befolyásolja az éter? 18

19 3. Mire szolgál az U alakú üvegcső-manométer? Kiindulási állapot: kiindulási állapot V (m 3 ) N 0 p 0 (Pa) Üvegbe juttatott éter: éter V (m 3 ) N m= V k meghatározása: Feladatok: 1. Egy kerékpárbelsőben mért túlnyomás 50 kpa 15 C-on. A napra kitett gumibelső térfogata 5%-kal növekszik, a túlnyomás a tömlő belsejében pedig 60 kpa-ra nő meg. A külső légnyomás 100 kpa. Mennyivel változott meg a tömlőben lévő levegő hőmérséklet? 2. Az 1m átmérőjű meteorológiai léggömböt 94,52 g tömegű ismeretlen gázzal töltöttek meg. A gáz hőmérséklete 20 C, nyomása 110 kpa. Milyen gáz lehet a léggömbben? Használd a négyjegyű függvénytáblázatot! 19

20 HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Miért fő meg a kuktában gyorsabban az étel, mint a hagyományos edényben? 2. Az arcszeszt hidegebbnek érezzük az arcunkon, mint a vizet. Miért? 3. A télen nem használt épületekben a vízvezetékrendszer csöveit vízteleníteni kell. Miért? 1. kísérlet A jég olvadáspontjának nyomásfüggése Jéghasáb, acéldrót, 2 db 10 kg-os súly, műanyag szál Egy nagyobb méretű jéghasábot támassz fel a két végén, vízszintes helyzetben! Vékony acéldrót két végére rögzíts egy-egy 10 kgos súlyt, majd az így megterhelt drótot helyezd az ábrán látható módon a jéghasábra! Mit tapasztalsz? Hogy nevezik a jelenséget? Ismételd meg a kísérletet műanyag szállal is! Mit tapasztalsz? Mi lehet a magyarázat? 6. ábra 20

21 Magyarázat: Megjegyzés: 2. kísérlet A párolgás sebessége függ az anyagi minőségtől Táramérleg, 2 db óraüveg, éter, víz Helyezzünk egy táramérleg két serpenyőjébe egy-egy azonos méretű óraüveget! Az egyik óraüvegbe töltsünk vizet, a másikba étert, és a mérleget így tárázzuk ki! Kis idő elteltével mit tapasztalsz? Magyarázd meg a jelenséget! Készíts ábrát! Magyarázat: 3. kísérlet- A forráspont nyomásfüggése Gumidugóval zárható, hosszú nyakú gömblombik Víz, tálca, gázláng Injekciós fecskendő, meleg víz 21

22 a) Forraljunk vizet azbeszthálóra helyezett, hosszú nyakú, álló gömblombikban! A forralást folytassuk néhány percig, hogy az edényben lévő levegőt a képződő vízgőz teljesen kiszorítsa! Vegyük el ezután a lombik alól a gázlángot, és egy gumidugóval zárjuk le légmentesen a lombikot! Öntsünk a lombikra hideg vizet! Mit tapasztalunk? Magyarázd meg a jelenséget! Készíts ábrát! b) Szívjunk fel néhány köbcentiméter meleg vizet egy injekciós fecskendőbe, majd fogjuk be ujjunkkal szorosan a fecskendő nyílását, és hirtelen húzzuk hátra a dugattyút! Mit tapasztalunk? Magyarázzuk meg a jelenséget! Magyarázat: 7. ábra 22

23 Feladatok: 1. Mekkora hőmennyiség szükséges 2 kg -10 C-os jég 20 C-ra történő felmelegítéséhez? W-os főzőlapra 0,5 kg tömegű alumínium edényben 2 dm 3 15 C-os vizet teszünk fel melegedni. A főzőlap által leadott hő 20%-a a környezetet melegíti. Mennyi idő múlva fogy el az edényből a víz? 3. Mennyi hőt ad le a szobának naponta a gőzfűtés radiátora, ha az óránként beérkező, 2 kg tömegű 100 C hőmérsékletű vízgőz 60 C-os vízként távozik? A víz lecsapódási hője 2250 kj/kg. 23

24 AZ ELEKTROMOS MEZŐ SZEMLÉLTETÉSE Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Add meg az elektromos mező térerősségének irányát és nagyságát abban a pontban, amelyben a mező a 2*10-7 C töltésű részecskére 3*10-4 N erőt fejt ki függőlegesen lefelé! 1. kísérlet Ponttöltés tere Szalaggenerátor, fémkorong, fémgyűrű, lapos üvegtál (Petricsésze), ricinusolaj, búzadara Öntsünk az üvegtálba ricinusolajat! Helyezzünk a tál közepébe egy fémkorongot, a tál kerülete mentén pedig egy fémgyűrűt! Kapcsoljuk a fémkorongot szalaggenerátorra, a fémgyűrűt pedig földeljük! Szórjunk egyenletesen búzadarát az olaj felületére! Indítsuk el a szalaggenerátort! Mit tapasztalunk? Rajzold le az erővonalképet! Tapasztalat: 24

25 2. kísérlet Elektromos dipólus tere Szalaggenerátor, fémkorongok, lapos üvegtál (Petri-csésze), ricinusolaj Helyezzük a két fémkorongot az üvegtálba! Az egyik korongot földeljük, a másikat kapcsoljuk szalaggenerátor kivezetéséhez! Szórjunk egyenletesen búzadarát az olaj felületére! Indítsuk el a szalaggenerátort! Figyeljük meg és rajzoljuk le a kirajzolódó erővonalképet! Tapasztalat: 3. kísérlet Egyenlő töltésű és előjelű ponttöltések mezője Szalaggenerátor, fémkorongok, fémgyűrű, lapos üvegtál (Petricsésze), ricinusolaj Helyezzük a két fémkorongot az üvegtálba! A szalaggenerátor kivezetését kössük össze a két fémkoronggal, a fémgyűrűt földeljük le! Szórjunk egyenletesen búzadarát az olaj felületére! Indítsuk el a szalaggenerátort! Figyeljük meg és rajzoljuk le a kirajzolódó erővonalképet! 25

26 Tapasztalat: 4. kísérlet Homogén elektromos mező Szalaggenerátor, két vastag párhuzamos fémhuzal, lapos üvegtál (Petri-csésze), ricinusolaj Helyezzük a két fémhuzalt az üvegtálba! Az egyik fémhuzalt a szalaggenerátor kivezetéséhez kapcsoljuk, a másikat földeljük! Szórjunk egyenletesen búzadarát az olaj felületére! Indítsuk el a szalaggenerátort! Figyeljük meg és rajzoljuk le a kirajzolódó erővonalképet! Tapasztalat: Feladatok: 1. Miért rajzolják ki a daraszemek az elektromos mező erővonalait? 2. Sorold fel az elektromos erővonalak tulajdonságait! 26

27 KÍSÉRLETEK ELEKTROSZKÓPPAL 1. kísérlet Kétféle töltés kimutatása Fémgolyó szigetelő nyéllel, üvegrúd, foncsorozott bőr, elektroszkóp, ebonit rúd, szőrme, fémdrót, száraz selyemfonál Érintsd a szigetelő nyéllel ellátott fémgömböt megdörzsölt üvegrúdhoz, majd az elektroszkóp gömbjéhez! Az eljárást ismételd meg! Hogyan változik az elektroszkóp lamellájának kitérése? Magyarázat: A kísérletet folytasd úgy, hogy most a szigetelő nyéllel ellátott fémgömböt megdörzsölt ebonit rúdhoz érintsd és ezután az elektroszkóp gömbjéhez! Hogyan változik ebben az esetben az elektroszkóp lamellájának kitérése? Tapasztalat: 27

28 2. kísérlet Vezetők, szigetelők megkülönböztetése 2 db elektroszkóp, fémdrót, száraz selyemfonál Töltsd fel dörzselektromossággal az egyik elektroszkópot! A fémdrót segítségével kösd össze a feltöltött és a töltetlen elektroszkópot! Mit tapasztalsz? Tapasztalat: Ismételd meg a kísérletet, a fémdrót helyett a száraz selyemfonalat használd! Mit tapasztalsz? 3. kísérlet- Ellentétes töltések összegzése, közömbösítés 2db elektroszkóp, ebonit rúd, szőrme, üvegrúd, foncsorozott bőr, fémrúd A két egyforma elektroszkóp közül az egyiket a foncsorozott bőrrel megdörzsölt üvegrúd segítségével a másikat a szőrmével megdörzsölt ebonit rúd segítségével töltsd fel úgy, hogy a lamellák kitérése azonos mértékű legyen! Kösd össze a feltöltött elektroszkópokat fémrúddal! Mit tapasztalsz? Tapasztalat: 28

29 4. kísérlet- Elektromos megosztás 1db elektroszkóp, ebonit rúd, szőrme, üvegrúd, foncsorozott bőr, Az elektroszkóp fémgömbjéhez közelítsd, de ne érintsd hozzá a szőrmével megdörzsölt ebonit rudat! Ismételd meg a kísérletet a bőrrel megdörzsölt üvegrúddal is! Mit tapasztalsz? Tapasztalat: Feladatok: 1. Hogyan tér ki a negatív töltésű elektroszkóp mutatója, ha fegyverzetéhez negatív töltésű testet közelítünk? Válaszd ki a helyes állítást! a) Még jobban kitér b) Összébb záródik c) Meg sem mozdul d) Teljesen összezárul 2. Egy feltöltött elektroszkóp fegyverzetéhez kezünkben tartott hurkapálcát érintve az elektroszkóp lassan elveszíti töltését. Melyik az egyetlen helyes válasz az alábbiak közül? a) Az elektroszkóp egyébként is elveszítette volna töltését. b) A fából készült hurkapálca bár elektromosan szigetelőnek számít, bizonyos fokig mégis vezet. c) A levegő vezette el az elektroszkóp töltését. d) Bármilyen anyagból lenne a hurkapálca, ugyanez történt volna. 29

30 3. Az alábbi kijelentések közül melyik a helyes? a) Az elektromos állapotban lévő test vonz más testeket. b) Az elektromos állapotban lévő test vagy vonz, vagy taszít más testeket. c) Az elektromos állapotban lévő test csak az elektromos állapotban lévő testet vonzza. d) Az elektromos állapotban lévő test a semleges testet nem vonzza. 4. A töltésmegmaradás törvényét az alábbi kijelentések közül csak az egyik fogalmazza meg jól. Válaszd ki a helyes megoldást! a) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy egy testben a pozitív és negatív töltések száma megegyezik. b) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy ha megdörzsölünk egy rudat selyemkendővel, a rúd pozitív, a kendő negatív töltésű lesz. c) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy ha feltöltünk egy elektroszkópot, akkor az mindenáron megtartja töltését. d) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy a töltések algebrai összege zárt rendszerben állandó. 30

31 VEZETŐRE VITT TÖBBLETTÖLTÉS ELHELYEZKEDÉSE ÉS ELOSZLÁSA A FELÜLETEN Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. A viharfelhők és a föld között a térerősség 104 V/m-nél nagyobb is lehet, V/m érték fölött pedig már villámok képződnek a felhők és a föld, de akár két felhő között is. Mit mutatnak meg ezek az értékek? 1. kísérlet Vezetőre vitt többlettöltés elhelyezkedése (a) Fémháló, selyempapír szalag, ebonit rúd, szőrme A fémháló mindkét oldalára erősítsünk selyempapír szalagokat. A szőrmével megdörzsölt ebonitrúd segítségével töltsük fel a fémhálót. A selyempapír szalagok elektroszkópként jelzik a háló töltését. Görbítsd a hálót hengerré! Mit tapasztalsz, hogyan viselkednek a selyemszalagok? Tapasztalat: 31

32 2. kísérlet- Vezetőre vitt többlettöltés elhelyezkedése (b) Fémedény szigetelő talppal, elektroszkóp, szigetelt nyéllel ellátott fémgömb Egy szigetelő talpra állított, kis nyílással ellátott fémedényt elektromosan feltöltünk. Az edényre vitt többlettöltést vigyük át adagonként egy elektroszkóp gömbjére. Egy szigetelt nyéllel ellátott fémgömböt érints először az edény külső falához, majd az elektroszkóp gömbjéhez. Ismételd meg a kísérletet, de a szigetelt nyelű fémgömböt most az edény belső falához érintsd hozzá, azután az elektroszkóphoz. Írd le a tapasztalatidat! Készíts ábrát is! Tapasztalat: 3. kísérlet Csúcshatás (a) Égő gyertya, szög, Van de Graaff generátor, röpzsinór, Bunsenállvány Rögzítsük a szöget a Van de Graaff generátor üreges fémburkához! Helyezzük az égő gyertyát a kiálló szög közelébe! Indítsuk el a generátort! Mit tapasztalunk? Rajzold le, magyarázd meg a jelenséget! 32

33 Tapasztalat: 3. kísérlet- Csúcshatás (b) Van de Graaff generátor, röpzsinór, elektromos Segner-kerék Töltsük fel szalaggenerátorral az elektromos Segner-kereket! Magyarázd meg a látottakat! Készíts ábrát is! Tapasztalat: Feladatok: 1. Nevezz meg olyan eszközöket, jelenségeket, amelyek működése a csúcshatáson alapul! 2. Működne-e légüres térben a locsoló-berendezéseken használt vizes Segner-kerék? Működne-e légüres térben az elektromos Segner-kerék? 33

34 KONDENZÁTOR ENERGIÁJA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Az alábbi állítások közül jelöld meg a helyes választ! Választásod indokold! Ha egy adott kondenzátorra nagyobb feszültséget kapcsolunk, akkor a) nagyobb lesz a kapacitása. b) kisebb lesz a kapacitása. c) nagyobb lesz a töltésmennyisége. 2. Mit jelent az, hogy a kondenzátor kapacitása 2 F? 1. kísérlet Elektromos harang 2 db azonos felületű fémlap (síkkondenzátor), szigetelő állvány, röpzsinór, ebonit rúd, szőrme, szigetelő fonálon alufólia golyó Az egyik kondenzátor lemezt földeld le, a másikat helyezd szigetelőállványra! A szigetelt fémlemezt a szőrmével megdörzsölt ebonitrúd segítségével töltsd fel! A feltöltött kondenzátor lemezei közé lógass alufóliából gyúrt kisméretű golyót! Mit tapasztalsz? Kezdetben legyen a kondenzátor egyik lemezének töltése Q, a másik lemezé Q, a lemezek közötti fezsültség pedig U. Ábrázold a kondenzátor feszültségét a lemezeken lévő töltésmennyiség függvényében! A grafikon segítségével hogyan határozható meg az elektromos mező munkája? 34

35 Tapasztalat, magyarázat: 2. kísérlet Mérd meg egy feltöltött kondenzátor munkavégző képességét! Hosszú vonalzó, kondenzátor (néhány mf kapacitású), súlyok (rugóra akasztható tömegek), villanymotor a tengelyén csigával A feltöltött kondenzátort kapcsold rá egy kis egyenáramú játékmotorra! A motor működtetésével emelj fel egy 10 g, illetve 20 g tömegű testet különböző magasságokba! A mérés során 5 V-20 V között változtasd a kondenzátor feszültségét! Mekkora az energiaátalakítás hatásfoka? m (g) U (V) h (cm) E 1 = C U 2 2 E 2 = m g h E (%)= E 1 35

36 Mivel magyarázható a hatásfokra kapott kicsi érték? Mi okozza az energia disszipáció nagy részét? Magyarázat: 36

37 ELEKTROLÍZIS, AZ ELEKTROMOS ELLENÁLLÁS 1. kísérlet Elektrolízis, folyadékok ellenállása Szénrudak, 2 üvegpohár, tiszta víz, só, röpzsinór, zseblámpaizzó, zsebtelep, papírlap, mérőkanál, ecetsav, tápegység, multiméter A) Üvegpohárba önts tiszta vizet! Tedd a szénrudakat a vízbe! Kösd sorba a zsebtelepet, a szénrudakat és a zseblámpaizzót! Figyeld meg, hogy világít-e az izzó! B) Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy kevés konyhasót oldasz fel a vízben! Sózd tovább a vizet (közben keverd meg, hogy jól feloldódjon a só)! Mit tapasztalsz? C) Egy papírlapra önts egy kiskanálnyi sót. Vedd ki a pohárból a két szénrudat, töröld őket szárazra, majd dugd bele őket a papíron lévő sóhalomba! Vezeti a konyhasó az elektromos áramot? D) A másik üvegpohárba önts tiszta vizet és csepegtess a vízbe ecetet! Helyezd bele a szénrudakat és állítsd össze az előbbi áramkört! Világít az izzó? E) Az előző kísérletet ismételd meg úgy, hogy lassan emeld egyre kijjebb a vízbe merülő szénrudakat! Hogyan változik az izzó fényereje? 37

38 F) Mérd meg az áramkörben folyó áram erősségét a szénrudak különböző helyzetében! Számítsd ki az áramkör ellenállását! Az izzót vedd ki az áramkörből, a zsebtelepet helyettesítsd tápegységgel! 1. helyzet 2. helyzet 3. helyzet U (V) I (A) R ( ) 2. kísérlet Szénmikrofon Szilárd anyagok ellenállásváltozása Zseblámpaizzó, tápegység (6V), ceruzabél, röpzsinór, krokodilcsipeszek, fejhallgató A) Zárd egy izzó áramkörét krokodilcsipeszekre fektetett ceruzabélen keresztül! Nyomd meg óvatosan a ceruzabelet! Hogyan változik az izzó fényereje? B) Cseréld ki az izzót fejhallgatóra és beszélj rá a ceruzabélre! Először hangoztasd az á, ó hangokat! Mit tapasztalsz? C) Ismételd meg a kísérletet, de most az s, sz mássalhangzókat mondd a ceruzabélre! Mit tapasztalsz? 38

39 FAJLAGOS ELLENÁLLÁS MÉRÉSE Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Az alábbi állítások egyike hamis. Melyik? a) Az ugyanolyan keresztmetszetű alumíniumhuzalok közül a háromszor nagyobb hosszúságú ellenállása háromszor nagyobb. b) Az ugyanolyan hosszúságú rézhuzalok közül a fele akkora keresztmetszetű ellenállása kétszer nagyobb. c) Az ugyanolyan hosszúságú rézhuzalok közül a fele akkora keresztmetszetű ellenállása négyszer nagyobb. d) Ha két, különböző ellenállású fogyasztón azonos erősségű áram folyik át, akkor a kisebb ellenállású fogyasztóra kisebb feszültség jut. 2. Fűtőspirálokban használatos nikkel-króm ötvözetből készült huzal 2 m hosszú, keresztmetszete 0,5 mm 2. A huzalon 12 V feszültség hatására 340 ma áram folyik. Határozd meg a huzal ellenállást kétféleképp! ( 8, m ) 1. kísérlet Különböző keménységű ceruzák grafitjának fajlagos ellenállása. Különböző keménységű grafitceruzák, 2 db multiméter, röpzsinór, krokodil csipeszek, tápegység, tolómérő Kapcsolj egy kb cm hosszú ceruzabelet egy áramkörbe, és mérd meg a rajta átfolyó I áram erősségét és a rajta eső U feszültséget! Mérd meg a ceruzák hosszát és az átmérőjét is! A kapott mérési eredményeket foglald táblázatba, és határozd meg a különböző keménységű ceruzák fajlagos ellenállását! 39

40 Grafikonon ábrázold a különböző keménységű ceruzákhoz tartozó fajlagos ellenállásértékeket! Ne folyassunk át a grafiton túl nagy áramot, mert ekkor a grafitbél melegedése jelentősen befolyásolja az ellenállás értékét! A grafit jó vezető, egy 15 cm-es ceruzabél ellenállása 10 nagyságrendű. Ilyen kis ellenállások mérésénél célszerű a feszültségmérőt közvetlenül az ellenállás kivezetéseire kötni és az ampermérőt ezzel az egységgel sorba kapcsolni. Az ellenállás mérésénél ügyeljünk a jó kontaktusokra, és arra, hogy a ceruzabél ne legyen megtörve a ceruzában! Grafikon: 3B-s ceruza B-s ceruza H-s ceruza 2H-s ceruza U (V) I (A) R ( ) A(cm 2 ) l (cm) (Ωm) Magyarázat: 40

41 FOGYASZTÓK KAPCSOLÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Fejezd be a mondatokat! a) Ha ugyanarra a feszültségforrásra nagyobb ellenállású fogyasztót kapcsolunk, akkor a rajta áthaladó áram erőssége.. lesz. b) Ha ugyanarra a fogyasztóra nagyobb feszültséget kapcsolunk, akkor a rajta áthaladó áram erőssége.. lesz. c) Ha kétszer akkora ellenállású fogyasztóra feleakkora feszültséget kapcsolnak, akkor az áram erőssége a.. lesz. 1. kísérlet Soros kapcsolás Zsebtelep, fogyasztók (ellenállás és izzó), vezetékek, 2 db multiméter Egy ismeretlen ellenállású fogyasztót köss sorba egy ismert ellenállású fogyasztóval! Mérd meg a fogyasztókon eső feszültségeket és a rajtuk átfolyó áramok áramerősségét! Mit tapasztalsz? Készíts kapcsolási rajzot! Határozd meg az ismeretlen ellenállású fogyasztó ellenállását! 41

42 Mekkora ellenállással helyettesíthetnénk a két ellenállást, hogy a telepre kapcsolva ugyanakkora áramerősségű áram folyjon át rajta, mint az előző esetben? 1. fogyasztó 2. fogyasztó (ismeretlen ellenállású) U (V) I (A) R (Ω) Tapasztalat: 2. kísérlet Párhuzamos kapcsolás Zsebtelep, fogyasztók (ellenállás és izzó), vezetékek, 2 db multiméter Egy ismeretlen ellenállású fogyasztóval kapcsolj párhuzamosan egy ismert ellenállású fogyasztót! Mérd meg a fogyasztókon eső feszültségeket és a rajtuk átfolyó áramok áramerősségét! Mit tapasztalsz? Készíts kapcsolási rajzot! Határozd meg az ismeretlen ellenállású fogyasztó ellenállását! 42

43 Mekkora ellenállással helyettesíthetnénk a két ellenállást, hogy a telep ugyanakkora terhelést lásson? 1. fogyasztó 2. fogyasztó (ismeretlen ellenállású) U (V) I (A) R (Ω) Tapasztalat: Feladatok: 1. Az ábrán látható kapcsolásban az A és B pontok között a feszültség 120 V. Mekkora feszültség mérhető a C és D pontok között, ha R 1 = 30, R 2 =90 és R 3 =26? 8. ábra 43

44 DIGITÁLIS MÉRŐMŰSZER BELSŐ ELLENÁLLÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Egy 12,4 V üresjárási feszültségű, 0,4 ohm belső ellenállású telepre 10 ohm ellenállású fogyasztót kapcsolunk. a) Mennyi lesz a fogyasztón átfolyó áram erőssége? b) Számítsd ki a kapocsfeszültséget és a belső ellenálláson eső feszültséget! Mérőműszerek belső ellenállása Teljes áramkörre vonatkozó Ohm-törvény Egy voltmérő (akár digitális, akár analóg műszer) tulajdonképpen a rajta átfolyó áram erősségét méri, de a kijelzőjén (vagy a skálabeosztásán) az áramerősségnek és a műszer belső ellenállásának a szorzata jelenik meg. Ha U 0 a feszültségforrás feszültsége, R b a műszer belső ellenállása, R pedig a terhelő ellenállás, akkor a műszer által jelzett feszültség U U R 0 b. R R b Átrendezve kapjuk, hogy 1 U 1 U R R 1 0 b U0. 44

45 1. kísérlet Digitális multiméter belső ellenállása Terhelő ellenállások, digitális multiméter, tápegység Különböző terhelő ellenállások mellett olvasd le a műszer által mutatott feszültségeket! Töltsd ki a táblázatot és ábrázold az 1/U-t az R függvényében! A mérési pontokra illessz egyenest! Az egyenes adataiból (meredekség, tengelymetszet) az 1/U-ra vonatkozó összefüggés alapján számítsd ki az adott méréshatárhoz tartozó R b -t! 200 mv-os méréshatár: R ( ) U 0 (V) U (V) Grafikon: 1 U 1 1 R, R b = U 0 R b U0 45

46 20 V-os méréshatár: R ( ) U 0 (V) U (V) Grafikon: 1 U 1 U R R 1 0 b U0, R b = 46

47 AZ ELEKTROMOS ÁRAM MÁGNESES HATÁSA 1. kísérlet Az elektromos áram mágneses hatása Oersted-kísérlet Egyenes vezető, iránytű, telep Az egyenes vezető két végét csatlakoztassuk a zsebtelep két sarkához. Állítsuk a vezetőt É-D-i irányba! Helyezzük a vezető alá az iránytűt! Mit tapasztalunk? Rajzold le a kísérleti összeállítást! Magyarázat: 2. kísérlet Egyenes vezető mágneses mezőjének tulajdonságai Átlátszó, átfúrt műanyag lap; hosszú, egyenes vezető, tápegység, vasreszelék A vízszintes helyzetű műanyag lapon bújtassuk át a függőlegesen állított, hosszú egyenes vezetőt! Bocsássunk a vezetőn keresztül elektromos áramot (csatlakoztassuk a tápegységre)! Szórjunk vasreszeléket a műanyag lapra! Rajzoljuk le a kialakult mágneses mező szerkezetét! 47

48 Tapasztalat: 3. kísérlet Mágneses indukcióvonalak iránya Átlátszó, átfúrt műanyag lap; hosszú, egyenes vezető, tápegység, vasreszelék A) Ismételjük meg az előző kísérletet úgy, hogy a vasreszelék helyett az árammál átjárt vezető köré a műanyag lapra kicsi iránytűket helyezünk. Figyeljük meg az iránytűk állását! Rajzold le! Tapasztalat: A mágneses indukcióvonalak iránya: 48

49 B) Cseréljük fel a vezetőn átfolyó áram irányát! Mit tapasztalunk? 4. kísérlet A mágneses indukcióvektor nagysága Kézi magnetométer, patkómágnes, zsebtelep, vezetékek Csatlakoztassuk a magnetométert a zsebtelephez! Helyezzük a magnetométert patkómágnes szárai között kialakuló homogén mágneses mezőbe úgy, hogy a magnetométer vezetőkeretének síkjára merőlegesek legyenek a patkómágnes sarkai között kialakuló mágneses mező indukcióvonalai! Mit tapasztalunk? Magyarázat: 49

50 Feladatok: 1. Vízszintes irányú homogén mágneses mezőben egy négyzet alakú 3 cm oldalhosszúságú, 50 menetes vezetőkeret rögzített forgástengely körül szabadon elfordulhat. A tengely a keret síkjában van és a keret két szemközti oldalának a felezőpontján halad keresztül. A keretben 2 A áramerősségű áram folyik keresztül. A keretre maximális nagyságú forgatónyomaték hat, amelynek nagysága 1, Nm. a) Mekkora a mező indukcióvektorának nagysága? b) Hogyan helyezkedik el a mezőben a keret? 2. A 25 cm 2 területű, 10 menetes keretben 2,5 A erősségű áram folyik. A tekercs helyén a mágneses indukcióvektor nagysága 2,4 mt. A tekercs normálisa 300-os szöget zár be az indukcióvonalakkal. a) Mekkora nagyságú forgatónyomaték hat a keretre? b) Mekkora szöget zár be a keret az indukcióvonalakkal, ha a keretre nem hat forgatónyomaték? 50

51 LORENTZ-ERŐ Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Rajzold be az áramjárta vezetők körül kialakuló mágneses mezőt szemléltető indukcióvonalakat és a mező kijelölt pontjaiban az indukcióvektorokat! A, B, 1. kísérlet Áramjárta vezető mágneses mezőben Patkómágnes, vezető keret, tápegység, vezetékek A) A patkómágnes homogén mágneses mezőjében függesszünk fel kengyelszerűen egy vezető keretet, melyre elektromos feszültséget kapcsolunk. A vezetőkeret patkómágnes közötti része legyen merőleges az indukcióvonalakra! Mit tapasztalunk? B) Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy megfordítjuk a keretben folyó áram irányát! Milyen változást tapasztalunk? C) Ismételjük meg az A) kísérletet úgy, hogy növeljük az áram erősségét! Milyen változást tapasztalunk? 51

52 D) Ismételjük meg az A) kísérletet úgy, hogy a vezetőkeret mágneses térben lévő hosszát csökkentjük (keskenyebb kengyelt függesztünk fel)! Mit tapasztalunk? Tapasztalatok összefoglalása: 2. kísérlet Áramjárta vezetők kölcsönhatása Alufólia csík, tápegység, vezetékek, Bunsen-állvány Bunsen-állványra függesszünk fel egymás mellé, egymással párhuzamosan két hosszú alufólia csíkot! Kapcsoljunk az alufólia csíkokra feszültséget! Mit tapasztalunk? Változtassuk meg az alufólia csíkokban folyó áram irányát! Milyen változást tapasztalunk? Rajzold le a két esetet! Tűntesd fel a rajzodon a mágneses indukcióvektorokat, az áramirányokat és a fellépő Lorentz-erőket! Tapasztalatok: 52

53 Párhuzamos áramjárta vezetők kölcsönhatásakor fellépő Lorentzerők segítségével add meg az 1 A definícióját! Feladatok: 1. Homogén 0,6 T indukciójú mágneses mező az indukcióra merőleges helyzetű 40 cm hosszú vezetőre 8 N erőt fejt ki. a) Mekkora a vezetőben folyó áram erőssége? b) Mekkora erő hatna vezetőre, ha az os szöget zárna be az indukcióval? 2. Az ábrán látható nagyon hosszú, párhuzamos áramjárta vezetők távolsága 50 cm. Az ábra síkjában hol helyezkednek el azok a pontok, melyekben a mágneses indukció értéke zérus? 9. ábra 53

54 TÖLTÖTT RÉSZECSKE MOZGÁSA HOMOGÉN MÁGNESES MEZŐBEN Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Mekkora és milyen irányú erő hat a kelet-nyugat irányú trolibusz felső vezeték 10 m hosszú darabjára a Föld mágneses mezője miatt, ha benne 180 A nagyságú egyenáram folyik? A föld mágneses mezője legyen 0,05 mt. 1. kísérlet Katódsugarak eltérítése mágneses mezővel Katódsugárcső, rúdmágnes, feszültségforrás Kapcsoljunk feszültséget a katódsugárcsőre. A katódsugárcső közelébe helyezzük egy rúdmágnes északi pólusát úgy, hogy indukcióvonalai merőlegesek legyenek a katódsugárcsőben megjelenő elektronnyalábra! Mit tapasztalsz? Tapasztalatok: Fordítsuk meg a rúdmágnest úgy, hogy most a déli pólusa legyen a katódsugárcső közelében! Milyen változást tapasztalunk? 54

55 Irányszabály: 2. kísérlet A rúdmágnes hatása katódsugárcsöves televízióra Katódsugárcsöves televízió, rúdmágnes Közelítsünk rúdmágnessel egy hagyományos (katódsugárcsöves) fekete-fehér televízió képcsöve felé! Figyeljük meg a kép változását! Magyarázzuk meg a jelenséget! (Vigyázat! Színes tévével ne kísérletezzünk, mert a mágnes elrontja a színes képet!) Tapasztalatok: 55

56 3. kísérlet Lorentz-erő gyakorlati alkalmazásai Értelmezd a jelenségeket és magyarázd meg eszközök működési elvét! Sarki fény 10. ábra Tömegspektroszkóp ábra

57 Ciklotron 12. ábra Feladatok: 1. A fénysebesség tizedével száguldó elektronok a Föld mágneses mezőjébe kerülve körpályára kényszerülnek. Mekkora a körpálya sugara, ha a Föld mágneses mezőjének erőssége 0,01 mt? 57

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

Mágneses indukcióvektor begyakorló házi feladatok

Mágneses indukcióvektor begyakorló házi feladatok Mágneses indukcióvektor begyakorló házi feladatok 1. Egy vezető keret (lapos tekercs) területe 10 cm 2 ; benne 8A erősségű áram folyik, a menetek száma 20. A keretre ható legnagyobb forgatónyomaték 0,005

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján A mérés elmélete Egy fémes vezetőn átfolyó áram I erőssége egyenesen arányos a vezető végpontjai közt mérhető U feszültséggel: ahol a G arányossági tényező az elektromos

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET

FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

Elektronikus fekete doboz vizsgálata

Elektronikus fekete doboz vizsgálata Elektronikus fekete doboz vizsgálata 1. Feladatok a) Munkahelyén egy elektronikus fekete dobozt talál, amely egy nem szabványos egyenáramú áramforrást, egy kondenzátort és egy ellenállást tartalmaz. Méréssel

Részletesebben

1. Elektromos alapjelenségek

1. Elektromos alapjelenségek 1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015.

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Tanulói munkafüzet FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János Szakképző Iskola és ban 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1-2.

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára 8. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Elektrosztatika

Részletesebben

a) Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben!

a) Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Kísérletek a fizika szóbeli vizsgához 2015. május-június 1. tétel: A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a vízszinteshez képest kb. 0 20 -os szögben megdöntött Mikola-csőben!

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések

Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések 1) Maxwell-egyenletek lokális (differenciális) alakja rot H = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ H D : mágneses térerősség : elektromos megosztás B : mágneses indukció

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014.

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. I. Mechanika 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Newton törvényei 3. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 4. Munka, mechanikai energia

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

8. A vezetékek elektromos ellenállása

8. A vezetékek elektromos ellenállása 8. A vezetékek elektromos ellenállása a) Fémbôl készült vezeték van az elektromos melegítôkészülékekben, a villanymotorban és sok más elektromos készülékben. Fémhuzalból vannak a távvezetékek és az elektromos

Részletesebben

AZ EGYENÁRAM HATÁSAI

AZ EGYENÁRAM HATÁSAI AZ EGYENÁRAM HATÁSAI 1) HŐHATÁS Az elektromos áram hatására a zseblámpa világít, mert izzószála felmelegszik, izzásba jön. Oka: az áramló elektronok kölcsönhatásba kerülnek a vezető helyhez kötött részecskéivel,

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

Elektrosztatika tesztek

Elektrosztatika tesztek Elektrosztatika tesztek 1. A megdörzsölt ebonitrúd az asztalon külön-külön heverő kis papírdarabkákat messziről magához vonzza. A jelenségnek mi az oka? a) A papírdarabok nem voltak semlegesek. b) A semleges

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben 1. Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgások. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek,

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia

Részletesebben

Szaktanári segédlet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia

Szaktanári segédlet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Szaktanári segédlet FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1-2. Elektrosztatika... 4 3. Egyszerű áramkörök... 9 4. Ohm

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 9. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Az egyenletes mozgás vizsgálata... 3 2. Az egyenes vonalú

Részletesebben

Fizikai példatár 4. Elektromosságtan Csordásné Marton, Melinda

Fizikai példatár 4. Elektromosságtan Csordásné Marton, Melinda Fizikai példatár 4. Elektromosságtan Csordásné Marton, Melinda Fizikai példatár 4.: Elektromosságtan Csordásné Marton, Melinda Lektor: Mihályi, Gyula Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel

Részletesebben

Töltődj fel! Az összes kísérlet egyetlen eszköz, a Van de Graaff-generátor, vagy más néven szalaggenerátor használatát igényli.

Töltődj fel! Az összes kísérlet egyetlen eszköz, a Van de Graaff-generátor, vagy más néven szalaggenerátor használatát igényli. Tanári segédlet Ajánlott évfolyam: 8. Időtartam: 45 Töltődj fel! FIZIKA LEVEGŐ VIZSGÁLATAI Kötelező védőeszköz: Balesetvédelmi rendszabályok: Pacemakerrel vagy hallókészülékkel élő ember ne végezze a kísérleteket!

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY ÖVEGES JÓZSEF FZKAVERSENY skolai forduló Számításos feladatok Oldd meg az alábbi számításos feladatokat! ibátlan megoldás esetén a szöveg után látható kis táblázat jobb felső sarkában feltüntetett pontszámot

Részletesebben

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín.

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. 1. Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. Mindkét kocsira helyezzen ugyanakkora nehezéket, majd az egyik kocsit

Részletesebben

1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 0 os szögben álló csőben! a) Szerkessze meg a buborék mozgásának út-idő grafikonját! (Az ehhez

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Termodinamika. 1. rész

Termodinamika. 1. rész Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni

Részletesebben

Napelem E2. 2.0 Bevezetés. Ebben a mérésben használt eszközök a 2.1 ábrán láthatóak.

Napelem E2. 2.0 Bevezetés. Ebben a mérésben használt eszközök a 2.1 ábrán láthatóak. 2.0 Bevezetés Ebben a mérésben használt eszközök a 2.1 ábrán láthatóak. 2.1 ábra Az E2 mérésben használt eszközök. Az eszközök listája (lásd: 2.1 ábra): A: napelem B: napelem C: doboz rekeszekkel, melyekbe

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata

MÁGNESESSÉG. Türmer Kata MÁGESESSÉG Türmer Kata HOA? év: görög falu Magnesia, sok természetes mágnes Ezeket iodestones (iode= vonz), magnetitet tartalmaznak, Fe3O4. Kínaiak: iránytű, két olyan hely ahol maximum a vonzás Kínaiak

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. Fizika. 8. évfolyam 2015.

Tanulói munkafüzet. Fizika. 8. évfolyam 2015. Tanulói munkafüzet Fizika 8. évfolyam 2015. Összeállította: Dr. Kankulya László Lektorálta: Dr. Kornis János 1 Tartalom Munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok... 2 I. Elektrosztatikai kísérletek...

Részletesebben

KÍSÉRLETEK HŐVEL ÉS HŐMÉRSÉKLETTEL KAPCSOLATBAN

KÍSÉRLETEK HŐVEL ÉS HŐMÉRSÉKLETTEL KAPCSOLATBAN KÍSÉRLETEK HŐVEL ÉS HŐMÉRSÉKLETTEL KAPCSOLATBAN Tóth Gergely ELTE Kémiai Intézet Látványos kémiai kísérletek ALKÍMIA MA sorozat részeként 2013. január 31. Hőközlés hatására hőmérsékletváltozás azonos tömegű

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET 10. ÉVFOLYAM I. KÖTET

FIZIKA MUNKAFÜZET 10. ÉVFOLYAM I. KÖTET FIZIKA MUNKAFÜZET 10. ÉVFOLYAM I. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

Fizika 2. Feladatsor

Fizika 2. Feladatsor Fizika 2. Felaatsor 1. Egy Q1 és egy Q2 =4Q1 töltésű részecske egymástól 1m-re van rögzítve. Hol vannak azok a pontok amelyekben a két töltéstől származó ereő térerősség nulla? ( Q 1 töltéstől 1/3 méterre

Részletesebben

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt.

Fizika 8. oszt. Fizika 8. oszt. 1. Statikus elektromosság Dörzsöléssel a testek elektromos állapotba hozhatók. Ilyenkor egyik testről töltések mennek át a másikra. Az a test, amelyről a negatív töltések (elektronok) átmennek, pozitív

Részletesebben

TÁMOP 3.1.3. Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban

TÁMOP 3.1.3. Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban TÁMOP 3.1.3. Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban Fizika tanulói segédletek, 8. évfolyam Műveltség terület Ember és természet fizika Összeállította Kardos Andrea

Részletesebben

XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIKAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY

XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIKAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY Hódmezővásárhely, 014. március 8-30. évfolyamon 5 feladatot kell megoldani. Egy-egy feladat hibátlan megoldása 0 pontot ér, a tesztfeladat esetén a 9. évfolyam 9/1. feladat. Egy kerékpáros m/s gyorsulással

Részletesebben

Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2014 Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely X. Osztály. Válaszoljatok a következő kérdésekre:

Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2014 Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely X. Osztály. Válaszoljatok a következő kérdésekre: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Adott mennyiségű levegőt Q=1050 J hőközléssel p 0 =10 5 Pa állandó nyomáson melegítünk. A kezdeti térfogat V=2l. (γ=7/5). Mennyi a végső térfogat és a kezdeti

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel

Részletesebben

20. Állandó mágneses mezo, mozgási indukció, váltakozó áram. Alapfeladatok

20. Állandó mágneses mezo, mozgási indukció, váltakozó áram. Alapfeladatok 20. Állandó mágneses mezo, mozgási indukció, váltakozó áram Mágneses mezo keltése 1. Alapfeladatok Jellemezze az áramjárta egyenes vezeto környezetében kialakult mágneses mezot! 2. Mitol függ egy tekercs

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika középszint írásbeli vizsga

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEI Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEI Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő, 2012. május-június FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEI Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő, 2012. május-június 1. kísérlet: egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola csővel Eszközök: Mikola

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása. Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása

É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása. Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása A testek elektromos állapotát valamilyen közvetlenül nem érzékelhető

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez

Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez A mérési gyakorlatokra való felkészüléshez a Fizika Gyakorlatok c. jegyzet használható (Nagy P. Fizika gyakorlatok az általános és gazdasági agrármérnök hallgatók

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

TÁMOP 3.1.3. Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban

TÁMOP 3.1.3. Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban TÁMOP 3.1.3. Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban Fizika tanári segédletek, 8. évfolyam Műveltség terület Ember és természet fizika Összeállította Kardos Andrea

Részletesebben

Szupravezető alapjelenségek

Szupravezető alapjelenségek Szupravezető alapjelenségek A méréseket összeállította és az útmutatót írta: Balázs Zoltán 1. Meissner effektus bemutatása: Mérési összeállítás: 1. A csipesszel helyezze a polisztirol hab csészébe a szupravezető

Részletesebben

Mértékegysége: 1A (amper) az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1s alatt 1C töltés áramlik át.

Mértékegysége: 1A (amper) az áramerősség, ha a vezető keresztmetszetén 1s alatt 1C töltés áramlik át. 1. Az áram fogalma 2. Az egyenáram hatásai 3. Az áramkör elemei 4. Vezetők ellenállása a) Ohm-törvénye b) fajlagos ellenállás c) az ellenállás hőmérsékletfüggése 5. Az ellenállások kapcsolása a) soros

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

Feladatok GEFIT021B. 3 km

Feladatok GEFIT021B. 3 km Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás

Részletesebben

BALESETVÉDELMI TUDNIVALÓK ÉS MUNKASZABÁLYOK

BALESETVÉDELMI TUDNIVALÓK ÉS MUNKASZABÁLYOK 1./ BEVEZETÉS Amikor kísérletet hajtunk végre, valójában "párbeszédet" folytatunk a természettel. A kísérleti összeállítás a kérdés feltevése, a lejátszódó jelenség pedig a természet "válasza" a feltett

Részletesebben

Az anyagok változásai 7. osztály

Az anyagok változásai 7. osztály Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek

Részletesebben

Gáztörvények tesztek

Gáztörvények tesztek Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Orvosi Fizika 14. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Orvosi Fizika 14. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika 14. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban 3.. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTK Orvosi Fizikai és Orvosi nformatikai ntézet Szeged, 2011. december 19. 2. DEMO eredménye

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

Az elektromosságtan alapjai

Az elektromosságtan alapjai Az elektromosságtan alapjai Elektrosztatika Áramkörök Ohm-törvény Türmer Kata 2012. október 8-9. Tudománytörténet Már az ókori görögök is tudták a gyapjúval megdörzsölt borostyánkő magához vonz apró, könnyű

Részletesebben

Villamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz

Villamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz Villamos mérések Analóg (mutatós) műszerek Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz rodalom UrayVilmos Dr. Szabó Szilárd: Elektrotechnika o.61-79 1 Alapfogalmak Mutatós műszerek Legegyszerűbbek Közvetlenül

Részletesebben