Kiss Endre Marx lábnyomai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kiss Endre Marx lábnyomai"

Átírás

1 Kiss Endre Marx lábnyomai

2

3 Kiss Endre Marx lábnyomai és átváltozásai Gondolat Kiadó Budapest, 2013

4 A kötet megírását támogatta a Nemzeti Kulturális Alap. A kötet megjelenését támogatta a Lukács György Alapítvány és a Politikatörténeti Alapítvány. Kiss Endre, 2013 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. A kiadásért felel Bácskai István Felelős szerkesztő Berényi Gábor Szöveggondozó Gál Mihály Műszaki szerkesztő Pintér László Tördelő Lipót Éva Nyomta és kötötte a Rolling-Site Nyomda ISBN

5 Tartalom Bevezetés 9 Átváltozások és lábnyomok 13 I. A KIÁLTVÁNY ÉS A MARXIZMUS 17 II. Marx filozófiái A fiatal marx és az elidegenülés Univerzális történetfilozófia feuerbachtól vissza hegelig A filozófia vége Bonapartizmus-rekonstrukció A nyersfogalmazvány és a tőke A kommün és a hatalom Marx és a globalizáció. kölcsönös értelmezhetőségek 116 III. A Marx utáni Marxizmus Engels és a ii. internacionálé A bolsevik marxizmus A neomarxizmus első hulláma A neomarxizmus második hulláma Posztmodern marxizmus A legnagyobb marxi lábnyom: a nagy elmélet 296 IV. a filozófiai jelen 313 FÜGGELÉK 323 Létező szocializmus 325 A MINDEN és SEMMI közötti szellemi tér 337

6

7 Bonaparte Napóleon 1808-ban Bordeux-ben diktálta azt a nyilatkozatát, amelyben kifejti, hogyan kell megírni Franciaország történetét, saját trónigényei szellemének megfelelően. Ezt írja: IV. Henriknek, XIII. Lajosnak, XIV. Lajosnak és XV. Lajosnak igazságot kell szolgáltatni, anélkül, hogy hízelegjenek nekik. A szeptemberi gyilkosságokat és a forradalom rémuralmát ugyanolyan ecsetvonásokkal kell megfesteni, mint az inkvizíciót és a tizenhatok lemészárlását. De ügyelni kell arra, hogy a forradalom ábrázolásánál elkerüljék az értékelést; egyetlen ember sem tudott ellenállni neki. Sem az elpusztultak, sem a túlélők nem hibásak. Egyetlen erő sem volt képes arra, hogy megváltoztassa az adottságokat és megakadályozza azokat az eseményeket, amelyek a dolgok és a körülmények természetéből származtak. Julien Benda: Az írástudók árulása (Babits Mihály fordítása)

8

9 Bevezetés Nem tudják, de teszik De azért higgy mindig a saját szemednek! A huszadik század képtelennek bizonyult az előző civilizációs csúcspont, az előző századforduló eredményeinek stabilizálására és hiányosságainak megszüntetésére. Ezzel a modernizáció, majd a modernizáció dialektikája nemcsak azoknak nem megfelelő, számukra inadekvát, hanem még inadekvátságukban is szélsőségesen destruktív keretekbe terelte a globalizáció folyamatait. A történelmi folyamatnak ez az alapmeghatározottsága alkotta meg a huszadik század sajátos alapképletét, az apokalipszis örvényei fölött egyenes vonalúan kibontakozó civilizációs fejlődést. E tragikus és sok szempontból máig is érthetetlennek megmaradó alapfeltételt követi Európa képtelensége arra, hogy le tudjon ugrani rossz, nem egy esetben közvetlenül veszélyes fejlődési pályákról, amiből azután rendre az következik, hogy a kihívásokra adott inadekvát válaszokból következő katasztrófákat még a korábbinál is inadekvátabb válaszokkal haladja meg. A társadalom nem természet, de arra azért ő is képes, hogy akár a legnagyobb megsemmisülésekből is újjá tudja szervezni magát. A huszadik század mindent jól oldott meg, ami a társadalmi haladás, a civilizáció normális rutinja, ha tetszik, aprómunkája volt. Semmit sem oldott meg, ami a rutin-lépéseken túlmutató kihívás vagy rendkívüli feladvány lett volna. Önmagáról alkotott hízelgő képe ellenére éppen a nagyvonalú kreativitás képessége hiányzott belőle. A huszadik század már kezdeteinél (1914-ről van szó) lerombolta a tizenkilencedik század második felétől felépült civilizációt. A társadalmi katasztrófák és a civilizációs fejlődés eklektikájának pályáján tökéletesen előre dolgozott a huszonegyedik századnak a globális társadalom monetarista változatának előkészítésében. A minden történeti korszakban újra definiálandó csoportértékek állandó destruktivitását a nagy diktatúrák antropológiai pusztításai folytatták. Ennek eredményeit azután a fogyasztói társadalom, majd a monetarizmus magától értetődő módon állította a saját, eltérő funkcionálásának szolgálatába. A szegénység felszámolásában és az esélyek ezzel kapcsolatos kiegyenlítésében a huszadik század ért el eredményeket. Ez a fejlődési folyamat azonban áldozatává vált saját bürokratikussá váló alapkarakterének (valamelyes

10 10 Bevezetés bürokratikus etatizmus nélkül a szociális valóság szélsőségeinek kiegyenlítése természetesen elképzelhetetlen lett volna). A bürokratikus kiegyenlítés (Keleten és Nyugaton azért döntően eltérő formációival) maga is sajátos dialektikát hozott létre. Az ilyen értelemben gondolt dialektika egyébként monográfiánk elemzéseinek többször is visszatérő eredménye lesz. A szociális különbségek kiegyenlítésének akaratlan és személyek fölött álló dialektikája a következő, jórészt szándékolatlan következményekhez vezetett: 1 intézményeinek megmerevedésével a továbblépés akadályává vált; 2 nem tudta termékeny és főleg összefoglaló társadalomalkotó elvvé emelni a kiegyenlítő újraelosztást; 3. nem ismerte fel az új, individualizáló tendenciákat; 4. gyanútlanul a történelem vége -ként élte meg saját hegemóniájának korszakát; 5. lekéste azt a globalizációt, amely minden körülmények között kritikus kihívást jelentett volna számára, és amelynek részleges módon az ő uralma talán a legfájdalmasabb előzménye, és 6. csak tehetetlenül szemlélni tudta (ráadásul minden módon védelmezni is kényszerült) azokat a bízvást antropológiainak, netán egyenesen társadalomontológiainak nevezhető változásokat, amelyeken az a társadalom ment keresztül, amelynek tagjai már éppen a szociális juttatások alapzatán rendezték be a maguk kicsinyített fogyasztói társadalmát, és amelyek más következmények mellett demoralizálták az alacsony jövedelmekért addig valóságos társadalmi teljesítményt is nyújtani hajlandó rétegeket. Ha valaki napjainkban a marxizmusról az átfogó megközelítés igényével ír, mindezzel szembe kell néznie. Ezért elkerülhetetlen, hogy visszatérjünk a történelemfilozófia sokáig lezártnak tűnő megközelítéseihez, amelyekből maga Marx is kinőtt. A marxi filozófia és a marxizmus jelenkori helyzete ugyanis e nélkül elveszíti a maga természetes horizontját és összehasonlítási alapjait. A nagy eszmeáramlatok a tizenkilencedik század második felétől, akkor kialakult alapformájukban határozták meg a későbbi fejlődést, s még napjainkban is van érvényes üzenetük. Másrészt részben vagy egészben az összes nagy ideológia a mi korunkig már sokszor jutott hatalomra, sokszor bukott meg, sokszor árulták el és sokszor árulta el a benne hivőket, sokszor változtatott célt, hordozókat, szövetségeseket vagy útitársakat. Emiatt az eszme- és ideológiatörténeti, vagy éppen a leíróan tudásszociológiai megközelítések helyett igen logikus lenne ezeket a történeteket a maguk teljességében narratívan megírni. Elsősorban azért (s erre még monográfiánkban más példa is lesz), mert a modern történelem és társadalom villámgyors és kivételesen komplex folyamatainak már szimpla megértéséhez is sokszor könnyebben jutunk el a narratív, mint az analitikus megközelítés segítségével. A marxizmus bukása több összefüggésben is a történelem végé -t, adott esetben az ideológiák végét hozta magával. Az ideológia folytonosságának megszakadása, magától értetődőnek tűnő létmódjának megkérdőjeleződése kegyetlen élességgel világít rá a (klasszikus, Mannheim Károly-i értelemben

11 Bevezetés 11 vett) ideológiának mint tudatformának a jelen valóságával való illúzióromboló össze nem illésére. A gondolkodásnak a társadalmi léthez kötött szerkezetei összeroppantak. Ilyenkor a társadalomnak újra fel kellene építenie a maga, immár az aktuális, jelenvaló társadalmi létéből kiinduló valóságlátásának alaptípusait. Az ilyen újrakezdésnek azonban két hatalmas akadálya van: 1. az örök tegnapi ideológiák elkötelezett képviselői az elsők, akik nyomban meghiúsítanak minden valódi újrakezdést és 2. a jelen igazi haszonélvezői már kényelmesen berendezkedtek egy ideológia nélküli világban (és világra!), és a jelek szerint rájönnek arra is, hogy ez így azoknak is sokkal megfelelőbb, akik nem igazi haszonélvezői a jelennek. S mindehhez párosul az ideológiák spontán önszerveződésének törvénye is minden léthelyzetben benne rejlik egy, azt a léthelyzetet összefüggően magyarázó világértelmezés, ami napjainkban, a virtualitás és a tömegkultúra mitológiájának világában talán már át sem üti a tudományos érzékelés falait. A hidegháborút az eltorzult, ám önálló teret teremtő és saját kibontakozását már önállóan végbevivő történeti mozgás teremtette meg. Egyszerre volt ezért a hidegháború is abszurd és realista, nem csoda, hogy a magasan fejlett politológiai iskolák nem veszik fel fogalmaik közé ezt az élő kettősséget (abszurd realizmus) és paradoxont. A kettéosztottság korának viszonyai tehetnek róla, hogy a nemzetközi politikai rendszer érdemileg nem jutott túl Kant és a francia forradalom korszakán. Az egypólusú világ csökkenti a globális háborúk és szembenállások veszélyét, az egyenlőtlenségek újabb rendszerét azonban nemcsak viseli, de még elő is hívja. Jacques Derrida Marx kísértetei -ről beszélt, amelyek elő-előjönnek a jelen éjszakájában. Ez találó és érdekes metafora, ebben a monográfiában azonban inkább Marx (hatalmas) lábnyomairól beszélnénk. A lábnyom részben konkrétabb kép, részben pontosabban is tagolja a jelen társadalmi és intellektuális tereit. Nap mint nap találkozunk Marx lábnyomaival. Nap, mint nap felismerjük, hogy e lábnyomok a jelen fontos pontjaihoz vezetnek, és fontos üzeneteik vannak, anélkül hogy szervesen össze tudnánk kapcsolni napjaink szellemi és politikai forgalmával. Nem szeretnénk a modern városesztétika módjára e lábnyomokat funkcionáló ornamentikaként elhelyezni a bevásárlóközpontok bejáratánál álló szökőkút elé; szeretnénk megnevezni feltárni és értelmezni ezeket a lábnyomokat, ezzel párbeszédre lépni Marxszal a harmadik évezred elején. Marx lábnyomainak felkutatásával és megnevezésével más feladatai vannak a filozófiának, mint annak idején Nietzschéével. Nietzsche lábnyomait eltüntette a politikai történelem, amellett hogy igazi üzeneteit amúgy is vagy egyáltalán nem, vagy nagyon elkésetten értették meg. Marx lábnyomával más a helyzet. Mint legátfogóbb politikai, szociológiai és filozófiai opció Marx alapvetően meghatározta a világ filozófiáját 1866 és 1989 között.

12 12 Bevezetés Nietzsche lábnyomaiból utólag kellett megrajzolni a filozófus alakját. Marx alakja teljesen betöltötte a teret, hogy mára csak hatalmas lábnyomai maradjanak. Az ő esetében egy filozófia példátlan felemelkedésének és máig megfejtetlen lehanyatlásának folyamatát kell megértenünk. Nem tudják, de teszik Az ötvenes hatvanas évek fordulóján írt Esztétikájában Lukács ezt a tételt még mint mottót választotta monográfiájához. Napjainkra már ez a gondolat is történetivé vált. A mai társadalom szereplői lehet, hogy nem tudják egész pontosan, mit tesznek, de semmiképpen sem cselekednek a nélkül a meggyőződés nélkül, hogy tudják, mit cselekednek. Ezért is szükség van Marx lábnyomainak rekonstrukciójára.

13 Átváltozások és lábnyomok Napjainkban a legnagyobb, talán az egyetlen, holisztikus probléma a globalizáció. Szimpla intuíciónk is azt mondja, hogy a globalizációhoz nagy elmélet -re lenne szükség. Ezzel egy időben a filozófia búcsút vett a nagy elmélet lehetőségétől, s ezt egy kivételes történelmi pillanatban még győzelemnek is állította be. Óriási, talán jóvátehetetlen problémának is tartjuk, hogy a filozófia lemondott a nagy elmélet lehetőségé -ről is, s filozófiai vadkempingeket rendezett be a Nem lehetséges a nagy elmélet! elnevezésű multikulturális szabadidőközpontokban. A globalizáció jelöli ki a jelenben Marx legnagyobb lábnyomá -nak körvonalait is. Marxot számos szálon lehet kapcsolatba hozni mind a globalizáció valóságával, mind annak elméleti értelmezésével. Minden teoretikus közelség mellett sem gondoljuk, hogy egyenes út vezetne Marxtól a globalizáció elemzéséig. A jelennek kemény munkával kell kidolgoznia a maga nagy elméletét. Ebben egyébként a marxizmus képviselői nem tették eddig a legjobb szolgálatokat. A kilencvenes évek során azon dolgoztak, hogy a globalizáció viszonyait (mint kvalitatívan nem újat) magától értetődőnek állítsák be ( business as usual ). Az ezredforduló után hirtelen fordulattal többen már Marx teljes igazolását olvassák ki a globalizáció jelenségeiből. E monográfia koncepciója azokból az előadásokból, beszélgetésekből, tanulmányokból nőtt ki, amelyek a valóságos tudományos és társadalmi kommunikáció sodrában a marxizmus tartalmaival és irányultságával foglalkoztak. Számunkra már a kezdet kezdeteitől világos volt az a két diskurzus- és differenciaképző határvonal, amely a jelen monográfiát is alapvetően meghatározta. Nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy a marxi filozófiát (filozófiákat, mint olvasónk látni fogja) a filozófia felől kell meghatároznunk. Nem a marxi (és természetesen az engelsi, ugyanolyan természetességgel sokak szemében a lenini, sőt a sztálini) szövegek egészéből kell mintegy visszafelé haladva kidesztillálni a marxi filozófiát (azzal a hallgatólagos, de annál erősebben ható parancserejű elvárással kiegészítve, hogy eleve a világtörténelem legnagyobb filozófiájáról kell, hogy szó legyen). Ezt a logikát meg kellett fordítanunk. A marxi filozófia olyan Marx által írt szövegekre kell, hogy alapuljon, amelyek eleve kielégítik a filozófia akkori és későbbi kritériumait. Marxi filozó-

14 14 Átváltozások és lábnyomok fia szemünkben tehát az a koncepció, ami a filozófia kritériumainak megfelel, függetlenül attól, hogy nemcsak világtörténelmileg kivételesen fontos, de politikai, közgazdasági és más szempontokból számos kivételesen magas színvonalú, nem-filozófiai szöveget is ki tud mutatni a kutatás a filozófus életművében. A monográfia első harmadát kitevő fejezet-lánc pontosan erre a döntésre épül, Marx filozófiáit rekonstruálja, s ezzel fel tudja mutatni azt a korántsem triviális belső rendszert, amelyben maga a szűkebb értelmű filozófia megszületik, majd eltűnik az életmű sodrásában. Módszertanilag nagyon is tudatos volt az az elhatározásunk, hogy Marx filozófiáinak rekonstrukciójakor és elemzésekor semmi másra ne legyünk tekintettel, mint magukra ezekre a filozófiákra, amelyek filozófiák, és Marxtól származnak (Engelset is meg kellene említeni, de ennek problémáira még részletesen ki fogunk térni). Sem egy rendszer vélt egysége, sem a marxizmus külső perspektívákból máig többnyire holisztikus képei nem tántoríthattak el ettől a stratégiától. Nem minden filozófia, amit Marx írt, de Marx valóban írt hat filozófiát, amelyek jó részének, ha azok nem is tekinthetők sokszor befejezett műnek, önálló filozófiai mivolta nem vonható kétségbe. Amit tehát Marx írt, és nem filozófia, az ugyancsak méltó az állandó újra-elsajátításra, ettől azonban még nem válik filozófiává. Ugyancsak a kezdet kezdeteitől világos volt, hogy a Marx utáni marxizmusok a gondolkodás és a politikai eszmetörténet önálló fejezeteit alkotják. Nem emelhetünk kifogást, ha ezt a Marx utáni sorozatot is Marx vagy éppen a marxizmus művének tekintik, szigorú értelemben azonban ezt természetesen nem fogadhatjuk el. Annak ugyanis, hogy mi Marx saját filozófiája, megvannak a maga szoros kritériumai. Új tudományelméleti problémát jelent, hogy a Marx utáni marxizmusok egyáltalán mennyiben tekinthetők egy és ugyanazon paradigma részeinek, vajon a nagyjából hasonló politikai elkötelezettség filozófiailag is egy rendszer részeivé tesz-e eltérő szisztematikus mozzanatokat. Nemcsak Marx és a marxizmus, Marx és a filozófia, hanem Marx, a marxizmus és a történelem sajátos új viszonylatainak jól átgondolt új rendszerébe kell belehelyeznünk számos eddigi ismeretet és értelmezést, természetesen új kutatások eredményeit is, hiszen a Marx utáni marxizmusok puszta filológiai vagy történeti feltárása sem nevezhető elégségesnek. Monográfiánk ezért teljesen tudatosan külön kezeli a Marx utáni marxizmusokat Marx filozófiáitól. Ha nem Marx lábnyomait, hanem a marxi filozófiákat önmagukban kutatná, nem is tartana igényt a Marx utáni marxizmusokból másra, mint e filozófiák Marx-értelmezéseire a maguk tiszta formájában, de azokra is csak akkor, ha úgy ítélnénk meg, hogy ez vagy az az értelmezés végképp nélkülözhetetlen Marx szisztematikus rekonstrukciójakor. Éppen azért azonban, mert 2013-ban nem tehetjük meg, hogy Marx tulajdonképpeni filozófiájának rekonstrukciójával önmagában megelégedjünk, terjedelmünkhöz képest kitüntetett módon foglalkoztunk a Marx utáni marxizmusokkal. Azt sem engedhettük meg magunknak, hogy ne foglalkozzunk a szó szoros értelemben mindennel, ami Marxszal, a marxizmussal és a Marx utáni marxizmussal a va-

15 Átváltozások és lábnyomok 15 lóságos történelemben történt. Ez természetesen csak elvi célkitűzés lehetett, megvalósításának lehetőségeit is csak nagy vonalakban jelölhettük ki ban senki sem tehetné meg (bár tökéletesen érthető módon sokszor meg kell tennie), hogy e hatalmas területek valamelyikét csak önmagában tegye kutatás tárgyává. De melyik részleges eredmény ne emlékeztetne fájdalmasan a többi jelentékeny szféra hiányára? Melyik precíz Marx-rekonstrukció ne emlékeztetne a Marx utáni marxizmusok hiányára? S ez a hiány arra a hiányra, ami Marx, a marxizmus és a Marx utáni marxizmus történelemmel való példátlan összefonódottságának értelmezése helyén tátongana? Mindhárom komplexum (Marx filozófiája, a marxizmus és a Marx utáni marxizmus) a modern világtörténelem valódi középpontjában helyezkedik el. Ezért csak olyan szemléletüknek látjuk értelmét, amely a kezdetektől fogva az összes részletet e világtörténelmi középpont feltételezésével tekinti át. De a három komplexum ma gyökeresen új tárgyként jelenik meg előttünk. A modern történelem minden bizonnyal egyik legtotálisabb szereplője (e három nagy komplexum egysége) a maga eredeti formájában lelépett a történelem színpadáról. S az új helyzet új megközelítéseket ír elő számunkra. Egyrészt, meg kell hogy határozza szemléletünket e három összefüggő komplexumnak (Marx filozófiája, a marxizmus és a Marx utáni marxizmus) a valóságos történelemben és történelemmel kialakított különleges viszonya. Másrészt, ez a helyzet átalakítja a hagyományos filozófia- és eszmetörténeti megközelítés sajátosságait is. Szolid tudományos rekonstrukcióra kell törekednünk, de annak eredményeit mind a két alapvető ténnyel, azaz a világtörténelemmel való különleges kapcsolattal, illetve a világtörténelem színpadáról való lelépéssel állandóan szembesítenünk is kell. Harmadrészt, a monográfia sajátos perspektívája (a világtörténelemmel való különleges kapcsolat, illetve a világtörténelem színpadáról való lelépés) különleges felelősséget is közvetít. Mielőtt felmegy a függöny, még nem tudhatjuk: tragédia, komédia vagy éppen polgári szomorújáték lesz-e a végeredmény. Nem dönthetünk előre, mekkora szerepet játszik a drámában a végzet, a véletlen vagy a pillangóeffektus. A három komplexus igazi arcát nem elő-ítéleteink, hanem emelkedett, utólagos ítéleteink határozhatják csak meg.

16

17 I. A KIÁLTVÁNY ÉS A MARXIZMUS

18

19 MARXIZMUS ÉS MARXIZMUS. A MARXIZMUS MARX FILOZÓFIÁI KÖZÖTT. MARXIZMUS ÉS A KOMMUNISTA KIÁLTVÁNY Marx filozófiáinak rekonstrukciója során nyomban meg kell válaszolnunk azt a kérdést, vajon hová soroljuk azt a jól azonosítható képződményt, amit szerte a világon marxizmus -nak neveznek. E fogalom szemantikája a közgondolkodásban és az eszmék társadalmi forgalmában a nyilvánvalóan nagyszámú jelentésváltozat ellenére is jól körülhatárolható. E kérdés megválaszolása egyaránt fontos elméleti és gyakorlati szükséglet. Elméleti azért, mert tisztázása nélkül, Marx filozófiáinak horizontja előtt az elképzelhető legnagyobb önkényesség uralkodna mind a marxi filozófia, mind a marxizmus meghatározásának kérdésében. Ebben az összefüggésben akár még Marx eltérő filozófiái is nyíltan szembeállíthatóvá válnának egymással, mint ahogy erre a hatvanas években is markáns példa adódott a fiatal vagy az érett Marx körüli, nagy horderejű vitában. De gyakorlati is ez a probléma, hiszen létezik egy sor olyan szövegösszefüggés, amelyben nagyon is nagy a tétje annak, mint értünk marxizmuson. Ronald Reagan amerikai elnök, találékonyan, líbiai terroristákat nevezett marxistának, egy rendszerváltó ország parlamentjében pedig kiderült még az is, hogy a marxizmus nemcsak hogy nem kifejezetten a túlvilágiságra is nyitott, transzcendens gondolatrendszer, hanem még vallásosságban is képes fölül múlni politikai ellenfeleit. A marxizmus mint izmus történetileg természetesen Marx filozófiáinak tartalmain alapul, de egyik filozófiai korszak, koncepció vagy mű mondanivalójával sem egyenlő. A marxizmus máig élő fogalma ugyanazzal az egyértelműséggel épül az 1848 elején megfogalmazott Kommunista Kiáltvány szövegére, amellyel a nemzetközi szocialista mozgalom az 1867-ben megjelent A tőkére. A Kiáltvány kiemelkedő jelentőségének elismerésében megegyezett még Sztálin és Trockij is. Sztálin, gazdag fantáziával, a szocialista mozgalom Énekek éneké -nek nevezte. Trockij szerint (éppen egy Mengyelejevről írt szövegben) a jó természettudomány megjósolja olyan jelenségek létét, amelyeket még nem is tud érzékelni, ezen analógia alapján szerinte a Kommunista Kiáltvány is előre kimondta azt, ami elkerülhetetlen. A Kiáltvány világtörténelmi és egyben mitológiai dimenziójú hatástörténetének titokzatos változata a II. Internacionálé állásfoglalása. Kautsky például a szocializmus igazi kvintesszenciájá -nak látja, amely még ma is, sőt, ma még inkább, mint egy-

20 20 I. A KIÁLTVÁNY ÉS A MARXIZMUS kor a nemzetközi szociáldemokrácia valóságos programja. 1 Mindezeket az attribútumokat csak akkor tudjuk igazán helyükre tenni, ha a filozófiai különbségeknek arra a hosszú sorára emlékeztetünk, amelyek a Kiáltvány és a II. Internacionálé filozófiája között állnak fenn. A marxizmus nem azonos Marx filozófiáinak egyikével sem. Mint univerzális filozófiai, politikai és szociológiai opció alapvetően mégis meghatározta a világ kérdésfeltevéseit 1867 és 1989 között. Az alapvető kérdések ilyen horderejű tematizálásával Marx filozófiái, minden túlzás nélkül mondva, maguk is világtörténelmi tényezővé váltak. Mindezzel még egyszer alá akarjuk húzni, hogy Marx filozófiáját nem tartjuk azonosnak a marxizmussal. Marx filozófiája eredetileg is filozófiaként keletkezett Marx-szövegekből, a hat marxi filozófiából rekonstruálható, a marxizmus alapvető értelmezési keretét a Kommunista Kiáltvány érdemileg már a maga teljességében tartalmazza. Szeretnénk igazolni annak a kijelentésnek az érvényességét, amely szerint Marx filozófiái mélyen behatoltak a leglényegesebb filozófiai és történelmi folyamatokba, majd ezután a fordított folyamat is beindult: a leglényegesebb filozófiai és politikai folyamatok költöztek és költöznek be a marxizmusba, és jelentek meg annak mezében! Marx és Engels nemzetközi szervezőtevékenysége már 1848 előtt elkezdődik, maga a Kommunista Kiáltvány is a forradalmi év elején, azaz még a 48-as forradalom kitörése előtt születik. Maga az 1848-as forradalmi hullám is távol állt még egy proletár karakterű forradalomtól, s ez a tény magát Marxot is szabályosan kettős szerepre kényszeríti. Egyszerre dolgozik ugyanis az 1848-as polgári és egy esetleg ebből kinövő proletárforradalom előremozdításán Németországban, miközben szellemileg és virtuálisan a többi nagy forradalmi helyszínen is tevékenykedik. Ez a tény elvezet a marxizmus történelmi idő-előnyének problémájához. A legfontosabb dokumentumok (s ezek közé A tőkét is beleérthetjük) évtizedekkel előzték meg a kontinentális iparosítás, s ezzel a szocialista mozgalom feltételeinek kialakulását: tehát a kapitalizmus korszakos elemzése időben megelőzte a kontinensen mint reálfolyamatot. A Kommunista Kiáltvány tehát nem közvetlenül forradalmi időkben született, és természetesen azt sem láthatta előre senki, hogy a világtörténelem egyik legnagyobb hatású szövege lesz. A Kiáltvány nem része Marx filozófiájának, egyik filozófiájával sem azonos, emellett mégis a marxizmus alapító irata és dokumentuma. A Kiáltvány egymást sokszorosan erősítő végső igazságokat és jogosítványokat ötvöz átütő erejű egésszé (e sajátosságában ezért az olyan szövegekre emlékeztet, mint az Énekek éneke, a Hegyi beszéd vagy akár a nietzschei Zarathusztra). E szövegek klasszikus, egyszerre költői és mitopoétikus mivolta a 1 Die Neue Zeit, 9. évf. 1. kötet

21 I. A KIÁLTVÁNY ÉS A MARXIZMUS 21 bennük foglalt igazság-impulzusok egymást erősítő, a végtelenségig fokozódó felerősödésében mutatható ki. Korántsem véletlen, hogy a marxizmus legtöbb szállóigévé váló megfogalmazása is a Kiáltványban található. Ebben a nyelvi szempontból egyértelműen kiáltványként felfogott szövegben, ebben az evilági Bibliában Marx négy hatalmas áramlatot terel közös folyamba. Ezek lendülete mintegy önmagától spirituális és kvázi-religiózus ugráshoz vezet. Bizonyos, hogy a szerző nem akart ennyire elrugaszkodni a földtől, feltehető az is, hogy a Kiáltvány száraz része (a marxi szocializmus viszonya az eddigi szocialista elképzelésekhez, ideológiakritikai és egyben már politikai célzatú tabló formájában) azért is került be a szövegbe, hogy az ideológia- és mozgalomalapítás racionális célrendszere ne váljon teljesen másodlagossá az új Evangélium meghirdetésekor. A négy áramlat közös, egymást erősítő Niagarájában feltaláljuk a fiatal Marx fejlődésének számos korábbi állomását, sőt már az 1848 előtt megszületett első két marxi filozófia nyomait is. Az első áramlat a politikai forradalom, a világ megjavításának hagyományos gondolatmenete, a később hozzá társuló motívumokkal kiegészítve azonban teljesen új szövegösszefüggésben. A második a gazdaság, tágabban a társadalom fejlődésének strukturális dinamikája, a termelőerők és termelési viszonyok összjátéka, a társadalmivá és az emberiség összérdekévé váló forradalom objektivitásának megalapozása. Ez új típusú forradalom, amelynek egyértelműen kinyilvánított végcélja van: a kommunista társadalom. Ennek érlelődése nem egyszeri alkalom, hanem a világtörténelem kitüntetett része. Ez immár a harmadik áramlat, a világtörténelem valóságos beteljesülése, millenáris esemény, minden társadalom végső téloszának valósággá válása. A valósággá váló politikai harmónia, a horizonton megjelenő gazdasági és társadalmi optimum megjeleníti a világtörténelem beteljesedését, az objektív és a szubjektív szervesülnek és egyesülnek. A szubjektumok cselekvésében világtörténelmi folyamatok érvényesülnek, azok emberi személyes harcok és szenvedések nélkül nem is tudnának érvényre jutni. Ez a harc megoldja a történelemben cselekvő szubjektum etikai választásainak kérdéseit, a politikai cselekvés legitimációjának kegyetlen dilemmáit. De még ezen is átüt a negyedik folyam: a gondolkodás, a filozófia és a filozófus hatalma, ami (aki) azzal, hogy feltárja a világtörténelem valóságos titkait, egyben nagy varázslóként már meg is oldja (oldotta!) őket. Négy nagy folyamatról (tematikus szövegösszefüggésről) van szó, amelyek egyenként plauzibilisek, világtörténeti értelemben nyitottak, azaz lehetnek igazak is és hamisak is. Azzal, hogy a négy áramlat egymás sodrását erősítő egyesülésére gondolunk, egyáltalán nem tesszük fel a konstrukció igazságának vagy hamisságának tényére vonatkozó kérdést. Marx maga tökéletesen bizonyos a négyszeres konstrukció harmonikus öszszegeződésének igazában, s ezt saját eddigi filozófiáinak valóságos eredményei alapján teszi (az elidegenedés-koncepció, illetve az univerzális történetfilozófia).

22 22 I. A KIÁLTVÁNY ÉS A MARXIZMUS A négy folyamot, azaz a gondolatmenet négy ívét sajátos hibrid diskurzus fűzi egybe. A hibriditás két eltérő eljárásból egységes eredménynek tűnően jön létre. A marxi filozófiai hibriditás első forrása a fent megnevezett négy világtörténeti áramlat egymásba való átnövése, izomorfiája, egy hatalmas folyamat alapzatán való egysége, majdnem azonossága. Politika, gazdaság, társadalom és filozófia nem lehetnek azonosak egymással, de a nagy folyamat dinamikus alapzatán szerves kölcsönhatásban csapnak át egymásba, a rájuk reflektáló marxi filozófia tehát emiatt sajátos hibrid karakterre tesz szert. Ez a fajta hibriditás nem korlátozódik a Kiáltványra, nagyon is jelen van például Marx II. korszakában is, az univerzális történetfilozófiában is. Az immár csak a Kiáltványra jellemző második típusú hibriditás sajátos szelekció útján jön létre. Marx mindig igaz kijelentéseket sorjáz egymás mellé. Amikor arról beszél, hogy a kommunista társadalom szét fogja rombolni a családot, erre a lehetőségre úgy reagál, hogy a polgári család már a jelenben is prostitúció, tehát történelmi megszűnésével az emberiség nem veszít semmit. Kihagyja a mindenkor bevonható másik kijelentést: nem minden polgári család prostitúció, azaz mégiscsak veszíthet az emberiség, ha a kommunizmus megszünteti majd a család intézményét. A Kiáltvány gondolatmeneteinek alapvető módszere ez. Egy-egy tétel esetében az adott alanyról azt az állítmányt mondja ki, ami saját gondolatmenetét támasztja alá, ez az állítmány igaz és ellenőrizhető. Csakhogy az ilyen kijelentés empirikus referenciái a Marx által kiválasztott igaz állítmány ellenkezőjét is magukban foglalják! Marx tehát a jó (saját gondolatmenetét alátámasztó) változatok hosszú sorát illeszti egymás mellé (ami nem azt jelenti, hogy azok hamisak lennének!), miközben az állandóan lehetséges ellentétes változatokat ( nem minden polgári család prostitúció ) nem veszi figyelembe. A család esetleges megszüntetése (ami mégiscsak epizodikus maradt a kommunizmus történetében, jóllehet a konkrét családtörténeti kutatásnak még mindig bőségesen lenne tennivalója ezen a téren) a Kiáltványban (ami természetesen kiáltvány és nem filozófiai mű) maradéktalanul pozitív, felszabadító lépés, a prostitúció láncainak elvetése. Fel kell tennünk a kérdést, vajon az emberiség eddig élt legnagyobb gondolkodóinak egyike hogyan is gondolta ezt a szelektív hibriditást? Szándékosan élt-e ilyen módszerrel? Nem vette volna észre ennek problematikus mivoltát (nevezetesen, hogy helyes és igaz kijelentésekből épít fel helyes közvetítési láncot, miközben az egyes kijelentések ugyancsak helyes és empirikusan ugyancsak lehetséges nem-helyes ellentétét figyelmen kívül hagyja)? A Kiáltvány négy összetevője (a szükséges egyszerűsítéssel: a politikai igazságosság, a gazdaság belső törvényszerűségei, a világtörténelem beteljesedése, valamint a filozófia beteljesedése és ezáltal vége is) csak a kijelentések hibridizálásának módszerével egyesíthető. A munka felszabadításának (Marx kifejezése) igazságos politikai formája csak hibrid szelekcióval hozható létre, ami nem hamis, de nem is igaz. Nem hamis azért, mert az igazságos forma végső soron a történelmi viszonyok miriádjának alakulásától függ (tehát lehet igaz, de ugyanezek miatt hamis is). Elképzelhető, hogy a kommunista

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich *

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich * Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70 PSZICHOANALÍZIS ÉS SZOCIALIZMUS Wilhelm Reich * Ha a pszichoanalízist szociológiai vizsgálódás tárgyának tekintjük, úgy a következõ kérdésekkel találjuk magunkat szemben:

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A haldokló jóléti állam az 1990-es években

A haldokló jóléti állam az 1990-es években VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése

Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése Szentes Tamás Marx és a kapitalizmus alternatívájának kérdése 1. Marx és a marxizmus Jó pár évvel ezelőtt egy nemzetközi tudományos értekezleten azt a kérdést tették fel a neves amerikai társadalomtudósnak,

Részletesebben

Böcskei Balázs. Világnézet-keresőben. Marxizmus és a szubjektum feltámadása

Böcskei Balázs. Világnézet-keresőben. Marxizmus és a szubjektum feltámadása Böcskei Balázs Világnézet-keresőben. Marxizmus és a szubjektum feltámadása A kelet-európai rendszerváltozásokkal a filozófia szerepe is alapvetően változott meg. Egyrészről a magyar filozófiai diskurzusokban

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Heller Ágnes valódi élettörténete

Heller Ágnes valódi élettörténete Sziklai László Heller Ágnes valódi élettörténete Heller Ágnes: Filozófiám története. (Múlt és jövő kiadó: Budapest, 2009) 158 fordulat 7 Egy filozófia történetét, legyen az saját, sokféleképpen lehet elmondani.

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 10:00 Page 225 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / esztétika Bárdos Judit Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Ettore Scola több filmben

Részletesebben

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA

A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA A FORRADALMI ELMÉLET FONTOSSÁGA Irta: Steinfeld Sándor I. Elmélet, rettentő egy szó. A kétkezi munkához szokott ember vaskos köteteket, képzel el, hideg formulákat és érthetetlen integetéseket, azonban

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés

A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés Horváth Gergely A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés A szocialista kalkulációs vita az 1920 40-es évek gazdaságelméleti vitája, melynek fő kérdése az volt, hogy lehetséges-e a gazdasági

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE

A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Amikor a zenei választás kiindulópontját keressük, tudnunk kell,

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Konzervatív (kon)textusok

Konzervatív (kon)textusok ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

Roginer Oszkár. Not a Monograph

Roginer Oszkár. Not a Monograph BOOK REVIEW Roginer Oszkár PTE, BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pécs rogoxar@gmail.com Nem egy monográfia Not a Monograph Sarita Matijević, Siflis Zoltán, Vajda Tibor, Mirko Sebić (szerk.): Fajkutyák

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA

C/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom?

Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom? Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel járt az Ipari Forradalom? Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel 3. Milyen gazdasági, társadalmi, szellemi következményekkel

Részletesebben

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban Bak Ivett A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban A Zalai Hírlap vizsgálata Tabloidizáció A tabloidizáció jelensége néhány évtizede jelent meg a média területén, és a médiapiac számos képviselőjének

Részletesebben

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé Lényegében vizsgálódásunk végére értünk. Az általános társadalomelméletként fölfogott hazai magyar szociológiát, annak önismeretbe nyúló

Részletesebben

Meditáció a nemzeti karakterről

Meditáció a nemzeti karakterről Csepeli György Meditáció a nemzeti karakterről A nemzeti karakter feltételezése legalább olyan régi, mint magának a nemzetnek a létezése. Sőt a korábbtól fogva létező csoportalakzatok (vallási, etnikai,

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

1. táblázat: A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája. Vizsgaszintek. (240 PERC) 100 pont Az írásbeli vizsga központi tételsor.

1. táblázat: A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája. Vizsgaszintek. (240 PERC) 100 pont Az írásbeli vizsga központi tételsor. Magyar nyelv és irodalom A MINTA ÖSSZETÉTELE A magyar nyelv és irodalom vizsgája a jegyzőkönyvek tanúsága szerint rendben lezajlott. 571 középszintű írásbeli vizsgát tett tanuló eredményét értékeltük,

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015.

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015. EZ, a kutatásnak álcázott tanulmány: - HAMIS magyarországi TRENDEKET mutat be a 2005-2015 időszakra vonatkozóan, - MEGGYŐZÉSKÉNT az EU valódi stratégiájára hivatkozik, amely a hamis trendek miatt Magyarországra

Részletesebben

AUTHERIED 100 KONFERENCIA

AUTHERIED 100 KONFERENCIA AUTHERIED 100 KONFERENCIA SOPRON, SZÉCHENYI GIMNÁZIUM 2014. FEBRUÁR 3-4 1 A közpénzekkel és a közvagyonnal való elszámolás/elszámoltatás helyzete Magyarországon (Nyikos László előadása) Az előadásban használt

Részletesebben

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT FÜLÖP ENDRE Önmagában az a tény, hogy a politikai filozófia huszadik századi klasszikusai közül ők ketten azok, akik a háborúról való filozófiai igényű gondolkodást valóban

Részletesebben

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő PAVEL CÂMPEANU Nyolc év a tv előtt Társadalom és televíziós idő Az emberi viszonyok történeti lényege a szükségszerűség. Viszonyait látványnyá változtatva, az ember a történelmi szükségszerűséget teszi

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ

Vajda Kornél. Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Vajda Kornél Tankönyv és politika TANKÖNYV TANESZKÖZ Aki olyasféle cikk megírására vállalkozik, mint amilyet az alábbiakban prezentálunk az olvasónak, jól teszi, ha hosszas mentegetõzéssel, magyarázkodással

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története Lengyel András Esszé a szociológiáról Huszár Tibor: A magyar szociológia története Huszár Tibor könyve nem szokványos szociológiatörténet. Részben azért, mert a tárgyhoz tartozna magának a szerzőnek az

Részletesebben

Az alternativitás kérdése a neveléstudományban 1

Az alternativitás kérdése a neveléstudományban 1 MAGYAR PEDAGÓGIA 94. évf. 3 4. szám 349 353. (1994) Az alternativitás kérdése a neveléstudományban 1 Vastagh Zoltán Janus Pannonius Tudományegyetem és Főiskola Az alternatív szó eredeti értelmében azt

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben