Kaszai Ügyvédi Iroda. ügyvéd

Átírás

1 A Népszabadság Napilap Szerkesztőségének Kaszai Ügyvédi Iroda dr. Kaszainé dr. Szendi Mónika ügyvéd Lev. cím: 1307 Budapest, Pf.: 38. Mobil: 06 (30) E- mail: axelero. hu 1034 Budapest, Tárgy: Helyreigazítási kérelem Bécsi út Vörös T. Károly főszerkesztő részére Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelem, a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete (a továbbiakban: Pető Intézet/Főiskola) képviseletében az alábbiakkal fordulok Önökhöz: Lapjuk február 4. napján, a LXIV. évfolyam 30/2. számában szerkesztőségi cikket jelentetett meg a régi vezetők marakodnak a Pető Intézetben címmel. Ebben a cikkben a Pető Intézetet érintő, az alábbi valótlan állítások jelentek meg: 1/ az oktatási tárca állásfoglalását is semmibe véve 2/ véleményüket az ezzel ellenkező hivatalos állásfoglalás sem változtatta meg 3/ a főiskolai tanács által a minisztérium szerint jogtalanul megbízott hármas : a képzési főigazgató-helyettes, a tudományos és orvos főigazgató-helyettes, valamint a gazdasági igazgató 4/ az intézet szakmai munkáját véleményező főiskolai tanács 5/ az intézet tulajdonosa ugyanis a közalapítvány, fenntartója pedig annak kuratóriuma 6/ a főigazgató ennek az alkalmazottja 7/ a főiskolai tanács ülését csakis a főigazgató hívhatja össze, így még összeülnie sem lett volna joga, nemhogy az intézet vezetéséről dönteni fogalmazott Szüdi János, az oktatási tárca államtitkára 8/ a gazdasági igazgató vezette tanács saját jogi konstrukciót gyárt, s aszerint dönt Ezen tényállítások a következők miatt valótlanok:

2 2 Az 1/-2/ és 7/ pontokkal kapcsolatosan felhívom a T. szerkesztőség szíves figyelmét az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatára. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az azokkal történő irányítás gyakorlata alkotmányellenes, ezért ahhoz semmiféle joghatás nem fűződik és arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet. Az 1/-2/ és 7/ pontokkal kapcsolatosan elő kívánom adni azon tényt, miszerint a fenti AB határozat tartalmára maga az Oktatási Minisztérium Jogi és Kodifikációs Főosztálya hívta fel a Pető Intézet, mint Főiskola figyelmét a március 18. napján kelt Főiskolának írt válaszlevelében. Továbbá azon tényt is elő kívánom adni, hogy a fenntartó Közalapítvány és az Oktatási Minisztérium a mai napig nem válaszolt a Főiskola által megküldött jogértelmező levelekre. TÉNY, hogy a Főiskola, mint munkáltató a kuratórium által kinevezett új főigazgató munkajogviszonyát február 2. napjára, azonnali hatállyal felszámolta, megszüntette. TÉNY, hogy amennyiben a munkavállaló a Főiskola, mint munkáltató intézkedését sérelmesnek tartja, keresettel fordulhat a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz. TÉNY, hogy a felsőoktatásról szóló hatályos évi LXXX. törvény kógens 74/A. -a alapján az oktatási miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol az állami és nem állami felsőoktatási intézmények működése felett. Azonban az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki azokra a döntésekre, amelyek alapján munkaügyi vitának van helye. További tény, hogy az oktatási miniszter döntései - a közigazgatási határozatok bírósági megtámadására vonatkozó szabályok szerint - a felsőoktatási intézmény által a bíróság előtt megtámadhatók. A 4/ ponttal kapcsolatosan a következő TÉNYEKET kívánjuk előadni: A felsőoktatási intézmény vezető testülete, legfőbb döntést hozó szerve a Főiskolai Tanács (Fot a). Azaz nem a főigazgatónak van egy Főiskolai Tanácsa, hanem a Főiskolai Tanácsnak van egy főigazgatója. TÉNY a hatályos Fot. kógens 58. (1) (2) (3) bekezdése alapján, hogy: a főigazgatónak feladatai ellátása és hatásköre gyakorlása során általános utasítási, ellenörzési, illetőleg intézkedési joga van, azonban nem utasíthatja sem a Főiskolai Tanácsot, sem az önálló oktatási szervezeti egységek oktatói-kutatói értekezletét és tanácsát, sem az intézményben működő más tanácsot (pl. Üzemi Tanácsot), sem a hallgatói önkormányzatot, illetőleg az intézményben működő érdekképviseleti szervezeteket. A Főiskola főigazgatója a Főiskolai Tanács döntésének kivételével megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot vagy intézkedést, amely jogszabályt sért. Ez a jog csak jogszabálysértés esetén gyakorolható, és a megsemmisítő döntésben meg kell jelölni azt a jogszabályt, amelyet a megsértett és ezért megsemmisített határozat vagy döntés, illetőleg intézkedés tartalmaz. A főigazgató megsemmisítő döntése (intézkedése) ellen az, akire a döntés sérelmes rendelkezést tartalmaz a Főiskolai Tanácshoz fellebbezhet. A hatályos felsőoktatási tv. vonatkozó rendelkezései a következők: A hatályos felsőoktatásról szóló törvény 53. (2) bekezdése (az intézményi tanács hatáskörébe tartozik a főigazgató megbízásának kezdeményezése), az 56., valamint az 56/A. alapján :

3 A főigazgatót a Főiskolai Tanács döntése alapján (a Főiskola SzMSz-ének 7. sz. mellékletében megfogalmazva: javaslatára) a fenntartó bízza meg, és megbízását a fenntartóval egyetértésben a törvényességi feltételek fennállása esetén az oktatási miniszter előterjesztése alapján a miniszterelnök erősíti meg /Ftv. 56/A. (2) bek./ Az oktatási miniszter a nem állami felsőoktatási intézmények esetén az 56/A. (1)-(2) bekezdésében említett javaslatát, illetőleg előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg /Ftv (3)/ A főigazgató megbízása határozott időre szól. TÉNY, a Főiskolai SzMSz 7. számú mellékletében ( Értelmezések ) a javaslattételi jog tartalma: Javaslattételi jog esetén a döntésre jogosult köteles a javaslatot figyelembe venni. A döntéshozó a javaslatot csak különösen indokolt esetben utasíthatja el, például, ha a javaslattételi eljárás során szabálytalanság, vagy jogsértés történt. A javaslat elutasítását írásban indokolni kell. Elutasítás esetén a javaslattevő a korábbi javaslatát módosítva újbóli javaslattal élhet. Ez az eljárás személyi kérdésnél új bírálati (véleményezési-javaslattételi) eljárás kezdeményezését, vagy új pályázat kiírását, egyéb ügyeknél az új javaslattevőhöz (módosításra) történő visszautalását jelenti. A javaslattevő általában testület, amely javaslatát személyi ügyekben titkos szavazással alakítja ki. 3 TÉNY továbbá, az Ftv. 64. (2) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmények önkormányzati joga, autonómiája különösen: a) a szervezeti és működési rendjük önálló önálló kialakítása, b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetők kiválasztása... azaz ezen jogosultságok tekintetében a felsőoktatási intézménynek utasítást senki nem adhat. Az állami és a nem állami fenntartású felsőoktatási intézmény esetében a fenntartó a törvényben biztosított jogait csak az önkormányzati jogok tiszteletben tartásával gyakorolhatja. Az Alkotmány 70/G. -ába foglalt tudományos élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát a felsőoktatási intézmények önkormányzata (autonómiája) valósítja meg. Az autonómia hordozója maga a felsőoktatási intézmény. A felsőoktatási intézmény autonóm működése alkotmányos alapokon nyugszik. A felsőoktatási intézmények autonómiáját ugyanakkor az európai egyetemek Magna Chartája is biztosítja, melyre mind a hatályos Fot., mind az új Fot. preambuluma hivatkozik. A felsőoktatái intézmények autonómiája, mint alkotmányos alapjog, az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlatában a kommunikációs alapjogok egyik aspektusa. Az Alkotmány nemcsak tartózkodást, hanem pozitív cselekvést is megkövetel az államtól (22/1999. (VI. 30.) AB határozat) Ezért az államnak olyan, törvényben szabályozott megoldásokat kell nyújtania, amelyek megfelelően biztosítják a külső befolyástól mentes, szabad, professzionalizálódott tudományos tevékenység folytatását. Ennek intézményi kereteit az állam köteles megteremteni. A felsőoktatái autonómia folytán a felsőoktatási intézmény a kormánytól, az államigazgatástól önálló és független (41/2005. (X. 27.) AB határozat) Az Alkotmány 8. (2) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmány 8. (2) bekezdése alapján az alapvető jog korlátozása csak akkor marad meg alkotmányos korlátok között, ha a korlátozás nem az alapjog érinthetetlen lényegére vonatkozik, ha az elkerülhetetlen, azaz kényszerítő okkal történik, továbbá, ha a korlátozás súlya a korlátozásul elérni kívánt célhoz képest nem aránytalan (20/1990. (X.4.) AB határozat, 7/1991. (II. 28.) AB határozat, 4/1998. (III. 1.) AB határozat) Az 5/ ponttal kapcsolatosan a következő TÉNYEKET kívánjuk előadni:

4 4 A Közalapítvány a Főiskola fenntartója. A kuratórium pedig a Közalapítvány kezelő szerve, azaz a Közalapítvány legfőbb döntést hozó szerve. Az Közalapítványt a kormány a 1138/1995. (XII.27.) Kormányhatározattal határozatlan időre hozta létre. Ezt a határozatot a Kormány az május 25-i ülésen fogadta el. A Fővárosi Bíróság a 12. Pk.64009/12. számú végzésével a Közalapítványt kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette. A Közalapítvány alapító okiratának 3. pontja a közalapítvány célját fogalmazza meg: anyagi támogatás nyújtása a Főiskolának, a Főiskola fenntartása, működési feltételeinek biztosítása. A Közalapítvány alapító okirata utal arra, hogy a Közalapítvány fenntartója (nem kezelője!) a Főiskolának, amely államilag elismert felsőoktatási intézményként működik. TÉNY, hogy a Főiskola és a Gyakorló Intézmény kizárólagos közös használatában az alábbi ingatlanok állnak: - A Gyakorló Intézmény székhelyéül szolgáló, 4809 tulajdoni lapszámú, 10171/5. hrsz., természetben 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. szám alatti, m 2 ingatlan (telekingatlan m 2 felépítmény); - A Gyakorló Intézmény telephelyéül szolgáló, 7534 tulajdoni lapszámú, 4914/1. hrsz., természetben 1118 Budapest, Villányi út 67. szám alatti, 8868 m 2 ingatlan (telekingatlan m 2 felépítmény); Fenti ingatlanok a Nemzetközi Pető András Közalapítvány tulajdonát képezik. A fenti ingatlanokat a Főiskola és a Gyakorló Intézmény birtokolja, használja, illetve hasznait szedi. Ezen tényeket a Közalapítvány Alapító Okirata rögzíti. A 6/ ponttal kapcsolatosan az alábbi tényeket kívánjuk előadni: TÉNY, hogy a hatályos Fot. kógens rendelkezései alapján a főigazgató, mint munkavállaló a Főiskola, mint munkáltató alkalmazásában áll. TÉNY, hogy a főigazgató felett a munkáltatói jogkört a kuratórium elnöke gyakorolja a Közalapítvány Alapító Okirata alapján. Ezen tényeket támasztja alá a január 25. napján aláírt munkaszerződés is, amelyben munkáltatóként a főiskola, munkavállalóként a főigazgató, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójaként a kuratórium elnöke van feltüntetve. A 7/ ponttal kapcsolatosan a következő TÉNYEKET rögzítjük: A Főiskola hatályos SzMSz-ének rendelkezései a tanácsülések összehívása tekintetében az alábbiak: A Tanácsot 15 napon belül rendkívüli ülésre össze kell hívni, ha azt a Tanács tagjainak egyharmada, a főigazgató vagy a fenntartó a napirendre tűzni kívánt kérdés feltüntetésével írásban kéri. A Tanácsot a főigazgató, akadályoztatása esetén valamelyik főigazgató-helyettes, vagy a főtitkár hívja össze. A Főiskolai Tanács ülés tartása nélkül is határozhat. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét..

5 5 A fentiek alapján a Ptk. 79. (1) bekezdése alapján, a Pp (1) bekezdésében írt határidőn belül kérem, hogy lapjuknak a jelen levelem kézhezvételét követő nyolc (8) napon belül megjelenő számában tegyenek közzé olyan helyreigazító közleményt, amelyben kijelentik, hogy a Pető Intézetről közölt és jelen levelemben idézett tényállítások valótlan tartalmúak, s amelyből az általam most közölt valós tények is kiderülnek. Bízva abban, hogy helyreigazítási kérelmemet teljesítve elejét vehetjük a további eljárásoknak, s hogy a jövőben alaposabb újságírói munkával elejét veszik valótlat adatok közlésének. Budapest, február 6. napja Tisztelettel Pető Intézet Képv.: dr. Kaszainé dr. Szendi Mónika ügyvéd